Biológia | Vizi élővilág » Tengeri ökoszisztémák

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:208

Feltöltve:2006. október 29.

Méret:53 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

10000 minigun 2010. március 18.
  ebben csak a moszatokról van szó, én meg az ökoszisztémára voltam kíváncsi

Tartalmi kivonat

Tengeri ökoszisztémák A tengert különböző életmódot folytató szervezetek népesítik be. Három fő kategóriájuk különböztethető meg: - plankton - bentosz - nekton A plankton a nyílt vízben szabadon lebegő apró élőlények összessége, amelynek helyváltoztató képessége minimális, így tehetetlenül sodródnak az áramlatokkal. A mikroszkópikus moszatok által alkotott növényi plankton a fitoplankton. Fotoszintézisükhöz fényre van szükségük, ezért a felszíni vizekben fordulnak elő. Az állati plankton a zooplankton. Ezek között vannak egysejtűek, medúzák, férgek, rákfélék Pete - vagy lárva állapotban szivacsok, korallok, halak, tüskésbőrüek, puhatestüek A vízfenék és az azt borító üledék állat - és növényvilága a bentosz. A nektonba, a nyílt vizek állattársulásába olyan állatok tartoznak, amelyek az áramlásokkal szemben aktív helyváltoztatásra képesek. Ide tartoznak a halak, fejlábúak, rákok egy része

és az emlősök. A part közeli víz a partról beömlő édesvizek miatt a leggazdagabb oldott ásványi sókban és elemekben, a növények gyors növekedését elősegítő természetes tápanyagokban. Ezért itt a zöldmoszatok nagy tömegben figyelhetők meg. A fény hasznosításának lehetősége az algák színanyagaitól függ, így a moszatok elhelyezkedése a tengerekben zonális elrendeződést mutat. A felsőbb régiókban a zöldmoszatok jól hasznosítják a kis energiatartalmú, ezért csak a felsőbb rétegekbe hatoló vörös fénysugarakat. Lejjebb a barnamoszatok, még lejjebb, kb 200 m-ig a vörösmoszatok fordulnak elő, amelyek az ibolyasugarakat is képesek fotoszintézisükhöz felhasználni. A mélyvízi régióban hideg, sötét és csend honol. Növények itt nem tudnak megélni, így az állatok más állatokon, vagy a felszínről lassan lesüllyedő, elpusztult növényi és állati anyagokon élnek. A mélytengerben az életkörülmények állandóak.

Ezekhez különböző állatfajok alkalmazkodtak. Számos faj maga bocsát ki fényt a testén elszórt, különleges sejtek segítségével. A sejteken belűl a fényt kémiai reakcióval állítja elő, ez a biolumineszcencia A tengervizet a légmozgáshoz hasonlóan folyamatosan mozgatják az áramlatok és a szél. Még tizenegy kilométerrel a vízfelszín alatt, az óceán legmélyebb pontján is van enyhe vízmozgás. A tengervíz a sarkvidéken lehül, sűrűbbé válik és alámerül, ezzel olyan körforgást hoz létre, amely nélkül a tenger mélyén megszűnne az O2 utánpótlás és az élet kihalna. A trópusi tengerek tiszta, meleg, sekély vizében találjuk a korallzátonyokat, amelyek táplálékot és rejtekhelyet nyújtanak több ezer más állat számára. A korallzátonyok olyan biológiai építmények, amelyeket telepekben élő csalánozók által kiválasztott mészvázak felhalmozódása hoz létre. Ostorosmoszatok törzse Fejlõdéstörténeti

jelentõségük nagy. Felépítésük és élet-módjuk alapján a növény- és állatvilág közös õseinek tekinthetõk. Növényi jellegeik: Zöld színanyaguk van, jó fényviszonyok esetén, kevés szerves anyagot tartalmazó vízben autotróf módon táplálkoznak: fotoszintetizálnak. Állati jellegeik: Egyedi életük egész szakaszában jellem zõ képzõdményük az ostor, mellyel aktív helyváltoztató mozgásra képesek, garatjuk, fényérzékeny szemfoltjuk, lüktetõ hólyagjuk van, sötétben, sok szerves anyagot tartalmazó vízben színtesteiket ismételt osztódásaik során elvesztve, heterotróf módon táplálkoznak. Zöldmoszatok Elsősorban édesvizek lakói. Testfelépítésük változatos Egy vagy többsejtűek Többsejtű fajaik egyszerű vagy elágazó fonalas, ritkábban lemezes telepeket alkotnak. Sejtjeiken kialakul a növényi sejtekre jellemző sejtfal. Színanyaguk megegyezik a fejlettebb virágos növényekével Fejlődéstörténeti

jelentőségük nagy: hozzájuk hasonló élőlények voltak a magasabb rendű szárazföldi növények ősei. A barnamoszatok törzse: Színtesteik a zöld mellett barna színanyagot is tartalmaznak.A fajok zöme tengerek felszínközeli vizeiben él. A vörösmoszatok törzse: Színtesteik a zöld mellett különbözõ vörös színanyagokat is tartalmaznak. A mohák törzse: Az evolúciós törzsfa egyik oldalágát képviselik, amely nem vezetett tovább a f ejlettebb növények kialakulása felé.Õseik az õsi zöldmoszatok lehettekA mohák testfelépítése telepes növények szervezõdéséhez áll közelebb.Vízfelvevõ és szállító szövetek még nem alakultak ki tökéletesen. Gyökérszerû képzõdményeik a t alajban való rögzítésre szolgálnak A vizet és a tápanyagot egész testfelületükön veszik fel. Lombos mohák testén, szár és levélszerû képzõdméyneket különíthetünk el.