Zene | Tanulmányok, esszék » Strobl András - A barokk zene, hangszeres műfajok

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:155
Feltöltve:2006. július 15
Méret:80 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A barokk zene, hangszeres műfajok (concerto, concerto grosso, rondó, szvit, pretúdium és fúga) (Bach, Händel, Vivaldi. szemelvények) A XVI. század, mely a zenében az első igazán nagy európai betetőzés ideje volt Palestrina, Lassus és mások művészetében, óriási fejlődést hozott az európai társadalomban. A földrajzi felfedező utakkal kitágult a világ. Parasztháborúk zajlottak le, a reformáció és ellenreformáció erői csaptak össze. A kultúrában az antik világ szellemének felélesztése, az emberközpontú reneszánsz és humanizmus elindította az egyes nemzetek önálló művészetének nagyarányú fejlődését. A új tudományos és művészeti alkotások együtt jártak a társadalmi viszonyok kisebb-nagyobb átalakulásával, a polgárság előretörésével. Ez az időszak a művészetben a barokk stílus kora, amely nagyjából az 1600-1750 közötti éveket öleli fel. A fejlődés – mind társadalmi, mind pedig művészet

terén – eltér a különböző országokban, nemzeteknél. Ez természetes is, hiszen a zenei átalakulásban kezdeményező szerepet játszó Itália szétszabdalt, idegen elnyomás alatt sínylődő része Európának. Németország a protestantizmus hazája, fejlődését hosszú időre befolyásolja a harmincéves háború. Anglia a polgári fejlődés útjára lép, gyarmatai révén világbirodalommá válik, Franciaországban az abszolút királyság intézménye virul. Európa keleti részén, így hazánkban is tovább tart a török uralom, bár Erdély egy időre virágzó fejedelemség lesz. A kuruc-labanc háborúk, a Rákóczi-szabadságharc is erre az időre esik. Az új korszak gyökeresen megváltoztatja a művészetet. A hangrendszer átalakulása, az új tartalmat tükröző szenvedélyesebb dallamosság és az eddigiektől nagymértékben különböző harmóniarend, s nem utolsósorban az új műfajok lehetővé teszik a kontrasztokra épülő drámai

kifejezést. Strobl András 10. E -1- A zenei ízlés átalakulásáról a XVI- század utolsó negyedében adnak hírt először a feljegyzések: „. az 1575 évben s kevéssel utána egy új, a régitől merőben különböző énekmód vette kezdetét, nevezetesen a hangszerrel kísért szólóének területén” – írja egy kortárs zenei értekezésében. A firenzei Camerata tagjai, köztük Vincenzo Galilei, a nagy természettudós atyja, meghonosítják a monódiát, a hangszerkíséretes drámai szavalóéneket. A továbbélő reneszánsz és a korai barokk legegyetemesebb mesterénél, Claudio Monteverdinél is. Ő az első, aki igazán jelentős művekben tudja a századvég új vívmányait továbbfejlesztve felhasználni, a firenzei kezdeményezések nyomán megszületett új zenés műfajban, az operában. Az opera olyan nagy szabású, összetett színpadi alkotás, amelyben a zene a költészettel, a mozgás- és képzőművészettel ötvöződik. A régi és

az új művészeti törekvések képviselői harcos röpiratokban, levelekben fejtették ki elveiket. Ennek köszönhetjük, hogy ismerjük Monteverdi zenedrámai és művészeti elképzeléseit. Az ária hasonló szerepet játszik az operában (és a színpad nélküli zenedrámában, az oratóriumban), mint a monológ a prózai drámákban: a cselekmény megáll, hogy a szereplő elmondhassa gondolatait, érzelmeit. Jellemzője a zárt forma, a széles ívű dallamosság. Monteverdi a zeneirodalom egyik legnagyobb zenedrámai géniusza. Fiatalkorában a mantuai Gonzaga hercegek muzsikusa volt, majd a velencei San Marco-székesegyház karnagya. Egyházi és világi műveket egyaránt írt. Legjelentősebbek színpadi művei. Az említetten kívül jelentős még a Poppea megkoronázása, Ulysses hazatérése. Az opera műfajának népszerűsödését jelzi, hogy Velencében 1637-ben megnyílt az első nyilvános operaház, melyet számos más zenés színház követett. A

korai barokk másik kiemelkedő mestere a n