Pszichológia | Felsőoktatás » Óturai Gabriella - Szorongásos problémák kezelése

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:126

Feltöltve:2012. június 15.

Méret:129 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu Szorongásos problémák kezelése - A teljesség igénye nélkül, a kognitív terápiás szakaszban konkrét gyakorlatokkal Egészséges vs. kóros szorongás Freud terminológiája szerint a normális félelem („szignál szorongás”) a mindennapi élet velejárója. Hasznos és szükségszerű, bizonyos esetekben életmentő érzelmi állapot Mivel az ismeretlen veszélyeket rejthet magában, ilyen helyzetben a fokozott éberség, a készenléti állapot elengedhetetlen a legmegfelelőbb magatartásforma, reakció megválasztásához. Emellett képessé tesz arra, hogy élményeket gyűjtsünk, tudást halmozzunk fel, szakértelmet szerezzünk, ezáltal növelve önbizalmunkat, kompetenciánkat. A szorongás akkor kóros, ha az adott helyzet értékelése hibás, ha a reakció a tárgyhoz, vagy a helyzethez nem illő, ha az alkalmazkodást, a

teljesítést akadályozza. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy az egyén nem képes az adott helyzettel megbirkózni. http://www.medlistcom, Dr Szádóczky Erika, OPNI Szorongásos zavarok osztályozása        Pánikbetegség Agorafóbia Szociális fóbia Specifikus fóbia Kényszerbetegség Generalizált szorongásos zavar / GAD PTSD EÜM Szakmai irányelve, Pszichiátriai Szakmai Kollégium Gyógyszeres terápia „A szorongásos zavarok kezelésekor főként az első időszakban célszerű az antidepresszívumok mellett anxiolitikum adása. A szorongásoldók rövidebb idő alatt csökkentik a szorongást, így jobb együttműködés érhető el. Célszerű nagypotenciálú szert választani a specifikusabb anxi-olízis (pl. a nagypotenciálú szerek pánik attakot kivédő hatása bizonyítottan jobb, mint a kispotenciálúaké), az alacsonyabb toxicitás és a kevesebb mellékhatás miatt. A benzodiazepinek alkalmazásának hátránya a kognitív

és pszichomotoros funkciókra gyakorolt negatív hatás, a dependencia veszélye. Generalizált szorongásban a buspiron (nem szedatív hatású, specifikus szorongásoldó) előnyt élvez a benzodiazepinekkel szemben. Nincs hozzászokás, a hátránya viszont, hogy csak 2–3 hetes látencia után alakult ki a szorongásoldó hatás. Szociális fóbiában a teljes tünetmentesség csak hosszabb idő alatt (4–8 hónap) érhető el. OCD-ben rendszerint nagyobb menynyiségű antidepresz-szívumra van szükség, mint, ami a depresszióban szokásos (1,5–2-szeres napi adag).” http://www.medlistcom, Dr Szádóczky Erika, OPNI Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu Pszichoterápiák Pszichoedukáció Strukturált, hatékony oktatási módszerekkel vezetett tréning a betegségről, melynek célja, hogy a beteg és hozzátartozói szakértőkké váljanak. Meggyőzés helyett

párbeszédes formában zajlik, a kölcsönös tanulást elősegítve. A pszichoedukáció során definiálják a betegséget, meghatározzák jellemző tüneteit, beszélnek a kezeléséről, valamint a visszaesést megelőző lehetőségekről. Szóba kerülnek az ellátó intézmények, a betegjogi vonatkozások, az önsegítés lehetőségei. Családi körben 4-5 ülés, csoportban 10-12. Előkészíti a kognitív terápiát, a szimmetrikus kapcsolatot, a szükségletek felvállalását és az önsegítő aktivitást. Dr. Harangozó Judit (SE, Pszichiátriai és Pszichoterápiás viselkedésterápiák paranoia és szkizofrénia esetén http://www.sotehu/download/inst45/kognitivviselkedestpdf Klinika): Kognitív Szupportív pszichoterápia A szupportív pszichoterápia, más néven pszichoterápiás vezetés – az aktuális életnehézségek feltárására és megoldására összpontosít, a beteg erõforrásaira, konfliktusmegoldó készségére építi. http://www.vitalitashu,

Dr Szádóczky Erika, OPNI Pszichoterápiás szemlélettel vezetett célzott beszélgetések, melyek a beteg problémáinak felismerését, életvezetési nehézségeinek megoldását, egyéb kezeléseinek segítését és kiegészítését szolgálják. Csatlakozhat osztályos vagy ambuláns pszichoterápiához is, követési jelleggel. Szakpszichoterápia helyettesítésére nem alkalmas. Időtartama alkalmanként fél-egy ülés Gyakorisága hetente egy, vagy ritkább. Ülésszám: maximum 100 http://www.pszichoterapiahu, Korszerűsített pszichoterápiás szakmai protokoll (első rész) Autogén tréning Testi működések tudatosítása és harmonizálása meghatározott gyakorlatsorozat alkalmazásával, amely során feltételes reflexek épülnek ki. A gyakorlatsor elsajátításával a pszichés tenzió csökken, a szorongás oldódik, a vegetatív működés stabilizálódik. Neurózishoz tartozó diagnózisok, pszichoszomatikus zavarok esetén javallott. Ülésszám,

ülésgyakoriság: Schultz-féle autogén tréning 30 óra, egyénileg és csoportosan is végezhető. Speciális célú relaxációs technika terápiás céltól függően 3050 óra Heti 1-3 ülés Zajmentes környezet, ellazulásra alkalmas, kényelmes ülőhely szükséges hozzá. Speciális járulékos tevékenység: verbális pszichoterápia előkészítése. http://www.pszichoterapiahu, Korszerűsített pszichoterápiás szakmai protokoll (első rész) Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu Humanisztikus pszichoterápiák A módszer fő indikációs területei a szorongásos zavarok, hangulatzavarok, viselkedészavarok, a gyermekkorban és serdülőkorban kezdődő viselkedészavarok, a személyiségzavarok egyes típusai és a pszichoszomatikus betegségek. Ifjúsági és gyermekterápiaként is alkalmazható. A gyakorlatban általában önállóan alkalmazzuk a

személyközpontú pszichoterápiát, de ha az indikáció megkívánja és a terapeuta felkészültsége lehetővé teszi, terápiás programot állítunk össze olyan módszerek tudatos kombinációjával, amelyek a személyközpontú terápiával jól összhangba hozhatók, és tudományosan szintén ellenőrzöttek. Ilyenek főképp a relaxáció különféle módozatai, a nem szisztematikus deszenzitizálás, néhány speciális viselkedésterápiás módszer és a kognitív pszichoterápia egyes elemei. A személyközpontú terápia hatására általában növekszik az önelfogadás és más személyek elfogadásának képessége, javul az önértékelés, differenciálódik az önészlelés és a környezet észlelése, csökkennek a tünetek, a szorongás és a neuroticizmus. Növekszik a személy teljesítménye és spontaneitása, a stressz számára könnyebben legyőzhetővé válik. http://www.pszichoterapiahu, Korszerűsített pszichoterápiás szakmai protokoll (első

rész) Kognitív-viselkedés-terápiák Beck, Emery, Greenberg: A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula 1999 A tudatosság fejlesztése  Tábla A szorongást keltő, negatív gondolatokat egy jól látható táblára írjuk fel. A páciensek többsége kevésbé találja félelmetesnek gondolatait, ha azokat vizuálisan megjelenítettük – sokaknak segít, ha szavak helyett rajzokkal, kis figurákkal szimbolizáljuk őket.  Tükör („szociális ablak”) Segítségével a páciens megfigyelheti, hogyan mutatja be szociális énjét, és felismerheti azokat a szorongást keltő gondolatokat, melyeknek korábban nem volt tudatában.  Tükör szabad asszociációval Arra kérjük a pácienst, hogy tükörbe nézve mondja ki mindazt, ami eszébe jut.  Mondatkiegészítés „A visszautasítás számomra azt jelenti, hogy”, vagy „Az, hogy bolondot csinálok magamból, azt jelenti, hogy”, stb.  Lehorgonyzás Megkérjük a

pácienst, hogy társítson szorongásához konkrét emlékeket. Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu  In vivo gyakorlatok A páciens félelmeinek tárgyától függően helyben, vagy a környéken elvégezhetők: bemehetünk a pácienssel üzletbe, tornaterembe, autóba ülhetünk vagy buszra szállhatunk vele, felszólíthatjuk telefonálásra, űrlapok kitöltésére, stb. A lényeg, hogy annyi szorongáskeltő tevékenységet végezzen az ülés során, amennyit csak lehet. Az automatikus gondolatok azonnal tetten érhetők és korrigálhatók (a beszélgetéseket pl. magnóra rögzíthetjük, és visszajátszhatjuk a páciensnek, más esetekben arra kérjük, gondolkodjék hangosan). (Weinberg, 1973: >200 ilyen feladat)  E/1. A tipikus páciens úgy fogalmaz, valaki vagy valami váltott ki belőle szorongást. Buzdítsuk érzelmei átfogalmazására: ne csak

elszenvedője, hanem aktív résztvevője legyen a történteknek. Tegyük sajátjaivá érzelmeit, mondassuk azt vele: „szorongtam, mert”. Mutassunk rá a kettő közötti különbségre és annak fontosságára.  E/3. A gyakorlat során a páciens egyes szám harmadik személyben gondol magára, vagy keresztnevén nevezi magát. Ezáltal önként eltávolodik saját szorongásától, így objektívebb képet kaphat önmagáról.  Miért helyett hogyan Fogalmazzuk át önmagának feltett kérdéseit: „miért szorongok?” helyett „hogyan keltek szorongást magamban, hogyan tartom fenn szorongásomat?”. Mutassunk rá a kettő közötti különbségre és annak fontosságára.  „Ha már úgyis hibázol, legalább aktívan tedd!” Arra próbáljuk buzdítani a szorongó pácienst, hogy aktívan vegyen részt életében. Például házi feladatnak adjuk, hogy mondjon igent mostantól minden meghívásra – ezzel lehetőséget adunk neki, hogy felismerje,

pontosan mitől is fél az ilyen helyzetekben.  Naplóírás Az ülések között eltelt idő alatt felmerülő diszfunkcionális gondolatok azonosítására, tudatosítására szolgál. Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu A tudatosított negatív gondolatok kezelése  Gondolatszámlálás Ha a páciensnek nem sikerül annyira lelassítania gondolatai áramlását, hogy korrigálni tudja azokat, esetleg ha a körülmények miatt feljegyezni sem tudja őket, elég lehet az is, ha megszámlálja őket. Ez lehetővé teszi, hogy eltávolodjon tőlük, és azt érezze, tud velük kezdeni valamit. „Egy újabb szorongásos ötlet Ezt is hozzászámolom a többihez, aztán elfelejtem.” A számlálás bármilyen egyszerű módszerrel történhet, pl. strigulákkal a notesz hátuljában vagy egy kis kártyán. Különböző változatokban végezhető, pl. csak a szorongásos

rohamokkor fellépő gondolatokat számolja, vagy meghatározott időszakokban, esetleg véletlen időközönként Esetenként ellenjavallt lehet: van olyan páciens, akit a módszer nem eltávolít, hanem valósággal beleragaszt szorongásos gondolataiba. Ilyenkor ehelyett próbáljuk megtanítani az adott feladatra való összpontosításra, különböző, koncentrációt segítő gyakorlatokkal.  Kérdezés A páciens gondolkodásának logikáját kérdések révén próbáljuk feltérképezni. Egy idő után megtanulja, hogy önmagának is feltegyen kérdéseket. Jellegzetes kérdések: „Milyen tények szólnak az Ön elképzelése mellett és ellen?” „Nem egyszerűsíti le túlságosan az ok-okozati összefüggéseket?” „Nem keveri össze a valós tényeket a látásmódjával?” „Nem használ Ön szélsőséges vagy eltúlzott kifejezéseket és mondatokat?” „Nem lehet, hogy ítéletei a tények helyett inkább az érzésein alapszanak?” stb.  A

leggyengébb pont Kizárólag logikus, racionális preferenciákat mutató páciensnél logikus érveléssel mutassunk rá azokra az esetekre, melyekben ő maga irracionális.  Elterelés A szorongásos gondolatok megjelenésekor a páciens utasítást ad önmagának: „Amikor szorongok, valamilyen konstruktív tevékenységbe kell kezdenem.” Jó esetben ezzel elkerülheti a negatív gondolatok örvényét.  Nem tudhatja, míg ki nem próbálta Általános stratégia, mellyel bevonódásra bátorítjuk a pácienst. Az esetek többségében kiderül, hogy félelmei irracionálisak voltak. Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu  Meglepetés Hasznos házi feladat lehet szorongó pácienseknél, hogy okozzanak meglepetést önmaguknak, lépjenek ki addigi viselkedésük keretei közül.  A szégyen leküzdése Ha hibázik, beszéljen erről másoknak.  Indirekt

megközelítés (Kritikával szembeni túlzott érzékenység esetén pl.) A terapeuta feltárja, ő maga hogyan kezeli az ilyen helyzeteket (pl. kritikát), majd hangosan együtt gondolkodnak a témáról.  Háromoszlopos technika Az első oszlopba a kiváltó esemény kerül, a másodikba a felmerülő gondolatok. A harmadik oszlopba vagy a felfedezett logikai hibák kerülnek, vagy a páciens megjegyzései arról, vajon egy külső szemlélő hogyan írná le a történteket.  Kétoszlopos technika A fentiekhez hasonlóan a negatív automatikus gondolatok és alternatív magyarázataik szembeállítására használjuk. Ha a páciens nem talál alternatívát, magunk sorakoztatunk fel jó néhányat, és megkérjük, válassza ki azt, amelyiket a leghasznosabbnak tartja.  Ötoszlopos technika A diszfunkcionális gondolatok naplója kezdetben három oszlopból áll. Az elsőbe a kiváltó szituáció, a másodikba a megjelenő gondolatok, a harmadikba pedig az ezekben

felfedezett logikai hibák kerülnek. Időbe telik, míg a páciens megtanulja felismerni saját logikai hibáit, ám amint elsajátította ezt a készséget, felkészültnek tekinthetjük arra, hogy alternatív értelmezéseket keressen (4. oszlop), és beszámoljon ezek következményeiről (5 oszlop).  Még több oszlop A fentiekhez hasonlóan: 1. szituáció 2. érzések (erőssége 0-100) 3. automatikus gondolat (bizonyosság 0-100) 4. bizonyíték 5. alternatívák 6. reattribúció (milyen módon használom a logikai hibákat?) 7. dekatasztrofizálás (mi a legrosszabb, ami történhet? Még ha meg is történik, mit tennék?) 8. kimenetel (automatikus gondolatok helyessége 0-100, érzelmek erőssége 0-100) Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu  Információ nyújtása A hiányos vagy téves információk fokozzák a szorongást. Ha a páciens pl. attól fél, hogy

megőrül és bezárják, felvilágosítjuk, mi a különbség az ő tünetei, és egy zárt osztályon tartózkodó páciens tünetei között.  Lista Egy páciensnek pl. honvágya volt, és attól félt, hogy ez sose fog elmúlni. A perspektíva szélesítése érdekében a terapeutával együtt összeállított egy „értelmezési listát”, mely szerint a honvágy felkészítette őt jövőbeli, várható és leküzdhető veszteségekre, bizonyítja családjához való ragaszkodását, megerősítette a frusztrációval szembeni toleranciáját, stb.  Pont/ellenpont „Én mondok egy félelmet kiváltó gondolatot, Ön pedig mondjon nekem válaszként azzal ellentétes érveket. Ha már nem jut eszébe több pozitív ellenérv, akkor felcseréljük a szerepeinket és én is mondok néhány ellenérvet.”  Az ellenkező irány - dekatasztrofizálás Ha már mindent megpróbáltunk, hogy átstrukturáljuk a páciens kognícióját, de ő még mindig makacsul fél

valamitől, változtassunk taktikát és mondjuk azt: „Rendben. Tegyük fel, hogy ez történik Mit fog akkor tenni?” A képzetek módosítása  Kikapcsolási technika Különösen traumatikus események nyomán létrejött szorongás kezelésére hatásos. Arra tanítjuk a pácienst, hogy a szenzoros inputok erősítésével kapcsolja ki önálló életet élő fantáziáját. A fantáziálást megszakíthatja síppal, harangkongatással, vagy egyszerűen belekezdhet valamilyen konstruktív tevékenységbe. Mikor kezd elmerülni a fantáziálásban, közvetlen környezetére kell összpontosítania, meg kell próbálnia fennhangon minél részletesebben leírni azt – ha ezáltal félbeszakad a trauma vizualizációja, a szorongás is csökken.  A képzetek módosításának elősegítése A szorongást kiváltó képzetek imaginációval fokozatosan semleges vagy pozitív képekké alakíthatók. A módosítással való elképzelés közlésére olyan

metafóra-típusú módszerek használhatók, mint pl. a televízió (a csatornaváltáshoz hasonlóan más részletekre vált), a mozi (átveszi a mozi irányítását és átrendezi a cselekményt), vagy a festés (egy festményhez hasonlóan szemléli a képzetet, amiről bizonyos részleteket letöröl, másokat kihangsúlyoz). Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április  Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu Megküzdési modellek A pácienst arra kérjük, képzelje el, hogy egy általa ismert személy hogyan küzdene meg a szorongást keltő szituációval. Ennek kiterjesztett változata, ha azt képzeli el, hogy különlegesen fejlett képességei vannak az illető tevékenység elvégzésére. Ez az „eltúlzott szerepjátéknak” nevezett (Lazarus) terápia egy változata, először az ülés során közösen gyakorolják, majd a páciens az üléseken kívül is. Az affektív összetevő módosítása  A

szorongás normalizálása A kognitív terápia alapvetően edukatív szellemében demonstráljuk a szorongás evolúciós modelljének néhány aspektusát, ezzel segítünk megmagyarázni, demisztifikálni a tüneteket. „A szorongás tünetei olyanok, mint a fejfájás: ha folytatja a tevékenységét és nem foglalkozik azzal, akkor a fejfájás általában elmúlik”. „Amikor például szorongást érez, az üzenet vagy az, hogy veszélyben van és meg kell védenie magát, vagy pedig az, hogy eltúlozza a veszélyt és reálisabban kell gondolkodnia.” A terapeuta rámutathat arra, hogy bizonyos mértékű szorongás nem csak megfelelő, de segítheti is az egyéni tudatosság fokozódását. A terapeuta explicite ki kell jelentse, hogy a cél nem a páciens szorongástól való megmentése, hanem az, hogy megtanulja kezelni.  Aktív elfogadás A szorongás elfogadása aktív folyamat. Van, aki hasznosnak érzi verbálisan köszönteni szorongásait, félelmeit minden

egyes alkalommal, amikor felbukkannak („Helló, szorongás! Helló, lehet, hogy ma bolondot fogok csinálni magamból. Helló, lehet, hogy nem!”). Másokon az segít, ha nyilvánosan beismerik szorongásukat Az elfogadásra a páciensek különböző mértékben képesek, de akik jól tudják használni, gyors javulást mutatnak.  Stimulánsok, alkohol, diéta A terapeutának figyelmeztetnie kell a pácienst, hogy akár egy csésze kávé is olyan fiziológiai reakciókat válthat ki, amelyeket a páciens szorongásnak értelmezhet. A hosszabb ideig tartó nem evés szintén szorongáshoz hasonló tüneteket produkálhat, az alkohol pedig fogékonyabbá tehet a szorongásra és szorongásszerű tünetekre, így beindíthat egy ördögi kört. Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu A viselkedéses összetevő módosítása  Ingerexpozíció (+válaszmegelőzés) Az

ülések keretein belül kiváltjuk a páciens szorongását, és megtanítjuk arra, miként tudja kezelni a fellépő tüneteket. Az expozíció lépéseit szisztematikusan és hierarchikusan kell kidolgozni, a legenyhébbtől haladva a legerősebb, szorongást okozó helyzet felé.  Kezdési technika Arra kell bátorítanunk a pácienst, hogy tegye meg a legelső kis lépést, amellyel közvetlen kapcsolatba kerül a félelmet kiváltó helyzettel, pl. mondja el valakinek, hogy készül megtenni A nyilvános ígéretekhez és kimondott szándékokhoz hasonlóan a terapeutának tett ígéretek is motiválhatják a pácienseket, ezért fontos, hogy mindig részletesen beszéljük meg a házi feladatokat. Amire figyelnünk kell: o A házi feladat legyen elsődleges fontosságú o Hangsúlyozzuk ki a házi feladat jelentőségét o Mindig kérjük számon a házi feladatokat o A terapeuta és a páciens együttműködésével szabjuk ki őket o Ne egyoldalú kommunikáció

formájában adjuk ki o Bizonyosodjunk meg arról, hogy a páciens el tudja végezni o Használjuk az „ajtón betett láb” módszerét o Tegyük személyessé (át is nevezhetjük, pl. önsegítő gyakorlattá) o Kísérlet (kísérlet formájában prezentáljuk: kísérletezze ki, csökken-e a szorongása, ha felhagy felesége ellenőrizgetésével) o Szervesen kapcsolódjon az adott ülésen megbeszélt problémához o Mérjük fel a feladat teljesítésének esetleges akadályait o A páciens legyen elkötelezett a feladattal szemben o Használjunk megerősítéseket o Tisztázzuk a feladat végre nem hajtása mögöttes okait és a háttér-gondolatokat o Használjuk a tekintélyt  Szerepcsere Önbizalomhiány esetén hatásos: a páciens lépjen a terapeuta szerepébe. Ezeken kívül hatékony lehet a családterápia, a rövid dinamikus terápiák, a szocioterápia és esetenként invazív terápiák is. További információk a http://szorongaslaphu/-n és a

pszichoterápiás tankönyvekben  Szorongásos problémák kezelése Tanácsadási alapismeretek szemináriumi dolgozat 2007. április Óturai Gabriella sampon@kfteam.hu Alternatív terápiák Biofeedback http://www.biofeedbackhu/ A biofeedback visszajelzés testünk működéséről, melyet a modern technika különböző készülékek formájában egyre pontosabbá tesz. A módszer fő célja a relaxáció megtanulása. Sokan nem tudnak mit kezdeni a "Lazíts!" felszólítással, nem tudják, pontosan mit is kellene érezniük. Egyik fő célja a biofeedbacknek az, hogy a mindennapi elkerülhetetlen stresszt minél jobban el tudjuk viselni, elkerüljük a szorongást, depressziót, álmatlanságot, magas vérnyomást, és a többi civilizációs betegséget. A biofeedback ezen túl a betegségekből való felgyógyulást, a rehabilitációt is segíti. Változatai: o o o o o Izomzat-biofeedback (EMG) Hőmérséklet-biofeedback Bőrellenállás mérése (GBR)

Szívműködés-biofeedback Neurofeedback – csak szakember végezheti! (A többihez meg lehet rendelni a készülékeket a fenti címen ) Állatterápia http://www.haziallathu/indexphp?menu=cikk&cikkid=434 Az állatok jelenléte nyugtatóan hat ránk – kivéve persze az állatfóbiás pácienseket. Műszeres vizsgálatok bizonyítják, hogy az "állattárs" puszta jelenléte is csökkenti a vérnyomást és a pulzus szaporaságát. A szorongásos, illetve szorongás-szerű tünetek csökkenthetők megfelelő légzéstechnikával, illetve fizikai ellazulással. Így nyújthat hatásos segítséget például a masszázs, de a kinezológia, a Kneipp-kúra és a különböző mozgásterápiák is javulást ígérnek. A gyógynövényszakértők az orbáncfű, levendula, citromfű, golgotavirág, macskagyökér, édeskömény és még sok más nyugtató hatásáról beszélnek. Mindezekről bővebb infó a http://szorongas.laphu/-n keresztül érhető el