Szociológia | Családszociológia » Paksi-Sebők-Szalma - A párkapcsolatban élők háztartási munkamegosztásának főbb meghatározói

Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) Paksi Veronika - Sebők Csilla - Szalma Ivett A párkapcsolatban élők háztartási munkamegosztásának főbb meghatározói Bevezetés Kutatásunkban a párkapcsolatban élők háztartási munkamegosztási gyakorlatának hátterében meghúzódó társadalmi különbségeket vizsgáljuk. E téma szorosan kötődik a női munkavállaláshoz, a kétkeresős (dual-earner) családmodellhez és a családon belüli nemi szerepek átalakulásához is. Nem csupán munkavállalói vagy női szemszögből kívánunk foglalkozni e kérdéssel, inkább a partner/élettárs/feleség/anya nézőpontját hangsúlyozzuk, amikor a napi feladatok túlmutatnak a saját magukról való gondoskodáson, és az idejük, az energiájuk és a gondolataik is a család és az otthon ellátása köré szerveződnek. NyugatEurópában és az Egyesült Államokban a kétkeresős családtípusok az elmúlt évtizedekben terjedtek

el, Magyarországon ez a folyamat már az 1950-es években elkezdődött és ennek ellenére (vagy éppen ezért) a magyar nők többsége a tradicionális feladatmegosztást preferálná. Az elemzés célja megnézni, hogy kik azok, akik egyenlőbben („emancipált módon”) és kik azok, akik egyenlőtlenebbül („tradicionálisan”) osztják meg a háztartásukban keletkező feladatokat. Az eredmények ismertetése során szeretnénk bemutatni, hogy a házimunkákban való részvétel mértéke társadalmilag meghatározott. Jelen tanulmányban a 2005-ben felvett European Social Survey Házimunka, jólét, kényelem, munka-szabadidő egyensúly változó moduljának egyes kérdéseit elemezzük a Szociodemográfiai profil modulban található háttérváltozók tükrében. A minta nagysága 1 475 fő, amely reprezentálja a 15 éves és idősebb magyar népességet. A tanulmány négy egységre tagolódik, kiindulópontként röviden ismertetjük a témához kapcsolódó főbb

elméleti megközelítéseket, illetve korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően megnézzük, hogy a családok mennyi időt fordítanak háztartási munkára, ez milyen leterheltséget jelent a családtagok számára, illetve, hogy mely tényezők alakítják ennek mértékét. Az elemzés következő lépésében ok-okozati összefüggéseket keresünk, azt vizsgáljuk, hogy a szociodemográfiai és háztartási jellemzők milyen szerepet játszanak a párok házimunka megosztási gyakorlatában. Végül összefoglaljuk az eredményeket I. Elméleti háttér A házimunka szót legtöbbször a nőkre vonatkoztatva használjuk, hiszen a tradicionális családelméletek szerint az ő feladatuk a háztartás ellátása. A tradicionális családelméletek azt hangsúlyozzák, hogy a házastársak között különböző javak cseréje zajlik, mégpedig az úgynevezett komparatív előnyök - hátrányok mechanizmusán keresztül, azaz a nők a háztartási feladatok ellátásába

jeleskednek, míg a férfiak a munkerőpiacon érvényesítik képességiket (Becker, 1981). A család célja az erőforrások maximalizásása, melyet úgy érhet el, ha mindkét fél azzal járul hozzá a családi gazdasághoz, amelyben komparatív előnye van. Így a férj maximalizálja a munkaerőpiaci részvételéből adódó javak mennyiségét, azaz a pénzkeresést, a feleség pedig maximalizálja a házatartási javak, szolgáltatások mennyiségét, s ezzel biztosítják a család fennmaradását, stabilitását. Ugyanakkor ma a kétkeresős családmodellek dominálnak Európa-szerte. Azaz egy család akkor tudja leginkább biztosítani gazdasági stabilitását, ha mindkét fél a munkaerőpiacon értékesíti a munkaerejét. Hochschild (1997) megalkotta a jelenségre a „második műszak” fogalmát amely némi túlzással ugyan, de arra utal, hogy a nők növekvő mértében vállalnak fizetett munkát, miközben továbbra is rájuk hárul a háztartási munka

nagyrésze. 1 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) Milyen magyarázatok léteznek a nők és férfiak közötti munkamegosztásra? Paula England és Nancy Folbre a következő elméleti megközelítéseket emelte ki (England – Folbre, 2005). (1) A hálózatelméletek azt hangsúlyozzák, hogy a rokonság központú hálozatok arra ösztönzik a nőket, hogy minél nagyobb mértékben vállaljanak felelősséget a háztartási feladatok ellátásáért. A hálózatelméletek e jelenség kialakulását a gyermekkorban szerzett tapasztalatokból vezetik le. Az egyik álláspont a kisgyerekek kapcsolatainak homofil voltát hangsúlyozza: mivel a gyerekkori játszótársak összetétele - jellemzően - nemileg azonos, ez a tulajdonság a fiúk és lányok jövőbeni kapcsolataiban is megmarad. Az ily módon elsajátított attitűdök, viselkedési minták és kialakult kapcsolathálók „továbbgyűrűznek” az életút későbbi

szakaszába, a nőket inkább a családi, míg a férfiakat inkább a munkaerőpiaci kapcsolatok felé terelve. A struktúralista network kutatók viszont azon az állásponton vannak, hogy kapcsolathálózatok nemi sajátossága nem a korai internalizáció eredménye. A férfiak és nők viselkedését a kapcsolathálózatukból adódó kötöttségek határozzák meg, melyek az éppen adott helyzetre érvényesek és a kapcsolatháló változásával módosulhatnak. A kapcsolatháló megváltozásában nagy szerepet tulajdonítanak a munkavállalásnak. A háztartások viselkedésének vizsgálata, magyarázata igen elterjedt a racionális cselekvéselmélet fogalmain keresztül, az alábbi mindkét megközelítés ebbe a csoportba sorolható. (2) A közgazdászok között Gary Becker nézete az uralkodó, aki azt hangsúlyozza, hogy a háztartások racionálisan döntenek, azaz elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt a családban. Becker nem tér ki a férfiak és a nők

közötti érdekellentétekre Azt feltételezi, hogy a családtagok kooperálnak azért, hogy a lehető legnagyobb hasznosságot érjék el. A specializáció akárcsak a gyárakban a háztartásokban is hasznos. Általában a férfiak jobban teljesítenek a munkaerőpiacon, miközben a nőknek komparatív előnyük van a háztartási feladatok ellátásában. Amikor a párok között megtörténik a munkamegosztás, akkor ez tovább fogja növelni a nemek közti különbségeket azáltal, hogy a férfiak tapasztalatra tesznek szert a munkaerőpiacon. A hatékonyság nemcsak a nemi alapú munkamegosztást határozza meg, hanem a specializáció mértékét is. Minél magasabb valakinek a bére, annál több munkát vállal a munkaerőpiacon és annál kevésé veszi ki a részét a házimunkából. (3) Az alku modellje szintén a racionális döntéseken alapul. Azt feltételezi, hogy a emberek többsége a minél kevesebb házimunka végzését részesíti előnyben. A „pénz

beszél” koncepciót alkalmazza, azaz mindig a magasabb jövedelmű partner tudja érvényesíteni az akaratát nézeteltérés esetén. England és Folbre felhívja a figyelmet arra, hogy a több pénzt keresõ partner közös döntéseket befolyásoló szerepe nagyobb, így rá tudja kényszeríteni a másikat arra, hogy nagyobb részt vállaljon háztartási munkából, mert a konfliktusban messzebb mehet el anélkül, hogy válástól kelljen tartania – ez esetben ugyanis a partner elegendõ önálló pénzbevétel híján nagyobbat veszítene. Tehát alapvetően abban különbözik a két racionális alapon álló elmélet – Becker és az alku modell elmélet - hogy az utóbbi azt feltételezi, hogy a magasabb fizetésű fél kevesebb háztatási munkát végez és több szabadidővel rendelkezik. Ezzel szemben Becker szerint az a fél, aki jobban keres, a maradék idejében nem végez házimunkát, de mégcsak nem is lesz több szabadideje, hanem a családi hasznosság

függvény maximalizálása érdekében még több munkát vállal a piacon (túlórázik), vagyis aki többet keres, annak nincs több szabadideje. A fentiekben ismertetett elméletek elsősorban az Egyesült Államokra vonatkoznak, a jelenség egyes vonásai Európára, sőt Magyarországra is megfeleltethetőek. Az adatok értékelésekor utalunk arra, hogy melyik elméleti megközelítés empirikus alátámasztására, illetve cáfolatára találtunk eredményeket. 2 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) A volt szocialista országokban ez a kutatási terület - a nők kettős leterheltsége a munkavállalás és a háztartásellátás miatt - nem újszerű. Magyarországon az 1980-as évek elején a 15-54 éves nők foglalkoztatottsága 73% körüli, amely súrolta a teljes foglalkoztatás határát - a teljes munkaidejű foglalkoztatás dominanciája mellett (Blaskó, 2006). Amikor arra keressük a választ, hogy a szocializmus

éveiben a nők háztartáson kívüli munkavállalása mennyire tekinthető önkéntesnek és mennyire a politika által kikényszeríttetnek, számos magyarázat létezik. A politikai ellenőrzés gyakorlása a lakosság felett, az extenzív iparosodás nyomán fellépő munkaerő-hiány, az ideológiai indíttatás és a jövedelmi helyzet (azaz az alacsony munkabérek miatt két kereset fedezi a megélhetést) néhány olyan - nemtől független - tényező, amely a nők munkaerőpiacra való belépését elősegítette. Az iskolai és szakmai ambíciókat, a férfiaktól való függetlenség, illetve a férfiakkal való egyenjogúság igényét a nők ún. belső ösztönző tényezőiként említhetjük A női foglalkoztatásból adódó pozitívumok mellett (iskolázottsági mutatók javulása, női szegénység csökkenése), a magánéletben a nemi szerepek tradicionálisak maradtak, nem kísérte az otthoni feladatok csökkenése, megosztása, jelentős részük továbbra is

a nőkre hárult. (Ferge, 1999) A rendszerváltás következtében a nők foglalkoztatása visszaesett, az anyaság és a gyermeknevelés megítélésével kapcsolatban már nem az állami vezetés hivatalos álláspontja volt a meghatározó, többféle vélemény fogalmazódott meg. A konzervatívabb álláspont szerint a gyermekekről való gondoskodás igényli azt, hogy az anya otthon maradjon, a liberálisabb nézet a családok szabad döntését hangsúlyozza. A nőről való gondolkodás variabilitása a mindennapok gyakorlatára nem volt hatással, az álláshelyek jelentős része továbbra is napi 8 órás munkát jelent, az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, rugalmas munkaidő, távmunka) elterjedése nem számottevő, és az állami jóléti ellátások sem nyújtanak alternatívát a nők tartós otthonmaradáshoz. Leegyszerűsítve a nők vagy a normál hivatalos munkaidő határai között dolgoznak vagy feladják a munkájukat. A döntés az anyagi

kényszertényezők miatt nem önkéntes. Azt feltételezhetnénk, hogy a nők tömeges munkába állása megváltoztatta a háztartási munkavégzéséről való gondolkodást. Számos hazai kutatás, többek között a European Social Survey szerint is, a legtöbben továbbra is a házastársak közötti tradicionális munkamegosztással értenek egyet: a férfiak feladata a pénzkeresés, a nőké pedig a családellátó tevékenységek, illetve a gyermeknevelés. A munkahelyi feladatokkal jelentkező többletterhekben a nők kisebb része érzi csak a nemi esélyegyenlőség vagy az individualizálódás lehetőségét, többségük számára problémát okoz a munkahelyi és az otthoni teendők elvégzése. Habár a nők elfogadják, hogy az otthoni feladatok nagyobb részét ők végzik (Blaskó, 2006.), a munkahelyi kötelezettségek akadályozhatják az otthoni feladatok ellátását, és fordítva, az otthon terhei munkahelyi nehézségeket okozhatnak, az ebből és a

munkahelyi teljesítményelvárásból adódó stressz kihat a családi életre. A családok szerint inkább a munkahelyi teendőknek van negatív hatása az otthoni légköre, míg munkahelyi tevékenységek elvégzésében a családi életet egyáltalán nem érzik akadályozó tényezőnek (TÁRKI ISSP Work Orientations Modul 2005). A munka és a háztartási tevékenységek kettős terhelése (work-family conflict) nyomán kialakuló stressz, fáradság nem csak a családi életet és a szubjektív életminőséget befolyásolja, munkaerőpiaci és demográfiai (házasság és gyermekvállalás időzítése) következményei is vannak. 3 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) II. A háztartási munkára fordított idő és annak megosztása A kutatásunk értelmezési keretében a házimunka definíciója magába foglalja az otthoni, lakás vagy ház körüli teendőket, tehát a főzést, mosást, a takarítást, a ruhák rendben

tartását, a bevásárlást, a lakás vagy ház javításával, karbantartásával kapcsolatos munkákat, de a gyermekneveléssel kapcsolatos tevékenységek nem tartoznak bele. Általánosságban elmondható, hogy a házimunka nem szűntethető meg, a mennyisége és/vagy a ráfordított idő csökkenthető az ún. munkamegtakarító eszközök, illetve piacon elérhető szolgáltatások megvásárlása révén. E tevékenységek további jellemzője, hogy nem a gazdasági racionalitás szemlélete alapján szerveződnek (a munkafolyamat nem szabványosított és ütemezett), igaz a napi munka mellett érvényesül az a hozzáállás, hogy minél kevesebb időbe, energiába kerüljön az otthoni teendők ellátása. Először azt vizsgáljuk, hogy kik, mennyi háztartási munkát végeznek a családban, majd megnézzük, hogy van-e különbség társadalmi-demográfiai csoportok között e munkák megosztása szempontjából. A párkapcsolatban élők (n=867) családjában egy

tipikus hétköznapon személyenként átlagosan 93 percet fordítanak háztartási munkára, egy tipikus hétvégén pedig 145 percet1. Ha a partner nélkül élőket (n=567) vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy átlagosan több időt töltenek háztartási munkával: egy tipikus hétköznap 110 percet, egy tipikus hétvégén 165 percet. A partner hiányából adódóan természetes is, hogy magasabb értékeket kapunk, ezekben a háztartásokban a felmerülő feladatok megosztása más módon megy végbe, illetve egyedülálló esetén a munkák többsége egymagára jut. A házimunkából való részesedés is eltérően alakul a partnerkapcsolatban élők és a nem partnerrel élők körében (1. ábra) Családi állapottól függetlenül a válaszadók kétötödére hárul a házimunkát több mint fele, azonban a (házas)társsal élők közül „csupán” egyötöd az, aki egyedül látja el a háztartással kapcsolatos tevékenységeket. 1. ábra A házimunka megosztása

egy tipikus hétköznap, illetve hétvégén Hétköznap partnerrel él (n=867) 15 nem partnerrel él (n=567) 45 20 partnerrel él (n=867) 35 11 20 6 50 21 39 23 16 Hétvége nem partnerrel él (n=567) 17 37 0% 20% 40% 9 60% 38 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész Az elvégzett házimunka mennyiségének vizsgálatakor a másik fontos tényező a nem (2. ábra), amely egy általánosan elfogadott indikátora annak, hogy a párkapcsolatban élők mennyire követik a nemi szerepek tradicionális mintáit vagy mennyire gondolkoznak 1 A hétvége időkerete nagyobb, mivel két napot jelent és kevesebb háztartáson kívüli kötelezettség jellemzi, ezért érthető, hogy az idő- és energiaigényesebb feladatokra (takarítás, javító-karbantartó munkák) hétvégén jut idő. Az életmód-időmérleg felvételek jól mutatják a hétköznapok és hétvégék eltérő

tevékenységstruktúráját. (Harcsa-Sebők, 2001.) 4 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) emancipált módon. Jól látható, hogy a két nem aktivitása a házimunkákban annyira különböző, hogy amikor annak megosztására vonatkozóan teszünk megállapításokat külön kell vizsgálnunk a férfiakat és a nőket. 2. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél egy tipikus hétköznap, illetve hétvégén (n=867) Hétköznap nő 1 26 férfi 33 41 63 28 nő 1 28 8 40 1 31 Hétvége férfi 71 20 0% 20% 40% 7 1 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész A férfiak és a nők közötti háztartási munkamegosztás hétvégén „kiegyenlítettebbnek” bizonyul: egy tipikus hétköznaphoz képest az összes házimunkát a nők közül 10%-kal kevesebben végzik, míg a férfiaknál 8%-kal többen

vonódnak be az otthoni feladatokba. Ezek az eredmények a háztartási munkák sajátosságait is mutatják, a tipikusan a nőkre eső feladatokat (a főzést, a mosogatást, a ruhák rendben tartását, a bevásárlást) mindennap el kell látni, a főként a férfiak által végzett tevékenységekkel (karbantartások, ház körüli munkák) ritkábban is elegendő foglalkozni. A nem partnerrel élőket jellemzően két, egymástól igen eltérő magatartású alcsoport alkotja, egyrészt az egyedülálló idős emberek, akik a házimunkák többségét egyedül végzik, másrészt a szülői háztartásban élő fiatalok, akik szinte egyáltalán nem segítenek be az otthoni teendőkbe. Mindkettő csoportra igaz, hogy számottevő különbség nincs a hétköznap és a hétvégén végzett háztartásellátó munkáikban (3. ábra) 3. ábra A házimunka megosztása a nem partnerrel élőknél egy tipikus hétköznap, illetve hétvégén (n=567) Hétköznap nő 29 20 férfi 62

27 nő Hétvége 51 18 23 férfi 49 61 0% 20% 21 20 40% 60% 20 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele Összességében elmondható, hogy a nők sokkal több házimunkát végeznek mint a férfiak, függetlenül attól, hogy párkapcsolatban vagy párkapcsolat nélkül élnek, illetve, hogy az adott nap munkanap volt-e vagy sem. A férfiaknál a partnerkapcsolatban élők azok, akik 5 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) több házimunkát végeznek. Például hétköznap a partnerkapcsolat nélkül élő férfiak közel kétharmada (62%) egyáltalán nem végez házimunkát, ezzel szemben a partnerkapcsolatban élő férfiaknak „csak” 28 százaléka az, aki mentesül a házimunka alól.2 Az ismertetett eredmények alapján az elemzésünket a partnerkapcsolatban élők körében folytatjuk és a hétköznap3 munkamegosztási gyakorlatára

korlátozzuk. Azt feltételezzük, hogy a munkahelyi leterheltség és az „időhiány” hatása ebben az esetben jelentkezik közvetlenül, nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is. A társadalmi-demográfiai változók közül elsőként az életkor mentén keressük az eltéréseket a házimunkák megosztásában (4. ábra) Az életkor előrehaladtával a férfiak egyre több, a nők viszont egyre kevesebb házimunkát végeznek. Úgy véljük, hogy a férfiaknál a korábban kialakított otthoni feladatmegosztását a nyugdíjba vonulás alakítja át, míg a nőknél az életkori hatás mellett szerepet tulajdonítunk az életciklusnak is, azaz a 40 év alatti csoportban vannak a gyes-en, gyed-en lévő anyák, akik háztartási munkavégzése ebben az életszakaszban kiemelkedően magas. A regisztrált változások további lehetséges oka, hogy jellemzően a nők segítenek be más háztatásba, például idős hozzátartozót ápolnak vagy vigyáznak az unokájukra.

Azonban később már ők maguk szorulnak segítségre, a nők születéskor várható átlagos élettartama magasabb4 mint a férfiaké, így idősebb életkort élnek meg, de rosszabb, illetve romló egészségi állapotban. 4. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és korcsoport szerint, egy tipikus hétköznap (n=867) 40 év alatt Férfi 36 40-49 éves 40 év alatt Nő 67 22 50-59 éves 34 60 éves és idősebb 2 0% 11 27 29 38 32 32 38 38 20% 3 51 35 50-59 éves 1 11 60 15 40-49 éves 7 1 67 26 60 éves és idősebb 42 59 26 40% 28 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész Az iskolai végzettséggel kapcsolatban a tradicionális családelméletek azt sugallják, hogy mivel a férfiaknak kell helytállni a munkaerőpiacon, az ehhez szükséges kvalifikációt is nekik kell megszerezni. A fejlett társadalmakat jellemző

modernizációs folyamat során a nők is egyre magasabb iskolai végzettségre tesznek szert, a képzésbe fektetett idejük és energiájuk megtérülését a - férfiakhoz hasonló - munkaerőpiaci karrierben látják. Hosszabb távon ennek eredménye a családon belüli egyenlőbb munkamegosztás lehet, azonban jelenleg a nők még lényegesen több időt töltenek házimunkával, mint a férfiak. 2 Néhány tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy van összefüggés a házimunka megosztásában aszerint, hogy milyen a partnerkapcsolat formája: a házasok több házimunkát végeznek, mint az élettársi kapcsolatban élők. Azonban mi nem találtunk szignifikáns eltérést erre vonatkozóan. 3 Többségében a foglalkoztatottak hétfőtől péntekig dolgoznak, van ettől eltérő munkarend is, de a jelen tanulmányban ennek vizsgálatára az alacsony elemszám miatt nem volt lehetőségünk. 4 Az adatgyűjtés évében (2005-ben) a születéskor várható átlagos

élettartam a férfiak esetében 68,6 év, a nőknél 76,9 év. 6 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) Az 5. ábra azt mutatja, hogy a partnerkapcsolatban élők hanyadrészét végzik a háztartási munkáknak az iskolai végzettségük függvényében. A középfokú végzettségű nők közül kénytelenek a legtöbben egyedül elvégezni a házimunkát (44%), a férfiak részvétele az otthoni teendőkben a legalább érettségivel rendelkezők körében enyhén megnő, igaz legfeljebb a háztartási feladatok felét látják el. Azokban a családokban, ahol a férfiakra a házimunkák több mint 50%-a esik, az iskolázottsági szint emelkedésével párhuzamosan nő a férfiak otthoni leterheltségének mértéke (azonban ez a tendencia - az alacsony elemszám miatt - csak jelzésértékű). 5. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és iskolai végzettség szerint, egy tipikus hétköznap (n=867)

Férfi legfeljebb 8 általános 30 szakmunkásképző 31 érettségi 36 24 44 30 44 45 20% 4 37 39 24 0% 6 26 16 érettségi 2 7 2 71 legfeljebb 8 általános 1 diploma* 8 1 68 19 szakmunkásképző 10 60 23 diploma* Nő 60 40% 32 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész Megjegyzés: * Az alacsony elemszám miatt az adatok tájékoztató jellegűek. Attól függően, hogy a párok közül melyik fél dolgozik, igen eltérően alakul a háztartási feladatok felosztása (6. ábra) A férfiak viselkedése alkalmazkodik a partnerük munkaerőpiaci szerepvállalásához, az határozza meg, hogy mennyire azonos a gazdasági aktivitásuk a párjukéval. Ha mindketten dolgoznak vagy egyikük sem végez kereső tevékenységek, akkor a férfiak ugyanúgy viselkednek, hasonló mértékben veszik ki a részüket az otthoni teendőkből. Amikor csak a férfinek van

kereső munkája, akkor a házimunkák ellátásába számottevően kisebb arányban segítenek be. Ennek lehet oka a fáradtság, az eltérő munkarend is, de utalhatunk az elméleti részben szereplő teóriákra is. Azt az esetet, amikor csak a nőnek van fizetett munkája - habár az alacsony elemszám miatt csupán tájékoztató jelleggel közöljük ezeket az adatokat - azt jelzi, hogy a férfiak részvétele megnő az otthoni munkákban.5 A nők esetében, ha egyedüli keresők, akkor kisebb részét végzik a házimunkáknak, mint akkor, ha párjukkal mindketten dogoznak. Igaz, arra vonatkozóan, ha csak a férfinek van fizetett munkája - ismét csak jelzés értékű az adat - a nők több mint fele az összes háztartási teendőt egyedül látja el. A hazai viszonyok ismeretében, a nők abban az esetben nem dolgoznak, ha gyes-en/gyed-en vannak, illetve munkanélküliek, nyugdíjasok. Az előbbi élethelyzetben a családban élő kisgyermek ténylegesen megnöveli a

háztartási feladatok 5 Ez a jelenség nincs összhangban az egyik legutóbbi hazai kutatás eredményével, miszerint „a nő otthoni teendőire fordított idejének mennyiségét nem csökkenti, ha a férje valamilyen oknál fogva nem jár el dolgozni: vagyis korántsem tapasztalható a feladatok átcsoportosítása, a szerepek felcserélése a hagyományos modellel ellentétes, női keresős családmodell esetében.” (Blaskó, 2006) A hivatkozott elemzés a háztartási munkamegosztást azzal mérte, hogy a válaszadó és partnere átlagosan hány órát töltött házimunkával. Ez különbözik a jelen tanulmányban alkalmazott megközelítéstől, ahol a munkamegosztás mértékét vizsgáljuk. Az munkamegosztás eltérő szemlélete és az, hogy az említett tanulmányban nincs megkülönböztetve a hétköznap és a hétvége, magyarázatot adhat arra, hogy miért térnek el az eredmények. 7 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106

(2008) számát, gyakoriságát6, az utóbbinál e viselkedés mögött az a motiváció húzódhat meg, hogy a nők a munkaerőpiaci távolmaradásukat a fokozott mértékű otthoni munkával kompenzálják. Ez egybevág a munkamegosztást racionális alapon magyarázó elméletekkel. Összességében a relatív erőforrások elmélete alapján a házimunka mennyiségére és a gazdasági aktivitásra vonatkozó eredmények interpretálása a következő lehet: a párnak az a tagja, aki munkát vállal, jobb alkupozíciót szerez a családon belül és csökkenteni tudja a házimunka terheit, míg a másik fél szerepvállalása e téren növekszik. Ugyanakkor a férfiaknál a gazdasági aktivitásbeli hasonlóság esetén a tradicionális nemi szerepek érvényesülnek. 6. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és gazdasági aktivitás szerint, egy tipikus hétköznap (n=867) két keresős család Férfi 24 csak a férfi keres csak a nő keres* 16

64 19 csak a férfi keres* 33 15 csak a nő keres 1 gazdaságilag inaktív család 2 0% 6 2 68 26 két keresős család 7 52 11 gazdaságilag inaktív család Nő 68 40 48 33 52 39 28 34 31 36 20% 5 8 2 40% 28 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész Megjegyzés: * Az alacsony elemszám miatt az adatok tájékoztató jellegűek. A házimunkából való részesedés vizsgálatakor - a gazdasági aktivitáshoz hasonlóan fontos az a jövedelmi mutató, amelyik azt méri, hogy a háztartás összes bevételéből a pár tagjai mekkora hányadot teremtenek elő. A fentiekben is említett relatív erőforrások elmélete szerint minél magasabb a párkapcsolatban az egyik fél relatív jövedelme, annál inkább tud „tárgyalni” arról, hogy kevesebb háztartási munkát végezzen. A 7 ábrán látható, hogy az elmélet mindkét nem esetében igazolódni látszik.

Annak a félnek, akinek nagyobb a jövedelemi hozzájárulása a háztartás összes bevételéhez, annak kevesebb otthoni feladatot kell teljesítenie. Azok a férfiak, akik a háztartás jövedelmét egyedül teremtik elő, felülreprezentáltak az otthoni munkát nem végzők körében (37%). Azok a nők, akik egyáltalán nem járulnak hozzá a háztartás jövedelméhez, 52%-a egyedül végzi az összes háztartási munkát és nincs közöttük olyan, aki mentesülne e feladatok alól. A kapott eredmény ismételten a gyes-en/gyed-en lévő nőkre utal, és arra hívja fel a figyelmet, hogy elképzelhetetlen, hogy egy kisgyermekes anya ne végezzen semmilyen otthoni feladatot. 6 Itt olyan változásokra gondoltunk, mint a gyakoribb mosás, illetve a korábbi munkahelyi étkezést felváltó otthoni főzés. Az említett két házimunka egy tevékenységsor részei, ennek következménye, hogy megnő a vasalásra, illetve a bevásárlásra és a mosogatásra fordított idő

mennyisége is. 8 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 7. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és a háztartás összjövedelméhez való hozzájárulás mértéke szerint, egy tipikus hétköznap (n=867) 37 (majdnem) az egészet Férfi 17 40 (majdnem) az egészet* a felénél kevesebbet 1 76 7 40 26 40 29 (szinte) semmit 7 3 43 23 körülbelül a felét 10 72 20 29 a felénél többet 2 7 3 61 19 (szinte) semmit* 8 62 29 körülbelül a felét a felénél kevesebbet Nő 55 27 a felénél többet 37 40 30 18 52 30 0% 20% 40% 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész Megjegyzés: * Az alacsony elemszám miatt az adatok tájékoztató jellegűek. Már eddig is feltételeztük, hogy a házimunka összetételét és mennyiségét is befolyásolja, hogy él-e gyermek a

háztartásban, és ha igen, akkor milyen életkorú. A legtöbb háztartási munkát azok az anyák végzik, akiknek iskolás kor alatti gyermekük van és a gyermek életkorának emelkedésével csökkent a nagyarányú otthoni leterheltségük, azonban a háztartásban élő gyermek mindig valamivel több plusz munkát jelent. Az apák - főleg a kisgyermekesek - esetében azt gondolnánk, hogy „jól járnak” a gyermekvállalással, közel egyharmaduk (31%) nem végez házimunkát, és mivel az anya a családtámogatások igénybevételével otthon marad, ellátja az összes háztartásban jelentkező feladatot. Érdemes azonban megemlíteni, hogy ebben az időszakban az apák több időt fordítanak a fizetett munkavégzésre, amivel az anya kieső fizetését igyekeznek pótolni. Azok a férfiak, akiknek a családjában nem él gyermek, „csupán” 22%-ban mentesülnek a hétközbeni házimunkák alól. Valószínűsíthető, hogy ez az eredmény az életkor hatását is

„hordozza”, azaz ide tartoznak azok a nyugdíjas férfiak, akik miután kiléptek a munkaerőpiacról, intenzívebben kapcsolódnak be a háztartási feladatok elvégzésébe. 8. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és háztartásösszetétel szerint, egy tipikus hétköznap (n=867) (házas)pár, nincs gyermek Férfi 68 22 (házas)pár, 0-6 éves gyermek 31 (házas)pár, 7-14 éves gyermek 31 (házas)pár, 14- éves gyermek 27 (házas)pár, nincs gyermek 1 egyéb háztartás* 32 44 40 20% 37 29 27 0% 3 66 34 5 13 36 25 16 (házas)pár, 14- éves gyermek 7 42 31 10 (házas)pár, 7-14 éves gyermek 9 1 66 42 (házas)pár, 0-6 éves gyermek 33 59 egyéb háztartás* Nő 9 1 63 41 40% 27 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele Megjegyzés: * Az alacsony elemszám miatt az adatok tájékoztató jellegűek. 9 (Majdnem) az egész Füstös L,

Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) Településtípusonként vizsgálva az adatokat, azt feltételeztük, hogy a községekben élők tradicionálisabb háztartási munkamegosztási elveket vallanak, mint a budapesti vagy a nagyobb városokban lakók. Az eredmények azonban ezt a várakozásunkat nem támasztják alá, statisztikailag igazolható eltérést nem mutatnak. Annyit azonban érdemes kiemelni, hogy a megyeszékhelyen élő férfiak között kétszer annyian vannak azok, akik egyáltalán nem végeznek házimunkát, mint a fővárosban lakók körében. Ebben az esetben más háttérváltozók (életkor, iskolai végzettség) hatását feltételezzük. 9. ábra A házimunka megosztása a partnerkapcsolatban élőknél nem és településtípus szerint, egy tipikus hétköznap (n=867) Budapest Férfi 17 75 város 56 22 község Nő 8 34 megyeszékhely 68 megyeszékhely 20 34 23 város 1 község 41 33 31 0% 40 30 20%

7 2 44 36 26 2 10 61 30 Budapest 3 8 40% 39 60% 80% 100% A házimunka megosztásának mértéke (Szinte) semmi Kevesebb mint a fele Több mint a fele (Majdnem) az egész III. A háztartási munkamegosztás társadalmi meghatározottsága - oksági elemzés A második részben a házimunka megosztást elemeztük a főbb szociodemográfiai ismérvek szerint külön-külön. A továbbiakban a társadalmi és háztartási jellemzők együttes hatását vizsgáljuk e tényezőre7. A hivatkozott elméletek és a kereszttábla elemzések eredményei ismeretében a logisztikus regressziós modell lényege a következő hipotézisek vizsgálata: (1) A legkézenfekvőbb várakozásunk a munkavállalás és a jövedelem összefüggésére vonatkozik. Úgy gondoljuk, hogy a (házas)pár nő tagjára eső házimunka csökken, ha a család összjövedelmének a nagyobb részét keresi meg. És fordítva, abban a háztartásban, ahol csak a férfi a kereső, a nőre nagyobb

mennyiségű házimunka jut. (2) Az iskolai végzettség szerint azt az eredményt várjuk, hogy a diplomával rendelkezők inkább hajlanak egy kiegyenlítettebb családi munkamegosztásra. Az alacsonyabb iskolai végzettségtől a magasabb felé haladva a nők részvétele csökken, a férfiaké nő a háztartásellátásban. 7 A vizsgálat elvégzéséhez az általunk választott módszer a logisztikus regresszió. Az eljárás kategoriális vagy nem kategoriális változók hatását vizsgálja egy kétértékű (dummy) függő változóra; lényege, hogy egy adott esemény előfordulásának (például a (házas)pár nő tagja végzi az összes házimunkát) valószínűségét próbálja megbecsülni a magyarázó változók segítségével. A regressziós eljárást az összes magyarázó változó egyidejű beléptetésével végeztem el. Az elemzésem az esélyhányados - Exp(B) - értékének alakulását vizsgálja, ez a mutató megadja, hogy az adott magyarázó változó

egy egységnyi növekedésével a függő változó (például a (házas)pár nő tagja végzi az összes házimunkát) esélyhányadosai hányszorosára nőnek (a többi magyarázó változó adott értéke mellett). Ha az Exp(B)<1, akkor csökkenti, például az összes házimunka ellátásának esélyét, ha Exp(B)>1, akkor növeli azt. 10 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) (3) Azt feltételezzük, hogy a családban élő gyermekek számának emelkedésével párhuzamosan nő a férfiak részesedése a háztartási munkákból. A párkapcsolatban élők házimunkából való részesedésének vizsgálatához két típusú változót állítottunk elő: (1) Az első - tágabb - változó a nők esetében nem csak azokat foglalja magába, akik szinte az összes háztartási feladatot ellátják, hanem azokat is, akik ennél valamivel kevesebbet, de még mindig e teendők nagy részét elvégzik. A férfiaknál ennek

megfelelően azok kerültek be e kategóriába, akikre legfeljebb az otthoni tevékenységek negyede hárul. (2) A második változópár csupán azokat a nőket vizsgálja, akik csaknem valamennyi háztartási munkát elvégeznek, illetve azokat a férfiakat, akik egyáltalán nem veszik ki a részüket az otthoni tennivalókból. Ez utóbbi kategorizációra azért volt szükség, mert a szélső pólusokon elhelyezkedőkről szeretnénk differenciáltabb képet kapni, úgy véljük, hogy ezek a párkapcsolatban élőknek egy igen jól meghatározható csoportját alkotják. Annak vizsgálatára, hogy mely tényezők csökkentik, illetve növelik annak esélyét, hogy a párkapcsolatban élő nők egyáltalán nem végeznek házimunkát, valamint, hogy a férfiakra hárul az összes otthoni feladat, az alacsony elemszám miatt nem volt lehetőségünk. A háztartási munkamegosztás elemzéséhez a korábban ismertetett változókon túl (nem, életkor, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás és jövedelem) bevontuk a háztartás főbb jellemzőit. A háztartás taglétszáma, a gyermekek száma, illetve az iskolás kor alatti gyermek léte fontos tényezői a párok munkamegosztási stratégiáinak. A magasabb taglétszám esetén feltételezhető többgenerációs együttélés, amikor a nagyszülői segítség csökkenti a pár otthoni munkaterheit, de a népesebb háztartást a nagyobb gyermekszám is eredményezheti, amely hatására éppen több háztartási feladattal kell számolni. A kisgyermek léte jelentősen befolyásolja az anya foglalkoztatási lehetőségeit, mivel a gyermek napi tevékenységeinek többsége igényli a szülő(k) aktív részvételét is. A munkavállalás esetén e körben jelentkezhet leginkább az időhiány/időzavar miatt kialakuló feszültség. A kereszttábla elemzések során nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, illetve a regressziós modell korábbi változatában nem volt szignifikáns hatása annak, ha

a párnak van a családtól külön élő gyermeke8, ha a kérdezettnek van életben lévő szülője9, a párkapcsolat típusa és a település típusa. Az elemzés nem tartalmaz minden olyan változót, amely az ESS kérdőívben fellelhető, és amelyekről feltételezhetjük, hogy hatással van a párkapcsolatban élők házimunka megosztási gyakorlatára, mivel a célunk nem az, hogy a lehető legteljesebb és legjobb magyarázatot adjuk a feladatmegosztás társadalmi determináltságának mechanizmusáról, a szociodemográfiai és háztartási jellemzők magyarázó hatásának mértékére vagyunk kíváncsiak. Mindkét nem esetében azt tapasztaltuk, hogy a párok közötti munkamegosztást tágabban és szűkebben vizsgáló modellek eredményei nagyon hasonlóak, azonban a szélső pólusokon elhelyezkedők csoportjában - a várakozásainkkal szemben - a hatások kevésbé 8 A családtól külön élő gyermeknek kettős hatását feltételeztük: egyrészt a

gyermeknevelés „nyomot hagyhatott” a családban kialakult feladatmegosztáson, másrészt jelenleg kaphat segítséget a szüleitől, ami szintén módosíthatja a munkamegosztást. 9 Érdemes megemlíteni a „hármas teher” fogalmát, jellemzően ez is egy nőkhöz kapcsolódó kategória, a munkahelyi feladatok és a gyermeknevelési, illetve háztartási teendőkön túl az idős hozzátartozókról való gondoskodásra utal. 11 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) markánsak. Első lépésben a háztartási munkavégzés kevésbé szélsőséges típusánál ismertetjük a különböző ismérvek szerepét, magyarázó erejét (Melléklet, 5. táblázat) A nőknél az egyik legerősebb hatása a háztartásban élő gyermekek számának van, a gyerekszám emelkedésével nagyobb valószínűséggel látják el az otthoni teendők jelentős részét a gyermektelen háztartásokhoz képest. Három vagy több gyermek esetén

az esélyhányados 9,7, ez az érték azt jelenti, hogy a 3 vagy több gyermeket nevelő anyára 9,7szer nagyobb valószínűséggel hárul az otthoni feladatok számottevő hányada, mint a gyermektelen nőkre. A férfiaknál – ahol a vizsgált esemény, hogy legfeljebb a háztartási munkák negyedét végzik - is figyelemreméltó a gyerekszám szerepe: csökken az esélyük arra, hogy ne vagy alig végezzenek háztartási munkát, azaz nagyobb valószínűséggel vesznek részt az otthoni tennivalókban. Ez az eredmény alátámasztja azt a feltételezésünket, hogy a több gyermek vállalása a férfiak otthoni munkaterheit is jelentősen növeli. Ha a gyermekek között van iskolás kor alatti, akkor ez a nők háztartási feladatainak megszaporodásával jár, a férfiak magatartására nincs hatással. A pár mindkét tagja jól jár azzal, ha népesebb háztartásban élnek, a taglétszám emelkedésével a férfiak és a nők is le tudnak adni az otthoni teendőikből. A 4

fős családban élő férfi 4,7-szer nagyobb valószínűséggel fog kevesebb házimunkát végezni, a házimunkák alóli igazi felmentés az 5 és több fős háztartásban élőknél tapasztalható, ebben az esetben annak az esélye, hogy minimális háztartási munkát végezzenek 14-szeresére nő a kétfős családban élő férfiakhoz képest. Feltételezzük, hogy a családdal élő nagyszülő tehermentesíti a szülőket, illetve a nagyobb gyermek is besegít az otthoni feladatokba, továbbá nagyobb gyermekszám esetén a férfiak több időt fordítanak fizetett munkára, így a háztartásellátásban kisebb aktivitással vesznek részt. Az életkornak csupán a nőknél van hatása, az életkor előrehaladtával csökken a valószínűsége annak, hogy rájuk essen az otthoni feladatok túlnyomó többsége, tehát a női életpálya során a fiatal középkor jelenti az otthon legtevékenyebb periódusát. A saját és a partner iskolai végzettségének szintén csak a

nők otthoni leterheltségére van befolyása, igaz kizárólag az érettségivel rendelkezők körében. Az érettségizett nőknek kétszer nagyobb esélyük van arra, hogy több házimunkát végezzenek, mint az alapfokú végzettségűeknek. Az érettségivel rendelkező partner viszont csökkenti a nők tradicionálisan nagy otthoni leterheltségét. A (házas)pár gazdasági aktivitása elsősorban a férfiak otthoni magatartására van hatással. Amikor a családban a férfi az egyetlen kereső, akkor kétszer nagyobb az esélye annak, hogy legfeljebb a házimunkák negyedét végezze el. Ez a tendencia megfordul abban az esetben, amikor kizárólag a nő dolgozik. A nők körében, amikor az egykeresős családoknál a férfi dolgozik, csökken a valószínűsége annak, hogy a háztartási teendők nagy részét ellássák. Ez az eredmény a korábban ismertetett elméletektől eltérő, mivel azt várnánk, hogy a férfiak kizárólagos munkavállalásának

következményeként a nők részvétele az otthoni teendőkben megnő. A jelenség lehetséges magyarázata, hogy a gyes-en/gyed-en lévő nők partnerei körében is számolnunk kell a „kettős teher” fogalmával, a korábbi életvitelükhöz képest a gyerekvállalás nemcsak a munkaerőpiacon, de a háztartásban is fokozott helytállás jelent, redukálva a nőkre eső feladatok mennyiségét. Fontos megjegyezni, annak ellenére, hogy a jelzett hatás szignifikáns, az elemszám igen alacsony, ezért ezt az eredményt fenntartással kezeljük. A legmarkánsabb eredményeket a háztartás összjövedelméhez való hozzájárulás mértéke mutatja és egyúttal igazolja a hipotézisünket, azaz az összes bevételből a kérdezettre eső hányad növekedésével párhuzamosan esik vissza az otthoni aktivitása. E tényező hatása a mindkét nemnél kimutatható. Azok a férfiak, akik az összes jövedelem kevesebb mint a felét teremtik elő, azoknak kétszer, akik majdnem az

egész jövedelmet megszerzik, azoknak 18szor nagyobb esélyük van arra, hogy legfeljebb a házimunkák negyedét végezzék el. Amíg a 12 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) nők a bevételek kevesebb mint felét keresik meg, e tényezőnek nincs hatása, amint azonban a hozzájárulásuk eléri az 50%-ot, már sikeresen csökkenti náluk a házimunka terheiket és a nagyfokú otthoni leterheltségük szinte eltűnik. A szélső pólusokon elhelyezkedők - azaz az összes házimunkát ellátó nők és a semennyi házimunkát nem végző férfiak - csoportjában a fentiekben vázolt hatások megmaradtak (Melléklet, 6. táblázat), azonban azok felerősödését csak a férfiaknál és csupán bizonyos tényezőknél regisztráltuk. Annak esélye, hogy a férfi teljesen mentesül a háztartási feladatok alól, erősödött a csak férfi keresős családoknál, a családi összjövedelem legalább 50%-át, de nem az egészet

előteremtőknél és a 3-4 fős családokban. Emellett a férfiaknál olyan hatások is szignifikánssá váltak, amelyeket korábban a nőknél figyeltünk meg: már egy gyermek léte a családban számottevően csökkenti annak az esélyét, hogy a férfi egyáltalán ne vegyen részt a napi háztartási tevékenységekben, illetve két gyermek esetén tovább erősödik ez a hatás. A 7 éven aluli gyermek esetén az apa szintén kisebb valószínűséggel mentesül teljesen a házimunkák alól. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a férfiak körében erősen él az a tradicionális minta, hogy családfenntartóként elsősorban a munkaerőpiacon kell szerepet vállalniuk, a gyermekvállalás esetén azonban „beszállnak” az otthoni feladatok elvégzésében és egy egalitáriánusabb viselkedést figyelhetünk meg. Összefoglalás A tanulmányban azt a napjainkban igen népszerű kérdéskört vizsgáltuk meg, hogy a párkapcsolatban élőknél milyen tényezők

alakítják a háztartási munkamegosztás mértékét. E mutató jó indikátora annak, hogy a különböző élethelyzetekben megvizsgáljuk a nemi szerepek alakulását. Összességében a kutatásunk - összhangban más nemzetközi, illetve a magyar kutatások eredményeivel - azt mutatja, hogy a keresőtevékenységtől függetlenül a párkapcsolatban élő nők nagyobb részt vállalnak a háztartási munkákból, mint a család férfi tagjai. A családon belüli nemi szerepek állandóságával kapcsolatban Bourdieu magyarázatára érdemes utalnunk: a férfi és női szerepek olyan uralkodó modellek, amelyek a nők iskolázottabbá és kedvezőbb jövedelmi helyzetűvé válásától nem fognak megváltozni. A kulturális és az anyagi függetlenség csupán a „női léthelyzetben bekövetkezett látható változások”, amelyek elleplezik az olyan állandó, de láthatatlan struktúrákat (Bourdieu, 2000), mint a munkamegosztásban érvényre jutó társadalmi kényszer,

amely gátolja a társadalmi normán túli specializációt a háztartás tagjai számára. Mindig számolnunk kell azzal, hogy a párok közötti egyetértés ellenére a kívánt és a társadalmilag elvárt magatartás közötti szakadék fennmarad. A kapott eredmények azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a családi életciklus kisgyermekes szakaszát a férfiak részéről fokozott mértékű szerepvállalás jellemzi mind a munkaerőpiacon, mind a háztartásban. Igaz, ez átmeneti jelenség A tradicionális feladatmegosztás újabb „gyengülését” a férfiak nyugdíjba vonulását követően figyelhetjük meg ismét. A munkamegosztás egyenlőtlenségéből adódó következmények vizsgálata túlmutat e tanulmány keretein. Annyit azonban érdemes megemlítenünk, hogy azokban a családokban, ahol nem azonosak a párok munkaterhei, ún. időkezelési problémák (időhiány, időzavar)10 merülhetnek fel. Az ebből adódó stressznek és a fáradságnak

kedvezőtlen hatása van az általános közérzetre, az egészségi állapotra, a párkapcsolatra és a szülő-gyermek viszonyra is. 10 Az angol nyelvben ezt az állapotot a következő kifejezések írják le: time pressure, time scarcity, time squeeze, being ‘hurried’, pressed for time. 13 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) Felhasznált irodalom Becker, Gery, S. (1981) A Treatise on the Family Harvard University Press, Cambridge, USA. Blaskó, Zs. (2006) Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka KSH NKI Kutatási jelentések 82. Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest Bourdieu, P. (2000) Férfiuralom Napvilág, Budapest England P. - Folbre N (2005) Gender and Economic Sociology In Neil J Smelser – Richard Swedberg (ed) (2005) The Handbook of Economic Sociology. Princeton University Press, Princeton and Oxford. USA Ferge, Zs. (1999) Hogyan hatott a rendszerváltás a nők

helyzetére? In: Lévai K - Kiss R Gyulavári T (szerk): Vegyesváltó Egyenlő Esélyek Alapítvány Harcsa I. - Sebők Cs (2001) A népesség időfelhasználása 1986/1987-ben és 1999/2000-ben KSH, Budapest, 2001. Hochschild, A. R (1997) The second shift New York : Avon Books, cop 1997 Pongrácz Tiborné (2005) Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összahasonlító vizsgálat tapasztalatai. In Nagy I –Pongrácz T - Tóth I Gy (szerk) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005. 14 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 1. táblázat A (házas)társsal élő válaszadóra jutó házimunka mennyisége, egy tipikus hétköznapon (%) Megnevezés férfi nő 40 év alatt 40-49 éves Korcsoport* 50-59 éves 60 éves és idősebb legfeljebb 8 általános szakmunkásképző Iskolai végzettség érettségi diploma legfeljebb 8 általános szakmunkásképző A partner iskolai végzettsége*

érettségi diploma két keresős család A (házas)pár a férfi keres gazdasági a nő keres aktivitása* nincs kereső keveset, szinte semmit A kérdezettre eső a felénél kevesebbet hányad a háztartás körülbelül a felét havi nettó a felénél többet jövedelméből* majdnem az egészet nagyon nehezen élnek meg nehezen élnek A jelenlegi jövedelmükből kijönnek kényelmesen megélnek 0 Gyermekek száma 1 a háztartásban* 2 3 vagy több 2 fő 3 fő Háztartás taglétszáma* 4 fő 5 és több fő (házas)pár gyermek nélkül (házas)pár gyermekkel: legkisebb 0-6 éves (házas)pár gyermekkel: Háztartás-szerkezet legkisebb 7-14 éves (házas)pár gyermekkel: legkisebb 15 éves vagy idősebb egyéb háztartás házastársi kapcsolat Párkapcsolat típusa élettársi kapcsolat egyéb nem Él még az Ön anyja/apja? igen község város Településtípus megyeszékhely Budapest Összesen Nem* Kevesebb mint a fele 62,9 25,7 35,4 51,7 48,2 48,1 46,0 43,2 43,9 49,6

49,8 37,9 49,4 44,9 41,7 44,9 48,5 48,9 32,5 41,6 42,9 54,9 52,1 46,8 43,4 44,8 46,8 47,4 48,2 44,0 28,2 48,9 41,0 46,0 40,7 49,4 (Szinte) semmi 27,8 (0,8) 16,6 13,9 11,7 15,8 13,1 19,7 11,0 (10,6) 16,4 14,1 16,2 (9,2) 11,3 32,6 (5,1) 14,2 (4,3) 6,1 15,4 21,9 31,8 13,9 15,1 14,6 (16,4) 13,9 14,8 12,9 21,3 11,8 16,5 12,8 20,7 11,6 Több mint a fele 7,9 32,8 19,8 15,8 21,2 22,6 19,3 19,7 19,9 23,1 15,0 22,3 19,7 23,6 21,0 11,3 23,9 22,0 24,0 23,3 24,0 14,9 10,3 13,0 20,8 22,0 (11,4) 22,9 17,9 19,5 15,7 22,9 22,7 18,7 12,2 22,8 (Majdnem) az egész (1,4) 40,7 28,2 18,6 18,8 13,5 21,5 17,3 25,3 16,8 18,8 25,8 14,6 22,3 26,0 11,2 22,5 14,9 39,2 29,1 17,7 8,3 (5,8) 26,3 20,7 18,6 (25,4) 15,8 19,1 23,6 34,8 16,4 19,8 22,5 26,4 16,2 Összesen Súlyozatlan N 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 427 452 253 183

212 230 216 265 253 145 192 296 262 129 415 133 110 220 108 265 177 199 114 87 285 458 45 356 236 202 85 311 211 218 138 308 15,1 35,0 14,0 35,9 100,0 132 16,6 39,1 23,2 21,0 100,0 134 14,4 50,0 17,6 17,9 100,0 257 26,1 14,5 16,3 (13,9) 14,1 15,2 15,6 10,9 19,3 9,5 14,7 36,9 44,8 46,3 (38,5) 48,8 42,5 46,4 45,2 41,6 46,1 44,8 23,9 20,6 17,9 (10,2) 19,5 20,0 18,1 22,3 20,1 21,2 20,0 (13,2) 20,1 19,5 (37,5) 17,6 22,3 19,9 21,6 19,0 23,1 20,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 47 771 87 21 363 513 325 177 245 132 879 Megjegyzés: Zárójelben tett értékek az alacsony elemszám miatt (n<10) tájékoztató jellegűek. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 15 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 2. táblázat A (házas)társsal élő válaszadóra jutó házimunka mennyisége, egy tipikus hétvégén (%) Megnevezés Nem* Korcsoport*

Iskolai végzettség* A partner iskolai végzettsége* A (házas)pár gazdasági aktivitása* A kérdezettre eső hányad a háztartás havi nettó jövedelméből* A jelenlegi jövedelmükből Gyermekek száma a háztartásban* Háztartás taglétszáma Háztartásszerkezet* Párkapcsolat típusa Él még az Ön anyja/apja? Településtípus Összesen férfi nő 40 év alatt 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma két keresős család a férfi keres a nő keres nincs kereső keveset, szinte semmit a felénél kevesebbet körülbelül a felét a felénél többet majdnem az egészet nagyon nehezen élnek meg nehezen élnek kijönnek kényelmesen megélnek 0 1 2 3 vagy több 2 fő 3 fő 4 fő 5 és több fő (házas)pár gyermek nélkül (házas)pár gyermekkel: legkisebb 0-6 éves (házas)pár gyermekkel: legkisebb 7-14 éves (házas)pár

gyermekkel: legkisebb 15 éves vagy idősebb egyéb háztartás házastársi kapcsolat élettársi kapcsolat egyéb nem igen község város megyeszékhely Budapest Kevesebb mint a fele 71,2 27,9 42,9 58,8 51,9 50,5 46,4 52,5 47,1 59,5 52,5 41,8 56,4 55,6 48,3 55,8 51,1 49,1 38,1 44,0 50,1 60,3 58,9 47,9 50,4 49,9 50,2 52,0 54,0 49,6 34,2 51,8 51,7 51,4 42,7 51,9 (Szinte) semmi 20,0 (1,4) 10,6 7,3 10,6 15,0 13,1 14,6 6,4 (3,4) 16,5 10,8 9,5 (3,5) 7,2 20,0 (5,8) 15,2 (5,9) 6,1 7,9 18,3 19,1 14,0 10,0 11,3 (7,1) 12,0 10,8 8,2 13,6 10,5 11,5 9,0 14,0 10,3 Több mint a fele 7,4 39,8 24,1 23,6 21,9 23,0 22,3 20,3 25,4 30,0 15,9 28,2 21,4 26,6 25,6 15,9 25,5 22,0 27,5 28,4 28,3 14,0 15,6 19,1 24,2 23,8 (20,9) 21,5 23,8 24,4 24,9 22,3 24,7 23,8 21,8 22,5 (Majdnem) az egész (1,4) 30,9 22,4 10,3 15,7 11,5 18,1 12,7 21,0 (7,0) 15,1 19,1 12,7 14,3 18,9 8,2 17,6 13,7 28,6 21,4 13,6 7,4 6,4 19,0 15,4 14,9 (21,8) 14,5 11,3 17,8 27,4 15,5 12,1 15,9 21,5 15,3 Összesen Súlyozatlan N 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 428 454 253 185 213 230 219 267 252 144 195 298 261 128 416 133 111 221 108 269 177 199 114 87 289 458 45 357 236 202 87 311 213 217 140 308 8,9 41,4 22,5 27,2 100,0 131 8,4 49,3 25,1 17,2 100,0 136 12,1 52,8 24,7 10,3 100,0 258 21,0 11,1 (9,3) (13,9) 14,0 9,0 13,9 5,5 14,2 (5,7) 10,9 53,2 49,1 59,3 44,3 50,0 50,3 48,0 55,7 45,8 55,1 50,1 16,3 24,5 15,8 (12,1) 22,7 23,4 22,0 21,8 25,9 23,1 23,2 (9,5) 15,4 15,6 (29,7) 13,3 17,3 16,2 17,0 14,1 16,1 15,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 48 775 87 20 365 514 326 176 246 134 882 Megjegyzés: Zárójelben tett értékek az alacsony elemszám miatt (n<10) tájékoztató jellegűek. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 16 Füstös L,

Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 3. táblázat A nem (házas)társsal élő válaszadóra jutó házimunka mennyisége, egy tipikus hétköznap (%) Megnevezés Nem* Korcsoport* Iskolai végzettség Gazdasági aktivitása* A kérdezettre eső hányad a háztartás havi nettó jövedelméből* A jelenlegi jövedelmükből * Gyermekek a háztartásban* Háztartás taglétszáma* Háztartásszerkezet* Él még az Ön anyja/apja?* Településtípus Összesen férfi nő 40 év alatt 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma fizetett állásban van tanuló nyugdíjas egyéb keveset, szinte semmit a felénél kevesebbet körülbelül a felét a felénél többet majdnem az egészet nagyon nehezen élnek meg nehezen élnek kijönnek kényelmesen megélnek nincs van 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 és több fő egyedülálló egyéb háztartás nem igen község város megyeszékhely

Budapest Legfeljebb a negyedét 61,6 29,1 64,8 (21,6) (8,1) 11,6 38,5 44,8 46,5 27,6 46,9 77,8 10,8 30,4 70,7 60,8 38,1 45,0 5,0 26,1 33,0 50,3 56,9 46,7 20,6 (4,8) 23,9 52,9 79,0 75,3 (4,8) 57,5 8,3 58,3 43,5 40,9 42,2 40,4 41,9 Megjegyzés: Zárójelben tett értékek az alacsony elemszám miatt (n<10) tájékoztató jellegűek. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 17 Negyedétháromnegyedét 17,8 19,7 23,6 (16,0) (13,4) 11,9 18,3 15,1 21,8 (24,0) 16,0 21,5 13,9 33,9 23,3 28,7 37,4 32,4 (4,3) 17,2 19,2 19,2 (20,8) 15,9 32,6 38,9 30,8 17,7 19,1 26,9 12,6 22,2 14,6 24,0 20,2 18,8 19,0 Majdnem az egészet 20,6 51,2 11,6 62,4 78,6 76,5 43,2 40,1 31,8 48,4 37,1 (0,7) 75,3 35,7 6,0 (10,5) (24,5) (22,6) 90,7 56,7 47,8 30,5 (22,3) 37,4 46,8 95,2 37,3 16,3 (3,3) (5,6) 95,2 15,6 79,0 19,5 42,0 35,1 37,6 40,8 39,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Súlyozatlan N 191 365 295 43 61 157 193 111 182 70 181 134 178 63 178 86 35 38 211 74 170 269 38 451 105 174 93 112 109 68 174 382 193 361 173 108 155 120 556 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 4. táblázat A nem (házas)társsal élő válaszadóra jutó házimunka mennyisége, egy tipikus hétvégén (%) Megnevezés Nem* Korcsoport* Iskolai végzettség* Gazdasági aktivitása* A kérdezettre eső hányad a háztartás havi nettó jövedelméből* A jelenlegi jövedelmükből * Gyermekek a háztartásban* Háztartás taglétszáma* Háztartásszerkezet* Él még az Ön anyja/apja?* Településtípus Összesen férfi nő 40 év alatt 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma fizetett állásban van tanuló nyugdíjas egyéb keveset, szinte semmit

a felénél kevesebbet körülbelül a felét a felénél többet majdnem az egészet nagyon nehezen élnek meg nehezen élnek kijönnek kényelmesen megélnek nincs van 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 és több fő egyedülálló egyéb háztartás nem igen község város megyeszékhely Budapest Legfeljebb a negyedét 60,6 27,3 61,4 (15,4) (9,7) 13,4 36,0 43,1 45,8 (24,7) 43,0 69,3 13,6 37,6 65,9 58,7 44,8 43,0 5,3 25,6 33,3 48,0 53,7 44,9 18,9 (5,5) 22,1 50,7 72,6 76,4 (5,5) 54,6 9,8 54,9 40,9 38,3 40,3 41,1 40,2 Megjegyzés: Zárójelben tett értékek az alacsony elemszám miatt (n<10) tájékoztató jellegűek. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 18 Negyedétháromnegyedét 19,5 23,3 27,1 (20,6) 17,8 12,4 21,8 16,6 24,5 30,2 20,0 30,0 14,2 28,6 29,0 30,8 29,0 37,5 5,6 16,5 21,1 22,9 22,9 18,9 35,4 (1,6) 42,1 32,5 24,6 19,5 (1,6) 30,2 13,6 25,9 18,5 28,5 24,1 17,6 21,9 Majdnem az egészet 19,9 49,4 11,5 63,9 72,5 74,2 42,2 40,3 29,7 45,1

37,1 (0,7) 72,2 33,8 5,1 (10,5) 26,2 (19,5) 89,1 57,9 45,6 (29,1) (23,4) 36,2 45,7 92,9 35,8 16,8 (2,8) (4,1) 92,9 15,2 76,6 19,2 40,6 33,2 35,6 41,4 37,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Súlyozatlan N 189 368 296 44 61 156 192 111 184 70 182 134 178 63 179 85 36 38 211 74 172 268 38 453 104 174 95 112 109 67 174 383 192 363 175 109 154 119 557 Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 5. táblázat A háztartási munkamegosztás mértékének meghatározói a (házas)társsal élők körében, egy tipikus hétköznap (logisztikus regresszió) NŐK Megnevezés A háztartási munkák nagy részét elvégzi Exp(B) Sig. 1 0,56 * 0,53 * 0,29 * Az egész vagy majdnem az egész háztartási munkát elvégzik Exp(B) Sig. 1 0,82 ns

0,69 ns 0,36 * Korcsoport 40 év alatt 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb Iskolai végzettség legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma 1 0,83 ns 2,17 * 1,20 ns 1 0,88 ns 2,03 * 0,98 ns A partner iskolai végzettsége legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma 1 1,16 ns 0,37 * 0,55 ns 1 0,90 ns 0,33 * 0,43 ns A (házas)pár gazdasági aktivitása két keresős család csak a férfi keres csak a nő keres nincs kereső 1 0,37 * 0,82 ns 1,02 ns 1 0,36 * 0,82 ns 0,93 ns A kérdezettre eső hányad a háztartás havi nettó jövedelméből keveset, szinte semmit a felénél kevesebbet körülbelül a felét a felénél többet majdnem az egészet 1 0,69 0,33 0,08 0,08 1 0,80 0,40 0,11 0,10 Háztartás taglétszáma 2 fő 3 fő 4 fő 5 és több fő 1 0,60 ns 0,19 * 0,08 * 1 0,26 * 0,16 * 0,10 * Gyermekek száma a háztartásban 0 1 2 3 vagy több 1 1,37 ns 3,97 * 9,68 * 1 3,19 ns 4,93 * 8,94 * Iskolás kor

alatti gyermek nem igen 1 2,32 * 32,3 2,63 * 26,7 Pszeudo R2 Megjegyzés: ns - Nem szignifikáns kapcsolatok. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 19 ns * * * ns * * * Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/2, pp79-106 (2008) 6. táblázat A háztartási munkamegosztás mértékének meghatározói a (házas)társsal élők körében, egy tipikus hétköznap (logisztikus regresszió) FÉRFIAK Megnevezés Alig végez háztartási munkát Exp(B) Sig. 1 0,97 ns 1,17 ns 2,17 ns Egyáltalán nem végez háztartási munkát Exp(B) Sig. 1 0,68 ns 0,93 ns 2,31 ns Korcsoport 40 év alatt 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb Iskolai végzettség legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma 1 1,24 ns 0,63 ns 0,79 ns 1 0,95 ns 0,50 ns 0,51 ns A partner iskolai végzettsége legfeljebb 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma 1 0,96 ns 1,45 ns 1,18 ns 1 1,04 ns 1,47 ns

0,97 ns A (házas)pár gazdasági aktivitása két keresős család csak a férfi keres csak a nő keres nincs kereső 1 2,07 * 0,53 * 0,69 ns 1 3,18 * 0,30 * 0,72 ns A kérdezettre eső hányad a háztartás havi nettó jövedelméből keveset, szinte semmit a felénél kevesebbet körülbelül a felét a felénél többet majdnem az egészet 1 2,01 4,14 8,67 18,22 Háztartás taglétszáma 2 fő 3 fő 4 fő 5 és több fő 1 3,97 * 4,76 * 14,03 * 1 5,58 * 8,11 * 10,96 * Gyermekek száma a háztartásban 0 1 2 3 vagy több 1 0,48 ns 0,40 * 0,21 * 1 0,39 * 0,24 * 0,53 ns Iskolás kor alatti gyermek nem igen 1 0,86 ns 27,2 0,45 * 25,5 Pszeudo R2 Megjegyzés: ns - Nem szignifikáns kapcsolatok. *=0,001, =0,01, 0,05 szignifikanciaszint mellett szignifikáns kapcsolatok. 20 * * * * 1 1,67 6,80 9,84 13,41 ns * * *