Földrajz | Tanulmányok, esszék » Schönberger Tamás - Pécs településmorfológiai átalakulása az ezredfordulón

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztika Tanszék PÉCS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIAI ÁTALAKULÁSA AZ EZREDFORDULÓN Fejlődési és fejlesztési irányvonalak Konzulens: Készítette: Dr. László Mária Schönberger Tamás Egyetemi Docens Földrajz-urbanisztika szak Pécs, 2000. 1. Bevezető Pécs több ezer éves város. Történelme ismert, fehér foltok alig találhatók benne A város maga fejlődéstörténetében az ország történetéhez igazodott: a nagyobb depressziók, mint a törökök uralma visszafogták, majd később továbbhaladt a megkezdett irányvonalban. A dolgozat témája nem a város történelmének bemutatása, bár érintőlegesen ezt is tárgyalni kell. A dolgozat a város szerkezetének átalakulási tendenciáit tárja fel, melynek gyökerei a történelemben kereshetők, vagy a kor igényei támasztják azokat. A dolgozatban célom eléréséhez, vagyis a városszerkezet

alakulásának bemutatásában arra keresem a választ, hogy az urbanizációs ciklusokat tekintve Pécs városa melyik ciklusba sorolható. Ennek tekintetében a Városfejlesztési Koncepció által lehatárolt városrészeket vizsgáltam meg: fejlődésüket, átalakulásukat tekintve dinamikusak-e vagy statikusak. Ehhez az egyes városrészek jellemzőit határoztam meg: mekkora a népességük most, illetve az elmúlt tíz évben hogyan alakult ez a mutató. Következő lépésként a városrészekre jellemző átlagos lakásárat határoztam meg (Ft/m²), majd a statisztikai hivatal kiadványainak segítségével az egyes városrészek lakásainak fejlettségét hasonlítottam össze. A Városfejlesztési Főbizottságnál folytatott interjúk arra derítenek fényt, hogy a város irányításának szempontjából melyek azok a városrészek, melyek kiemelt szerepet kaptak a városfejlesztésben. A város lakosai körében végzett kérdőíves felméréssel arra kerestem a

választ, hogy az egyes városrészek milyen népszerűek, az ott lakók mennyire elégedettek lakókörnyezetükkel. A kérdőívvel azt is kutattam, hogy milyen városon belüli vándorlási tendenciák várhatók a közeljövőben, ezek milyen célúak, illetve mely városrészek esnek a célterületek halmazán kívül. Az elvégzett vizsgálatok segítségével a különböző városrészek „népszerűsége” mutatható ki. Az eredmények térképen való ábrázolása kirajzolja azokat az övezeteket, melyek lakossága nő, az ottani életkörülmények javulnak. Ezen térkép segítségével kimutatható az, hogy a város mely urbanizációs ciklusban található jelenleg, és a mostani tendenciák szerint melyik ciklus felé mozog. 2. Urbanisztika, mint háttértudomány A dolgozat Pécs bemutatását az urbanisztika tudományán keresztül közelíti meg. „Az urbanisztika”, DR. KŐSZEGFALVI megfogalmazásában „a településfejlesztést (a települések

tervezését, rendezését, szépítését, irányítását) célzó nagyszámú és szerteágazó tevékenység, ismeret, elmélet és gyakorlat együttes művelése, alkalmazása.” (DR KÕSZEGFALVI, 1997.) Az urbanisztika, mint a földrajztudomány része a településeket helyezi a kutatás központjába. Az urbanizáció, tehát a városiasodás folyamata négy ciklusra bontható A városiasodás első szakasza az extenzív iparfejlődéshez kötődött. Ekkor gyors városnövekedés ment végbe, a várost körülölelő falvakból a lakosság a városokba költözött, így a városok népessége jelentősen növekedett. Pécsett ez a szakasz a szén- és uránbányászat lakosságkoncentráló hatása miatt a 20. század nyolcvanas éveiig tartott Ekkor számos lakás épült a városban, új városrészek születtek (Lvov-kertváros, Uránváros, stb.) A tömeges építkezések miatt a az épített lakások színvonala igen alacsony volt, és a mai városvezetésnek is gondot

okoznak. Az urbanizáció második szakasza a szuburbanizáció, amely során a város lakosai a szuburbiákba, a várost körbevevő, néhol falusias jellegű városrészekbe, illetve falvakba települ (Pécs esetében például Újhegy, Kozármisleny illetve Pogány, Kozármisleny, Nagykozár, Bogád). Ezzel párhuzamosan a városközpont közeléből az ipari tevékenység is kivonul a külső övezetekbe, a városközpontban pedig egy igazgatási- és szolgáltatási központ kezd kialakulni. A városközpontra is jellemző a lakosság távozása Ugyanakkor a belváros nagyobb forgalma a központi negyedben parkolási gondokat teremt. Pécsett ez a szakasz a nyolcvanas évektől bontakozott ki, ahogy a városkörnyéki falvak (Nagykozár) és a város külső, zöldövezeteinek (Patacs, illetve a Mecsekoldal) lakossága megnőtt a városmagból kitelepülők hatására. A városfejlődés harmadik szakasza a dezurbanizáció. E folyamat során a megváltozó munkaviszonyok miatt a

városok lakossága erősen csökken, míg a falvak, rurális térségek szerepe felértékelődik (KŐSZEGFALVI, 1997.) A folyamat során a falvak lakásállománya is jelentősen felfrissül. Ezzel párhuzamosan a városi életforma és a városok szerepe csökken Ezek következményeképp a városok előterében az elővárosi gyűrű bővül. A kutatók szerint ez a ciklus Magyarországra még nem jellemző, bár Pécsett ennek a szakasznak a jelei megtalálhatóak. Az urbanizáció negyedik szakasza a reurbanizáció, amit gyakran az informatika ösztönözte urbanizációnak is hívnak a szakemberek (KŐSZEGFALVI, 1997.) Ebben a szakaszban a technológia fejlődése egy egységes urbanizált térséget hoz létre, ahol az infrastruktúra szerepe fokozódik, az infrastruktúra jelenlegi állapota jelentős fejlődésen megy át. Ez a szakasz még nem jellemző korunk társadalmára, így nyomait nem kereshetjük Pécs területén. Egyes kutatók szerint az urbanizáció

negyedik szakaszára csak ennek az évezrednek első évszázadának közepétől számolhatunk. 3. Pécs szerkezetét meghatározó természeti tényezők A települések kialakulásakor a meghatározó tényező a természeti földrajzi adottságok rendszere. Általánosan elfogadott nézet szerint a települések zöme olyan területeken keletkezett, ahol az eltérő jellegű természeti kistájak találkoznak. Példaként ide lehet sorolni Pécs városát is, ami a Mecsek lankái, a Pécsi-síkság és a Baranyai dombsághoz tartozó Hegyföld találkozásánál alakult ki. A természeti adottságok rendszere ennél azonban jóval összetettebb. Egy település kialakulásakor a természeti adottságok számos, az említettnél jóval több tényezője szerepel. Ilyen tényezők a domborzati formák (mikro- és makrorelief), geológiai és pedológiai adottságok, hidrogeológiai adottságok, éghajlati adottságok. 3.1 A domborzati formák szerepe Pécs városának

kialakulásában elsődleges szerepe a Mecsek hegységnek volt. A Mecsek vonulatai a várostól északra emelkednek Pécs fölé mintegy 5-600 méter magasra (Tubes: 612m, a Mecsek legmagasabb pontja). A déli lejtő ideális alapot nyújtott a város alapításához kedvező mikroklímájával, védhetőségével. A hegység morfológiája már a kezdetektől meghatározta a városszerkezet fejlődését. A város déli részét, a Mecsek déli előterét a Pécsi-síkság adja. A területet mocsaras volta miatt csak később használták fel a terjeszkedéshez. A Pécsi síkságtól délre a Hegyföld enyhén emelkedő, észak-déli irányban párhuzamos vonulatai alkotják Pécs déli keretét. A három kistáj közül ez a terület kapcsolódott a legkésőbb a városépítéshez: a 20. század elejétől kezdődtek az építkezések ezen a területen, de a legjelentősebb munkálatok a második világháború és a hetvenes évek közepe között folytak. Az településmag

kialakulására a Mecsek hegylábi lépcsőjének alsó, még enyhe lejtőjű részein és a hozzájuk kapcsolódó, a Mecsekről lefutó vizek által épített, lapos hordalékkúpon nyílt ideális lehetőség. (Dr CSANÁLOSI, 1982) Ez a terület kedvező volta a jó védhetőségből (északon hegyvonulat, keleten erdők, délen mocsár), a jó megközelítési lehetőségekből, kedvező talajtani és éghajlati adottságokból fakadt. A település kialakulását vezérlő tényezők sokáig meghatározták a város fejlődését. A terjeszkedésre a hegyvonulat és a mocsaras terület miatt hosszú ideig csak kelet-nyugat irányban nyílt lehetőség, a Mecsek hegylábi felszínének déli, alsó sávjában. Az észak felé való terjeszkedést sokáig a meredek lejtők és a vízellátás biztosítása akadályozta, míg délen a mocsaras terület képezett akadályt. A morfológiai adottságok mellett további természeti tényezők is meghatározták a város szerkezetének

fejlődését. Ezek közül kiemelhető: • alapkőzet és talaj • hidrogeológiai viszonyok. (Dr. ERDŐSI, 1969) 3.2 Az alapkőzet és a talaj szerepe Az alapkőzet és a talaj meghatározó szerepe mára már a háttérbe szorult, de az ős- és ókori városépítésben még fontos tényező volt. A város ezen korokban épült részei nagyrészt diagenizált pannóniai homokra épültek. Ez a formáció kedvező volt a nehezebb kőépületek alapjai számára is. A pannóniai homok régiójától északra, nagyjából az Aradi vértanúk útjától északra már sziklatalajok találhatók a felszínen, vékony máladéktakaróval. A máladéktakaró nagyjából a Magaslati út vonaláig jelentős, ott már a felszínt megközelítő szikla lesz meghatározó (szarmata és anizusi mészkövek főleg). Jelentős szereppel bírtak a város kialakulásában a Mecsekről lefutó vízfolyások által létrehozott hordalékkúpok is (CSANÁLOSI S., ERDŐSI F) A

legjelentősebbek a Patacsi és a Bálicsi hordalékkúpok, melyek mérete a vízgyűjtőkben található, a talajeróziót nagyban felgyorsító kerti kultúrákra vezethető vissza. Mindkét formáció, a pannon homok és a hordalékkúpok területe is nagyfokú beépítettséggel jellemezhető. Ennek oka a talaj jó mechanikai tulajdonsága is, hiszen itt lehetővé vált akár a nehezebb építmények állítása is, és pincerendszerek létrehozása sem ütközött akadályokba. Az ókor és középkor folyamán még kedvező talajmechanikai tulajdonságok azonban mára számos kérdést és problémát vetnek fel. Az egyik legjelentősebb probléma a talajerózió, és az ebből fakadó akkumuláció az alacsonyabb területeken. A rómaiak által épített utak is már 3-6 méter mélyen találhatók az allúvium alatt. Ez a probléma ma is jelentős: a Tettye felől a Majorossy és a Vince utcákon lezúduló csapadékvíz rengeteg hordalékot szállít magával. A sok hordalék

miatt a csapadékelvezető csatornák gyakran eldugulnak, ami a környező házak, többek között az Ágoston téri templom beázásához vezethet. Bár ezeket a csatornákat gyakran tisztítják, egy nagyobb zápor újra előhozza a problémákat. A történelmi időkben emelt épületek súlyuk miatt a keményebb, ellenállóbb altalajt igényelték, ezért a város terjeszkedése sokáig korlátozott volt. Ez az oka annak, hogy a mélyebben fekvő, alluviális területeken a nagyobb építkezések csak az 1950-es évek után indultak meg. Korábban ezeken a területeken (a belváros déli része, illetve a vasúttól délre, Maléter P. úttól északra fekvő területek) a nagyobb házak építése talajcserét igényelt E folyamat során a gyengébb mechanikai tulajdonságokkal rendelkező talajréteget elhordták, és ellenállóbb kőtörmelékkel helyettesítették. ERDŐSI F. kiemeli az antropogén kőzetek és hordalékok városszerkezetre gyakorolt hatását is. A

középkor során a pannon homokba ásott pincerendszer jelentős problémákat okoz, ugyanis statikailag kevésbé megbízható így ez a formáció, gyakran találkoznak az építők útberogyásokkal, épületek süllyedésével. Hasonló problémákat okoz a nagymértékű bányászat is, hosszan a város alá nyúló vágatrendszerével. Ugyancsak a bányászat akadályozza a város szabad terjeszkedését Pécsbányánál a külszíni fejtéssel, Tüskésréten a zagytóval, illetve régebben Újhegy alatt a meddőhányókkal. 3.3 Hidrogeológiai viszonyok szerepe A pécsi viszonyokat tekintve igen fontos a talajvizek szerepe. ERDŐSI F a pécsi talajvizeket két csoportba sorolta: • ártéri talajvizek, ami a Pécsi –víz mentén jelentős, illetve a • migráló talajvizek, melyek javarészt a triász mészkövekben tárolódó karsztvizek werfeni palákon és a pannon homokon átszivárgó csapadékvíz, ami az alacsonyan fekvő területek irányába migrál. A

hidrogeológiai viszonyok szempontjából a legjelentősebb eredmény a belvárostól délre fekvő, egykor lápos, mocsaras terület beépítése volt. Ez a folyamat, ami az 1970-es évek elejére csúcsosodott ki, nagyot lendített a város morfológiai képének alakulásán. Vízföldrajzi szempontból a 20. század elejéig sok utca tekintetében meghatározó volt a város területén található vízfolyások futása. Ezek a sajátosságok azonban a század eleji csatornázási munkák hatására elvesztették jelentőségüket. Talán legjelentősebb hatás a Tettye patak mentén mutatható ki: a patakra már a tatárjárás korában jelentős ipar települt, ami ennek a városrésznek a morfológiai képét is jelentősen meghatározta. A Tettye patak folyásához több utca is igazodott: Vince u, Majorossy u., Felsőmalom u, Alsóhavi u egy része Jelentős hatása volt az utcák futásának szempontjából a Frühweis vízfolyásnak, ami a Kórház tér alatt áthaladva a

század közepén beépülő Semmelweis utca irányát határozta meg. A Frühweis vízfolyáshoz csatlakozó Bálicsi patak szerepe is meghatározó volt, ugyanis a Petőfi út felső, északi része szinte teljes mértékben a patak medréhez igazodik. 4. A városszerkezet kialakulása és fejlődése A kedvező természeti adottságok hatására a mai város területe már Kr. e 4000 körül már lakott volt, erről régészeti maradványok tanúskodnak szerte Pécs területén. A legjelentősebb változások és fejlesztések a Honfoglalás előtt mégis a rómaiakhoz kapcsolhatóak. A Honfoglalás után szinte minden kor hagyott maga után jelentős újításokat, amik a mai város képét és szerkezetét meghatározzák. 4.1 A városszerkezet fejlődése a Honfoglalásig A város Kr. e 10 körül került római uralom alá Az általuk adományozott városnév, Sopianae eredete kérdéses. A szó jelentése mocsár, a „sopianae” szóban alkalmazott többes szám pedig

utalhat a környező területek természeti tulajdonságaira, a mocsarakra. A többes számú végződés utalhat arra is, hogy a város több településből olvadt össze. Sopianae városközpontja Hadrianus császár uralkodása alatt jött létre, ennek maradványai a Postapalota környékén találhatók meg. A római város kiterjedése mintegy 400x500 m lehetett, ennek északi határa a Ferencesek utcája, nyugati határa a Kórház tér – Rákóczi út lehetett. Délen a Nagy Lajos Király útjáig terjedt, míg a keleti határ ismeretlen A város fő belső közlekedési útja a mai Alkotmány utca – Mária utca – Papnövelde utca vonalán vitt keletnek, majd folytatódott Aquincum illetve a Duna felé (FÜLEP, 1975). Az 5. század zűrzavaros évtizedei a város pusztulását hozták Erre utalt az is, hogy a lakosok már az épületek közé is temetkeztek. Az itt élő (főleg nemesek) elmenekültek a Balkán, illetve Itália felé. A népvándorlás kora különösebb

emlékeket nem hagyott a város területén. 4.2 A városszerkezet alakulása 1780-ig A honfoglaló magyarok 899 körül érkeztek a város területére. A Honfoglalás után, az államalapítás során a város hamar egyházi szerepre tett szert. 1009-ben I István püspökséget hozott itt létre, majd a települést az egyháznak adományozta. A 12. században három fő központ körül alakult ki nagyobb népességtömörülés Az egyik a püspökvár környéke volt, ahol már az Árpád-korban megkezdődött a székesegyház és a püspöki palota építése. Egy másik központ a mai Széchenyi tér területére, az akkori Szent Bertalan templom környékére tevődött. Ez a központ volt a város világi központja A középkorban ez volt a város piactere, itt volt a városháza, a plébániatemplom. Nagyjából a mai templom helyén, a tér északi részén állt a város középkori, Szent Bertalanról elnevezett temploma (GOSZTONYI, 1943). A harmadik

népességtömörülés a Mindszentek temploma környékén volt. E terület fejlődése a Tettye-völgy felső szakaszára tehető, ahol a 11. században indult a vízre települő, elsősorban malomipar fejlődése (Malomszeg). Ettől kezdve ez a terület lett az ipari negyed, melynek alsó határa addig terjedt, amíg a víz energiáját a malomipar hasznosítani tudta. A tatárjárásig a várost külső veszély nem fenyegette, a tatárok pusztítása után azonban nagyfokú védelmi építkezésekbe fogtak. Ezek közül az első a püspökségi központ köré húzott kőfal volt, melybe beletartozott a székesegyház, a püspöki palota és a káptalan épületei. Szintén a tatárjárás következtében építették meg a várost körülölelő 3900 m hosszú védőfalat – ezáltal lett Pécs a szó igazi értelmében város. Ennek a falnak a maradványai ma is megfigyelhetők, leghosszabban a belváros északi részén, az Aradi Vértanúk útja mentén. A meglévő

várfal a város védelmét kívánta biztosítani, elsősorban az egyházi intézményekét. A várfalak létrehozásával négy városkaput létesítettek, melyeket azokról a településekről neveztek el, ahová az onnan induló utakon el lehetett jutni. Így jött létre a Szigeti-, Siklósi-, Budai- és Vaskapu vagy Hegyikapu, mely a Mecseken át vezetett (GOSZTONYI, 1938). Maga a várfal szerepe védelmi szempontból csekélynek bizonyult, így jelentősége elsősorban a közlekedési hálózat kialakításában volt. A forgalom a székesegyház előtti területről délebbre húzódott, ami által a négy kaput összekötő utak váltak a fő közlekedési utakká. A mai Ferencesek utcája, Király utca, Irgalmasok utcája, Hunyadi utca nyomvonala szabályos kereszt alakban helyezkedett el, melynek központja a Széchenyi téren volt található. A város védelmi vonalait érintő fontos változás volt a 15. században a török fenyegetés hatására megépülő

körbástya, a Barbakán, melyet Kinizsi Pál építtetett. Ettől kezdve a püspöki várba csak itt, a déli várfalon átvezető kapun keresztül lehetett bejutni. A 15.-16 századra a már meglévő települési egységek mellett, a városfalakon kívül két új népességtömörülés alakult ki. Az egyik a Szigeti külváros a szigeti út mentén, míg a másik a Budai külváros az ellentétes oldalon. Ezek létrejöttében fontos szerepe volt annak, hogy a várfalon belüli letelepedést gátolták az egyházi birtokok. Emellett fontos volt az egyre növekvő adók szerepe is melyek következtében a lakosság egy része elszegényedett és kiköltözött a városfalakon kívülre. Amikor 1543-ban Szulejmán Bécs ellen indult, több csapatot indított Pécs ellen is, hiszen az stratégiai pont volt a Bécs felé vezető út védelmében. A törököktől megijedve a város polgári és katonai vezetői elhagyták Pécset, így a város kardcsapás nélkül esett el 1543.

Június 20-án A török megszállással a város fokozatosan keleties jellegűvé vált, a keresztény templomokat lebontották, köveikből dzsámikat emeltek. A székesegyházat viszont nem bántották, azt raktárnak használták. Evlia Cselebi szerint a városban hat dzsámi állt minarettel, illetve hat derviskolostor, három fürdő, tizenegy iskola, türbék és kutak díszítették Pecsevit, a török Pécset. Ezek elhelyezkedése szétszórt a városban, de a püspöki palota területén kívül találhatók. A középkori piac helyére keleti bazár került. Pécs a 16 századra már a kelet és a nyugat találkozásából kialakult jellegzetes keleti külsejű és életű város. A középkor végén a belső várfal jelentősége a korabeli elemzések ellenére nagy volt. Bár északi irányból a belső vár is alig volt védhető északról, mégis az 1686-os felszabadító harcok során az ivóvíz-forrás megsemmisítésével bírták rá a törököket a vár

átadására. A központot nyugatról és északról várfal, míg keletről a Székesegyház épülete és az akkor még földszintes középső szárnya határolta. A központot egy külső öv vette körül, melynek déli falvonalán, a Szepessy szobortól északnyugatra állt a várkapu. A délnyugati részen álló bástyát, a barbakánt a külső övezettel fahíd kötötte össze. A külső várhoz keleten a palánkokkal körülvett Budai külváros, nyugaton a Szigeti külváros csatlakozott. A Budai külváros a Budai úttól felhúzódott a Havihegyre is A Tettye mentén több, mint negyven malom állt, a Szathmáry palota pedig már romokban állt a törökök után. A török hódoltság megszűnése jelentős változást nem hozott. A város lakossága nőtt, több új kisebbség is a városba települt, ami néha konfliktusokat okozott. Ilyen konfliktus vezetett ahhoz, hogy a rácokat a város nyugati előterébe költöztették, így létrehozva Rácvárost (CSORBA,

1983). A város újjáépítése viszonylag lassan, a 18. században indult meg A város szerkezetén ekkor nem változtattak már, inkább a keleti jelleget akarták megszüntetni. Új utcák is csak helyenként születtek, illetve néhol kibontották a városfalat. Mindezek ellenére a lakásállomány nem nőtt jelentősen, főleg újjáépítések zajlottak. Teleksűrűsödés jóformán csak a Belvárosban volt jellemző, míg a Belváros körül a jobb várvédelem miatt beépítetlen részeket hoztak létre. A Belvárosi építkezések a Kelet-Nyugati közlekedési tengely mentén, a mai Ferencesek utcája és Király utca vonalában koncentrálódott. Ez időben a külvárosok sem fejlődtek jelentősen, csak a 18. században indult meg a Budai illetve a szigeti külváros fejlődése. Az előbbi a Tettye vizéhez kapcsolódó iparon (malmok, serfőző), míg a második a szőlőművelésen alapult. 1780-ban a város szabad királyi városi rangot kapott, ami által nagyobb

szabadságot kaptak a városfejlesztésben: lehetővé vált a városfal lebontása helyenként, illetve annak átalakítása. 4.3 A városszerkezet alakulása 1945-ig Ahogy a város szabad királyi rangot kapott, maga a városszerkezet is átalakulásnak indult. Több várostörténettel foglalkozó kutató, köztük GOSZTONYI Gyula, kimutatta, hogy a jogi állapot változása után a város centruma is lassan a Széchenyi térre helyeződött át a korábbi püspöki központból. Az új központ jobban megfelelt a polgárosodó lakosságnak, és geometriailag is a város centrumát képezte. A 19. században a város területe tovább növekedett, főleg keleti irányban terjedt A terjeszkedés mellett fontos tény ebben a korszakban az akkori városrészek közötti különbségek kialakulása. „A belváros Pécs előkelő, igazi városi jellegű negyedévé kezdett formálódni,” írja CSANÁLOSI. Nőtt a beépítés sűrűsége, az épületek, utcák is szebbek,

rendezettebbek lettek. Ugyanakkor a külvárosok nagyobb területe miatt a beépítés sűrűsége is elmaradt a belvároshoz képest, a házak is kisebbek, egyszerűbbek voltak. A fokozatosan növekvő város a század közepére elérte a közeli dombokon fekvő temetőt, melynek új helyét a város déli részén található mocsaras síkság szélén jelölték ki. Az eddig is gyors városfejlődés a 19. század közepétől további lendületet kapott A közelben fellelt feketekőszén kitermelésének megindulása a város gazdasági életét teljesen átértékelte, ami magának a városnak a fejlődését is maga után vonta. A Pécs környéki bányák javarészt az osztrák érdekeltségű DGT számára végezték a szén kitermelését, de a pécsi tőkések is felgyorsították a gyárak települését. A feketeszén-bányászat nagyüzemi kitermelésének beindítása is a DGT-hez kötődik, ugyanis a cég indította be a század közepén a lámpásvölgyi

András-aknán a kitermelés eme formáját. A város központi szerepköre kiszélesedett, hatását mintegy 100 km-es körben éreztette. A városban azonban nem csak a szénbányászat fejlődött jelentősen. 1848-ban indította be Hirschfeld Lipót a pécsi Pannónia Sörgyár sörtermelését. Az üzem fejlődésén sokat lökött az 1887-1894-es filoxéravész, ami a város környéki szőlők jelentős részét kipusztította. A pécsiek körében ekkor lett népszerű a sör fogyasztása. Szintén a jelentős fejlődést mutatja a többi jelentős üzem kialakulása: 1852-ben Zsolnay Imre fazekasműhelye jött létre, 1859-ben a Littke Pezsgőgyár. 1861-ben alakult gyárrá a Hamerli féle kesztyűgyár, amit az Angster orgonagyára követett. 1867-ben jelent meg Zsolnay Vilmos porcelángyára (CSORBA, 1983.) Az ipar fejlődése nyomán a lakosság is jóval dinamikusabban növekedett. A fejlődés nyomán a város arculata átalakult, valamint területe is jelentős

mértékben növekedett, szerkezete is módosult. Mivel a természeti viszonyok a város északi és déli irányba való terjeszkedését gátolták, ezért terjeszkedés a város kelet-nyugat irányú tengelye mentén volt lehetséges. A 19. század közepén a város terjedését törvény nem szabályozta, csak az 1880-as építési szabályrendelet tette le az új épületek építéséhez szükséges jogi alapokat. 1. ábra: Pécs lakosságának növekedése 1774 és 1900 között 45000 40000 35000 30000 fő 25000 20000 15000 10000 5000 0 1777 1840 1850 1869 1880 1890 1900 év Forrás: Erdősi Ferenc, 1986. Ez az építési törvény a városi építkezéseket teljes mértékben szabályozta: a törvény meghatározta az adott telek beépítési módját, az építendő házak jellemzőit (a ház magassága, a lakhelyiségek méreteit, stb.), a város területét is építési kerületekre osztották Az új tendenciák új lakótelepeket is eredményeztek a város

területén. A legnagyobb építkezések a szénbányászathoz, a DGT-hez kötődtek. Mivel képzett munkaerő nem állt rendelkezésre a bányaműveléshez, ezért az osztrák cég külföldről hozott bányászati szakmunkásokat. A munkásokat a bányákhoz közel, a várostól észak-keletre létesített kolóniákban helyezték el (Somogy, Vasas, Szabolcs) (ERDŐSI, 1986.), amelyek akkor még nem tartoztak közigazgatásilag Pécshez, csak a pécsbányai kolónia, mely az elsők között jött létre az 1850-es években, volt közigazgatásilag pécsi. A kolóniák jelentőségét a nagy népességkoncentráció mellett az adja, hogy ez volt az első olyan ipari egység a város életében, melynek településfejlesztő, népességkoncentráló hatása volt. Az ekkor létrejött kolóniák hátránya a szétszórtság volt, ezért a vállalat egy új nagyobb kolónia építését tervezte, amelyet a mai Öreg Meszes területén csak az 1920-as években építettek fel. Mivel a

szénbányászathoz kapcsolódó ipari üzemeket a bánya közelébe helyezték, a város keleti irányban igen gyorsan növekedett. Így jött létre az ipari üzemeket tömörítő Gyárváros, valamint az itt és a Budai külvárosban található munkásnegyed. E városnegyedek lakói a közeli ipartelepeken dolgoztak, és szerény körülmények között, egyszerű lakásokban éltek. A Belvárostól nyugatra eső területek fejlődése a Keleti területektől jóval elmaradt. A Szigeti külváros az ipari fejlesztésekből a bányáktól való távolsága miatt kiesett, igen sokáig megőrizte „falusias jelegét” (CSANÁLOSI). Néhány kisebb üzemen kívül, melyek a gőzenergiát használták, jelentős innováció csak a Pannónia Sörgyár létrehozása volt az 1840es években ERDŐSI Ferenc a Pécsi városszerkezet fejlődése című tanulmányában a katonaság városfejlesztő hatásairól is említést tesz: kiemelendő a katonaságot kiszolgáló

épületegyüttesek és az ide települő szolgáltatások összességét. 1878 után főleg a Szigeti külvárosban több kaszárnyát építettek, ami a polgári lakásépítést is előmozdította. A város folyamatos növekedése miatt azonban a Szigeti- és a Budai külvárosok a Belváros északi előterében lassan összenőttek. Az új épületek fokozatosan hatoltak fel a hegyoldalra. Az ide települő lakosság igen jól differenciálható volt: a Belvároshoz közeli lankákra a tehetősebb rétegek építkeztek, míg a meredek, nehezen megközelítető helyekre a szegényebb rétegek költöztek (CSANÁLOSI, 1986.) A 19. században a belvárostól délre található területeket is érintette a városfejlődés, és a Siklósi városrész is növekedésnek indult. Fontos kérdés volt a terület vízrendezése, a mocsarak lecsapolása, ami a század közepére le is zajlott. A kezdetben laza beépítettségű területet is elérte az iparosítás, és a vízigényes

iparágakat telepítették ide. Szintén a Siklósi városrész fejlődését segítette az 1882-ben az itt található feltöltött területre építették a pályaudvart, így megjelent a vasút is. Itt már tervszerűen folyt a városépítés, ugyanis miután a mocsarak lecsapolását elvégezték, a területet feltöltötték, az utcákat úgy jelölték ki, hogy azokon a vasútállomás könnyen megközelíthető legyen. A lakosság a Siklósi városrészben a 20. század elején indult növekedésnek, amit tervszerű lakásépítések előztek meg. A város déli terjeszkedése a nemrég áthelyezett temetőt is elérte, ezért azt újra áttelepítették délebbre, a már emelkedő területekre. Szintén itt hoztak létre a növekvő igények miatt egy nagyobb lakótelepet, a Megyeri-kertvárost. Ez a városrész a polgárosodott lakosság kedvelt városrésze volt, családi házakkal, kertes település jellegével. Kisebb változások a Belváros területén is

megjelentek. 1864-ben a város tanácsa megvásárolta az Irgalmas rendtől a Belváros Déli területén fekvő kertjét. A vásárlás célja egy piac létrehozása volt, ami a Századfordulóra már ki is alakult. Ez a terület a mai Kossuth tér és környéke. (SELLEI-PANYIK, 1985) 2. ábra: Pécs népességének megoszlása városrészenként 70000 60000 50000 40000 lakosok száma 30000 20000 10000 0 1910 Külterületek Budai külváros Siklósi külváros Szigeti külváros 1920 1925 1930 Belváros év Forrás: Erdősi Ferenc, 1986. A századfordulón és a 20. század elején a város képe a belvárostól a külvárosok felé fokozatosan változott. A Belvárost sűrű beépítettség jellemezte, a lakófunkció fokozatos csökkenésével. Kifelé haladva a lakófunkció került előtérbe, a kispolgári lakások és munkásnegyedek által. A Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó, Mecsek lankáin, valamint a kertvárosokban a tehetősebbek költöztek lazán

beépített, kertes lakónegyedekbe. A város peremén, az ipari- és munkásnegyedekben a társasházak monoton egysége volt a jellemző. Az 1920-as években a város lakossága már az 50 000 főt is meghaladta. A növekvő lakosság nagyobb építési programokat igényelt, melyek főleg az iparosodott városrészekre (Gyárváros) koncentrálódott. Ekkor már a korábbi városháza is szűknek bizonyult, így felépítették a Széchenyi téren az új városházát (CSORBA, 1983.) Az első világháború utáni zavaros időszakot (szerb megszállás) egy nyugodtabb, fejlődéseket indukáló időszak követett. A város útjait rendezték, a keleti és nyugati városrészeket, a város tengelye mentén villamossal kötötték össze, ami a Zsolnay gyárat és a külvárosi pályaudvart kötötte össze a Szigeti külvárossal. A kertvárosokba és a mecseki lakóövezetekbe autóbuszt indítottak. A város beépítettsége is fejlődött. A Rákóczi út és a főpályaudvar

közti területet javarészt beépítették, a belvárosi egyszintes házakat is modern, többszintes házakra cserélték le. A Mecsek lankáinak benépesülése folytatódott, főleg a tehetősebbek költöztek Az 1940es évek elején ezen fejlesztésekhez egy bérházépítési program is kapcsolódott: ekkor a század 20-as éveiben zajló programnál fejlettebb, komfortosabb lakások épültek például a Rákóczi úton, a Kolozsvár utcában. A második világháborúra már több, mint 70 000 lakosa volt a városnak. Ekkorra a város (kutatásom szempontjából) fontos városszerkezeti tagolódása is kimutatható. A belvárosban egy belső munkahely alakult ki, mely nem volt nevezhető citynek, a város gazdaságilag nem volt olyan jelentős – itt az emeleten lakott üzletházak voltak jellemzőek. A belváros körül egy belső lakóöv jött létre (Anna, Apácza, József, Mária, stb. utcák) A második munkahely- és lakóöv egymástól nem különült el jelentősen,

és az előbbi egységet dél felé a vasútig elnyúlva ölelte körbe. Ezt az egységet egy munka- és lakófunkciót váltogató egység, egy alvóvárosi szegmens ölelte, mely néhol a városhatáron is átnyúlt. 4.4 A város fejlődése napjainkig A város területén a háború nem sok pusztítást okozott. Ennek, és a háború utáni politikai légkör iparfejlesztési stratégiájának hatására a város minden eddiginél gyorsabban fejlődött. Ebben az is közrejátszott, hogy a város a háborúban jelentős károkat nem szenvedett. Mivel a város igen dinamikusan fejlődött, közigazgatási határa hamar szűknek bizonyult. Emiatt csatoltak számos környező kisebb települést Pécs testéhez Ez zajlott le Mecsekszabolcs (1946), Pécsújhegy, Mecsekalja, Vasas, Málom (1953), illetve Nagyárpád (1955) esetében is (CSORBA,1983.) A fejlődés lendületét a lakosság növekedésének üteme is jelzi. A felszabadulás utáni lakásépítés azonban nem követte

a lakosság számának gyors növekedését. Mivel alig néhány lakás épült a negyvenes-ötvenes évek fordulóján, így a lakáshelyzet egyre nagyobb problémaként jelentkezett a város életében. 3. ábra: Pécs város lakossága 1900 és 1990 között Forrás: Katus László, 1990 180000 170039 168788 160000 150035 140000 fő 120000 114742 100000 88343 80000 60000 88302 74446 54266 60733 59089 40000 20000 0 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 év Mivel a gazdasági életben továbbra is a szénbányászat volt a meghatározó, a nagyobb lakásépítések is ehhez az ágazathoz kapcsolódtak. Az építkezésekre eddig még igénybe nem vett területeket jelöltek ki. Így indult meg az építkezés a mai Meszesi városrészben, a város keleti peremén 1951 és 1954 között. A város másik jelentős háború utáni bevételi forrásához, az uránércbányászathoz köthetők még a város életében meghatározó lakásteremtő

programok. 1954-ben tárták fel a Jakabhegyen az uránérc lelőhelyeit, és ez egy új munkaerő-áramlást indított a város irányába. Így települt a város nyugati peremére, az egykori repülőtér helyére a másik bányászkolónia, amit 1955-ben kezdtek el felépíteni. Az új városrészt hivatalosan Újmecsekaljának nevezték, de eredetére és rendeltetésére utalva hamar elkeresztelték Uránvárosnak. Itt 1971-ig mintegy 25 000 ember jutott lakáshoz Uránvárostól északra egy másik új városnegyed építése indult meg 1971-ben. Ez volt az Egyetemi városrész, ahol számos lakás mellett a tudományegyetem új épületegyüttese is felépült. Nagyobb méretű, szintén nem az uránbányászathoz kötődő építkezések zajlottak a Rákóczi út és a vasút által határolt területeken, illetve a Belváros északi részén, a Magaslati út környékén. A lakásépítések mellett a korábban épült házak jelentős részét is lebontották illetve

teljesen felújították. Ezen felújítások változtatták meg jelentős mértékben a mai Nagy Lajos Király, Kodály Zoltán, Szigeti utak képét is. A Misinatetőn az 1959-ben épült televíziós torony és kilátó helyére egy új 176 m-es tornyot építettek kilátóval, presszóval. A több kilométer messzeségből látható torony azóta Pécs egyik jelképévé vált. A hetvenes évekre a városrészek rekonstrukciója számos új épületet is létrehozott. Ilyen rész a Kodály Zoltán út mentén a Xavéri Szent Ferenc templom és környéke, ahol a növekvő igények kielégítésére egy 114 lakásos tömböt alakítottak ki (SELLEI-PANYIK, 1985.) A terület kiválasztása és az épületek kialakítása – egyes technikai hiányosságok ellenére, mint például a szigetelés tökéletlensége – máig vonzóvá teszi ezt a városnegyedet. Az építkezések a városban tudatos várostervezés alapján zajlottak, bár az akkori városépítők számos hibát

ejtettek a tervek meghatározásakor, amiket később sem korrigáltak. Mai szemmel hibás tervek miatt épültek földszintes házak fontosabb közlekedési utak mentén, mint például a Szigeti út környéke (CSANÁLOSI, 1986). Ezen tervek és építkezések eredménye több első lakóövbeli területeken alacsony beépítettséget mutató utca, illetve városrészek. A növekvő lakosság lakásigényei lassan túlnőttek a rendelkezésre álló területeken, és eddig beépítetlen területeket tártak fel lakásépítés céljára. A legnagyobb mértékű lakásépítési program a város déli részére, a Megyeri kertvároshoz kapcsolódó részekre tevődött a hetvenes években. Az új lakónegyed kialakításakor célul tűzte ki a város vezetése a lehető legnagyobb lakó-befogadó képességet, aminek a fennálló igények miatt gyorsan teljesülni kellett. Ezért alkalmazták az akkor modernnek számító nagypaneles lakásépítési technológiát. A modern

technológia azonban számos problémát is felvetett, bár a nyolcvanas évekre már mintegy hatvanezer embernek nyújtottak otthont. Az első és legnagyobb probléma a monotonitás, amit az új városrészben kezelni kellett. Bár az egyes építési periódusok eltérő épületeket teremtettek, mégis problémát okozott a lakóknak a házak egyformasága, konformitása. Ezt próbálták az épülethomlokzat különböző színű és mintájú festésével kezelni, vagy kisebb zöldterületek beszúrásával feldobni az egyhangú környezetet. A nagyobb volumenű lakásépítési programok közül kiemelhető az 1974-1977 között épített úgynevezett Toronyház, vagy Magasház mely még erre az évezredre átnyúló problémákat okoz a város vezetésének. Az épület 25 emelet magasan tornyosul a város fölé, és 240 db lakásával nagyot lendített a város lakáspiacán. A magasházban nemcsak lakások, de többek között a KSH Baranya megyei igazgatósága, egy

postahivatal, és egy kiállító terem is megtalálható volt itt. Az épület azonban nem bizonyult biztonságosnak az IMS-technológia miatt: az épületet tartó vasbetonszerkezet korrodálása következtében a Magasház lakóit kiköltöztették. Az épület a mai napig üresen áll, bár tervek léteznek az újrahasznosítást illetően. Nagy volumenű lakásépítési program zajlott a hetvenes évek végén az Angster József út környékén is. Ezen a részen 1979-ben 12 lakásos épülettömb épült, lépcsőzetes kialakítással, három lakószinttel. Ez a kialakítás a környezetbe való tervezés jó példája volt, és a hamar népszerű lett, így abban a városrészben később több ilyen épület is épült. A nagyobb lakásépítési programokra szükség is volt, mivel a szocialista város- és iparfejlesztés miatt a város lakossága a múlt század végéhez viszonyítva majdnem ötszörösére nőtt. A város növekedésének elsődleges forrása a

bevándorlás volt A lakásellátottság jelentősen javult, az 1960-as és 1970-es évek közötti lakásnövekedés 11 790 lakás volt. 1. táblázat: lakások megoszlása Pécsett az építés ideje szerint Év 1850 előtt épült lakások 1850-től 1919-ig épített 1919 után Összes épített lakások lakások 1960. 1678 11 352 13 030 26 060 1970. 1638 10 717 12 355 24 710 Forrás: Pécs Város Fejlesztési Irányelvei, 1971 A 80-as évek elején egy újabb fejlesztési ütem eredményeként jelentősen nőtt Kertváros területe is déli irányban. Felépült a városrész legnagyobb komplex oktatásiművelődési intézménye, a Nevelési Központ A nagyszámú építkezések paneligényét a városban létrehozott panelüzem biztosította. Itt az elemeket a szénmosó salakhegyanyagának feldolgozásával állították elő Az akkori viszonyokhoz képest a lakótelepek építése minőségi előrelépést jelentett: a város lakásai közt nagy értékben

megnőtt a 3 vagy több szobás lakások száma. Az állam ekkor még támogatni tudta a lakásépítéseket- és vásárlásokat kedvezményekkel illetve kölcsönökkel. Szintén erre az időszakra, a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető az állam, illetve a város számos szociális és életszínvonal-növelő innovációja: szociális otthonok, iskolák, egészségügyi intézmények épültek, létrejött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkával felépült a Vidámpark, az Állatkert. A rendszerváltás után a város nehéz helyzetbe került. A keleti piacok beszűkülése és az ekkorra már túlnyomórészt elavult technikával, veszteségesen történő termelés miatt a bányaüzemek egy részét be kellett zárni, illetve jelentős létszámleépítéseket kellett végrehajtani. Mindez komoly visszaesést okozott a város ipari termelésében, ami számottevő mértékű munkanélküliséget is magával vonzott. Számos -- a bányászathoz kapcsolódó ipari

üzemet kellett megszüntetni, illetve átalakítani más célokra. Tetézte a gazdasági nehézségeket az 1990-ben kirobbant délszláv háború is, amely a város határmenti gazdasági kapcsolataira, illetve a turistaforgalmára fejtett ki negatív hatást. Nagymértékű szerkezetváltás zajlott, illetve zajlik jelenleg is a város gazdaságában. Mindezek miatt a város fejlődése-fejlesztése is lelassult. Az önkormányzat által irányított, lakásépítésekhez kapcsolódó fejlesztések visszaestek, jelentős problémaként jelentkezik az elvándorlás is. A város helyzetén hivatott javítani a kilencvenes években beindított ipari park program is. Pécs város és a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt, mint a földterület tulajdonosai 1996-ban hozták létre a Pécsi Ipari Parkot, így elősegítve a város gazdasági fejlődését, új kultúra kialakulását. A Pécsi Ipari Park a város keleti kapujában, közel 100 hektáros területen helyezkedik el. Az

önkormányzat az iparterületek kialakítása során is a megközelíthetőséget tartotta a legfontosabb tényezőnek. Így jött létre a keleti iparterület A területet lakóövezetek, kereskedelmi és közlekedési létesítmények és rekonstrukció alatt álló iparterületek veszik körül. Pécs keleti részén elterülő, korábban elsődleges munkahelyteremtő iparágának számító bányászatnak a bezárásával a terület teljes körű rekultivációjával és déli irányú kiterjesztésével teremtődött meg a lehetősége a Pécsi Ipari Park megvalósításának. Az önkormányzat a jelentős nagyságú, egybefüggő területigényű - 15-50 hektár kiterjedésű, maximum 15% lejtésű - zöldmezős beruházások számára az országos főhálózati utak mellett fekvő, minden szempontból megfelelő területeket bocsát rendelkezésre. A parkban a tervek szerint tág keretek között zajlik a fejlesztés: az ipari létesítmények mellett helyet kapnának a

szolgáltatások, rekreációs lehetőségek is. A város lakosságának csökkenését, ami a kilencvenes évek második felére Pécs egyik legjellemzőbb problémájává vált, sajnos ez a kezdeményezés sem tudta megállítani. Ez a jelenség nem csak Pécsre jellemző, 1982-től már az egész országban kimutatható folyamat. 4. ábra: Pécs város lakosságának alakulása a kilencvenes években 175000 170000 fő 165000 160000 155000 150000 1991 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 év Forrás: KSH évkönyvek A kilencvenes évek másik jelentős problémája a lakosság tartós elvándorlása volt, mely igen jelentős részben a város körüli falvakat (Nagykozár, Kozármisleny) érintette. 5. ábra: Pécs város az állandó vándorlás tükrében Forrás: KSH, 1995 4000 3500 3000 fő 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1993 1994 1995 1996 1997 év Állandó vándorlás Pécsre Pécsről való állandó elvándorlás 1998 Mindkét település

lakossága dinamikusan növekedett a kilencvenes években, Kozármislenyé nagyobb mértékben, mint Nagykozáré. Mindkét településen a bevándorlók 90%-a Pécsről érkezett. A jelenségre a helyi vezetés hamar felfigyelt, így kedvezményeket, támogatásokat dolgoztak ki az újonnan érkező, építkezni kívánók számára. Mindkét településen elengedték az iparűzési adót, ami számos vállalkozót vonzott vidékre. Mindkét faluban az önkormányzat átvállalta a közművesítés terhét, amit csak később kell az építkezőknek visszafizetni. A telkek vásárlásának támogatása már eltérő módon zajlik. Kozármisleny a helyi takarékszövetkezet támogatásával anyagi támogatást nyújt a vásárlóknak, és a támogatást családpolitikai alapokra (gyermekvállalás) helyezték. Nagykozárban az önkormányzat igyekszik alacsonyan tartani a telekárakat, ami most 400 Ft/m² körüli. Nagykozárban a telkek iránti érdekl ődés miatt jelenleg új

lakótelkek kimérése is folyamatban van. 2. táblázat: Nagykozár és Kozármisleny lakosságának alakulása Kozármisleny Nagykozár Lakos ság (fő) Odavánd orlás (fő) Lakos ság (fő) Odavánd orlás (fő) Pécs Elvándor lás (fő) 907 68 3271 210 (?) 970 38 3406 108 (?) 998 81 3500 178 2877 1069 12 3689 38 3609 1083 17 3740 69 2100 1120 37 3820 78 2880 1157 47 3889 66 2890 991 992 993 994 995 996 997 1177 26 3976 86 3011 998 Mindkét településre jellemző, hogy a munkaképes korú lakosság több, mint 90%-a Pécsre jár dolgozni. A gyermekek is inkább Pécsre járnak iskolába, bár Nagykozárból a bogádi iskolában is tanulnak gyermekek. A két település tehát -- bár népességük növekszik, funkciójukat tekintve "alvóvárosok". Funkciójukat a várostól való kis távolságuk is nagyban meghatározza. Nagykozár pécstől való távolsága, ha a nemrég kiépített újhegyi út felől

közelítjük, mindössze 1 km. Kozármisleny helyzete is hasonló: a város közigazgatási határától mindössze fél km-re fekszik, igen könnyen és gyorsan megközelíthető Pécs felől. 4.5 Pécs jelenlegi városrészei az Általános Rendezési Terv (1994) alapján Pécset érintő Általános Rendezési Tervek közül az utolsó, jelenlegi feladatokat meghatározó terv 1994-ben készült. Az Általános Rendezési Terv (ÁRT) az egész várost, illetve a városrészeket ábrázoló térképekből és az ehhez kapcsolódó önkormányzati rendeletből áll. Kisebb területegységek (utcák, háztömbök) feladatait a Részletes Rendezési Tervek (RRT) tartalmazzák. A jelenleg érvényes ÁRT alapján készült el a város stratégiai tervezete, a Városfejlesztési Koncepció. Ez a tanulmány 1995-ben, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (MTA DTI) által készült el. Az ÁRT és a Városfejlesztési Koncepciója a várost részekre bontja, de

ezen részek nem mindig azonosak. A Városfejlesztési Koncepció városfejlesztési körzetekkel dolgozik, míg az ÁRT a kutatás szempontjából fontosabb megközelítést, a településszerkezeti egységeket alkalmazza. Az ÁRT a következő egységekre bontja a várost: 1. Központi városnegyed: 2. Nyugati városnegyed: 3. Keleti városnegyed: - Városközpont - Szigeti városrész - Mecsekoldal - Budai külváros - Újmecsekalja - Rácváros, Patacs - Magyarürög, Istenkút - Nyugati Mecsek - Keleti Mecsekoldal - Pécsszabolcs, Bánom - Meszes - Gyárváros - Újhegy - a várostól távol eső települések: Somogy, Vasas, Hird, Üszögpuszta 4. Déli városnegyed: - Kertváros - Megyerváros-Málom - Nagyárpád, Árpádváros, Postavölgy Ezen városrészek a lakófunkcióval bíró városrészek, míg a Városfejlesztési Koncepció az iparterületeket is felsorolja: Gyükés-Pécsbánya, Tüskésrét, Délnyugati Ipari Övezet,

Külterületek. Maga az ÁRT az egész városra vonatkozó kereteket, irányvonalakat határozza meg, ilyen módon csak szándékot fejez ki, nem konkrét beruházásokról ír. Időtávja a hosszútáv, tehát 15-20 évre szól, de 5 évente rendszerint frissítik. Jelentős változás 1997-ben történt, de ez csak formai változás: az ÁRT illetve RRT elnevezéseket az önkormányzat egy rendelettel megszüntette, és helyébe az egész várost érintő Szabályozási Terv lépett, ami egy tervlap. Ehhez kapcsolódik a Helyi Építési Szabályzat, ami a terv szöveges része. 5. A városfejlődés meghatározói A város fejlődését meghatározó tényezők két csoportra bonthatók. Az egyik oldalon az önkormányzat által, a városfejlesztés eszközeivel tudatosan irányított folyamatok dominálnak. A másik oldalon olyan, részben külső tényezők hatnak, melyek irányítása az önkormányzat erejét és hatáskörét meghaladja. 5.1 Pécs Városfejlesztési

Koncepciója alapján kitűzött irányelvek Az 1995-ben készült Pécs Városfejlesztési Koncepció a város fejlesztési politikáját foglalja magában, a város fejlesztését szervesen az ország, a régió illetve a megye fejlesztési törekvéseihez igazítva. Magát a koncepciót egy, a városról készített erőforrás elemzésre, SWOT-analízisre alapozták. Ebben az elemzésben a város erős elemei, gyengeségei, előnyei illetve hátrányai szerepelnek. A város erős elemei között a humán szféra kap kiemelt szerepet, hiszen Pécsett, egyetemváros lévén igen magas a kvalifikált munkaerő aránya. Kiemelendő még a város beépítettségének esztétikus volta, mely sajnos csak a belvárosra illetve a Mecsekoldalra koncentrálódik. A város további fejlődésében igen nagy szerepe van és lesz regionális és nemzetközi szervező szerepének. A koncepció a lehetőségeket tekintve ezekre az erősségekre épít. A magasan kvalifikált munkaerő magas

aránya miatt a szolgáltatások terén várható gyors fejlődés, ami a kormány jelenlegi decentralizációs politikája miatt is előtérbe kerül. A város interregionális kapcsolataiban fellendülés azonban csak a délszláv térség stabilizációja után várható. A gyenge elemek közül két tényező az, ami kiemelhető. Egyik a város kedvezőtlen geopolitikai helyzete (bizonytalan Délszláv térség) és a város megközelítésének problematikussága, illetve a környezet kedvezőtlen állapota (lég-, víz- és zajszennyezettség). A közlekedés gyenge helyzetén, így a város iránti befektetési kedv növelésén is sokat segítene a pogányi repülőtér, mint regionális repülőtér nagyobb forgalom fogadására való alkalmassá tétele. A város fejlődését veszélyeztető elemek közül a legfontosabb a közlekedés fejlesztésére kidolgozott koncepciók (déli autópálya tervezet, illetve a városba és közelében futó főközlekedési utak

fejlesztése) bizonytalansága. Az érintett problémákhoz kapcsolódva a koncepció programokat, ezeken belül pedig kiemelt részprogramokat határoz meg a város fejlesztésében. A koncepció a kijelölt programokhoz eszközöket is rendel, mely eszközök az önkormányzat birtokában vannak: szervezet; tervezési, szabályozási, adóztatási, díjszabási, hatósági autoritás; politikai hatalom; információ; kapcsolatrendszer; szakismeret; vagyon. A város fejlődését irányító eszközök közé -- mint tervezési, szabályozási autoritás – tartozik a Pécs Város Önkormányzata által 1994-ben hozott 1994/LX. rendelet, Pécs Város Általános Rendezési Terve (ÁRT). Az ÁRT megfogalmazza a fejleszthető és fejlesztendő területeket, városrészeket, az egyes területeken lehetséges fejlesztési módokat és fejlesztési irányvonalakat. A meghatározott irányvonalakat az ÁRT térképen is ábrázolja. Az ÁRT által meghatározott fejlesztési vonalakat

területekre lebontva, részletesen a részletes Rendezési Terv, az RRT tartalmazza. Az ÁRT a városon belül azokat a területeket, városrészeket is meghatározza, melyekre RRT készítése kötelező, tehát a konkrét városkép-rendezési tervezeteket térképen és írásban is rögzíteni kell. Az adott terület fejlesztései már az RRT alapján történnek A városfejlesztésben fontos eszköz még az önkormányzat kézében az 1995-ben, az MTA DTI RKK által készített Pécs Városfejlesztési Koncepciója című tanulmány. A Városfejlesztési Koncepció a városfejlesztés elméleti megközelítése, illetve a város imageének meghatározása. 6. A város mai képe A században végbement változások a városképre is nagy hatással voltak. A város funkcionális struktúrája az ezredfordulón jelentős változásokon megy át, mely változásokat az önkormányzat igyekszik szabályozó eszközeivel irányítása alatt tartani. Az egyes városrészek mára

jól körülírható funkcióval rendelkeznek, és ezen funkciók köre az új évezredben tovább konkretizálódik, a városrészek lehatárolása ezek segítségével könnyebbé válik. A funkciók figyelembe vételével a következő városrészek határozhatóak meg: Városközpont, Belső lakóterület, Külső lakóterület, Lakótelepek, Iparterület, Üdülőterület (és zártkertek a város körül) és Külterület. Az egyes városrészek mai jellemzőit, és a városfejlesztés terveit átfutva a jövő tendenciára is következtethetünk. 6.1 Városközpont A városközpontot tekintve kettős folyamat figyelhető meg: a történelmi belvárosban, tehát az egykor várfallal körülvett területeken egy szolgáltatásra, kereskedelemre és rekreációs funkciókra koncentráló city képe bontakozik ki: a Ferencesek és Király utcákon végighaladva boltok, butikok sorakoznak, a Széchenyi téren és az előbbi utcákban a város irányítását, kulturális és

gazdasági életét irányító fórumok találhatók: Városháza, Megyei és Városi Földhivatalok, bankok, a Pécsi Kulturális Központ, mint a legfontosabbak. Mindezzel szemben egy érdekes adat: 1990-ben a városközpont lakónegyedeiben (a korabeli várfalon belül eső lakófunkcióval jellemezhető részek, illetve a várfalon kívül, a József Attila út – Petőfi utca – Kodály Zoltán út által határolt területek) volt a legalacsonyabb az összkomfortos lakások aránya, az összes lakásállomány 1/5-e (Pécs lakásállománya, a háztartások és a családok szerkezete az 1990. évi népszámlálás adatai alapján. KSH Pécs, 1995) Az adatokhoz az is hozzátartozik, hogy a városközpontban a legnagyobb az 1945 előtt épített lakások aránya (82%). A belváros egyes részein húsz éve egyetlen lakás sem épült. A lakásprobléma valamelyest enyhült a 80-as években, a városközpont déli övezetének (Nagy Lajos Király útjától délre)

rendezésével, lakások építésével – a komfortfokozatuk azonban ezen lakásoknak sem megfelelő. A városközpont lakónegyedeiről összességében kedvezőtlen kép festhető. A lakások rossz állapota mellett a demográfiai kép sem megnyugtató: a gyermekek aránya igen alacsony, és az aktív keresők száma is visszaesett, és a háztartások nagy része (40,6%, KSH adat) egyszemélyes háztartás volt, javarészt idős emberekkel, családokkal. A történelmi belváros lakásait tekintve a lakások állapota már kedvezőbb. Itt magasabb az összkomfortos, felújított vagy újonnan épített lakások aránya, és több építkezés is emel a leendő irodák és üzletek felső szintjeire lakásokat. Ezen lakások miatt a városközpontban a négyzetméterenkéti lakásárak viszonylag magasak, az átlag 80-90 000Ft/m², de a frekventáltabb lakások (Hunyadi út) ára jóval magasabb, ott 120 000 Ft/m² az átlag. A városközpont egészét tekintve nem nevezhető

funkcionális citynek a lakófunkció erős jelenléte miatt. A kilencvenes évek végétől jellemző folyamatok viszont már a lakófunkció lassú visszahúzódását mutatják, mint ahogy ezt az Ágoston tér helyreállítása során a várfal kiszabadításáért és az út könnyebb vezetéséért megszüntetett lakások jelzik. Magában a városközpontban az 1990-es népszámlálás 8118 főt állapított meg, ami a lakónépesség korösszetételéből fakadóan csökkent napjainkig. A lakások száma 1990-ben 3051 volt. 6.2 Belső lakóterület A belső lakóterület a városközpontnál összetettebb részegysége a városnak. Magában foglalja a Budai városrészt, a Szigeti külvárost, a Központi Mecseket, Egyetemvárosból a Rókus környékét illetve a Megyeri kertvárost. Összes lakónépessége az 1990-es népszámlálás alapján 36 654 fő, akik 13 712 lakásban élnek. A belső lakóterület összképe sem igazán egyöntetű. A Mecsekre felfutó városrészben

találhatók Pécs legfrekventáltabb lakásai, amit a lakások négyzetméterenkénti ára is tükröz: 110-150 000 FT/m². Bár az átlagos lakásárak ezt nem mutatják, de a magas kvalitású lakások mellett igen sok szegényes épület is található, melyek komfortfokozata messze a kívánatos szint alatt marad. Kérdőíves felmérések eredménye azt is mutatja, hogy a szolgáltatások összességében ritkán állnak rendelkezésre, a közlekedés pedig problémás az utak gyakorta elégtelen állapota miatt. Ezzel szemben az önkormányzat számára egyik legproblémásabb terület, a Zsolnay út környéke is a belső lakóterület része. A belső lakóterület kiemelkedő tagja Kovácstelep (Uránváros zöldövezeti része), ahol a legmagasabb az összkomfortos lakások aránya. Szintén a kedvezőbb helyzetű városrészek közé tartozik a megyeri kertváros. Itt már a lakások komfortfokozata is megfelelő, a lakások 50,7%-a összkomfortos (KSH. 1990), valamint

a lakók korösszetétele is kedvezőbb. A városrész demográfiai képe még a városközpontnál is kedvezőtlenebb. Igen magas az egyszemélyes háztartások aránya, a gyermekek száma pedig alacsony: 100 családra 49, 15 évesnél fiatalabb gyerek jutott (KSH, 1990.) A belső lakóterület beépítettségi foka, valamint a városrész népsűrűsége is alacsony. Az alacsony beépítettség családi-házas jelleget takar, és ez miatt a városrész fejlesztése nehézségekbe ütközik. Nehézségeket okoznak a város számára a belső lakóterület Mecsekre felfutó részei is (Surányi, Magaslati utak környéke, Tettye), melyek kialakulásuk során a tudatos várostervezés eszközei nélkül fejlődtek. Itt néhol a lejtők meredeksége miatt az épületek jelentős része veszélyessé válhat a közeljövőben, de problémás a nagyobb esőzések során ezekről a területekről a belvárosra ömlő csapadékvíz és hordalékának kezelése is. A belső lakóterület igen

jelentős problémája a közlekedés által okozott zajszennyezés mértéke. Ez szinte az egész funkcionális városrészt érintő probléma, hiszen a területen áthalad a 6-os főközlekedési út, de a Szigeti, Athinai/József Attila és Siklósi utak közlekedése is erős hatással van környezetére. A probléma a Megyeri kertváros területén enyhül, ezt ugyanis a forgalmas utak elkerülik. Ma ez a lakónegyed már lakó-pihenő övezetnek van nyilvánítva. 6.3 Külső lakóterület A külső lakóterület funkcionális egysége a városmagtól távolabb elhelyezkedő, nem lakótelepi jellegű városrészeket foglalja magában. Ide tartozik a város nyugati külső övezete (Mecsekalja), Pécsbánya, Pécsszabolcs, Pécsújhegy, Kertváros családi házas övezetei (Nagyárpád, Árpádváros, Málom, Postavölgy), Somogy-Vasas-Hird. A külső lakóterület lakossága 26 560 fő. Ebben az egységben is a családi házas beépítettség dominál, valamint itt a

legerősebb a falusias jelleg. Ennek oka abban is kereshető, hogy a városrészek közül számos a múlt században, illetve ebben a században is önálló településként funkcionált (Magyarürög, Patacs, Mecsekszentkút), illetve zártkertként használták (a hetvenes évekig Újhegy). A városrészeket tekintve a többség kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. A lakások magas komfortfokozatúak, a közműellátás is nagyrészt kiépült – a városrészek külsőleg is kedvező képet mutatnak. Ebben a lakosságnak is igen nagy szerepe volt, hiszen a falusi jelleg megőrzése érdekében az egyes családi házak környéke is rendezett volt. Az övezet összességében kedvező képe azonban egyes városrészekben, mint Vasas, Szabolcsfalu és Nagyárpád egyes részei már összképében romlottabbak, ami egyrészt a bányászat miatti gyors növekedésnek, másrészt a lakosság etnikai összetételének köszönhető. A városrészekről alkotott kedvező illetve

kedvezőtlen képet a lakások kora is kifejezi. A komfortfokozat, illetve a városrész esztétikuma nem megfelelő Vasason, Pécsbányatelepen és Pécsszabolcs egyes részein, ugyanakkor a legöregebb lakások is itt találhatók (Vasas lakásállomány is öregnek minősül, bár a hatvanas években több épület is épült): az összes lakás több mint 50%-a származik 1944 előttről. Ugyanakkor Pécsújhegy, Postavölgy és Mecsekalja területén a lakáskörülmények jók, és igen sok lakás épült a nyolcvanas évektől. Ez az építkezési kedv még ma is tart, -Pécsújhegyen szinte egy teljes utca is született már (Panoráma utca), és a Barázda utcában is jelentős építkezések folytak a kilencvenes években. Pécsújhegy jelenleg is a fejlődő városrészek közé tartozik, akárcsak Postavölgy. Ezt az állapotot a lakások ára is tükrözi, hiszen egy pécsújhegyi lakás négyzetméterenkéti ára 100 000 Ft körüli. Ebben a funkcionális

egységben a közlekedés okozta zajszennyezés már kisebb. Jelentős probléma viszont a szolgáltatások szinte teljes hiánya: átlagosan mintegy 5000 főre esik egy gyógyszertár, illetve egy postahivatal. A kereskedelmi ellátás kielégítőnek mondható, de a szórakozási lehetőségek szintén hiányosak. A külső lakóterület demográfiai helyzete a lakásviszonyokhoz hasonlóan már kedvezőbb. Igen magas az egy családos háztartások aránya (74% -- KSH, 1990), és alacsony az egyszemélyes háztartások aránya. Szintén kedvező mutató a családonkénti gyermekek magas száma (100 családra 107 gyermek jut, amiből 73 fő a 15 éven aluliak száma), illetve a városrészek korösszetétele (2 fős aktív keresős családok magas, 39,4%-os aránya). Ennek oka, hogy a város fiatal családjai közül többen költöztek ezekbe a városrészekbe, és városon belül ők jelenleg is elsősorban a külső lakóterületen építkeznek. 6.4 Lakótelepek A lakótelepek

közé a város legfiatalabb lakóegységei, melyek a Második Világháború után épültek. Ide tartozik a városközpontot délről határoló Déli városrész panelházai, Kertváros, Uránváros, Szigeti és Egyetemi városrészek panelházas negyedei, Meszes. A lakosság száma a funkcionális egységek közül itt a legmagasabb: 96 621 fő (KSH, 1990.) Az egységen belül a legnagyobb lakossággal Kertváros bírt, 44 861 fővel, ami jól mutatja a lakótelepek lakosságkoncentráló hatását. A lakosság ilyen mértékű koncentrálódását a házgyári építkezésekkel sikerült elérni, vagyis előre legyártott elemekből, beton-panelekből épült a lakások túlnyomó többsége. Ez alól csak néhány kivételt találunk, például Meszesen téglából készültek a társasházak, bár a panelt itt is használták az egykori lengyel vendégmunkások lakásépítéseihez. A panel felhasználása igen felgyorsította az építkezések menetét, de számos problémát

okoz ez a jelenben. A panellel épített városrészek egyhangúsága igen nyomasztólag hat az ott lakókra, és ezt az egyhangúságot zöldterületek közbeiktatásával sem igazán próbálták ellensúlyozni (SZOYKA). Az egyhangúság mellett az épületek karbantartása is jelentős terhet ró a lakókra, ugyanis az építkezések idején nem számoltak a vasbetonszerkezetek, a beépített közművek korrodálódásával. Ezek kijavítása, pótlása időszerű az új évezredben A jelentkező problémák ellenére a lakótelepek lakásai komfortfokozatukat tekintve kedvezőnek mondhatók, hiszen tervezésük és építésük a kor igényei szerint zajlott. A közművesített lakások aránya mindenütt 97% körüli (kivéve Meszest, ott ez az arány 95%). Az összkomfortos lakások aránya is kiemelkedik, átlagosan 87%, de Meszes ezen a téren is elmarad, ott csak 19,4% az összkomfortos lakások aránya (KSH, 1990). A lakótelepeken jelentkező problémák a lakások

értékét is jelentősen meghatározza, bár az utóbbi években a lakótelepi lakásárak (főleg Kertváros esetében) rendkívül nagy mértékben megemelkedtek. Amíg a kilencvenes évek elején egy kertvárosi lakás négyzetméteréért 40-50 000 Ft-ot kértek, ez az érték ma 80-90 000 Ft körüli. A lakosokat vizsgálva a lakótelepeken is feltűnő az egy háztartásos családok magas, 71%-os aránya. Ez a mutató itt nem elsősorban a fiatal családok ideköltözésének köszönhető, hanem a lakások kis méretének (a két szobás lakások aránya 67%. KSH, 1990) ezt támasztja alá az is, hogy bár magas a 100 családra jutó gyerekek száma (109), de a 15 éven aluliak aránya már jóval kisebb (68). A családok vizsgálatát városrészekre lebontva megfigyelhető, hogy a városmaghoz közelebbi városrészeken (Szigeti városrész, Uránváros-Újmecsekalja, de Meszes is) jellemző az elöregedés folyamata, amit a gyermekek alacsony száma jelez. Ennek oka a

viszonylag nyugodtabb és több zöldterülettel rendelkező környék, ahol az idősebb rétegek igyekeznek letelepedni. Ezzel szemben az ingerszegény, de stresszhatást okozó környezetet a fiatalabb korosztály képes elviselni, így gyakran átmeneti lakhelynek ezeket a városrészeket választják (Kertváros). Ezt támasztják alá a helyszíni interjúk is, ahol a kertvárosi lakók elmondták, hogy a panelházak lakásainak átlagosan fele 5-6 évente lecserélődik. 6.5 Ipari terület A városban ezek a területek szétszórtan helyezkednek el, kialakulásuk még a múlt században indult. Akkor ezek a területek a város peremén helyezkedtek el, de a terjeszkedő város azóta körülölelte és túlnőtte ezeket a részeket. Ezek a városrészek kialakulásukban elsősorban a szénbányászathoz és a Zsolnay gyárhoz kötődtek. Az ipari területek elnevezésű egység részei a lakófunkció szempontjából elhanyagolható Gyükés, az Engel János – Hársfa

– Zsolnay Vilmos utak által határolt Diós városrész, Gyárváros, illetve a lakófunkció szempontjából szintén elhanyagolható Délnyugati Ipari Park. Lakásviszonyait és lakosságát tekintve a leghátrányosabb városrészek ezek, ami az itt élők számában is tükröződik: az 1990-es népszámlálás során 4827 főt számoltak össze. Lakónépessége miatt kiemelendő Gyárváros, ahol az ipari területek össznépességének 58%-a lakik. A terület beépítettsége nem teljes, a városrészek lakásszínvonala pedig átlagon aluli. Mivel az üzemtelepek is többnyire használaton kívül maradtak az elmúlt évtizedben, így ezek állapota is rossz, ami tovább rontja az összképet. A negatív jellemzők a városrészek lakosságát is meghatározzák, hiszen az itt élők a társadalom legalsó szintjeiről kerülnek ki, jelentős a kivándorlás is. Az elvándorlók helyére többnyire romák vándorolnak, akik a közterületek ápolására nem fordítanak

elegendő energiát. A városrészeket, de főleg „Gyárvárost a nyomorteleppé válás réme fenyegeti”. A városrészek közül egyedül Diós helyzete rendezett, ahol a közművesítés mértéke a pécsi átlagot is meghaladja. Itt az összkomfortos lakások aránya az 50%-ot is meghaladja, szemben a Gyárvárosban tapasztalt 18%-al (KSH, 1990). A Diósban tapasztalt kedvező értékek a városrészen belül észak felé haladva tovább javulnak, és a Hársfa út mentén már számos új épületet, építkezést találunk, illetve a közterület képe is rendezettebb. Ennek oka a Rigóder, Borbálatelep, mint külső lakóterületek közelsége. A városrészek demográfiai adatai is a lakáshelyzethez hasonló képet festenek: a lakosság nagy része elöregedett, itt a gyermekek száma és aránya alacsony. Gyárváros egyes körzeteiben a gyermekek száma már az ipari területek átlagán felüli értéket mutat 78-81 gyermekkel 100 családonként. Ez a kimagasló,

bár a városi átlagtól elmaradó érték a roma populáció magas természetes szaporodásának köszönhető. 6.6 Üdülő területek Az üdülő területek csoportjába a Mecsek lankáira felfutó elsősorban zártkerteket (Daindol) és hétvégi házas utcák (a Bálicsban) tartoznak, de egyre nagyobb helyet foglalnak el a tartós lakófunkcióval bíró részek is (Szkókó, Donátus). Ennek a területegységnek a lakossága éppen a különböző funkciók miatt tág határok között mozog, hiszen az állandó lakosokkal rendelkező városrészek itt térben koncentrálódnak. 1990-ben a népszámlálás során 5048 főben állapították meg az üdülőterületek lakosságát. Az üdülő területek állandóan lakott részei kellemes környezetben fekszenek, amit az itt lakók is igyekeznek fenntartani. Az utcák képe rendezett, jellegzetes rekreációs terület A lakások nagy része magas komfortfokozattal rendelkezik, és a Szkókó illetve Donátus esetében az

épületek döntő többsége a hetvenes évektől számítva épült. Itt a lakások szintén jelentős része 3 vagy több szobával rendelkezik. Egyedüli probléma a lakások tekintetében a közüzemi szolgáltatások megfelelő biztosítása. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a lakónegyedekben megfelelő, de a zártkerteknél és a hétvégi házaknál ez néhol még nem megoldott. Az üdülő területek lakossága a városon belül a legkedvezőbb képet mutatja. A lakosság több, mint 90%-a családban él, az egyedül élők aránya alacsony. Magas viszont a gyermekek aránya, mind a 100 családra jutó összes gyermek, mind pedig a 100 családra jutó 15 éven aluli gyermekek aránya. Az üdülő területeken problémaként csupán a közlekedés és a szolgáltatás biztosítása jelentkezik. Bár a tömegközlekedés biztosítottnak tekinthető, télen a járatok a magasabban fekvő területekre egyáltalán nem jutnak el. A közlekedés mellett hiányosság a

szolgáltatások rendszerének kiépítése: orvosi ellátás, gyógyszertárak hiányoznak, de a kereskedelmi egységek is nagy távolságban vannak egymástól. 6.7 Külterület és egyéb területek A hetedik funkcionális városrész főleg a mezőgazdasági területeket foglalja magában, de az egykor iparral kapcsolatos területek (Tüskésrét) is ide tartoznak. A lakosság és beépítettsége ezeknek a területeknek igen gyér, 1990-ben 2211 főt állapított meg a népszámlálás. Bár a külterületeken itt is megtalálható a lakófunkció jelenléte, mégsem ez dominál. A mezőgazdasági termelés mellett kiemelhető a Tüskésrét környéke, ami potenciális rekreációs területként szerepelhet a közeljövőben. A lakófunkcióval rendelkező területek erősen elmaradott területek, melyek teljes mértékben szegregálódtak, így a fejlesztésekből is kimaradnak. 3. táblázat: Az egyes városrészek adatai Lakónép esség (fő) Lakásállomány (db)

Összkomfortos lakások aránya (%) Városkö 8118 3051 19,3 Belső 36528 13712 35,7 26560 8905 27,1 Lakótele 86621 32795 84,1 Ipari 4827 1471 26,6 2211 840 19,5 zpont lakóterület Külső lakóterület pek terület Külterüle tek és egyéb területek 7. Kérdőíves felmérés a városrészek népszerűségéről A kérdőív 7 pontból állt, melyek a városrészek népszerűségét kutatták a városlakók körében. A kérdőívek kitöltése egyrészt hagyományos módon történt, másrészt Interneten keresztül. A kitöltésre felkértek 60%-a 30 éven aluli volt, 40%-a 30 éven felüli, összesen 150 fő töltötte ki a kérdőívet. A 30 éven aluliak véleményét azért kértem, mert a jövőbeli mozgásokat ez a korcsoport generálja. A 30 éven felüliek pedig a mostani folyamatok mozgatói, így ezen korcsoport véleménye is fontos. A kérdőív kiértékelése szempontjából első fontos kérdés: Mely pécsi városrész(ek)be

költözne szívesen, és miért? A kérdés a népesség mozgásának potenciális céljait, valamint a lakosság szempontjából kiemelt fontosságú városrészeket kutatta. 6. ábra: Ön hova költözne a városon belül? 2% 0% 2% 4% 0% 0% 18% 2% 7% 25% 1% 7% 32% Városközpont Uránváros Nyugati külváros Nyugati Mecsek Egyetemváros Központi Mecsek Budai külváros Mecsek-Pécsszabolcs Gyárváros-Pécsújhegy Kertváros-Megyerváros Somogy-Vasas-Hird Külterület Pécsbánya A legnépszerűbb városrészek a mecseki városrészek (Közép és Nyugati Mecsekoldal) voltak 32 illetve 25%-al, de igen sokan jelölték meg a városközpontot is (18%). Népszerűek voltak a családi házas övezetek a várostest belső övezeteiben is (Uránváros és Egyetemváros 7-7%). A városban kimutatható tendenciák ellenére igen kevesen jelölték be Pécsújhegyet (4%), illetve a nyugati külső övezet falusias jellegű területeit, és csak egy válaszadó

költözne ki Pécsről. A következő kérdés: Mely pécsi városrész(ek)be nem költözne szívesen? Ezzel a kérdéssel a lakosság potenciális céljaiból kieső városrészeket kutattam. A legnépszerűtlenebbek Kertváros (22%), Meszes-Pécsszabolcs (21%), Uránváros (11%) és a városközponttól távol eső városrészek voltak (Gyárváros 7%, Pécsbánya 11%, Budai külváros 6%, Somogy-Vasas-Hird 8%). 7. ábra: Ön hova nem költözne a városon belül? Városközpont Uránváros Nyugati külváros Nyugati Mecsek 21% 53% 6% 7% Egyetemváros 22% Központi Mecsek 6% Budai külváros 0% 8% 0% 11% 0% Mecsek-Pécsszabolcs Gyárváros-Pécsújhegy Kertváros-Megyerváros Somogy-Vasas-Hird 2% Külterület 11% Pécsbánya 6% A kiértékelés szempontjából fontos harmadik kérdés: Mennyire elégedett a városrész képével, ahol lakik? 8. ábra: Ön hogyan értékelné azt a városrészt, ahol lakik? 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

12 13 1. Városközpont, 2 Uránváros, 3 Nyugati külváros, 4 Nyugati Mecsek, 5. Egyetemváros, 6 Központi Mecsek, 7 Budai külváros, 8 Meszes-Pécsszabolcs, 9. Gyárváros-Pécsújhegy, 10 Kertváros-Megyerváros, 11 Somogy-Vasas-Hird, 12. Külterület, 13 Pécsbánya Az értékelés szerint a legjobb értéket a külterületek kapták, valamint a Mecsekoldal városrészei. Érdekesség, hogy Meszes-Pécsszabolcs és Gyárváros-Pécsújhegy azonos szinten található, aminek oka, hogy a városfejlesztési körzeteket tekintve Gyárváros egy kategóriában van Pécsújheggyel. Pécsújhegy kedvezőtlen értékelése abból is fakad, hogy a számos építkezés miatt a városrész egyenlőre rendezetlen képet mutat. A nagyobb lakótelepek értékelése az átlagos értéket követi. A kérdőív 2. és 3 kérdése a költözésre illetve a tervbe vett elköltözésre kérdez: -A közelmúltban (max. 5 éve) Ön költözött-e Pécsen belül? Ha igen, hova? -Tervezi-e a

közeljövőben (max. 10 éven belül) költözését másik pécsi városrészbe? A válaszadók 17%-a az elmúlt 5 évben változtatott lakást Pécsen belül. Ezen belül a lakók 38%-a Kertvárosból költözött el, de a költözések célállomása már változó: a mecseki városrészek és a város külső lakóövei a legtöbbször szereplőek 15-15%-al. A válaszadók 19%-a tervezi a lakóhely megváltoztatását 10 éven belül. A költözni szándékozók 43%-a, tehát a többség itt is Kertvárosból szándékozik elköltözni. A költözni szándékozók 46%-a szeretne Pécsről kiköltözni, 18% tervezi a Mecsekre való költözést, és ugyancsak 18% tervezi valamely külső lakóövi városrészbe való költözést. A kérdőív utolsó kérdése az esetleges fejlesztések szükségességére kérdezett rá: Ön milyen fejlesztéseket igényelne városrésze számára? A válaszadók többsége, több, mint 90%-a városrésztől függetlenül igényelte a

közlekedés és a szolgáltatások fejlesztését Kiemelkedő még a kertvárosi válaszadók igénye (szintén 90% feletti aránnyal)a zöldterületek bővítésére. Fontos hiányosságra mutat rá a pécsújhegyi válaszadók igénye az orvosi- és gyógyszertári szolgáltatások megtelepítésére. 8. A fejlődés iránya és tervei Pécsett Országos, de elsősorban a Dél-Dunántúl régiójában betöltött szerepének jelentősége miatt a város permanens fejlesztése az önkormányzat számára lényeges feladat. A város országon belüli meghatározó funkciója nagyrégió-központként definiálható, így Pécs a „Budapest alatti” öt nagyváros – Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győregyike (Pécs Városfejlesztési Koncepciója). Szerepe inkább a Dunántúlon erős, de a Dél Alföld irányába is kihat. A dél-dunántúli nagyrégión belül a város négy megyében fejti ki hatásait: Baranya, Somogy, Tolna, Zala. Bár Pécs számos intézmény

központja, a lakosság tekintetében (a régió lakosságának 12.5%-át adja) nem meghatározó. Mivel Kaposvár funkcionálisan megközelítette Pécs szerepét, igen éles a verseny a két város között. Baranya megyén belül szerepe, mint megyeszékhely meghatározó, amit már a város lakosságának a megye lakosságához viszonyított aránya is tükröz: a megye össznépességének 40%-a Pécsett él. A város gazdasági és fogyasztó-központja a megyének Városkörnyéki viszonylatban a város és a városkörnyék viszonya az együttműködés tekintetében kitűnő. A 21. század Pécse az új évszázad küszöbén számos tervvel rendelkezik fejlődését illetően. A fejlesztések túlnyomó része a szolgáltatásokat érinti, míg a lakossági fejlesztések forráshiány miatt háttérbe szorulnak. A város fejlesztéseit tekintve a lakossági fejlesztések az előbbi okok miatt többnyire spontán folyamatok, ezeket az önkormányzat csupán földrajzi

elhelyezkedésük meghatározásával tudja irányítani, illetve különböző eszközökkel támogatja. A város területén a szolgáltatásokat érintő innovációk jelentős része már lezajlott, amelyek jelentős része az ipari parkba illetve a város nyugati részére koncentrálódik. A szolgáltatások terén további fejlesztések is ezeken a területeken várhatók, illetve a városközpontban. 8.1 Városrészek fejlődési irányai az új évezredben A jövő városképét illetően számos terv készült, mégis elmondható, hogy ezen tervek a városfejlesztést egy-egy városrészre koncentrálják, míg egyes városrészek, elmaradottságuk ellenére kiesnek a tervek fókuszából (Meszes). A fejlesztések jelentős része infrastrukturális célzatúak, és a közlekedés helyzetét hivatottak javítani. Általánosan elmondható, hogy terveiben az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a szolgáltató szféra fejlesztéseire, míg a lakossági fejlesztések a

háttérbe szorulnak. A jelentősebb fejlesztések térbelileg erősen koncentrálódnak a város területén: kiemelt fontosságú a belváros déli és keleti részének rendezése, az Ipari Park, a város déli alközpontjának létrehozása, Megyervárosban egy kereskedelmi- és vásár-központ létrehozása, illetve a Balokány déli részének rendezése. A város életében egykori meghatározó szerepe miatt élvez prioritást a pogányi füves repülőtér regionális repülőtérré fejlesztése, illetve egy, a város nyugati határában építendő repülőtér. 8.11 A városközpont A városközpont tekintetében a város önkormányzata a Városfejlesztési koncepcióban feladatként tűzte ki a regionális központhoz illő belváros (city) kialakítását. A fejlesztésben igen nagy a közlekedés átszervezésének szerepe. A városfejlesztés célul tűzte ki a forgalom további redukálását új vonalvezetésű utakkal, új csomópontokkal illetve a

városközpontot megkerülő úthálózat fejlesztésével. A közlekedés átszervezésének fontos eleme az alagút – Ágoston tér – 48-as tér – Temető – Kanizsai Dorottya útig húzódó Keleti Érintő út megépítése lenne, mely jelentősen csökkentené a Városközpont forgalmát. Ez az érintő-út a nagyjából Északmegyer dűlő – Tüskésréti út vonalán futó (tervezett) 6-os utat keresztezné. Az önkormányzat céljainak megfelelően a legnagyobb fejlesztések a szolgáltatást érintenék. Már az ÁRT is leszögezi, hogy a városközpont területén csak igazgatási-, művelődési- és oktatási intézmények, kereskedelmi és vendéglátó egységek valamint egészségügyi intézmények helyezhetők el. Mindezen új létesítményeknek a Belváros történeti struktúrájához is igazodniuk kell. Az ÁRT szabályozó része azt is leköti, hogy egyes utcákban (Király u., Ferencesek u, Hunyadi ú, Jókai u) illetve Széchenyi és Jókai tereken

lakófunkciót a földszinten nem lehet létesíteni. Mindezeket figyelembe véve az önkormányzat jelentős fejlesztéseket két pontra összpontosít: egyrészt a Rákóczi úttól délre eső Czindery tömb fontos, illetve a Városközpont nyugati határára eső, Lánc és Nagy Lajos utcák által határolt, még beépítetlen telekre esik. A Rákóczi, Bajcsy-Zsilinszky, Alsómalom utcák és Nagy Lajos Király útja által határolt terület az úgynevezett Czindery és Sopianae tömb, ami a város terveiben mint városközpont bővítés szerepel. Itt egy kereskedelmi központ fog elhelyezkedni, a konkrét terveket most készítik. A városfejlesztés elképzelése szerint az épülő komplexum nem hagyományos elrendezésű lenne (Pécs Plaza), hanem közparkokkal tarkított új gyalogos tengelyként illeszkedne a Belváros testébe. A jelenlegi problémákat enyhítené az ide épülő parkolóház is A Búza térre a tervek szerint egy három csillagos szálloda, egy

parkolóház és egy élelmiszer-hálózat boltja épülne. Mindezek mellett a német vállalkozó azt is vállalta, hogy a telek vételi áránál jóval nagyobb összegért a környéken vállalta a közterület fejlesztését, közmű átépítését és az útépítést. A legutóbbi tárgyalások (2000. április) azonban már azt sejtetik, hogy a közművek kiépítése mégis az önkormányzat feladata marad. A tervek szerint a beruházás során a jelenlegi forgalmi csomóponttól néhány méterre keletre épülne ki az új forgalmi csomópont, a Zsolnay Vilmos út és a jelenlegi mentesítő út találkozásánál. A fejlesztés érintené továbbá a Keleti elkerülő utat, a Harangöntő utcát és a Vargha Damján utca északi részét is. Minderre a cég a végeleges engedély kiadásától számítva 15-18 hónapot szánna, tehát meglehetősen gyors ütemű munkáról lenne szó. A szomszédos üres telken rendezett zöldterület létesülhetne, amely később akár be

is épülhet, továbbá a Zsolnay Vilmos út kivezető szakaszán található épületek rendbetételének folyamata is megkezdődhet. További fejlesztésként szintén itt épülne meg a város új hangversenyterme is, de sajnos ennek felépülése is kérdéses már. A városközpont bővítésére Dr. Hübner Mátyás terve is alternatívát nyújt Az elképzelés szerint a mai Rákóczi út -- Varga Damján utca -- Dohány/Liszt Ferenc utcák és Alsómalom utak által határolt tömbbe a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódó fejlesztésekhez igazodva egy egyetemi központ létesülne. Ez a mellékletben szereplő RRT-ben mint "Egyetemi fejlesztés" szerepel. A tervek szerint az új komplexum egy összefüggő épületegyüttesként állna, mely épületek az utak feletti átjárókkal lenne összekötve. A megvalósulást az anyagi nehézségek mellett főleg a rendőrség tulajdonában lévő épületek gátolják. A közeljövőben sajnos a tulajdonosi helyzet

változása nem is várható, hiszen a rendőrség számára új épületeket máshol kellene biztosítani. A tervek mutatják, hogy a fejlesztések inkább a szolgáltatást érintik. Bár a lakosság körében népszerűek a belvárosi lakások, a városközpont lakófunkciója visszaszorulóban van. Nagyobb építkezéseken (Jókai utca, de a Czindery tömb északi része is jó példa) is elsősorban az üzlethelyiségeket árulják az építtetők, a lakások szerepe a kereskedelemben visszafogottabb. A fejlesztések ütemeit és terveit a mellékletben található RRT ábrázolja 8.12 A belső területek fejlesztése A belső lakóövet tekintve a város jövőjét tekintve nagyobb, összefüggő területeket érintő beruházás nem várható. Egyedül a területen átvezetni kívánt (tervezett) 6-os út az, melynek kiépülése nagyobb hatással bír. A már kialakult városszerkezet miatt a lakóterületek fejlesztése nehézkes, de nagyobb beruházásokat az ott lakók

sem igényelnek. Az alacsony laksűrűségű, kertvárosias jellegű lakónegyedek funkciójának, beépítésének megváltoztatása nem szükséges. Kiemelhető viszont a közlekedés fejlesztése, amely ezeken a területeken a 6-os út nyomvonalának áthelyezését jelenti. A probléma már igen régóta megoldásra vár, hiszen jelenleg a 6-os főközlekedési út a városközponton is áthalad. Ennek zaj- és környezetszennyező hatása nagy terhet ró az ott lakókra. A feladat megoldásának igénye régóta foglalkoztatja a városfejlesztést: már az 1971-es városfejlesztési koncepcióban is megjelenik a közlekedés rendezésének az igénye, akkor azonban a jelenlegi 6-os utat kívánták autópályává fejleszteni. Ismerve a főközlekedési út okozta károkat, szerencsés hogy az 1971es városfejlesztési koncepció teljes megvalósítása elmaradt A városon átmenő közlekedés rendezése a legfontosabb feladatok közé tartozik, azonban az országos

útfejlesztésektől függő fejlesztés. Jelen állapot szerint a város közelében 10 éven belül nem fut autópálya, így nehéz a városon átmenő forgalom tehermentesítésének feladata. Ennek egyik alternatívája a 6-os út nyomvonalának áthelyezése lenne Az tervezett nyomvonal a városnak lakóövezeti funkcióval bíró területein is áthaladna. Mivel azonban a vasútvonaltól délre haladna, a Megyeri kertvárostól és a lakótelepektől pedig északra, a lakóöveket károsan nem érintené. A tervezett 6-os út közvetlenül a város nyugati határánál fordulna dél felé, leágazva a mai főközlekedési útról. Kovácsteleptől, majd Uránvárostól délre haladva, a mai kiskertes területeken áthaladva érne el a Vásártérig, ahol az Északmegyer dűlő vonalán folytatódna. Ez a Tüskésréti út mentén, a Jankovich-telepen átvágva érne el Pécsújhegy déli határáig, az Üszögi úthoz. A város fejlődése szempontjából az új 6-os út igen

fontos lenne, hiszen az a magával vont beruházásokkal egy ipari-szolgáltató övet létesítene a lakóövek közé. Az ipari tevékenység és szolgáltatások elhelyezésére már megindult a Nokia üzemcsarnokkal az Északmegyer dűlőn, de bevásárlóközpontokra, rekreációs tevékenységgel bíró létesítmények elhelyezése is készültek már tervek. Nyugatról kelet felé haladva a tervezett 6-os út mentén az első beruházás Északmegyer területére esik, egy nagyobb forgalmi csomópont, egy bevásárlóközpont és a konferencia- és vásárközpont egyik alternatív helyszíneként (egy konferencia- és vásárközpont létesítése szintén fontos feladata a városnak, mivel a Nevelési Központ, mint vásárközpont már a kezdetek óta csak átmeneti lehetőség. Nagyobb konferenciaközpontja jelenleg nincs a városnak). Ezek a beruházások az Északmegyer dűlő (majdani 6-os út?) és a Verseny utak közé esne. A tervek szerint itt kapna helyet egy

GRC bevásárlóközpont, a Regionális Nemzetközi Rendezvényközpont illetve a mai sportpályák fejlesztéseként egy sportközpont. A beruházás nagysága és forgalomigénye miatt szükséges az útvonalhálózat fejlesztése is, többek között a főközlekedési út kiépítésével, a Délnyugati összekötőút kiépítésével. A nemzetközi konferencia- és vásárközpont elhelyezésének másik alternatívája szintén a majdani 6-os út mellé, a Balokánytól délre található. Ez utóbbi elhelyezést az ipari park közelsége indokolja, míg az előbbi elhelyezést a közlekedés szempontjából gyorsabb megközelítés, valamint a pogányi repülőtér viszonylagos közelsége miatt előnyösebb. A belső területek fejlesztése szempontjából fontos kérdés még a Zsolnay Vilmos út mentén található egykori Zsolnay munkástelep rendezése. Ez a kérdés a nagy forgalmú út miatt problémás, hiszen lakások építése nem előnyös. Várhatóan itt is a

szolgáltatásokat nyújtó, vagy nem szennyező ipari ágazatok fognak meghonosodni, egy belső munkahely-övet létrehozva. A város belső területeit illetően (belső lakóöv illetve egyes ipari területek) a fejlesztések elsősorban az ipari és szolgáltató szférát érintik: ilyen célra állnak nagyobb területek rendelkezésre. A lakófunkciójú területek ritkás beépítettsége nagyobb beruházások területigényeit nem elégítik ki, itt az eredeti funkció megőrzése a cél. 8.13 Külső területek Külső területek közé a külső lakóöv, a lakótelepek, üdülőterületek, iparterületek és a külterület tartozik. Lényeges fejlesztések a városnak ezen részén várhatók, hiszen itt már jóval nagyobb területek állnak rendelkezésre. Kiemelt programok közé tartozik a Déli Alközpont létrehozása Kertvárosban, illetve a Keleti Városkapu program. Fontos feladat a tüskésréti zagytavak területének rehabilitációja, illetve lakások vagy

lakásépítések számára területek biztosítása. A kertvárosi Déli Alközpont fontos lépés a város decentralizálásában, illetve a legsűrűbben lakott pécsi városrész hivatalos ügyeinek intézésében. Az érintett terület a FEMA és környéke, ahol a terület kihasználtsága igen csekély. Probléma jelenleg a terület (FEMA) megközelítése is, hiszen az áruház építésekor a jugoszláviai autós-bevásárló-turizmusra építettek, ami az elmúlt időkig megszűnt a háború miatt. Bár a délszláv országok bevásárlóturizmusa újra feléledni látszik, a FEMA mégsem tudott erre építeni, és mára lényegében üres az épület. Mint látható, a legnagyobb probléma a gyalogos-autóbuszos megközelítés hiánya volt. Ennek kiküszöbölésére az alközpont létrehozásának egyik eleme egy autóbusz-pályaudvar építése a FEMÁ-val szemben. Az új autóbusz-pályaudvar építésével a Nevelési Központnál lévő mai, bővíthetetlen és

fejleszthetetlen buszpályaudvar helyzete is megoldódna. A Déli Alközpont program elemei emellett a mai bevásárlóközpont fejlesztése, illetve ez intézményi városnegyed felépítése, amely a már meglévő és a később kiépítendő lakónegyedek életét koordinálná (lsd. RRT a mellékletben) A Déli Alközponthoz területileg közeli pogányi repülőtér fejlesztése is nagyot lendítene a város életén. Egyik lehetőség maga a pogányi repülőtér fejlesztése, ami mellett az szól, hogy a szükséges infrastruktúra jelentős része már rendelkezésre áll. Itt szükséges a füves pálya lebetonozása, és a kiszolgáló épületek kibővítése. Egy másik alternatíva a repülőtér elhelyezésére Boda község térsége. Ez mellett szól a főközlekedési út közelsége. A város decentralizációjának másik fontos tervezete a Keleti Alközpont vagy Keleti Városkapu Program. Ez a program a Budai Vám környékét, és a 6-os út városból kivezető

szakasza menti területeket érintené. Az alközpont centruma a Budai Vám környéke, az ipari park 1. és 2 számú tömbje lenne, ahol bevásárlóközpont és intézményi központ épülne fel, zöldterületeket tagolva. Szintén a Keleti Városkapu program részeként a különböző kereskedelmi egységek (főleg a külvárosokra jellemző autókereskedések) megjelenése már folyamatos. A Pécsre jellemző lakáshiány megoldása a rendelkezésre álló nagy területek miatt szintén a városnak erre az övére esne. A fejlesztések már korábban megkezdődtek, így várhatóan a közeljövőben az új lakók már beköltözhetnek a Littke utcai 30 lakásos épületbe, vagy az Aidinger utcai, előzőhöz hasonló garzonlakások egyikébe. A tervekben további építkezések, fejlesztések találhatók: a málomi Fáy András utcában az építkezni kívánók 60 házépítésre alkalmas telket osztott szét az önkormányzat a piaci árnál lényegesen olcsóbban. A

FEMÁ-nál egy 120 lakásos épület felhúzását tervezik, de Postavölgyben is kijelöltek egy arra alkalmas területet lehetséges lakásépítés céljára. A város déli peremén kelet felé haladva további fejlesztési lehetőségek találhatók. Nagyárpádtól keletre nagy területigényű beruházások számára tartanak fenn területeket. A Kanizsai Dorottya út túloldalán a város egy régi problémája, a tüskésréti zagytározó helyzete is rendeződni látszik. A terület rekultivációja után egy rekreációs centrum hozható létre egy, az egykori tó medrében kialakított tiszta vizű tóval. A város délkeleti szuburbiája, Pécsújhegy igen gyors fejlődés eredménye. A hetvenes évekig zártkertek voltak itt, mára a lakosság a 3000 főt is meghaladja, és a fejlődés még mindig dinamikus. Igen sok az építkezés, szinte teljesen új utcák születtek a közelmúltban (Bor utca északi része, Panoráma utca). A Bor és Barázda utcák közötti

hatalmas, beépítetlen területen társasház épülhet, míg a Nagykozártól az év elején vásárolt 7 hektáron ifjúsági lakótelep épül majd. 9. Konklúzió: funkcionális városrészek a jövőben Azon fejlesztések, melyek az adott városrészek funkcióját érintik, területileg igen korlátozottak. A város északi részén a Mecsek gátolja a lakófunkción kívüli beruházásokat, de a további építkezéseket is. Keleten a város közigazgatási határához ért, valamint ott már a legfontosabb beruházások, melyek a nyugati külső öv lakófunkciójának kiegészítését szolgálják, lejátszódtak. Ide települve a három hatalmas raktár-áruház, kisebb kereskedelmi depók valamint a város kőolajának fogadóállomása a város nyugati külvárosát alapvetően megváltoztatta, ipari-kereskedelmi övet létrehozva. A jövőt illetően a legfontosabb fejlesztések a városközpontban illetve a várostest déli peremén várhatók. Kertváros és

Pécsújhegy példája mutatja, hogy azon városrészek, ahol a lakófunkció dominál, ezen funkció erősítése a cél. Az eddig kihasználatlan területeken az ipar-szolgáltatások meghonosítása szerepel a tervek között. Kiemelendő a városközpont bővítése, valamint az alközpontok létrehozása, melyek a bürokratikus intézményeknek adnak majd otthont, és így egy hárompólusú várost hoznak létre. A jövőt tekintve a fejlesztések célterületei a város területi fejlődésének távlatait is előre vetítik. Jelenlegi tendenciák a város déli-délkeleti terjeszkedését vetítik előre A város szuburbiáinak növekedése miatt az agglomerációs települések, mint például Nagykozár, Kozármisleny már csak jogilag mondhatók önálló településnek. Szerepük, Pécsnek való alárendeltségük miatt funkcionálisan már ezen települések is a szuburbia részei. A város funkcionális öveit tekintve adminisztratív központként, szolgáltatásaival

és csökkenő lakófunkciójával a városközpont egyre inkább egy belváros, city képét mutatja. A lakosság kifelé áramlása tartós, a korösszetétel kedvezőtlen. A városközpontot ölelő belső lakóöv funkciója a jövőt tekintve is változatlan, de a népesség egyre inkább elöregedik ebben az övben is. Bár a lakókörnyezet rendezett, a beáramlás mégis minimális, a lakónépesség összességében nem növekszik. A külső lakóövet és a lakótelepeket véve a fejlődés számos eleme megtalálható. A külső lakóöv nyugodt, falusias környezete számos családot vonz. Bár a szolgáltatások színvonala gyakran elmarad a kívánatostól, a népességszám mégis dinamikusan növekszik. A lakótelepeket a lakásépítési programok által nyújtott viszonylag könnyű lakáshoz-jutás teszik vonzóvá, főleg a fiatalok körében. Ugyancsak vonzó, hogy számos innováció érinti a lakótelepeket. A belső és külső lakóöv határán, valamint a

külső lakóöv déli, délkeleti peremén a szolgáltatások fejlesztése emelhető ki. Jelentős a városkörnyéki települések szerepe is, melyek jelentősége a városból való erőteljes kiáramlásból fakad. Ezen jelenségek az urbanizációs ciklusok közül a harmadik ciklushoz állnak közel. A kiváltó okok azonban nem azok, melyeket az elmélet születésekor a harmadik ciklus okaiként mutatnak be. Mivel az elmélet alapjait tekintve a nyugati városok fejlődését mutatja be, így az elmélet korlátlanul nem alkalmazható a magyar városokra. Pécs esetében a tapasztalt jelek a város fejlődésében: a lakosság egyre inkább a szuburbiák felé, illetve a városból kifelé áramlik. A városközpont képe egyre inkább egy intézményi központ, egy city, így a lakófunkciója is csökken. A városközpont lakóövei rossz állapotban vannak, de a belső lakóöv állapota sem kielégítő, a szolgáltatásokat kínáló intézmények pedig gyorsan

terjednek -- a lakófunkció itt is visszaesőben van. A külső lakóterületek lakossága fokozatosan növekszik, de a városon kívül is egyre többen költöznek. A lakosság által preferált illetve hanyagolt városrészek az alábbi térképen is jól láthatók. 9. ábra: A pécsi városrészek funkcióinak megoszlása City, a város központja, csökkenő lakófunkcióval A városközpont lakónegyede, stagnáló lakossággal Belső lakóöv stagnáló lakosságú része A belső lakóöv csökkenő lakosságú része A belső lakóöv enyhén növekvő része A külső lakóöv csökkenő lakosságú része A külső lakóöv dinamikusan fejlődő részei Stagnáló népességű lakótelep Cserélődő lakosságú lakótelep Üdülőterületek, növekvő jelentőségű lakófunkcióval Iparterületek, külterület, egyéb A felsorolt jelek a harmadik urbanizációs ciklus jelei (a lakosság a város belső részeiből a külső városnegyedekbe, a szuburbiákba

áramol, ahol a falusi környezet a jellemző), annak bevezető szakaszában. A kiváltó okok azonban eltérnek a nyugati városok változását okozó tényezőktől. Nyugaton az információs társadalom kialakulása gerjeszti a városból való kiköltözést, hiszen az emberek nyugodt környezetre vágynak, ugyanakkor pedig a számítógépek terjedése miatt nincsenek munkahelyükhöz kötve. Magyarországon, de Pécs esetében sem számolhatunk az informácós társadalom kiépülésével, bár néhány kivételt találunk a gazdagabb rétegek esetében. A városból való kiköltözés oka hazánkban a városi környezet elégtelensége, a tömegközlekedés problémája, de jelentős ok a városi lakások drágasága is. A város fejlődését az urbanizációs ciklusok tekintetében elmondható, hogy a fejlődés jelei a harmadik ciklus felé mutatnak, de a kiváltó okok tekintetében a Magyarországon már általánosan jellemző elégtelen urbánus környezet a

legjellemzőbb tényező. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítésében nyújtott segítségéért köszönet illeti Pécs Önkormányzatának Városfejlesztési Főbizottságának tagjait. Külön köszönöm Dr Zalay Buda helyettes főosztályvezető és Dobi Ferenc segítségét. Az önkormányzat részéről az ők, valamint Dr Gömöry János főépítész munkája igen fontos volt számomra, térképek, tervrajzok bemutatásával és szóbeli segítség nyújtásával. Szintén tervekhez való hozzájutásomban nyújtott segítségért köszönöm Dr. Heller Márta építészmérnök asszony, Dr. Hűbner Mátyás építészmérnök úr és Dr Csaba Gyula főmérnök úr munkáját. Adatok nyújtásáért köszönöm a KSH Baranya Megyei Kirendeltségének segítségét. Köszönöm konzulensem, Dr. László Mária egyetemi docens segítségét dolgozatom elkészítésében