Játékok | Egyéb » Lajtai Krisztián - A főváros parkjai és játszóterei

Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny A főváros parkjai és játszóterei Lajtai Krisztián Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium 1 A főváros parkjai és játszóterei Készítette: Lajtai Krisztián Fővárosi játszóterek Állapotuk A játszóterek állapota lesújtó, ugyanis a kialakításuk rendszertelen, nem egységes. Ez annak is köszönhető, hogy vannak olyan polgármesterek, akik törődnek vele, vannak akik nem. Azonban az olyan polgármester, aki törődik vele, az is csak egy dolgot cserél ki, mint például a csúszdát, vagy a hintát, amikkel csak most foglalkoznak, akkor amikor már EU-tagok vagyunk, ekkor is csak azért, mert különben bírságot szabnak ki az önkormányzatra a kötelességének elhanyagolása miatt. Környezetük Mint már előbb említettem a játszóterek kialakítása és annak környezete rendszertelen. Ezt megállapíthatjuk az elhanyagolt gondozásból, a rongálások eltűréséből, valamint azok

kijavításának elmulasztásából. Környezetük másik hibája a későbbiekben említett probléma, a szemetelés. Ez veszélyes a kisebb gyerekekre, ugyanis mit sem sejtve közvetlenül a szájukba veszik a kíváncsiságukat felkeltő dolgokat, vagy megfogdossák azokat, majd később szájukba kerül a baktérium. Ez azonban nem a gyerekek, hanem a szemetet eldobáló és az ezt tűrő emberek hibája. Biztonság A játszótéren lévő játékok stabilitása ingatag, ugyanis vagy elöregedett, vagy pedig megrongált és elhanyagolt játékról van szó. Ez a probléma azonban nem olyan „világi”, mint a szemetelés, ugyanis ez a dolog csak Magyarországon van így. A másik gond a gyerekek biztonságának őrzése, hogy nincs rendőr, vagy polgárőr a játszótereken, így a nagyobbak vagy verekednek, vagy kábítószert árulnak a kisebbeknek. Egy szép példa a felújított játszóterekre: Kispest A XIX. kerületi Élmunkás telepen és Hunyadi téren a teljes

korszerűsítés után az uniós szabványoknak megfelelő játékok várják a gyerekeket. Két másik játszótér rekonstrukciója is hamarosan elkezdődik. T eljesen megújult a játszótér a Hunyadi téren. A következő hónapokban a kerítés is elkészül. A rekonstrukcióhoz a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázata 2 millió forintot tájékozódhat az eszközök rendeltetésszerű használatáról. A Hunyadi térihez hasonló változáson esett át az Élmunkás telepi „süllyesztett” játszótér is. A teljes beruházás csaknem tízmillió forintba került. A rekonstrukció a zöldterület frissítését is magába foglalta: cserjéket ültettek és füvesítés is folyt. A felújítás első üteme tavaly befejeződött, a legkisebbek már az ősszel birtokba vehették a zavartalan játékot biztosító, elkerített területet. Átmenetileg áll még a mászófal és a csúszda, ezeket a közeljövőben tervezi lecserélni a kerület. Elbontották

viszont a csővázas, nem szabvány szerinti eszközöket, és a helyükre újak kerültek. Kihelyeztek két ping-pong asztalt, és felszereltek egy olyan többfunkciós játékot, amelyen csúszni, mászni, függeszkedni és hintázni is lehet. A képességfejlesztő eszköz kimondottan a kamaszoknak való. A parképítési főelőadó 2.oldal A főváros parkjai és játszóterei Készítette: Lajtai Krisztián hangsúlyozta: önmaguktól, azaz szülői segítség nélkül a kisgyermekek nem tudnak felmászni rá, ezért balesetveszélyes helyzetbe sem kerülhetnek. Ettől függetlenül itt is tábla tájékoztatja majd a szülőket. Hamarosan kezdődik, és a nyár elején befejeződik az Ötvenhatosok terén lévő, valamint a Háromszék utca - Csíky utca közötti játszóterek teljes felújítása is. Utóbbi korszerűsítéséhez a főváros is hozzájárul: a hatmilliós beruházás 50 százalékát pályázaton nyerte el Kispest. Egy másik szép példa az új

játszóterekre: Elkészült a Lövölde téri játszótér Ismét a gyerekeké a Lövölde téri játszótér. Az átalakítási munkálatok az európai uniós szabványoknak megfelelően fejeződtek be. A mintegy 10 milliós beruházás eredményeként kerületünk újabb játszótérrel gazdagodhatott. A VI kerületi önkormányzat ezzel régi, jogos igény elégített ki. A játszóteret ünnepélyes keretek között Verók István polgármester adja át jogos használóinak, a gyerekeknek szerdán. A Terézvárosi Önkormányzat 2004. évi költségvetésében nettó 5 millió forintot különített el erre az átalakításra, s közbeszerzési eljárást követően a Főkert ParkfenntartóKertészeti és Szolgáltató kft kivitelezte a beruházást. A játszótéren így 1 db kombinált hinta, 1 db négyüléses mérleghinta, 4 db rugós játék és 1 db csúszda került elhelyezésre. A játszóterek alatt az előírásoknak megfelelően homok-, illetve gumiburkolat került

kialakításra. A kivitelezés költségei megoszlanak. Egy részét – nettó 5 millió forint - a VI kerületi önkormányzat finanszírozta, a fennmaradó részt pályázati úton - Fővárosi Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által bruttó 5 millió forint - nyertünk el. Ezzel a Terézvárosi Önkormányzat elvégezte a játszóterek szabványossági átalakítási munkálatainak első ütemét, melynek GKM-rendelet alapján a végső határideje 2008. december 31. Egy kevésbé jó, nem túl szép példa: Veszélyben a Millenáris Park játszótere A Millenáris Park területén lévő Zöld Péter játszótér és a fogadóépület tulajdonjogilag nem a Millenáris Parkhoz tartozik, hanem egy külföldi cég tulajdonát képezi; a park eddig bérelte a területet, most azonban a tulajdonos lakóépületet akar építeni rá - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. „Megoldást kell keresni, szeretnénk megőrizni ezt a játszóteret, mert

a Millenáris Park feladata nem csak a felnőttek és fiatalok szórakoztatása, hanem a gyerekeké is” - közölte a miniszter a Millenáris Parkban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: felelőtlenség, hogy az előző kormány idején a játszóteret és a park fogadóépületét úgy építették fel, hogy nem rendezték a terület tulajdonjogát. A területet a Millenáris Parkot üzemeltető cég évek óta bérli az Apistolato Real Estate nevű cégtől, amely a bérleti szerződés lejárta után úgy döntött, hogy a területet nem adja tovább bérbe, hanem a játszótér és a fogadóépület lebontása után hatemeletes lakóépületet épít - mondta. Horváth Csaba II. kerületi polgármester közölte: az önkormányzat elhatározott és elkötelezett, 3.oldal A főváros parkjai és játszóterei hogy a játszóteret megóvja, noha a park nem az önkormányzat tulajdona. Évek óta harcolnak az érintett terület megőrzéséért. Három évig építési

tilalom alatt tartották, ezt az állapotot azonban az augusztus 31-i lejárat után csak anyagi konzekvenciák mellett tarthatják fenn. Az önkormányzat és a Millenáris Parkot felügyelő informatikai tárca perre számít, a perfelszólítást az önkormányzat már meg is kapta a tulajdonos cégtől. Kovács Kálmán ezzel Készítette: Lajtai Krisztián kapcsolatban elmondta: reméli, hogy a várhatóan évekig elhúzódó per alatt a tulajdonos cég nem él azzal a jogával, hogy a területet kerítéssel elzárja, hanem bérleti díj fejében továbbra is a Millenáris Park rendelkezésére bocsátja. „Az IHM mindent megtesz, hogy a parkot kulturális helyként fejlessze tovább, és ennek akkor felel meg, ha a gyerekek szórakozását is biztosítani tudja” mondta az informatikai és hírközlési miniszter. A Millenáris Parkról a későbbiekben! Budapest határain belüli Duna-szigetek parkjai Margit-sziget Budapest legszebb parkja a Margitsziget, amely a Duna

közepén a Margit és Árpád híd között fekszik. Eredetileg három különálló sziget volt itt, a Fürdő-, a Festő- és a Nyulak szigete. Ezeket vették körül közös betonozott parttal a XIX. századi folyószabályozások idején, kialakítva, a sziget mai 2,5 kilométer hosszú méretét. A szigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát és a királyok használták vadászterületnek. Nevét IV Béla király lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás után hálából egy margitszigeti kolostorba vonult. A török uralom véget vetett a kis kolostor sziget virágzásának. Évszázados elhanyagoltság után csak a XIX. század keltette új életre a szigetet, amikor nyilvános park és szórakozóhelyként nyitották meg a nagyközönségnek. Ezt az tette lehetővé, hogy 1900-ban megépült a Margit híd szárnyhídja, és a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni. Ma a csaknem 100 hektáros

parkban az autóforgalom kizárásával biztosítják a nyugalmat. Az autóparkolók a sziget északi végén vannak, s onnan bérelhető, többszemélyes „családi kerékpáron” ún. Bringóhintón vagy gyalog járható be a terület. A városi „jogging” gyakorlói a Duna-parton futják körbe. A park gyönyörű és nagyon változatos. Százesztendős gesztenyefákkal szegélyezett fasorok, angol-, japán- és francia kertrészletek váltják egymást. Kolostorok fennmaradt romjai, régi víztorony és különféle sportpályák színezik a kínálatot. Itt van a város legnagyobb szabadtéri strandja, a Palatinus, és a legszebb szabadtéri színpad. A sziget északi végén áll a patinás Grand Hotel Margitsziget, és mellette a modernebb Termál Hotel Margitsziget, amelynek fürdő és gyógyrészlege a szigeten található termál-kutak vizét hasznosítja nemzetközi hírű színvonalon különböző mozgásszervi betegségek kezelésére. 4.oldal A főváros

parkjai és játszóterei Készítette: Lajtai Krisztián Városliget Arany János verset írt Ének a pesti ligetről címmel, a sláger pedig az kiáltotta világgá, hogy „ujjé, a Ligetben nagyszerű”. És valóban: generációk jártak ki a Lizsébe pihenni, szórakozni, vagy párosan megbújni egy platánok árnyékolta padon. A pesti oldal legnagyobb zöldövezeti területe, családi kirándulások, hétvégi szórakozás, pihenés kedvelt színhelye. Az egykori királyi vadászterületen a mocsaras vidék lecsapolása és fásítás után a XIX. században angol mintájú parkot építettek, majd a millenniumi ünnepségsorozat keretében kihasították belőle a mai Hősök tere területét, de a Ligetben is pompás épületeket, emlékműveket hoztak létre. A Városliget kikapcsolódást nyújt minden szabadidős műfajban és minden korosztálynak: vidámpark, állatkert, cirkusz, múzeumok, gyógyfürdő, csónakázótó, műjégpálya várja a látogatót. A

Városliget nem csupán a főváros egyik legnagyobb (1 km2) parkja, de sokféle szórakozásra, pihenésre csábító kirándulóközpont is már több mint 250 éve. A Városligetnek a Hősök tere felé eső részén, a bal oldalon egymás mellett épült meg az Állat- és Növénykert, a Vidám Park, a Fővárosi Nagycirkusz és Európa legnagyobb gyógyfürdője, a Széchenyi Gyógy- és Strandfürdő is. A jobb oldalon, a ligeti csónakázótó keleti részében télen műjégpálya működik. Felette hídon jutunk a Vajdahunyad vára történelmi épületcsoportjához. Rejt a Liget még más látnivalót is: a Közlekedési Múzeumot és Repüléstörténeti Gyűjteményét, és a PeCsát azaz Petőfi Csarnokot, a fiatalok kedvelt szórakozóhelyét. A csarnok melletti, hétvégi Pecsa-bolha (profán hangzásával ellentétben) a legjobb budapesti kirakodó- és zsibvásár. Mindekörül pedig ott van maga a Városliget - a pesti polgár békéjének szigete. A Városliget

kerekes székkel is látogatható. Népliget Azon a ponton, ahol az Üllői út a Külső körutat keresztezi, kezdődik a Népliget. Pest legnagyobb, 112 hektár kiterjedésű parkja. Fásítása 1868-ban kezdődött Belső, gondozott sétányokkal behálózott részét számos szobor díszíti (Tinódi Lantos Sebestyén, Halászlány-kút, Oroszlános-kút, az 1848-49-es szabadságharc lengyel légionistáinak emlékműve, stb.) Itt van a Budapest Sport Egyesület sporttelepe is, valamint a főváros 100 éves jubileumára a 19 megye támogatásával épült „Centenáriumi park”. 5.oldal A főváros parkjai és játszóterei Készítette: Lajtai Krisztián Millenáris park Bár parknak hívják, mégsem az az igazi kifejezett park, ugyanis egy hagyományőrző kézműves műhelyből és több előadóteremből áll. Saját kifejezéssel élve az én szememben egy „multifunkcionális” park. 6.oldal Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny

Készítette: Lajtai Krisztián Sok kisebb parkunk Kisebb parkjaink még annyi törődést sem kapnak, mint a nagyobbak, és még néha nagyobb problémákkal küzdenek, mint a Városliget, vagy a Népliget. Erre kivételes példa a XVII. kerületi Népkert, melyet nemrég újítottak fel Parkjaink és játszótereink veszélyeztetettsége Parkjaink és játszótereink fő veszélyeztetettsége, a manapság aktuális világi probléma, a környezetszennyezés. Ez alatt azt értem, hogy az emberek többsége a természettel nem törődve eldobálják a csikkeket, a műanyag flakonokat, illetve a szemetüket nem szeméttárolókba, hanem az erdőkbe, a parkok eldugott zugaiba és a játszóterekre viszik, veszélyeztetve az ott élő állatokat, vagy éppenséggel a játszadozó gyerekeket, akik mit sem sejtenek mekkora butaságot követnek el, ha belenyúlnak ezekbe a zsákokba, melyekben mind papír-, mind szerves-hulladék lehet. Ebből a mondatból kiderül, hogy a játszóterekre

vitt szemét a kisebb gyerekeket, míg az erdőbe vitt szemét az ott élő állatokat veszélyezteti. Másik fő veszélyforrás a nagyok-kicsik ellentéte, mely manapság egyre jobban kiélesedik, ugyanis a kicsi túl szemtelen, a nagy meg heves vérmérsékletű. Ezekből a konfliktusokból lesznek a verekedések, amik között van durvább is, amiből akár bírósági eljárással javítóintézetbe zárhatják mind az ártatlan, mind a bűnös gyereket. Harmadik és egyben utolsó veszélyeztetettség a mai úgynevezett menőzés, akik mit sem törődve a rájuk szóló emberekkel, sőt néha még a rendőrökkel sem, gyújtogatnak, illetve rongálják a köztulajdont, amit még esetleg ők is használtak és szerettek kiskorukban. Az utóbbi két veszélyforrás nem csak a játszóterekre vonatkozik, ugyanis gyakran verekednek a parkok kevésbé járta részén, valamint rongálják a parkban lévő padokat, vagy focipályákat (ez kevésbé fordul elő parkokban).

"Történelmi" kiegészítés A játszóterek története A budapesti városatyák először Bárczy István polgármestersége alatt (1906–1918) illesztették be a költségvetési tervezetbe a gyermekjátszóterek építését. A főváros akkori tíz kerülete közül nyolcban jelöltek ki egy vagy két, játszótér építésére alkalmas területet. A tervezett tizenhárom játszótér közül azonban az első világháború kitörése miatt mindössze három épült meg. A Marczibányi téri (II kerület), a Soroksári úti (IX. kerület) és a Simor utcai (X kerület) játszótereket adhatták át az addig a bérházak levegőtlen udvarán, sivár gangjain, füstös, poros utcáin tengődő csemetéknek. A korabeli sajtó a századforduló óta szívén viselte a budapesti lakosság több mint egy negyedét kitevő gyermekek sorsát. (A fővárosban 1900-ban a 703 448 lakosból 187 900 volt 0-15 év közötti gyermek.) Az 1920-as évek közepéig hangosan

követelte a modern, elsősorban bécsi és berlini mintára kialakítandó, pancsolómedencével, csúszdákkal, homokozóval, hintákkal felszerelt „játszóvárosok” kiépítését. Nem elégedett meg az 1912-ben megnyílt, a gyermekek eldorádójaként emlegetett állatkerti játszótérrel, ahol a publicista 7.oldal Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny Készítette: Lajtai Krisztián Tábori Kornél szerint a gyermekek többsége azt sem tudta, hogy a legtöbb játékszer mire való. Türelmetlenül sürgette az ország és a főváros vezetőit, hogy a gyermekvédelem, a gyermekgyógyászat és az üdültetés állami és társadalmi felkarolása után oldják meg a szabad tereken, egészséges levegőjű környezetben történő foglalkoztatás problémáját is. Silány játszóterek, satnya gyerekek Egy magát megnevezni nem kívánó építész – a gyermekek gyenge ellenállóképessége miatti aggodalmában – szokatlan ötlettel állt elő az

Esti Újság hasábjain. A fővárosi iskolák és egyéb középületek tetőszerkezeteinek átalakításával szeretett volna a háztetőkön játszótereket létesíteni. Tény, hogy az ötlet megszületésekor, 1901-ben Budapesten kevés volt a köztér, a vásárcsarnokok építésével felszámolt piactereknek csak a töredékét parkosították, és játszótérnek egy tenyérnyi, deszkával körülpalánkolt „grundot” neveztek az Andrássy út és Nagymező utca sarkán. 1926-ban a hivatalok tétlenkedéseit megelégelve az egyik politikai napilap, Az Újság tűzte zászlajára a játszóterek megoldásának ügyét. Folyamatosan tudósított a fővárosi tanácsnokok e kérdésben hozott döntéseiről, ismertette a hozzászólásokat. A jó ügy szolgálata és a lap lelkesítő hangvétele eredményeként a vöröskeresztes nővérek elvállalták, hogy a játszóterek megvalósításáig Budapest tizenhat terén társasjátékokat rendeznek délutánonként az

érdeklődőknek. Letűnt már az az idő, amikor a múlt század nyolcvanas éveiben az úri közönség általános óhaja nyomán száműzték a gyerekeket és a rájuk felügyelő cselédeket a sétányokról. A selyem- és bársonyruhákban korzózók lelkivilágát ugyanis zavarta az egyszerű cselédek és a hangoskodó, ide-oda rohangáló gyerekek látványa. A századelő komor tisztifőorvosi érvelése, miszerint a gyermekjátszóterek melegágyai a különféle betegségek terjedésének, korszakunkra túlhaladottá vált. 1927-ben az orvostársadalom az iskolaorvosok tuberkulózisra vonatkozó megdöbbentő statisztikájára hivatkozva kiállt a parkok gyarapítása, az utcák fásítása, valamint a vízcsappal és esőbeállóval is ellátott ideális játszóterek szükségessége mellett. Homokstrandokat! A játszótér-építkezések első nagy virágkora az 1928–1933 közötti évekre tehető. Ekkor nyíltak meg az első modern, csúszdákkal, homokstrandokkal,

gyűrűhintákkal, mászópóznákkal, körhintákkal ellátott játszóterek a Gellért téren, a Tisza Kálmán téren (ma Köztársaság tér), a Bécsi úti városi házak mögött, az Almássy téren, a Városligetben, a Klauzál téren és másutt. „a játékterek és a közös játékok egészséget, víg gyermekkacagást, örömet terjesztenek s a napi kenyér után robotoló pesti polgár is boldogan áll meg a legszebb pesti játszótér előtt, hogy felviduljon és megenyhüljön kissé a feléje szárnyaló angyali gyermekkacagástól.” – szólt a lelkes tudósítás a Gellért téri játszótér megnyitásakor. Ekkor alakították át a már említett Marczibányi téri és Simor utcai játszótereket vízvezetékes és reflektoros villanyvilágítású iskolai sportcentrumokká. A kör- és mérleghintákkal, lubickoló medencével felszerelt Hunor utcai (III. kerület) játszóteret 1931-ben adták át. Az építők meglepő módon a szülőkre is gondoltak.

Számukra bordásfalat, nyújtót és gyűrűhintát helyeztek el. A játszótérnek természetesen elengedhetetlen tartozéka volt a zuhanyzó és az öltözőhelyiség is. A terek felügyeletéről, többek között az ivókutak nyitásáról-zárásáról, fővárosi alkalmazásban lévő parkőrök gondoskodtak. Újabb hullám az ötvenes években A második világháború után, 1949-ben kezdődött a játszótér-kialakítások újabb hulláma. A kilencvenegy budapesti játszótérből húszat készített el ebben az évben az önállósított kerületi elöljáróságok megrendelésére a Fővárosi Kertészeti Vállalat. A legtöbb (tizenöt) játszótér Zuglóban volt. Újdonságként két játszótéren bábszínházat is működtettek, valamint ivókutakat, zuhanyzókat létesítettek a hinták, homokozók, kúszórácsok, forgópadok és röplabdapályák mellé. A gyermeklétszám folyamatos csökkenésével párhuzamosan (1949-ben a fővárosi lakosság 18 százaléka

15 év alatti volt; 1996-ban ez az arány már csak 15 százalék) egyre nőtt a játszóterek száma. A 8.oldal Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny hetvenes években majdnem ezer új játszóteret hoztak létre. Ezek azonban többségükben már igénytelenül felszerelt, csupán hintával, homokozóval, mászókával, helyenként betoncsúszdával ellátott, minden eddiginél balesetveszélyesebb, szürke, kedvrontó, ebből következően hamarosan sorsukra hagyott építmények voltak. Készítette: Lajtai Krisztián A rendszerváltás óta több mint húsz játszótér és park született újjá. A mesefigurákkal, rugós hintákkal, mászófallal és valóságos kis várkastélyokkal tarkított, őrzött és karbantartott, elkerített, korszerű játszóterekről a század eleji grundok felszámolását követelő közönség még nem is álmodhatott.  Magyarország (Panoráma, Budapest, 1975)  Hlatky Katalin - Budapesti zöldkalauz: parkok,

közterek, szobrok, zöldterületek (Magyar Almanach, Budapest, 2001)  Liber Endre – Budapesti parkok és sétahelyek (1934)  ifj. Molnár Dezső – Nagyvárosi parkok telepítése (1937)  Újhelyi József, Horváth Lajos - Az erdők és parkok védelme (1954)  Radó Dezső - Budapesti parkok és terek (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1985)  Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. 9.oldal Tartalomjegyzék FŐVÁROSI JÁTSZÓTEREK.2 Állapotuk.2 Környezetük.2 Biztonság.2 Egy szép példa a felújított játszóterekre: Kispest.2 Egy másik szép példa az új játszóterekre: Elkészült a Lövölde téri játszótér .3 Egy kevésbé jó, nem túl szép példa: Veszélyben a Millenáris Park játszótere.3 BUDAPEST HATÁRAIN BELÜLI DUNA-SZIGETEK PARKJAI.4 Margit-sziget.4 VÁROSLIGET.5 NÉPLIGET.5 MILLENÁRIS PARK.6 SOK KISEBB PARKUNK.7 PARKJAINK ÉS JÁTSZÓTEREINK VESZÉLYEZTETETTSÉGE.7 "TÖRTÉNELMI" KIEGÉSZÍTÉS.7 TARTALOMJEGYZÉK.10