Egészségügy | Radiológia » A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása az emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében

A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása az emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében Kecskeméti Konszenzus Konferencia 2009 verzió 2.3 Készítette: Diagnosztikus Radiológia Szakmai Bizottság Forrai Gábor (Szakmai Bizottság vezetője) – Állami Egészségügyi Központ, Budapest Szabó Éva – Országos Onkológiai Intézet, Budapest Ormándi Katalin – SZTE, Szeged Ambrózay Éva – Mamma Rt, Kecskemét Péntek Zoltán – Mamma Rt, Budapest Milics Margit – Zalaegerszeg, Megyei Kh Rajtár Mária – Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét Sinkovics István – Országos Onkológiai Intézet, Budapest Tartalom I.A KÉPALKOTÓ VIZSGÁLÓMÓDSZEREK FELADATAI EMLŐDAGANATOKNÁL 2 II.AZ EMLŐKARCINÓMA STÁDIUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ VIZSGÁLANDÓ RÉGIÓK 2 III. AZ EMLŐK VIZSGÁLÓMÓDSZEREI ÉS VIZSGÁLATI ALGORITMUSAI 2 A.) Emlőrákszűrés: . 3 B.) Klinikai, ill. diagnosztikus (komplex) emlővizsgálat: 3 30/35 éves

életkor felett: . 4 30/35 éves életkor alatt . 5 C.) Operált emlők szűrése, diagnosztikája, követése: 5 D.) Férfi emlő kivizsgálása: 5 E.) Kódolás: 5 IV. AZ EMLŐKARCINÓMA STÁDIUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ ÉS KÖVETÉSÉHEZ ALKALMAZOTT VIZSGÁLÓMÓDSZEREK (AZ EMLŐK VIZSGÁLATÁN KÍVÜL) . 6 Regionális nyirokcsomókat vizsgáló módszerek . 6 Távoli áttétek helyeit vizsgáló módszerek . 6 Terápiás válasz monitorizálása radiológiai vizsgálatokkal: . 8 Terápiás válasz monitorizálása PET/CT (PET) vizsgálattal: . 8 V. SZAKSZEMÉLYZET 8 VI. AJÁNLÁSOK A MAGYAR EMLŐRÁKSZŰRÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE 8 VII. KÓDOLÁSI TÁBLÁZATOK 9 VIII. REFERENCIA IRODALOM 10 1 I.A KÉPALKOTÓ VIZSGÁLÓMÓDSZEREK FELADATAI EMLŐDAGANATOKNÁL  a daganatok szűrése,  kimutatása, igazolása  célzott biopszia vezérlése: minden szükséges esetben a cyto/hisztológiai diagnózis felállításához preoperatív/pre-terápiás anyagvétel 

lokoregionális kiterjedés meghatározása  részvétel a terápiás tervezésben, stádium meghatározásában  részvétel a terápiában: nem tapintható laesioknál preoperatív jelölés, tumor igazolása a specimenben, patológiai feldolgozás segítése  terápia hatékonyságának vizsgálata  követéses vizsgálatok  recidíva korai kimutatása  részvétel az újabb stádium meghatározásban Emlőben képalkotó vizsgálat nélkül nem végezhető terápia! II.AZ EMLŐKARCINÓMA STÁDIUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ VIZSGÁLANDÓ RÉGIÓK A./ Emlők B./ Regionális nyirokcsomók C./ Távoli áttét helyei A betegség stádiumát a tumor mérete, a regionális nyirokcsomó érintettség és a távoli metasztázisok hiánya, vagy megléte határozza meg. III. AZ EMLŐK VIZSGÁLÓMÓDSZEREI ÉS VIZSGÁLATI ALGORITMUSAI • Mammográfia : 30/35 éves* kor felett kötelező, de többször szült nőknél, főleg nagyobb emlőknél esetleg 30 év alatt

is, szükség esetén kiegészítve célzott, nagyított felvételekkel, vezérelt mintavétellel. A digitális mammográfia egyes betegcsoportokban bizonyítottan jobb eredményű, mint a hagyományos – a vonatkozó technikai előírások betartása esetén. • Emlő UH-vizsgálata : 30 év alatt, ill. a mammográfiát kiegészítendő, vagy megerősítendő kérdéskor, sze vezérelt mintavétellel kiegészítve. Color Doppler nem kötelező, de kiegészítésként alkalmazható • MR-mammográfia : ha a mammográfia és az UH-vizsgálat alapján a tumor jelenlétéről nyilatkozni nem lehet, metastaticus axillaris nyirokcsomó mellett primer tumor keresésekor, ismert daganatnál a multiplicitás, kiterjedés, bilateralitás, mellkasfali érintettség vizsgálatára, denz emlőknél, recidíva/heg elkülönítésére, magas rizikójú betegcsoportban tumor keresésre (szűrésre), emlő implantátum integritásának vizsgálatára vagy ha az implantált emlők vizsgálatakor a

hagyományos képalkotók kiegészítésre szorulnak. Neoadjuváns kezelés hatásának lemérésében az MR nagyon ígéretes módszer. A korlátozott értékelhetőség miatt műtét után 6, sugárkezelés után 12-18 hónapon belül általában nem végezhető – kivéve speciális * az életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni (radiológus) 2 esetekben (csak radiológussal történt előzetes konzultáció alapján). Core/vacuum core biopsziát követően célszerű néhány hetes késleltetéssel végezni az MR vizsgálatot: az esetleges haematoma felszívódását célszerű megvárni, bár ez általában nem zavarja a diagnosztikát. • Duktográfia : klinikailag intraductalis folyamat gyanúja esetén, amennyiben ez a többi képalkotó és intervenciós módszerrel nem zárható ki. Segítségével az érintett járat(ok) műtét előtti festékes jelölése is elvégezhető. • Szcintimammográfia : az érzékeny radiológiai és intervenciós

módszerek kialakulása előtt használt módszer, amelynek – alacsony szenzitivitása (85%) és specificitása (87%) miatt – a korai emlőrákok diagnosztikai protokolljában nincsen helye. • 18F-FDG PET/CT (a továbbiakban PET/CT) vizsgálat: - Emlőszűrésre nem alkalmas. - Emlőrák gyanújakor a vizsgálat rutinszerű végzése nem indokolt, mert: - 1 cm-nél kisebb átmérőjű tumorok kimutatásában érzékenysége alacsony - alacsony FDG-aviditású tumorok ( DCIS, LCIS, low grade lobularis cc., tubularis cc) a mérettől függetlenül is rejtve maradhatnak. • Nem tapintható emlőelváltozások műtét előtti jelölése: A nem tapintható emlődaganatok preoperatív lokalizáció után kerülnek műtétre. Az elváltozást ultrahang, mammográfiás vagy MR vezérléssel dróthoroggal kell megjelölni, vagy izotópos jelölésnél (ROLL technikánál = radioguided occult lesion localization) 99mTc-mal jelölt nanokolloidot injektálni. • Neoadjuváns/primer

szisztémás kezelés előtt, vagy ha a kezelés során a regresszió mértékéből várható hogy a laesio eltűnhet – amennyiben emlőmegtartó műtétet terveznek – a daganat centrumába képi vezérléssel MR kompatibilis fémklip percutan behelyezése ajánlott. A.) Emlőrákszűrés: panaszmentes, 45-65 éves nők szervezett behívásos szűrővizsgálata 2 évente. Vizsgálómódszerek:  Mammográfia + fizikális vizsgálat (szakasszisztens)  Értékelése: kettős orvosi leolvasás (radiológus) Pozitív, v. kétes esetben a beteget visszahívása komplex diagnosztikai emlővizsgálatra (kiegészítő vizsgálatokra).  Kiegészitő emlővizsgálatok (ami az adott probléma tisztázásához szükséges): célzott-, nagyított, stb. felvételek, UH-vizsgálat, vezérelt mintavétel, MRI, stb Minőségbiztosítás: a feltételekről és az elvárt eredményekről lásd az EU emlőszűrési indikátorokat és a magyar szűrési-diagnosztikus protokollt. B.)

Klinikai, ill. diagnosztikus (komplex) emlővizsgálat: panasszal rendelkező páciens kivizsgálása. Célja a lehető legpontosabb (lehetőleg cyto/hisztológiai mintavétellel kiegészített) pre-operatív/pre-terápiás diagnózis felállítása, a műtétre kerülő eseteknél a malignus/benignus arány optimalizálása érdekében. 3 30/35 éves* életkor felett:  mammográfia+fizikális vizsgálat  kiegészíthető UH-vizsgálattal (körülírt, tapintható laesio, váladékozás, denz emlő esetén)  szükség esetén mintavétel (biopszia)  MR-mammográfia elvégzése javasolt, ha mammográfiával, UH-vizsgálattal, mintavétellel nem jutunk elégséges információhoz – de csak akkor, ha MR-rel a diagnózis várhatóan pontosítható (csak előzetes radiológiai konzílium alapján).  Nem tapintható laesiók műtétjénél preoperatív jelölés és orientált specimen mammográfia (vagy specimen UH-vizsgálat) kötelező. Biopszia vezérlése: Mindig

képalkotó módszerrel vezérelve történjen – tapintható, vagy nem tapintható elváltozásoknál egyaránt. UH-vezérelt mintavétel javasolt az emlőből és a regionális nyirokcsomókból, ha a tapintható vagy nem tapintható elváltozás UH-vizsgálattal jól látható. Mammográfiával vezérelt (sztereotaxiás) mintavétel a nem tapintható, UH-val nem azonosítható és nem biztosan benignus elváltozásoknál, pl. mikrokalcifikációnál MR-vezérelt mintavétel szükséges azokban az esetekben, amikor az emlő elváltozása csak MRI-vel ábrázolható. Minden típusú képalkotó eljáráshoz a vizsgálóhelynek biztosítani kell a vezérelt mintavételi lehetőséget vagy hátteret. Aspirációs citológia, szövethenger (core) biopszia, vacuum core biopszia: A pre-operatív/pre-terápiás komplex diagnosztika eredménye kellő biztonságot kell, hogy adjon az operáló sebésznek a műtét pontos tervezéséhez és/vagy az onkológusnak a terápia kiválasztásához.

Onkológiai terápiát, mastectomiát és axillaris blokkdissectiót csak pozitív core biopsziás eredményre alapozva javasolt végezni. Aspirációs cytológia eredményének pozitivitása esetén a műtét/terápia indikációjának felállításához konszenzus kell – patológus, onkológus, sebész és radiológus között. Akár egybehangzóak, akár ellentmondanak a radiológiai/patológiai/klinikai vélemények, írásos „Összefoglaló lelet” készítése feltétlenül szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a vizsgálatokat összegző radiológus, vagy az emlő team adja ki. Az aspirációs citológia (FNA) és a core biopszia egyaránt rendkívül fontos a diagnosztikában és terápiás tervezésben. A citológia gyorsabb, olcsóbb, de pontatlanabb eljárás (több fals negatív és értékelhetetlen minta), a core biopszia pontosabb (szövettani típus, receptorok, benignitás definitív megerősítése), és kiküszöböli a tévedéseket a fibrotikus

elváltozások, kezelt emlőkben kialakult laesiók megítélésében. Általában a helyi elérhetőség függvényében kell dönteni a FNA/core választásban, kivéve: - Vacuum core biopszia *(pl.Mammotome) vagy hagyományos core biopszia szükséges a mikromeszesedések tisztázásához. Amennyiben meszesedéseknél valamilyen ok miatt mégis FNAB történik, a negatív vagy benignus eredményű asp.cytológiát nem lehet a malignitás kizárására elfogadni. A FNAB – pozitivitása esetén – a malignitás preoperatív megerősítésére lehet csupán alkalmas. Ha nem nyerhető a terápiás döntéshez elegendő információ, sebészi excízió szükséges. - Amennyiben a terápiás tervezéshez szükséges vagy a társszakmák (sebész, onkológus) protokolljai * az életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni (radiológus) * hazai elérhetősége nagyon limitált 4 ezt igénylik, (pl. neoadjuváns, mastectomia) első lépésben core biopszia

végzendő - Egyik eljárás sem alkalmas definitív diagnózisra papillaris laesiók, ADH és egyes további B3/C3 esetekben, ilyenkor excízió szükséges. In situ eredmény esetén egyik módszer sem alkalmas esetleges invázió kizárására. 30/35 éves* életkor alatt  fizikális és UH-vizsgálat, esetleg mammográfia (szült nőknél, nagyméretű emlőknél, stb.)  szükség esetén mintavétel, MRI, stb.: lásd az előző pontban C.) Operált emlők szűrése, diagnosztikája, követése: 1. Emlőmegtartó műtét után: Az operált emlő komplex vizsgálata a műtét után 12 hónappal (baseline), ezt követően évente javasolható (kivéve ha az adott betegre vonatkozó onkológiai protokoll mást ír elő). Mastectomia esetén is csaknem mindig elkészíthető az emlőcsonk mammográfia. Az ellenoldali emlő komplex vizsgálata évente történik 2. Hasonló a teendő rekonstrukciós emlőműtét után, ha a műtét nem implantátummal készült 3.

Implantátummal rekonstruált emlő esetén módosított mammográfia (Eklund-felvételek) és UHvizsgálat végzendő Szükség- és lehetőség szerint ez MRI-vizsgálattal is kiegészíthető (radiológussal történő előzetes konzultáció alapján). 4. Bármely típusú műtét után, ha a radiológiai képalkotókkal recidíva nem igazolható, de a klinikai összkép ennek gyanúját veti fel, MRI-vizsgálat indikált. 5. Kozmetikai okok miatt végzett emlőplasztika után a korosztálynak megfelelő szűrő/diagnosztikus vizsgálatok megegyeznek a normál populációval: mammográfia (implantátum esetén módosított technikával: Eklund felvételek, amennyiben technikailag elvégezhetők), szükség esetén UH-vizsgálat, vezérelt mintavétel. Az implantátum és a mögöttes tér MRI-vizsgálattal ábrázolható Kozmetikai célú műtét (implantáció, redukció, stb.) előtt az életkornak megfelelő képalkotó vizsgálat elvégzése kötelező. D.) Férfi emlő

kivizsgálása: Panaszmentes férfiaknál emlőszűrésre nincsen szükség. Panasz esetén a férfi emlő kivizsgálási algoritmusa a női emlőével megegyezik. Daganatos emlőnél a kezelés utáni követés módja is megegyezik a női emlőével. A pubertáskori gynaecomastia eszközös vizsgálatára elegendő az ultrahangvizsgálat. Felnőttkori gynaecomastia vizsgálatánál 30 éves kor felett a mammográfia is elvégzendő, kétes esetekben mintavétellel kiegészítve. Műtét csak igazolt malignitás vagy ennek igen alapos gyanúja esetén, esetleg kozmetikai célból célszerű. E.) Kódolás: * az életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni (radiológus) 5 A több-szakmás együttműködéshez kívánatos a radiológiai leletekben az R(1-5), K(1-5), U(1-5) kódok használata. Emellett opcionálisan megadható a BI-RADS(0-6) kód is Egyértelműen fel kell tüntetni, hogy RKU vagy BI-RADS szerinti a kódolás. Amennyiben a két oldal nem

megegyező, külön-külön (jobb, bal) kell a kódot megadni. IV. AZ EMLŐKARCINÓMA STÁDIUM MEGHATÁROZÁSÁHOZ ÉS KÖVETÉSÉHEZ ALKALMAZOTT VIZSGÁLÓMÓDSZEREK (AZ EMLŐK VIZSGÁLATÁN KÍVÜL) Regionális nyirokcsomókat vizsgáló módszerek UH Izotóp lymphoszcintigráfia (őrszem nyirokcsomó radiolokalizálás) (CT, MRI, PET/CT) • Őrszem nyirokcsomó biopszia (Sentinel Lymph Node Biopsy, SLNB) : A tumor felőli nyirokelvezetés útjában elhelyezkedő „első” nyirokcsomó az őrszem (sentinel) nyirokcsomó(k), amelyben legelőször alakulhat ki lymphogen áttét. Kimutatása 99mTc-nanokolloiddal és patentkék kombinációjával a leghatékonyabb. Ha az őrszem nyirokcsomó tumormentes, akkor az axilla többi nyirokcsomója is nagy valószínűséggel az. Az eljárás korai emlő tumoroknál (T1-T2, 30 mm nagyságig) akkor javasolt, ha a preoperativ fizikális és képalkotó vizsgálatokkal, illetve célzott mintavétellel áttétes nyirokcsomó nem mutatható ki.

Minden más tumornál a SLNB kontraindikált • A PET/CT (PET) rutinszerű végzése korai stádiumú emlőrákokban nem indokolt, mert: - Mikrometasztázisok, kicsiny méretű, 3-nál kisebb számú metasztatikus nyirokcsomók kimutatásában a PET/CT (PET) érzékenysége alacsony. - A sentinel nyirokcsomó biopsziát nem helyettesíti korai stádiumú emlőrákokban. • Lokoregionalisan előrehaladott emlőrákban, recidíva esetén a folyamat kiterjedésének megítélésére a PET/CT (PET) alkalmazása indokolt lehet. Brachioplexopathia differenciál diagnózisában, viabilis tumor versus necrosis, hegszövet elkülönítésében kiemelkedő jelentőséggel bír. Távoli áttétek helyeit vizsgáló módszerek Mellkas: Tüdő-mellkas röntgen, CT Mediasztinum: CT, MRI Mellkasfal: CT+UH, MRI, Has: UH, CT, MRI, PET/CT Csont: szcintigráfia, hagyományos röntgen, MRI, CT, PET/CT Egésztest csontszcintigráfia alkalmazása:   Az in situ (St. 0) és a korai invazív (St I,

II) emlőrák eseteiben elvégzése nem szükséges A diagnózis felállításakor elvégzése javasolt: o Tünet és panaszmentes betegeknél  St. III, IV esetében 6 o  >4 hónalji nyirokcsomóáttét előfordulásakor Csontmetasztázis klinikai/laboratóriumi/radiológiai gyanúja esetén (sz.sz SPECT is)  A beteg követése, gondozása során javasolt o Tünet és panaszmentes betegeknél: ha az onkológus indokoltnak tartja  St.III,IV esetében  >4 hónalji nyirokcsomóáttét előfordulásakor o Csontmetasztázis klinikai/laboratóriumi/radiológiai gyanúja esetén (sz.sz SPECT is)  Csontáttét kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia nem alkalmas. PET/CT szerepe a csontmetasztázis kimutatásban - A teljes test csontszcintigráfiát nem helyettesíti, osteoplastikus metasztázis esetén ugyanis a csontszcintigráfia érzékenysége nagyobb. Litikus metasztázis esetén ugyanakkor a PET/CT vizsgálat

érzékenyebb. A két vizsgálómódszer egymást kiegészíti - Csontmetasztázis szűrésre változatlanul csontszcintigráfia végzendő. Ha csontmetasztázis alapos gyanúja esetén a csontszcintigráfia negatív, vagy indokolatlanul csekély pozitivitást mutat, a PET/CT (PET) vizsgálat elvégzése indokolt lehet. Központi idegrendszer: Agy - MRI - CT Gerincvelő - MRI Nyirokcsomók (nem regionális): UH, CT, MRI, PET/CT PET/CT alkalmazása a parasternalis-, mediastinalis nyirokcsomó áttétek megítélésében – megfelelő méret és FDG aviditás esetén – a PET/CT (PET) teljesítőképessége jobb, mint az egyéb képalkotó módszereké. Korai stádiumú emlőtumorokban a PET/CT (PET) vizsgálat ilyen célú elvégzése nem indokolt. Lokálisan előrehaladott, recidív emlőtumorokban, metasztázis gyanújakor a teljes test PET/CT (PET) értékes - akár elsőként alkalmazható - vizsgálómódszer egyéb képalkotók (CT, MRI, csontszcintigráfia) mellett. Az in

situ (St. 0) és a korai invazív (St I, II) emlőrák eseteiben: (A kötelezően elvégzendő vizsgálatok dőlt betűvel) STAGING: MELLKASI viszonyok tisztázása kétirányú röntgenfelvétel, szükség szerint CT/MRI/ PET/CT és vezérelt mintavétel. HASI viszonyok tisztázása: UH, szükség szerint CT/ MRI, PET/CT és vezérelt mintavétel A regionalis nyirokcsomók közül az axilla megítélése az emlők UH-vizsgálatának kötelező része, gyanú esetén vezérelt mintavétellel kiegészítve. KÖVETÉS: Csak klinikai gyanú esetén javasoltak képalkotó vizsgálatok. 7 St. III, IV emlőrák eseteiben (tünetmentes is): STAGING: MDCT-vel (több-detektorsoros, multislice CT) végzett nyak-mellkas-has-kismedence CT vizsgálat és a csontizotóp vizsgálat elvégzése szükséges. KÖVETÉS: Ha nincs klinikai gyanú daganatáttétre, a klinikai vizsgálatok mellett kötelezően elvégzendő képalkotó módszer a mellkasi status tisztázására a mellkasi CT vizsgálat,

a hasi status megítélésére az UH vagy CT vizsgálat. Csontizotóp vizsgálat akkor végzendő, ha az onkológus indokoltnak tartja. Metastasis gyanúja esetén adekvát képalkotó vizsgálatok, szükség esetén képi vezérelt mintavétellel kiegészítve. Terápiás válasz monitorizálása radiológiai vizsgálatokkal: Ismert disszemináció esetén a kezelési protokoll határozza meg a kontroll időpontját. A képalkotó módszer kiválasztása attól függ, hogy mivel ábrázolható a laesio a legmegbízhatóbban. Terápiás válasz monitorizálása PET/CT (PET) vizsgálattal: - a szisztémás terápiára adott válasz korai indikátora (már az 1. vagy a 2 ciklus után) neoadjuváns, metasztázis terápia esetén, - érzékeny módszer a metasztázis (különösen csontmetasztázis) terápia eredményének megítélésében, - a csontmetasztázis terápia eredményének megítélésére a csontszcintigráfiánál alkalmasabb V. SZAKSZEMÉLYZET  az emlők

vizsgálatát kizárólag a Radiológiai Szakmai Kollégium és a Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekció által kiadott „Komplex Emlődiagnosztikai Jártassági Vizsgá”-val rendelkező radiológus szakorvos végezheti, az elvárt technikai minimumfeltételekkel  mammográfiát szakspecifikus képzettségű asszisztens (röntgenasszisztens, radiográfus, képi diagnosztikai és intervenciós szakasszisztens, képi diagnosztikai asszisztens) végezhet  izotóp vizsgálatok: nukleáris medicina szakorvos, szakspecifikus képzettségű asszisztens VI. AJÁNLÁSOK A MAGYAR EMLŐRÁKSZŰRÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE  Veszélyeztetett nők szűrése: csak a BRCAPRO, Gail, Claus, Tyrer-Cuzick, vagy hasonló validált statisztikai modellek szerint 20-25% feletti emlőrák kockázatú (lifetime risk) személyekre vonatkozik, pl.: bizonyított familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció, 10-30 évvel korábban mellkas besugárzás,

Li-Fraumeni, Bannayan-Riley-Ruvalcaba, Cowden szindróma. 30 éves kor felett 1 évente javasolt a mammográfiás szűrés, kiegészítve: lehetőség szerint MR-el vagy 8 ultrahanggal.  40-45 éves korosztály szűrése: a mammográfia fiatal korban ismert alacsonyabb teljesítőképessége a magasabb parenchyma denzitás miatti – és a kisebb emlőrák incidencia okán a halálozás csökkenése is alacsonyabb. Ebben az életkorban azonban a daganatok lényegesen agresszívebbek.  Idősebb nők szűrése: 65 év felett a szűrést javasolt folytatni, ha nem áll fenn az életkilátásokat rontó (várhatóan 3-5 éven belüli halálhoz vezető) egyéb súlyos betegség. Az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők carcinomái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is ebben a korcsoportban tapasztalható.  1 évenkénti szűrés: több, az utóbbi években napvilágot látott nemzetközi állásfoglalás szerint minden

életkorban a javasolt szűrési intervallum 1 év. Mivel főként fiatalabb korban magasabb az intervallum-rák aránya, elsősorban a 45(40)-54 éves korosztályban javasolt az 1 évenkénti szűrés bevezetése.  Digitális mammográfia: tudományos evidenciák alapján – a fejlett országok gyakorlatához hasonlóan – javasolható, hogy a szűrés fokozatosan álljon át digitális technikára.  Fekvő stereotaxia és vacuum core biopszia: a nemzetközi gyakorlatban sok éve gold standardnak számító módszerek a – csak mammográfián látható – elváltozások (elsősorban mikromeszesedések) diagnosztikájára. Javasoljuk hazai elterjedésük elősegítését  BI-RADS: javasolt a jelenleg használt RKU kódolásnál célszerűbb, a patológiai kódoláshoz is jobban illeszkedő, nemzetközileg elterjedtebb BI-RADS radiológiai kódolásra való áttérés. VII. KÓDOLÁSI TÁBLÁZATOK 1. táblázat: RKU kódolás*: 1 2 3 4 5 Nem kóros (negatív)

Benignus Határozatlan (bizonytalan benignus / malignus) Malignus-gyanús Egyértelműen malignus 2. táblázat: BI-RADS kódolás*: 0 1 2 3 4 5 6 Inkomplett kivizsgálás: további kiegészítő képalkotó vizsgálat(ok) szükséges(ek) Negatív Benignus Valószínűleg benignus: rövid szakaszú (6 hó) követés vagy biopszia szükséges (malignitás valószínűsége 2% alatt) Malignitásra gyanús: biopszia szükséges (malignitás valószínűsége 2-94% között) Nagy valószínűséggel malignus (>95%): adekvát ellátás szükséges Biopsziával igazolt malignitás: adekvát ellátás szükséges * A „3” és „4” kategóriák definíciója a kétfajta kódolásnál igen jelentősen eltér! 9 VIII. REFERENCIA IRODALOM 1. Az Egészségügyi Minisztérium Szakmai Protokollja a mammográfiás emlőszűrésről és a korai emlőrák diagnosztikájáról. EüKözlöny, 2008102990-3012 2. European guidelines for quality assurance in breast cancer screening and

diagnosis (4th edition, European Commission, 2006.) 3. Kásler M: Ajánlás az emlőrák korszerű diagnosztikájára, kezelésére és gondozására Első Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia irányelvei. Magyar Onkológia 4411138 4. Kásler M: A komplex onkodiagnosztika és onkoterápia irányelvei Semmelweis Kiadó 2008.329-368 5. Dr Döbrőssy, L és mtsai: Szervezett szűrés az onkológiában (Egészségügyi Minisztérium, 2000.) 6. Dr Döbrőssy, L és mtsai: Népegészségügyi onkológiai szűrések ÁNTSZ 2005 7. A mammográfiás emlőszűrés és a korai emlőrák diagnosztikájára és terápiájára vonatkozó protokollok gyűjteménye (OTH Mammográfiás Emlőszűrési Albizottság 2004, 02. verzió) 8. Smith RA, Cokkinides V, Brawley OW Cancer screening in the United States, 2009: a review of current American Cancer Society guidelines and issues in cancer screening. CA Cancer J Clin. 2009 Jan-Feb;59(1):27-41 9. Saslow D, Boetes C, Burke W, et al for the

American Cancer Society Breast Cancer Advisory Group. American Cancer Society guidelines for breast screening with MRI as an adjunct to mammography. CA Cancer J Clin 2007;57:75-89 10. Smith RA et al: American Cancer Society Guidelines for Breast Cancer Screening: Update 2003. CA Cancer J Clin 2003, 53:141-169 11. Tabar et al: Mammography service screening and mortality in breast cancer patients: 20-year follow-up before and after introduction of screening. Lancet 2003, 361:1405-1410 12. Sauven P, Bishop H, Patnick J et al The National Health Service Breast Screening Programme and British Association of Surgical Oncology audit of quality assurance in breast screening 1996-2001. Br J Surg 2003;90:82-7 13. Skaane P, Young K, Skjennald A Population-based Mammography Screening: Comparison of Screen-Film and Full-Field Digital Mammography with Soft-Copy Reading - Oslo I Study. Radiology. Epub 20031023 14. Podo F, Sardanelli F, Canese R et al The Italian multi-centre project on evaluation of

MRI and other imaging modalities in early detection of breast cancer in subjects at high genetic risk. J Exp Clin Cancer Res 2002;21(3 Suppl):115-24 15. Kuhl CK High-risk screening: multi-modality surveillance of women at high risk for breast cancer (proven or suspected carriers of a breast cancer susceptibility gene). J Exp Clin Cancer Res. 2002;21(3 Suppl):103-6 16. Leach MO, Eeles RA, Turnbull LW et al The UK national study of magnetic resonance imaging as a method of screening for breast cancer (MARIBS). J Exp Clin Cancer Res 2002;21(3 Suppl):107-14. 17. UK Mammotome Trial Group, Teh W, Michell MJ, Wilson ARM et al UK National Health Service Breast Screening Programme (NHSBSP) multicentre image guided biopsy trial: an update. Breast Cancer Res 20024:15 18. Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekció és Ultrahang Szekció: Közös állásfoglalás az emlő ultrahangvizsgálatáról. Magyar Radiológia, 2001április 13 19. A Radiológiai Szakmai Kollégium

állásfoglalása a radiológia digitalizálásával kapcsolatos kérdésekről 2007. A digitális radiológia, a PACS és a teleradiológia fejlődési irányai, szakmai, technikai, jogi feltételrendszere. wwwsocradhu 10 20. JH Lee, ERosen, DA Mankoff: The Role of Radiotracer Imaging in the Diagnosis and Management of Patients with Breast Cancer: Part 1-Overview, Detection and Staging. J Nucl Med 2009;50:569-581 21. JH Lee, E Rosen, DAMankoff: The Role of Radiotracer imaging in the Diagnosis and Management of Patients with Breast Cancer: Part 2-Response to Therapy, Other Indications, and Future Directions. J Nucl Med 2009;50:738-748 22. TD Poeppel et al: PET/CT for staging and follow-up of patients with malignancies Eur J Radiol 2009;70:382-392 23. R Lavayssiere et al: Positron Emission Tomography (PET) and breast cancer in clinical practice. Eur J Radiol 2009;69:50-58 24. DAPodoloff, RHAdvani, CAllred, ABBenson, E Brown et al: NCCN Task Force Report: Positron Emission Tomography

(PET)/Computed Tomography (CT) Scanning in Cancer. JNCCN 2007;5(Suppl 1):S1-S22 25. Van der Ploeg IM, Hobbelink M, van den Bosch MA, Mali VP, Borel Rinkes IH, van Hillegersberg R: Radioguided occult lesion localisation (ROLL) for non-palpable breast lesions: a review of the relevant literature. Eur J Surg Oncol 2008; 34:1-5 26. Kim T, Giuliano AE, Lyman G H: Lymphatic mapping and sentinel lymph node biopsy in early-stage breast carcinoma. A metaanalysis Cancer 2006;106:4-16 27. Khatcheressian J L, Wolff A C, Smiths T J, Grunfeld E, Muss H B, Volgel VG, Halberg F, Somerfiled M.R, Davidson N E: American Society of Clinical Oncology 2006 update of the breast cancer floow-up and management guidelines in the adjuvant setting. J Clin Oncol 2006; 31:5091-5097 28. Berg WA, Blume JD, Cormack JB et al, ACRIN 6666 Investigators: Combined screening with ultrasound and mammography vs mammography alone in women at elevated risk of breast cancer. Berg WA, Blume JD, Cormack JB et al, ACRIN 6666

Investigators JAMA 2008 May 14;299(18):2151-63. 29. National Comprehensive Cancer Network NCCN Clinical Practice Guidelines in Oncology Breast Cancer Screening and Diagnosis Guidelines. V.12007Accessed March 9, 2007, at: http://www.nccnorg/professionals/physician gls/PDF/breast-screeningpdf 11