Informatika | Gazdasági Informatika » SOA a gyakorlatban a Microsoft-platform használatával

Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány SOA a gyakorlatban a Microsoft-platform használatával Microsoft Corporation Megjelent: 2006. december A szolgáltatásorientált architektúrával kapcsolatos tovább információért keresse fel a következő címet: www.microsoftcom/soa Kivonat Az üzleti folyamatok gyors megváltoztatásának és optimalizálásának képessége kulcsfontosságú a szervezet versenyképessége és növekedése szempontjából. A szervezet agilitása veszélybe kerülhet, ha a működését támogató informatikai eszközök nem képesek rugalmasan reagálni az üzleti igények változására. Az informatikai erőforrások kiszabadítása a különálló alkalmazásokból, valamint a funkciók széles körben, a szervezet egésze számára való rendelkezésre bocsátása elősegíti az üzleti folyamatok optimalizálását, és fokozza a szervezet agilitását. A szolgáltatásorientált architektúra (SOA) olyan tervezési szemléletmód, amely

fokozza az IT összehangoltságát az üzleti igényekkel, és lehetővé teszi a cég alkalmazottai, ügyfelei és kereskedelmi partnerei számára, hogy gyorsabban reagáljanak és alkalmazkodjanak a változó üzleti kényszerekhez. A jelen tanulmány megvizsgálja mind a SOA üzleti indokait, mind a Microsoft gyakorlatban alkalmazott SOA-módszerét. A Microsoft átfogó SOA-termékkínálatában nemcsak a fejlesztők, a rendszertervezők és az IT-szakemberek számára a SOA-megoldások kialakításához és karbantartásához szükséges eszközök, technológiák, keretrendszer és útmutatás szerepelnek, hanem azok a személyes hatékonyságnövelő szoftverek is, amelyek révén az üzleti felhasználók korszerűsíthetik és optimálissá tehetik az üzleti folyamatokat a nagyobb hatékonyság, az alacsonyabb költségek és a szervezet agilisabb működése érdekében. Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány A jelen dokumentumban foglalt információ a

Microsoft Corporation vállalatnak a témában a dokumentum kiadásakor érvényes álláspontját tükrözi. Mivel a Microsoftnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó piaci feltételekhez, az itt leírtak nem tekinthetők a Microsoft részéről kötelezettségvállalásnak. A dokumentum kiadását követően a Microsoft nem vállal garanciát a benne foglalt adatok pontosságára vonatkozóan. A jelen tanulmány kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. A MICROSOFT SEMMILYEN KIFEJEZETT, VÉLELMEZETT VAGY TÖRVÉNYEN ALAPULÓ GARANCIÁT NEM VÁLLAL A JELEN DOKUMENTUMBAN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK PONTOSSÁGÁÉRT. A felhasználó felelős az összes vonatkozó szerzői jogi törvény betartásáért. A szerzői jog védelme által biztosított egyéb jogokat nem korlátozva, a Microsoft Corporation kifejezett írásos hozzájárulása nélkül tilos a jelen dokumentum bármely részének bármilyen célból, bármilyen formában vagy úton (elektronikus, mechanikus,

továbbá fénymásolás, illetve hang- vagy képrögzítés útján vagy bármely egyéb módon) történő másolása, dokumentum-visszakereső rendszerbe való felvétele vagy ilyen rendszerben történő tárolása, illetve továbbítása. A Microsoft a dokumentum tartalmát illetően különféle szabadalmakkal, bejegyzés alatt álló szabadalmakkal, védjegyekkel, szerzői jogokkal és egyéb szellemi tulajdonra vonatkozó jogokkal rendelkezhet. Amennyiben a Microsoft írásos licencszerződésben külön nem rendelkezett, a dokumentum tartalmának közlése nem értelmezhető e szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok és egyéb szellemi tulajdonra vonatkozó jogok licenceként. Eltérő megjegyzés hiányában a példaként említett vállalatok, szervezetek, termékek, tartománynevek, e-mail címek, emblémák, személyek, helyek és események a képzelet szüleményei. Létező vállalatokkal, szervezetekkel, termékekkel, tartománynevekkel, e-mail címekkel,

emblémákkal, személyekkel, helyekkel vagy eseményekkel való semmilyen társítás nem állt a Microsoft szándékában, és erre irányuló következtetést sem szabad levonni. 2006 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva A Microsoft, a BizTalk Server, a .NET Framework, az Office embléma, az SQL, a SharePoint, a Visio, a Visual Studio, a Windows Server és a Windows a Microsoft Corporation bejegyzett védjegye vagy védjegye az Egyesült Államokban és/vagy más országokban. Az összes többi védjegy a megfelelő védjegytulajdonosok tulajdonában áll. Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Tartalom Bevezetés . 1 Az üzleti környezet . 2 A SOA fogalma . 2 A SaaS fogalma . 4 A BPM fogalma . 4 A SOA előnyei . 6 Hogyan küzdjük le a SOA útjában álló kihívásokat? . 8 Példa egy SOA-projekt gyakorlati megvalósítására . 9 Fókuszban az üzleti hajtóerők . 9 A fokozatos megvalósítás módszere . 11 A Microsoft SOA-platformja . 14

Webszolgáltatások készítése. 14 Folyamatok integrálása és összehangolása . 15 Webszolgáltatások felhasználása . 16 A szolgáltatások életciklusának kezelése . 17 Hol érdemes a SOA-projektet elkezdeni? . 19 Összefoglalás. 20 Kapcsolódó tanulmányok . 21 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Bevezetés A vállalatoknak szükségük van arra, hogy a folyamatokat, az embereket és az információkat nemcsak a szervezeten belül, hanem a szervezet határain átívelő módon, más társvállalatokkal vagy kereskedelmi partnerekkel is összekapcsolják. Az informatikai eszközök – a különböző rendszerek, alkalmazások és adatok – integrációjának hiánya megnehezíti az IT-osztály számára, hogy gyorsan és eredményesen reagáljon az üzleti igények változására. Az efféle rugalmatlanság növeli a költségeket, csökkenti az ügyfélszolgálat reakcióképességét, akadályozza a szabályozások betartását, és a dolgozók

hatékonyságát is rontja. Röviden, az integráció hiánya a legnagyobb kihívást jelenti, amellyel a szervezeteknek szembe kell nézniük, ha a versenyképesség és a növekedés fenntartása a céljuk. A szolgáltatásorientált architektúra (SOA) olyan tervezési szemléletmód, amely a meglévő informatikai eszközöket úgy rendszerezi, hogy az elosztott, összetett rendszerek és alkalmazások heterogén elegyét integrált, egyszerűsített és igen rugalmas erőforrásokból álló hálózattá alakítsa át. A megfelelően kivitelezett SOA-projekt közvetlenül összehangolja az informatikai erőforrásokat az üzleti célokkal, s ezzel segít abban, hogy a vállalat szorosabb kapcsolatokat építsen ki ügyfeleivel és beszállítóival, pontosabb és jobban elérhető üzleti intelligenciát biztosít a megalapozottabb döntéshozatal érdekében, és elősegíti, hogy a vállalat korszerűsítse üzleti folyamatait és az információmegosztást a dolgozók

hatékonyabb munkája érdekében. A végeredmény: a szervezet agilitásának növekedése. Bár egy jól megtervezett és kivitelezett SOA-kezdeményezés révén a szervezet jobban reagálhat a piac változásaira, nem minden szolgáltatásorientált megoldás iránti erőfeszítés jár sikerrel. Csak korlátozottan eredményesek azok a SOA-projektek, ahol a fejlesztők alulról felfelé építkeznek; ha ugyanis a SOA megvalósítása kizárólag a SOA „kedvéért”, az üzleti környezetre való tekintet nélkül történik, a szervezőelvek és útmutatás nélküli projekt eredménye egy olyan kaotikus megvalósítás lesz, amely nem bír üzleti értékkel. Másrészt a SOA felülről lefelé építkező, „megalomániás” megközelítése olyan temérdek időráfordítást igényel, hogy mire a projekt befejeződik, a megoldás többé nem lesz összhangban az üzleti igényekkel. Az előzőekkel szemben a Microsoft az általa „belülről kifelé” (middle-out)

építkezésnek nevezett szemléletet támogatja. A SOA-törekvések hajtóerői ebben az esetben a stratégiai jövőkép és az üzleti igények, s ezek teljesítése olyan fokozatos, egymást követő SOA-projektek formájában történik, amelyek az üzleti célokat egyszerre egy üzleti igény kielégítésével valósítják meg. A Microsoft már 1999 óta sikerrel segíti ügyfeleit a SOA iránti törekvéseikben: a vállalat ekkor jelentette be először a webszolgáltatások modelljét, melyet a .NET-keretrendszer megjelenése, majd pedig a SOA-eszközök és tervezési filozófiák alkalmazásplatformba történő beépítése követett. A Microsoft gyakorlati megközelítésmódja azóta is számos különböző méretű vállalatot segített az üzleti folyamatok optimalizálásában, valamint a nagyobb üzleti agilitás és a gyorsabb értékteremtés elérésében a Microsoft SOA-tervezési irányelvei, ajánlott eljárásai, eszközei és technológiái használatával.

A jelen tanulmány bemutatja azt az üzleti környezetet, amelyből a szolgáltatásorientált szemlélet iránti igény kialakult, valamint a Microsoft azon módszereit, amelyek révén a SOA-projektek sikeresen kivitelezhetők. Végül a tanulmány megismerteti az olvasót a Microsoft alkalmazásplatformjának legfontosabb beépített SOA-eszközeivel és technológiáival. 1 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Az üzleti környezet A vállalatok sikere manapság egyre nagyobb mértékben függ az informatikai infrastruktúrától, ám az egyre növekvő piaci verseny közepette az új üzleti lehetőségek kihasználásához gyors lépésekre van szükség. Gyakran előfordul azonban, hogy az informatika nem képes elég gyorsan vagy elég rugalmasan alkalmazkodni a sikeres versengés érdekében, túl sok szervezeti elégtelenség áll ugyanis ennek az útjában: a manuális, sok hibalehetőséggel járó folyamatok túlsúlya; a nem elég hatékony

információmegosztás; az üzleti folyamatok teljes körű nyomon követésének hiánya; az állami szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges adatok nyilvántartása okozta túlzott időveszteség; továbbá az ügyfelek nem eléggé hatékony kiszolgálása. A felsorolt területeken jelentkező problémák negatívan befolyásolják a dolgozók hatékonyságát, és veszélyeztetik a vállalat növekedését és versenyképességét. Az említett kihívások középpontjában az információ áll. Nem kimondottan annak hiánya – hiszen az információk valójában a szervezet leggyorsabban növekvő javait jelentik –, hanem az, hogy nem lehet azonnal elérhető, releváns adatokat megjeleníteni összefüggő és egységes módon az érdekeltek számára. A probléma gyökere abban keresendő, hogy miközben a régebbi típusú és az üzleti célú alkalmazások általában gazdag funkcionalitással rendelkeznek – akár a pénzügy, a marketing, az

ügyfélkapcsolat-kezelés vagy egyéb terén –, nem képesek könnyen megosztani egymással az adatokat, s ezért nem biztosítanak hatékony betekintést a több üzleti funkciót átfogó üzleti folyamatokba. A különböző és gyakran egymással nem kompatibilis rendszerek közötti – akár a szervezet határain belüli, akár azokon átívelő – információátvitel érdekében valamilyen jellegű emberi beavatkozás szükséges. Régebben ez a beavatkozás kétféle módon történhetett: Az egyik módszer a rendszerben tárolt adatok újbóli bevitele volt a másik, inkompatibilis rendszerbe. A másik megoldást egy olyan illesztőfelület (interfész) programjának megírása jelentette, amelynek célja kimondottan a két, egymással nem kompatibilis alkalmazás közötti adatcsere volt. Mindkét vázolt megoldás költséges és gazdaságtalan Az első módszer azért, mert véget nem érő, feleslegesen ismételt és hibalehetőséggel járó folyamat, a második

pedig azért, mert az együttműködő-képesség ilyen szoros kapcsolatot jelentő megvalósítása nemcsak nehéz feladat, hanem a karbantartása is egyfajta rémálom: bármely alkalmazás legkisebb változása is megbonthatja az illesztést, lehetetlenné téve ezzel a kommunikációt. Valójában olyan szabványos módszerre van tehát szükség, amely megfelelően integrálja a különböző platformokon és kommunikációs protokollok segítségével működő rendszereket és alkalmazásokat, viszont az integrációt csak laza kapcsolat segítségével valósítja meg, úgy, hogy a mögöttes infrastruktúra ne gátolja, hanem inkább elősegítse a későbbi módosításokat az üzleti igények megváltozása esetén. A SOA fogalma A szolgáltatásorientált architektúra (SOA) biztosítja a szükséges tervezési keretrendszert az elkülönült alkalmazások oly módon történő integrálásához, hogy azok funkciói hálózati szolgáltatások formájában legyenek

elérhetők. A leggyakrabban szabványos, technológiasemleges webszolgáltatások formájában kivitelezett SOA a monolitikus alkalmazásokat szolgáltatások halmazára bontja, és a szükséges funkciókat moduláris jelleggel valósítja meg. 2 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Mit jelent pontosan a szolgáltatás? A szolgáltatások a hálózaton megtalálható olyan független, autonóm funkciók, amelyek leírják mind a funkció működését, mind pedig azt, hogyan lehet vele kommunikálni. Üzleti szemszögből a szolgáltatás egy adott feladatot hajt végre, s mint ilyen, megfelelhet egy olyan egyszerű üzleti folyamatnak is, mint egyetlen adatmező, például az ügyfél-azonosító beolvasása vagy kiadása. Egy másik lehetőségként a szolgáltatások összetett alkalmazásokba foghatók össze, amelyek magasabb rendű, akár egészen összetett szolgáltatásokat biztosítanak, s ez a folyamat már több üzleti alkalmazásra is kiterjed.

Utóbbira példa lehet a megrendelések kitöltése A szolgáltatásorientált szemlélettel olyan szolgáltatások és összetett alkalmazások hozhatók létre, amelyek függetlenül léteznek a felépítésükhöz használt technológiáktól. Nincs szükség arra, hogy az összes adat és logika egyetlen számítógépen helyezkedjen el – ehelyett a szolgáltatási modell lehetővé teszi az informatikai erőforrások hálózaton át történő elérését és felhasználását. Mivel a szolgáltatásokat önálló, autonóm és lazán összekapcsolt működésre tervezik, könnyen állíthatók össze belőlük összetett alkalmazások, amelyek később egyszerűen át is alakíthatók a szervezet változó igényeinek megfelelően. Az összetett (más néven dinamikus) alkalmazások segítségével a vállalatok hatékonyabban, automatikus módon kezelhetik a korábban manuális feladatokat, összefüggő képhez juthatnak ügyfeleikről és kereskedelmi partnereikről,

továbbá olyan üzleti folyamatokat alkothatnak meg, amelyek a belső elvárások mellett a külső szabályozásoknak is megfelelnek. Végeredményben a szolgáltatásorientált architektúrát bevezető vállalatok új szolgáltatásokat és alkalmazásokat hozhatnak létre – és újrahasznosíthatják a meglévőket – az üzleti igények változása esetén, s ezáltal kellő agilitásra tehetnek szert a kiváló piaci teljesítmény eléréséhez. Webszolgáltatások A SOA mint tervezési szemlélet nem írja elő a webszolgáltatások használatát; ahogy ezt azonban korábban említettük, a SOA megvalósítása a leggyakrabban webszolgáltatások segítségével történik. A webszolgáltatások olyan alkalmazások, amelyek szabványos adatátviteli eljárások, kódolások és protokollok segítségével folytatnak adatcserét. A webszolgáltatások segítségével tetszőleges platformra épülő számítógépes rendszerek kommunikálhatnak egymással, ezért egy sor

alkalmazásintegrációs feladatnál használják őket, mind egy adott szervezet határain belül, mind kereskedelmi partnerek között. A webszolgáltatások a kommunikációs szabványok egy alapvető körére épülnek. Ezek közé tartozik az adatok ábrázolására szolgáló XML, az adatcserét definiáló SOAP (egyszerű objektumelérési protokoll), valamint a webszolgáltatások funkcióinak leírására alkalmas WSDL (webszolgáltatás-leíró nyelv). A felsoroltak mellett további specifikációk határozzák meg a webszolgáltatások elérésével, az eseménykezeléssel, a mellékletekkel, a biztonsággal, a megbízható üzenetváltással, a tranzakciókkal és a felügyelettel kapcsolatos funkciókat, ezekre összefoglaló jelleggel a WS-* architektúra néven utalunk. A Microsoft 1999 szeptemberében jelentette be először a webszolgáltatások fenti modelljét, és a bejelentés olyan innovációs hullámot indított el, amely alapjaiban formálta át az

alkalmazásarchitektúrák piacát. A Microsoft a NET-keretrendszer 10-s verziójával kezdődően számos eszköz kifejlesztésére fordított jelentős összegeket, továbbá a Windows platformba is beépítette a webszolgáltatások támogatását, így mára a szolgáltatásorientált szemlélet meghatározó irányzattá vált. Nem sokkal az említett bejelentés után a Microsoft az IBM-mel együttműködésben létrehozta a WS-I (Web services Interoperability Organization) nevű szervezetet, amely a különböző platformokon, operációs rendszereken és programozási nyelveken átívelő, webszolgáltatások segítségével történő együttműködést támogatja. A ma már közel 150 tagvállalattal rendelkező WS-I alapvető fontosságú 3 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány területekkel, például az együttműködő-képességgel, a biztonsággal és a megbízható üzenetkezeléssel kapcsolatos webszolgáltatások létrehozásával foglalkozik. A SaaS

fogalma A SOÁ-hoz szorosan kötődő másik fogalom a SaaS (Software as a Service – szoftver mint szolgáltatás). A SaaS egyszerű megfogalmazással élve „üzemeltett szolgáltatásként működő, az interneten keresztül elérhető szoftver”. A SaaS fogalmát gyakran kapcsolják össze az 1990-es évek alkalmazásszolgáltatóival (az ún. ASPkkel), akik „készre csomagolt” alkalmazásokat kínáltak az interneten keresztül az üzleti felhasználóknak. Az interneten át működő szoftverek megvalósítására tett e korai kísérletek bizonyos értelemben, például a licencelést és az architektúrát tekintve több közös ismérvvel bírtak a hagyományos, helyileg telepített alkalmazásokkal, mint a modern SaaS-szoftverekkel. Mivel ezek az alkalmazások eredetileg egyfelhasználós (egy ügyfél kiszolgálására képes) formában készültek, csak korlátozottan voltak képesek az adatok és a folyamatok más alkalmazásokkal való megosztására, és

rendszerint csak kevés gazdasági előnyt jelentettek a hasonló szerepet betöltő, ám helyileg telepített megfelelőikhez képest. Manapság a SaaS-alkalmazásoktól már elvárják a centralizációból adódó előnyök kihasználását. Ehhez az architektúrának olyannak kell lennie, hogy az alkalmazás egyetlen példánya több ügyfél kiszolgálására legyen alkalmas, és a helyileg működő alkalmazásokkal versenyképes, gazdag funkciókat kell kínálnia. Egy tipikus SaaS-alkalmazás közvetlenül a készítőtől vagy egy közvetítőn, az ún. „aggregátoron” keresztül érhető el; utóbbi a különböző gyártóktól származó SaaS-alkalmazásokat egységes alkalmazásplatformba csomagolva kínálja. A helyileg telepített szoftverek esetén elterjedt egyszeri licencdíjas modellel ellentétben a SaaSalkalmazásokhoz való hozzáférési lehetőséget gyakran előfizetéses modell keretében értékesítik, ahol az ügyfelek folyamatos díjat fizetnek az

alkalmazás használatáért. A díjszabás a különböző alkalmazások esetén eltérő lehet: egyes szolgáltatók fix összegű átalánydíjat kérnek az alkalmazás néhány vagy összes funkciójának korlátlan használatáért, míg mások a használat mértékétől függő díjakat számláznak. A SaaS szintén szolgáltatásorientált alapokra épül. A jelen tanulmányban a SOÁ-ra általános értelemben hivatkozunk, ami felöleli a helyszíni és a külső üzemeltetésű, távolban működő szolgáltatásokat is. Megítélésünk szerint a SaaS bármely ügyfél SOA-stratégiájának fontos összetevője. A BPM fogalma Az üzleti folyamatkezelést (BPM – Business Process Management) szintén gyakran említik együtt a SOÁ-val. A BPM mint felügyeleti szakterület a folyamatközpontú és a több üzleti funkcióra kiterjedő megközelítést ötvözi annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyabban megvalósíthassa üzleti céljait. A BPM-megoldások

biztosítják e folyamatok egyértelmű meghatározásához szükséges eszközöket, valamint mindazokat a funkciókat, amelyek segítségével az üzleti vezetők felügyelhetik és módosíthatják a manuális és az automatizált munkafolyamatokat. Az üzleti folyamatkezelés eredete az átfogó minőségelvű irányításhoz (TQM – Total Quality Management) és az üzleti folyamatok átalakításához (BPR – Business Process Reengineering) nyúlik vissza. Bár ezeket egy technológiai keretrendszerrel bővíti, többnek tekinthető, mint az említett két tudományág puszta kombinációja. A BPM olyan informatikával támogatott felügyeleti módszer, amely 4 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány elősegíti a szervezet agilitását, és támogatja a folyamatok megváltoztatására és a gyors innovációra irányuló emberi törekvéseket. Mint ilyen, a BPM támogatja az IT és az üzleti tevékenységek összehangolását mind a szervezeten belül, mind az

üzleti partnerekre és a beszállítókra is kiterjesztve. Az üzleti folyamatok lehetnek strukturáltak vagy strukturálatlanok, attól függően, hogy az egyes lépések milyen mértékben rögzítettek (és ebből kifolyólag automatizáltak) vagy pedig módosíthatók (ekkor általában emberek vagy rendszerekkel párbeszédet folytató emberek hajtják végre őket). Az emberek szinte minden üzleti folyamatnak kulcsfontosságú szereplői – ők biztosítják ugyanis az üzlet előmozdításához szükséges megoldásokat és éleslátást –, ezért a cél mindenképpen az, hogy ellássuk őket az innovációhoz és a hatékonyabb munkához szükséges eszközökkel (nem pedig az, hogy az átalakítással kihagyjuk őket a folyamatból). Bár a BPM a SOA-kezdeményezésektől függetlenül végezhető, az új üzleti folyamatok gyors és rugalmas meghatározása jóval egyszerűbb, ha a rendszer informatikai erőforrásai szolgáltatásorientált módon érhetők el. A jelen

tanulmányban az üzleti folyamatok összeállítását és megfigyelését a SOAstratégia kulcsfontosságú részének tekintjük 5 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány A SOA előnyei A SOA előnyei két különböző szinten jelentkeznek a szervezetben: az üzleti felhasználóknál és az informatikai osztálynál. Üzleti szemszögből a SOA a dinamikus alkalmazások új generációjának kifejlesztését teszi lehetővé, amely alkalmas a növekedés és a versenyképesség szempontjából meghatározó jelentőségű számos legmagasabb szintű üzleti kérdés megoldására. A SOA-megoldások előnyei: • Optimálisabb üzleti döntéshozatal. Azáltal, hogy az üzleti szolgáltatások és információk dinamikus, összetett üzleti alkalmazásokon keresztül összevontan érhetők el, a döntéshozók a korábbinál pontosabb, átfogó jellegű adatokhoz férhetnek hozzá. Az emberek, a folyamatok és a különböző rendszerek több osztályra kiterjedő

módon is egyetlen, egységes nézetbe foghatók össze, így a szervezet jobban megértheti a mindennapi üzleti tevékenység során felmerülő költségkompromisszumokat. És mivel jobb minőségű információk állnak gyorsabban rendelkezésre, a szervezet fürgébben reagálhat a felmerülő problémákra. • Hatékonyabban dolgozó munkatársak. A különféle rendszerek és adatok egyszerűbb elérési lehetősége és az üzleti folyamatok továbbfejlesztése révén fokozható a vállalat dolgozóinak hatékonysága. Az alkalmazottak az igazán fontos, értékteremtő folyamatokra és az együttműködő jellegű, részben strukturált tevékenységekre fordíthatják energiáikat ahelyett, hogy a mögöttes informatikai rendszerekből adódó korlátokhoz és akadályokhoz kellene igazodniuk. Mi több, mivel a felhasználók az adatokat rugalmas módon, az igényeiknek megfelelő formában és megjelenítési környezetben (web, „gazdag” kliens, mobil eszköz) érhetik

el, a termelékenység is javul. • Szorosabb kapcsolatok az ügyfelekkel és a szállítókkal. A SOA előnyei a szervezet határain túl is tapasztalhatók. A vállalati fúziók és a felvásárlások jövedelmezőbbek lehetnek, mert a különálló rendszerek és alkalmazások egyszerűbben integrálhatók egymással. A kereskedelmi partnerekkel való integráció és az ellátási lánc folyamatainak korszerűsítése könnyen megvalósítható. Az ügyfelek igényeire fogékonyabb ügyfélszolgálat mellett új kezdeményezések, például „mindent-egy-helyen” típusú szolgáltató portálok is kialakíthatók. Azáltal, hogy a dinamikus alkalmazások és az üzleti szolgáltatások a külső üzletfelek és szállítók számára is elérhetővé válnak, nemcsak gazdagabb együttműködési formák valósíthatók meg, hanem az ügyfelek és a partnerek elégedettsége is növelhető. A SOA kiszabadítja az ellátási és a keresleti lánccal kapcsolatos kritikus

fontosságú folyamatokat – például meghatározott üzleti feladatok kiszervezésével – a mögöttes informatikai architektúrák korlátozásai alól, a folyamatok és a szervezeti stratégia jobb összehangoltságát előidézve ezzel. A SOA segítségével a szervezet dokumentálhatja üzleti modelljét, majd e modell használatával követheti az üzleti változásokat, és működését annak megfelelően optimalizálhatja. 6 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Az informatikai osztály szemszögéből a szolgáltatásorientáltság biztosítja a szükséges keretrendszert az integrált rendszerek és alkalmazások egyszerűbb létrehozásához és felügyeletéhez, valamint a megfelelő módszert az informatikai eszközök, az üzleti modell és a változó üzleti igények összehangolásához. • Hatékonyabb, rugalmasabb alkalmazások. A szolgáltatásorientált megközelítéssel az ITosztály a meglévő informatikai eszközöket – beleértve a

régebbi típusú rendszereket és alkalmazásokat is – hatékonyabban, a vállalat számára jövedelmezőbb módon működtetheti anélkül, hogy egyéni fejlesztésű egyszeri integrációs megoldásokra lenne szükség. A szolgáltatásorientált architektúra lehetővé teszi olyan új generációs összetett alkalmazások kifejlesztését is, amelyek több üzleti funkcióra kiterjedő lehetőségeket biztosítanak a szervezet számára a használt platformoktól és programnyelvektől függetlenül. Ráadásul, mivel a szolgáltatások többé nem kapcsolódnak a mögöttes IT-infrastruktúrához, a fokozott rugalmasság a megoldás elválaszthatatlan jellemzője. • Gyorsabb, gazdaságosabb alkalmazásfejlesztés. A szolgáltatások szabványos kialakítása révén az IT olyan újrahasznosítható szolgáltatások tárházát hozhatja létre, amelyekből magasabb szintű szolgáltatások és összetett alkalmazások állíthatók össze új üzleti igények megjelenése

esetén. Ez mérsékli a megoldások kifejlesztésének és tesztelésének költségét, csökkenti a redundáns tevékenységeket, és gyorsabb üzleti értékteremtést tesz lehetővé. Az egységes fejlesztési modell és keretrendszer alkalmazása egyszerűsíti és szabványosítja az alkalmazások elkészítését, tesztelését és karbantartását. • Hatékonyabban felügyelhető, biztonságosabb alkalmazások. A szolgáltatásorientált megoldások közös infrastruktúrát (és dokumentációt) biztosítanak a biztonságos, felügyelt, kiszámítható működésű szolgáltatások kifejlesztéséhez. Ha az üzleti igények megváltoznak, a SOA segítségével egyszerűbben helyezhetők üzembe a kritikus üzleti folyamatoknak megfelelő új szolgáltatások és funkciók. A rendszerben maguk az alkalmazások helyett a szolgáltatások érhetők el, ezért a szolgáltatásorientált architektúra megfelelő eszközt jelent a meglévő informatikai befektetések értékének

megőrzésére anélkül, hogy gátolná az új lehetőségek kifejlesztését. És mivel valamennyi szolgáltatás esetén erős hitelesítési és engedélyezési modell van érvényben – ráadásul a szolgáltatások egymástól függetlenül léteznek, és ezért nem is lehetnek hatással a többi szolgáltatásra –, a SOA általában véve fokozott biztonságot eredményez. 7 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Hogyan küzdjük le a SOA útjában álló kihívásokat? A SOA-projekt útnak indítása szervezeti és technikai szinten is kihívásokkal jár, amelyeket csak súlyosbít, ha a vállalatnál azt várják, hogy a SOA minden problémára gyógyírt jelent majd. A SOA-kezdeményezések sikere szempontjából döntő fontosságú, hogy ügyeljen az alábbiakra: • Világosan definiálja az üzleti célokat. Bármely SOA-kezdeményezés első lépéseként egyértelműen meg kell határozni a kritikus üzleti problémákat és kihívásokat. Minél

precízebben lehet ezeket definiálni, annál egyszerűbb lesz az egyes SOA-projektek hatókörének és irányának kijelölése. Ha pedig fentről világos célokat és irányvonalat tűznek ki, egyszerűbb lesz elnyerni az érdekeltek támogatását azokhoz a projektekhez, amelyek jellegüknél fogva több feladatkört fognak át. • Határozza meg egyértelműen a SOA-projekt hatókörét. Egyetlen SOA-projekt célja sem lehet a teljes informatikai infrastruktúra tömeges lecserélése. Az ilyen megavállalkozások „magasztos” céljait általában nem sikerül megvalósítani, mert mire a megoldás elkészül, az üzleti körülmények annyira megváltoznak, hogy a szervezet előtt álló problémák többé nem ugyanazok, mint amelyek megoldására az infrastruktúrát tervezték. Minden egyes SOAtörekvés valódi célja meghatározott üzleti kihívások leküzdése és a megoldások fokozatos, egymást követő lépésekben való létrehozása. • Kerülje a SOA

„kizárólag a SOA kedvéért” való megvalósítását. A SOA megvalósításának középpontjában a szervezet üzleti igényei kell hogy álljanak, nem pedig maga a technológia. Ha valaki az ellenkező utat választja, és a SOÁ-t öncélúan – világos üzleti tartalom nélküli szolgáltatások létrehozásával, megfelelő részletezettség nélkül, vagy túl sok összeköttetés alkalmazásával – valósítja meg, az eredmény egy komplikált, nehezen felügyelhető és költséges rendszer lesz. • Ellenőrizze a megvalósítás folyamatát. A szolgáltatások és az alkalmazások a szervezet több funkcionális területét átfogó folyamatoknak és kívánt üzleti eredményeknek feleltethetők meg. Mivel közös folyamatokról van szó, fontos, hogy a pontos nyilvántartás és a megfelelő felügyelet érdekében egyértelműen kijelöljék a felelősök személyét, így a szervezet igényei folyamatosan kielégíthetők. 8 Microsoft® – SOA a

gyakorlatban – Tanulmány Példa egy SOA-projekt gyakorlati megvalósítására Az előzőekben általánosságban bemutattuk a SOA fogalmát, most pedig kissé közelebbről is megvizsgáljuk, hogyan valósítható meg egy SOA-projekt a gyakorlatban a szervezetnél. A következőkben egy képzeletbeli esettanulmányon keresztül mutatjuk be egy tipikus projekt során alkalmazott módszereket. Fókuszban az üzleti hajtóerők Mielőtt a fejlesztők akár egyetlen kódsort is megírnának, alapvetően fontos meghatározni a SOAprojekt üzleti hajtóerőit, valamint az üzletvitel és a megoldás alapjául szolgáló technológiák közötti függőségi viszonyokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk az üzleti környezetet, olyan projekt állhat elő, ahol a SOA-infrastruktúra kizárólag saját céljait szolgálja, vagy pedig a befektetések nem állnak teljes összhangban a vállalat igényeivel és prioritásaival. A SOA megvalósításának két gyakran alkalmazott módszere a

felülről lefelé és az alulról felfelé történő építkezés. Mindkét megközelítés számos lehetséges buktatót rejt magában, ami megakadályozhatja a sikeres megvalósítást. Számos szervezet, amely felülről lefelé építkezve próbált meg SOAinfrastruktúrát bevezetni, azt vette észre, hogy amikor az infrastruktúra végül elkészült, már nem volt szinkronban az üzleti igényekkel. Hasonlóképpen, az alulról felfelé építkező módszer is végződhet kudarccal, mert olyan kaotikusan megvalósított szolgáltatásokhoz vezethet, amelyek kialakításánál nem voltak tekintettel a szervezet céljaira. Az ún. „belülről kifelé” („middle-out”) építkezés a másik két módszer sikeres ötvözete Elsőként az üzleti hajtóerők és a stratégiai jövőkép alapján világos célokat és prioritásokat kell kitűzni. Ezek alapján a szervezet több egymást követő lépésben dolgozza ki a teljes szolgáltatáskészlet „darabjait”, minden

egyes lépésben egy olyan új, dinamikus alkalmazást valósítva meg, amely üzleti megtérülést eredményez a vállalatnak. A Microsoft már régóta támogatja a szolgáltatásorientált architektúrák kialakításának ezt a valós életben is alkalmazható módszerét, amely elsősorban a gyors értékteremtésre összpontosít, és az egymást követő, fokozatos lépéseken keresztül olyan üzleti eredményeket nyújt, amelyek elősegítik az informatikai erőforrások szoros összehangolását a folyamatosan változó üzleti feltételekkel. 9 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány A következő példában bemutatjuk a projekt megkezdésekor az üzleti hajtóerők világos meghatározásának folyamatát. Példa: A SOA üzleti hajtóerői egy nagyvállalatnál A Washington állambeli Everettben működő Northern Electronics elektronikai eszközök gyártásával foglalkozik, és résztulajdonosa a kínai Nanjingben található termelő leányvállalatnak.

A vállalatra nagy nyomás nehezedik a piaci viszonyok szorításában, ezért az értékteremtő lánc hatékonyabb kezelésével kíván versenyelőnyre szert tenni. A vállalatnál általános az egyetértés abban, hogy ennek érdekében meg kell határozni és ki kell aknázni az értékteremtő láncon belül a konszolidálásra és az üzleti tevékenységek automatizálására nyíló lehetőségeket. A Northern Electronics vállalatnál a rendelések teljesítése az értékesítést, a könyvelést, a készletnyilvántartást és a termékek szállítását fogja át. A termékek szállítása eddig különösen sok problémát okozott, mert számottevő koordinációt igényel külső partnerekkel, többek között a szállítmányozásért, a raktározásért és a fuvarozásért felelős vállalkozókkal. A kivételek kezelése – azaz a felmerülő problémák megoldása érdekében a kellő információk megfelelő személynek való eljuttatása – szintén nem elég

hatékonyan történik, mert túl sok manuális lépéssel jár. Végeredményben a vállalat működése során folyamatos többletköltségek merülnek fel, és egyes esetekben előfordult már az is, hogy a vállalat elvesztett bizonyos üzleteket. Az operatív igazgató egy projektvezetőt bízott meg azzal, hogy készítsen pontos leírást a rendelésteljesítés folyamatáról. Ennek célja az volt, hogy megértsék az egyes munkatársak szerepét és feladatait, valamint a folyamat végrehajtása során alkalmazott technológiákat. A folyamatleltárhoz használt lista bővülésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az árajánlatkészítéssel, a készletnyilvántartással és a logisztikai ütemezéssel kapcsolatos manuális lépések időveszteséget, több hibalehetőséget és kisebb hatékonyságot okoznak a folyamat során; ráadásul a régebbi típusú rendszerek és az üzleti célú alkalmazások – a folyamat során használt ügyféladatbázisok, valamint

leltárkezelő és számviteli rendszerek – integrációjának hiánya nem tesz lehetővé olyan szintű üzleti intelligenciát, ami a rendelésteljesítési folyamat változásaira való gyors reagáláshoz lenne szükséges. A vállalat vezetői folytatni kívánják az integrációs és automatizálási törekvéseket, hogy megszüntessék a rendelésteljesítés szállítási folyamatában mutatkozó hiányosságokat, ezért az informatikai stáb azt tanácsolta, hogy SOA szemléletű integrációt alkalmazzanak a rugalmas, összekapcsolt technológiai infrastruktúra létrehozásához. A Northern Electronics vezetői által felvázolt üzleti elképzelés és hajtóerők segítségével pontosan meghatározható azoknak a célzott SOA-funkcióknak a köre, amelyek a kívánt folyamat támogatásához szükségesek. 10 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány A fokozatos megvalósítás módszere Az üzleti hajtóerők meghatározása után következhet a technikai

megvalósítás folyamata. A világosan definiált és rangsorolt elképzelések alapján minden egyes megvalósítási projekt lépései a következők: új szolgáltatások létrehozása („közzététel”), nagyobb folyamatok létrehozása a szolgáltatások összekapcsolásával („összeállítás”), végül a kimenetek üzleti felhasználók rendelkezésére bocsátása („felhasználás”). Közzététel A SOA módszer közzétételi fázisa arra összpontosul, hogy milyen szolgáltatásokat kell létrehozni az alapul szolgáló alkalmazásokból és adatokból. A létrehozott szolgáltatások lehetnek ún „finom” (amikor is egyetlen szolgáltatás egyetlen üzleti folyamatnak felel meg, például „cikkszám beírása”), illetve „durva” szerkezetűek (ekkor több szolgáltatás működik együtt az üzleti funkciók összefüggő csoportjának végrehajtásához, például „megrendelés feldolgozása”). A közzétételi fázisban a szolgáltatások

megvalósítási módja is lényeges. A mögöttes informatikai erőforrások funkciói maguk is rendelkezésre bocsáthatók, ha „beszélik a webszolgáltatások nyelvét”, ellenkező esetben pedig egy adapter segítségével tehetők közzé webszolgáltatásként. Összeállítás Az előző fázisban elkészült szolgáltatások ezután összetettebb szolgáltatásokká, alkalmazásokká vagy több üzleti funkcióra kiterjedő üzleti folyamatokká ötvözhetők. Mivel a szolgáltatások egymástól és a mögöttes informatikai infrastruktúrától függetlenül léteznek, a lehető legnagyobb rugalmassággal ötvözhetők és újrahasznosíthatók. Az üzleti folyamatok változásával pedig az üzleti szabályok és eljárások anélkül módosíthatók, hogy ezt a mögöttes alkalmazások bármilyen módon korlátoznák. Felhasználás Miután egy új alkalmazás vagy üzleti folyamat elkészült, az általa kínált funkciókat hozzáférés (felhasználás) céljából

elérhetővé kell tenni más informatikai rendszerek vagy végfelhasználók számára. A közzétett szolgáltatásokat és folyamatokat felhasználó összetett alkalmazások létrehozásával olyan új, dinamikus alkalmazások állíthatók elő a vállalat számára, amelyek a fokozott hatékonyság mellett az üzleti teljesítmény jobb átláthatóságát eredményezik. A felhasználók a felhasznált szolgáltatást számos különböző módon, például webportálok, helyi ügyfélalkalmazások („gazdag kliensek”), Office üzleti alkalmazások és mobil eszközök segítségével is hasznosíthatják. A következő példában egy tipikus megvalósítási projektet mutatunk be a korábbi példában is szereplő képzeletbeli vállalatnál. 11 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Példa: A SOA megvalósítása a vállalatnál A Northern Electronics rendelésteljesítési folyamata egy rendelés megnyitásával kezdődik. Ezután következik annak

ellenőrzése, hogy a megrendelt cikkek készleten vannak-e, végül pedig több munkatárs együttműködésével megszervezik a szállítmány felvételét és elszállítását az ügyfél részére. A folyamat minden felsorolt fázisa több, nem automatikus lépésből áll A Northern Electronics úgy döntött, hogy a papíralapú rendelésekről áttér az elektronikus űrlapok használatára, automatizálva ezzel az információátadás folyamatát az értékesítési és a szállítási részleg között. A szállítás előtt készletellenőrzést tartanak: ha a megrendelt cikkek nincsenek raktáron, a rendelést felfüggesztik, és megrendelik a hiányzó cikkeket. Ha a cikkek raktáron vannak, a szállítási ügyintéző az eljárást azzal folytatja, hogy megrendeli a szállítmány elszállítását, és értesíti a rakodóállomás ügyintézőjét, hogy az árukat ki kell hozatni a raktárból, és elő kell készíteni a szállításhoz. A Northern Electronics

döntése alapján a rendelésteljesítés e két fázisa ideális alanya lehet a webszolgáltatások segítségével történő automatizálásnak és megvalósításnak. Közzététel A Northern Electronics úgy döntött, hogy egy rugalmas, újrahasznosítható szolgáltatásorientált réteget valósít meg, amely közzéteszi a meglévő alkalmazások (és az üzleti partnerek) üzleti logikáit ahhoz, hogy csökkentse a manuális szolgáltatási kérelmek és állapotjelentések miatti gazdaságtalanságot. Íme néhány példa a szolgáltatásokra: • • • SzállításiSzolgáltatás – a Northern Electronics által a szállítmány felvételével kapcsolatos adatok küldésére és fogadására használt webszolgáltatás. FelvételiSzolgáltatás – a Northern Electronics belső folyamata, amely a rakodási ügyintézőt értesíti a rendelés összeállítására vonatkozó igényről, és visszaigazolja a termékek felvételének megtörténtét.

FuvarozásiSzolgáltatás: a fuvarozó webszolgáltatása, amely a fuvar megrendelésére és a szállítmány felvételének visszaigazolására alkalmas. A webszolgáltatásokból álló megoldás e darabját a fuvarozó vállalatnál kell megvalósítani. A fenti üzleti szolgáltatások mindegyike a felszín alatt olyan kisebb szolgáltatásokat vagy APIhívásokat tartalmaz, amelyek együttesen alkotják a nagyobb szolgáltatások rétegét. Ezt a szolgáltatási réteget a Northern Electronics a .NET-keretrendszer és a Visual Studio használatával történő egyéni fejlesztéssel, valamint a vállalat üzleti célú alkalmazásaihoz és mainframe (nagygépes) rendszereihez készen kapható integrációs adapterek segítségével valósítja meg. Összeállítás Az alkalmazások szolgáltatásként való megvalósítása után a Northern Electronics a teljes üzleti folyamatot leképezi egy olyan összehangolt folyamatmodellre, amely a rendelések teljes áramlását

ütemezi, vezérli és ellenőrzi. A vállalat egyik stratégiai fontosságú alapelve az, hogy az üzleti logikát és szabályokat nem programozzák be kötötten a megvalósítás programkódjába, hanem azokat egy egyszerűbben megjeleníthető és módosítható külső modellben helyezik el. 12 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Ez jobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget is eredményez, lehetőség van például arra, hogy a folyamatot jellemző valós idejű mutatókat és az eseményeket a döntéshozatalt segítő irányítópulton vagy mutatószámrendszerben jelenítsék meg. A folyamat állapota ezáltal teljes körűen – nemcsak az egyes alkalmazások végrehajtási állapotát, hanem az üzleti folyamatot alkotó tevékenységek teljes spektrumát tekintve – nyomon követhető. Ha a folyamat bármely lépését nem sikerül elvégezni, például egy fuvareszköz nem érkezik meg a kért időre, a rendszer azonnal értesíti az üzleti

felhasználókat, akik megtehetik a szükséges lépéseket. Ezt a rugalmas összeállítási réteget a Northern Electronics a következő módon valósítja meg: a BizTalk Server és a Visual Studio segítségével modellezi az üzleti folyamatot és definiálja az üzleti folyamatterv logikáját; az SQL Server és a BizTalk Server üzleti tevékenység figyelésére alkalmas (Business Activity Monitoring) funkciói használatával nyomon követi az élő folyamatokat; végül a Microsoft Office SharePoint Server segítségével automatizálja az emberi együttműködést és hozzárendeli a munkafolyamat-feladatokat a megfelelő felhasználókhoz az eljárás során. Felhasználás Mivel a végfelhasználók technikai szempontból nem tekinthetők túlzottan jártasnak, a Northern Electronics úgy döntött, hogy az Office rendszerre épülő összetett alkalmazást készítenek (ezek gyakori elnevezése „Office üzleti alkalmazás”, más néven OBA). Az OBA segítségével a

felhasználók könnyen elérhetik a szükséges adatokat és folyamatot, mégpedig az általuk már megszokott és jól ismert eszközök keretein belül. Mindez a felhasználók fokozott hatékonyságát eredményezi, és alapos betanításra sincs szükség. Az értékesítési és a szállítási részleg által használt űrlapok az InfoPath alkalmazásban készülnek, ami funkciókban gazdag, dinamikus módszert nyújt az információk rögzítésére. Az InfoPathűrlapok tárolása és kezelése a Microsoft Office SharePoint Server segítségével történik, a dokumentumokra vonatkozó beépített munkafolyamatok pedig lehetővé teszik az űrlapok egyszerű továbbítását a különböző munkacsoportok és részlegek között. Új munkafolyamatok indításakor vagy a feladatok kiosztásakor a rendszer automatikusan hozzárendeli a felhasználókhoz a feladatokat, amiről e-mailben értesítést kapnak az Outlook programban. A feladatok ezenkívül a SharePoint

feladatlistájában is nyomon követhetők. Ha a SharePoint használatával megvalósított együttműködési munkafolyamatnak hozzá kell férnie a strukturált háttérrendszerekhez, a SharePoint és a BizTalk Server beépített integrációs szolgáltatásai segítségével érhető el az üzleti szolgáltatások rétege vagy a folyamat összehangolásáért felelős logika. Az eredmény Az első megvalósítási projekt hatókörét megfelelően szűkre tervezték, és a kivitelezést úgy ütemezték, hogy már 90 nap múlva eredményeket lehessen felmutatni. A SOA-infrastruktúra induláskor megcélzott „szeletét” követően a Northern Electronics továbbra is gyors és valódi üzleti eredményekre számíthat. A vállalatnak nem kell egy bonyolult, többéves munkát igénylő infrastruktúra elkészültére várnia, hanem azonnal hatékonyabban kezelheti az értékteremtő láncot, továbbá gyorsabban meghatározhatja és kihasználhatja azokat az új lehetőségeket,

amelyek révén az értékteremtő láncot alkotó üzleti tevékenységek konszolidálhatók és automatizálhatók. 13 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány A Microsoft SOA-platformja A szolgáltatásorientált architektúra a Microsoft technológiai arzenáljának minden egyes darabjába beépítve megtalálható, beleértve a webszolgáltatások készítéséhez használt fejlesztőeszközöket (például .NET), a kiszolgálói termékeket (például BizTalk Server és Microsoft Office SharePoint Server), amelyek a szolgáltatások összekapcsolásával és rendszerezésével támogatják a webszolgáltatások létrehozását, és a webszolgáltatásokat felhasználó összetett alkalmazásokat (például az intraneten, az extraneten vagy az interneten át elérhető webes alkalmazások, illetve a Microsoft Office vagy más intelligensügyfél-technológiák segítségével készített helyi ügyfélalkalmazások, más néven gazdag kliensek). Webszolgáltatások

készítése A Microsoft gazdag ökorendszert kíván biztosítani az összekapcsolt rendszerek kifejlesztéséhez és kezeléséhez, ezért jelentős összegeket fordított a webszolgáltatásokra, és a teljes következő generációs fejlesztői platformját a webszolgáltatások köré építette a Microsoft .NET technológia segítségével. A .NET-keretrendszer 30-s verziója A .NET-keretrendszer a Microsoft szoftverfejlesztőknek szánt felügyelt kódú programozási modellje a Windows platformon futó alkalmazások készítéséhez. A NET-keretrendszer olyan előre programozott megoldásokkal bővíti az operációs rendszert, amelyeket korábban külön kellett elkészíteni különböző forrásból származó programnyelvek és eszközök segítségével. A NET-keretrendszer támogatja a webszolgáltatások modelljét, így a .NET-fejlesztők a NET által támogatott több mint 20 programozási nyelv közül tetszőleges használatával készíthetnek, üzembe helyezhetnek

és felhasználhatnak webszolgáltatásokat, hibakeresési lehetőséggel együtt. A .NET-keretrendszer 2006-ban megjelent 30-s verziója a 20-s verzióban szereplő alkalmazásfejlesztői felületeket olyan új technológiákkal egészíti ki, amelyek segítségével zökkenőmentes kommunikáció valósítható meg az együttműködő-képesség érdekében, számos üzleti folyamat modellezhető, és az identitások kezelésével differenciált felhasználói környezet hozható létre. A .NET-keretrendszer 30-s verziójának webszolgáltatások készítésére és felhasználására alkalmas új összetevői a Windows Communication Foundation (WCF), a Windows Workflow Foundation (WF), a Windows CardSpace és a Windows Presentation Foundation (WPF). Különösen a WCF és a WF alaprendszer nyújt igen hatékony új lehetőségeket a webszolgáltatásokkal működő, lazán csatolt alkalmazások fejlesztéséhez: • A Windows Presentation Foundation a Microsoft következő

generációs webszolgáltatástechnológiája, amely megkönnyíti a szervezeten belül vagy akár egymástól távoli helyszíneken működő különféle rendszerek és alkalmazások összekapcsolását. Ez az első olyan programozási modell, amely egészen az alapjaitól kezdve beépítve támogatja a szolgáltatásorientált alkalmazások fejlesztését. A WCF új szintre emeli a webszolgáltatásokat azzal, hogy egy rendkívül hatékony keretrendszert biztosít a fejlesztők számára a több különböző platformon is együttműködő-képes, biztonságos és megbízható webszolgáltatásalapú alkalmazások készítéséhez. A fejlesztők ezáltal az alkalmazás üzleti logikájára koncentrálhatnak, a mögöttes feladatokat pedig rábízhatják a WCF-re. A WCF a webszolgáltatásokhoz szánt programozási modell mellett a webszolgáltatások létrehozását, 14 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány üzembe helyezését, konfigurálását és

megfigyelését megkönnyítő eszközkészletet és felügyeleti funkciókat is biztosít az informatikusoknak. • A Windows Workflow Foundation a Windows platformra készült munkafolyamat-kezelő alkalmazások gyors megvalósítására szolgáló programozási modell, motor és eszköztár, amely egységes keretrendszert nyújt a munkafolyamatok Windows-alkalmazásokba történő beépítéséhez. Az így létrehozott munkafolyamatok szoftverek, emberek vagy mindkettő közötti párbeszéd irányítását is szolgálhatják. Visual Studio A Visual Studio a Windows platformon futó alkalmazások elkészítésére alkalmas professzionális fejlesztőkörnyezet. A Visual Studio lehetővé teszi a webszolgáltatások felhasználását a Windows-, a web- és az Office-alapú alkalmazásokban, valamint a mobil eszközökön, megkönnyíti a fejlesztők számára az új webszolgáltatások közzétételét és megkeresését a vállalatnál, továbbá támogatja a webszolgáltatások

kódegységeinek tesztelését és terhelésvizsgálatát. A Visual Studio Team System az alkalmazások teljes életciklusában tovább könnyíti a fejlesztés irányítását azzal, hogy az alkalmazásfejlesztés és -karbantartás hatékonyabb felügyeletét biztosítja az integrált szoftverváltozáskezelési platform, valamint a legfontosabb teljesítmény- és minőségi mutatókról készült valós idejű jelentések révén. Mindez megfelelő rálátást biztosít a projektek állapotára az üzleti szempontból érdekelt személyek és az informatikai vezetők számára, és a szoftverfejlesztői csoportokat is segíti a fejlesztési eljárások folyamatos tökéletesítésében. Folyamatok integrálása és összehangolása A Microsoft technológiái segítségével rugalmasan megtervezhetők, automatizálhatók, felügyelhetők és optimalizálhatók az üzleti folyamatok. A Microsoft jelentős összegeket fordított az „emberközpontú folyamatok” stratégiájára,

amelynek révén a vállalat munkatársai üzleti eredményeket érhetnek el azáltal, hogy közvetlenül befolyásolhatják az üzlet előrehaladását szolgáló kritikus folyamatokat (erről további információ a www.microsoftcom/bpm címen olvasható) Az emberközpontú folyamatok kialakítását szolgáló két legfontosabb kiszolgálói technológia a BizTalk Server és a Microsoft Office SharePoint Server. BizTalk Server A BizTalk Server kiszolgálószoftver a .NET-keretrendszer 30-s verziójában szereplő fejlesztői technológiák informatikai szakembereknek és rendszertervezőknek szánt kiegészítője, amelynek segítségével ügyfeleink megvalósíthatják különböző rendszereik, valamint alkalmazottaik és kereskedelmi partnereik együttműködését. A BizTalk Server XML nyelvre és a NET-keretrendszerre épülő központi architektúrája teljes körűen támogatja a webszolgáltatások alapjául szolgáló nyílt szabványokat. A BizTalk-megoldások a meglévő

webszolgáltatások felhasználására és a BizTalk rendszerben megtervezett üzleti folyamatok webszolgáltatásként való közzétételére is alkalmasak. A BizTalk testesíti meg a felügyeleti réteget, amely kezeli a webszolgáltatásokat, vezérli a köztük folyó információáramlást és párbeszédet, továbbá a különböző szolgáltatásokat nagyobb méretű összetett megoldásokká fogja egybe. A BizTalk Server azon alkalmazások és rendszerek integrálására is képes, amelyek önmagukban nem kompatibilisek a webszolgáltatásokkal: ehhez a feladathoz számos adapter áll rendelkezésre, így a 15 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány BizTalk Server segítségével a régebbi típusú rendszerek és alkalmazások funkciói is a teljes szervezet rendelkezésére bocsáthatók. A BizTalk Server együttműködik a Microsoft Office SharePoint Serverrel is. A BizTalk Server és a SharePoint együtt megkönnyítik az infomunkások közreműködésével

zajló átfogó, emberközpontú üzleti folyamatok létrehozását. A SharePoint lehetővé teszi az infomunkások számára az üzleti adatok összegyűjtését és kezelését (a strukturált és a strukturálatlan adatok XML formában történő rögzítésével), ezáltal a munkaállomáson használt szoftver szerves részét képezi az üzletifolyamatmegoldásokban, a BizTalk Server pedig a különböző rendszerek és emberek közreműködésével zajló hosszan tartó folyamatok központi koordinációs pontjaként szolgál. Microsoft Office SharePoint Server A Microsoft Office SharePoint Server 2007 egyszerű és egységes felhasználói környezetet biztosít a már jól ismert ügyfélalkalmazásokban, így egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi az emberközpontú üzleti folyamatok kezdeményezését és nyomon követését, valamint a részvételt és a jelentéskészítést. Az Office SharePoint Server, melynek megalkotásánál az emberek, a tartalom és a folyamatok

szervezeten belüli és több szervezetet átfogó „kölcsönhatásának” optimalizálása volt a cél, lehetővé teszi a felhasználók számára a leggyakoribb üzleti tevékenységek munkafolyamatok segítségével történő automatizálását és a jobb átláthatóság biztosítását. Ide tartozik például a dokumentumok véleményezése és jóváhagyása, a problémák követése és az aláírások összegyűjtése. A munkafolyamatok a jól ismert ügyfélalkalmazásokban, az e-mailekben és a böngészőprogramokban is elérhetők, s ez jóval egyszerűbbé teszi a felhasználók munkáját. Arra is lehetőség van, hogy a végfelhasználók egyszerűen definiálják és modellezzék saját folyamataikat a Microsoft népszerű eszközei segítségével. Az Office SharePoint Server segítségével a vállalatok megszabadulhatnak a nem elég hatékony manuális információkezelési folyamatoktól. Az elektronikus űrlapok használatával összegyűjtött adatok

egyszerűen felhasználhatók az üzleti célú rendszerekben, dokumentumtárakban tárolhatók, munkafolyamatok indítására szolgálhatnak, és webszolgáltatásoknak is elküldhetők. Az automatizált módszerek révén a felhasználók megkímélhetők a feleslegesen többször is elvégzett munkától, elkerülhetők a manuális adatbevitelből adódó költséges hibák, és minden esetben pontos, „élő” adatok állnak rendelkezésre. Webszolgáltatások felhasználása A webszolgáltatások létrehozására alkalmas sokoldalú fejlesztői platform mellett a Microsoft teljes termékválasztékában megvalósította a webszolgáltatások támogatását a legfontosabb funkciók webszolgáltatásként való közzétételével. A Microsoft és partnereinek termékei is ezeket a szolgáltatásokat használják fel ahhoz, hogy a felhasználók számára sokoldalúbb összeköttetési lehetőségeket és kedvezőbb felhasználói élményt teremtsenek. Windows Vista A Windows

ügyfél-operációs rendszer legújabb kiadása, a Windows Vista széles körben támogatja a webszolgáltatások használatát a WCF keretrendszer révén, s ezzel megkönnyíti a korábbinál biztonságosabb, megbízhatóbb és hatékonyabban felügyelhető alkalmazások készítését. A Windows Vista segítségével a fejlesztők és az alkalmazástervezők olyan áttörést jelentő felhasználói környezeteket valósíthatnak meg, amelyek a jobb kezelhetőség mellett a felhasználók munkájához is jobban igazodnak. A Windows Vista új megjelenítési alaprendszere, a Windows Presentation 16 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Foundation egységesíti a Windows rendszerben a dokumentumok, a média és a felhasználói felületek (UI) létrehozását, megjelenítését és kezelését, így a fejlesztők és a rendszertervezők differenciált felhasználói élményt és egyéni márkafeltüntetési lehetőségeket biztosíthatnak üzleti ügyfeleik

számára. A WPF a megjelenítés valamennyi gyakori formájára – UI, média, vektorgrafika, dokumentumok – kiterjed, s ezáltal az egységesítés korábban nem elérhető szintjét valósítja meg a Windows platformon. 2007-es Office rendszer A 2007-es Office rendszer a Microsoft legújabb, infomukásoknak szánt hatékonyságnövelő csomagja, amely számos népszerű irodai eszközt, például a Word és az Excel programot is tartalmazza. Az Office rendszer az irodai alkalmazáscsomag mellett integrált eszközök és szolgáltatások választékát is biztosítja, amelynek segítségével a fejlesztők webszolgáltatásokra épülő üzleti megoldásokat készíthetnek. Az Office-termékek beépítve tartalmazzák a webszolgáltatások felhasználásának lehetőségét: az InfoPath alkalmazás támogatja a webszolgáltatásokon keresztül megvalósított adatkapcsolatokat, a Visio pedig külön eszközök nélkül képes adatbázis-vezérelt – például az SQL Server

relációs adatbázis-kezelő által közzétett – webszolgáltatások felhasználására. A Microsoft 2007-es Office rendszere összetett megoldások, az ún. Office üzleti alkalmazások (OBA) megvalósításához is megfelelő platformot nyújt. A vállalat meglévő információs eszközeiből felépíthető OBA-alkalmazások biztosítják az üzleti célú rendszerek funkcióinak elérését a népszerű Officeprogramokban, támogatva ezzel a több üzleti funkciót átfogó folyamatok végrehajtását és az infomunkások hatékony együttműködését. Az Office üzleti alkalmazások kifejlesztését a 2007-es Microsoft Office rendszer Office Business Application (OBA) Services elnevezésű új platformszolgáltatásai teszik lehetővé. Az OBAszolgáltatásokat a munkafolyamat-kezelés, a keresés, az üzleti adatkatalógus, egy új, bővíthető felhasználói felület, a Microsoft Office nyílt XML-formátumai, valamint a webhely- és biztonsági keretrendszer alkotják. A

felsorolt szolgáltatások segítségével a Microsoft Office rendszerre fordított beruházások az üzleti intelligencia, az egységes kommunikáció és együttműködés, a vállalati tartalomkezelés, valamint a vállalati fejlesztők vagy független szoftvergyártók által készített más üzleti alkalmazásokra is kiterjeszthetők. A szolgáltatások életciklusának kezelése A Microsoft tisztában van azzal, hogy a létrehozott és üzembe helyezett SOA-infrastruktúrával és dinamikus alkalmazásokkal kapcsolatban az is fontos, hogy a teljes életciklusuk során megfelelően felügyelhetők legyenek. A Microsoft ennek érdekében a stratégiai jövőkép mellett rendszerfelügyeleti termékcsaládot és keretrendszereket is biztosít. A Dynamic Systems Initiative kezdeményezés A Dynamic Systems Initiative (DSI) kezdeményezéssel a Microsoft elkötelezettséget vállal olyan dinamikus, önmaguk felügyeletére alkalmas rendszerek megvalósítására, amelyek révén az

informatikai csoportok az IT-rendszerekkel kapcsolatos ismeretek rögzítésével és felhasználásával hatékonyabban felügyelhető rendszereket tervezhetnek meg, és automatizálhatják az ismétlődő tevékenységeket. A kezdeményezés költségmegtakarítást tesz lehetővé a szervezet számára, és több idő marad a valóban fontos tevékenységek elvégzésére. A Microsoft jelentős összegeket fordít a DSIszoftverekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységre, és partnereivel együttműködve dolgozik az alkalmazásfejlesztői eszközöket, operációs rendszereket, alkalmazásokat, hardvereket, virtualizációs technológiákat és felügyeleti eszközöket is átfogó integrált kínálat megvalósításán. 17 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány System Center A Microsoft olyan rendszerfelügyeleti termékcsaládot és megoldásokat is kínál, amelyek biztosítják az informatikusok számára az IT-infrastruktúra felügyeletéhez

szükséges tudást és eszközöket. Ez a megoldáskínálat megtestesíti a Microsoft integrált rendszerfelügyeleti eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos jövőképét, amelynek célja az egyszerűbb operatív működés, a hibaelhárítással töltött idő csökkentése, valamint a tervezési lehetőségek szélesítése a szervezetnél. A System Center Operations Manager 2007 átfogó szolgáltatásfelügyeleti megoldás, amely gördülékenyen együttműködik a Microsoft több száz operációs rendszerével és alkalmazásával, így alkalmas arra, hogy egyetlen nézetben megjelenítse a szervezet informatikai környezetének állapotát. A szolgáltatások állapotáról az egész szervezetre kiterjedően nyerhető kép kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalat gyorsan és agilis módon reagálhasson azokra az eseményekre, amelyek hatással lehetnek a normál üzletmenetre, és emiatt végső soron vállalati forrásokat emészthetnek fel. A Microsoft

üzemeltetési keretrendszere A MOF, a Microsoft üzemeltetési keretrendszere útmutatást nyújt a szolgáltatások felügyeletéhez, amelynek alapján a vállalatok biztosíthatják a kiemelt fontosságú, a Microsofttól vagy más gyártóktól származó termékekre, platformokra és technológiákra épülő rendszerek megbízhatóságát, hatékony támogatását, felügyeletét és magas szintű rendelkezésre állását. A MOF által biztosított konstrukció és iránymutatás segítségével kvantitatív módon jellemezhető a vállalat informatikai szolgáltatásfelügyeletének érettsége, rangsorolhatók a legfontosabb folyamatok, és alkalmazhatók a gyakorlatban már bevált elvek és ajánlott eljárások, így mindezek a folyamatok és végső soron a teljes infrastruktúra optimalizálhatók. A MOF az Egyesült Királyság kormányzati kereskedelmi hivatala, az OGC által készített informatikai infrastruktúra-könyvtárra (ITIL) épül. Az ITIL egységes

terminológiát fogalmaz meg, és annak adaptálásával a hatókörét nemcsak kiszélesíti (a folyamatos továbbfejlesztés révén), hanem „el is mélyíti” (olyan további szempontok figyelembevételével, mint a felhasználói szerepkörök, a támogatási feladatkörök – például a rendszerfelügyelet – és a megfigyelési funkciók). Ez a „mélység” pedig fontos kapcsolatot jelent a Microsoft System Center felügyeleti megoldásai által biztosított lehetőségekkel. 18 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Hol érdemes a SOA-projektet elkezdeni? Ha a cél az, hogy a SOA a szervezet stratégiai eszközévé váljon, az előrehaladás pontos mérése az optimalizált infrastruktúra kialakítása során létfontosságú feladat. A rendelkezésre álló lehetőségek tervezett továbbfejlesztési folyamatának pontos feltérképezését segíti a Microsoft által bevezetett alkalmazásplatform-infrastruktúra optimalizálási (APIO) modell. Ez a

modell segédeszközül szolgál a meglévő műszaki platform fejlettségének felméréséhez, valamint a kívánt állapot eléréséhez szükséges termékek és megoldások meghatározásához. Az APIO modell meghatározza azon alapvető megoldásfunkciók halmazát, amelyek bármely szervezetnél az alkalmazásplatform alapjául szolgálnak. A központi stratégiai funkciók egyikének elnevezése „SOA and Business Process” (SOA és üzleti folyamatok), amit a modell egy fejlettségi tartománynak feleltet meg. A fejlettségi tartomány az alapszintű infrastruktúrával kezdődik, ahol a vállalat IT-infrastruktúrája inkább reaktív jellegűnek, pusztán költséghelynek tekinthető, és halad egy dinamikusabb környezet felé, ahol az infrastruktúra már az üzleti növekedést tápláló stratégiai eszköznek minősül. A Microsoft az APIO modellt az „iparági legjobb” gyakorlati eljárásai, valamint saját, partnerei és közös ügyfeleik tapasztalatai alapján

alkotta meg, és a munka során felhasználta a vezető technológiai cégek legújabb informatikai tárgyú elemzéseit is. A Microsoft egyik fő célja a modell megalkotása során az volt, hogy a fejlettségi keretrendszer olyan egyszerű és rugalmas használati módját alakítsa ki, amely könnyen alkalmazható a technikai lehetőségek és az üzleti érték értékelésére és mérésére. A modell alkalmazásának első lépésében a vállalat együttműködik a Microsofttal vagy egyik partnerével az általa elért fejlettségi szint felméréséhez. A modellben szereplő kérdések felölelik a különféle lehetőségeket, és segítségükkel meghatározható a vállalat aktuális fejlettségi szintje. A modell segítségével megfelelő tervet lehet összeállítani a további fejlettségi szintek elérésére annak érdekében, hogy a vállalat végül elérje a maximális üzleti előnyöket nyújtó megcélzott szintet. Az alkalmazásplatform-infrastruktúra

optimalizálását szolgáló APIO modellről további információ a http://www.microsoftcom/business/peopleready/appplat/strategic analysismspx címen olvasható 19 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Összefoglalás A Microsoft SOA-megoldásai révén tetszőleges méretű szervezet integrálhatja meglévő informatikai erőforrásait, nagyobb méretű üzleti folyamatokat állíthat össze belőlük, majd az eredményt a felhasználók rendelkezésére bocsáthatja a vállalat hatékonyabb működtetése érdekében. Ez a gyakorlatias SOA-filozófia, amely kiindulásként az üzleti problémák megértésére koncentrál, lehetővé teszi, hogy a szervezet a változó üzleti igényekhez igazítsa informatikai eszközeit, és az üzleti célkitűzéseket fokozatosan, egyenként teljesítse. A szervezet első lépései a SOA megvalósítása felé 1. Győződjön meg arról, hogy a projekt üzleti hajtóerői megalapozottak. Ha a szervezetnek nagy

erőfeszítésébe kerül a SOA-projektek megindoklása, ennek oka szinte mindig az, hogy a SOÁ-t öncélúan, csupán „saját magáért” kívánják megvalósítani a tényleges üzleti igények kielégítése helyett. 2. A felülről lefelé építkezés a gyakorlatban nem működőképes, és az alulról felfelé építkezés sem kezelhető megfelelően. Ezzel szemben a SOÁ-t sikerrel megvalósító szervezetek gyakran a belülről kifelé építkező módszert követik. A sikeres szervezetek mindegyikére igaz, hogy induláskor világosan megfogalmazzák az üzleti kihívásokat, és az üzleti érték teremtésére összpontosítanak. 3. Célszerű kerülni a „készítsük el, és majd jönnek az eredmények” típusú hozzáállást Egyes szervezetek akár 18-30 hónapot is fordítanak a szolgáltatásokból álló infrastruktúra kiépítésére, ám végül amikor elérnek a szolgáltatások felhasználásáig (azaz a felhasználói élmény szintjéig), rájönnek,

hogy az üzleti igények időközben megváltoztak, így az összes ráfordítás csak hasztalan pénz- és időpocsékolás volt. Gyakran sokkal praktikusabb módszer a felhasználási lehetőségek kisebb halmazokra történő bontása, majd a teljes elképzelés felülről lefelé történő kialakítása, az adatoktól egészen a szolgáltatásokat felhasználó alkalmazásig. A funkciók e módon történő felosztása elősegíti az üzleti igények változásának jóval hatékonyabb nyomon követését. 4. Gyors egymást követő lépésekben igazolja a munka értékét. Az értékteremtésig eltelt idő alapvetően fontos, hasznos mérőszám. A „bízzatok bennünk” megközelítés nem jelent üdvözítő modellt a SOA sikeres hasznosításához. 5. Végül, de nem utolsósorban a SOA-megoldást sikeresen bevezető szervezetek gyakran az ún. „hógolyó” megközelítést alkalmazzák. Hogyan készíthetünk nagyméretű hógolyót? Célszerű egy kicsivel kezdeni.

Feltehetően az Ön számára is ez a legfontosabb tudnivaló a tekintetben, hogy a SOA hasznosításával valódi üzleti értéket teremtsen. 20 Microsoft® – SOA a gyakorlatban – Tanulmány Kapcsolódó tanulmányok További információ az alábbi forrásokban olvasható (előfordulhat, hogy ezek csak angol nyelven érhetők el): Az alkalmazásplatform-infrastruktúra optimalizálása (APIO): http://www.microsoftcom/business/peopleready/appplat/strategic analysismspx A szolgáltatásorientáltság szerepe az összekapcsolt rendszerekre vonatkozó stratégiában: http://msdn.microsoftcom/architecture/solutions architecture/service orientation/defaultaspx?pull=/libr ary/en-us/dnbda/html/srorientwp.asp Üzletorientált alapok a szolgáltatásorientált megoldásokhoz: http://msdn.microsoftcom/architecture/solutions architecture/service orientation/defaultaspx?pull=/libr ary/en-us/dnbda/html/ServOrient.asp Emberközpontú folyamatok megvalósítása üzleti

folyamatkezeléssel: http://www.microsoftcom/biztalk/solutions/bpm/whitepapermspx A szoftver mint szolgáltatás (SaaS): vállalati távlatok: http://msdn2.microsoftcom/en-us/architecture/aa905332aspx Hatékonyabb üzleti alkalmazások létrehozása a 2007-es Microsoft Office rendszer segítségével: http://msdn.microsoftcom/library/defaultasp?url=/library/en-us/dnbda/html/obarapscmasp Patterns & Practices: Web Service Software Factory (integrált erőforrások webszolgáltatások készítéséhez): http://msdn.microsoftcom/library/defaultasp?url=/library/en-us/dnpag2/html/ServiceFactoryasp 21