Történelem | Középiskola » A Horthy-rendszer jellege

A Horthy rendszer jellege Az első világháborút követően, 1920. március 1én Horthy Miklóst választják Magyarország kormányzójává. Ezt követi a trianoni békeszerződés 1920 június 4 én 1921- től Bethlen István a miniszterelnök 1931-ig és az ő nevéhez fűződik a bethleni konszolidáció kifejezés. Magyarország ekkor mind gazdaságilag, mind politikailag válságban van. Nem csak a háború okozta vereségekkel kellett szembenézni (életkörülmények romlása, háborús gazdaság helyett békés termelés stb.) , hanem a Monarchia felbomlásával is, ami piacvesztéssel, a tőke- és munkaerő-áramlás megszűnésével járt. Ezt tetézték még a területvesztés következtében fellépő problémák, melyek minden ágazatot nehéz helyzetbe hoztak (pl. közlekedés) A politikai életben is súlyos válságidőszak volt. GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ: a gazdaságban jelentős szerkezeti átalakításokra volt szükség. Pl az élelmiszeripar, a gépgyártás

és a vasipar túlméretezetté vált, ezért a korábban fejletlenebb könnyűipar fejlesztésére tették a hangsúlyt (pl. textilipar) A szerkezetváltás azonban komoly tőkét igényelt, ami ekkor hiányzott Magyarországról. Emiatt kezdetben inflációs politikát alkalmaztak. A kormányzat a pénzkibocsátás fokozásával hiteleket adott a vállalkozóknak, melyeket az inflálódó pénzben fizettek vissza. Elengedhetetlen volt azonban külföldi tőke bevonása, Magyarország akkoriban nagyon ritkának számító népszövetségi kölcsönt kapott angol támogatással. Ebből a pénzből fizették a gazdaság szerkezeti átalakítását, új valutát vezettek be, a pengőt, hitelt nyújtottak a mezőgazdaság modernizálásához (gépiesítés) és fejlesztették a közlekedést. Bethlen tevékenysége során a gazdaság stabilizálódott 1929re. POLITIKAI STABILIZÁCIÓ: a gazdasági stabilizáció megteremtette a politikai nyugalom feltételeit. Bethlen a parlamentarizmus

rendszerét kívánta visszaállítani, ahogy azt a Népszövetség is elvárta tőle. Távol akarta tartani a parlamenttől a szélsőségeket és csak jelentéktelen szerepet szánt a polgári demokratáknak és szociáldemokratáknak. Elképzeléseit a választójog újbóli korlátozásával kívánta elérni. Beszűkítette a hatalom társadalmi alapját Erős kormánypártra volt szüksége ezért híveivel belépett a Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába és létrehozta az Egységes Pártot. Bethlen a szélsőségekkel szemben Teleki Pál politikáját követte: a szélsőjobb politikai szervezkedéseit betiltotta, a kommunisták szervezkedéseit a rendőrség bevonásával próbálták felszámolni. A belső nyugalom és a nyugati világ elismerése érdekében kiegyezett a szociáldemokratákkal: Bethlen – Peyer egyezség 1921, a szociáldemokraták vállalták, hogy nem szervezkednek földművesek, közalkalmazottak és vasutasok körében, cserében Bethlen

biztosította a párt szabad működését és parlamenti képviseletét. Korlátozott parlamentáris rendszert alakított ki: szélsőséget visszaszorította, az ellenzéki pártok is csak korlátozottan vehettek részt az országgyűlés munkájában, így a népesség jelentős része nem kapott valódi képviseletet. Ezen kívül alapvető külpolitikai feladat volt az elszigeteltség oldása és az egyenjogúság kivívása (Magyarországot felvették a Népszövetségbe 1922ben) Idetartozik továbbá Klebelsberg Kuno kultúrfölény programja stb