Irodalom | Középiskola » Császár Bianka - Az antik görög líra

Adatlap

Év, oldalszám:2008, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:66
Feltöltve:2013. február 02
Méret:93 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Az antik görög líra (Császár Bianka) Vázlat: I.1 A történelmi változások 2. Változások, új nézetek 3. Líra kialakulása II.1 Elégiák és Epigrammák 2. A verselés új formái 2.1 Iambosz 3. Kötött szótagszámú sorok 4. Strófaszerkezetek III. Dalköltészet 1. Szapphó 2. Alkaiosz 3. Anakreón A lírai költészet a Kr. e VII-VI században keletkezhetett Döntő hatással voltak rá a történelmi és társadalmi változások. A görög világ minden részében nagy változások történtek A görög gyarmatosítások ekkor kezdődtek. Meghódították a Fekete- tenger partvidékét, Szicíliát, Dél- Francia városokat és Egyiptom egy részét. Egyre nagyobbak voltak a vagyoni és társadalmi különbségek és ez fokozta a városállamok belső feszültségeit. A fejlődés gyorsasága és a politikai hatalom formája városonként sajátosan eltérő vonásokat mutatott. A poliszok egymás elleni harca is időnként feltámadt. Az eposz jelentősége kezdett

elhalványulni a viszályok és a földért való küzdelem miatt, mert az embereket sokkal jobban érdekelte a jelen. Új eszmék életcélok születtek Az egész élet területén új egyéniségek születtek. Az eposzban a költő háttérben áll, míg a lírában előtérbe kerül, mert egyéni érzelmeit írja le. Ebből a korszakból nem maradtak ránk teljes életművek Arisztotelész nevezi meg először a líra fogalmát. Poétika művében a lírát lanthoz hasonló húros hangszernek írja le. A líra megjelenése előtt csak szöveg volt Ezeknek a szülőatyja az eposz volt.(Pl: epigramma, elégia) Itt a szöveg mellett van a kíséret is vagyis a dal Kialakult a mélikus költészet. A görög líra egyik ágának a szülőatyja tehát az eposz volt. A hexametert a pentameterrel kezdték együtt használ. Így jött létre az első strófaszerkezet a disztichon, ami azt jelenti, hogy egy hexameter( ami 6 verslábból álló verssor) és egy pentameter( ami 5 verslábból

álló verssor és a 3. és a 6 verslába csonka) kapcsolódik össze A disztichonban írt elégi a legkülönfélébb tartalmak formája. Türtaiosz (Kr e VII század) harci elégiával bíztatja a spártaikat a győzelemre. Mimnermosz (Kr e VI század) teremti meg a szerelmi elégiát Az ókor legjelentősebb epigrammaköltőjének Szimonidész tartjuk. Feltehetőleg ő írta a thermopülai hősök sírfeliratát. „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” Arkhilokhosz használta először az új verslábakat a jambust: ○–, és a trocheust: –○. A különböző verslábak csoportosítása új sorfajokat teremtett. A verssorok kombinációi sokféle versszak kialakítását tették lehetővé. A hexameter és a pentameter kivételével a sorok szótagszáma kötött. 1. szapphói sor –○| –○ |–○○|–○|–○ 2. adoniszi sor –○○|–○ 3. aszklepiadészi sor – –| –○○| –^ | –○○|

–○| –^ 4. glükoni sor – – | –○○| –○| –^ 5. Nagy alkaioszi sor ○– |○– |○– |○○–|○– 6. Kis alkaioszi sor –○○| –○○| –○| –○ 7. anakreóni sor –○| –○| –○| – 1. szapphói strófa 2.alkaioszi strófa 3.aszklepiadészi strófa Szapphónak csak egy témája van a szerelem. Ő az első költőnő Görög volt Előkelő lányokat gyűjtött maga köré, s őket tanította kardalokra, illemtanra, az asszonyok feladataira. Verseinek nagy részét e lányokhoz írta, olykor leplezetlen szerelemtől vezérelve. 10 múzsaként tartották. Róla nevezték el az általa használt strófát Verseit aiol dialektusban, személyes hangvétellel változatos versformában írta. Több ezer sort tartalmazó életművéből csak töredékek maradtak fenn. Valószínűleg szülők nélkül nevelkedett Lányát Kleisznek, férjét Kerkülasznak hívták. Halála Kr e 570-550 között volt A szerelem megszűnésének hangulati

finomságát s a felerősödő szenvedély testet-lelket bénító erejét villantja fel Édesanyám! Nem perdül a rokkacímű töredékes helyzetdalban. A szakadó fonál metaforája még a tétova bizonytalanságot, a lélek zavarát sejteti a következő sorok viszont már közvetlenséggel sóhajtják el a szerelmi vágyódást. A Kr e VII-VI században keletkezett Egyetlen strófából áll. A vershelyzet a fiatal lány küszködik a fonással, a rokka akadozik Erre a magyarázat: elpanaszolja édesanyjának szerelmi vágyát, amely akadályozza munkájában. Az Úgy tűnik nékem kezdetű vers műfaja:dal. A mű témája a féltékenység és a szerelem Tartalmilag két részre osztható. Első része az első versszak Agallisza megszólított, akit egy fiatal férfi udvarról elcsábít, megfosztva a költőnőt a boldogságtól. 2-4 versszak a lírai én kerül a középpontba. Kínozza, gyötri lelkét, áll szemérem nélkül a testi vágy tüneteit tárja elénk Utolsó sor

valószínűleg a következő strófa kezdősora lehetett a kétségbe esett tehetetlenséget fogalmazza meg. Az Aphroditéhoz írt himnusza az egyetlen egészben fennmaradt költeménye. Kr e VII-VI században keletkezdett Leszbosz szigetén. A vers címében a megszólítottat nevezi meg Témája a szerelem, könyörgés és a magasztalás Aphrodité istennőhöz. „Keretes’ szerkezetű Az első és az utolsó versszakban is könyörög, az istennő segítségét kéri. A 2-6 versszakokban megindokolja a segítségkérés okát. A lírai én úgy fordul Aphroditéhoz, mint legmeghittebb barátnőjéhez. Elpanaszolja egyedül létét, hivatkozik a múltra, amely csak vágyálom Szapphó zaklatott, nyugtalan, boldogtalan, míg Aphrodité nyugodt, boldog, titokzatos. Ez teszi a változatossá, megfejthetetlenné. Alkaiosz még írt vallásos himnuszokat, és politikai verseket is, de igazi hírnevét a játékos, könnyedséget ötvöző bordalainak köszönheti. A ránk maradt

töredékek nem sokat árulnak el róla, valódi nagyságát utódaiban( Horatius) lelhetjük fel. Anakreón a pillanat boldogságának, az élet élvezésének a költője. A ránk maradt töredékek azt bizonyítják, hogy csaknem teljes közönységgel nézett a közéletre. Költészetét a közvetlen hangnem,és a tréfás, mélikus költészet jellemzi. Egyik legnagyobb élménye az öregkorában fellobbanó szerelem. Ez a témája az Engem a szerelem kezdetű töredékes dalának is. Az idős emberben is feltámadhat a szerelem, de a lány elszalad a költő fehér haját csúfolva és inkább másokra kacsint. Anakreónt az élet rövidsége Aphrodité és a Múzsák csodálatos adományainak szeretetére inti.