Jogi ismeretek | Büntetőjog » A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, Az akadályok rendszerezése

Adatlap

Év, oldalszám:2008, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:36
Feltöltve:2013. március 23
Méret:152 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

15. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Az akadályok rendszerezése 1. Az akadályokról általában Btk. III fejezete tartalmazza ezeket Az akadályokat két nagy csoportra osztja: - büntethetőséget kizáró - büntethetőséget megszüntető okok. Előbbinél a történeti tényállás megegyezik a Különös részben meghatározott valamely tényállásnak, de a cselekmény megvalósításakor hiányzik a bűncselekmény egyik fogalmi ismérve, ezért a bűncselekmény már az elkövetéskor sem jön létre (pl. jogos védelemnél nem büntethető, helyesebben: nem valósit meg bűncselekményt). Másodiknál pedig megvalósul a cselekmény, de az elkövetés után áll be valamilyen olyan körülmény, amely miatt az elkövető már nem büntethető (ha lopás után meghal az elkövető). Nehezíti a rendszerezést, hogy a Btk-ban több körülmény egyik kategóriába sem illeszthető be. Uralkodó a jogirodalomban az a nézet, hogy azokat a körülményeket,

melyek a büntethetőség feltételei, de később mégsem jelennek meg (pl. magánindítvány), külön kezeljék. Ezen feltételek hiányát büntethetőséget kizáró másodlagos akadálynak nevezik egyesek (Békés Imre), mások a be. Megindítását akadályozó tényezőknek (Földvári, Wiener), m4ert szerintük ezek valójában eljárási akadályok,mert a bűncselekmény megvalósul, de hiányzik a be. Megindításának vmely feltétele. Ilyen akadály volt a társadalomra veszélyesség csekély foka, vagy csekéllyé válása, amelyet 2006. Évi LI Tv megszüntetett Büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Büntethetőséget kizáró okok 2. Büntethetősége megszüntető okok Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya Büntethetőséget kizáró okok: három csoportra osztja a jogirodalom: 22. § A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) f) a jogos védelem,

g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. a) Beszámítást kizáró okok: • Gyermekkor • Kóros elmeállapot • Kényszer, fenyegetés • Jogos védelem (29.§ (2)) • Végszükség (30.§ (2)) Ezek közös jellemzője, hogy hiányzik a bűncselekmény alanya. (egyes szerzők ezeket a bűnösséggel hozzák kapcsolatba és ezért a bűnösséget kizáró oknak tekintik) b) Bűnösséget kizáró okok: • Tévedés: a szándékos bűnösséget zárhatja ki, de amennyiben gondatlanság okozta és azt is bünteti a törvény, akkor azért őt felelősség terheli. • Elöljáró parancsa: 123. §, katonákra vonatkozó rendelkezés, mely szerint nem büntethető, ha parancsra cselekedett, kivéve, ha tudta, hogy az amit tesz bűncselekmény. c) Cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok: • Jogos védelem (29.§(1)) • Végszükség (30.§(1)) +bírói gyakorlat által kialakított büntethetőséget

kizáró okok: • • • • Sértett beleegyezése Fegyelmezési jog gyakorlása Jogszabály engedélye Megengedett kockázatvállalás A cselekmény társadalomra veszélyességet kizáró ok fennállásakor a cselekmény büntető anyagi jogi szempontból nem minősül bcs-nek, annak ellenére, hogy tényállásszerű. Ugyanis azok megvalósítását a jogszabály bizonyos feltételek esetén megengedi. A jogrend egységének elve érvényesül, amit azt jelenti, hogy bármely jogág által adott engedély akadályát képezi a büntetőjogi felelősségre vonásnak is. Léteznek olyan társadalomra veszélyességet kizáró körülmények, melyeket a jogalkalmazói gyakorlat alakított ki, ezeket íratlan vagy bírói kizáró okoknak nevezzük, bár ezek nem sértik a nullun criment, mert azt in melius alkalmazzák, vagyis a büntetőjogi felelősség szűkítését eredményezik.