Jogi ismeretek | Büntetőjog » Götz Tamás - A rablás és a kifosztás büntetőjogi értékelése

RENDŐRTISZTI FŐISKOLA LEVELEZŐ TAGOZAT BŰNÜGYI SZAK ÉVFOLYAMDOLGOZAT A rablás és a kifosztás büntetőjogi értékelése Konzulens: Dr. Zentai Ágnes Készítette: Götz Tamás III. évfolyam, III csoport 2006. -2- A jelenleg hatályos, bár többször módosított magyar Büntető Törvénykönyv 1979. 07 01-én lépett hatályba, hatályon kívül helyezve az 1961. évi V törvényt a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről I. A rablás bűncselekményében és a kifosztás egy részében a jogalkotó összefoglalt bűncselekményt határozott meg, vagyon elleni bűncselekményt és élet vagy testi épség elleni, valamint szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekményt „összeolvasztva”. Az 1978. évi IV Törvényben a rablás tényállása az alábbiak szerint került megfogalmazásra: 321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy

testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot

ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, -3c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el. A bűncselekmény elemzése: 1. A rablás jogi tárgya kettős: - egyrészt a tulajdonviszonyok védelme, - másrészt az emberi cselekvés szabadsága. Olyan vagyon elleni bűncselekményről van szó, melyet a jogalkotó két, egyébként önálló bűncselekmény: a lopás és a kényszerítés összevonásával szabályozott. A lopás és a kényszerítés között cél-eszköz viszony áll fenn A rablásnál az elkövető más személyt azért foszt meg a cselekvési szabadságától, hogy a célját, az idegen dolog eltulajdonítását megvalósíthassa. A delictum compositum (összetett bűncselekmény) esetében ez az egység

csupán addig állhat fent, amíg a célcselekmény súlyosabb az eszközcselekménynél. Abban az esetben, ha az arány megváltozik, akkor az eszközcselekmény válik a minősítés alapjává. Ennek példája, amikor az elkövető úgy „korlátozza” a sértett cselekvési szabadságát, hogy őt megöli, nincs helye rablás megállapításának, az emberölés minősített esete valósul meg. 2. A rablás elkövetési tárgya idegen, ingó, értékkel bíró dolog lehet, a lopás elkövetési tárgyához hasonlóan 3. A rablás három elkövetési magatartással valósítható meg: - erőszak, avagy élet, vagy test épség elleni közvetlen fenyegetés. - öntudatlan, vagy védekezés képtelen állapotba helyezés. - a tetten ért tolvaj által erőszak, avagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása, a lopott dolog megtartása végett. 3/a) A rablás esetében az erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő (vis absoluta). Az ilyen erőszak hatása

alatt lévő sértett nem képes a dolgának elvételét megakadályozni. A rablásnál csakúgy, mint minden olyan cselekmény esetében, ahol a sértett akaratát az elkövető -4erőszakkal, vagy fenyegetéssel befolyásolja, fel kell tárni az elkövető és a sértett között meglévő erőkülönbségeket, a sértett fizikai, pszichikai állapotát. Az akaratot megtörő erőszaknak nem abszolút értelemben kell lenyűgözőnek lenni, hanem mindig a sértett viszonylatában Elképzelhető, hogy, míg az egyik személy az adott erőszak hatására azonnal átadja értékeit, a másik személy ugyanilyen erőszak hatására ellenáll, akár meg is akadályozza a cselekmény elkövetését. A Btk. 138 § szerint: E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ezen fenyegetés fogalomhoz képest a rablás eltérő sajátosságokat

követel meg. A rablásnál a fenyegetésnek az élet, vagy testi épség ellen kell irányulni. További követelmény, hogy ez a fenyegetés közvetlen legyen, ami lényegében az erőszak azonnali kilátásba helyezését jelenti. A fenyegetés közvetlen, ha a m egfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia. A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan ugyancsak akaratbénítónak kell lennie. A sértett és az elkövető közötti személyes viszony, a sértett fizikai, pszichikai állapotának, valamint az elkövetés körülményeinek a feltárása ugyanúgy elengedhetetlen, mint az erőszak esetében. A törvényben nincs definiálva, de a bírói gyakorlat szerint a bántalmazás: olyan külső behatás, amely a testen, vagy általában annak egy részén, többnyire nyomokat visszahagyó sérülést okoz. Az erőszak megnyilvánulhat bántalmazásban vagy személy szabadságtól megfosztásban is A törvény nem kívánja meg,

hogy az erőszak, vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés a sértett személyre irányuljon, sértetten értve azt a személyt, akitől az elkövető a dolgot elveszi. Az azonban elengedhetetlen követelmény, hogy a harmadik személy csak olyan lehet, aki a helyszínen jelen van. Ennek hiányában a cselekmény zsarolásként értékelhető 3/b) A rablás másik elkövetési magatartása az öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés. Öntudatlannak nevezzük azt az állapotot, amelyben a személy valamely ok -5folytán nincs abban a helyzetben, hogy önálló akarata legyen, éppen ezért ellenállást sem tud kifejteni a támadással szemben. Ilyen állapot pl az alvás, kábultság A rablás megállapításához elengedhetetlen feltétel, hogy ezt az öntudatlan állapotot az elkövető idézze elő aktív magatartásával, mert amennyiben az elkövető a célcselekményt úgy hajtja végre, hogy kihasználja a dolog birtokosának öntudatlan

állapotát, akkor cselekménye lopásként minősül. Bár a törvény a norma szövegében a "valaki" szóhasználattal él, egyértelmű, hogy a rablás esetében az öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba való helyezésnek a dolog birtokosával szemben kell megtörténnie. A fenti eszközcselekményeket követi a célcselekmény, az eltulajdonítás. Ez lényegében a lopás törvényi tényállásánál taglalt tevékenységnek felel meg, azonban annál némileg tágabb kört ölel fel. A lopás esetében csak elvétellel valósul meg a cselekmény, míg a rablásnál ide tartozik dolognak a sértett által az elkövető részére történő átadása is. Erre az átadásra azonban nem a s értett saját akaratából kerül sor, hiszen ebben az esetben csalás valósulhat meg, hanem az elkövető akarata a döntő. 3/c) A rablás harmadik elkövetési magatartása a (2) bekezdésben került megfogalmazásra. E szerint ha a tetten ért tolvaj a dolog

megtartása végett erőszakot, avagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, úgy cselekménye rablásnak minősül. A rablás ezen változatánál megfordul a célcselekmény és az eszköz cselekmény sorrendje. Alapfeltétel, hogy a lopás teljesen befejeződjék a fenyegetés, erőszak alkalmazása előtt. Ha még a lopás közben, tehát az elvétel folyamatában érik tetten az elkövetőt és a lopás végrehajtása végett alkalmazza a kényszerítő cselekményét, akkor tevékenysége már az első fordulat szerinti rablásnak minősül. A BH1983. 227 számú jogesetben a bíróság az alábbi irányadó megállapításokat tette: " az ítélkezési gyakorlat a "tettenérés" fogalmát a nyelvtani fogalomnál tágabban értelmezi, nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közbeni leleplezését jelenti, hanem a tettenérés megállapítható akkor is, ha a bűncselekmény felfedezése a lopás befejezését jelentő

elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik. -6A fentiekre figyelemmel tipikusan nem valósul meg a r ablás abban az esetben, ha a bolti tolvaj menekülés közben fellöki a bolt eladóját, ugyanakkor az üzletből eltulajdonított áruféleségeket is eldobálja. 4. A rablás bármelyik elkövetési formájának alanya bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel. 5. A cselekmény csak szándékosan követhető el, ezen belül is egyenes szándékkal, figyelemmel arra, hogy a jogalkotó a c élzatot is értékelte a n orma szövegében A rablás ezen túlmenően kétszeresen célzatos bűncselekmény. Az eszközcselekménynek a célja vagyon elleni támadás lehetővé tétele, illetőleg megkönnyítése, míg a célcselekménynek a célja a jogtalan eltulajdonítás maga. A tettességgel és a r észességgel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a rablás tipikusan többes elkövetési bűncselekmény A társas elkövetés szinte

valamennyi alakzata a gyakorlatban előfordul. Figyelemmel arra, hogy a rablás több mozzanatú bűncselekmény, így az egyes elkövetők a rablás különböző szakaszaihoz is kapcsolódhatnak. Társtettesként követi el a rablást, aki a két mozzanat közül az egyiket, akár az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni fenyegetést, vagy pedig az elvételt megvalósítja. A bűncselekmény elkövetésénél a „fenyegető jelenlét” csak akkor tekinthető társtettességnek, ha a tettes szándékát a sértett ellenállásának leküzdésével vagy megfélemlítésével erősíti. Az olyan jelenlét, amely nem megfélemlítő, de a tettessel egyetértést fejez ki, tehát szándékerősítő, pszichikai bűnsegélyt valósít meg. 6. A rablás bűncselekményének passzív alanya az erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló személy, sértettje pedig a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. A passzív alany és a sértett nem feltétlen ugyanaz a személy. 7. A

bűncselekmény stádiumaival kapcsolatban megállapítható, hogy a rablás akkor befejezett, ha a dolog elvétele megtörtént A rablás bűntette kísérleti szakban marad, amennyiben az erőszak, illetve az élet, vagy testi épség elleni fenyegetés megtörtént, akár teljes mértékben, de az eredmény, a dolog elvétele nem következett be. A rablás immateriális bűncselekmény, a kár bekövetkezése nem tényállási elem. A (2) bekezdésben foglalt cselekménynek nincs kísérlete -78. Minősített eseteknél az általános alanyokon túl a speciális passzív alanyok az alábbiak: hivatalos személy, külföldi hivatalos személy, vagy közfeladatot ellátó személy. Ezen speciális alanyok sérelmére akkor követhető el a bűncselekmény, ha eljárásuk alatt, illetve feladatuk teljesítése során követik el. Különösen a közfeladatot ellátó személyek körében, azon belül is a közúti személyszállítást végző személyek tekintetében bír

jelentőséggel, hogy mit tekintünk a feladat teljesítése során való elkövetésnek, időbelileg meddig illeti meg őket a fokozott védelem. Az nyilvánvaló, hogy a fuvarozás teljes tartama alatt érvényesül a fokozott védelem Kérdés, hogy utasra várva megilleti-e a fenti védelem. Egy álláspont szerint igen Az álláspont képviselői szerint a jogszabályi rendelkezés célja a speciális passzív alany teljes körű védelme, ami nem korlátozható csupán arra például, hogy csak abban az időtartamban illeti ez meg, amíg utast szállít. Ebben az esetben nem lenne megállapítható a minősített eset akkor, amikor a taxi állomáson álló gépkocsiba be sem szálló elkövető, aki a szolgáltatást egyáltalán nem kívánja igénybe venni, rablást követ el a taxis sérelmére. E körben gyakoriságát tekintve kiemelkedő a személyszállító kisiparosok (taxisok), postai szolgáltatók biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottai sérelmére

elkövetett cselekmények. A minősített eset megállapításának alapja, hogy a cselekményt a hivatalos személy sérelmére, annak eljárása alatt, a közfeladatot ellátó személy sérelmére pedig a közfeladata ellátása, teljesítése során kövessék el. Nem ennyire egyértelmű annak megítélése, hogy megilleti-e ez a fokozott védelem a közfeladatot ellátó személyt abban az esetben is, ha a munkáját már befejezve hazatart. A törvény megszorító értelmezése oda mutat, hogy ilyen esetben már nem beszélhetünk közszolgálatról, ezért a fokozott védelem sem indokolt Az ekkor elkövetett rablás az általános szabályok szerint minősül. A Btk. 137§ 4 a) pontja szerint fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. A Btk. 138/A§ c)

pontja szerint a kár jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, -8d) pontja szerint pedig különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg. A Btk. 137§ 7 pontja szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet A csoportos elkövetés fogalmát a Btk. 137 § 13 pontja tartalmazza, mely szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Nem érinti a rablás csoportosan elkövetettkénti minősítését, ha a csoport egyik tagjának a cselekményét nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének kell minősíteni. 8. A rablással kapcsolatos halmazati és elhatárolási kérdések áttekintése A lopás és a rablás közös

eleme a dolog elvétele eltulajdonítás céljából. Különbözik a két bűncselekmény annyiban, hogy a rablásnál az elvételhez a személy elleni erőszak, illetve az élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés elengedhetetlen feltétel. Ebből következően azonban, amennyiben az erőszak nem személy, hanem dolog ellen irányul, úgy nem rablás, hanem dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűncselekményének megállapítása helytálló. Rablással halmazatban lopás megállapítása kizárt azokban az esetekben, amikor az elkövető a lopott dolog megtartása végett alkalmaz erőszakot, fenyegetést. A kifosztás Btk. 322 § (1) bekezdés b) pont szerinti esete és a rablás elhatárolásánál jelentőséggel bír, hogy a kifosztásnál az erőszak nem célzatos, az más bűncselekmény részét képezi. Az elkövetőben később alakul ki az eltulajdonítási szándék Amennyiben az elkövetőnek már eredetileg is a sértett pénzének megszerzése a

célja és ez a szándék már a sértett bántalmazásakor is megvolt, akkor a rablás megállapításának van helye Ugyancsak rablás megállapításának van helye abban az esetben, ha az elkövető az eredetileg más okból alkalmazott erőszakot a dolog elvétele érdekében folytatja és ekkor válik az erőszak lenyűgöző erejűvé. A rablás és a zsarolás elhatárolásánál irányadó szempont, hogy a törvény a zsarolásnál nem követeli meg, hogy a fenyegetés közvetlen legyen, továbbá annak nem kell az élet, vagy -9testi épség ellen irányulnia. Ellentétben a rablással, a zsaroló nem töri meg a sértett akaratát, csupán hajlítja azt További lényeges különbség, hogy zsarolási erőszak, illetve a fenyegetés célja, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, ezzel szemben a rablásnál a dolog átadására irányul az erőszak, vagy a közvetlen élet, testi épség elleni fenyegetés. A rablás során alkalmazott erőszakkal,

vagy fenyegetéssel alaki halmazatban a s zemélyi szabadság megsértése nem állapítható meg. Ez a cselekmény a rablásba beleolvad Ezzel szemben amennyiben az elkövető a rablási cselekmény befejezését követően is korlátozza a sértett személyi szabadságát, úgy a két bűncselekményt halmazatban kell megállapítani. Az erőszak alkalmazása során keletkezett könnyű testi sértés beolvad a rablásba, súlyos testi sértés illetve annál súlyosabban büntetendő testi sértés viszont halmazatban áll vele. 9. Néhány bírósági határozat a rablás értékelése és elhatárolása témájában: BH2004. 41 A rablási kísérlet során nyolc napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés okozása esetén a könnyű testi sértés vétsége bűnhalmazatban nem állapítható meg. BH2003. 492 A rablás kísérletétől való önkéntes elállás megállapításának nincs helye akkor, ha az elkövető nem belső indítékból fakadóan hagy fel a cselekmény

véghezvitelével, hanem olyan külső körülmény miatt, amely a cselekmény zavartalan folytatását nem teszi lehetővé. BH2003. 139 Nem értékelhető pszichikai bűnsegélyként a bűncselekmény elkövetésének helyszínén való puszta jelenlétben megnyilvánuló olyan passzív magatartás, amely a tettesre nem gyakorol szándékerősítő hatást, illetve a sértett védekezésére nem hat bénítóan. BH2002. 474 A bankkártya - amely önmagában, a rendelkezési jogot megtestesítő kódszám ismerete nélkül pénzfelvételre nem használható fel - nem tekinthető értékkel bíró dolognak, ezért nem lehet rablás elkövetési tárgya. BH2002. 474 A rablás bűntettének a kísérlete valósul meg, ha a vádlott a sértettől a pénzének a megszerzése végett a bankkártyáját úgy veszi el, hogy a bankkártya kódszámának a megismerése érdekében erőszakot alkalmaz, de azt a sértett nem közli, avagy hamis kódszámot jelöl meg. BH2000. 1 A fegyveresen

elkövetett rablás kísérletétől való önkéntes elállás folytán - maradékcselekményként - a kényszerítés bűntetteként kell értékelni az elkövetőnek azt a cselekményét, hogy a pisztolylövések leadásával fenyegetve akarja kényszeríteni az üzlet tu- - 10 lajdonosát a bolti bevétel átadására, de a pénztárgépben levő pénz átvétele elmarad az elkövető önkéntes elállása folytán. BH1992. 622 Rablás bűntettével bűnhalmazatban terrorcselekménnyel elkövetett bűntett valósul meg, ha a rablás elkövetője túszt ejt, akinek elengedését ahhoz a feltételhez köti, hogy a rendőrség a bűncselekmény helyszínéről történő szabad elvonulását engedélyezze. - 11 II. Kifosztás 322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. 1. A kifosztás jogi tárgya a tulajdonjog és a cselekvési szabadság 2. A cselekmény elkövetési tárgya idegen, értékkel bíró ingó dolog 3. A cselekmény sértettje, aki a dolgot birtokolja, nem feltétlen azonos a tulajdonossal 4. A kifosztás elkövetési magatartásai: - másnak lerészegítése lopási célzattal, - az elkövető által elkövetett más erőszakos jellegű cselekmény hatása alatti dolog elvétel. a) A lerészegítés lényegét tekintve

eszközcselekmény, ami a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való rábírását, ösztönzését jelenti, amelynek eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolga eltulajdonítását nem tudja megakadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges volna. Ismert olyan álláspont, amely szerint, ha a sértett öntudatlan állapotba helyezése lerészegítés formájában történik, nem rablás valósul meg, hanem kifosztás. Amennyiben a lerészegítés célzata a sértett valamely dolgának elvétele s a sértett az elfogyasztott ital hatására öntudatlan állapotba kerül, úgy a rablás valósul meg. A kifosztáshoz szükséges lerészegítés - 12 fogalmába a sértett olyan ittas állapota tartozik, amikor nincs az öntudatlanság állapotában, de az ittasság folytán a figyelme, koncentráló képessége olymértékben csökkent, gondolkodása egyre koordinálatlanabb, így el lehet tőle venni a dolgát anélkül, hogy módja lenne azt

megakadályozni. Ha a kifosztás nem szeszes itallal történt, hanem pl. nyugtatóval, altatóval helyezi az elkövető a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba, rablás valósul meg A kifosztásnál az elkövető lopási célzattal itatja le a sértettet, ebből következően a kifosztás ezen alakzata célzatos bűncselekmény. Amennyiben az elkövető nem a lopás céljából részegíti le a sértettet, hanem annak ittas állapotát kihasználva veszi értékeit, akkor lopás megállapításának van helye. b) A második fordulat szerinti elkövetési magatartás esetében a "hatása alatt állás" azt jelenti, hogy a sértett nem képes - akár pszichikai, akár fizikai okból - megakadályozni dolgai elvételét. Ennél az elkövetési formánál - ellentétben a lerészegítéssel - a lopás és az ezt lehetővé tevő előzetes erőszakos cselekmény között nincs cél-eszköz kapcsolat. Amennyiben ilyen kapcsolat megállapítható, akkor az

elkövető cselekménye rablásnak minősül Ugyanakkor nem kifosztást, hanem lopást követ el, aki nem az általa, hanem más által alkalmazott erőszak hatása alatt álló sértett dolgát tulajdonítja el. A kifosztás második elkövetési magatartása minden esetben bűnhalmazatban áll azzal a másik erőszakos bűncselekménnyel, amelynek hatása alá kerül a sértett 5. A cselekmény alanya tettesként bárki lehet A kifosztást társtettesként és nem bűnsegédként követi el, aki a vádlott-társai által elkövetett testi sértésről tudva, az eszméletlen sértett ingóságait, társaival együtt eltulajdonítja 6. A kifosztással kapcsolatos elhatárolási problémák a lopás és a rablás vonatkozásában merülnek fel. A lopásnál és a kifosztásnál is elkövetési magatartás a dolog elvétele A lopásnál azonban ez egyszerű birtokbavétel minden más tényállási elem nélkül A rablás esetében a kifejtett erőszak célzatos, a dolog elvételét

célozza, a k ifosztásnál, nincs meg ez az eszköz-cél kapcsolat. A halmazati kérdések sorából a kifosztás és emberölés halmazatát érdemes kiemelni. - 13 A gyakorlatban hosszabb ideje fennálló nézetkülönbségeket rendezett a Legfelsőbb Bíróság 2/1998. BJE határozata, amely kimondta, hogy a Btk 322 §-a (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő kifosztás bűntette megállapításnak van helye, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit. A jogegységi határozat indokolása rámutat, hogy "a Btk. 322 §-a (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban kialakult ítélkezési gyakorlat egységesnek mondható abban a kérdésben, hogy mindazokban az esetekben, amikor az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása önmagában is kimeríti valamely bűncselekmény törvényi tényállását, majd az elkövető az ezt követően kialakult dolog elvételi szándéka folytán tulajdonítja el a sértett ingóságát: valóságos

(anyagi) bűnhalmazat megállapításának van helye. Az nyilvánvaló, hogy a kifosztás véghezvitelének első elkövetési magatartása szakában - a személy elleni erőszak avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásának az időpontjában - a magatartás kizárólag élő személy ellen irányulhat, de az elkövetési tevékenységet megvalósító második szakaszban - a dologelvétel időszakában - a sértett állapota már nem igényel külön vizsgálódást. A törvény ugyanis a sértettet ebben az esetben olyan állapotban levőnek tekinti, aki a korábban ellene irányult kényszer folytán a vagyoni érdekei ellen irányuló támadás elhárítására már nem képes. Mindebből az következik, hogy a kifosztás megvalósulása szempontjából közömbös egyrészt, hogy a bűncselekmény sértettje a dologelvétel időpontjában életben van-e vagy pedig a halála a korábban ellene irányult erőszak folytán ekkor már bekövetkezett,

másrészt közömbös az is, hogy az elkövetési magatartás második fázisában, a dologelvétel időpontjában az elkövető tudata átfogta-e azt a körülményt, hogy a sértett életben van-e vagy sem". 7. Néhány jogeset: BH2001. 412 A nyereségvágyból elkövetett emberölés mellett a kifosztás bűntettének a megállapítása fogalmilag kizárt. BH2001. 412 Az azonos sértett sérelmére a rablás és a kifosztás megvalósítása kizárt, függetlenül attól, hogy az elvett vagy elvenni kívánt dolog több személy tulajdonában áll. BH1998. 323 A rablás helyett a kifosztás bűntettének a megállapítása indokolt, ha egyértelműen nem bizonyítható, hogy a bántalmazás a sértett értékeinek a m egszerzésére irányult és a dolog elvételére irányuló szándék az elkövetőben a bántalmazást követően alakult ki BH1997. 324 Az emberölés bűntettével bűnhalmazatban a kifosztás bűntettének és - nem lopásnak - minősül az elkövetőnek az

a magatartása, ha a tényállásszerű ölési cselekmény - 14 megvalósítását nyomban követően a sértett ingóságait eltulajdonítja, függetlenül attól, hogy a dologelvétel időpontjában a sértett halála bekövetkezett-e. BH1996. 245 A korábbi erőszak hatására már védekezésre képtelen sértettel szemben újabb erőszak alkalmazása, majd ezt követően a sértett pénzének elvétele rablásnak és nem kifosztásnak minősül. BH1984. 437 Rablás és nem kifosztás valósul meg, ha az eredetileg más okból alkalmazott erőszak a dolog elvétele érdekében folytatódik és válik lenyűgöző erejűvé BH1981. 128 A kifosztás elkövetőjének az elvételt megelőző "más" bűncselekménye a kifosztással nem alkot egységet, hanem az ilyen bűncselekmények bűnhalmazatban állnak. - 15 - Forrásirodalom - Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz - Horváth Tibor, Kereszty Béla, Maráz Vilmosné, Nagy Ferenc, Vida Mihály: A magyar

büntetőjog különös része. Korona kiadó, 1999 - 16 - TARTALOMJEGYZÉK 2. oldal A rablás bűncselekmény tényállása 3-9. oldalA rablás bűncselekmény elemzése 9-10. oldalBírósági határozatok 11. oldalA kifosztás bűncselekmény tényállása 11-13. oldalA kifosztás bűncselekmény elemzése 13-14. oldalBírósági határozatok