Jogi ismeretek | Felsőoktatás » A modern jog újabb kori története

Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A MODERN JOG ÚJABB KORI TÖRTÉNETE 1 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A MODERN JOG ÚJABB KORI TÖRTÉNETE 73. ANGOL ÁLLAM ÉS JOGFEJLŐDÉS A 20 SZÁZADBAN Az angol gyarmatbirodalom kormányzatának és jogának általános vonásai A gyarmatbirodalom kialakulása − − − A terület megszerzésnek módja szerint megkülönböztetünk kolonizációval és hódítással szerzett területet, Ha egy új területet kolonizálta, az angol common law-nak és törvényi jognak azt a részét, amely a helyi körülményekre alkalmazható volt bevezették, a meghódított területeken nem változtatták meg a helyi népjogot alapvetően. 1766-ban hozott törvény kimondta, hogy az angol parlament a gyarmatokra minden ügyben kötelező törvényt

alkothat, közrejátszott a függetlenségei háború megindításában. 1833; megszűnik a gyarmatokon a rabszolgaság A gyarmatok kormányzati modellje A kormányzati modell hasonlatos az anyaországéhoz: törvényhozó testületek általában kétkamarásak, a törvények hatályához a kormányfő hozzájárulása szükséges, a Titkos Tanácsnak pedig joga volta hatálytalanítani azokat. A gyarmati törvényhozás Az 1865. Évi törvény szabja meg a gyarmatok alkotmányos életét egészen a Brit Nemzetközösség megszületéséig Minden olyan a domínium törvényhozása által hozott jogszabály érvényes, amely nem ütközik a gyarmatokra vonatkozó angol törvényekkel Az angol gyarmatok átfogó szabályozása − − A Mac Donald vezetése alatt álló „nemzeti kormány” alatt jött létre. A domíniumok fokozatosan megszerezték a politikai önállóságot, és a teljes önállóságot követelték az 1926-os Londoni Konferencián. Ezen elismerést nyert a

domíniumok külpolitikai, politikai, kereskedelmi önállósága. Az 1931-es westminsteri statútum a brit birodalom működésének okmánya, kimondja, hogy a domíniumok Angliával teljesen egyenrangúak, a brit parlament határozatainak nincs hatálya a domíniumokon, a domíniumok parlamentjei elfogadhatnak olyan törvényeket, melyek ellentétesek az angol törvényekkel, de az angol uralkodó marad a birodalom feje. A birodalom új címe; Brit Nemzetközösség Az Ír szabad állam megszületése A függetlenségért folyó harc − − − 1912: Az ír parlament hatásköre nem terjed ki olyan ügyekre mint; adóügy, pénzügy, földreform, stb. Ugyanakkor a parlament működését korlátlan uralkodói vétó akadályozza. 1919 januárjában a dublini városházán az ír parlamentet megalakultnak nyilvánítják, kimondják az ország szuverenitását és kikiáltják a Köztársaságot. Ezzel három éves háború veszi kezdetét az angolok és az írek között Az USA

tiltakozott az angolok politikája ellen. 1919-ben Philadelphiában ül össze az ír nemzeti konvent, Wilson pedig Versailles-ban követelte az írek önrendelkezési jogát. Az angolok kénytelenek voltak meghátrálni, és 1921 decemberében megszületett a megállapodás: 26 dél-írországi county Ír szabad államot alkot és domíniumi jogállást szerez. Az északírországi hat county mint iparilag legfejlettebb, azonban továbbra is politikai függésben marad Angliától A szabadságjogok − − − − Előbb részleges korlátozására, majd utólagos biztosítására került sor a két világháború között és a második világháború után Angliában. A birodalmi védelmi törvény korlátozásokat vezetett be sajtó-, a gyülekezési-, és egyéb szabadságjogok terén. 1920: szükségállapot törvény; további korlátozások lehetségesek 1936: Közbiztonsági törvény; a rendőrhatóságok beavatkozásának lehetőségét tágítottak ki a gyülekezési jog

terén is. Az angol államszervezetben bekövetkező módosulások A parlament − − − Noha a parlament szervezete és ügyrendje változatlan maradt, valójában a parlamenten kívül álló tényezők döntik el a legfontosabb állami ügyeket. A modern pártrendszer biztosítja, hogy a kabinet fontos kérdésekben automatikusan többsége nyerjen a parlamenten belül; a kormány ellenőrzi az alsóházat. A felosztás fegyverét igen sokszor használják az alsóház működésének korlátozására A századfordulótól kezdődően a törvényalkotás kezdeményezését majdnem teljesen a kormány sajátítja ki. Korlátozzák a kormány ellenőrzésének lehetőségét; bizonyos tárgykörben tilos kérdéseket föltenni, sőt a miniszterek közérdekre hivatkozással kitérhetnek a nyilvános felet adás kötelessége elől 2 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév Az angol

parlamenti választójog − − Fontos kérdés volt a nők választójogának biztosítása. A Lloyd George által meghirdetett reform (1918) a férfiak részére 21életév betöltéséhez kötötte a választójogosultságot, a nők részére magasabb életkori és műveltségei cenzust állapítottak meg. A női választójogot csak az 1928-as törvény szélesítette, ekkor már azonosa feltételekkel szavazhattak. A parlament jogköre − 1911: Felsőházi reformtörvény 1; Ha az alsóház pénzügyi törvényjavaslatot fogad el és legalább egy hónappal az ülésszak lejárta előtt átküldi a Lordok Házába, és a Lordok ház nem fogadja el, akkor a javaslat módosítás nélkül az uralkodó elé terjeszthető szentesítés céljából. 2; A lordok háza a többi törvényjavaslattal szemben is csak szuszpenzív hatályú vétóval élhet. A kabinet − − − A brit kormány tagjainak egy kisebb, de a kormányzás vitelében döntő csoportja. 1937: A korona

minisztereiről szóló törvény: rendezi a kabinet tagjainak jogait, kötelezettségeit és javadalmazását, de továbbra sem határozza meg az összeállítás módját. Tagjait a miniszterelnök jelöli ki, de rendszerint a legfontosabb tárcák vezetőiből áll. A tagol létszáma változó Fő feladatai; 1; Tulajdonképpen az államgépezet központja 3; A végreható hatalom szerveinek ellenőrzése 2; A parlament előtt a kormány politikájának 4; Az állami hivatalok munkájának koordinálása körvonalazása és képviselete Az önkormányzati rendszer Az 1929-es és ’33-as önkormányzati törvények változatlanul hagyták az önkormányzatok szervezetét, viszony működésükben bizonyos feladatokat a kormány felügyeleti jogkörébe vontak; centralizációs törekvések. A bíráskodás rendszere Polgári perek − − A jury bíráskodás háttérbe szorul, majd 1934-ben teljesen megszűnik a polgári peres ügyekben és a speciális bírósági eljárásokban

válik jellemzővé A jury bíráskodással szemben a szakülnöki rendszer kerül előtérbe, különösen a Királyi Tábla ügyosztályán, valamint találmányi és szerzői jogi ügyekben. Büntetőügyek − − − A 19. Századi reformok eredményeként kialakult az a szisztéma, hogy ha a kiemelkedő fontosságú ügyekben a bíróság juryvel jár el, akkor a kontinentális értelemben vett fellebbezés nem lehetséges. A tévedést megállapító parancs; kiadásával akirályi főbíróság a legfőbb ügyész hozzájárulásával újabb vizsgálatot indíthat el. 1907-Fellebbezési törvény: büntető fellebbezési ügyekben bíróságot létesített, megnyitotta a fellebbezés lehetőségét mind jog, mind tény kérdésekben. A Lordok háza legfelsőbb büntetőbírósági hatáskörét csak a lordokat érintő büntetőügyekre korlátozta Helyi bíróságok − − − 1949-ben reformálják meg a helyi bíróságok rendszerét; a nem county jogú városokra csak

akkor enged külön bírói testületet, ha a lakosságszám eléri a 35 000 főt. Egyes bíró éppúgy eljárhat, mint az ún évnegyedes gyűlés A törvény a bíróságok mellett teljes állású jegyzői állásokat létesített, képviselésüket pedig ügyvédi joggyakorlathoz köti 1937: a gyámsági és anyasági ügyekkel is foglalkozik a bíróság (a családjogi bíráskodás többnyire a szegények vették igénybe) Speciális bíróság − − − A 20. Században alapvető felfogásbeli különbsége alakul ki az álam szerepét illetően az előző évszázadokhoz képest A speciális bíróságok rendszere az angol jogban igen korán kialakult; Öt Kikötő Bírósága, Királyi Erdők Bírósága. A speciális bíróságok hatásköre, illetékessége között nagy különbségek vannak, egyetlen közös vonásuk, hogy mindegyiket parlamenti törvény létesíti. A jogfejlődés A büntetőjog fejlődése − Kiemelkedő jelentőségű a bűncselekmények

megelőzéséről szóló 1873-75. Évi törvényhozás, amely a legtávolabbi előkészületi cselekményeket, sőt a célzatot is büntethetővé nyilvánítja a többszörösen visszaesőkkel szemben. A ki hét éven belül kétszer volt bűntetve, egy évig terjedhet fogházzal büntethető, ha személye veszélyesnek mutatkozik a társadalommal szemben. 3 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) − − − 2000 – ’01 Tanév, második félév 1908: bevezetik a határozatlan időtartamra való elzárást olyan formában, hogy a bíróság az olyan bűnözőkkel szemben, akiket már előzőleg három alkalommal elítéltek, az alapbüntetés kitöltése után 5-10 évi szabadságvesztés-büntetést szab ki, amelyet az erre kijelölt intézetben kell letölteni. 1908: törvény a fiatalkorúak büntetéséről, amely szerint a bíró mérlegelésétől függ, hogy a fiatalkorúval szemben egyáltalán alkalmaz-e

büntetést, vagy arra alkalmas személy gondozására bízza. A 16 év alattiak a fiatalkorúak bírósága elé kerültek. A gyermekek büntetési intézményeit teljesen átalakították, és kivéve a speciális eseteket eltörölték a börtönbüntetést. A szakbíró mellett két ülnök ítélkezik, akik közül az egyik nő 1932: Children and Young person act: megkülönböztet 14 év alatti gyermekeket és 14-17 év közötti „fiatal személyeket”. A gyermek két okból kerülhet bíróság elé, vagy mert büntetendő cselekményt követ el, vagy pedig gondozásra van szüksége. A törvény a nevelés feladatának fontosságát hangsúlyozza; ki kell ragadni a nem megfelelő környezetből A polgári jog intézményei − − − Anglia mezőgazdasági termelése a 19. Században továbbra is a nagybirtokhoz és a bérletrendszerhez kötődik elsősorban A másodlati birtok felszámolására a 19-20. Században fokozatosan került sor A copyhold intézményének

teljes felszámolására 1926-ban hoztak törvényt, amely 10 év alatt az összes másodlati birtok megválását rendelete el. 1883: a földet elhagyó és abba tőkét fektető bérlőnek joga van azon összeg megtérítéséhez, mellyel a bérlemény értékét növelte. Kereskedelmi vállalati és szövetkezeti jog − − − − − 1862: Törvény a kereskedelmi társaságokról 1876, 1893: Törvény az ipari szövetkezetekről 1854. 1894: a tengeri kereskedelem szabályozása 1882: Váltójog szabályozása 1851: első londoni világkiállítás, ekkor fogalmazzák meg azt az igényt, hogy egységes kereskedelmi, váltóés tengeri jogi szabályozás jöjjön létre. 1900-ban ül össze „Nemzetközi Jogi Összehasonlító Kongresszus”. − − 4 1913: Hágai egyezmény; az aláíró államok a váltójog területén „egységes szabályzatot” fogadnak el. A 20. Század folyamán számos egyezmény született, és a nemzetközi magánjog jogintézményei körében

megjelentek a gazdasági jog olyan intézményei, amelyek a modern kereskedelmi forgalom igényeit kielégítik. Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 74. AZ USA 20 SZÁZADI ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉSE; WILSONISMUS, SZABADSÁGJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A progresszív éra állama, W. Wilson elnöksége − − Az „Aranykor” századvégi Amerikájában az első világháborút megelőzően majd követően a harmincas években egy új politikai irányvonal alakul ki; New Deal. A fő kérdése az, hogy mikor válik szükségessé a föderális állam gazdasági funkciójának olyan mértékű megnövelése, amely már a hagyományos amerikai értékrenden, az „individuális szabadságon” alapuló államhatalom szervezeti átalakítását igényli. Az állam és a gazdaság új felfogása Wilson kormányzata hatálytalanítja a Sherman-törvény trösztellenes intézkedéseit, ezzel

nagymértékben segítve a szakszervezeteket. A Clayton féle törvény kimondja, hogy rendelkezéseit csak monopóliumok ellen és semmiképpen sem a szakszervezetek ellen kell alkalmazni. Az első világháború küszöbén Wilson „új szabadság” programja − − − A társadalomban leginkább figyelemre méltó jelenség a kormányzat és az üzleti világ kapcsolata. A kormányzat a korporációnak kontrollja alá került a korporációkat pedig speciális és nem nemzeti érdekek irányítják Az egész üzleti világra nyomasztólag hat, a vállalkozások részére pedig előnytelen az üzleti világ alá került kormányzat. Elviselhetetlen, hogy a kormányzat ilyen nagy mértékben kikerüljön a nép kezéből Politikai krédója: „Oly kormányzat biztosítása, amely az általános, nem pedig a speciális érdekekre irányul”. Ez a nép észrevételeinek bekapcsolását jelenti a kormányzatban Az alkotmány kiegészítések 16. alkotmánykiegészítés 17.

alkotmánykiegészítés 18. alkotmánykiegészítés 19. alkotmánykiegészítés Felhatalmazza a kongresszust az adószedésre, ezzel megerősíti az unió pénzügyi alapjait A szenátorokat a nép választja, ugyanolyan módon, ahogyan az alsóház tagjait választják (1913. Április 8) Bevezeti az alkoholtilalmat 1919. Január 16-tól, ezt később a 21 Kiegészítés hatályon kívül helyezte Megadja a női választójogot A szabadságjogok érvényesülése a polgárháború után Az amerikai négerek jogegyenlőségi küzdelme − − − 1909-’10-ben hozzák létre a színes bőrűek érdekeinek védelmére alakított ligát, mely sikeresen tevékenykedett a legfelsőbb bírósági döntések felülvizsgálata érdekében, nagy anyagi támogatásokat kapott. Elérik a grandfather clause hatálytalanítását; a más államokból bevándorló négerek, ha a nagyapjuk nem rendelkezett szavazati joggal, csak külön intelligenciatesztekkel voltak szavazóurnához

bocsáthatók. A legfelsőbb bíróság 1917-ben hatálytalanítja az ún. lakhelyi szegregációt A női választójog biztosítása − − − − − 1912. Novemberében Washington és Califonia államon kívül még hat államban tettek javaslatot a női választójogra a saját államuk törvényhozásában. 1915-ben a női választójogért küzdő szervezetek párttá formálódtak, amelyek tevékenység az egész unióra kiterjedt. 1917-ben további öt állam törvényhozás megadta a nőknek az elnökválasztói „előválasztásokra” való jogosultságot, 1916’19 között New York államon kívül további hét állam törvényhozása fogadta el a női választójogot 1920-ban a 19. Alkotmány kiegészítéssel a föderális alkotmányban hatályba lépett a női választójog A nők általános jogegyenlőségét két alkalommal tárgyalta a kongresszus, míg 1972-ben elfogadta. A szükséges ratifikációs többséget azonban máig sem sikerült megszerezni. A

szólásszabadság − − 1917-ben a bíróság azt tartotta az ügy elbírálása során a szólásszabadság határának, hogy a gondolatközlés által „világos és fennálló veszélyhelyzet keletkezik-e, illetve ilyen helyzetben fejtik-e ki tevékenységüket az ügy alanyai. 1925-ben Sanford bíró kifejtette; „Alapvető elv, hogy a szólás- és sajtószabadság, amelyet az alkotmány biztosít, nem jelent felelősség nélküli abszolút jogot a szólásra és publikálásra. 5 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 75. AZ USA A NEW DEAL KORÁBAN (ÁLLAMSZERVEZETI REFORMOK) − − − − Az államszervezet átalakítása a New Deal második szakaszában ment végbe; a régi intézmények konzerválása mellett új intézményeket létesítettek. Így a tönkrement farmerek részére kollektív farmokat szervezetek, s a már működő munkaügyi szervezet keretében a

villamosenergia-gazdálkodást is megoldották A kis New Deal szerint a munkásszervezetek működését tilos megakadályozni, tilos a kollektív szerződések megtagadása is. Kiépítették a társadalombiztosítást Az elnökválasztás után Roosevelt, maga mögött érezve a kongresszusi többséget, 1937 januárjában tervbe vettel a Legfelsőbb Bíróság reformját. A reform meghirdetett célja a bírák kímélése, a bíróság munkájának hatékonyabbá tétele A szenátus azonban mereven elzárkózott a reformoktól, csakúgy, mint a végrehajtó hatalmat érintő átalakításoktól. A kormányzati reform 1939-ben elnöki rendelet formájában valósult meg. 1938-ban a Kongresszus megszavazta a mezőgazdasági reformot is. Ugyanez évben a Kongresszus elfogadta „A munka igazságos szabályozásáról” szóló törvényt, amely megállapította a minimális órabért és a maximális munkaterhet. Az elnöki apparátus testületi reformja − − − Az executive

Office 1939 nyarán létesült, az 1939. Évi Újjászervezési törvény alapján A reform célja a jogszabály szerint; azt biztosítani, hogy a végrehajtó hatalom feje pontosan és folyamatosan legyen tájékoztatva, segíteni a problémák előrelátásában és a jövőre vonatkozó programok tervezésében Az elnöki hivatalom belül három, összesen pedig négy új szervezet létesült 1; A National Rescources Planning Board; föderális szerv a kutatások összehangolására 2; Kormányzati Jelentések Hivatala 3; A költségvetési hivatal 4; A sürgős ügyek intézésére alakult hivatal Különös jelentősége volt a tanácsadóknak. A Roosevelt kormányzat alatt nagy szerep jutott a Jesse Jones vezette Reconstruction Finance Corporation, melynek feladata a gazdasági élet fellendítése volt, 13 évig működött viszonylag függetlenül a pártoktól 6 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01

Tanév, második félév 76. ÁLLAM ÉS JOGREND A FRANCIA HARMADIK KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN A harmadik köztársaság alkotmányos rendszere A Törvényhozó hatalom − A törvényhozó hatalom a Törvényhozó Nemzetgyűlést illeti meg. Ez a testület kétkamarás, Szenátusból és Képviselőházból áll  1884 után a szenátus minden tagját választották, a szenátorokat megyénként, azok népességszámának arányában, közvetett úton, kilenc évre választják meg úgy, hogy a testület egyharmad részében háromévenként megújul. A szenátorok a 40. Életévüket betöltött választójogosult állampolgárok közül kerülnek ki Megszüntették a 75 örökös szenátori tisztséget, a szenátus létszáma azonban változatlan maradt.  A képviselők a 26. Életévüket betöltött választójogosult állampolgárok közül kerülnek ki Megbízatási időtartamuk négy év. A választási rendszer általános, egyenlő, közvetlen és titkos Egészen a

harmadik köztársaság végéig általános férfi választójog volt, a nők csak 1946-ban kaptak választójogot. A végrehajtó hatalom A köztársasági elnök − − − − − − − − Ő áll a végreható hatalom élén. A Nemzetgyűlés két kamarája együttes ülésén abszolút többséggel választotta meg hét évre, közvetlenül újraválasztható volt. Csak hazaárulás esetén vonható felelősségre a képviselőház vádemelésére és a Szenátus ítélete alapján. Ha az elnöki tisztség megüresedik, akkor az elnöki jogokat a kormány gyakorolja. A nemzetgyűlést azonban az új köztársasági elnök megválasztása céljából haladéktalanul össze kell hívni. A törvényhozás területén megilleti az a jog, hogy legfeljebb egy hónapra elnapolja a Nemzetgyűlés üléseit, illetőleg a Képviselőházat feloszlassa, ez esetben viszont kt hónapon belül új választásokat kell kiírni. Kezdeményezhet törvényeket, egyszeri felfüggesztő

vétójoga van. Rendelkezik a hadsereg felett, fogadja a diplomáciai megbízottakat, nemzetközi szerződéseket köthet. Megilleti a kegyelmezési jog is. Kinevezi a minisztereket, követeket, tábornokokat, főtisztviselőket, elnököl a kormány ülésein. 1885-ben elrendelték, hogy a volt francia dinasztiák tagjait nem lehet köztársasági elnökké választani. A kormány − − A végreható hatalom központi szerve, mely miniszterelnökből, illetve 10 reszortminiszterből áll. A minisztereknek alárendelten az egyes közigazgatási egységekben állami közigazgatási szervek is tevékenykednek A kormányalakítás a gyakorlatban úgy történt, hogy a köztársasági elnök felkérte a kijelölt miniszterelnököt a kormánylista összeállítására, s tulajdonképpen a miniszterelnök javaslatára nevezte ki a kormány tajgait. Csak az tölthet be miniszteri tisztséget, aki élvezi a Képviselőház bizalmát. Ha a bizalmat a Képviselőház a miniszterelnöktől

vonta meg, akkor az egész kormánynak le kellett mondania A bírói hatalom − − − Lényegében változatlan, a Semmítőszéken kívül a megyei és kerületi törvényszékek, valamint a békebíróságok tevékenykedtek. A Fellebbviteli törvényszékek illetékessége több megyére kiterjedt. Ezek a törvényszékek legalább öttagú fellebbviteli tanácsokban döntöttek másodfokon a kerületi törvényszékek ítéletei elleni fellebbezések, illetőleg szintén legalább öttagú vádtanácsokban a vádemelések kérdésében. A hivatásos bírákból álló bíróságokat az esküdtszékek egészítették ki, amelyeket megyénkét szerveztek meg. A közigazgatási területi beosztás − − − Négy szintre tagolódik; megye – kerület – járás - község. Ezek közül önkormányzata csak a megyéknek, a kerületeknek és a községeknek van A megyei főtanácsoknak sajátos alkotmányvédő jogkörük is volt A kerületekben választott tanácsok és

kinevezett alprefektusok működnek. A harmadik köztársaság konszolidációja A szabadságjogok − − − A sajtószabadság terén az 1881-ben hatályba lépett törvény megszüntette a lapindításhoz szükséges előzetes engedélyt, valamin a kauciót, a terjesztéshez kapcsolódóan pedig az újságbélyeget A gyülekezési szabadságról szóló 1881-es törvény lehetővé tette, hogy a francia állampolgárok nyilvánosan tarthatnak olyan gyűléseket, amelyeken politikai jellegű kérdésekről si vita folyt, csupán az illetékes közigazgatási szervnél való előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő. Az egyesülési szabadság kapcsán a sztrájkjogot engedélyezték 1864-ben. 7 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) − − 2000 – ’01 Tanév, második félév Az 1882-es törvény az elemi iskolákban bevezette a tankötelezettséget, sor került az állami középiskolák létesítésére is,

illetőleg az összes középiskolát egyenlő értékűvé tették. 1905-ben törvényt fogadtak el, mely az államot elválasztotta a katolikus egyháztól. A jogrendszer változásai a harmadik köztársaság korában − − − − − − A magánjog területén a családi jog vonatkozásában történtek részletszabályozások. 1884-től lehetővé válik a válás, 1896ban pedig engedélyezett lesz az apa utáni törvényes öröklés a házasságon kívüli gyermek számára, feltéve, ha az apa sajátjának ismerte el. 1912-től lehetővé vált az apa felkutatása és tartásra kötelezése A kereskedelmi törvénykönyv módosítására is sor került; csődeljárás, kereskedelmi társaságok jogállását és a váltójogot is szabályozták 1893ban az összes társaságot kereskedelmi jellegűnek nyilvánítják. 1888-ban átfogóan rendezik a szövetkezetek különböző formáit. 1919-ben elfogadták a kollektív szerződésekről, a nyolcórás munkanapról szóló

törvényeket. A népfront kormány elismerte a szakszervezetek jogait, az üzemi bizalmiak rendszerét, a sztrájkok elleni megtorlások tilalmát, általánosság tették a kollektív szerződéseket, bevezették a 40 órás munkahetet, illetőleg a fizetett szabadságot. A büntetőjog területén is változásokra került sor, 1885-ben elrendelték egyrészt hogy a visszaeső elkövetőket a gyarmatokra száműzzék, másrészt pedig hogy a jó magaviseletű elítélteket három hónap elteltével feltételesen szabadlábra lehet helyezni. 77. A NÉMET ÁLLAM A 19-20 SZÁZAD FORDULÓJÁN, A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG A német államszervezet 1866 és 1918 között Az Északnémet Szövetség 1867. Július 1 Porosz dominancia érvényesül. Az ország királya a Szövetség elnöke, egyben a szövetséges haderő főparancsnoka volt Dönthetett háború és béke kérdésében, ő nevezte ki a kancellárt, aki egyszersmind a porosz miniszterelnök. Férfiakra kiterjedő, általános,

titkos választójogi és a népképviseleti szervek ellenőrző szerepét is elismeri az alkotmány. A Német birodalom Alkotmányát, mely azonos az Északnémet szövetség alaptörvényével 1871. Április 17-én fogadták el A törvényhozó hatalom − − − − A Szövetségi tanács és a Birodalmi Gyűlés együttesen gyakorolja. A tanácsnak 58 tagja van, elnöke a birodalom kancellárja. A tagokat Németország 25.életévét betöltött férfilakossága titko szavazással választja meg Nem lehetet képviselő; fizetett állami hivatalnok, sorkatonai szolgálatot teljesítők, cselédek. A képviselőket mentelmi jog illette meg. A sajtó- és gyülekezési ügyeket már 1871-ben a polgári jog kérdéseit 1873-ban a szociálpolitika össznémet szabályait 1881-ben birodalmi törvények rendezték. A végrehajtó hatalom − − − − A birodalom vezető tisztségviselője a császár, ő képviseli Németországot a nemzetközi kapcsolatokban. Az állam nevében

hadat üzenhetett és békét köthetett. Ő hívta össze a törvényhozás szerveit, nyitotta meg, napolta el és rekesztette be üléseit Ő hirdeti ki a törvényeket és ő indít háborút a tagállamokkal szemben. A kancellár császári kinevezéssel nyerte el hivatalát. A birodalmi politika legfőbb gyakorlati iránydítója, egyben a porosz miniszterelnök. Az egeys államok kötelesek voltak a szövetségei törvényeket végrehajtani. Az igazgatás túlnyomó részben a tagállamok hatáskörében maradt. Az állam a helyi közösségek felett csupán korlátozott felügyeleti jogot gyakorolt. A bírói hatalom − Szervezeti rendszerét az 1879.október 1-én hatályba lépett törvény szabályozza A Német Szövetség idején létrehozott lipcsei kereskedelmi bíróság országos hatáskörét megtartotta. A német jogfejlődés 1866 és 1918 között − − 1869-ben életbelépett az ipartörvény, mely felszámolta a céhes kötöttségeket és az anakronisztikus

mennyisége és minőségi előírásokat, a nők számára is lehetővé tette az ipargyakorlást Megszületett a kereskedelmi társaságokról szóló szabályozás 1870-ben. 1883-1886 között szabályozták a betegbiztosítás kérdését és a nyugdíjkorhatárt. 8 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) − − − 2000 – ’01 Tanév, második félév 1872.január 1-én lépett hatályba a Büntetőtörvénykönyv, melynek absztrakciós szintje elmaradt a német földön megszokottól és nem teremtette meg a kívánt jogegységet sem 1877-ben jelent meg a bűntető perrendtartás, mely biztosította, sőt a 16 évnél fiatalabb vádlottak esetében kötelezővé tette a védelmet, a magánvádat csak becsületsértés és testi sértés esetén engedélyezte. Nem alakult ki egységes ügyészi rendszer 1900.január 1: Polgári törvénykönyv; érvényesítette a polgárság érdekeit, de sokat megőrzött a rendi

magánjogi hagyományokból. A kiegészítésekkel máig hatályban lévő kódex megfelel a kodifikációval szemben támasztott Max Weber-i követelményeknek, absztrakt fogalmi rendszer és tárgyszerűség jellemzi. A kódex a jogi személyek mellett szabályozza a dolgok felosztását, a jog- és cselekvőképesség feltételeit, a szerződések általános kérdéseit. A harmadik tartalmi egység s dologi jogot fogja át, a negyedik a családi jogról rendelkezik. Ez a rész nem nélkülözi a patriarchális jegyeket. A házassági vagyonjog szabályaiban erősen tükröződnek a germán tradíciók Az öröklési szabályokon a római jog hatása érződik. A Weimari Köztársaság államszervezete − − − − − − 1918 októberében alkotmánymódosítást fogadott el a birodalom vezetése. Eszerint a hadsereg és a haditengerészt kikerül a császár egyszemélyi vezetése alól, a birodalmi kancellára a birodalmi gyűlésnek lesz felelős. 1918november 9-én a

császár a semleges Hollandiába menekült. 1919.február 6-án összeült az alkotmányozó nemzetgyűlés és elfogadta a köztársaság alaptörvényét Ez Európa legdemokratikusabb alkotmánya volt, deklarálta a népszuverenitás elvét, minden jog kizárólagos forrásaként a népet jelölte meg. Általános, nőkre is kiterjedő választójogot vezetett be A köztársasági elnöknek lehetősége volt arra, hogy fontos kérdésekben népszavazás írjon ki, sőt magát a köztársasági elnököt is a nép választotta. Az alkotmány nem kötött %-os arányhoz a pártok parlamenti részvételét. Az alkotmány határozott kísérletet tett a jogállamiság megteremtésére. Tilos volt a különleges bíróságok felállítása Az alkotmány a szabadságjogok teljes katalógusát tartalmazta, rögzítette a lakás sérthetetlenségét, a levéltitkot stb. Modern jogelveket rögzít; nők és férfiak jogegyenlősége, nemesi címek adományozásának tilalma, házasság,

család, anyák állami védelme. Megszűnteti a házasságon kívül született gyermek hátrányos megkülönböztetését Az alkotmány köztársasági államformát vezetett be. Az 1920-as pénzügyi reform csökkentette a tagállamok financiális önállóságát. Egységessé vált a vasútügy, posta- és hadiigazgatás. A gazdasági világválság idején bevezetett szociális, munkaügyi rendelkezések tartományi határokra tekintet nélkül hoztak létre állami szerveket. 78-79. BŰNTETŐJOG A POLGÁRI KORI EURÓPÁBAN; BÜNTETŐ PERRENDEK ÉS BÍRÁSOKODÁSI RENDSZEREK A POLGÁRI ÁLLAMBAN A 18-19. Századi változások − − − − − − − 1764-ben Cesare Beccaria megírja A bűnökről és a büntetésekről című művét, mely forradalmi változás indít el, a büntetőjogban új korszak kezdődik. Az új szemlélet szerint a büntetéseket a közjóléthez kell igazítani, ami ezen túlmegy, már igazságtalan. A testi büntetések, kivégzések,

csonkítások túlzások. A 18. Század közepe a szabadságvesztés korszakának kezdete, ekkor épülnek a börtönök, egyre inkább követelménnyé válik bizonyos alapelvek betartása; nulla poena sine lege; nulla poena sine crimen, nulla crimen sie lege. Csak az számít bűncselekménynek, amit az elkövetés pillanatában a jogrend annak minősített; nincs visszamenőleges hatály. A büntetés mértékét úgy kell meghatározni, hogy az elérje célját;  Generális prevenció; a társadalom számára visszatartó erő  Speciális prevenció; az adott személy visszatartása A büntetés akkor hatékony, ha gyors, pontosan ható, de nem sanyargató, ha a kár nagyobb, mint az elkövetéssel járó haszon. Elveti a tortúrát Az elkövetőt az tartja vissza, ha biztos abban, hogy elkapják A halálbüntetés nem szükséges és nem is célszerű; morális ellenvétés vele szemben, hogy az államnak nincs morális alapja arra, hogy embert öljön, azonkívül nem

jelent visszatartó erőt a bűnözők számára. A feudális és a polgári büntetőjog összehasonlítása  Feudális kor 1. Rendi előjogoktól terhelt; partikularizmus a személyi hatály tekintetében, másképp ítélnek 2. Nincsen kodifikáció; jogbizonytalanság 3. Embertelen; testi büntetések kora 4. Partikuláris büntetőjog és büntető eljárásjog 5. Bírói önkény; bírói tisztséget lehetett venni, korrupció volt 6. Garanciális elvek nincsenek 7. A büntetés célja a megtorlás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 9  Polgári kor Jogegyenlőség, mindenkire ugyanazok a jogok és szabályok érvényesek. Van kodifikáció Humánus, eltörli a tortúrát, szabadságvesztés büntetés van Egységesülés mind területi, mind személyi szempontból Bírói függetlenség, képzettség követelménye Léteznek garanciális elvek A büntetés célja a nevelés Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01

Tanév, második félév A klasszikus büntetőjogi iskolák Alapelvek 1. Tett központúság ; csak a cselekmény érdekli, az elkövető nem A jogegyenlőség rögeszméje miatt minden más körülményt figyelmen kívül hagy. 2. Igazságosság; a büntetésnek arányban kell állni a bűnnel; nem a tálió elv szerint kell eljárni 3. Idividuál-etikai felelősség: az egyén szabad akaratából dönti el, hogy el akarja-e követni a bűncselekményt, vagy nem 4. Bűnösségi elv; felelősségre vonás csak bűnösség esetén van; ez egy tudati állapot, ez alapján megkülönböztetünk szándékosságot és gondatlanságot. Kodifikációk − − − − − − − − Megkülönböztetünk trigotóm rendszerű törvénykönyveket (Code Pénal); bűntett, vétség, kihágás / szabálysértés. És két szintű (dichotop); bűntett, vétség Kizárják az analógiát Hatályosság tekintetében beszélünk területi hatályról, ezzel kapcsolatban három alapelv van;

honosság, területi elv és állami önvédelmi elv, személyi és időbeli hatályról. A bűncselekményeknek különböző szakaszai vannak 1; Előkészület; az eszközök beszerzése 2; Kísérlet; megkezdi a cselekményt, de abba hagyja 3; Befejezett cselekmény; van eredmény is. Bonyolult a megítélése a mulasztásos bűncselekményeknek. A tettes lehet közvetlen / közvetett. A részesség tekintetében beszélünk; 1; Felbujtásról; szóban történik 2; Bűnsegélyről, ami lehet pszichikai vagy fizikai 3; Társtettességről A büntethetőséget kizáró és megszüntető okok lehetnek az életkor, a tévedés. Reformiskolák − − A fejlődéssel egyre újabb problémák jelennek meg. Felismerik, hogy a börtönök a bűnözés melegágyai, a börtön után szinte lehetetlen visszailleszkedni a társadalomba, így nő a visszaesők száma A bűnözés a nemzetgazdaság része lesz (bérgyilkosok, kábítószer kereskedők) Szociológiai büntetőiskola − − A

környezet befolyásolja azt, hogy kiből lesz bűnelkövető. A bűnözést a társadalom szükségszerű velejárójának fogják fel, a javítás csak a kulturális viszonyok javítása révén lehet javítani. Antropológiai iskola Az illető valamilyen személyiségjegyéből vezetik le a bűnözést Közvetítő iskola − − − Az előző kettő egyesítése A környezet felelőssége igaz, de az elkövető személyét is vizsgálni kell. A bűnelkövetőket három csoportra osztják 1; Fiatalkorú; dorgálás, a bíróság megállapítja a bűncselekményt de nem ítéli el 2; Betegek; elmebetegek, alkoholisták esetében kényszergyógykezelést alkalmaznak 3; Profik, veszélyes bűnözők; prostituáltak, többszörös / minősített visszaesők. Rájuk vonatkozik a határozatlan tartalmú szabadságvesztés 10 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A POLGÁRI KORSZAK

ELJÁRÁSJOGA A polgári korszak eljárásjogában három nagy korszak különböztethető meg; akkuzatórius / vádelvű; inkvizitórius / nyomozóelvű; vegyes rendszer Az akkuzatórius és inkvizitórius eljárás összehasonlítása  Akkuzatórius eljárás  Párbaj jellegű, a felek mellérendelt viszonyban vannak  Az eljárás szóbeli és nyilvános  A vád, védelem, és ítélkezés funkciója egymástól elkülönül  A terhelt alanya az eljárásnak, lehet gyanúsított, vádlott, elítélt. Kezdeményezhet, szólhat  Ártatlanság vélelme  A bizonyítási procedúra alaki és formai  Az eskütársak a szavahihetőséget bizonyítják, nem a tett a lényeg  Főleg Istenítélet van  Eskü, tanúbizonyság  Párbaj  Próba; tűzpróba, forró víz, szentel víz, sajtpróba  Inkvizitórius eljárás Faggatóper, a felek alá-fölé rendeltségben vannak Az eljárás írásbeli és titkos A funkciók egybemosódnak, a vizsgáló bíró

mindenhol jelen van, ő az ügy ura A terhelt az eljárás tárgya, az események róla folynak és nem vele. A bűnösséget vélelmezik Az anyagi igazságot keresik, a bizonyítékok súlya előre meg van határozva. A bizonyítékok királynője a beismerő vallomás, a cél ennek kikényszerítése. Kialakul a tortúra, ennek fokozatai vannak  Fenyegetés  Sütögetés  Spanyolcsizma        A vegyes rendszer jellemzői − − − − − − Officialitás; a hatóság hivatalból üldözi a bűncselekményeket, nem kell vádat emelni. A sértett nem tehet semmi az eljárás ellen. Az ügyészség köteles vádat emelni ha bűncselekmény történt Opportunitás; az ügyészség mellőzheti a vádemelést valamilyen praktikus okból, pl.: alacsony elkövetési érték A sértett nem rendelkezik a vád jogával Az anyagi bizonyítás a célja Nyilvánosság biztosítása; pl.: laikus elemek részvétele az eljárásban  Ügyfélnyilvánosság;

csak a főszemélyek vannak jelen  Képletes nyilvánosság; bizalmi tanúk jelenléte pl.: egy házkutatásnál − − −  Népnyilvánosság / teljes nyilvánosság; előnye: a politikailag elfogult bírát befolyásolja, a nép egészséges fogtudatát erősíti. Hátránya: a bűnözők is részt vehetnek rajta felmérve így az eljárás hiányosságait. Szóbeliség, közvetlenség Szabad bizonyítási rendszer; a bíró szabadon értékeli a bizonyítékokat Laikus elem részvétele az igazságszolgáltatásban. Ez a motívum végigkíséri a fejlődést; antik kor, schöffen rendszer, angol nagy jury, francia esküdtszék, szocialista népi ülnök A büntetőeljárás személyei 1. Főszemélyek 2. Mellékszemélyek 3. 4. Az ügydöntő személyek A vád (hatóság) képviselete A vizsgálóbíró Jogszerűséget vizsgál; felügyeli az eljárást a nyomozati szakaszban. Bizonyítékok hiányában már itt megszűnteti az eljárást. A vizsgálóbíró jogász,

garanciális szűrőt jelent Az ügyész Franciaországból származik, Anglia nem veszi át az intézményt. Vádtanács Vád alá helyezi a terhelteket. A vádtanács felügyeli a vizsgálati szakaszt. Az ügyész vádiratot készít Az eljárást megszűntetheti, vagy vád alá helyeztetheti a terheltet. − Segédszemélyek Ügydöntő személyek Főmagánvádló − Bíróság Dönt a vád tárgyában. A bírót az állam fizeti, magas jövedelme van. Védelemben részesül Összeférhetetlenség; nem lehet párttag, nem lehet más jövedelme Bűncselekmények esetébe magánvád a csekély társadalmi veszélyességű bűncselekményeknél jöhet szóba, ahol nem éri meg elindítani a hivatali eljárást. A közvádnál van magánindítvány; a sértettnek hozzá kell járulnia, hogy eljárás induljon Pótmagánvádló − 11 Skót mintára terjed el. Ha a közvádas bűncselekménynél az ügyész vádat emel és aztán megszűnteti a sértett viheti tovább az

ügyet. Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 80. AZ OLASZ FASISZTA ÁLLAM JELLEGZETESSÉGEI A fasizmus kialakulása, a megerősödését segítő társadalmi környezet − − − A fasiszta ideológia a tagadást helyezi előtérbe Megerősödését egy komplex társadalmi válság tette lehetővé; a társadalom teljes átalakulása még az ipari forradalomban megkezdődik, a pénzarisztokrácia kerül a társadalom élére, kialakul a munkásosztály. Az első világháború után időszak különösen érzékeny része az Olasz történelemnek;  Olaszország a győztesek oldalán fejezi be a világháborút. Nem az elejétől van benne, az olasz közvéleménnyel csak a területszerzés ígéretével lehet elfogadtatni a belépést.  A monarchia széthullása után azonban az olasz igények háttérbe szorulnak, nem kapnak területeket, ez a parlamentarizmusból való

kiábránduláshoz és belpolitikai válsághoz vezet. Északon sztrájkok és gyárfoglaló mozgalmak bontakoznak ki, délen spontán földosztásra kerül sor. 1 Az olasz kormányzat(ok) nem tud(nak) úrrá lenni a helyzeten, a közvélemény kiábrándul a hagyományos pártokból A fasizmus − − − − − Ebben a kaotikus helyzetben fasizmus az egyetlen rendteremtő erő A fasizmusnak két irányzata van, egy városi (fascio) és egy vidéki (squadrizmus). Ez valójában csak helyrajzi megkülönböztetés A célok tekintetében igazán nincs különbség, az ideológia mindent ötvöz magában, amivel a tömegeket mozgatni lehet. Határozott programja a fasizmusnak csak 10 évvel a mozgalom megindulása után alakul ki. Valamennyi fasiszta mozgalom közös vonása az erőszak a vörös mozgalmak ellen. A különböző indíttatású fasiszta sejteket Mussolini egyesíti 1921.novemberében A kormány a kommunista veszély elhárítására korábban támogatta a fasiszta

csoportokat, a hadsereg leszerelt tisztjei felsőbb utasításra beépültek a fasiszta szervezetekbe. ’22októberében Marcia su Roma, október 30-án Mussolini miniszterelnök lesz A fasizmus berendezkedése − − A fasizmus 17 év alatt fokozatosan épül ki a parlamentarizmus keretein belül Új választásokat tartanak az 1923-november 18 új választójogi törvény alapján, e szerint a választásokon győztes párt megkapja a mandátumok 66%-t. Bár a választásokat a fasiszták igencsak befolyásolják, még így sem sikerül teljesen hatástalanítani az ellenzéket. Csak a szocialista Matteotti képviselő emeli fel szavát a választási csalások ellen, őt 3 nap múlva meggyilkolják. Az eset válságot eredményez, az ellenzék kivonul a parlamentből és megalakítja az Aventinusi Blokkot, melynek célja a fasiszta uralom megtörése lenne, de gyakorlatilag nem csinálnak semmit, nem tudnak valós alternatívát felmutatni a fasisztákkal szemben. Az állam és

a társadalom védelmét szolgáló törvénycsomag − − − − − 1925.november 26: A titkos társaságokról: a szabadkőműves mozgalmak ellen irányul; az országban működő bármely egyesület tagnévsorát bekérheti a rendőrség 1925.december 24: Az állami tisztségviselők közül azonnal elbocsátható az, aki nem a kormányzati irányt képviseli 1926.január 31: A külföldre menekült személyeket megfosztják állampolgárságuktól (és vagyonuktól) 1926.november 25: Halál büntetést kell kiszabni a királyi család és a miniszterelnök elleni merénylőkre, és azokra, akik a belső béke és az állam ellen törnek. Külön államvédelmi törvényszéket állítanak fel, a közvádat a katonai főügyész képviseli Minden olyan szervezetet be kell tiltani, amely vélelmezhetően fasiszta ellenes  mindent betiltanak a fasiszta párton kívül, aminek valamilyen politikai színezete van. A vezérelv 1925.december 24: A kormányfő csak a királynak

felelős, nincs parlamenti ellenőrzés, a teljes végrehajtó hatalom őt illeti, ezen kívül, a törvényjavaslatok megvitatásához az ő előzetes hozzájárulása kell. − 1926.január 31: Felhatalmazási törvény; A kormány parlamenti vita és hozzájárulás nélkül törvényi rendeleteket adhat ki, ezzel a hatalommegosztás gyakorlatilag megszűnik. − 1926.április 6: Megszűntetik a helyi önkormányzatokat, a fő tisztségviselők a kormány által kinevezett podesták, tartományi szinten pedig a prefektusok. A prefektus a központi végrehajtó hatalom képviselője, a megye legfőbb közjogi méltósága. − 1928.május 17: Az új 3 lépcsős „választójog” 1. lépcső Az ajánlás; a korporáció 800 főt, az egyéb szervezetek (kulturális egyesület) 200 fő. 2. lépcső A kijelölés: ebből az ezerből 400-t kiválaszt a Nagytanács 3. lépcső A választás; erre a 400-ra lehet szavazni igen-nel vagy nem-mel A jogosultságot is újra szabályozták, a

korporációkban aki fizeti a tagdíjat fizeti az lehet választópolgár. A katolikus klérus tagjai automatikusan választópolgárok, ez komoly lépés a felé, hogy Mussolini 1929-ben majd meg tudja kötni a lateráni egyezményt. − 1 Ezt az időszakot (1920-’21) Olaszország két „vörös évének” is szokták nevezni 12 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A korporációs rendszer − − − Békés tárgyalásos képviseleti modell a szociális problémák megoldására. A törvény 1926április 3-án születik és 4 részből áll. 1; A munkavállalók és a munkaadók szakmai szervezeteket alapítanak, melyek akkor ismerhetők el, ha az a meghatározott földrajzi területen lévő az adott iparban dolgozó egyének 10%-nak a részvételén alapul. Ezek közös szövetséget hoznak létre, statútumok alapján működnek. A statútumok tartalmazzák a) A szövetség

pontos céljait d) A nemzeti szempontból kifogástalan b) A szervek létrehozásának módját politikai magatartást c) A tagfelvételt Az egyesület a terület minden munkaadóját és munkavállalóját képviseli függetlenül attól, hogy az illető regisztráltatta magát vagy sem, ezzel tehát megvalósul a kényszerképviselet intézménye. A közigazgatási és járási szervezetek felett a prefektus, a tartományi és tartományköziek felett a miniszter gyakorol felügyeletet 2; Kollektív szerződések kötésének kizárólagos joga. 3; A munkaügyi bíráskodás új alapokra helyezése; az első lépés a békéltető bizottság eljárása az üzemen belül, ha ez nem eredményes, akkor kerül a munkaügyi bíróság elé az ügy. Ennek eljárásában laikusok is részt vesznek 4; Sztrájkjog eltörlése; a szervezőket halálbüntetés sújtja A korporációs rendszer 1926-’30 között alakul ki, a rendszer csúcsán a korporációs ügyi minisztérium és a

Korporációk Nemzeti Tanácsa áll, van 22 korporáció és 9 csúcs szindikátus. 1939.január 19: törvény A fascio és a korporációk kamarájáról; két személykört különböztet meg, a Nemzeti Fasiszta Párt tagjait és a Korporációk Nemzeti Tanácsának tagjait. A fasiszta rendszer általános vonásai 1. A hatalommegosztási elmélet gyakorlatának elvetése a) A parlament felszámolása b) Vezérelv: az államfő és kormányfő személyi és hatásköri egysége c) A kormány felhatalmazása a törvényhozásra 2. A választási rendszer átalakítása formális népszavazássá 3. A helyi önkormányzatiság felszámolása, központi tisztviselők alkalmazásával 4. A korporációs rendszer kiépítése 5. A pártrendszer felszámolása: egy párti uralom, ahol az egyetlen párt közjogi testület 13 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 81. ÁLLAM ÉS EGYHÁZ

ELVÁLASZTÁSA A POLGÁRI ÁLLAMBAN Az első elválás Az egyház és az állam első elválasztására 1792-ben kerül sor, ez után a viszonyok országonként másképpen alakulnak; van, ahol minden marad a régiben, van, ahol vegyes szerződéseket kötnek (pl.: Németország), néhol pedig teljes elválasztásra kerül sor (Franciaország, USA). − Az egyház és állam kapcsolatának rendezésére szerződéseket kötnek, ez lehet 1; Konkordátum; az egyik szerződő fél mindig a Szentszék, tehát az állam és a katolikus egyház között jön létre 2; Belső államszerződések, melyek a protestáns egyházakkal köttetnek; nincs olyan szerv, mint a szentszék − A szerződéskötés alapja;  Privilegiális szemlélet; A Szentszéknek olyan különleges jogállása van, amelyet az állam nem korlátozhat, így a pápa a szerződéskötéssel kvázi kegyet gyakorol (Spanyolország)  Legista koncepció; Az állam oldalról világítja meg a problémát; a világi

szervezetet semmilyen hatalom nem korlátozhatja, az csak önmagát korlátozhatja; ez teremt jogalapot a konkordátumhoz.  Szerződéses elmélet; napjaink szemlélete, eszerint két egymással egyenrangú hatalom köt szerződést, egyenlő feltételekkel. Az elmélet hiányossága, hogy nincsen felülvizsgálati fórum, és a helyzet erőteljesen változik az Olasz egység megvalósítása után, hiszen a pápai állam nevetségesen kicsi lesz. − Magyarországon az egyház és állam elválasztására nem kötnek konkordátumot a szentszékkel, a Trianoni békeszerződés után különben is kaotikus a helyzet, hiszen az országhatárok félbevágják az egyházmegyéket. − Az egyház és állam elválása több hullámban történik; 1. hullám 1100-as évek; területileg változó 4. hullám 1800-as évek Napóleoni hódítások 2. hullám 1400-as évek; Nyugati egyházszakadás 5. hullám 1870 után 3. hullám A gyarmatosítók konkordátumai a Szentszékkel 6. hullám 1.

Világháború után − Az elválasztás Német területeken (a Landeskirchenregiment-ek) − tulajdonképpen az történik, hogy a pápai hatalom helyébe a világi hatalom lép, például a püspök kinevezések során szoros felügyeletet gyakorol. Az 1700-as évek végére önálló szervezeti formák alakulnak ki, a felekezetek közötti viszonyok is indokolják a szerződéskötéseket; német területen indul el, a német közjog alakítja ki a garanciákat.  Emberi jogok egyetemes Nyilatkozat; gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság  A polgári és Politikai jogok egységokmánya konkretizálja a fenti jogokat.  Az alkotmányokban már szó van a lelkiismeretei és vallásszabadságról, ezeket a kérdéseket törvényekben konkretizálják, megváltoztatásukhoz kétharmados többség kell. Az állam és egyház kapcsolatának szabályozása A reformáció − − Az elválasztásra való törekvések kezdetei a reformációban gyökereznek. Luther célja az

egyház megreformálása, sikerei többek között azzal magyarázhatók, hogy elképzelései egybecsengenek a német igényekkel (pl.: olcsóbb egyház, szekularizáció) Amikor a forradalom menete során szervezeti újításokra kerül sor, akkor Luther ezekkel már nem ért egyet. VIII. Henrik; Act of Supramation Semmi hittételbeli változás nincsen, az egyetlen különbség, hogy a mindenkori angol uralkodót ismeri el az anglikán egyház fejének. Egyetlen cél a vagyonszerzés A lutheránus vallás Kálvin fellépése egészen más hatást vált ki, mint Lutheré. Ennek egyrészt az az oka, hogy ő jogász és nem teológus, így gyakorlatiasabban áll a dolgokhoz. Tanait Strassburgban kezdi terjeszteni, a városban a gazdag kereskedőréteg nagyon nagy politikai súllyal szerepel, és rengeteg az üldözött hugenotta. Ebben a környezetben Kálvin azon célja, hogy élesen elválassza az államot az egyháztól, kedvező visszhangra talál. Kálvin azt akarja elérni, hogy

ez egyház csak a spirituális ügyekbe szólhasson bele, világi ügyekben pedig egy világi tagokból álló egyháztanács, a konzisztórium járjon el. Ez a forma az USA-ban a mai napig tovább él A francia hugenották A nantesi edictum IV. Henrik kiadja a nantesi edictumot, melyben rendezi a hugenották helyzetét; − Különbséget tesz nyilvános és magán vallásgyakorlás − A protestánsoknak államsegélyt kell biztosítani között. 2 helyet jelöl ki, ezen helyeken mindkét vallás − Itt merül fel a protestáns zsinat ötlete iskolái, templomai lehetnek − Előírja, hogy a törvények betartásának segítésére − A bíróságokon az elfogultság elkerülése végett kell katonai támogatás is igénybe lehet venni. hogy működjön hugenotta bíró is. − Udvari ágensek jelentik a protestánsokat ért sérelmeket 14 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A

forradalom idején és után − − − Az egyház kezdetben szimpatizál a forradalommal, önként ajánlják fel a birtokaikat a jogokért cserébe. A kezdeti lelkesedés azonban visszafogottá válik, a király kivégzések körüli nézeteltérés pedig kiélezi az ellentéteket. 1791-ben az alkotmány kimondja, hogy a departmanok határai egybeesnek az egyházhatárokkal, így sok püspökség megszűnik és az egyház pozíciói gyengülnek. 1795-ben kerül sor a teljes elválásra 1804-től Napóleon próbál változtatni a helyzeten, célja; a hatalom legitimálása erre pedig a pápa a legalkalmasabb személy. Nem csak a katolikus egyházzal igyekszik jó viszonyt kialakítani, támogatja a protestánsokat is, és a zsidókat is Az 1905-ös törvényhozás − − Kimondja az egyház és állam teljes elválasztását, a szekularizációt. Kimondja, hogy semmilyen segély nem illeti meg az egyházat, a szerzetesrendeket pedig az egyesületi jog hatálya alá rendeli,

vagyis működésükhöz állami engedély szükséges. Az Amerikai Egyesült Államok − − − Az első bevándorlók között nagyon sok puritán van, így a vallásszabadság központi kérdése az Egyesült Államokban. Az első alkotmány kiegészítés a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságról szól. A későbbiekben szabályozzák azt, hogy az állam nem alapíthat egyházat, valamint azt, hogy az állam semmilyen egyház működését nem korlátozhatja. Az egyházak az USA-ban, szemben az Európai gondolkodásmóddal a magánjog hatálya alá tartoznak Közép-Európa − − − Az államot és az egyházat elválasztják egymástól, de az állam részéről elvárt, hogy pozitívan álljon az egyházhoz. A cél a felekezetek közötti harmónia megteremtése, a különbségeket állami pénzekkel kell kiegyenlíteni. Ha egy egyházi szervezet közfunkciót valósít meg (egészségügy, oktatás), akkor olyan támogatásban kell részesülnie, mintha

állami szerv lenne. Az egyházat támogatják a hívők, az adományok szabadon gyűjthetők és az állam nem adóztathatja meg. Az egyházi adót az állam szervei gyűjtik be és osztják szét az egyházak között. 15 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 82. ÁLLAMSZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A SZÁZADFORDULÓ OROSZORSZÁGÁBAN 1917-IG A cári önkényuralom − − − − − A döntéseket a cár hozza, mindent ő irányít. A cár csak istennek felelős, nincs népképveselet 1711-ben hozza létre a szenátust, 1726-ban a titkos tanácsot, később ez alakul át a minisztertanáccsá 1735-ben. A cár ukázokat ad ki, tisztségviselőket nevez ki Az önkényuralom ellen óvatos reformmozgalmak indulnak el; nem a cár hatalmát akarják megdönteni, csupán beleszólást kérnek az állam életének irányításába a cár hozzájárulásával. A 19. Században Oroszországnak

hatalmas súlya van a nemzetközi politikában; Szent szövetség, Napoleon elleni háború, az 1848-’49-es forradalom leverése. A hatalmas szerkezet gyengeség a Krími háborúban mutatkozik meg, amikor az európaiak térdre kényszerítik Oroszországot. A reformok A jobbágyfelszabadítás A reformokat nem lehet tovább halogatni; 1861.február 19-én II Sándor felszabadítja a jobbágyságot A felszabadítás azonban haladékot kap, valójában a nemestől függ, hogy hajlandó e felszabadítani a jobbágyát, ez tehát csak álcázott dolog. A felszabadító szerződés megkötését csak 1881-ben teszik kötelezővé. A felszabadítás költségeinek 80%-t az állam fedezi, ehhez állami bankot kell létrehozni. A maradék összeg kifizetése a parasztnak közel 50 évig tartott, ezért megállapodhattak abban, hogy nem kell megváltást fizetnie, ha megelégszik a föld ¼-vel. Ez koldustelkek kialakulásához vezetett A jobbágyfelszabadítás dacára a faluközösségek

megmaradtak, a jobbágyok szabad költözését így továbbra is gátolták. A zemsztvo-törvény (1864) − − − Három szintje van a zemsztvo-nak; kerületi kormányzósági és országos szint. A zemsztvo választott önkormányzati testület. A kerületi szint három kúriából áll; nemesek, polgárok és parasztok kúriája, a legnagyobb az aránya a nemeseknek. Kormányzósági szint; a kerületi zemsztvokból választottak küldötteket Országos szint; Népképviseleti alapú törvényhozás, mely az uralkodóval együtt irányít. Ez azonban csak formális, a cár nem engedi ki kezéből az irányítást. A Zemsztvo feladatköre − − − Közrend Közegészségügy Közoktatás − − − Adókivetés Közigazgatás Felügyeleti szerve a kormányzóság − Határozatok végrehajtását nem végezheti 1870: Városi törvény − − − − Moszkva, Szentpétervár és még 8 nagyváros kormányzósági rangot kap, a többi kerületi rangot. Választott

önkormányzati szerve a duma; a választókat adófizetés alapján három részre osztják, tehát a választójogot vagyoni cenzushoz kötik. A duma saját tagjai közül választ polgármestert és intézőt. A város vezetője valójában a belügyminiszter által kijelölt állami hivatalnok. 1863: Egyetemi és iskolai reform − − − − − − 1855. November; megszűntetik a felvételi korlátozását 1857-től újra lehet oktatni az európai államok jogrendszereit 1860-tól újra lehet tanítani filozófiát Az 1863-as reform bizonyos mértékű autonómiát hoz; egyetemi tanács alakulhat, a rektort a tanárok választják, a miniszter megerősíti. A tankkerületi vezetők hatáskörét is megnyirbálták 1884: középiskolai statútum; a gimnázum mellett létrehozták a 8 ozátlyos reál középiskolákat, ahol természettudományokat és nyelvet tanítanak. A gimnáziumokban a fő tantárgy a latin és a görög 1864: Hadseregreform − − A hadkötelezettség

alsó határát 20 éves korban húzzák meg. A sorszolgálat 6 év + 9 év tartalék A sorszolgálat az iskolai végzettségtől függ, minél magasabb, annál rövidebb ideig tart. 15 katonai körletet alakítottak ki; a hadsereget átszervezték, a fegyverzetet korszerűsítették. 1864: Bírósági törvény − Elismerte a törvény előtti egyenlőséget, vagyis az igazságszolgáltatás függetlenné vált a rendi hovatartozástól. 16 Egyetemes állam- és jogtörténet A modern jog újabb kori története (71 - 82. Tétel) − − − 2000 – ’01 Tanév, második félév Az igazságszolgáltatás csúcsán a szenátus állt, ennek két része voln, a polgári osztály és a büntető osztály (az állami főhivatalnokok bűnügyeiben ez volt az első fok), eggyel lejjebb 10 bírósági kamara, majd kormányzósági bíróságok, végül az alsófok állt. 1872-ben hozták létre az államellenes bűnügyekkel foglalkozó osztályt. A cárt kegyelmezési jog illette

meg. A rendszer hátrányai − − A közigazgatási hatóságok bírói ítélet nélkül bárkit letartóztathatnak / száműzhetnek, Az állami hivatalnokot csak a feljebbvalójának beleegyezésével lehet perbe fogni A rendszer előnyei − − − − − Tilso az elítéltek megbélyegzése, testi megcsonkítása Botbüntetés csak parasztokra róható ki A bírákat az igazságügy miniszter nevezi ki, jogi végzetségük kell, hogy legyen, magas fizetést kapnak Bűnügyekben esküdtbíróság jár el, a tárgyalás alatt az esküdtek rendőri felügyelet alatt állnak (korrupció kivédésére) A tárgyalás szóbeli és nyilvános, nő az ügyvédi szakma presztizse. Az 1906. Áprilisi alkotmány − − A problémák 1905-ben erősödtek fel, egyre hangosabbak a reformkövetelések. II Miklós kénytelen meghajolni a nyomás előtt; szabadságjogokat ígér, miniszteri tanácsot hoznak létre, érvényesül a miniszteri felelősség. Az új alkotmány fenntartja az

egyeduralmat, a hatalom a cár kezében összpontosul. Ukázokkal létesít hivatalokat, kizárolagos hatásköre a külügy, ő a hadsereg főparancsnoka, a dumával együtt hoz törvényt, rendkívüli körülmények esetén a minisztertanács közvetlenül terjeszti javaslatait a cár elé. Az államtanács felét a ér nevezi ki, felét a testületek delegálják. Sztolipini földtörvények 1. 1906 November 9: Minden családfő, aki tagja az obscsinának kérheti az ő egyéni földtulajdonának kiadását A több részletben használt földjei helyet kérhette 1 tagban való kiadását 2. 1914 Június 14: A földközösségek kötelező feloszlatását mondja ki Parasztok tömegeit telepítik az ország más területeire, hogy ott földhöz jussanak Trockij szerint, ha a reformokat végrehajtják, a ploretáriátus 1914-ben nem tudott volna hatalomra jutni. 17