Jogi ismeretek | Büntetőjog » Bánky Szilvia - Büntetőjog tételek

Büntetőjog tételek 2004. 1. Az objektív és a szubjektív hamisság az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (hamis vásd, hamis tanúzás, erre való felhívás stb) központi kategóriája valamely állított tény hamissága. Hamisságról pedig két értelemben beszélhetünk: Az objektív hamisság azt jelenti, hogy az állított tény nem felel meg a valóságnak. Hogy egy állítás szubjektíve igaz-e vagy hamis, az a tény állítójának az állított hamis tényhez való tudati viszonyulásán múlik. Szubjektíve hamisan nyilatkozik az, aki tudja, hogy amit mond, az objektíve hamis. Itt tehát egy szándékos hazugságról van szó Ennél enyhébb megítélés alá tartozik, akit gondatlanság terhel, vagyis aki, mielőtt nyilatkozik, nem jár el a tőle elvárható kellő körültekintéssel (negligentia), ennek eredményeképpen egy objektíve hamis tényt igaznak hisz és állít. Ez is a szubjektv

hamisság esetkörébe tartozik (A luxuria fogalmilag kizárt.) Aki azonban a tőle elvárható kellő körültekintés ellenére, legjobb tudomása szerint állítja egy objektíve hamis tényről, hogy igaz, annak a nyilatkozata szubjektíve igaznak minősül. 2. A hamis vád és a hatóság félrevezetése (azonosságok, különbségek) Azonosságok: Azonos a két bűncselekmény esetében az elkövetés helye: a hatóság előtt kell zajlania (igaz, a hamis vád második tényállása ezt valamelyest leszűkíti: nyomozó hatóság, bíróság, ügyész, szabálysértési hatóság gyakorlója, fegyelmi jogkör gyakorlója). Büntetőügyekben eljáró hatóságokon kívül más hatóság is szóba jöhet, akár külföldi is. Ez a hatóságok általános feljelentési kötelezettségével függ össze (köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt, és – ha ismert – az elkövetéssel gyanúsított személyt feljelenteni). Különbségek: Az elkövetési

magatartás különbözik a két bűncselekménynél. A hamis vád történhet vádolással (hamis tényállítás arra vonatkozóan, hogy valaki bűncselekményt követett el, vagyis alkalmas arra, hogy valaki ellen felkeltse a hatóságnál az alapos gyanút, és így beindítsa a büntetőeljárás gépezetét; nem azonos az ügyészi vádemeléssel, nem eljárásjogi kategória) vagy koholással, koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozásával (hamis tárgyi bizonyítékok kreálása, ill. bűncselekmény tárgyi körülményeinek hamis színben való bemutatása, átrendezése – szintén arra alkalmas módon, hogy a hamisan gyanúsított ellen megindulhasson az eljárás). A hatóság félrevezetése bejelentéssel valósul meg, vagyis olyan tényállást közöl az elkövető a hatósággal, hogy bűncselekmény történt (a törvény nem feljelentést ír, de gyakorlatilag általában erről van szó). A legfontosabb különbség a két bűncselekmény közt a

passzív alanyisággal és az ezzel szorosan összefüggő jogtárgyvédelemmel kapcsolatos. A hamis vádnak ugyanis mindig konkrét (nem feltétlen megnevezett, elég, ha egyéb módon a koholmány vagy a vádaskodás alapján beazonosítható) személy ellen kell irányulnia, aki büntethető is. A jogi tárgy tehát kettős: a tényállás védi egyfelől az igazságszolgáltatás zavartalan működését mint igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény; másfelől pedig az ember (a megvádolt személy) becsületét, szabadságát, jóhírnévhez való jogát. Ezzel szemben a hatóság félrevezetésének sosincs passzív alanya, a bejelentés csak bűncselekményt jelöl meg, elkövetőt nem. Így ez a tényállás csak az igazságszolgáltatás zavartalan működését védi. Amennyiben a bejelentés konkrét személyt érint, úgy már a hamis vád valósul meg, a hatóság félrevezetése tehát szubszidiárius tényállás az előbbihez képest (ezt a törvény szövege

expressis verbis ki is mondja, de a fenti módon logikailag is levezethető). Eredmény tekintetében is különbözik a két bűncselekmény: a hamis vád nem A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 1 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! eredmény-bűncselekmény: a vádaskodásnak ill. a koholásnak a hatóság tudomására jutásával befejezett (eredményt – a büntetőeljárás megindulását ill. az elítélést – csak a minősített esetek értékelnek – ezek objektív büntethetőségi feltételként merülnek fel). Kísérlet fogalmilag kizárt. A hatóság félrevezetése viszont csak akkor valósul meg, a „büntetőeljárás alapjául szolgál”, vagyis ha eredménye a büntetőeljárás megindulása. Addig a kísérlet stádiumában marad a bejelentéstől kezdve. A hamisság tekintetében is különbség

fedezhető fel a két tényállás közt. Hamis vád esetében mind a szándékos, mind a gondatlan szubjektív hamisság szóba jöhet, azaz ha az objektíve hamis, valóságnak meg nem felelő tényt állít szándékosan igaznak, vagy ha az objektíve hamis tényt azért látja és állítja igaznak, mert a tőle elvárható kellő gondosságot nem tanúsította az igazság felderítésével kapcsolatban (negligentia). Megjegyzendő, hogy a koholás elkövetési magatartása aligha lehet gondatlanul szubjektíve hamis. A hatóság félrevezetése esetében azonban csak a szándékos szubjektív hamisság tényállásszerű. Szubjektíve igazmondás – tehát ha objektíve hamis tényt a tőle elvárható kellő körültekintés ellenére igaznak vél és állít – sosem valósítja meg ezeket a bűncselekményeket. Azonban a szubjektíve igaz, objektíve hamis vádolás megvalósíthatja a rágalmazás tényállását, hiszen ez utóbbinál nem számít az igazságtudat, csak a

becsületsértő mivolt. Szubjektíve hamis, objektíve igaz bejelentés azonban nem eredményez rágalmazást passzív alany hiányában. 3. A hamis tanúzás elkövetői A tanú részéről valótlan vallomás tételével vagy való tények elhallgatásával követhető el a bűncselekmény. Tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, és a hatóság ilyenként kihallgatja. Csak olyan tanú jöhet számításba, aki megfelel a tanúkihallgatás szabályainak. Vagyis nem áll fenn rá kizáró ok, vagy a vallomás megtagadhatósága esetén nem él ezzel a lehetőséggel. A szakértő akkor valósíthatja meg a bűncselekményt, ha hamis szakvéleményt, a szaktanácsadó pedig, ha hamis felvilágosítást ad. A szakértő a büntetőeljárásban a tárgyi bizonyítékokat, a terheltet stb vizsgálja, és ebből von le szakmai konzekveciákat. Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell

alkalmazni. Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér. Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják. A tolmács, fordító hamis fordítás adásával szintén elkövetője lehet e bűncselekménynek. 4. Mentő körülmény elhallgatása:  elkövetője Akárki lehet, kivéve a tanú. Ugyanis ha a tanú a tényállásban foglalt elkövetési magatartást megvalósítja, ezzel a hamis tanúzás bűncselekményét követi el (a „való tény elhallgatása” fordulat szerint), csak ez utóbbi állapítható meg a terhére.  ki nem büntethető? Büntethetőséget kizáró körülményt tartalmaz a

törvényi tényállás két esetre. Méltányolható okból nem várható el ugyanis az, hogy bárki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja – így ilyen esetben a mentő körülmény elhallgatását nem rendeli büntetni a törvény. Hasonlóképpen, ha a törvénynél fogva kizárt valakinek a tanúkénti kihallgatása, mentő körülmény elhallgatással nem lehet e bűncselekmény elkövetője. Ilyenek az büntetőeljárási A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 2 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! törvény szerint a különböző titoktartásra köteles személyek (állam-, szolgálati titok birtokosa, védő, lelkész stb). 5. A haszonszerzés végett való bűnpártolás elhatárolása az orgazdaságtól A haszonszerzés végett való bűnpártolás a bűnpártolás minősített

esete; az orgazdaságtól való elhatárolás szempontjából a tárgyi alakzata jön szóba, vagyis azon esetkör, amikor az elkövető a bűncselekményből származó előny biztosításában működik közre. Különbség állapítható meg a két bűncselekmény között egyfelől abból a szempontból, hogy míg az orgazdaságot csak a törvényben taxatíve felsorolt kilenc vagyon elleni bűncselekmény alapulvételével lehet elkövetni, addig a haszonszerzés végett való bűnpártolás akármilyen bűncselekményre vonatkozhat, melyből vagyoni vagy személyi előny származhat. A lényeges elhatárolási pont ott keresendő, hogy bár mindkét esetben haszonszerzés végett dolgozik az elkövető, de míg az orgazda ezt magának vagy az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül bárki másnak a javára teszi; addig a bűnpártoló sosem a maga javára, hanem bárki máséra, legfőképpen az alapbűncselekmény elkövetőjéére cselekszik. 6. A hatósági eljárás

akadályozása és a 255 § szerinti vesztegetés (azonosságok, különbségek) A két tényállás azonos célzatot fogalmaz meg, jelesül hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, kötelezettségeit ne teljesítse. A vesztegetés esetén azonban ezen azonos célzaton túl az is célzatként szerepelhet, hogy ő maga ne gyakorolja törvényes jogait, ne teljesítse kötelezettségeit. Azonos a két bűncselekmény abban is, hogy eredményt nem tartalmaz egyik sem. A legszembeötlőbb különbség a két tényállás között az elkövetési mód tekintetében mutatkozik: ugyanazt a célt az első esetben erőszakkal, fenyegetéssel való kényszerítéssel, a második esetben pedig jogtalan előny adásával, elfogadásával törekszik elérni. Az erőszak a testre való fizikai ráhatást jelenti, amely lehet akaratot hajlító vagy megtörő; Valamint személy elleni vagy dolog elleni. A fenyegetés fogalmát a Btk értelmező

rendelkezése tartalmazza: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Nem zárja ki a fenyegetés fennállását, ha a kilátásba helyezett hátrány nem jogellenes (pl. feljelentéssel való fenyegetés) Az előny a megvesztegetettnél vagy hozzá közel álló személynél jelentkező (ill. ilyennek szánt) kedvezőbb állapot. Lehet vagyoni (készpénz, hitel, tartozás elengedése stb) vagy személyes (pl. szexuális szolgáltatás, egy visszterhes jogügylet megkötése, munkalehetőség – a munkabér azonban nem! stb.), a szokásos alkalmi ajándékon felül Különbözik a két tényállás másrészt a jogi tárgy tekintetében. A hatósági eljárás akadályozásának ugyanis kettős jogi tárgya van: egyfelől az igazságszolgáltatás és a hatóságok zavartalan működése (igazságszolgáltatási bűncselekmény), másfelől az ember személyes szabadsága. A 255 § szerinti vesztegetésnek azonban

jogi tárgya csupán a közélet, a hatósági eljárások tisztaságába vetett bizalom (közélet tisztasága elleni bűncselekmény), itt ugyanis nincs szó más ember személyes szabadságának korlátozásáról. Ezzel szoros összefüggésben a passzív alanyiság tekintetében is eltér a két bűncselekmény. Hatósági eljárás akadályozása esetében passzív alannyá válik az, akinek törvény alapján jogai ill. kötelezettségei lennének (ezt az eljárási törvények határozzák meg), de az ezekkel való éléstől ill. ezek teljesítésétől az elkövető erőszakkal, fenyegetéssel elzárja. A vesztegetési tényállásban a másik fél, az előny elfogadója ill. adója nem passzív alany Ráadásul ha az előny elfogadója hivatalos személy, úgy a passzív hivatali vesztegetés bűncselekményének alanyává is válhat. Az elkövetési magatartás is különböző a két bűncselekmény esetében: a hatósági eljárás akadályozása esetében magát az A

jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 3 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! akadályozást számítjuk ilyennek, a vesztegetésnél pedig a jogtalan előny adását ill. elfogadását. A többi vesztegetéses tényállással szemben itt előny ígérete nem tényállásszerű 7. A passzív vesztegetés elkövetői és elkövetési magatartásai Elkövetők: A passzív hivatali vesztegetés tettese speciális alanyként a hivatalos személy. A hivatalos személyek listáját a Btk. Általános része tartalmazza Ez a taxatív felsorolás részben bizonyos közjogi méltóságokat, állami tisztségeket (országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, alkotmánybíró, bíró, ügyész, állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese valamint a

külön biztosok, helyi önkormányzati testületek tagja, közjegyző és közjegyző-helyettes, önálló bírósági végrehajtó és -helyettes); részben bizonyos szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozó szolgálatot teljesítő személyeket tartalmaz (alkotmánybíróság, bíróság, ügyészség, államigazgatási szerv, önkormányzati igazgatási szerv, ÁSZ, Köztársasági Elnök Hivatala, OGY Hivatala); részben pedig olyan személyeket von e kategóriába, akik jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél közhatalmi, államigazgatási feladatot látnak el. Bűnsegédként az „egyetért” fordulattal megvalósuló tényállás esetében az szerepel, aki a jogtalan előnyt elfogadja vagy kéri, ha ez nem a tettes hivatalos személy (hanem pl. hozzátartozója, akin keresztül befolyást akarnak gyakorolni a hivatalos személyre). Ez alól kivétel, ha a kérő vagy elfogadó maga is hivatalos személy,

mert akkor egy másik passzív vesztegetésnek lesz ő a tettese. A passzív vesztegetés másik (pontatlanul „gazdaságinak” emlegetett vétségi) tényállása esetében a tettesek három csoportja jöhet szóba. Az alábbiakban felsorolt szervezet tagjairól, dolgozóiról van szó, akik nem hivatalos személyek (mert akkor a hivatali vesztegetés valósulna meg). • A költségvetési szerv fogalmát az államháztartásról szóló törvény tartalmazza. Olyan jogi személy, amely a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából [] végzi. • Gazdálkodó szervek a Btk. értelmező rendelkezése szerint egyfelől a Ptk-ban felsorolt gazdálkodó szervek, másfelől azok a szervezetek, amelyeknek gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. • A

társadalmi szervezet fogalmát az egyesülési jogról szóló törvény adja. Olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. A bűnsegédre a hivatali vesztegetésnél írtak érvényesek. A passzív vesztegetés harmadik tényállásának („gazdasági vesztegetés” bűntetti alakzata) tettesei a fent felsorolt 3 típusú szervezet önálló intézkedésre jogosult tagjai, dolgozói lehetnek. Önálló intézkedésre az jogosult, aki a szerv működését, a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait, érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet; valamint akik ezen szervek képviseletére jogosultak. Bizonyos szintű vezetői jogkörök hordozói sorolhatók tehát ide. Hogy kik ezek, azt az alapító jogszabály, okirat, határozat stb határozzák meg A bűnsegédre a fentiek

érvényesek. Elkövetési magatartások: Jogtalan előny kérése. Az előny a megvesztegetettnél jelentkező (ill ilyennek szánt) kedvezőbb állapot. Lehet vagyoni (készpénz, hitel, tartozás elengedése stb) vagy személyes (pl. szexuális szolgáltatás, egy visszterhes jogügylet megkötése, munkalehetőség – a A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 4 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! munkabér azonban nem! stb.), a szokásos alkalmi ajándékon felül A korrupciós kapcsolat kezdeményezője a kérő. Jogtalan előny vagy ennek ígéretének elfogadása. Nem szükséges tehát, hogy a kezdeményezés a tettestől induljon ki. Jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ez esetben az előny nem a passzív vesztegetőnél, hanem az ő tudtával és egyetértésével másnál jelentkezik

(vagy másnak szánják), és erre tekintettel válik korrupttá a passzív vesztegető. Egyik elkövetési magatartásnál sem feltétel, hogy az előnyös helyzet ténylegesen bekövetkezzen, elegendő ennek kilátásba helyezése. A passzív hivatali vesztegetés csak akkor tényállásszerű, ha az elkövetési magatartásokra a passzív vesztegető működési körével kapcsolatban kerül rá sor. Ugyanilyen esetekben felel a passzív „gazdasági” vesztegető önálló intézkedésre jogosult tagja. A passzív „gazdasági” vesztegetés vétségi alakzatának tetteséről ugyanez csak akkor mondható el, ha előny kérésével valósítja meg a bűncselekményt. A másik két magatartás esetében szükséges ezen kívül a tényállásszerűséghez, hogy a kötelességét is megszegje a vesztegetés következtében. Csak olyan kötelességekről lehet itt szó, melyek jogilag kikényszeríthetőek, tehát pl. pusztán az alapszabályban foglalt kötelezettségek

egyesület esetében irrelevánsak. 8. A befolyással üzérkedőknek előnyt adó felelőssége A törvényi tényállás csupán a befolyással üzérkedő és a neki előnyt adó kapcsolatának a passzív oldalának büntetendőségéről rendelkezik, azaz a befolyással üzérkedő felelősségét tárgyalja. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az előny adója nem felel-e ezzel a cselekménnyel kapcsolatban (hiszen ő az aktív oldal megvalósítója). Ezt a kérdést a bűncselekmény jogi tárgyának helyes megállapítása fényében válaszolhatjuk meg. Ez pedig nem egyéb, mint közélet, a hivatali működésével vetett bizalom. Tehát nem a hivatalos személy befolyástól mentes döntésének a védelmét célozza a tényállás, pusztán az ebbe vetett közbizalomét. Az előny adója az aktív vesztegetést valósítja meg (ennek hivatali vagy gazdasági, társadalmi szervezettel kapcsolatos alakzatát), ha azért adja az előnyt a befolyással üzérkedőnek, hogy az

továbbadja a megvesztegetendő személynek, utóbbit részrehajlásra bírja. Tekintettel a jogi tárgyra ez esetben nem számít, hogy a befolyással üzérkedő esetleg csak állította, azt a látszatot keltette, hogy ő a megvesztegetéshez ilyenmódon hozzá fog járulni, mivel a közvetítés elvállalásával már sérült fent említett közbizalom. Paradox módon úgy valósulhat meg tehát ebben az esetben a vesztegetés, hogy a megvesztegetendő esetleg nem is tud róla. Az előny adója nem követ el bűncselekményt, amennyiben a befolyással üzérkedő részére juttat előnyt azért, hogy az a befolyásánál fogva érvényesítse akaratát a befolyásolandó pozícionáriusnál. Ugyanis ilyenkor a fent nevezett jogi tárgy nem sérül Ha a kezdeményezés az előny adójától indul ki, ebben az esetben a bűncselekmény leleplezése esetén az általa adott vagyoni előny vagyonelkobzás tárgya lesz mint a befolyással való üzérkedés bűncselekményének

tárgya. Ha azonban a kezdeményezés a befolyással üzérkedőtől indul, ez esetben az előnyt adó csalás áldozata lett, a vagyoni előnyt pedig visszakapja, amennyiben lelepleződik a bűncselekmény. 9. A passzív vesztegetés alanyai, elkövetési magatartásuk azonossága és különbsége ld. 7 tétel 10. A vesztegetés feljelentésének elmulasztása A hivatalos személy, amennyiben korrupciós bűncselekményt észlel, feljelentési kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása bűncselekmény. A bűncselekményt speciális A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 5 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! alanyként tehát csak hivatalos személy követheti el. A hivatalos személy fogalmát a Btk Általános részében találjuk. Itt olyan hivatalos személyről van szó, aki hivatali ténykedése során szerez tudomást

hitelt érdemlően még le nem leplezett korrupciós bűncselekményről. Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési magatartása tiszta mulasztás. Kísérlete tehát fogalmilag kizárt. A tényállás befejezett tehát abban az időpontban, amikor először lehetősége nyílna rá, hogy feljelentést tegyen („mihelyt teheti”), de ezt nem teszi meg. Alanyi oldalon a bűnösség tekintetében csak a szándékosság jöhet szóba. Érdemes összefoglalni, mikor mentesül a hivatalos személy a feljelentési kötelezettsége alól: • ha nem e minőségében szerez tudomást a korrupcióról, vagyis pl. egy baráti beszélgetés közben; • ha ugyan hivatali minőségében, de nem hitelt érdemlően szerez tudomást, tehát pl. egy vicc keretében; • ha az alapbűncselekmény elkövetője a hivatalos személy hozzátartozója (törvényben meghatározott büntethetőséget kizáró ok); • ha a Be-ben meghatározott feljelentési kötelezettséget nem teljesíti a

büntetőeljárást folytató hatóság, ez még nem valósítja meg ezt a bűncselekményt (legfeljebb fegyelmi felelőssége áll fenn). 11. A büntethetőséget megszűntető körülmény a vesztegetéssel kapcsolatban Mivel a vesztegetéses tényállásoknak nincsen passzív alanya, következésképp nem áll egyik félnek sem érdekében, hogy feljelentse bűntársát, a törvény a büntethetőség megszűntetésével honorálja az együttműködő elkövetőt. Ennek feltételei a következők • A cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, fel kell jelenteni a hatóságnál. Ez azonban még nem elégséges a mentesüléshez, mert a bűnüldözési érdek csak akkor érvényesül megfelelően, ha az egész vesztegetéses kapcsolatrendszer napvilágra kerül. Feltétel továbbá tehát, hogy • feltárja az elkövetés körülményeit és a vesztegetés másik alanyának a személyét; • a kapott vagyoni előnyt vagy ellenértékét pedig át kell adnia a

hatóságnak (ez a passzív vesztegetőknél kerülhet szóba ill. amikor az aktív gazdasági vesztegeető azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogadott el). Nem vonatkozik a büntethetőséget megszűntető ok a passzív vesztegetőre, amennyiben • a hivatali vesztegető jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél; ill. ha a cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el; • a „gazdasági” vesztegető, amennyiben a jogtalan előnyért kötelességét megszegi; ill. ha a cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el. 12. A befolyással üzérkedő ügyfele tevékenységének jogkövetkezményei ld. 8 tétel 13. A közveszélyokozás elkövetési magatartásai • A közveszély előidézése minden olyan magatartást felölel, amely alkalmas az

eredmény létrehozására (az eredmény maga a közveszély). Veszély áll fönn, ha reálisan lehet számolni emberélet, testi épség vagy anyagi javak sérülésének a lehetőségével. Közveszélyről beszélünk, ha meg nem határozott vagy nagyobb létszámú meghatározott embercsoport életét, testi épségét fenyegető helyzet jön létre, vagy ha jelentős értékű A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 6 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! dolgok kerülnek olyan körülmények közé, hogy megsemmisülnek vagy megrongálódásuk valószínűsíthető. • A közveszély elhárításának megakadályozása már kialakult közveszélyes helyzethez kapcsolódik. Közömbös, hogyan alakult ki, ezalól kivétel az az eset, amikor az akadályozó maga idézte elő, ekkor ugyanis nem az elhárítás megakadályozása,

hanem az előidézés miatt felel (büntetlen utócselekmény). Megvalósítható aktív tevékenységgel vagy mulasztással is, utóbbi csak akkor, ha az elkövetőnek jogszabályban foglalt kötelezettsége lett volna az elhárításban való aktív közreműködésre. • A közveszély következményei enyhítésének az akadályozása szintén a már kialakult közveszély esetén valósítható meg. Közömbös, hogyan alakult ki, ezalól kivétel az az eset, amikor az akadályozó maga idézte elő, ekkor ugyanis nem az elhárítás megakadályozása, hanem az előidézés miatt felel (büntetlen utócselekmény). De már nem is a közveszélyhez, hanem annak következményeihez kötődik ez a magatartás. Az akadályozás aktív ill. passzív változatára a fentiek irányadók 14. A közérdekű üzem megzavarásának elkövetési tárgyai A bűncselekmény elkövetési tárgya a közérdekű üzem, melyet a törvény maga definiál. Így közérdekű üzemnek számítanak a

következő objektumok. • A közmű olyan termelő egység, mely az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság víz-, gőz-, gáz-, villany-, hőenergia. ellátását biztosítja, ill a lakosság általános kényelmét, egészségét szolgálja. • A közforgalmú tömegközlekedési üzem olyan tömegközlekedési eszközt jelent, melyet a lakosság széles köre vehet igénybe és nagyszámú utas egyidejű szállítására alkalmas (konjunktív feltételek). Az első feltétel hiánya miatt nem tartozhat ide a munkahelyi különbusz-járat, a második hiányában a taxi. • A távközlési üzem körébe a távbeszélő, távíró, rádió, televízió, telex stb. és a tenger alatti kábelek tartoznak. • A hadianyagot, energiát, üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem a gazdaség egésze szempontjából meghatározó jelentőségű, ill. egyes termékek fő alkoelemételőállító üzem. Elkövetési tárgy lehet továbbá olyan berendezés vagy vezeték, amely

a közérdekű üzem alaptevékenységének a végzéséhez szükséges. 15. Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vgay tömeges áruszállításra alkalmas jármű elkövetési tárgyai és magatartásai A bűncselekmény elkövetési tárgyai a légi jármű, a vasúti, a vízi, a közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű. A légi jármű fogalmát a légi közlekedésről szóló törvényben találjuk: eszerint a légi közlekedés eszköze, minden személy által vezetett repülő eszközt ide foglalva (pl. repülőgép, helikopter, léghajó) Vasúti, vízi, közúti járművek közül csak azok tartoznak az elkövetési tárgyak közé, amelyek tömeges személy- vagy áruszállításra alkalmasak. Nem számít, hogy gépi meghajtásúak-e vagy sem A bűncselekmény elkövetési magatartása a fent említett járművek valamelyike feletti ellenőrzés elkövető általi magához ragadása. Megvalósulhat a vezetés

átvételével, de úgy is, hogy a járművet továbbra is a személyzet vezeti, de az elkövető utasításait követve. 16. A visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel elkövetési magatartásai Az elkövetési magatartások mindegyikénél fontos szerepet játszik a lőfegyver, lőszer gyártásához, kereskedelméhez; megszerzéséhez, tartásához, országból való kiviteléhez, oda behozatalához, átszállításához; valamint javításához, hatástalanításához szükséges engedély. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 7 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Az engedélyezés feltételeit igazgatási jogszabályok határozzák meg (két kormányrendelet: a polgári használatra szolgáló kézilőfegyverekről és lőszerekről stb. szóló és a légfegyverekről és lőszerekről szóló; valamint egy vhr.), ilyen

értelemben a büntetőtörvényi tényállás kerettényállás. Az engedély kiadására a rendőrség jogosult Engedély adható természetes személyeknek meghatározott célokból, egészségügyi alkalmasság, megfelelő vizsga letétele és kizáró körülmény hiánya esetén. Önvédelmi célból adható maroklőfegyver a jogszabályban meghatározott állami funkciók betöltőinek. Ennek tükrében elkövetési magatartások a következők, melyeknek engedély nélkül való megvalósítása tehát kimeríti a jelen törvényi tényállást. Lőfegyver készítése alatt az előállítást értjük. A megszerzés akármilyen címen való birtokbavételt jelent, tartós birtoklás céljából. E két cselekmény elkövetője nem lehet tettese a tartással történő elkövetésnek (büntetlen utócselekmény), ugyanis ezt akkor állapítjuk meg, ha a hozzájutás jogszerű volt, de utána engedély nélkül huzamosabb ideig birtokolja valaki a fegyvert, de legalábbis

rejtekben tartja, számára bármikor hozzáférhető módon. A forgalomba hozatal az elkövetési tárgy átadását jelenti (eladás, bérbe adás, ajándékozás stb.) személyek egy meghatározott konkrét körének, akár visszterhesen, akár ingyenesen. A fent felsorolt magatartások tanúsítása nemcsak akkor büntetendő, ha engedély nélkül megy végbe, hanem akkor is, ha érvényes engedély kereteit (időben, fegyverek számában, minőségében stb.) túllépve Végül elkövetési magatartás az is, ha az engedélyes a tárgyat az adott fegyverfajtára engedéllyel nem rendelkezőnek adja át. Átadás valósul meg, ha a dolgot más személynek véglegesen vagy hosszabb időre, annak beleegyezésével birtokába adja úgy, hogy az a dolog fölött ténylegesen uralma szerez. 17. A fegyercsempészethez hasonló jellegű búncselekmények a visszaesés szempontjából A fegyvercsempészet minősített esetként rendeli büntetni a különös visszaesőként való

elkövetést. Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől három év még nem telt el. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A fegyvercsempészet tényállásának megfogalmazásakor a jogalkotó nem bízza a jogalkalmazóra annak megállapítását, hogy mely bűncselekmények számítanak hasonlónak a különös visszaesés szempontjából, hanem maga határozza meg őket. Ezek a következők: • visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel; visszaélés fegyverrel vagy lőszerrel; visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel; • a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei;

közveszély-okozás; nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete; visszaélés radioaktív anyaggal; • a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei; robbanóanyag vagy robbanószer felhasználásával elkövetett rongálás. 18. A bűnszervezetben való részvétel általános részi és különös részi tényállásának kapcsolata A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 8 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! A bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, melynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A bűnszervezetekre

vonatkozóan tartalmaz az Általános rész a Különös rész tényállásaira általánosságban irányadó rendelkezést, de a Különös rész maga is tartalmaz egy tényállást „bűnszervezetben való részvétel” címmel. Fontos ezért meghatároznunk a két szabály alkalmazási körét Ez a védett jogi tárgy helyes megállapításával lehetséges. Az Általános rész büntetési tétel-emelési következményt fűz az egyes (ötévi vagy ezt meghaladó szbadságvesztéssel büntetendő szándékos) bűncselekmények bűnszervezetben való elkövetéséhez. Ezekben az esetekben a védett jogi tárgy tehát mindig a különös részi tényállásnak megfelelő aktuális jogi tárgy. Az újabb büntetőpolitika azonban a bűnszervezetek puszta létét is kellően veszélyesnek értékeli ahhoz, hogy a büntetőjog eszközeivel lépjen fel ellene. A Különös rész bűnszervezetben való részvétel tényállása tehát a szervezett bűnözés elleni eredményes

küzdelemhez fűződő társadalmi érdeket védi mint jogi tárgyat. A bűnszervezet létrehozása, melyet ez a tényállás büntetni rendel, tulajdonképpen előkészületi jellegű magatartás a bűncselekmények bűnszervezetben való elkövetéséhez képest, amire az Általános részi rendelkezés vonatkozik. E tényállás által válik tehát lehetővé, hogy a bűnszervezetben való bűnelkövetést már előkészületi stádiumban büntesse a büntetőjog. Ha már kísérlet stádiumba jut az elkövetés, akkor az alapbűncselekmény állapítható meg az Általános rész szerint megemelt büntetési tétellel. Halmazat tehát nem keletkezhet Természetesen mindezek csak akkor érvényesek, ha olyan bűncselekmények elkövetéséről ill. előkészületéről van szó, melyek ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendők – ha csak a minősített esetükben, akkor csak e minősített eset tartozik e rendelkezés hatálya alá –, és szándékosan

követik el őket. 19. A szólásszabadság és a közösség elleni izgatás kapcsolata A rendszerváltással bevezetett demokratikus jogrend megkövetelte a szólásszabadság kiteljesedése elé gördülő büntetőjogi akadályok elhárítását. Azonban bár a szólásszabadság egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk, más alapjogok és a közérdek védelme megkívánja adott esetben a korlátozását. Az egyensúly megtalálása fontos és nehéz jogalkotási feladat egy kialakuló demokráciában. A szocialista büntetőjog az izgatásos bűncselekményeknek két változatát ismerte. Az egyik a politikai rendszer ellen való hangolást büntette – természetesen ennek a demokráciában nem lehetett helye többé. Maradt a politikailag neutrális, egyéb tárgyakat védő „közösség elleni izgatás”. A törvényben meghatározott személyek csoportjaival szemben táplált előítéletek hangjainak eltávolítása a nyilvánosság elől – ez olyan érdeknek

bizonyult, mely szükségessé teszi a szólásszabadság korlátozását. A cselekmény elkövetési tárgyai 1989 óta változatlanok: a magyar nemzet; valamely nemzeti, etnikai, vallási, faji csoport; a lakosság egyes csoportjai. Elkövetési magatartásai eredetileg az ezen csoportok ellen való gyűlöletre uszítás volt, valamint a sértő, lealacsonyító kifejezés használata volt rájuk vonatkozólag. 1996-ban a második fordulat helyébe a gyűlölet kifejezésére alkalmas egyéb cselekmény elkövetése mint elkövetési magatartás került, a szélesebb értelmezhetőség kedvéért. Az Alkotmánybíróság azonban ennek a folyamatnak azonban már „megállj”-t parancsolt. A 12/1999-es AB határozat a második fordulatot megsemmisítette, mondván, hogy nem felel meg a határozott törvényalkotás büntetőjogi alapelvének. Az AB ezzel tágabb teret engedett a szólásszabadság érvényesülésének. Kifejtette, hogy a közösség elleni tényállás keretében

csak olyan magatartás büntethető, amely érzelmi-indulati cselekvés kiváltására alkalmas másokban. Ezt takarja a gyűlöletre uszítás Olyan cselekmények A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 9 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! büntetendővé nyilvánítása, melyek nem alkalmasok e cél elérésére, nem alkotmányos a szólásszabadság védelmének szempontjából. Megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság inkább az Egyesült Államok szólásszabadságkoncepcióját teszi a magáévá jogértelmezésében, mely liberálisabban kezeli a kérdést, mint Európa más jogrendszerei általában. Döntéseik azt az álláspontot tükrözik, hogy a szólásszabadság büntetőjogi eszközökkel való korlátozását a szükséges minimumra kell szorítani. 20. A garázdaság tényállási elemei Tárgyi oldalon a

bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítása. Minden bűncselekmény közösségellenes, a garázdaság specifikumát a kihívó jelleg adja, ami azt fejezi ki, hogy az elkövető a társadalmi együttélés alapvető normáit tudatosan és nyíltan semmibe veszi. Az elkövetési tárgy az elkövető vagy más tulajdona (a védett jogi tárgy nem a tulajdonviszonyok épsége, hanem a köznyugalom!), passzív alanya pedig akárki lehet, akár a randalírozó csoport egyes tagjai is a többiek viszonylatában. A szabálysértési alakzattól az elkövetési mód határolja el a bűncselekményt. Erőszakosnak kell lennie a magatartásnak. Az erőszak a passzív alany testére vagy az elkövetési tárgyra való fizikai ráhatás. Személy elleni erőszak esetében a támadó szándék feltétel, a tényleges sérülés okozása nem feltétlen. Lehet akaratot megtörő (vis absoluta), vagy hajlító (vis compulsiva) Dolog elleni

erőszak esetén feltétel a rendeltetésellenes érintés, a tényleges állagsérelem nem. Nem eredménybűncselekmény, elegendő, ha alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ezen jelenségek tényleges bekövetkezése nem szükséges a tényállásszerűséghez. A megbotránkozás másnak az adott cselekménnyel kapcsolatos nemtetszését, felháborodását jelenti. A riadalom szintén érzelmi reakció, ijedtség, félelem Alanyi oldalon megállapítható bűnösség szempontjából, hogy csak szándékosan valósítható meg, amely lehet egyenes vagy eshetőleges is. Az elkövető tudatában van annak, hogy magatartása kihívóan közösségellenes, és ezáltal alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. 21. Az önbíráskodás és a zsarolás azonos és eltérő tényállási elemei Azonosságok: Tárgyi oldalon a két bűncselekménynek azonos az elkövetési magatartása: kényszerítés valaminek a tevésére, nem

tevésére vagy eltűrésére való kényszerítése. A cselekvési szabadság két alkotóeleme az akaratszabadság és az akaratnak megfelelő cselekvés – kényszerítés esetén a passzív alany nem cselekedhet az akaratának megfelelően. A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie. A törvényi tényállás tartalmaz elkövetési módot: erőszakkal vagy fenyegetéssel kell történnie a kényszerítésnek. Az erőszak a testre való fizikai ráhatást jelenti, amely lehet akaratot hajlító vagy megtörő. Kényszerítés esetén csak személy elleni erőszak jöhet szóba, dolog elleni nem. A fenyegetés fogalmát a Btk értelmező rendelkezése tartalmazza: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Nem zárja ki a fenyegetés fennállását, ha a kilátásba helyezett hátrány nem jogellenes (pl. feljelentéssel valófenyegetés) Alanyi oldalon megállapítható, hogy mivel mindkét bűncselekmény

célzatos, bűnösség tekintetében csak az egyenes szándék jöhet szóba. Különbségek: A két bűncselekmény eltéréseinek gyökere a védett jogi tárgyak különbözőségében rejlik. Az önbíráskodás köznyugalom elleni bűncselekmény, a jogérvényesítés törvényes útját védi; nem feltétlen a vagyoni viszonyokat. Ezzel szemben a zsarolás a vagyon elleni bűncselekmények fejezetében szerepel, jogi tárgyai a vagyoni viszonyok és a cselekvési A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 10 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! szabadság. A jogi tárgyak különbözősége a két tényállás eltérő célzatában fejeződik ki Az önbíráskodás esetében az elkövető abból a célból cselekszik, hogy jogos vagy jogosnak vélt igényeinek érvényt szerezzen. Jogos, ha valamely jogi norma (leginkább a

polgári jog szabályai) alapján jogi úton kikényszeríthető. Ha azonban ez csupán az elkövető feltevése, és valójában jogtalan, úgy az igény csak jogosnak vélt. A zsarolás célja viszont egyenesen a jogtalan haszonszerzés – akár maga, akár más részére. Jogtalan a haszon, ha jogszabályba ütközően vagy jogszabály megkerülésével kötötték ki. Jogtalan igények kielégítése esetén merülhet tehát fel az elhatárolási probléma, és az a kritérium, hogy az elkövető tudata átfogjae, hogy a kikényszerítendő igény jogtalan – ha ebben téved, az önbíráskodás esete forog fenn; ha tudja, és vagyoni haszonszerzésre törekszik ezáltal, úgy zsarolásról van szó. Eredményüket tekintve is különböző a két tényállás: az önbíráskodás pusztán a kényszerítésnek megfelelő pszichés eredményt követeli meg a tényállásszerűséghez (a passzív alany valamit tegyen – aktív magatartás –, ne tegyen – passzivitás –,

eltűrjön – akaratának meg nem felelő tevékenység kényszerű tudomásulvétele), a célzatnak megfelelő eredmény bekövetkezése már nem feltétele a befejezettségnek. A zsarolásnál ez a pszichés eredmény ugyanúgy feltétel, de ezen felül szükséges még a befejezettséghez egy káreredmény is az elkövetési magatartással ok-okozati összefüggésben. A kár a vagyoni helyzetben bekövetkezett értékcsökkenés, azonban nem feltétlen a passzív alanynál jelentkezik. A kár tekintetében elégséges eshetőleges szándéknak fennállnia. A tényállást kiegészíti az önbíráskodásnál egy büntethetőséget kizáró ok – nem büntethető az elkövető, ha az erőszakot, fenyegetést az adott igény érvényesítéséhez legálisan alkalmazhatja (pl. a szállodás a nemfizetés estére biztosított törvényes zálogjogát a csomag erőszakos elvételével érvényesíti). Ez a kedvezmény értelemszerűen nem fogalmazódhat meg a zsarolás esetén, hiszen

jogtalan haszonszerzéshez nyilvánvalóan nem asszisztálhat a jog. 22. A közokirat-hamisítás elkövetési magatartásai A közokirat-hamisításnak két fő formája ismeretes: az egyik bárki által elkövethető, a másik a hivatalos személy közokirat-hamisítása. Bárki által megvalósítható elkövetési magatartások: • A hamis közokirat készítése akkor képzelhető el, ha eredetileg nem létezett okirat, és az elkövető maga hoz létre egy, a valódiság látszatát keltő okiratot, melyben a feltűntetett kiállító nem azonos az elkövetővel. A közokirat tehát akkor is hamis ilyenmódon alakilag, ha tartalmilag a valóságot tükrözi. A hamis közokiratnak rendelkeznie kell a közokirat jogszabály szerinti alakszerűségi kellékeivel. • A közokirat tartalmának meghamisításakor ezzel szemben egy már létező, alakilag valódi közokiratból indulunk ki, amelynek a tartalmát változtatja meg az elkövető. A változtatás ténye a lényeges,

közömbös annak valóságtartalma. A hamisításnak részre kell vonatkoznia, amely joghatás kiváltására alkalmas. A meghamisított közokirat továbbra is megfelel a közokiratiság jogszabály szerinti alakszerűségi követelményeinek. • A hamis, meghamisított vagy más nevére szóló – egyébként nem hamis vagy hamisított – közokirat felhasználása azt jelenti, az elkövető ezen közokiratok bizonyító erejével él. Aktív magatartást feltételez ez a cselekmény A hamis közokiratok készítésére, közokiratok tartalmának meghamisítására jellemzően a felhasználás érdekében kerül sor. Felhasználásuk esetében újabb jogtárgysérelem nem következik be. Így ha az első két elkövetési magatartás megvalósítása esetén az elkövető utóbb fel is használja ugyanazt a közokiratot, ez büntetlen utócselekménynek számít, természetes egységbe foglaljuk a megelőző elkövetési magatartással; kivéve, ha a hamis közokirat

készítésével vagy a tartalomhamisítással kapcsolatban büntethetőséget kizáró vagy megszűntető ok miatt nem büntethető az elkövető. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 11 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! • A negyedik esetet intellektuális közokirat-hamisításnak nevezi a dogmatika. Ez akkor valósul meg, ha az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűntetésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. A közreműködés mint elkövetési magatartás azt jelenti ebben az esetbe, hogy az elkövető megtéveszti a közokirat arra jogosult kiállítóját a közokiratba foglalandó tények, adatok hamis közlésével, hamis nyilatkozat tételével. A kiállított közokirat tehát alakilag valódi

lesz, hiszen az arra jogosult állította ki. • A készítéssel, meghamisítással, felhasználással kapcsolatos elkövetési magatartások előkészülete sui generis tettesi magatartást valósít meg. Ezt azért kellett bevezetni, mert a közokirat-hamisítás kísérlete nehezen lenne szétválasztható a történeti tényállás vizsgálatakor az előkészülettől, az előkészület büntetendővé nyilvánításával azonban elzárható a kísérletezőnek nyíló egérút. A hivatalos személy közokirat-hamisítása: • A hamis közokirat készítését és a körokirat tartalmának meghamisítását a fentiekben írtaknak megfelelően követheti el a hivatalos személy is. • A lényeges tények hamisan történő közokiratba foglalása kizárólag arra a közokiratra nézve valósulhat meg, amit az illető hivatalos személy jogosult kiállítani. Lényeges az a tény, amelynek jogi relevanciája van. Alakilag valódi közokirat jön létre, de tartalmilag hamis. 23.

Az intellektuális és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás viszonya Az intellektuális közokirat-hamisítás esetében az elkövető megtéveszti a közokirat arra jogosult kiállítóját a közokiratba foglalandó tények, adatok hamis közlésével, hamis nyilatkozat tételével. A kiállító hivatalos személy tehát itt tévedésben van az általa közokiratba foglaltak tekintetében. Közvetett tettesi jellegű magatartást tanúsít tehát a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás tekintetében (a hivatalos személy közvetlen tettességével). Azonban mivel a törvény sui generis tényállást tartalmaz az intellektuális közokirat-hamisítás formájában erre a cselekményre, utóbbi szerint büntetendő az elkövető. A hivatalos személy általi közokirat-hamisítás valósul meg ellenben, ha a hivatalos személy tudatában van annak, hogy hamis tényt, adatot, nyilatkozatot foglal közokiratba. Ez esetben az, aki ebben

közreműködik – vagyis aki az intellektuális közokirat-hamisítás tettese lenne – e bűncselekmény felbujtója lesz. 24. A magánokirat-hamisítás tényállási elemei Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgyának megállapításához a magánokirat fogalmát kell tisztáznunk. Magánokirat minden olyan okirat, amely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására állítottak ki, és nem felel meg a közokirat alakszerűségeinek. A bírói gyakorlat munkálta ki e fogalom pontos értelmezési körét (pl. magánokirat az orvosi vény, a szerződés, az arcképes vasúti igazolvány stb). Mind a külföldi, mind a belföldi magánokirat ide tartozhat Lényege, hogy gondolatot rögzít, mindegy milyen módon (írás, rajz stb.), milyen anyagi hordozón (papír, számítógépes lemez stb.) Nem ekvivalens a magánokirat fogalma a Pp-ben foglalt teljes bizonyító erejű magánokiratként aposztrofált

dokumentummal. A magánokirat akkor lehet tárgy a bűncselekménynek, ha hamis, meghamisítják vagy ha valótlan tartalmú. Hamis a magánokirat, ha eredetileg nem létezett okirat, és az elkövető maga hoz létre egy, a valódiság látszatát keltő okiratot, melyben a feltűntetett kiállító nem azonos az elkövetővel (alaki hamisság). Meghamisított okirat esetén egy már létező, alakilag valódi okiratból indulunk ki, amelynek a tartalmát változtatja meg az elkövető úgy, hogy már nem tartalmazza a kiálló A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 12 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! eredeti nyilatkozatát. Valótlan tartalmú a magánokirat, ha alakilag valódi, de nem a valóságnak megfelelő tartalmat tanúsít. Elkövetési magatartásként – a közokirat-hamisítással szemben – nem elegendő a

hamis, valótlan tartalmú magánokirat létrehozása, magánokirat meghamisítása, hanem a hamis magánokirat felhasználása szükséges, vagyis a joghatás kiváltása érdekében való használata (bemutatás, periratokhoz csatolás, de a hozzáférhetővé tétel, a megismerés lehetőségének megnyílta is elég stb.) Tehát csak az okirat rendeltetésének megfelelő használat minősül felhasználásnak. [[[[[[Egy fontos kivétel tehető a kiváltani szándékozott joghatás alól: ha a perbeli fél használ föl bizonyítékként ilyen magánokiratot, úgy a hamis tanúzás tettese lesz, és nem e bűncselekményé (ez azért is meglepő, mert a perbeli fél nem tanú). Alanyi oldalon a bűnösség körében a szándékosság (egyenes vagy eshetőleges) értékelhető csak tényállásszerűnek. Az elkövető tudata átfogja, hogy az okirat hamis, meghamisított, valótlan tartalmú, valamint hogy joghatás kiváltása érdekében használja föl. 25. A visszaélés

okirattal elkövetési magatartásai Négyféle magatartás minősül elkövetési magatartásnak. • A megszerzés akármilyen címen való birtokbavételt jelent, tartós birtoklás céljából. Mástól kell megszereznie az elkövetőnek, a találás nem tényállásszerű. Közömbös azonban, hogy az, akitől az elkövető megszerezte az okiratot, jogos vagy jogszerű birtoklója volt-e. • A megsemmisítés az okirat állagának fizikai elpusztítását, olvashatatlanná tételét jelenti, legalább abban a részében, amelyben a bizonyító ereje rejlett. • A megrongálás az okirat állagának fizikai megsértése, mely a gondolati tartalmat hordozó részeket károsítja. • Az eltitkolás a jogosult számára való hozzáférhetetlenné, titkossá tételt jelenti, legalább ideiglenesen. Az okirat tehát jogszerűen került valaha az elkövető birtokába, de további visszatartásra már nem lenne jogosult. Mindezen magatartások tanúsítása akkor tényállásszerű,

ha az okirat jogosultjának (akinek jogait, kötelezettségeit igazolja az okirat) beleegyezése nélkül és jogtalanul történik. A jogosult beleegyezésének a hiánya állapítható meg, ha a jogosult a fenti magatartásokhoz nem járul hozzá, vagy hozzájárul, de csak azért, mert az elkövető megtévesztette. További feltétel a jogszabályi engedély hiánya, ugyanis ha jogszabály engedélyt ad rá, a jogosult akarata nélkül is jogszerűen jár el az elkövetési magatartás tanúsítója (pl. jogosítvány bevonása) 26. Sorolja fel a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket! (XVII. fejezet, I cím) • nemzetközileg ellenőrzött termékek és • rossz minőségű termék forgalomba technológiák forgalmára vonatkozó hozatala; kötelezettség megsértése; • minőség hamis tanúsítása; • jogosulatlan gazdasági előny • áru hamis megjelölése; megszerzése; • a fogyasztó megtévesztése; • engedély

nélküli külkereskedelmi tevékenység; • tartozás fedezetének elvonása; • pénzmosás; • hitelezési csalás; • pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulaszása; • jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási • gazdasági adatszolgáltatás tevékenység; elmulasztása; • jogosulatlan befektetési szolgáltatási • bennfentes értékpapír-kereskedelem; A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! 13 a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! tevékenység; • jogosulatlan biztosítási tevékenység; • üzleti titok megsértése; • banktitok megsértése; • számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény; • értékpapírtitok megsértése; • számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása; • árdrágítás; • tőkebefektetési csalás;

• piramisjáték szervezése; • a számvitel rendjének megsértése; • csődbűntett; • hitelező jogtalan előnyben részesítése; • gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése; • az alaptőke vagy törzstőke csorbítása; • valótlan érték megjelölése; 27. A csődbűntett alapesetei A tényállás három alapesetet tárgyal, melyeket e közös jogi tárgy fog össze: a hitelezői érdekek védelme csőd esetén. Mindhárom kerettényállás, a tényállásban használatos fogalmakat külön jogszabály definiálja, mégpedig a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (csődtörvény). Az első maga a csődbűntett. Az elkövetés ideje lényeges: a fizetésképtelenség bekövetkezése után, ezzel kapcsolatban beszélhetünk csődbűntettről, az viszont már mindegy, hogy a csőd- ill. felszámolási eljárás megindulása előtt történik követik el Négyféle

elkövetési magatartással lehet megvalósítani. A fedezetül szolgáló vagyont elrejti (a nyilvántartásból törli); eltitkolja (eleve nem kerül a nyilvántartásba); megrongálja (értékcsökkenéssel járó állagsértés); megsemmisíti (állagpusztítás vagy olyan fokú károsítás, hogy az eredeti állapot nem állítható helyre); használhatatlanná teszi (állagkárosodás nélküli részleges vagy teljes alkalmatlanság a használatra). Színlelt ügyletet köt (a Ptk szerint ez semmisségi ok) vagy kétes követelést (ténybeli vagy jogbeli alapját vitatja a másik fél, vagy behajtása nem biztosított) ismer el. Az ésszerű (a megengedett és indokolt mértéket túl nem lépő, szükséges mértékű kockázattal járó) gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd ill. azt folytatja – különösen a csőd- és felszámolási eljárás során kötött egyezségekkel kapcsolatban kell kritikusan vizsgálni a tett engedmények

ésszerű voltát. Az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon (nem az adott vállalkozás keretei közt, hanem pl. szerencsejáték útján) ténylegesen vagy színleg csökkenti A tényállás eredményt is magában foglal: a fent írt magatartások a hitelezők kielégítését legalább részben meghiúsítják. Részleges a meghiúsítás, ha nem érinti valamennyi hitelezőt, vagy ha átmeneti. Átmenetiségről akkor beszélünk, ha a csődtörvényben előírt határidőn belül (45 nap) nem teljesít az adós, utóbb azonban mégis eleget tesz kötelezettségének. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett vegyes mulasztásos bűncselekmény, ugyanis a 45 nap meghaladásával kísérleti szakaszba jut a bűncselekmény, és akkor válik befejezetté, ha az eljárást, ezzel együtt pedig a hitelezők kielégítését is már jelentősen késlelteti. Bűnösség tekintetében csak a szándékos elkövetés

jöhet szóba, mely lehet egyenes vagy eshetőleges. Mindenképp kiterjed az eredményre is A második a hitelező kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett. Elkövetési magatartásait tekintve a törvény e helyen felhívja a csődbűntett szabályait. A különbség abban rejlik, hogy ez utóbbi tényállás hamis csőd, azaz a vállalkozás valójában nem lenne fizetésképtelen, de az elkövetési magatartásokat azért tanúsítja, hogy fizetésképtelenné váljon vagy ennek látszatát keltse, és így a hitelezőinek kielégítését meghiúsítsa. Ez meghatározza az elkövetés idejét is: csak a fizetésképtelenség előtt (ha ez egyáltalán előáll, és nemcsak a látszata), de mindenképp csak a csőd- ill. felszámolási eljárás megkezdődése előtt követhető el. A befejezett bűncselekmény kettős eredményt feltételez: először a fizetésképtelenné válást A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog

tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 14 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! vagy ennek látszatát kelti a magatartásával, majd ezáltal (ok-okozati összefüggés szükséges) meghiúsítja hitelezői kielégítését legalább részben. Utóbbi eredményre a csődbűntettnél írtak érvényesek. Bűnösség tekintetében a csődbűntettnél írtak az irányadók Az első két alaptényállási esetet összefoglalóan fedezetelvonó csődbűntettnek nevezzük. Ezek közvetlenül szolgálnak a hitelezői igények fedezetének védelmére. A harmadik alaptényállási eset az adminisztratív csődbűntett. Az elkövetés ideje itt egy későbbi időpontra tolódik: a felszámolás elrendelését követően valósítható meg. Ekkor elkövetési magatartása abban állhat, hogy az ilyen esetben jogszabály által elrendelt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási

kötelezettségének nem tesz eleget. E kötelezettségek pontos tartalma a csődtörvényből olvasható ki, a büntetőtörvény kerettényállást tartalmaz. Eredményként a törvény a felszámolás eredményének legalább részbeni meghiúsítását jelöli meg. Ez a tényállás tehát csak közvetetten védi a hitelezői érdeket, közvetlenül a felszámolási eljárás korrekt lefolyását. Bűnösség tekintetében szintén csak a szándékos elkövetés vonható e tényállás alá (egyenes vagy eshetőleges). 28. A csődbűntett eredményei A tényállás három alapesetet tárgyal, melyeket e közös jogi tárgy fog össze: a hitelezői érdekek védelme csőd esetén. Erre tekintettel fogalmazódik meg az eredmény az egyes alaptényállásoknál. A csődbűntett eredménye a hitelezők kielégítését legalább részbeni meghiúsítása. Részleges a meghiúsítás, ha nem érinti valamennyi hitelezőt, vagy ha átmeneti. Átmenetiségről akkor beszélünk, ha a

csődtörvényben előírt határidőn belül (45 nap) nem teljesít az adós, utóbb azonban mégis eleget tesz kötelezettségének. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett vegyes mulasztásos bűncselekmény, ugyanis a 45 nap meghaladásával kísérleti szakaszba jut a bűncselekmény, és akkor válik befejezetté, ha az eljárást, ezzel együtt pedig a hitelezők kielégítését is már jelentősen késlelteti. A hitelező kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett kettős eredményt feltételez: először a fizetésképtelenné válást vagy ennek látszatát kelti a magatartásával, majd ezáltal (ok-okozati összefüggés szükséges) meghiúsítja hitelezői kielégítését legalább részben. Utóbbi eredményre a csődbűntettnél írtak irányadók. A fedezetelvonó csődbűntettek eredménytételezéséből következik, hogy e tényállások közvetlenül szolgálnak a hitelezői igények fedezetének védelmére.

Az adminisztratív csődbűntett esetén eredményként a törvény a felszámolás eredményének legalább részbeni meghiúsítását jelöli meg. Ez a tényállás tehát csak közvetetten védi a hitelezői érdeket, közvetlenül a felszámolási eljárás korrekt lefolyását. 29. A csődbűntett objektív büntethetőségi feltétele Objektív büntethetőségi feltételről beszélünk, ha a büntetőjogi felelősség megállapításához egy olyan körülmény fennforgása is szükséges, melyre az elkövető bűnössége egyáltalán nem terjed(het) ki. Ilyenkor az alanyi és a tárgyi oldal sajátos kapcsolata áll fenn. A csődbűntett objektív büntethetőségi feltétele, hogy • a csőd- ill. felszámolási eljárást már megindították, vagy • a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. A kötelező kérés eseteit a csődtörvény szabályozza a kerettényállást kitöltő szabályként. Az adminisztratív csődbűntett

törvényi tényállása szerint is csak a felszámolás elrendelését követően követhető el, ez esetben tehát irreleváns az objektív büntethetőségi feltétel. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 15 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! 30. A hitelező jogtalan előnyben részesítésének tudati elemi és objektív büntethetőségi feltétele A törvényi tényállás szerint a bűncselekmény a „fizetésképtelenség tudatában” követhető el. A látszat ellenére azonban ez nem a szubjektív oldal tényállási eleme, hanem objektív feltétel: ugyanazt jelenti, mint a csődbűntett esetén a „bekövetkezett fizetésképtelensége esetén” fordulat, vagyis valójában a tárgyi oldalhoz tartozik, az elkövetés idejét jelöli. Négy logikai lehetőség adódik ezzel kapcsolatban. • Objektíve fennáll a

fizetésképtelenség, és erről szubjektíve is tud az elkövető. Ez esetben nincs probléma, ez a tényállási elem mindenképpen megvalósult. • Objektíve fennáll a fizetésképtelenség, de erről szubjektíve nem tud az elkövető. Ekkor a tárgyi oldal teljes lehet (a egyéb tényállási elemek megléte esetén), az alanyi oldal hiányossága miatt azonban nem valósul meg a bűncselekmény. (A gondatlanságból való nemtudást nem rendeli büntetni a törvény). • Objektíve nem áll fenn a fizetésképtelenség, de az elkövető szubjektíve úgy tudja, hogy mégis. Ez a vélt (putatív) bűncselekmény esete, amit a tévedés szabályai szerint kell értékelni – nem büntethető. • Objektíve nem áll fenn a fizetésképtelenség, és az elkövető tisztában van ezzel. Ekkor fel sem merül e bűncselekmény elkövetése. Objektív büntethetőségi feltételről beszélünk, ha a büntetőjogi felelősség megállapításához egy olyan körülmény

fennforgása is szükséges, melyre az elkövető bűnössége egyáltalán nem terjed(het) ki. Ilyenkor az alanyi és a tárgyi oldal sajátos kapcsolata áll fenn A bűncselekmény objektív büntethetőségi feltétele megegyezik a csődbűntettével: • a csőd- ill. felszámolási eljárást már megindították, vagy • a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. A kötelező kérés eseteit a csődtörvény szabályozza a kerettényállást kitöltő szabályként. 31. A tartozás fedezete elvonásának tényállási elemei Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgya a gazdasási tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Lényeges, hogy a tartozásnak gazdasági tevékenységgel kapcsolatban kell felmerülnie, vagyis a magánélet ügyleteinek körével nem foglalkozik ez a bűncselekmény. Így is helyes, hiszen nem vagyoni, hanem gazdasági bűncselekményről van szó, a védett jogi tárgy nem a

vagyoni viszonyok tisztasága, hanem a hitelezők biztonságérzete mint a piacgazdaság fontos feltétele. Vagyonon dolgokat, jogokat, kötelezettségeket ill. az üzletrészt értjük E bűncselekmény esetében csak a vagyonnak a tartozás fedezetéül lekötött része szerepelhet elkövetési tárgyként. Ugyanis főszabály szerint a gazdasági élet természetes személy szereplői nem az egész vagyonukkal állnak helyt a vállalkozás tartozásaiért. Elkövetési magatartás ennek a vagyonnak az elvonása Az elvonás fogalma alá tartozhat lényegében minden olyan magatartás, amely a tényállásban megfogalmazott eredmény elérésére alkalmas (elidegenítés, több hitelező részére valü lekötés; színlelt vagyonátruházás stb.) Ez az eredmény pedig a tartozás kielégítésének részben vagy egészben való meghiúsítása, mely az elvonás miatt következik be. Alanyi oldalon a bűnösség körében csak a szándékosság merülhet föl, annak egyenes és

eshetőleges formája is. Büntethetőséget megszűntető okot tartalmaz a tényállás: nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a tartozást kiegyenlíti. Ez esetben a jogtárgysérelem kiküszöbölődik Közömbös, hogy ki elégíti ki a hitelezőket. Ha a vádirat benyújtását követően egyenlíti ki a tartozást, úgy ezt a körülményt a büntetés kiszabásánál veszik figyelembe. A bűncselekmény tulajdonképpen szubszidiárius a csődbűntetthoz képest, ezek halmazata kizárt. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 16 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! 32. Hitelezési csalás A bűncselekemény gazdasági bűncselekmény, jogi tárgya a közvetlenül hitelezők érdekeinek védelme – közvetetten pedig a hitelélet olajozott működése, ami a piacgazdaság fontos alapfeltétele. Tárgyi

oldal tekintetében a bűncselekmény elkövetési tárgya valótlan tartalmú okirat. Okirat lényege, hogy gondolatot rögzít, mindegy milyen módon (írás, rajz stb.), milyen anyagi hordozón (papír, számítógépes lemez stb.) E bűncselekmény mind a közokirat, mind a magánokirat hitelét védi. A közokirat fogalmát a Pp adja meg, specialitásait kiállítójának személye és a kiállítás alakszerűségei adják; magánokirat minden olyan okirat, amely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására állítottak ki, és nem felel meg a közokirat alakszerűségeinek. A bírói gyakorlat munkálta ki e fogalom pontos értelmezési körét (pl. magánokirat az orvosi vény, a szerződés, az arcképes vasúti igazolvány stb). Nem ekvivalens a magánokirat fogalma a Pp-ben foglalt teljes bizonyító erejű magánokiratként aposztrofált dokumentummal. Akkor valótlan tartalmú az okirat, ha a benne foglaltak nem

felelnek meg a valóságnak – alaki valódiságuk ebből a szempontból közömbös. Az elkövetési magatartás az okirat felhasználása, vagyis a joghatás kiváltása érdekében való használata (bemutatás, periratokhoz csatolás, de a hozzáférhetővé tétel, a megismerés lehetőségének megnyílta is elég stb.) Tehát csak az okirat rendeltetésének megfelelő használat minősül felhasználásnak. Befejezettnek csak az okiratnak a hitelező tudomására jutásával mondható a cselekmény; a kísérleti szakaszt a felhasználás megkezdése nyitja meg (pl. elküldés) Az alanyi oldalon keresendő e tényállás megkülönböztető ismérve, ez pedig a célzat. Az elkövető a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítható hitel nyújtásának, megszüntetésének, a hitelfeltételek kedvező megváltoztatásának érdekében cselekszik. A hitel foglama szempontjából a büntetőtörvény kerettényállást tartalmaz – a fogalom tartalmát a Ptk. fejti

ki. A bankhitelszerződés szabályai irányadók: ennek keretében a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében a meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződés egyéb feltételeinek megléte esetén – kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez. E bűncselekmény – a jogi tárgyra tekintettel – csak az üzleti élet hitelszerződéseire vonatkozó csalást rendeli büntetni. Vagyis tettese speciális alany: gazdasági tevékenységet folytató jogalany (a részességnél még ez a megkötés sincs); passzív alanya szintén speciális: a hitelező pénzintézet. A célzatra tekintettel bűnösség szempontjából csak az egyenes szándék tényállásszerű. Halmazat a következő esetekben fordulhat elő. A bűncselekmény rendbelisége a hitelműveletek számához, és nem a felhasznált okiratokéhoz igazodik. A magánokirathamisítással nem állhat halmazatban,

hiszen utóbbihoz képest speciális bűncselekményről van szól, kivéve ha a speciális alanyiságnak meg nem felelő alany magánokirat-hamisíßđ. Közokirat-hamisítás hamisításos, meghamisításos változatával valóságos lehet a halmazat, a felhasználásos tényállással látszólagos. Ha a hitelezési csalás megtévesztéssel kárt okoz, a csalás bűncselekménye állapítható meg. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével a jogit tárgyak különbözősége miatt valóságos alaki halmazat állhat fenn. 33. A pénzmosás jogi és elkövetési tárgya valamint elkövetési magatartásai A jogi tárgy a pénzpiac tiszta működése, a szervezett bűnözéstől való megóvása. Az alvilág kiépülésével a pénzpiacra kerülő hatalmas mennyiségű illegális jövedelem tisztára mosása (legális vállalkozásokon való keresztülfuttatása) a hagyományos büntetőjogi kategóriák keretei közt nem volt üldözhető. A pénzmosást ugyanis csak

járulékos a bűncselekmények kategóriájába lehetett besorolni (bűnpártolás, orgazdaság), amely A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 17 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! tényállások csak a más bűncselekményéből származó vagyoni előnyt tekintik elkövetési tárgyuknak, míg a saját maga által elkövetett bűncselekmény vagyoni előnyével való további visszaélést büntetlen utócselekménynek titulálják. A bűnkapcsolat korábbi formáihoz (bűnpártolás, orgazdaság) képest azonban e jelenség kezelésekor új védendő jogi érdek merül föl: a pénzpiac tisztasága stb. Erre tekintettel alkották meg a pénzmosás tényállását, mely már mind a saját, mind a más bűncselekményéből származó vagyoni előnyt tartalmazza. Az elkövetési tárgy a szándékos bűncselekményből

származó dolog. A dolognak értékkel bírónak kell lennie. A dolog nem csak a birtokba vehető testi tárgy, hanem dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. Kiemelkedő jelentősége van a készpénznek A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt lehet a dolog felhasználása, amely a joghatás kiváltása érdekében való használatát jelenti (pl. befektetés) Másrészt a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi- vagy hitelművelet végzése tényállásszerű. E fogalmak tartalmát az igazgatási jogszabályok (a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) határozzák meg (kerettényállás). A tényállás a saját tevékenységből

származó vagyoni előny tekintetében elkövetendő pénzmosás tekintetében előkészületi magatartást (az elkövetésben való megállapodás) is sui generis bűncselekményként büntetni rendel. Az általános részi fogalom szerint tehát nem büntethető valamennyi előkészületi magatartás, csak a megállapodás. 34. A 303 § alapeseténe elkövetési magatartásai A pénzmosás tényállásának saját bűncselekményből származó vagyoni előnyre vonatkozó rendelkezései a következő alapeseti elkövetési magatartásokat rendelik büntetni. A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt lehet a dolog felhasználása, amely a joghatás kiváltása érdekében való használatát jelenti (pl. befektetés) Másrészt a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi- vagy hitelművelet végzése tényállásszerű. E fogalmak tartalmát az igazgatási jogszabályok (a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény) határozzák meg

(kerettényállás). A tényállás a saját tevékenységből származó vagyoni előny tekintetében elkövetendő pénzmosás tekintetében előkészületi magatartást (az elkövetésben való megállapodás) is sui generis bűncselekményként büntetni rendel. Az általános részi fogalom szerint tehát nem büntethető valamennyi előkészületi magatartás, csak a megállapodás. 35. A pénzmosás sui generis előkészülete és büntethetőséget megszüntető körülménye A tényállás a saját tevékenységből származó vagyoni előny tekintetében elkövetendő pénzmosás tekintetében előkészületi magatartást (az elkövetésben való megállapodás) is sui generis bűncselekményként büntetni rendel. Az általános részi fogalom szerint tehát nem büntethető valamennyi előkészületi magatartás, csak a megállapodás. Fontosabb érdek fűződik a pénzmosodák felderítéséhez, mint az elkövetők megbüntetéséhez, a tényállás ezért

büntethetőséget megszűntető körülményt tartalmaz: nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez. Jogpolitikai okokból egy további feltételnek is teljesülnie kell azonban a büntetés elkerüléséhez: a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték föl. A teljes feltárás után ugyanis már nem sok értelme volna a feljelentésnek. 36. A 303/A §-ban szabályozott pénzmosás bűnösségi formája A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 18 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! A pénzmosás bűncselekményének más által elkövetett bűncselekményből származó vagyoni előnyt szabályozó szakasza a hagyományos dogmatikai gondolkodástól eltérő bűnösségi formációt tételez. Ugyanis egy gondatlan előcselekményhez („gondatlanságból nem

tud a dolog eredetéről”) kapcsol egy szándékos elkövetési magatartást (felhasználás, pénzügyi- ill. hitelművelet végzése) A jogharmonizációs kötelezettség következtében megfogalmazott tényállás nem illeszkedik abba a dogmatikai rendszerbe, mely a szándékos magatartást szokta kiegészíteni egy gondatlan többletelemmel, eredménnyel (vegyes bűnösség). Logikailag ez utóbbi megoldás tűnik helyesebbnek 37. A 303/B §-ban írt pénzmosás elkövetője, elkövetési magatartása, bűnösségi formája A tényállás elkövetője speciális alanyisággal rendelezik: pénzügyi szolgáltató szervezet. E szempontól kerettényállásról van szó, ugyanis a pénzügyi szolgáltató fogalmát a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003-as törvény határozza meg mint igazgatási jogszabály. Eszerint pénzügyi szolgáltató az a szervezet, amely: a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási

tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet folytat; c) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet folytat; d) árutőzsdei tevékenységet folytat; e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytat; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat; h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i) játékkaszinót működtet; j) nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti; k) önkéntes kölcsönös

biztosítópénztárként működik; l) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez; A bűncselekmény elkövetési magatartása az idézett jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség megszegése. Bejelentési kötelezettség a szolgáltató, annak vezetője, alkalmazottja, ill. segítő családtagja által történő pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény bejelentése a kijelölt személynek, továbbá a bejelentés kijelölt személy által történő továbbítása az ORFK-nak. A bűnösség szempontjából mind a szándékos (egyenes, eshetőleges), mind a gondatlan (tudatos, hanyag) elkövetést értékeli a tényállás. Tipikus eset, amikor a szolgáltató alkalmazottja nem tanúsítja a tőle elvárható körültekintést a feladata teljesítésével kapcsolatban. Adott esetben a mulasztás szándékosságát nagyon nehéz lenne bizonyítani 38. A pénzhamisítás elkövetési tárgyai Elkövetési tárgy elsősorban a pénz. A pénz fogalmát a

Btké határozza meg Pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.A papírpénzzel azonos megítélés alá esik: a) az állam által kibocsátott értékpapír; b) a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza – vagyis önmagában megtestesíti a benne foglalt értéket. Nem ilyen pl a bemutatóra szóló A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 19 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! takarékbetétkönyv. A

külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell A papírpénz és a bankjegy mára már szinonim fogalmak, a külön-külön említés felesleges. Más elkövetési magatartásoknál a hamis, ill. a meghamisított pénz az elkövetési tárgy A hamis pénz újonnan létrehozott produktum, a forgalomban lévő vagy később forgalomba hozandó legális pénz jogosulatlan lemásolásával jön létre, és a valódiság látszatát kelti. Ezzel szemben a meghamisított pénz esetében valódi, már meglévő pénz megváltoztatása történik. 39. A pénzhamisítás elkövetési magatartásai A pénz mint elkövetési tárgy tekintetében elkövetési magatartásként az utánzás szerepel, amely nem más, mint a forgalomban lévő vagy forgalomba hozandó legális pénz másolása. Eredménye a hamis pénz, amely a valódiság látszatát kelti. Forgalomból kivont pénz tekintetében is elkövető

utánzás, ha olyanmódon változtatják meg, hogy forgalomban lévő pénz látszatát kelti. A másik elkövetési magatartás a meghamisítás Ez esetben valódi, már meglévő pénz megváltoztatása történik. Pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is (utóbbi fordulat jelentősége a mai viszonyok közt csekély). A hamis, meghamisított pénzzel kapcsolatban megvalósított további magatartások szintén bűncselekmény hatálya alá eshetnek. Amennyiben azonban ezek elkövetője már kimerítette a pénz utánzásának, meghamisításának tényállását, ezek után már büntetlen utócselekményként értékelendők az ugyanezen tárgyakra elkövetett említett további magatartások. Ilyen magatartás a megszerzés, ami birtokbavételt jelent, jogügylet útján

vagy jogosulatlanul. Orgazdaságszerű magatartás, ugyanis feltétele, hogy tudjon az elkövető a pénz hamis vagy meghamisított voltáról. További elkövetési magatartás lehet az országba való behozatal, onnan kivitel, az ország területén való átszállítás. A harmadik idetartozó elkövetési magatartása forgalomba hozatal, amely az eddig írt elkövetési magatartások mindegyikének esetében célzatként szerepel, de így önállóan is értékelhető. Ide vonható a hamis, meghamisított pénzzel való fizetés, annak átadása, ajándékozása, és minden olyan más hozzáférhetővé tétel, amelynek révén a pénzt más felhasználhatja. A forgalomba hozatal szintén büntetlen utócselekménynek tekintendő, ha az előző elkövetési magatartások valamelyike megvalósult ugyanarra a tárgyra nézve, maximum a büntetés kiszabása körében értékelhető. A bűncselekmény előkészületét sui generis tettesi magatartásként rendeli büntetni a

törvény. 40. A pénzhamisítás elősegítésének elkövetési magatartásai és viszonya a pénzmosás előkészületéhez A pénzhamisítás elősegítése ún. prekurzor tényállás Előkészületi jellegű cselekményeket szabályoz sui generis bűncselekményként. Ezzel a jogalkotási technikával érhető az el, hogy szemben az előkészület mint ilyen büntetendővé nyilvánításával, így nem alkalmazhatók az általános részi szabályok, melyek az előkészülettől való elállás esetére büntetlenséget biztosítanak. A konkrét esetben mind a pénzhamisítás előkészülete, mind egy ilyen prekurzor tényállásba (a pénzhamisítás elősegítése) foglalt magatartások büntetendők. Mindkét esetben tehát előkészületi jellegű magatartásokat értékelünk, de az első esettel szemben a második tényállásnál elképzelhető, hogy nem az elkövető nem is pénzhamisítás feltételei megteremtése, megkönnyítése céljából tevékenykedik. Azért

van erre szükség, mert különben A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 20 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! igen nehéz lenne bizonyítani, hogy az alább sorolt magatartásokat valóban pénzhamisítás céljából követték el, még ha így is van. A tényállásban sorolt elkövetési tárgyak készítése alatt az előállítást értjük. A megszerzés akármilyen címen való birtokbavételt jelent, tartós birtoklás céljából. E két cselekmény elkövetője nem lehet tettese a tartással történő elkövetésnek (büntetlen utócselekmény), ugyanis ezt akkor állapítjuk meg, ha huzamosabb ideig birtokolja valaki a tárgyat, de legalábbis rejtekben tartja, számára bármikor hozzáférhető módon. Átadás valósul meg, ha a dolgot más személynek véglegesen vagy hosszabb időre, annak beleegyezésével

birtokába adja úgy, hogy az a dolog fölött ténylegesen uralma szerez. A forgalomba hozatal az elkövetési tárgy átadását jelenti (eladás, bérbe adás, ajándékozás stb.) személyek egy meghatározott konkrét körének, akár visszterhesen, akár ingyenesen. A kereskedés a dolog haszonszerzés céljából való értékesítése, amely rendszeres tevékenységet feltételez. 41. A hamis pénz kiadásának tényállási elemei Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgya a hamis ill. a meghamisított pénz A hamis pénz újonnan létrehozott produktum, a forgalomban lévő vagy később forgalomba hozandó legális pénz jogosulatlan lemásolásával jön létre, és a valódiság látszatát kelti. Ezzel szemben a meghamisított pénz esetében valódi, már meglévő pénz megváltoztatása történik. A pénz fogalmát a Btké. határozza meg Pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos

közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.A papírpénzzel azonos megítélés alá esik: a) az állam által kibocsátott értékpapír; b) a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza – vagyis önmagában megtestesíti a benne foglalt értéket. Nem ilyen pl a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell. A papírpénz és a bankjegy mára már szinonim fogalmak, a külön-külön említés felesleges. Más elkövetési magatartásoknál a hamis, ill a meghamisított pénz az elkövetési tárgy. Az elkövetési magatartás a

forgalomba hozatal Ide vonható a hamis, meghamisított pénzzel való fizetés, annak átadása, ajándékozása, és minden olyan más hozzáférhetővé tétel, amelynek révén a pénzt más felhasználhatja. Azonban ez a magatartás igényel egy előcselekményt is, valódi, hamisítatlan pénz gyanánt való jogszerű megszerzést. Nem számít jogszerű szerzésnek a találás. A bűncselekmény specialitását az alanyi oldal adja. Bűnösség tekintetében csak a szándékosság (egyenes, eshetőleges) jöhet szóba. A lényeges elem ebben a körben a tévedés Téved az elkövető, amikor megszerzéskor azt gondolja, hogy a hamis vagy meghamisított pénz valódi ill. hamisítatlan (ha ennek tudatában lenne, pénzhamisítás lenne megállapítható) A pénz kiadásakor azonban már tudatában van ennek, és ennek ellenére hozza szándékosan forgalomba. Ha úgy hozza forgalomba, hogy továbbra sem tud a hamis vagy hamisított voltáról, úgy szubjektív oldal hiányában

nincs bűncselekmény. 42. A bélyeghamisítás jogi és elkövetési tárgyai A bűncselekmény kettős jogi tárgya a bélyegek kettős funkciójához kötődik. Egyfelől a bélyegrendszerből befolyó állami bevételeket védi, másfelől pedig a bélyeggyűjtésnek mint világméretű, komoly pénzeket megmozgató piacnak a védelme is a tényállás célja. Ebben a körben a bélyegnek a névértéktől jelentősen eltérő árfolyama alakulhat ki. Ez utóbbi védelmi cél a forgalomba hozásos és a meghamisításos elkövetési magatartásokkal kapcsolatban fogalmazódik meg. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 21 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Elkövetési tárgy elsősorban a bélyeg, melynek fogalmát a Btké. határozza meg Bélyeg: a) postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai

bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, b) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, c) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy, d) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét. A büntetőjogi védelem az a) és b) pontban megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták. A külföldi bélyeg a belföldivel egyforma védelemben részesül További elkövetési tárgyak még a hamis, a meghamisított és a felhasznált bélyeg. A hamis bélyeg újonnan létrehozott

produktum, valódi bélyeg jogosulatlan lemásolásával jön létre, és a valódiság látszatát kelti. Ezzel szemben a meghamisított pénz esetében valódi, már meglévő pénz megváltoztatása történik. A bélyeg felhasználtsága szempontjából csak a rendeltetésszerű felhasználás jöhet szóba, pl. postai bélyeg esetén a felragasztás Általában ezzel el is használódik a bélyeg, elveszik az értéke, hiszen funkciója valamilyen egyszeri kifizetés igazolása. 43. A bélyeghamisítás elkövetési magatartásai A bélyeg mint elkövetési tárgy tekintetében elkövetési magatartásként az utánzás szerepel, amely nem más, mint a forgalomban lévő vagy forgalomba hozandó valódi bélyeg másolása. Eredménye a hamis bélyeg, amely a valódiság látszatát kelti. A másik elkövetési magatartás a meghamisítás. Ez esetben valódi, már meglévő bélyeg megváltoztatása történik Meghamisításon a gyűjtés céljából való jogosulatlan

megváltoztatást is érteni kell a törvény értelmező rendelkezése szerint – ebben az esetben az olyan változtatás releváns, amely a gyűjtési forgalom szempontjából jelentős (pl. árfolyama megváltozik) A hamis, meghamisított bélyeggel kapcsolatban megvalósított további magatartások szintén bűncselekmény hatálya alá eshetnek. Amennyiben azonban ezek elkövetője már kimerítette a bélyeg utánzásának, meghamisításának tényállását, ezek után már büntetlen utócselekményként értékelendők az ugyanezen tárgyakra elkövetett említett további magatartások. Ilyen magatartás a megszerzés, ami birtokbavételt jelent, jogügylet útján vagy jogosulatlanul. Feltétele, hogy tudjon az elkövető a bélyeg hamis vagy meghamisított voltáról, különben tárgyi tévedés folytán szubjektív oldal hiányában nincs bűncselekmény. A hamis, meghamisított valamint felhasznált bélyeg tekintetében a forgalomba hozatal vagy a felhasználás

számít elkövetési magatartásnak. Ezek az eddig írt elkövetési magatartások mindegyikénél célzatként szerepeltek, de így önállóan is értékelhetőek. A törvény értelmező rendelkezése szerint csak a gyűjtés céljából való forgalomba hozatal a tényállásszerű. Ide vonható a hamis, meghamisított bélyeg eladása, annak átadása, ajándékozása, és minden olyan más hozzáférhetővé tétel, amelynek révén a bélyeg más felhasználhatja. A felhasználás a bélyeg rendeltetésszerű használatát jelenti, pl postai bélyeg esetén a felragasztás. Általában ezzel el is használódik a bélyeg, elveszik az értéke, hiszen funkciója valamilyen egyszeri kifizetés igazolása. A forgalomba hozatal és a felhasználás büntetlen utócselekménynek tekintendő, ha az előző elkövetési magatartások valamelyike megvalósult ugyanarra a tárgyra nézve, maximum a büntetés kiszabása körében értékelhető. 44. Az adó-, társadalombiztosítási

csalás elkövetési magatartás és eredménye Két alapesete van ennek a bűncselekménynek. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 22 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Az első esetben a következő elkövetési magatartások képzelhetők el: az elkövető az adókötelezettség (társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj) megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) valótlanul ad elő, elhallgat, vagy más megtévesztő magatartást tanúsít. A valótlan előadás az objektív igazságnak meg nem felelő tényhelyzetről való nyilatkozás. Az elhallgatás passzív magatartás. A más módon való megtévesztés szubszidiárius az előzőekhez képest, megtévesztés az elkövetőnek olyan aktív

magatartása, amelynek eredményeként a passzív alanynak a tényekről nincs valós tudomása, őt tévedésbe ejti, vagy tévedésben tartja. Történhet úgy, hogy az elkövető valamilyen befizetést mulaszt el, de úgy is, hogy valamilyen kedvezményt, mentességet jogosulatlanul, megtévesztéssel vesz igénybe. Az első alapeset materiális tényállás: csak akkor befejezett, ha e magatartásokkal ok-okozati összefüggésben az adóbevétel (társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj) összege csökken. Az eredmény tehát az államháztartás bevételi oldalának megkárosítása. A második alapeset elkövetési magatartásként csak a megtévesztést említi, erre tehát a fentiek irányadók azzal, hogy itt először megtörténik az adó stb. összegének megállapítása, majd utána az elkövető olyan valótlan adatokat tár a hatóság elé, melyek, ha valósak

volnának, számára halasztást, mentességet eredményezhetnének. Eredmény ebben a tényállásban, hogy az adó (társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj) behajtásának jelentős késedelme vagy megakadályozása. A jelentős késedelem mértékének megállapításában az igazgatási jogszabályok és a gazdasági élet törvényszerűségei irányadók. Az adómegállapítási időszak rendszerint 1 év. A jelentős késedelem tehát ennek meghaladása esetén megállapítható A megakadályozás a behajtás végleges meghiúsítását takarja. 45. A jövedékkel való visszaélés jogi és elkövetési tárgya A jövedékkel való visszaélés jogi tárgya a törvényben meghatározott jövedéki rend és az állami monopóliumon alapuló jövedéki adó befizetéséhez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgya a jövedéki termék. A

büntetőtörvény kerettényállást tartalmaz, a jövedéki termékek körét, ill. a jövedéki adókötelezettség szabályait igazgatási jogszabályként, a harmonizált új jövedéki törvény (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény) adja meg. Eszerint jövedéki termék: a) az ásványolaj, b) az alkoholtermék, c) a sör, d) a bor, e) a pezsgő, f) a köztes alkoholtermék, g) a dohánygyártmány. A jövedéki termékek azért különlegesek adófizetés szempontjából, mert ezeknek a termékeknek nemcsak a forgalmazásáért, hanem az előállításáért is fizetni kell az előállítónak. Stratégiai termékek ezek, melyek előállításának ellenőrzését ezen eszközzel oldja meg az állam úgy, hogy még bevételhez is jut közben. Az alapesetben körében csak azok a jövedéki termékek értékelhetők, melyeknek értéke 50.001 Ft-tól 2000000 Ft-ig terjed 46. A jövedékkel való

visszaélés elkövetési magatartása és eredménye Ötféle elkövetési magatartást rendel büntetni a törvény: • A jövedéki termék előállítása minden olyan művelet, amelynek végterméke a kész jövedéki termék. • A megszerzés a termék sorsa fölötti rendelkezési lehetőség megteremtése. Nem feltétlen szükséges a tényleges birtokbavétel (pl. árutőzsde) • A termék tartása a termék tényleges birtoklását jelenti. Csak akkor állapítható meg, ha a fenti két elkövetési magatartás szerint ugyanarra a termékre nézve az elkövető nem felel, mert ha igen, úgy a tartás büntetlen utócselekményként, maximum a büntetés kiszabásánál értékelhető. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 23 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! • A forgalomba hozatal jövedéki terméknek több

személy részére, ingyenesen vagy visszterhesen való juttatásával valósul meg. Ide vonható az az eset is, amikor egy konkrét személynek adja át a terméket annak tudatában, hogy ez utóbbi személy tovább fogja adni. • A kereskedés magában foglalja a forgalomba hozatalt is, de feltételez ezenkívül haszonszerzési célzatot és rendszeres tevékenységet. Magában foglalhatja a forgalmazás járulékos teendőit (csomagolás, szállítás stb.) Mindezen elkövetési magatartások csak akkor tényállásszerűek, ha az igazgatási jogszabályban (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény valamint az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabály) meghatározott engedély nélkül folytatják őket. A Btk tehát kerettényállást tartalmaz Materiális bűncselekményről van szó: csak az elkövetési magatartással ok-okozati összefüggésben álló eredmény bekövetkezése esetén

tényállásszerű. Ez az eredmény pedig a jövedéki adó bevételének csökkenése. A jövedéki adóra vonatkozó szabályokat (alanyai, mértéke stb.) a fent említett jövedéki törvény határozza meg Ismét kerettényállásról van szó 47. A jövedéki orgazdaság tényállási elemei Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgya a jövedéki adózás alól elvont termék. A jövedéki termékek körét, a jövedéki adókötelezettség alanyait, a jövedéki adózás alóli elvonás eseteit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény határozza meg. Ez tehát egy kerettényállás, melynek tartalmát igazgatási jogszabály tölti ki. Lényegében akkor tekinthető egy jövedéki termék a jövedéki adózás alól elontnak, ha a jogszabálynak megfelelő módon (zárjeggyel, adójeggyel, számlával stb.) nem tudja igazolni, hogy befizette a megfelelő adót. Az alapesetben körében csak azok a

jövedéki termékek értékelhetők, melyeknek értéke 50.001 Ft-tól 2000000 Ft-ig terjed Az érték megállapításánál a jogszerűen előállított termék értékét kell vizsgálni, ugyanis az adózatlan termék tényleges értéke sokkal alacsonyabb lehet, mint az ugyanolyan, legálisan létrejött termék ára. E bűncselekmény a más által jövedéki adózás alól elvont termékre vonatkozik, s mint ilyen orgazda jellegű cselekmény. Vagyis az elkövetőtől különböző személy állította elő a terméket, és mulasztotta el a jövedéki adófizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit. Az elkövető elkövetési magatartásként ezek után majdnem ugyanazokat a magatartásokat tanúsíthatja, mint a jövedékkel visszaélés elkövetője. A megszerzés a termék sorsa fölötti rendelkezési lehetőség megteremtése. Nem feltétlen szükséges a tényleges birtokbavétel (pl árutőzsde). A termék tartása a termék tényleges birtoklását jelenti Csak akkor

állapítható meg, ha a fenti két elkövetési magatartás szerint ugyanarra a termékre nézve az elkövető nem felel, mert ha igen, úgy a tartás büntetlen utócselekményként, maximum a büntetés kiszabásánál értékelhető. A forgalomba hozatal jövedéki terméknek több személy részére, ingyenesen vagy visszterhesen való juttatásával valósul meg. Ide vonható az az eset is, amikor egy konkrét személynek adja át a terméket annak tudatában, hogy ez utóbbi személy tovább fogja adni. A kereskedés magában foglalja a forgalomba hozatalt is, de feltételez ezenkívül haszonszerzési célzatot és rendszeres tevékenységet. Magában foglalhatja a forgalmazás járulékos teendőit (csomagolás, szállítás stb.) Ezen felül – és ez a jövedékkel visszaélésnél kimarad – a felhasznás is elkövetési magatartásnak számít, ami a jövedéki termék felélését jelenti. Mindezen elkövetési magatartások csak akkor tényállásszerűek, ha az

igazgatási jogszabályban (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény valamint az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabály) meghatározott engedély nélkül folytatják őket. A Btk tehát kerettényállást tartalmaz Immateriális bűncselekményről van szó, a célzat eredménykénti realizásása nem feltétele a befejezettsének. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 24 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Alanyi oldalon célzatot tartalmaz a tényállás: az elkövetési magatartásokat vagyoni haszonszerzési céljából kell tanúsítania az elkövetőnek. Tekintettel erre bűnösség kérdésében csak az egyenes szándék jöhet számításba. 48. A jövedékkel való visszaélés elősegítésének elkövetési tárgyai, elkövetési

magatartása A bűncselekmény a jövedékkel való visszaélés előkészületi jellegű magatartásait foglalja magában sui generis tettesi tényállásként. Az elkövetési magatartások nem különböznek lényegében az alapbűncselekményéitől, az előkészületi jelleget az elkövetési tárgyak specialitása adja. Ennek megfelelően elkövetési magatartások: • Az előállítás minden olyan művelet, amelynek végterméke az adott dolog. • A megszerzés a dolog sorsa fölötti rendelkezési lehetőség megteremtése. Nem feltétlen szükséges a tényleges birtokbavétel (pl. árutőzsde) • A termék tartása a dolog tényleges birtoklását jelenti. Csak akkor állapítható meg, ha a fenti két elkövetési magatartás szerint ugyanarra a dologra nézve az elkövető nem felel, mert ha igen, úgy a tartás büntetlen utócselekményként, maximum a büntetés kiszabásánál értékelhető. • A forgalomba hozatal dolognak több személy részére, ingyenesen

vagy visszterhesen való juttatásával valósul meg. Ide vonható az az eset is, amikor egy konkrét személynek adja át a dolgot annak tudatában, hogy ez utóbbi személy tovább fogja adni. Az elkövetési tárgyak köre két csoportra bontható. • Az egyik csoportra az összes felsorolt elkövetési magatartás vonatkozhat. Ezek az igazgatási jogszabályban (jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény valamint az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabály) meghatározott, jövedéki termék előállítására alkalmas berendezések, készülékek, eszközök, alapanyagok. Berendezés pl az alkohol desztillálására szolgáló gép A készülékek a berendezések alkotórészei. Az eszközök a berendezések működését szolgálják. Alapanyag a fenti jogszabályban meghatározott anyag, amelyből a jövedéki termék készülhet. • A másik csoportba tartozó elkövetési tárgyak esetében a

forgalomba hozatal nem tényállásszerű. Ez értelmetlen is lenne, ugyanis ide pont a forgalomba hozatalhoz szükséges dolgok tartoznak. Ide tartozik a zárjegy és az adójegy Zárjeggyel az alkoholtermékeket látják el, a szabadforgalomba bocsátásuknak, belföldi forgalomba bocsátásuknak ez a feltétele (amennyiben az importőr nem az adóraktárba szállítja a terméket). Adójegyet a dohánytermékekre kell ragasztani Utóbbi két tárgy fogalmát és a rájuk vonatkozó szabályokat is az említett jövedéki törvény tartalmazza (a büntetőtörvényi kerettényállás kitöltésére). 49. A csempészet elkövetési tárgya és elkövetési magatartása A törvény két tényállást szabályoz a csempészet bűncselekményénél. Mindkettő kerettényállás, a benne szereplő fogalmak a vámjog területéről származnak, kitöltő igazgatási jogszabályként az EU-csatlakozástól hatályos a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény irányadó.

Utóbbi jogszabály totálisan felülírta a korábbi magyar vámjogot, az egységes belső piac követelményeinek megfelelően. Az egyik tényállás elkövetési tárgya a vámáru, mely a hatályos magyar jog szerint nincs definiálva. A csatlakozásig hatályos vámtörvény (a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló törvény) tartalmazott ilyen meghatározást, az új törvény azonban nem. A bűncselekmény alapesete 50.001 Ft-tól 2000000 Ft-ig terjedő árú vámárura vonatkozik E bizonytalan jelenségre vonatkozik tehát a tényállás elkövetési magatartása: a vámáru A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 25 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! vámellenőrzés alól való elvonása. A vámellenőrzés az áruk behozatalát, kivitelét az igazgatási jogszabályokban meghatározott

rendelkezések betartása végett végzett tevékenység. Az elvonás alatt értünk minden olyan magatartást, amely a vámellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek megszegésével az ellenőrzést meghiúsítja. Nem szűkül le tehát a tényállás a vámfizetés elmulasztására. A másik tényállás elkövetési magatartása valótlan vallomás tétele a vámteher ill. a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülményre vonatkozólag. Ezen fogalmak meghatározását ugyanúgy a vámigazgatása jogszabályaira hagyja a Btk. Vámteher a vámigazgatás során kivetett kötelező befizetés (vám, ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó stb.) Ennek megállapítása a vámkezeléskor az áru importálója által benyújtott árunyilatkozat alapján történik. Vámbiztosítékot a vámteher megfizetésének biztosítására kell nyújtani. A közösségi vámeljárási jogszabályunk a vámbiztosíték lehetséges formáit sorolja fel, a

vámteher fogalmával viszont nem él. Lényeges minden olyan körülmény, mely vámhiányt idéz elő. Nyilatkozatot tenni nemcsak szóban lehet, hanem ráutaló magatartással is, pl. ha a repülőtéren valaki, jóllehet, elvámolni való áruja van, a zöldfolyosón megy be. Valótlan a nyilatkozat, ha az elkövető ugyan eleget tesz nyilatkozati kötelezettségének, de ennek tartalma nem felel meg a valóságnak; vagy akkor, ha a vámáruk egy részére vonatkozik a nyilatkozata, a másik részükre nem. 50. A vámorgazdaság elkövetési tárgya és magatartása A tényállás elkövetési tárgya a csempészett vámáru. A vámáru fogalma szempontjából kerettényállást tartalmaz a Btk., mely a részletszabályozást igazgatási jogszabályokra vonatkozik. A vámáru fogalma azonban a hatályos magyar jog szerint nincs definiálva A csatlakozásig hatályos vámtörvény (a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló törvény) tartalmazott ilyen

meghatározást, az új törvény (a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény) azonban nem. A bűncselekmény alapesete 50001 Ft-tól 2.000000 Ft-ig terjedő árú vámárura vonatkozik A törvény csempészett vámárut mond Ez mindenképpen a más által való csempészést jelent – orgazdasági bűncselekményről van szó. Az elkövetési magatartás a megszerzés (a felek akarategyezőségével végrehajtott birtokátadás, amely a tényleges birtokbavétellel jár); az elrejtés (ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot ténylegesen birtokba venné, vagy egyénként minden olyan magatartás, mely a dolog megtalálását megnehezíti vagy lehetetlenné teszi), az elidegenítésben való közreműködés (minden olyan segítségnyújtás, mely arra irányul, hogy az alapbűncselekmény elkövetője elidegeníthesse a vámárut – az elkövető nem megszerző, csak közreműködő). 51. Az idegen dolog

fogalma A dolog fogalmával kapcsolatban a Ptk. szabálya irányadó, mely szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. Ez alapján alapvetően a testi tárgyakat értjük e fogalom alatt. A bírói gyakorlat azonban szembesült a rendhagyó tárgyakra elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel is (pl. áramlopás), így a dolog fogalmát elkezdték kiterjesztően értelmezni. Ma ez már a Btk értelmező rendelkezésében is megjelenik – eszerint dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. A lopás elkövetési tárgyaként az idegen dolog szerepel a törvényben. Idegen a dolog, ha nincs az elkövető

tulajdonában, hanem más tulajdonosa van, de az is elegendő, ha más tartja a birtokában, akár jogszerűtlenül is. Tehát nem uratlan, elhagyott, gazdátlan Ezalól kivételt képeznek a tulajdonos által véletlen elhagyott dolgok, amelyekre fennáll a lehetősége a A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! 26 a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! visszaszerzésnek; a természet kincsei; valamint a közönség számára nyitva álló hivatali, üzleti, szállodai stb helyiségekben, tömegközlekedési eszközön felejtett dolgok. Nem idegen a közös tulajdon, birtok tárgya (természetesen a házastársi különvagyon már idegen a másik fél számára). Nem idegenek a halott ember javai, lévén, hogy azokra örökösödési igény merül fel. A rongálás tényállásában szereplő idegen vagyontárgy a lopással szemben

közös dolog is lehet. 52. A lopás tényállási elemei (kivéve az elkövetési tárgy) Tárgyi oldalon elkövetési magatartás az elvétel. Hogy mikortól számítjuk megtörténtnek az elvételt büntetőjogi értelemben, arra három elmélet létezik. A concentratio elmélete szerint a dolog elmozdítása a releváns, az ablatio az elkövetés helyéről való elvitelt érti ezalatt; az apprehensio elmélete a birtokbavételhez, tényleges birtokhelyzet megváltoztatásához köti a megvalósítást. A gyakorlat két lépésben látja megvalósulni a bűncselekményt Először még csak az elmozdítás történik meg, a dolog nem kerül ki a tulajdonos tényleges hatalmából. Ekkor már meg lehet állapítani a befejezett bűncselekménye elkövetését, ha a cselekménysorozat itt véget ér (tettenérés stb.) A második lépének – a tulajdon-, birtokhelyzet tényleges megváltoztatása – abból a szempontból van jelentősége, hogy ebben a szakaszban a bevégzettségig

még csatlakozhatnak más elkövetők, társtettesekké, részesekké válhatnak. Ide kapcsolódó tényállási elem, hogy az elvételnek mástól kell történnie Ez a „más”, a passzív alany bárki lehet, aki ténylegesen a hatalmában tartja a dolgot, azzal a megkötéssel természetesen, hogy tulajdonos a saját dolgára nem követhet el lopást, még ha másnál is van az. A más általi hatalomban tartást kiterjesztően értelmezzük: az őrizetlenül hagyott, valamint a közösen tárolt holmi a más fennhatósága alá tartozónak értékelendő. Alanyi oldalon lényeges, hogy célzatos bűncselekményről van szó. A célzat az eltulajdonítás, vagyis a tulajdonosi jogosítványok végleges elvonásának szándéka. Ennek pedig jogtalanul kell történnie, vagyis jogszabályi engedély, jogalap nélkül. A célzatnak az elkövetéskor kell fennállnia, nem tényállásszerű, ha utána alakul ki az elkövetőben ez a szándék. Bűnösség kérdésében elmondható,

hogy csak a szándékos elkövetés tényállásszerű, ezen belül is a célzatra tekintettel csak az egyenes szándék. 53. A sikkasztás elkövetési magatartásai A tényállás két elkövetési magatartást értékel. A jogtalan eltulajdonítás két mozzanatból tevődik össze. Első a jogosult kizárása a tulajdonosi részjogosítványok gyakorlásából, a második pedig ezen jogosítványok tényleges gyakorlása. Ennek pedig jogtalanul kell történnie, vagyis jogszabályi engedély, jogalap nélkül. A másik elkövetési magatartás a rábízott dologgal való sajátjakénti rendelkezés. Ez akkor valósul meg, ha az, akire a dolgot rábízták a rábízás tartalmán túli tevékenységet jelent. Ha pl az adott esetben a rábízás letétet jelent, akkor nem lenne jogköre a letéteményesnek az elzálogosításra. E magatartások tehát nem a végleges eltulajdonításra, hanem a tulajdonosi részjogosítványok ideiglenes gyakorlására irányulnak. A bírói

gyakorlat alakítja ki, hogy mikor számít az ilyen magatartás sikkasztásnak, mikor pedig csak polgári jogilag értékelendő szerződésszegésnek (utóbbi körbe tartozik pl. a bérelt autó kölcsönadása) Pénz esetében különösen kétséges ehet a helyzet. Alaphelyzetben ha valaki a rábízott pénzt elkölti, de még a vissaadás előtt a sajátjából pótolja az összeget, mintha mi sem történt volna, úgy ő nem követ el sikkasztást. Speciális a helyzete a pénztárosnak, aki azonban e magatartás tanúsítása esetén sikkaszóvá válik. Speciális még a vállalkozó esete: ha a munkája előlegeként kapja az összeget, nem válik erre nézve sikkasztóvá, ha rendelkezik vele, nem így, ha anyagbeszerzés céljára kapott pénzt költ másra. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 27 Az építő jellegű megjegyzéseket

szívesen fogadom! 54. A csalás tényállási elemei Tárgyi oldalon az elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés aktív magatartás, a valóság valótlannak való beállítása, amely a másik fél valóságról való hamis vélekedését eredményezi. A tévedésben tartás passzív magatartás, az elkövetőtől függetlenül kialakult hamis képzetek eloszlatásának elmulasztása, ha az eloszlatás jogi kötelezettsége lenne az illetőnek; vagy aktív magatartás, ha a tévedésben lévőt megerősíti a valótlan vélekedésében (akár a tévedésbe ejtésnél). A csalás eredmény-bűncselekmény, eredménye a kár, vagyis a vagyonban bekövetkezett tényleges értékcsökkenés. A kár ugyan nem közvetlenül a csaló cselekvése következtében áll be, hanem a megtévesztett passzív alany tevékenysége folytán, de mivel a tévedés miatt végzi ezt a tevékenységet a passzív alany, és ezért a csaló a

felelős, a közvetett ok-okozati kapcsolat mégis fennáll az elkövetési magatartás és az eredmény között. A kár viszont nem feltétlenül a passzív alanynál, azaz a megtévesztettnél jelentkezik, hanem lehet másnál is, ez esetben a sértett, vagyis a tényleges károsult a passzív alanytól különböző személy lesz. Alanyi oldalon megállapítható, hogy célzatos bűncselekményről van szó, mégpedig a jogtalan haszonszerzés célzata vezérli az elkövetőt. A haszon az elkövető vagy más vagyonában bekövetkező értéknövekedés. A jogtalan jelleg azt jelenti, hogy jogszabályi engedély, jogalap nélkül szándékozik elérni ezt a hasznot. Ennek a haszonnak nem kell bekövetkeznie a csalás megvalósulásához. A célzatra figyelemmel bűnösség tekintetében csak az egyenes szándék kerülhet szóba. 55. A hűtlen kezelés tettese és tényállási elemei A bűncselekmény tettese speciális alanyként az lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak

meg. Ez a megbízás történhet jogszabályi, szerzősédi vagy informális alapon, lényeg, hogy valamilyen formában kezelési kötelezettsége álljon fenn az adott vagyonon. Tárgyi oldalon az elkövetési magatartás e kötelezettség megszegése. A kötelezettség tartalma mindig a konkrét megbízástól függ, általában ide tartozik a vagyon megőrzése, gyarapítása, kárelhárítás, a tulajdonos utasításainak betartása stb. Az üzleti élet fontos eleme a kockázatvállalás, azonban a megengedett kockázat túllépése már tényállásszerű lehet. A magatartás megvalósulhat aktív tevékenységgel, vagy passzív formában, a kötelezettség elmulasztása folytán is. Eredmény-bűncselekmény, az eredmény a vagyoni hátrány Ez magában foglalja a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést, és az elmaradt vagyoni előnyt is, ugyanis a vagyonkezelőnek alapvetően kötelessége a rábízott vagyon gyarapítása is. Az eredmény bekövetkezésének ok-okozati

összefüggésben kell lennie a kötelességszegéssel. Alanyi oldalon bűnösség szempontjából megállapítható, hogy szándékos bűncselekményről van szó. Ennek a hanyag kezeléstől való elhatárolás tekintetében van jelentősége. Minde egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető Nem állapítható meg a szándékos elkövetés, ha a vagyonkezelő kizárólag azért szegte meg a kötelességét, hogy a megbízó számára vagyoni előnyt biztosítson. 56. A hanyag kezelés tettese és tényállási elemei A bűncselekmény tettese speciális alanyként az lehet, akit idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg. A kezelés vagy a felügyelet e tényállásnál csak törvényen alapulhat, szerződéses megbízás nem jöhet szóba. A kezelési kötelezettség tartalma mindig a konkrét törvényi rendelkezéstől függ – általában ide tartozik a vagyon megőrzése, gyarapítása, kárelhárítás, a tulajdonos utasításainak betartása stb.

A felügyelet mások vagyonkezelési tevékenysége feletti ellenőrzést, irányítást jelent. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 28 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Tárgyi oldalon elkövetési magatartás a fenti kötelezettségek megszegése vagy elhanyagolása. A kezelői tevékenység megszegésének körében megemlítendő, hogy az üzleti élet fontos eleme a kockázatvállalás, azonban a megengedett kockázat túllépése már tényállásszerű lehet. Mindkét fajta kötelezettség tekintetében a magatartás megvalósulhat aktív tevékenységgel, vagy passzív formában, a kötelezettség elmulasztása folytán is. Az elhanyagolás azt jelenti, hogy az elkövető nem tesz, míg minden tőle elvárhatót a törvényi kötelezettségeinek teljesítése érdekében. Ez a fordulat tehát mulasztással valósul meg

Eredményt is tartalmaz a tényállás: az eredmény a vagyoni hátrány. A vagyonkezelő esetében ez magában foglalja a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést, és az elmaradt vagyoni előnyt is, ugyanis a vagyonkezelőnek alapvetően kötelessége a rábízott vagyon gyarapítása is. Az eredmény bekövetkezésének ok-okozati összefüggésben kell lennie a kötelességszegéssel. Alanyi oldalon bűnösség tekintetében lényeges, hogy itt gondatlan bűncselekményről van szó. Ez fontos megkülönböztető ismérv a hűtlen kezeléstől való elhatárolás szempontjából Ez azt jelenti, hogy míg az elkövetési magatartás szándékos vagy gondatlan is lehet, addig az eredményre kizárólag a gondatlansága terjedhet ki az elkövetőnek. 57. A rablás elkövetési magatartásai Három elkövetési magatartással valósítható meg a bűncselekmény. Az első változat szerint az elkövető úgy veszi el a dolgot, hogy ehhez erőszakot, vagy élet, testi épség elleni

közvetlen fenyegetést alkalmaz. Az elvétel ugyanaz a magatartás, amit a lopás körében értékelünk. A gyakorlat két lépésben látja megvalósulni az elvételt Először még csak az elmozdítás történik meg, a dolog nem kerül ki a tulajdonos tényleges hatalmából. Ekkor már meg lehet állapítani a befejezett bűncselekménye elkövetését, ha a cselekménysorozat itt véget ér (tettenérés stb.) A második lépének – a tulajdon-, birtokhelyzet tényleges megváltoztatása – abból a szempontból van jelentősége, hogy ebben a szakaszban a bevégzettségig még csatlakozhatnak más elkövetők, társtettesekké, részesekké válhatnak. A rablásnál az elvétel történhet úgy is, hogy a kifejtett erőszak stb hatására a passzív alany maga adja át a dolgot. Az erőszak jelen esetben csak személy elleni erőszak lehet: a passzív alany testére való fizikai ráhatás. Megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az vis absoluta, azaz akaratot

bénító, megtörő erőszak. Az ilyen erőszak alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésére. Onnan lehet következtetni az erőszak mértékére, hogy a bűncselekmény megvalósításának másik módjának, a fenyegetésnek is csak a minősített formája (élet, testi épség ellen irányuló) tényállásszerű. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy az elkövetőben komoly félelmet ébresszen. Ennek a fenyegetésnek ráadásul közvetlennek kell lennie, azaz a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia az együttműködés megtagadása esetén. A második magatartás szintén a dolog elvétele, a másiknak az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba való helyezésével. Az elvételre e fent említettek az irányadók Öntudatlan az, aki állapotánál fogva pszichikailag nem képes ellenállást kifejteni az ellene indított támadással

kapcsolatban. Az ilyen személyek beleegyezése nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. 12 éven aluli gyermek szintén nem tekinthető akaratnyilvánításra képesnek. Védekezésre képtelen az, aki állapotánál fogva fizikailag nem képes ellenállást kifejteni az ellene indított támadással kapcsolatban. 12 éven aluli gyermek esetében megdönthetetlen törvényi vélelem szól a védekezésre való képtelenség mellett. Ezeket az állapotokat tehát az elkövetőnek kell előidéznie, aktív magatartással. Ha azonban ennek érdekében erőszakot alkalmaz, úgy az első fordulat szerint fog minősülni a cselekménye. A harmadik alaptényállás a tetten ért tolvaj magatartása. Itt is első lépésként a dolog elvételéről van szó. Ez történhet lopási változatban is, de rablásként is Az elkövető a A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos

kontroll nélkül! 29 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! tettenérés után tanúsítja az első fordulatnál részletezett minősített erőszakot és fenyegetést a dolog megtartása érdekében. 58. A rablás célzata Célzat szempontjából el kell különíteni egyfelől a rablás első két alaptényállását, másfelől a harmadikat. Az első két tényállásnál a célzat kettős. Először is kvalifikált erőszak, fenyegetés alkalmazása ill. az öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyezés az elvétel céljából történik. Ha az erőszak stb alkalmazása eredetileg más célból kezdődött, azonban a dolog elvétele érdekében folytatódott, ez szintén tényállásszerű. Másodszor pedig az elvétel célja – akárcsak a lopásnál – eltulajdonítás, vagyis a tulajdonosi jogosítványok elvonásának szándéka. Ennek pedig jogtalanul kell történnie, vagyis jogszabályi engedély, jogalap nélkül A célzatnak az

elkövetéskor kell fennállnia, nem tényállásszerű, ha utána alakul ki az elkövetőben ez a szándék. A harmadik alaptényállás, vagyis a tetten ért tolvaj esete szintén kettős célzatot tartalmaz, csak itt fordított sorrendben. Először történik a dolog elvétele a jogtalan eltulajdonítás céljából, másodszor pedig a minősített erőszak, fenyegetés alkalmazása a megtartás céljából. 59. A tetten ért tolvaj rablása A rablás tényállásának egyik alapesete a tetten ért tolvaj rablása. Tárgyi oldalon elkövetési magatartás két mozzanatot tartalmaz. Első mozzanatként a dolog elvételéről van szó, de ez esetben a sértett távollétében történik ez. Ez az elvétel a lopás tényállásához tartozó magatartás. A gyakorlat két lépésben látja megvalósulni az elvételt Először még csak az elmozdítás történik meg, a dolog nem kerül ki a tulajdonos tényleges hatalmából. Ekkor már meg lehet állapítani a befejezett

bűncselekménye elkövetését, ha a cselekménysorozat itt véget ér (tettenérés stb.) A második lépének – a tulajdon-, birtokhelyzet tényleges megváltoztatása – abból a szempontból van jelentősége, hogy ebben a szakaszban a bevégzettségig még csatlakozhatnak más elkövetők, társtettesekké, részesekké válhatnak. A tetten ért tolvaj elvétele történhet lopási változatban is, de a rablás más tényállások szerint megvalósuló eseteiként is. Második mozzanatként az elkövető a tettenérés után tanúsít minősített erőszakot és fenyegetést a dolog megtartása érdekében. Az erőszak jelen esetben csak személy elleni erőszak lehet: a passzív alany testére való fizikai ráhatás. Megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az vis absoluta, azaz akaratot bénító, megtörő erőszak. Az ilyen erőszak alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésére Onnan lehet következtetni az erőszak mértékére, hogy a

bűncselekmény megvalósításának másik módjának, a fenyegetésnek is csak a minősített formája (élet, testi épség ellen irányuló) tényállásszerű. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy az elkövetőben komoly félelmet ébresszen. Ennek a fenyegetésnek ráadásul közvetlennek kell lennie, azaz a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia az együttműködés megtagadása esetén. Alanyi oldalon a célzatnak van jelentősége. Kettős célzatot tartalmaz a tényállás Először is az elvétel célja – akárcsak a lopásnál – eltulajdonítás, vagyis a tulajdonosi jogosítványok elvonásának szándéka. Ennek pedig jogtalanul kell történnie, vagyis jogszabályi engedély, jogalap nélkül. A célzatnak az elkövetéskor kell fennállnia, nem tényállásszerű, ha utána alakul ki az elkövetőben ez a szándék. Másodszor pedig a kvalifikált erőszak,

fenyegetés alkalmazása ill. az öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyezés az elvétel céljából történik. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 30 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Kis értékű rablások esetében a tetten ért tolvaj cselekményét az elnéző bírói gyakorlat nem értékeli olyan súlyosnak, hogy a rablásnak minősítse, így lopást állapítanak meg, mondván, hogy az erőszakot stb. nem a dolog megtartása, hanem a menekülés érdekében alkalmazta 60. A kifosztás elkövetési magatartásai Két fordulat szerint értékeli az elkövetési magatartásokat a tényállás. Az első a dolog elvétele az evégből lerészegített személytől. Kettős mozzanatú magatartás ez. Az első mozzanat a passzív alany lerészegítése A lerészegítés olyan mértékű alkoholfogyasztásra

való késztetés, hogy a másik ittas állapotba kerül. Ha ez erőszakkal történik, már rablásnak minősül a cselekmény. Nem minősül azonban rablásnak, ha az öntudatlanságig részegíti le az elkövető a passzív alanyt, annak ellenére, hogy az egyéb módon az elkövető által öntudatlan állapotba hozott személy esetében – ceteris paribus – rablásként értékelnénk a cselekmény. Ezek után jöhet másosik mozzanatként a dolog elvétele Hogy mikortól számítjuk megtörténtnek az elvételt büntetőjogi értelemben, arra három elmélet létezik. A concentratio elmélete szerint a dolog elmozdítása a releváns, az ablatio az elkövetés helyéről való elvitelt érti ezalatt; az apprehensio elmélete a birtokbavételhez, tényleges birtokhelyzet megváltoztatásához köti a megvalósítást. A gyakorlat két lépésben látja megvalósulni a bűncselekményt. Először még csak az elmozdítás történik meg, a dolog nem kerül ki a tulajdonos

tényleges hatalmából. Ekkor már meg lehet állapítani a befejezett bűncselekménye elkövetését, ha a cselekménysorozat itt véget ér (tettenérés stb.) A második lépének – a tulajdon-, birtokhelyzet tényleges megváltoztatása – abból a szempontból van jelentősége, hogy ebben a szakaszban a bevégzettségig még csatlakozhatnak más elkövetők, társtettesekké, részesekké válhatnak. A második elkövetési magatartás szintén kettős. Első mozzanatként az elkövető valamilyen más bűncselekmény során erőszakot, avagy élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz a passzív alannyal szemben. Ez a másik bűncselekmény lehet erőszakos közösülés, testi sértés stb. Az erőszak jelen esetben csak személy elleni erőszak lehet: a passzív alany testére való fizikai ráhatás. Megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az vis absoluta, azaz akaratot bénító, megtörő erőszak. Az ilyen erőszak alkalmas a

sértett komoly ellenállásának leküzdésére. Onnan lehet következtetni az erőszak mértékére, hogy a bűncselekmény megvalósításának másik módjának, a fenyegetésnek is csak a minősített formája (élet, testi épség ellen irányuló) tényállásszerű. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy az elkövetőben komoly félelmet ébresszen. Ennek a fenyegetésnek ráadásul közvetlennek kell lennie, azaz a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia az együttműködés megtagadása esetén. Az erőszak stb eredményeképp a passzív alany ennek „hatása alatt áll”, így történik második mozzanatként a dolog elvétele, erre a korábbiakban részletezettek irányadók. Erőszak stb alkalmazására tehát nem az elvétel érdekében kerül sor A hatás alatt állás azt jelenti, hogy az erőszaknak stb. olyan fokúnak kell lennie, hogy a sértett nem képes a

dolog elvételét megakadályozni. Ezt olyannyira kiterjesztően értelmezi a gyakorlat, hogy a „passzív alany” e bűncselekmény esetében lehet akár halott is. (Ez a büntetőjogi dogmatikában legalábbis meghökkentő megoldás arra való tekintettel állhatja meg mégis a helyét – a kegyeleti okok figyelembevételén kívül –, hogy az elhunyt örököse személyében vagyoni értelemben vett sértettje is van a bűncselekménynek.) 61. A zsarolás tényállási elemei Tárgyi oldalon az elkövetési magatartás: kényszerítés valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére való kényszerítése. A cselekvési szabadság két alkotóeleme az akaratszabadság és az akaratnak megfelelő cselekvés – kényszerítés esetén a passzív alany A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 31 Az építő jellegű megjegyzéseket

szívesen fogadom! nem cselekedhet az akaratának megfelelően. A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie A törvényi tényállás tartalmaz elkövetési módot: erőszakkal vagy fenyegetéssel kell történnie a kényszerítésnek. Az erőszak a testre való fizikai ráhatást jelenti, amely lehet akaratot hajlító vagy megtörő. Kényszerítés esetén csak személy elleni erőszak jöhet szóba, dolog elleni nem A fenyegetés fogalmát a Btk. értelmező rendelkezése tartalmazza: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Nem zárja ki a fenyegetés fennállását, ha a kilátásba helyezett hátrány nem jogellenes (pl. feljelentéssel való fenyegetés). Az ún „zsarolási erőszak ill fenyegetés” megvalósulásához elegendő az erőszaknak ill. fenyegetésnek egy igen enyhe formája is A bűncselekmény eredménye több összetevőből áll. Egyfelől a kényszerítésnek megfelelő pszichés

eredményt követeli meg a tényállásszerűséghez (a passzív alany valamit tegyen – aktív magatartás –, ne tegyen – passzivitás –, eltűrjön – akaratának meg nem felelő tevékenység kényszerű tudomásulvétele). Ha az erőszak, fenyegetés nem éri el azt, hogy a passzív alany ennek megfelelően cselekedjen, úgy befejezetlen kísérletről van szó a bírói gyakorlat szerint – így akár önkéntes elállás (azaz pl. a fenyegetőzés abbahagyása) esetén is megszűnik a büntethetőség. Másfelől azonban még egy káreredmény is az elkövetési magatartással okokozati összefüggésben A kár a vagyoni helyzetben bekövetkezett értékcsökkenés, azonban nem feltétlen a passzív alanynál jelentkezik. Alanyi oldalon megállapítható, hogy a bűncselekmény célzatos. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés – akár maga, akár más részére. Jogtalan a haszon, ha jogszabályba ütközően vagy jogszabály megkerülésével kötötték ki. A

célzatra figyelemmel bűnösség tekintetében csak az egyenes szándék jöhet szóba. A káreredmény szempontjából azonban elegendő az eshetőleges szándék. 62. A rongálás tényállási elemei Tárgyi oldalon az elkövetési magatartás a megsemmisítés, megrongálás. A megsemmisítés a dolog fizikai állagának megszűntetését jelenti. A megrongálás a fizikai állag olyan károsítása, amelynek eredményeképp csökken a dolog értéke (használati, anyagi, vagy esztétikai) Tulajdonképpen a megrongálás mellett felesleges említeni a megsemmisítést is, hiszen – figyelemmel a jogelvre, hogy ha a kevesebbet büntetjük, akkor a többet is – a megsemmisítés nem más, mint a megrongálás igen súlyos formája. Egy speciális esetet is e tényállás alá von a jogalkalmazás: a csónak elkötése és eleresztése a folyón is rongálásnak minősül, mivel a lopás vagy a kifosztás – a jogtalan eltulajdonítás szándéka nélkül – nem állapítható

meg; így e tényállás illik még a leginkább erre a nyilvánvalóan büntetésre érdemes cselekedetre. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy A vagyontárgy értékkel bíró dolog. Idegennek számít e tényállás esetében a közös dolog is Speciális tárgyakra külön szabályok vonatkoznak: a műemlékre vagy kulturális védelem körébe eső tárgyra való elkövetés a műemlék ill. kulturális javak megrongálása tényállását; az idegen okiratra való elkövetés az okirattal való visszaélés tényállását meríti ki; a lopott dolog elkövető általi megsemmisítése büntetlen utócselekmény. Eredményt is tartalmaz a tényállás: kár következik be az elkövetési magatartás okozataként. A kár a vagyoni helyzetben bekövetkezett értékcsökkenés. A megrongálás esetén a kár körében értékeljük a kijavítással okozott költségeket is. A megsemmisítésnél a kár az elkövetéskori kiskereskedelmi forgalmi érték.

Alanyi oldalon bűnösség tekintetében csak a szándékos elkövetés jöhet szóba (egyenes, eshetőleges). 63. A lopás és a jogtalan elsajátítás elhatárolása A két tényállást alapvetően az elkövetési tárgyak különbözősége határolja el egymástól. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 32 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! Lopás esetében az elkövető az idegen dolgot más birtokából veszi el jogtalan eltulajdonítás végett. Idegen a dolog, ha nincs az elkövető tulajdonában, hanem más tulajdonosa van, de az is elegendő, ha más tartja a birtokában, akár jogszerűtlenül is. Tehát nem uratlan, elhagyott, gazdátlan. Ezzel szemben a jogtalan elsajátítás kifejezetten az elveszett dolgokra vonatkozik, amelyeket az elkövető megtalál, ill. véletlenül vagy tévedésből hozzá kerül, és

nem a megfelelő módon jár el vele kapcsolatban. Elveszett a dolog, ha kikerült a tulajdonos, a jogszerű birtokos akarata ellenére és tudomásán kívül annak rendelkezési köréből. Ezalól kivételt képeznek azok a dolgok, amelyekre a tulajdonos számára fennáll a lehetősége a visszaszerzésnek; a természet kincsei; valamint a közönség számára nyitva álló hivatali, üzleti, szállodai stb helyiségekben, tömegközlekedési eszközön felejtett dolgok. Ezek eltulajdonítása – bár látszólag nincsenek birtokban –, lopásnak számít. Az akarattal elhagyott dolgon birtokbavétellel tulajdon szerezhető, ez tehát nem lehet elkövetési tárgy sem a lopásnál, sem a jogtalan elsajátításnál. 64. A csalás és a jogtalan elsajátítás elhatárolása A tévedésben tartással elkövetett csalást az elkövetői szándék, tudattartalom határolja el a jogtalan elsajátítástól. A jogtalanul elsajátító a dolog birtokába kerülésekor jóhiszemű,

tévedésben van (úgy hiszi, jogosan van a dolog birtokában), csak később ismeri fel a tévedését. A csaló ezzel szemben a dolog átvételekor már felismeri a tévedést, azt fenntartja, erősíti. 65. Az orgazdaság tényállási elemei Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgya adja a tényállás specifikumát. A tárgy ugyanis a tényállásban felsorolt 9 vagyon elleni bűncselekményből (lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból) származó dolog lehet. Ezen alapbűncselekmények elkövetője e bűncselekmény eredményeképp jut az adott dologhoz, amely az orgazdaságnak is tárgya lesz. Az orgazdaság tehát járulékos bűncselekmény. Vagyis az alapbűncselekmények elkövetője nem lehet e tényállások megvalósítója, esetükben az orgazdaságnak megfelelő magatartás büntetlen utócselekménynek számít. Az elkövetési tárggyal

kapcsolatban még megjegyzendő, hogy ha vámárura követik el, úgy a vámorgazdaság tényállása forog fenn. Az orgazda részéről elkövetési magatartás lehet a megszerzés (a dolog birtokbavétele az alapbűncselekmény elkövetője tudtával, az alapcselekmény befejezése, bevégzése után, a köztük lévő akarategyezségen alapulva; de ide tartozik a közös elfogyasztás is); az elrejtés (a dolog feletti rendelkezés lehetőségének megszerzése tényleges birtokbavétel nélkül); az elidegenítésben való közreműködés (az alapbűncselekmény elkövetőjének hozzásegítése az értékesítéshez). Alanyi oldalon lényeges, hogy célzatos bűncselekményről van szó. Az elkövető vagyoni haszonszerzés végett cselekszik. Az orgazda ezt magának vagy az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül bárki másnak a javára teszi. (Ellenkező esetben bűnpártolásról van szó) A célzatra figyelemmel bűnösség tekintetében csak az egyenes szándék

kerülhet szóba. Az orgazda fel kell, hogy ismerje, hogy az elkövetési tárgyak jogilag tiltott úton került az alapbűncselekmény elkövetőjének birtokába. 66. A jármű önkényes elvétele Vagyon elleni bűncselekményről van szó, jogi tárgya a tulajdonjog részjogosítványainak (birtoklás, használat) zavartalansága. A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, gépi meghajtású jármű. A gépi meghajtás valamilyen energiaforrás által hajtott erőgép általi üzemeltetést jelent. Idegen, tehát, másnak a A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 33 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! tulajdonában lévő. Elkövetési magatartásként két magatartást értékel a tényállás Az egyik egy lopásszerű magatartás, az elvétel, vagyis a tulajdonostól, birtokostól való hatalomba vétel. A lopástól a

célzat határolja el: ugyanis itt nem a jogtalan eltulajdonítás jelenik meg célzatként (vagyis a tulajdonosi jogosítványok végleges elvonásának szándéka jogszabályi engedély, egyéb jogalap nélkül), hanem a jogtalan használat (a tulajdonosi jogosítványok ideiglenes elvonásának szándéka, jogszabályi engedély, egyéb jogalap nélkül). A használat rendeltetésszerű használatot takar. A másik elkövetési magatartás a sikkasztóéra hasonlít: az így elvett vagy rábízott jármű jogtalan használata. Akkor beszélünk jármű önkényes elvételéről, ha a járművet az elkövető jogszerűen birtokolja, mert rábízták, de a rábízás nem terjedt ki a használatra, vagy nem olyan mértékben, ahogyan azt ő mégis használja. A „vagy így elvett” fordulat esetében az elvétel szempontjából a jármű beindítása a releváns. Ez utóbbi fordulat által a jogtalan használat kettős értékelhetőséget nyer: a lopáshoz hasonló elkövetési

magatartáshoz célzatként kapcsolódik, a sikkasztáshoz hasonlónál pedig a elkövetési magatartásként. Nem eredmény-bűncselekmény, az elvétellel ill. a használattal befejeződik Az alanyiság tekintetében kiemelendő az utas kérdése. Ha nem tudja, hogy a járművet jogtalanul használják, nem áll fenn a felelőssége ténybeli tévedés folytán. Ha tudja, úgy pszichikai bűnsegéde lehet a tettesnek. Ha időközben átadják neki a volánt, úgy az „így elvett” fordulattal tettesi minőséget nyer. Szándékos bűncselekmény, a lopásszerű tényállásnál a célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal valósítható meg; a másik tényállás mind az egyenes, mind az eshetőleges szándékkal. 67. A bitorlás tényállási elemei Két tényállást fogalmaz meg a törvény e bűncselekményhez kapcsolódóan. Közös bennük az elkövetési tárgy: a szellemi alkotás, melyet a törvény maga definiál: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a

találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás. E fogalmak részletes kifejése külön jogszabályokban történik (szerzői jogról szóló törvény, használati minta oltalmáról szóló törvény, találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájáról szóló törvény), a Btk. tehát csak kerettényállást ad • Az első tényállás elkövetési magatartása a más szellemi alkotásának a sajátjaként való feltűntetése (plágium). Az elkövető azt állítja, vagy ráutaló magatartással úgy viselkedik, mintha ő lenne más szellemi alkotásának a létrehozója, vagy a közös szellemi alkotás egyedüli alkotójaként állítja be magát. Eredményt is értékel e tényállás: vagyoni hátrányt okoz az elkövetési magatartás: a tényleges kár és az elmaradt vagyoni előny foglalható ide. Bűnösség tekintetében

kizárólag a szándékos elkövetés értékelendő, ennek egyenes és eshetőleges formája is. • A második tényállás elkövetési magatartása zsaroló jellegű: az ilyen irányú jogkörrel rendelkező személy a szellemi alkotás hasznosítását attól teszi függővé, hogy a díjból, haszonból, nyereségből részesítsék, jogosultként tűntessék föl. Lényeges az elkövetési mód: az alany a gazdálkodó szervezetnél betöltött tisztségével, tagságával, munkakörével visszaélve tevékenykedik. A bűnösség tekintetében megegyezik az első tényállással 68. A szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének tényállási elemei E tényállásnál fontos megjegyezni, hogy a Btk. kerettényállást tartalmaz, a benne szereplü fogalmak tartalmát a szerzői jogról szóló törvényben találjuk. A bűncselekmény elkövetési tárgya a dolog (irodalmi, tudományos, művészeti alkotás; előadóművészi teljesítmény,

hangfelvétel, rádió- vagy televízió-szervezet műsora, film- vagy A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 34 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! adatbázis előállítója), amin a szerzőnek szerzői vagy szomszédos joga áll fönn. Mindezek a fogalmakat a már említett jogszabály részletezi. Hasonlóképpen az elkövetési magatartás, azaz e jogok megsértésének módozatait; ill. a passzív alanyok körét (szerző, előadóművész, hangfelvétel előállítója, rádió- vagy televíziószervezet, film vagy adatbázis előállítója). Az elkövetési magatartás tanúsítása két feltétel valamelyikének fennállása esetén tényállásszerű. Vagy eredmény áll elő a magatartással ok-okozati összefüggésben: a vagyoni hátrány, mely magában foglalja a tényleges kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is;

vagy pedig célzat forog fenn: ez pedig a haszonszerzés, ami a tényállásszerűséghez nem kell, hogy realizálódjon. A haszon az elkövető vagy más vagyonában bekövetkező értéknövekedés. Bűnösség tekintetében csak a szándékosság jöhet szóba, a materiális tényállásnál az eshetőleges és az egyenes formája is; a célzatosnál csak az egyenes. 69. A szerzői jog vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító intézkedések kijátszásának tényállási elemei E tényállásnál fontos megjegyezni, hogy a Btk. kerettényállást tartalmaz, a benne szereplő fogalmak tartalmát a szerzői jogról szóló törvényben találjuk. Két fordulat szerint valósulhat meg ez a bűncselekmény. Az első tényállás elkövetési tárgya az említett jogszabályban meghatározott műszaki intézkedés megkerülésére alkalmas eszköz, termék, berendezés vagy felszerelés. Ezek tartalmára a jogszabályban foglaltak irányadók. Az ezekhez

kapcsolódó elkövetési magatartások a készítés, előállítás (a tárgyak létrehozatala), az átadás (tényleges birtokbaadás), a forgalomba hozatal (több, meg nem határozható személy részére való átadás ingyenesen vagy visszterhesen), a velük való kereskedés (a tárgyak értékesítése haszonszerzési célzattal, amely rendszeres tevékenységet feltételez). A cselekmény célzatos, mégpedig kétszeresen – a műszaki intézkedések megkerülése érdekében kerül sor az elkövetési magatartás tanúsítására, másfelől pedig az egészet haszonszerzés végett viszi véghez az illető. A haszon az elkövető vagy más vagyonában bekövetkező értéknövekedés A célzatra tekintettel csak az egyenes szándék bűnösségi formája mellett tényállásszerű az elkövetés. A második tényállás elkövetési tárgya a műszaki ismeret megkerüléséhez szükséges vagy azt megkönnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeret. Ezek tartalmára a

jogszabályban foglaltak irányadók. Elkövetési magatartás ezen ismeretek másnak való rendelkezésre bocsátása. Ez tehát bűnsegédi jellegű magatartás, amit e tényállás sui generis tettesi tevékenységként értékel. Szintén célzatos tényállásról van szó: itt azonban csak a műszaki intézkedés megkerülése lehet a célzat. Bűnösség tekintetében az első tényállásnál írtak az irányadók. 70. A jogkezelési adat meghamisításának tényállási elemei E tényállásnál fontos megjegyezni, hogy a Btk. kerettényállást tartalmaz, a benne szereplő fogalmak tartalmát a szerzői jogról szóló törvényben találjuk. Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési tárgya a jogkezelési adat (fogalma az említett jogszabályban). Elkövetési magatartás kétféle lehet A jogkezelési adat eltávolításánal minden olyan tevékenység megfelel, amelynek eredményeképp az adat megszűnik láthatóvá lenni az adathordozón. A jogkezelési adat

megváltoztatása az adat meghamisítását jelenti: azaz egy már meglévő, valódi adat megváltoztatása úgy, hogy az valótlan lesz. Alanyi oldalon lényeges, hogy az elkövetés célzatos, a bűncselekményt haszonszerzés végett követik el. A haszon az elkövető vagy más vagyonában bekövetkező értéknövekedés A célzatra tekintettel csak az egyenes szándék bűnösségi formája mellett tényállásszerű az elkövetés. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 35 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom! 71. Az iparjogvédelmi adatok megsértésének tényállási elemei E tényállásnál fontos megjegyezni, hogy a Btk. kerettényállást tartalmaz, a benne szereplő fogalmak tartalmát a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben találjuk. Tárgyi oldalon a bűncselekmény elkövetési

tárgya a szabadalom, a használati vagy formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, a védjegy és a földrajzi árujelző. (A fogalmak kifejtése a jogszabályban) Az elkövetési tárgyak jellegéből következik, hogy csak gazdasági tevékenység körében valósulhat meg a bűncselekmény. Az elkövetési magatartás kétféle lehet. Egyrészt az oltalom tárgyának utánzása, melynek eredményeként az oltalom tárgyához hasonló, azzal összetéveszthető megjelenítés, megjelölés jön létre. Másrészt az oltalom tárgyának átvétele, melynek során olyan tárgyon tűntetik fel a jelet, amely nem tárgya az adott oltalomnak. A tényállásszerűséghez szükséges, hogy az elkövetési magatartással ok-okozati összefüggésben eredmény lépjen föl: ez pedig a vagyoni hátrány, mely magában foglalja a tényleges kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is. Alanyi oldalon bűnösség kérdésében csak a szándékos elkövetés

jöhet szóba (eshetőleges vagy egyenes). 72. A magánindítvány és a tevékeny megbánás a vagyon elleni bűncselekményeknél A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság valamint a jármű önkényes elvétele esetében az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén a magánindítvány hiánya büntethetőséget megszűntető ok. A hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények üldözésének magánindítványhoz kötését az indokolja, hogy az állam elismeri, hogy a családon belül gyakran sokkal rugalmasabb értelmezést kapnak a tulajdoni-vagyoni viszonyok. Az egyébként jogellenesnek és bűnösnek ítélendő vagyoni eltolódások nem feltétlen tartoznak a büntetőjog hatálya alá, ha hozzátartozók közt valósulnak meg. Ez indokolja azt a magánindítványi

szabályozáson belül is speciális rendelkezést, hogy az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés ilyen esetekben nem tekinthető joghatályos magánindítványnak – ha az eljárás során kiderül, hogy a gyanúsított a sértett hozzátartozója, a magánindítványt újra meg kell tenni. A tevékeny megbánás szintén a lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság valamint a jármű önkényes elvétele esetében értelmezhető. E bűncselekményeknél, ha az elkövető, mielőtt még felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és megtéríti a kárt, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében, akkor ez a körülmény a büntetés kiszabásánál értékelésre kerül. Büntetési tételt csökkentő tényező lesz, vagy különös méltánylást érdemlő esetben büntethetőséget megszűntető ok. Nincs szó tehát a felelősség kizárásáról, hiszen az elkövető

büntethetősége alapvetően fennáll, ennek pedig feltétele a bünetőjogi felelősség. A jegyzet Bánky Szilvia (III/20.) sejtelmeit tartalmazza a büntetőjog tételekre adandó helyes válaszokkal kapcsolatban – mindenféle hivatalos kontroll nélkül! 36 Az építő jellegű megjegyzéseket szívesen fogadom!