Egészségügy | Felsőoktatás » RAS, EEG rövid kérdések

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:24

Feltöltve:2013. május 07.

Méret:119 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

RAS, EEG Rövid kérdések 1. A perifériás receptorok ingerülete milyen két fő úton befolyásolja az agykéreg elektromos aktivitását? Egyrészt a thalamuson aspecifikus magvaiból érkező afferentáción, vagy pedig a formatio reticularis thalamust megkerülő aspecifikus afferentáción keresztül. 2. Minek a tanulmányozására használhatók az ún primer kiváltott agykérgi potenciálok? A primer szenzoros kéregterület feltérképezésére alkalmas. 3. Jellemezze a primér kiváltott potenciált és a diffúz szekunder választ! A primer kiváltott potenciál izolált, néhány kolumnát érintő, szomatotopikus (tehát a thalamus specifikus magjain keresztül érkező) jelenség. Potenciálja néhány 10 μV, latencia ideje 10 ms A diffúz szekunder válasz nem izolált, nem szomatotopikus jelenség. Nem a primér választ kortikális terjedése, hanem a thalamus aspecifikus magjaiból érkező projekciók hozzák létre. Ideje lenyújtottabb, a primér kiváltott

potenciál rendszerint „beleolvad” a kezdeti fázisába Látencia ideje nagyobb, mint az első kiváltott potenciálé. 4. Kísérletesen hogyan lehet bebizonyítani, hogy a RAS deszinkronizáló mechanizmusként működik? EEG regisztráció alatt alvó embert szomatoszenzoros ingerekkel ébresztve, típusos elváltozást látunk az EEG-n: a hullámok amplitúdója csökken, a frekvencia nő. 5. Melyek a thalamus nem specifikus projekciós magvai? Milyen afferentációval működnek és milyen irányúak az efferens kapcsolataik? Az intralamináris és középvonali magvak. Afferentációt a formatio reticularisból, a tractus paleospinothalamicusból és egyéb thalamusmagvakból kap, efferensei az agykéreg területére diffúzan vetülnek ki. 6. Mely hatások, ill folyamatok eredményeképpen alakul ki az EEG-t jellemző spontán potenciálváltozás? A thalamus (és a thalamust megkerülő formatio reticularisből jövő) aspecifikus afferensek a kéreg legfelső, I.

laminájában elhelyezkedő pyramissejt-dendritfákat depolarizálják Ennek megfelelően a dendrit és a mélyebben elhelyezkedő sejttest között potenciál alakul ki, ami a kéregre merőleges dipol szerű ionáűramokat hoz létre. 1 7. Írja le a különböző EEG-hullám típusok frekvenciáját! γ-hullám 30-50 Hz β-hullám 14-30 Hz α-hullám 8-13 Hz Θ-hullám 4-7 Hz δ-hullám 0,5-3 Hz 8. Mi jellemzi az éber, figyelő ember EEG-jét? (A hullámok amplitúdója és frekvenciája is leírandó) A figyelő ember EEG-jén a γ-hullámok dominálnak (normalizált amplitútó 0,5; frekvencia 30-50 Hz), illetve mellette β-hullámok láthatók (normalizált amplitúdó 1; frekvencia 14-29 Hz). 9. Nyugalomban levő becsukott szemű, de nem alvó ember EEG-jében milyen jellegzetes hullámok dominálnak? (frekvencia, amplitudó) Jellemzően α-hullámok. (Normalizált amplitúdó: 2; frekvencia: 8-13 Hz) 10. Milyen hullámtípusok figyelhetők meg egy egészséges

felnőtt, éber (nem alvó) állapotú ember EEG-jében? Kisebb mértékben α-, inkább β-hullám jellemző. Amennyiben a figyelem fokozódik γ-hullámok is megjelennek. A normalizált amplitúdók: α: 2, β:1, γ:0,5; a frekvenciák α:8-13, Hz, β:14-29 Hz, γ:3040 Hz 11. Soroljon fel legalább két olyan hatást melyek az EEG nyugalmi α-ritmus frekvenciáját csökkentik! Csönd, sötétség, somatikus afferentációk hiánya, serotoninerg Raphe-magvak aktivitása. 12. Mely afferentáció felelős az EEG-görbén jelentkező ún ébredési reakcióért? A formatio reticularisból származó, a thalamus aspecifikus magvain keresztül, vagy a thalamus megkerülésével a kéregbe haladó afferentáció. 13. Előfordulhat-e EEG-deszinkronizáció ébredés nélkül? Igen, hiszen az alvás folyamán a stádiumok 3-4× váltakoznak, s minden egyes felületesebbé váló alvásstádium deszinkronizációval jár. Sintén deszinkronizáció kíséri a REM-alvást, ami pedig igen

mély, nehezen ébreszthető stádiumot jelent. 2 14. Hogyan változnak az alvás stádiumai az éjszaka folyamán? Elalvás kapcsán megfigyelhető az 1 2 3 4 stádium sorrend, de az alvás során a stádiumok ciklikusan váltakoznak. A mély alvásból deszinkronizációval kísérten alakulhat ki a REM-alvás 15. Ismertesse az alvás alatt észlelhető vegetatív változásokat! A NREM fázis alatt a szívfrekvencia, a légzésszám és a vérnyomás csökken. Ugyanakkor a REM alatt ezzel éppen ellentétes változások mutatkoznak: a szívfrekvencia és a vérnyomás emelkedik, a légzés fokozódik. A mellékvesevelő adrenalinszekréciója fokozódik Férfiakban pubertástól kezdve erectio, nőkben a hüvely véráramlásának fokozódása jellemző. 16. Jellemezze röviden a lassú hullámú alvás 4 fázisát kísérő EEG-képet! 1. fázis: a hullámok amplitúdója csökken, és az α-hullámok között megjelennek a kis frekvenciájú θ-hullámok (5-7 Hz). 2.

fázis: csoportokban rendezetten jelennek meg a 12-17 Hz frekvenciájú alvási orsók, amelyeknek nagyobb amplitúdója kiemelkedik az alacsonyabb amplitúdójú környezetből. Ezek az orsók βhullámokból állnak Egy-egy orsó 1-3 mp-ig tart, és 3-10 mp-ént jelentkezik A β-orsók megjelenése egyértelmű indikátora az elalvásnak, egybeesik a tudatos percepció megszűnésével 3. fázis: az alvási orsók között szabálytalan időközökben 0,5-3 Hz frekvenciájú δ-hullámok jelennek meg. 4. fázis: nagy amplitúdójú δ-hullámok jellemzik 17. Milyen jellegzetes hullámok láthatók a mélyen alvó ember elektroencephalogrammján (4 stádium)? A hullámok amplitudója és frekvenciája is leírandó! 1. 2. 3. 4. stádium: részben α-hullám (nA: 2; f: 8-13 Hz), megjelenő θ-hullámok (nA: 3; f: 4-7 Hz). stádium: θ-hullámok és megjelenő β-orsók (nA: 1; f: 12-17 Hz). stádium: β-hullámok és megjelenő δ-hullámok (nA: 5; f: 0,5-3 Hz). stádium: egyértelmű

δ-tevékenység. 3 18. Mely tényezők játszanak szerepet az alvás kialakulásában? ingerszegény környezet serotoninerg raphemagvak elektromos aktiválódása NTS közelében elhelyezkedő „alvási-magvak” elektromos aktiválódása thalamus oszcillátor-funkciójának aktiválódása praeopticus area felől érkező elektromos tevékenység hypothalamicus suprachiasmaticus magvak alvást generáló aktivitása (tractus retinohypothalamicus) 19. Melyek a REM (paradox) alvás jellegzetességei? α-tevékenység az EEG-n (tehát deszinkronizáció) gyors szemmozgás izomtónus megszűnése (kivétel szemmozgató izmok, légző izmok, középfül izmai) szívfrekvencia ↑ vérnyomás ↑ légzésszám ↑ nemi szervek véráramlása ↑ nehezen ébreszthető spontán ébredés gyakori csak felületes lassú hullámú alvásból alakul ki szenzoros jellegű álmok 20. Sorolja fel az agy hypnogen területeit! közti agyi alvási zóna (hátsó hypothalamus és a közeli

intralamináris és elülső thalamusmagvak) nyúltvelői szinkronizáló zóna (formatio reticularisban az NTS szintjén) bazális előagyi alvási zóna (preopticus area és a Broca-féle diagonális köteg) 21. Hogyan változik a REM-fázis aránya az életkor függvényében? Az életkor előrehaladtával nő, az összalváshoz képest. 22. Hogyan változik a REM-alvás az életkor függvényében? Abszolút értékét tekintve csökken az életkor előrehaldtával. 4