Kémia | Középiskola » Kémia középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 16 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1212 Kémia középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • A feladatok megoldására 120 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos! • Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget és tartsa be annak utasításait! • A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz, akkor az nem értékelhető! • A számítási feladatokra

csak akkor kaphat maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is! • Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! írásbeli vizsga 1212 2 / 16 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia középszint 1. Négyféle asszociáció Az alábbiakban a kénsavat és salétromsavat kell összehasonlítania. Írja be a megfelelő válasz betűjelét a táblázat üres celláiba! A) B) C) D) Salétromsav Kénsav Mindkettő Egyik sem 1. Molekulájában a központi atom oxidációs száma +6. 2. Tömény oldata fény hatására elszíneződhet. 3. Tömény oldata feloldja a vasat. 4. Tömény oldata feloldja a rezet. 5. Híg oldata a szódával gázfejlődési reakcióban reagál. 6. Tömény oldata a cukrokat elszenesíti. 7. Tömény sósavval alkotott (megfelelő arányú elegye) a királyvíz. 8. Tömény oldatának hatására a tojásfehérje sárga színreakciót ad. 9. A természetben is megtalálható

sója a keserűsó. 9 pont írásbeli vizsga 1212 3 / 16 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia középszint 2. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen a szöveget, és válaszoljon a kérdésekre! Az ember a legerősebb szagú állat! Az izzadt emberi bőr átható szaga egyedülálló az állatvilágban. Az ember azért is különösen büdös, mivel a szaganyagok a test szinte minden részén kiválasztódnak, és emellett még a rajtunk élő mikrobák is kibocsátanak szagokat. Noha mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az állatoknak sokkal kellemetlenebb a szaguk, mint nekünk, madarakon és emlősökön végzett korábbi tanulmányokból az derül ki, hogy az állatok bőréből sokkal kevesebb illó szerves anyag távozik, mint a mienkből. A csirkék tollán és a zsiráf szőrén például csupán néhány fenolfélét mutattak ki Holland kutatók tanulmányukban összehasonlították a különféle emberi bőrmirigyek eloszlását, funkcióját és

váladékát más főemlősökével. Pusztán ezen információk alapján is megjósolható lenne, hogy az emberek szaga erősebb, mint a csimpánzoké és a gorilláké. A bőrmirigyek eloszlása ugyan hasonló, de a csimpánzok és a gorillák több olajat választanak ki, valószínűleg szőrzetük védelme érdekében. Ezzel szemben a felnőtt emberek gyakran választanak ki vizet, fehérjéket, aminosavakat, karbamidot, ammóniát, tejsavat és bizonyos sókat. E vegyületek között vannak bizony elég büdösek is. Az e vegyületeket kibocsátó mirigyek a serdülőkor folyamán érnek meg, és népesülnek be baktériumokkal. A gyerekek kevesebbet izzadnak, mint a felnőttek A mirigyekbe beköltöző baktériumok állítják elő például az egyik legkellemetlenebb szagú alkotórészét az izzadságnak, a vajsavat (butánsav) A kutatók azonban igazából nem arra voltak kíváncsiak, mennyire büdösek az emberek az állatokhoz képest. Azért kezdtek a vizsgálatokba, mert

az erős szagunk legalább két szúnyogfajt vonz. Ha megértjük, mi vonzza annyira ezeket a rovarokat az emberi szagban, akkor ez segíthetne olyan halálos betegségek leküzdésében, amilyen a malária és a sárgaláz Renate Smallegange entomológus (rovarkutató) és munkatársai elemezték az emberi izzadság kémiai összetételéről kapott adatokat. Megállapították, hogy valószínűleg az izzadságban lévő illóanyagok szabják meg az emberekre támadó szúnyogok gazdapreferenciáját Sok más kutatás olyan szúnyogokra és más, betegséget terjesztő rovarokra összpontosított, amelyeket az ember által kilélegzett szén-dioxid vonz. Smallegange azonban rámutatott, hogy egyes szúnyogfajokat inkább taszítja, mint vonzza az emberi lélegzet Bizonyos vérszívó rovarok számára ezért sokkal fontosabb az emberi izzadság szaga. James Logan fertőző és trópusi betegségekkel foglalkozó londoni kutató elmondta, hogy ő és más szakemberek is tisztában

vannak azzal, hogy az ember szaga eltér más emlősökétől, és ez fontos szerepet játszik abban, hogy a szúnyogok vonzódnak az emberekhez. Az azonban még mindig nem világos, pontosan mi is vonzza a szúnyogokat az emberi verejtékben. A kutatók remélik, hogy a jövőben sikerül feltárni, melyek ezek az alkotórészek, és akkor sikerülhet olyan mesterséges verejtéket előállítani, amely egyrészt a szúnyogkutatásban, másrészt a vérszívók elleni védekezésben is felhasználható lenne. (http://origo.hu/tudomany/20110225 cikk szövege alapján) írásbeli vizsga 1212 4 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: a) Mi a legfontosabb oka, hogy büdösebbek vagyunk a nem emberi fajokhoz képest? b) Mi a hasonlóság illetve a különbözőség az emberek és gorillák bőrmirigyeiben? c) Miért erősebb a felnőttek szaga, mint a gyerekeké? d) Írjon egy-egy (soronként különböző) példát az emberi verejtékben található •

illóanyagra: • szagtalan szervetlen anyagra: • szagtalan szerves anyagra: • hidroxi-karbonsavra: • kellemetlen szagú szerves vegyületre: e) Adja meg a d) kérdésben felsorolt három szerves vegyület atomcsoportos képletét! f) A cikk szerint mi a valódi célja (és miért) az emberi verejték vizsgálatának? 12 pont írásbeli vizsga 1212 5 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 3. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1. Melyik sorban találunk példát mind a négy kristályrácsra? A) Ammónia, nátrium-klorid, alumínium, víz. B) Szén-dioxid, szilícium-dioxid, kálium-nitrát, vas. C) Nitrogén, gyémánt, hidrogén-klorid, grafit. D) Kalcium, kalcium-oxid, kalcium-szulfát, oxigén. E) Metán, szilícium, gyémánt, réz-szulfát. 2. Melyik vegyület molekulájában mérhető a legnagyobb kötésszög? A) Metán B) Acetilén C)

Ammónia D) Etén E) Formaldehid 3. Melyik folyamat nem redoxireakció az alábbiak közül? A) Fe + 2 HCl = FeCl2 + H2 B) 2 FeCl2 + Cl2 = 2 FeCl3 C) FeCl2 + 2 NaOH = Fe(OH)2 + 2 NaCl D) Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu E) Fe2O3 + 2 Al = 2 Fe + Al2O3 4. Sósavat elektrolizálunk platinaelektródok között Melyik állítás hibás? A) A katódon hidrogénionok (oxóniumionok) redukálódnak. B) Az anódon a kloridionok oxidálódnak. C) Az oldat pH-ja csökken. D) Az oldat koncentrációja csökken. E) Az elektródokon 1 : 1 anyagmennyiség-arányban fejlődnek a gázok. 5. Színtelen, szagtalan, gáz, amely szájával felfelé tartott kémcsőben felfogható : A) a hidrogén. B) a szén-monoxid. C) a szén-dioxid. D) a neon. E) a kén-dioxid. írásbeli vizsga 1212 6 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 6. Az alábbiak közül melyik vegyület okozhatja a változó vízkeménységet? A) CaCO3 B) CaSO4 C) Ca3(PO4)2 D) NaHCO3 E) Mg(HCO3)2 7. Egy molekulában

az egyik szénatomhoz négy különböző ligandum: egy hidrogénatom, egy metil-, egy etil- és egy vinil-csoport kapcsolódik. Mi a vegyület szabályos neve? A) hex-1-én B) hex-2-én C) 3-etilbut-1-én D) 2-etilbut-1-én E) 3-metilpent-1-én 8. Melyik megállapítás helytelen a benzollal kapcsolatban? A) Molekulája 12 σ- és 6 π-kötést tartalmaz. B) Molekulájában minden kötésszög 120°-os. C) A brómmal szubsztitúciós reakcióban reagál. D) Égése erősen kormozó. E) Erősen rákkeltő hatású anyag. 9. Az etil-acetát konstitúciós izomere: A) dietil-éter. B) aceton. C) butánsav. D) acetamid. E) egyik sem. 10. Melyik párosítás nem helyes? A) Aceton – hegesztőgáz. B) Nitroglicerin – robbanószer. C) Formaldehid – bakelit-alapanyag. D) Szén-tetraklorid – oldószer. E) Fenol – fertőtlenítőszer. írásbeli vizsga 1212 7 / 16 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia középszint 11. Három kémcső ismeretlen sorrendben a következő

anyagokat tartalmazza: szőlőcukor, répacukor, illetve cellulóz Melyik sor tartalmazza azt a két vizsgálatot, amelyekkel azonosíthatók a kémcsövek? A) Vízben való oldódás vizsgálata, ezüsttükörpróba. B) Vízben való oldódás vizsgálata, jódoldat hozzáadása. C) Kémhatás vizsgálata, ezüsttükörpróba. D) Jódoldat hozzáadása, ezüsttükörpróba. E) Vízben való oldódás vizsgálata, kémhatás vizsgálata. 12. Melyik állítás igaz minden nukleinsavra? A) A purin egységek száma megegyezik a pirimidin egységek számával. B) Az adenin és guanin egységek száma megegyezik. C) A nukleotid egységek polimerizációjával keletkeznek. D) Észterkötéseket tartalmaznak. E) Savas hidrolízise uracilt is eredményez. 12 pont 4. Elemző feladat Réz és vegyületeinek reakciói a) Egy főzőpohárban ezüst-nitrát-, egy másikban pedig cink-szulfát-oldat van. Mindkettőbe rézlemezt teszünk. Az egyik esetben tapasztalható csupán változás •

Melyik esetben játszódik le reakció és miért? • Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét! b) Egy kémcsőben rézgálicot hevítve a kiindulási szilárd anyag színe megváltozik. • Mi a tapasztalatunk? • Adja meg a rézgálic képletét és egy jellemző felhasználását! írásbeli vizsga 1212 8 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: c) Kihevített rézdrótot etanolt tartalmazó kémcsőbe helyezünk. • Milyen a rézdrót színe - a kihevítés után: - az etanolba mártás után: • Milyen kémiai változás történik az etanollal a kihevített rézdrót hatására? • Adja meg az etanollal lejátszódó reakció egyenletét! • A kísérletet megismételjük, de az etanol helyett propán-2-olt használunk. Adja meg a kísérlet során keletkező szerves anyag nevét! d) Glükóz vizes oldatával elvégezzük a Fehling-reakciót. • Milyen funkciós csoport kimutatására alkalmas a Fehling-reakció? • Adja meg a

Fehling-próba során keletkező rézvegyület képletét és színét! e) Tojásfehérje oldatához réz(II)-szulfát oldatot cseppentünk. • Mit tapasztalunk? • A kísérletet megismételjük NaOH-oldattal meglúgosított tojásfehérje-oldattal. Ekkor színváltozást tapasztalunk. Milyen színű oldat keletkezik? 14 pont írásbeli vizsga 1212 9 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 5. Alternatív feladat A következő feladatnak – érdeklődési körétől függően – csak az egyik változatát kell megoldania. Az alább található négyzetben meg kell jelölnie a választott feladat betűjelét (A vagy B). Amennyiben ez nem történne meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldása kerül értékelésre A választott feladat betűjele: A) Elemző feladat Szerves savak, bázisok Tekintsük az alábbi – nagybetűkkel jelölt – anyagokat: A)

Etil-alkohol B) Ecetsav C) Metil-amin D) Piridin E) Imidazol F) Glicin Válaszoljon a megfelelő, egyetlen anyag betűjelével (ha több válasz is lehetséges elegendő egyetlen betűjel megadása)! Válaszoljon a feltett kérdésekre is! a) Fehérjealkotó vegyület. Adja meg, milyen sav-bázis tulajdonsággal rendelkezik! b) Gyenge sav, protonleadásra fémnátriummal képes, de vizes oldata semleges kémhatású. Adja meg a nátriumos reakció egyenletét és a szerves termék nevét! c) Vízzel szemben csak savként viselkedhet, vizes oldata savas kémhatású. Adja meg a nátrium-hidroxiddal való reakciójának egyenletét! d) Bázis, molekulája kizárólag egyszeres kovalens kötéseket tartalmaz. Adja meg a sósavval való reakciójának egyenletét, és a keletkező só nevét! e) Alkohol denaturálására használták. Adja meg, milyen sav-bázis tulajdonsággal rendelkezik! írásbeli vizsga 1212 10 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály:

B) Számítási feladat A sütemények készítéséhez használt sütőpor általában három komponenst tartalmaz: szódabikarbonát (nátrium-hidrogén-karbonátot), valamilyen stabilizátort és kukoricakeményítőt. A stabilizátor savas kémhatású szilárd anyag, amely vízzel összekeverve a szódabikarbónából szén-dioxidot fejleszt, ami felfújja a süteményt. 10,0 grammos sütőpor 14,4 tömegszázaléka stabilizátor. A stabilizátor (amely ionvegyület) tömegszázalékos összetétele a következő: 19,2% nátrium, 1,7% hidrogén, 25,8% foszfor, 53,3% oxigén. A 10,0 grammos sütőporban (kötötten) összesen 4,32 · 1022 db nátriumion van a) Határozza meg a stabilizátor képletét! b) Határozza meg, hogy a sütőpor hány %-a szódabikarbóna! 12 pont írásbeli vizsga 1212 11 / 16 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia középszint 6. Táblázatos feladat Klór, nitrogén és hidrogén-vegyületeik összehasonlítása Töltse ki az alábbi

táblázatot! Név: Klór Nitrogén Alapállapotú atomjának 1. vegyértékelektronszerkezete: Alapállapotú atomjában 3. a párosítatlan e--ok száma: 2. Sűrűsége 25 ºC-on, standard nyomáson (a számítás kijelölésével együtt): 5. 6. Hidrogénnel való reakciójának egyenlete, a reakció körülményei: 7. 8. 4. Legegyszerűbb hidrogénvegyületének 9. 10. 11. 12. 13. 14. - szerkezeti képlete: - a halmazában kialakuló legerősebb másodrendű kölcsönhatás: - vízoldhatósága (rossz, jó, kitűnő): - 0,01 mol/dm3-es oldatának pH-eltérése a vízétől (a megfelelő aláhúzandó): 15. • • • 16. 5-nél kevesebb pontosan 5 5-nél több • • • 5-nél kevesebb pontosan 5 5-nél több 16 pont írásbeli vizsga 1212 12 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: 7. Számítási feladat A számos felhasználásáról ismert PVC ma a 2. legnagyobb mennyiségben felhasznált műanyag. A világ éves

termelése már az ezredfordulón is meghaladta a 20 millió tonnát A gyártásához szükséges alapanyag az acetilén, melyet az ipar a metán hőbontásával állít elő. A vinil-klorid acetilénből hidrogén-klorid addicióval állítható elő. Egy másik lehetőség a vinil-klorid előállítására a kőolajpárlatok krakkolásából származó etén és klór reakciója. Az ezt követő eliminációban melléktermékként hidrogén-klorid keletkezik: CH2=CH2 + Cl2 CH2Cl-CH2Cl CH2Cl-CH2Cl CH2=CHCl + HCl A hidrogén-klorid mint melléktermék keletkezik a szerves vegyiparban (pl. műanyaggyártás során), lényegesen nagyobb mennyiségben, mint amennyi a világ sósav szükségletéhez kellene. a) Írja fel az acetilén ipari előállításának egyenletét! Állítsunk elő 750 kg PVC-t! (Ekkora mennyiséget állítanak elő a világon átlagosan másodpercenként.) b) Mekkora térfogatú 25 ºC-os standard nyomású metánra van szükség a kívánt mennyiségű PVC

előállításához, ha a metán átalakulása csupán 85,0%-os? c) Mekkora térfogatú 25 ºC-os standard nyomású hidrogén használható más ipari előállításokhoz, ha feltételezzük, hogy a hőbontásnál keletkező hidrogén egy részét hasznosítják az etén acetilénből történő előállításához? írásbeli vizsga 1212 13 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: d) Mekkora térfogatú pH = 12,0-es NaOH-oldat közömbösítené a gyártás során keletkező hidrogén-kloridot? 13 pont 8. Számítási feladat Vannak olyan helyzetek, amikor nincs lehetőség ételek, italok tűzhelyen történő megmelegítésére. Már a II világháborúban használtak olyan konzerveket, amelyek beépített melegítő töltettel rendelkeztek (a töltetben végbemenő kémia reakció által termelt hő melegítette fel az ételt). 1995-ben pedig már a boltokban is megjelentek a hasonló elven működő félkész ételek. Ma már olyan italok is

kaphatók, amelyek egyszerűn (és veszélytelenül) szilárd anyagok oldása segítségével melegítik fel a fogyasztásra szánt folyadékot. A pohár belső részében 200 cm3 20 ºC-os innivaló van (sűrűségét vegyük 1,00 g/cm3-nek). Ahhoz, hogy az innivaló hőmérséklete 1 ºC-kal növekedjen, kilogrammonként 4,18 kJ energiára van szükség. Ezt a hőt a külső részben kálium-hidroxid vízben való oldásával fedezzük A kálium-hidroxid oldáshője –53,5 kJ/mol. Oldhatósága: 100 gramm víz 112 gramm káliumhidroxidot old, a telített oldat sűrűsége 1,54 g/cm3 a) Hány tömegszázalékos a telített kálium-hidroxid oldat? b) Határozza meg a telített kálium-hidroxid oldat anyagmennyiség-koncentrációját! írásbeli vizsga 1212 14 / 16 2012. május 16 Kémia középszint Név: . osztály: A pohárban lévő innivaló hőmérsékletét 20 ºC-kal szeretnénk megnövelni. c) Mekkora tömegű kálium-hidroxid oldása fedezi ezt a hőigényt?

Legalább mennyi vízre van szükség a berendezésben? d) A valóságban ennél több KOH-t kell tartalmaznia a pohárnak. Mi lehet ennek az oka? 12 pont írásbeli vizsga 1212 15 / 16 2012. május 16 Név: . osztály: Kémia középszint maximális pontszám 1. Négyféle asszociáció 2. Esettanulmány 3. Egyszerű választás 4. Elemző feladat 5. Alternatív feladat 6. Táblázatos feladat 7. Számítási feladat 8. Számítási feladat Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 9 12 12 14 12 16 13 12 100 javító tanár dátum elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve Feladatsor írásbeli vizsga 1212 javító tanár jegyző dátum dátum 16 / 16 2012. május 16 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 1212 KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban szereplő részpontozás szerint kell értékelni. • Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók! • Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a

részleges megoldások pontozását segítik.) • A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. • A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is –

maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet, • hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt. írásbeli vizsga 1212 2/7 2012. május 16

Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint • Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) írásbeli vizsga 1212 3/7 2012. május 16 Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint 1. Négyféle asszociáció (9 pont) Minden helyes válasz 1 pontot ér. 1. B

2. A 3. D 4. C 5. C 6. B 7. A 8. A 9. B 2. Esettanulmány (12 pont) a) A nem emberi fajok bőréből kevesebb illó szerves anyag távozik. b) Hasonlóság a bőrmirigyek eloszlásában van, a különbözőség pedig, hogy a gorillák több olajat választanak ki. c) A gyerekek kevesebbet izzadnak, a kiválasztó mirigyek pedig még nem értek meg (kevesebb a baktérium bennük). d) Illó anyag: pl. ammónia Szagtalan szervetlen anyag: pl. víz vagy sók Szagtalan szerves anyag: pl. karbamid vagy aminosavak Hidroxi-karbonsav: tejsav Kellemetlen szagú szerves anyag: vajsav e) Három szerves vegyület képlete f) Pl.: mesterséges verejték előállítása, amelyet felhasználhatnának a szúnyogkutatásban és a vérszívók elleni védekezésben 1 pont 1 pont 1 pont 5 pont 3 pont 1 pont 3. Egyszerű választás (12 pont) Minden helyes válasz 1 pontot ér. 1) B 2) B 3) C 4) C 5) C 6) E 7) E 8) A 9) C 10) A 11) A 12) D írásbeli vizsga 1212 4/7 2012. május 16

Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint 4. Elemző feladat (14 pont) a) Az ezüst-nitrát oldatnál játszódik le reakció. A standardpotenciálok miatt az Ag+-ion képes a rezet oxidálni. (vagy hasonló értelmű válasz). Cu + 2 AgNO3 = 2 Ag + Cu(NO3)2 (ionegyenlet is elfogadható) b) A kék színű anyag kifehéredik. CuSO4 . 5 H2O (kristályvizes réz-szulfát) Pl. permetezőszer c) A rézdrót a kihevítés után fekete, az etanolba mártás után vörös. Az etanol oxidálódik. (dehidrogéneződik) CH3CH2OH + CuO = CH3CHO + Cu + H2O Aceton (dimetil-keton, propán-2-on). d) Formilcsoport (-CHO) kimutatására. Cu2O vörös színű e) A fehérje kicsapódik. Ibolyaszínű oldat keletkezik. 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 5. Alternatív feladat (12 pont) A) Elemző feladat a) F, amfoter b) A 2 CH3CH2OH + 2 Na = 2 CH3CH2ONa + H2 Na-etanolát (Na-etoxid) c) B CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O d) C

CH3NH2 + HCl = [CH3NH3]+ + Cl– metil-ammónium-klorid e) D bázis 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont B) Számítási feladat a) A stabilizátor képletének meghatározása: n(Na) : n(H) : n(P) : n(O) = (19,2 : 23) : (1,7 : 1) : (25,8:31) : (53,3 : 16) = 0,835 : 1,7 : 0,832 : 3,33 = 1 : 2 : 1 :4 A stabilizátor képlete: NaH2PO4 b) n(Na+) = 4,32 · 1022 : 6 · 1023 1/mol = 0,072 mol A helyesen megállapított moláris tömegekért: n(NaH2PO4) = 1,44 g : 120 g/mol = 0,012 mol n(NaHCO3) = 0,072 – 0,012 = 0,06 mol m(NaHCO3) = 0,06 mol · 84 g/mol = 5,04 g A sütőpor 50,4%-a szódabikarbóna. írásbeli vizsga 1212 5/7 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2012. május 16 Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint 6. Táblázatos feladat (16 pont) 3s23p5 2s22p3 1 db 3 db 3), 4) együtt 3 3 71 g : 24,5 dm = 2,90 g/dm 28 g : 24,5 dm3 = 1,14 g/dm3 5) és 6)-ban ha nem írja a

mértékegységeket, maximum 1 pont adható 7) H2 + Cl2 = 2 HCl megvilágítás hatására (vagy melegítés) 8) N2 + 3 H2 2 NH3 Mérsékelten magas hőmérséklet (350-450 ºC), nagy nyomás (25–35 MPa), katalizátor legalább 2 tényező: 9) HCl szerkezeti képlete (nemkötő elektronpárokkal) 10) NH3 szerkezeti képlete (nemkötő elektronpárokkal) 11) Dipólus-dipólus kölcsönhatás 12) Hidrogénkötés 13) Kitűnő 14) Kitűnő 13), 14) együtt 15) Pontosan 5 16) 5-től kevesebb 1) 2) 3) 4) 5) 6) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 7. Számítási feladat (13 pont) a) 2 CH4 C2H2 + 3 H2 b) A PVC tömege megegyezik a vinil-klorid tömegével (vagy ennek használata) n(C2H3Cl) = 750 kg : 62,5 kg/mol = 12 kmol n((CH4) = 24 kmol V(CH4) = 24 kmol · 24,5 m3/kmol = 588 m3 A 85%-os átalakulás miatt szükséges metán: 588: 0,85 = 692 m3 c) A hőbontásnál keletkezik 36 kmol hidrogén Az addíciónál

elfogy 12 kmol hidrogén Összesen 24 kmol, vagyis 588 m3 hidrogén keletkezik. d) [OH-] = 0,01 mol/dm3 n(HCl) = 12 kmol n(NaOH) = 12 kmol (vagy egyenlet) V = n : c = 1200 m3 1200 m3 NaOH-oldat közömbösítené a hidrogén-kloridot. 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 8. Számítási feladat (12 pont) a) 112 g KOH van 212 g oldatban, a telített oldat tehát 52,8 tömeg %-os b) n(KOH) = 112 g : 56 g/mol = 2 mol V(oldat) = 212 g : 1,54 g/cm3 = 138 cm3 c = 2 mol : 0,138 dm3 = 14, 5 mol/dm3 írásbeli vizsga 1212 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 6/7 2012. május 16 Javítási-értékelési útmutató Kémia középszint c) 20 ºC-os hőmérséklet-emeléshez 20 · 4,18 = 83,6 kJ/kg szükséges 200 g folyadék esetén : 0,2 · 83,6 = 16,72 kJ szükséges 53,5 kJ hő szabadul fel 56 g KOH oldásakor, 16,72 kJ hő 17,5 g KOH oldásakor szabadul fel. 112 g KOH-hoz 100 g víz szükséges 17,5 g KOH-hoz 17,5 100 g : 112 = 15,6 g

víz. d) Az alábbi okok közül egy: - A kálium-hidroxid oldat is melegszik közben, ehhez is az oldáshő biztosítja az energiát. - A pohár fala is melegszik közben, ehhez is az oldáshő biztosítja az energiát. - A hő egy része kisugárzódik a rendszerből. írásbeli vizsga 1212 7/7 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2012. május 16