Egészségügy | Belgyógyászat » Vérkeringés, rövid kérdések

Vérkeringés Rövid kérdések 1. Jellemezze egyszerű tömbvázlattal, hogy mi a fő szerepe a vérkeringési rendszernek a szervezet alimentációs rendszerében! 2. Kit tekintünk a vérkeringés felfedezőjének? Melyik évszázadra esett a szakmai tevékenysége? William Harvey (1578-1657); 17. század 3. Ismertesse az emberi test tömegének fő összetevőt %-ban (víz, proteinek, zsírnemű anyagok, ásványi anyagok)! Az emberi test tömegének mintegy 60%-át víz, 18%-át proteinek, 15%-át lipidek, 7%-át pedig ásványi anyagok képezik. 4. Ismertesse az emberi szervezet fő víztereinek (intra- és extracelluláris) nagyságát a testsúly %-ában. Milyen kompartmentekből áll az extracelluláris folyadéktér? A szervezet két fő vízkompartmentjéből az intracelluláris folyadéktér a testsúly 33%-át, az extracelluláris pedig 27%-át teszi ki. Az extracelluláris folyadéktér a vérplazmából, a sejtközötti (intersticiális) folyadékból (és az ún.

transzcelluláris folyadék-kompartmentekből (likvor, béllumen, stb)) áll 5. Mekkora az emberi szervezet átlagos napi folyadékleadása a vesén, bőrön, tüdőn és a gyomor-bélcsatornán keresztül? Mi a magyarázata annak, hogy előbbiek összege kb. 300 ml-rel nagyobb, mint a napi összes vízbevitel? A vesén keresztül a vizelettel 1500 ml folyadékot, a légzéssel és a bőrön át 900 ml folyadékot, a gyomor-bélcsatornán keresztül a széklettel 100 ml folyadékot ad le a szervezet naponta. A leadott és felvett folyadékmennyiség közötti 300 ml-nyi differencia a tápanyagok szárazanyagénak oxidációja során keletkező vízmennyiségből adódik. 6. Milyen elv szerint történik a szervezet víztereinek kvantitatív meghatározása? Adjon legalább két példát! Hígitási elv: elméletileg a test bármely vízterének nagysága meghatározható, ha a szervezetbe olyan anyagot juttatunk, mely kizárólag egy adott folyadéktérben keveredik el, és

kiszámítjuk azt a folyadéktérfogatot, amelyben az anyag megoszlott. Ezt megkapjuk, ha a bevitt anyagmennyiséget (levonva belőle a lebomlott és kiválasztott mennyiséget) elosztjuk a levett mintában mért koncentrációval. Pl: 70 kg-os emberbe 150 mg szacharózt fecskendezünk Keveredés után a plazmakoncentráció 0,01 mg/ml; a keveredési idő alatt 10 mg bomlott le. 150mg − 10mg = 14000ml . 0,01mg / ml Tehát 14000 ml folyadéktérben oszlott meg a szacharóz (ECF). Teljes folyadéktér: D 2 O teljesen egyenlően oszlik meg a teljes folyadéktérben. ICF: Teljes-ECF. Plazmatérfogat: izotóppal jelzett albumin, vagy Evens-kék festék, ami plazmafehérjéhez kötődik. Vértérfogat: plazmatérfogat/(1-htc). azonnal 7. Sorolja fel a nagyvérkör sororsan kapcsolt szakaszait hemodinamikai funkcióik szerinti elnevezéssel! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Hidraulikus nyomás- és áramlásgenerátor pumpa szélkazánerek prekapilláris rezisztenciaerek prekapilláris

sphincterek anyagkicserélődés erei shunt-erek posztkapilláris rezisztenciaerek kapacitás- vagy volumenerek 8. Hányszorosára nőhet a szívperctérfogat intenzív fizikai munka során? Milyen redistributio következik be a fő párhuzamosan kapcsolt éreterületeken? A normál 4,5-5,5 liter/perc-es perctérfogat akár 5-7-szeresére is fokozódhat. Redistributio: a keringés átrendezése a megnövekedett igényekhez való alkalmazkodáshoz: legjelentősebb mértékben a splanchnikus területről. Első tényező a prekapilkláris rezisztenciaerek általános vasokonstrikciója, mivel a TPR-nak a párhuzamosan kapcsolt érterületeken a splanchnikus terület adja a legnagyobb részét, így az izomban dilatátló erekkel szemben képes fenntartani az artériás középnyomást. Második tényező a kapacitáserek kiürülése, a vérmegoszlás átrendezése. Fontos szerepet játszik ebben még a vese is. 9. Mekkora szervezetben a teljes érrendszer hozzávetőleges hossza

km-ben, az endothelium felületének közelítő nagysága m2-ben, valamint az átlagos kapilláris sűrűség 1 mm3-re számítva? A hozzávetőleges hossz 40.000 km, az endothelfelszín 1000 m2, az átlagos kapillárissűrűség 600/mm3 (agy szürkeállományában 3-4000/mm3). 10. Mi a szélkazánfunkció lényege? Mely szakaszokra vonatkozik? A szélkazánerek nagy disztenzibilitásának köszönhetően a bal kamrából érkező 120 Hgmm-es hullámamplitúdójú pulzusnyomást 40 Hgmm-es amplitúdóra csökkenti a viszonylag magas 80 Hgmmes diasztolés nyomás felett (hullámtranszformáció), ezenkívül biztosítja a diasztolé alatt is a véráramlást. Ezt a hatást segíti a magas prekapilláris rezisztencia és az aortabillentyű szelepelő működése. Szélazánereknek az aortát, és elsőrendű főágait nevezzük. 11. Mekkora az artériás nyomás középértéke, valamint a nagyvérköri nyomásfő egészséges emberben nyugalmi körülmények között. Artériás

középnyomás: a szisztolés 120 Hgmm és a diasztolés 80 Hgmm átalga, ami közelebb van a diasztolés értékhez, mert a disztolé a szívciklus ideje alatt tovább tart, így adódik a 93 Hgmm, amit jó közelítéssel 90-100 Hgmm-nek szoktunk venni. Nagvérköri nyomásfő: a nagyvérkör két végpontja közötti nyomáskülönbség (P aorta – P j.p ) Ez számszerűen ~100 Hgmm – ~0 Hgmm = 100 Hgmm. 12. Mit értünk oldalnyomáson, dinamikus- valamint teljes nyomáson egy ér esetében? Oldalnyomás: az áramlási irányra (illetve az érfalra) merőleges irányú, a lumenből az extravasális tér felé mutató nyomás (Bernoulli-tv  P). Dinamikus nyomás: az áramlási irányba mutató nyomás (Bernoulli-tv  1/2ρv2) Teljes nyomás: az oldalnyomás és a dinamikus nyomás összege (Bernoulli-tv  állandó) 13. Mekkora a vérnyomás pulzusszinkron ingadozása a bal kamrában, és mekkora az aortában nyugalmi körülmények között? A bal kamrában (~0 

120) 120 Hgmm, az aortában (80  120) 40 Hgmm. 14. Mekkora a vérnyomás pulzusszinkron ingadozása a jobb kamrában és az arteria pulmonalisban? A jobb kamrában 20 Hgmm (4  24), az arteria pulmonalisban 15 Hgmm (9  24). 15. Melyek a fő különbségek a nagyvérköri és kisvérköri hemodinamikában? 16. Mi a prekapilláris szfinkterek élettani szerepe? Ezen erek simaizomzatának összehúzódása/ellazulása határozza meg, hogy az utánuk következő kapillárisokba áramlik-e vér. 17. Mely ereket nevezzük pre- és posztkapilláris rezisztenciaereknek? Mi ezek fő hemodinamikai szerepe? Prekapilláris rezisztenciaerek: a konduktív artériákat követő kisartériák és arteriolák. Funkciójuk: beállítják a megelőző szakasz nyomását, szabályozzák az utánuk következő érterület vérellátását, magas- és alacsony nyomású területekre osztják a teljes vérkeringést. Posztkapilláris rezisztenciaerek: mikrocirkulációs egység utolsó szakasz, a

poszkapilláris venulák. Funkciójuk: egyrészt maguk is részt vesznek az anyagkicserélődésben, másrészt szabályozzák a mikrocirkulációs egység nyomását, így a filtrációt. 18. Milyen hemodinamikai funkciót töltenek be a venulák? Poszkapilláris rezisztencia, mikrocirkulációs egység nyomásának és a filtrációnak a szabályozása (kapilláris kifolyási ellenállás szabályozása), végsősoron az anyagkicserélődés szabyálozása. 19. Sorolja fel, hogy melyek a transzkapilláris transzport fő mechanizmusai! Diffúzió, filtráció, vezikuláris transzport. 20. Mekkora a nagyvérköri kapillárisok átlagos hossza és átmérője? Miként viszonyul ez utóbbi a vörösvértestek átmérőjéhez? Átlagos hossz 750 µm, belső átmérő 5-6 µm. Ez utóbbi kisebb, mint a vörösvértestek átmérője (7-8 µm), így azok csak deformálódás útján képesek átjutni a kapillárisokon. 21. Melyek a szervezet kapacitás (vagy volumen) erei? Miért kapták

e nevet? Ezek a venulák és a nagy vénák között elhelyezkedő vénák. A nevük abból származik, hogy egyrészt a keringő vértérfogat 60-70%-a a vénás oldalon helyezkedik el, másrészt a gazdag vénás hálózattal rendelkező szervek vénás rezervoire-ként működve a szervezet primer hemodinamikai pufferei. 22. Milyen körülmények között pulzálnak a kapillárisok? Miként lehet a kapilláris pulzációt egyszerűen megfigyelni? A kapilláris pulzációnak alapvetően két etiológiája ismeretes: aorta-insufficiencia esetén a diasztolés reflux miatt a diasztolés nyomás értéke csökken, ugyanakkor a szisztolés nem változik. Így a pulzusamplitúdó emelkedik, amit a prekapilláris rezisztenciaerek nem tudnak a kapillárisokig megfelelő módon csillapítani. Szintén pulzálnak a kapillárisok akkor, ha a prekapilláris rezisztenciaerek kórosan kitágultak, így maga a rezisztencia csökken, a pulzushullám kevésbé csillapítódik. A legegyszerűbb

megfigyelési mód a körömágyakra való rányomás: az élesen elkülönülő rózsaszín és fehér határvonal „pulzál”. 23. Sorolja fel, hogy melyek a vérkeringési rendszerben ható fő hemodinamikai erők (a normalizált forma nevét kell megadni)! Nyíró feszültség (S τ ), rugalmas feszültség (S Θ ) , nyomás (nyomásfő; P 1 – P 2 ). 24. Sorolja fel, hogy melyek a vérkeringési rendszerben jelenlévő fő hemodinamikai elmozdulások ill. deformációk (a normalizált változat neveit kell megadni)! Nyírás sebesség (κ), rugalmas megnyúlás (ε Θ ) , térfogatáramlái intenzitás (Q.) 25. Sorolja fel, hogy melyek a hemodinamikai erők és elmozdulások (deformációk) egyszerű lineáris függvénykacsolatából képezhető paraméterek! Viszkozitás (η), elasztikus modulus (E Θ ), áramlási ellenállás (R). 26. Mi a Reynolds-szám definíciója és keringésélettani jelentősége? A Reynolds-szám a turbulencia valószínűségét jellemzi;

egyenesen arányos a folyadék sűrűségével, a cső átmérőjével, az áramlás sebességével, és fordítottan arányos a viszkozitással: R= ρ ⋅D⋅v . η Keringésélettani jelelntősége abban áll, hogy a fenti paraméterek mindegyike változhat kórós állapotokban, így pathológiás körülmények között kialakulhat turbulencia a szervezetben. Ennek valószínűsége jelentős mértékben megnő, ha a Reynolds-szám eléri az 1000-t. 27. Miként függ egy érszakaszban a vér térfogat-áramlási sebessége a nyomásfőtől, az ér sugarától és hosszától, valamint a vér viszkozitásától a Hagen–Poiseuille-törvény értelmében? Írja fel az egyenletet! Az térfogat-áramlási sebesség vékony, merev falú csövekben lamináris áramlás esetén egyenesen arányos a nyomásfővel, a cső sugarának negyedik hatványával, és fordítottan arányos az érszakasz hosszával, valamint a vér viszkozitásával: . Q= ( P1 − P2 ) ⋅ π ⋅ r 4 . 8 ⋅ l

⋅η 28. Definiálja a viszkozitási koefficiens! A viszkozitási koefficiens a mozgást létrehozó nyírófeszültség és a mozgás közben kialakuló nyírás sebesség hányadosa: η= St κ . 29. Mekkora a szérum, a vérplazma és a teljes vér in vivo relatív viszkozitásának fiziológiás értéke? Szérum: 1? Plazma: 1,7 Teljes vér: 4 30. Milyen módszerrel határozható meg a vér relatív viszkozitása? Mi a mérés elvi lényege? A legegyszerűbben a vér viszkozitása a HP-egyenlet felhasználásával, a térfogatáramlásisebesség mérésével határozható meg. A vér relatív viszkozitása viszkoziméterrel határozható meg, ami két kalibrált csőrendszerből áll, melyben a hőmérséklet és a nyomásfő állandó! Elvi alapja, hogy ha az egyik csövön egységnyi idő alatt átáramlott vér mennyiségét elosztjuk a másik csövön ugyanennyi idő alatt átáramlott vízmennyiséggel, akkor megkapjuk a relatív viszkozitást. 31. Mit értünk

axiális áramláson a vérkeringésben? Mi a magyarázata? A Magnus-effektus szerint az egymás mellett más-más sebességgel elcsúszó molekuláris folyadékrétegek olyan perdületet adnak a véletlen eloszlású vörösvértesteknek, amely azokat az ér tengelye irányába tereli. A vvt-ek így plazmával körülvett oszlopokban, „olajozottan” haladnak a tengelyáramban. 32. A viszkózus folyadékok mely csoportjába sorolható a vér in vitro, valamint in vivo tulajdonságai alapján? In vitro a vér nem-newtoni folyadék, azaz a viszkozitás függ a nyírássebességtől, ugyanis szilárd részecskék, azaz vérsejtek vannak diszpergálva a newtoni vivőfolyadékban. In vivo a vér a kapillárisoknál nagyobb erekben, ha az áramlás lamináris, a vérrészecskék áramlási sebességprofilja parabolikus és kellően nagy sebességű, úgy viselkedik, mintha newtoni folyadék lenne, azaz in vivo viszkozitása alacsony, s elhanyagolható mértékben függ csupán az

áramlási sebességgrádienstől, ami a Magnus-effektussal magyarázható. 33. Sorolja fel, hogy mely fő tényezők befolyásolhatják a vér viszkózus viselkedését in vivo! Áramlási sebességgrádiens. Hematokrit. Érátmérő (kellően nagy v estén a pre- és posztkapilláris rezisztenciaerek tartományában). Hőmérséklet. 34. Rajzolja fel egyszerű függvény formájában, hogy miként függ az áramló vér relatív viszkozitása a véráram lineáris sebesség-grádiensétől (nyírás-sebességtől)! 35. Rajzolja fel a precapilláris rezisztenciaerek átmérője és a bennük áramló vér viszkózus ellenállása közötti kapcsolatot egyszerű függvény formájában! 36. Milyen mértékben növekedne az áramló vér viszkózus ellenállása, ha a hematokrit 50%-al emelkedik? Közel 100%-al! 37. Mi a lényege és a magyarázata a plasma-skimming (lefölözés) jelenségnek? A széli áramlásban a hematokrit oly alacsony, hogy a meredeken leágazódó kis

oldalágakban csaknem tiszta plazma áramolhat, aminrk pl a vesében nagy jelentősege van. Magyarázata a vörösvértestek axiális áramlása (Magnus-effektus). 38. Miként áramlik a vér a nagyvérköri kapillárisokban (megnevezés!)? Magyarázat! Bolus-áramlással. Ennek magyarázata az, hogy a kapilláris belső átmérője 5-6 µm, míg a vvt átmérője ennél nagyobb, 7-8 µm, így az vvt. csak deformálódás árán tud a kapillárison „átpréselődni” Két egymást követő vvt pedig egy plazma-dugót (bolus) zár maga közé, amely a plazma keveredése miatt a filtrációnak kedvező. 39. Írja fel egyszerű egyenlet formájában, hogy milyen tényezőktől függ az endothelium felületére ható fiziológiás nyírófeszültség! Mi az iránya? Sτ = η ⋅ dv =η ⋅κ drb Iránya tangenciális. 40. Milyen egyezményes mérőszámokkal lehet jellemezni az erek rugalmas viselkedését? Az érfal rugalmas ellenállását az elasztikus modulus (E Θ )

jellemzi, ami a tangenciális irányú rugalmas feszülés (S Θ ) és a vele megegyező irányú relatív megnyúlás (ε Θ ) hányadosa. Ezenkívül a disztenzibilitás (D) és a compliance (C) szintén gyakran használt mérőszámai az erek rugalmas viselkedésének: EΘ = SΘ εΘ ;D = ∆V ∆V . ;C = ∆P ⋅ V0 ∆P 41. Magyarázza meg röviden a Laplace-Frank egyenlet segítségével, hogy mi az érfal tangenciális (cirkumferenciális) elasztikus feszültségének a lényege! Az egyenlet értelmében a tangenciális feszültség (amelyen az érfal egységnyi keresztmetszeti felületére merőlegesen ható, tangenciális irányú, ún. közelható rugalmas erőt értjük), egyenesen arányos a transzmurális nyomás és a belső sugár szorzatával, és fordítottan arányos az érfal vastagságával: SΘ = P ⋅ rb . h 42. Mit értünk elasztikus moduluson? Az érfal rugalmas ellenállását a vérnyomás disztendáló hatásával szemben. 43. Azonos transzmurális

nyomásszint és érátmérő esetén azonos-e a vénák és az artériák falának elasztikus modulusa? Miért? Nem. Ennek magyarázata, hogy a vénák és artériák felépítésében az elasztin és kollagén arány nem egyezik meg, így a relatív megnyúlás (ε Θ ) nem ugyanakkora. 44. Milyen hemodinamikai törvényszerűségekkel magyarázható, hogy a kóros értágulat (aneurisma) helyén nagyobb az ér ruptúrájának veszélye, mint a mellette lévő normális geometriájú szakaszon? 1. A Bernoulli-tv értelmében nagyobb keresztmetszetnél az oldalnyomás nagyobb, így nő a transzmuralis nyomás értéke. 2. A Laplace-Frank törvény értelmében a megnövekedett transzmuralis nyomás nagyobb falfeszülést eredményez, amit tovább ront az is, hogy a sugár növekedése önmagában is növeli a falfeszülést. 45. Mit értünk disztenzibilitáson? Az ér lumen térfogatának relatív változása egységnyi nyomásváltozás hatására: D= ∆V . ∆P ⋅ V0 46.

Mit értünk compliance-n? Miként aránylik egymáshoz a teljes artériás és a teljes vénás rendszer compliance-e? Azt az abszolót értékben kifejezett teljes vérmennyiség változást, amely a keringési rendszer egy bizonyos szakaszán bekövetkezik egységnyi vérnyomásváltozás hatására: C= ∆V . ∆P A vénák compliance-e a nagyvérkörben kb. 24-szer nagyobb, mint az artériáké, mivel hozzávetőleg 8szor disztenzibilisebbek és a lumenük vérbefogadó kapacitása 3-szor nagyobb 47. Milyen irányban változtatja az izolált érfal rugalmassági modulusát a) elsztáz, b) kollagenáz kezelés? 48. Egyenlő artériás szintű nyomásterhelés esetében melyik ér falának merevségi mutatója (elasztikus modulus) nagyobb: az artériáé, vagy az azonos kaliberű vénáé? Rövid magyarázat! A vénáké. Ennek a magyarázata az, hogy az alacsony disztenzibilitású artériás működési tartományban a vékony falú véna karakterisztikus impedanciája

nagy, ezért benn még a nyimáspulzáció amplitúdója is nagyobb, mint abba az artéria szakaszban, amellyel sorba van kapcsolva. 49. Milyen vérkeringés-élettani mechanizmust tükröznek az ún vese (V)-típusú nyomásáramlás jelleggörbék (rövid magyarázat is)? 50. Miként függ a vérnyomáshullám terjedési sebessége az artéria elasztikus tulajdonságaitól? Írja fel a megfelelő egyenletet! A vérnyomáshullámok propagációjának sebessége (v) az artériák mentén függvénye az ér disztenzibilitásának (D), mégpedig merevebb erekben a hullámok haladási sebessége nagyobb a következő egyenlet szerint (ρ a vér sűrűsége): 1 v= σ ⋅D . 51. Miként függ a hullámellenállás (karakteriszikus impedancia) az artéria geometriai és elasztikus tulajdonságaitól? Írja le a megfelelő egyenletet! Az erek ellenállását a váltakozó vérárammal szemben, azaz a hullámellenállást, más néven karakterisztkus impedanciát (Z 0 ), alapvetően az

ér geometriája és rugalmassága határozza meg (ρ a vér sűrűsége): Z0 = 1 σ . ⋅ D r ⋅π 2 52. Miként függ a véráramlással szembeni ellenállás az artériákban az adott érszakasz sugarától, hosszától és a vér viszkozitásától? Írja le a megfelelő egyenletet! R= 8 ⋅η ⋅ l π ⋅r4 53. R-egységben kifejezve a nagyvérköri teljes perifériás áramlási ellenállás értéke nyugalomban = 1. Mi a fizikai dimenziója? Hgmm cm 3 / mp. 54. Hogyan összegezhető a párhuzamosan kapcsolt erek konduktanciája? 1 Rteljes = 1 1 1 + + . R1 R2 Rn 55. Hogyan összegezhető a sorosan kapcsolt erek áramlási ellenállása? Rreljes = R1 + R2 + . + Rn 56. A nagyvérköri prekapilláris rezisztenciaerek dichozómiás elágazódása következtében egy elágazás hatására átlagosan hányszorosára nő a leányágak keresztmetszeti felülete? Hányszoros növekedés kellene ahhoz, hogy ne nőjön az áramlási ellenállásuk? A dichotómiásan oszló,

nagyvérköri ellenálláserek szimmetrikusnak tekintett leányágainak összkeresztmetszeti felülete morfológiai mérések szerint 1,2-1,3-szor nagyobb, mint az anyaágaké. Ahhoz, hogy az elágazások hatására az ellenállás ne nőjön, ennek az értéknek 1,41-nek ( 2 ) kellene lennie. 57. Rajzoljon fel egy aorta ascendensre jellemző pulzushullámot az idő függvényében! 58. Az aorta vérnyomáshullámának mely szakaszára esik az incisura? Mi a létrejöttének a magyarázata? A leszálló szár felső és középső harmadának a határán van. Kialakulása az aortabillentyű záródásával magyarázható. 59. A szívközeli kontraktilitásával? artériák nyomáspulzálásának mely tulajdonsága arányos a szív A felszálló szár maximális meredeksége (dP/dt max ). 60. Milyen frekvencia-tartományokba esnek a különböző rendű (1-3) vérnyomáshullámok nyugalmi körülmények között? Elsőrendű: szívfrekvenciávak megegyező (65-70/min).

Másodrendű: légzési frekvenciával megegyező (14-18/min). Harmadrendű: Traube-Hering-Mayer hullámok; néhány ciklus percenként az agytörzsi vazomotor központ által gerjesztve. 61. Miként változik az artériás pulzushullám alakja miközben a perifériás erek irányába halad? A hullám amplitúdója nő, miközben a középnyomás kissé csökken, a hullám egyre csúcsosabb és lesimítottabb, a hullámfront meredeksége növekszik, s megjelenik mellette egy kisebb amplitúdójú, ún. dicrot-hullám 62. Hogyan változik az artériás pulzushullám amplitúdója, miközben a periféria irányába halad? Mi a magyarázata? A hullám amplitúdója növekszik. Ennek magyarázata, hogy a periféria felől beeső és visszaverődő nyomáshullámok interferálnak. 63. Mekkora a szívperctérfogat nagysága, ha a szervezet percenkénti O 2 -fogyasztása 250 ml, az artériás vér O 2 -tartalma 100 ml-emként 20 ml, a kecert vénás véré pedig 15 ml? A Fick-elv szerint:

PTF = 250 = 5 lter/perc 200 − 150 64. Milyen véráramlásmérő módszereket ismer? Direkt módszer: a szerv vénájából kiáramló percenkénti mennyiség. Elektromágneses áramlásmérés: adott eret egy elektromágnes két pólusa között helyezzük el; amennyiben vezető (vér) mozdul el a mágneses tér erővonalaira merőlegesen, az áramlással arányos feszültség indukálódik. Doppler-elv: a véráramlás sebességének az UH-hullámok vvt-ekről való visszaverődésére kifejtett hatását mérjük. Fick-elv: lásd fennt (felvett O 2 osztva az artériás és a kevert vénás O 2 különbségével). Indikátor-dilúciós eljárás: intravaszkuláris térben megoszló indikátort bolusban fecskendezünk az érbe. Áramlás = beadott mennyiség osztva a minta átlagos indikátor koncentrációjának és az eltelt időnek a szorzatával. Pletizmográfia: lásd az ábrát: 65. Hol helyezkedik el a vérnyomásmérés referenciapontja a szervezetben? Arteria brachialis

felett. 66. Milyen vérnyomást mérünk a Riva-Rocci-féle módszerrel? Dinamikus, teljes vagy oldalnyomást? Rövid magyarázat! Oldalnyomást, hiszen a Riva-Rocci-mandzsetta az arteria brachialist oldalirányból nyomja el, és amikor a ballont eresztjük le, a Korotkov-hangok akkor keletkeznek, amikor a külső nyomást leküzdve a belső nyomás a pultushullám csúcsán, a vér a leszorításon áthalad és a leszorítás mögött turbulál. 67. Mit ért othostatikus tolerancián? Mi ebben a vénás rendszer szerepe? A keringés alkalmazkodó képessége a testhelyzet változásakor, a gravitációs (hidrosztatikai) terhelés-ingadozással szemben. A vénás rendszer szisztémás és lokális szabályozása révén megelőzi a felálláskor kialakuló alacsony vérnyomást úgy, hogy az artériás oldalra tereli a vért. 68. Mely mechanizmusok biztosítják a vér visszáramlását a szív felé a vénás rendszerben? Lábikra-pumpa, thoraco-abdominális pumpa. Hozzájárul

még MSFP  átlagos szisztémás töltőnyomás (7 Hgmm) és a vénás billentyűk szelepelő működése. 69. Ismertesse röviden a lábikra-pumpa működését! A lábikra izomzatában két vénás rekesz helyezkedik el. A mély rekesz a pumpa kamrája A soleus sinusok és a gastrocnemius vénái az izmokon belül foglalnak helyet (csak kamra), míg az intremuscularisan elhelyezkedő vv. tibiales anteriores és posteriores, valamint a vv peroneales kevésbé komprimálódnak az izommunka során, így ezek elvezető-cstornaként is funkcionálnak. A felületes rekesz a bőr és subcutan régióktól hozza a vért, a perifériás szív pivara. A kettő között vv. communicantes tart kapcsolatot, melyekben a billentyűk a „pitvar” felől a „kamra” felé egyenirányítanak. A „szisztoléban” az izmok összehúzódnak, az itramuscularis vénákra 150-200 Hgmm-es nyomás is nehezedhet, ami a törzs felé nyomja a vért. A „diasztoléban” a nyomás zérusra csökken,

míg a superficiális rekeszben ennél magasabb, így a vv. communicantes-en keresztül újra telődik a mély rekesz 70. Mely élettani tényezők befolyásolják a centrális vénás nyomást? A szív pumpateljesítménye és a periféria felől történő beáramlás határozza meg. A beáramlást befolyásolja a vértérfogat, a vénák tónusa, s ezáltal a perifériás vénás nyomás és a prekapilláris rezisztenciaerek aktuális kalibere. 71. Milyen terjedelemben változik a centrális vénás nyomás a Müller és a Valsalva-féle kísérletekben? A normál értéke 0 Hgmm. Valsalva manőver: erőltetett kilégzés zárt epiglottis mellett: +20-30 Hgmm. Müller-manőver: erőltett belégzés zárt epiglottis mellett: –60 Hgmm. 72. Ismertesse a centrális vénás nyomás pulzus hullámait! Megegyezik a jobb pitvari nyomáshullámmal. Az ’a’-hullámot a pitvari kontrakció, a ’c’hullámot a kamrai kontrakció kezdete (bázis - anulus fibrosus), míg az

elnyújtottabb ’v’-hullámot a kamrai systole végéi tartó pitvar telődés okozza. 73. Mit értünk szisztémás telődési középnyomáson? Mekkora a normálértéke? Az artériák rugalmasságuknál fogva a szív pillanatszerű megállása esetén a kapillárisokba és a vénákba átpréselne annyi vért, hogy az artériás és vénás oldal nyomása kiegyenlítődjön, minden egyéb szabályozó funkció nélkül. Ez a nyomásérték, ahol az egyensúly beállna, az MSFP Normálértéke 7 Hgmm. 74. Mi a szisztémás telődési középnyomás élettani jelentése? Az, hogy ez egy olyan statikus nyomás, amely akkor lenne mérhető, ha pillanatszerűen leállna a vérkeringés, és a szív-érrendszer minden pontján azonnal nyomás-kiegyenlítődés jönne létre az intravaszkuláris tér nagyságának változatlansága mellett. Ezen a nyomáson egyenlítődik ki a két oldal a halál beállta után néhány óra alatt. 75. Mi a vénás rezervoirok szerepe a szervezetben?

Primer hemodinamikai pufferként működnek. Amennyiben az artériás oldalon a nyomás lecsökken, a tárolt vénás vérmennyiséget mobilizálva átcsoportosítják tartalékaikat az artériás oldalra. Ha viszont a CVP megemelkedik, ezek a rezervoirok eliminálnak a vénás oldalról nagy mennyiségű vért