Oktatás | Felsőoktatás » A tanítás-tanulás elmélete

Adatlap

Év, oldalszám:2013, 17 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:247
Feltöltve:2013. június 20
Méret:420 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

11110 Anonymus 2015. május 31
  A cím alapján elvárt tudást tartalmazza, megfelelően tagolt. Ez egy jó kidolgozás.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Tanítás-tanulás elmélete Tanítás-tanulás elmélete Didaktikai alapfogalmak Didaktika ( = oktatáselmélet ) görög szó ( didaszkó; didaszkein = tanítok, tanítani ) a neveléstörténet azon részterülete, amely a tanításra-tanulásra vonatkozó törvényszerűségekkel foglalkozik. • általános elveket fogalmaz meg, amely életkortól, tartalomtól függetlenül érvényes. • alapkérdései: - mit tanítsunk: tantervelméleti kérdések; pl.: mi legyen a műveltséganyag tartalma, azaz mit tudjunk - hogyan tanítsunk: → oktatás folyamata → oktatási módszerek, eszközök → oktatás szervezeti keretei - ki tanít: a pedagógus személye, mint meghatározó tényező - kinek tanít: a gyermeki személyiségfejlődés • kapcsolata más tudományokkal: – neveléselmélet: az oktatás eszközével járul a személyiségfejlődéshez – neveléstörténet: intézményrendszerek, elvek és gyakorlat történelmi változását vizsgálja – összehasonlító

pedagógia: főbb nemzetközi tendenciákat vizsgál – pszichológia: tanulás lélektani törvényszerűségeit, tanulás életkori jellemzőit, a pedagógiai folyamatban érvényesülő hatásokat vizsgálja – filozófia: ismeretelméleti alapok – szociológia: azokat a társadalmi közegeket vizsgálja, ahol az oktatás zajlik; iskolán belüli társas kapcsolatok – tantárgypedagógia: egyes tárgyak tanításának módszertani sajátosságait vizsgálja • • Pedagógiai alapfogalmak rendszere Didaktikai alapfogalmak: • Nevelés: céltudatos, személyiségfejlesztő tevékenység • Oktatás: a nevelésnek az a része, amely főként ismeretek elsajátítása, a műveltség megszerzése, intellektuális képességek kialakítása révén járul hozzá a személyiség fejlesztéséhez • Képzés: az a tevékenység, amelynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kifejlesztjük az adott területen szükséges jártasságokat,

készségeket és képességeket Viszonyuk Oktatás Összetett tevékenység, amely a tanuló és a tanár közös munkáján alapszik ( aktív tevékenység ): Tanár: tervezi, szervezi, irányítja, értékeli a folyamatot } 1 Tanítás-tanulás elmélete Tanuló: ismeretek szerez, tanul Tanítás-tanulás egysége Mai modern értelmezés: tanulási-tanítási folyamat, mert a hangsúly a tanár tevékenységéről a tanulói tevékenységre került. Báthory Zoltán értelmezésében: a tanítási-tanulási folyamat a személyiség egészére ható, kölcsönhatásban zajló aktív tevékenység, amely egyesíti a tanulást ( tudatos aktív tevékenységet, amellyel az alapműveltséget, a kulturális javakat elsajátítjuk ), és a tanítást ( jól meghatározott tanulás szervezése, szabályozása és értékelése ). Tanulás: • tágabb ( pszichológiai ) értelmezése: minden olyan változás, amely a magatartásban, viselkedésben a tapasztalatok hatására

végbemegy ( állatokra is jellemző lehet ) . • szűkebb ( didaktikai ) értelmezése: − a személyiség alakítása, önalakítása ismeretszerzés útján − a tanulás a tanuló olyan aktív és produktív tevékenysége, amely a társadalmi műveltség, azaz az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, a magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejlődéséhez. ( Falus – Szivák, 1996 ) − a tanulás olyan tevékenység, amelynek aktivitási szintje, produktivitása a tanuló fejlődésével kölcsönhatásban nő − a tanulás célja a tartalmas élet, társadalmi tevékenységet lehetővé tevő műveltség elsajátítása − a tanulás különböző szintjeinek ( ismeret, jártasság, készség ) és különböző tartalmi területeinek ( verbális, motoros ( = mozgásos ), szociális ) az elsajátítását veszi célba. Tanítás:

• a tanítás a tanulás céltudatos irányítása, azoknak a tevékenységeknek a megszervezése, amelyek a teljesítményképes tudás elérése szempontjából szükségesek • a tanulás spontán módon, tanári irányítás nélkül is végbemehet. A tanári irányítással viszont ezt a tevékenységet célirányosabbá, eredményesebbé, gazdaságosabbá tesszük. ( Falus – Szivák, 1996 ) • az irányítás módjai: − szervezési feladatok: célja, a tanulók kapcsolatba hozása a tanulási folyamattal ( tanulási feltételek biztosítása, viselkedési szabályok megfogalmazása, a tanulás kereteinek a megszervezése.) − tényleges tanítási terv: motiválása a tanulónak, kérdezés, magyarázat Képzés: • az oktatás fogalmával szorosan összefügg, mert az oktatás folytatásának tekinthető • általános értelemben: „hivatásra való felkészítés” ( pl.: önképzés, pedagógus képzés ) • az a tevékenység, amelynek során az elsajátított

ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével fejlesztjük a jártasságokat, készségeket, képességeket .( Falus – Szivák, 1996 ) • míg az oktatás inkább a folyamatra, addig a képzés az eredményre ( alkalmazhatóság ) teszi a hangsúlyt • gyakori kérdés, hogy az oktatásnak mi a „dolga” − tananyag előtérbe állítása → materiális képzés − ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése → formális képzés  Oktatás = tanulási + tanítási folyamat  Célja, eredménye: a tudás, a kompetenciák megszerzése  A tudás főbb elemei: Tudás ∕ 2 Tanítás-tanulás elmélete Ismeret Tevékenység, alkalmazás - jártasság - készség - képesség Tudás: − minden élőlénytől az különbözteti meg az embert, hogy tudata van, képes a valóság megismerésére − a megismerés midig az egyén tudatában megy végbe ( szubjektív ), de kommunikáció révén a szubjektív tudás objektívvé (= tőlünk

függetlenül létező ) válik ( tárolható, mások számára hozzáférhető ) − az oktatásban az objektivizálódott tudás szubjektívvé lesz a tanulás által − a tanulási-tanítási folyamat eredménye a tudás megszerzése ( lehet hétköznapi és tudományos tudás ) Ismeret: a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összessége. Az a tanuló, aki valamely tananyagot az ismeret szintjén sajátít el, képes az adott fogalmat, tényt, információt felismerni, felidézni, elmondani. Tanítható! Jártasság: új feladatok, problémák megoldásának képessége, ismereteink alkotó felhasználása útján. A jártasságok, mivel ismeretek alkalmazásának, s további ismeretek szerzésének lehetőségét rejtik magukban, az iskolai tudás igen fontos rétegét jelentik. Tanítható! Készség: tudatos tevékenységek automatikus összetevői. Lehetővé teszik, hogy a tevékenység

folyamata helyett, annak eredményére tegyük a hangsúlyt. Kialakulásának feltételei: a tevékenységet többször kell végrehajtani, míg végül valamelyik mozdulat automatikusan kiváltja a következőt. Tanítható! Képesség: a cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, amelynek minőségét egyrészt az emberrel született adottságok, hajlamok, másrészt a környezeti hatások határozzák meg, és az emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak úgynevezett általános képességek ( intelligencia, kreativitás ), amelyek a tevékenységformák széles körében jutnak kifejezésre, és speciálisak, amelyek a tevékenység egy-egy területén fejtik ki hatásukat ( zenei képesség, kézügyesség ). Fejleszthetők, mely feltételezi ismeretek, jártasságok, készségek meglétét. A korszerű tudás I. A műveltség tartalmának változásai 1. Ókor: Írás – olvasás, az egyes foglalkozásokhoz köthető tartalmakat leszabályozták 2. Középkor:

Európában áthatja a keresztény szellem, reneszánsz: enciklopédikus műveltség 3. Újkor: Nő a minimumszint, és szélesedik a kör, szerteágazóbb a tartalom, szakadék a reál és humán műveltség között. - Jellemző, hogy statikus a műveltségértelmezés  „állapotként” értelmezik, egyenlősítik az iskolázottsággal. II. Műveltségértelmezés napjainkban - Újra kell értelmezni a műveltség fogalmát. - Mit és kinek (újraértelmezik a tantárgyakat). - Tömegkultúra és magas műveltség eltávolodása egymástól. 3 Tanítás-tanulás elmélete - Megváltoztak a műveltség elsajátításának keretei (iskola mellett más színterek is) és formái (írásbeli források mellett már források  tömegkommunikáció  sokkal gyorsabb és frissebb az információáramlás). - Kutatások jelzik a „hétköznapi tudás” hiányát a tanulóknál (PISA vizsgálatok, országos kompetencia vizsgálatok). - Megváltozott a műveltség

dinamikája: korábban statikus – ma dinamikus felfogás  önművelés, permanens önművelés. III. Az Európai Unió oktatáspolitikai törekvései - Lisszabon (2000)  a tudásalapú társadalom kiépítésének elve. - Bolognai Nyilatkozat (1999)  a felsőoktatási rendszerek kompatibilitása. - Koppenhágai Nyilatkozat (2002)  szakképzés minőségének javítása. - 2005 szeptemberében a Magyar Kormány elfogadja saját nemzeti stratégiáját az egész életen át tartó tanulásról. - 2006  kidolgozásra kerül a 8 kulcskompetencia. - Európa Tanács 2000 (Lisszabon)  a tudásalapú társadalom kiépítésének elve. - Élethosszig tartó tanulásra épül (lifelong learning). - 4 alapvető eleme van: 1. A figyelem az oktatási intézményrendszerekről a tanulóra, a tanulói igényekre helyeződik. 2. A hangsúly az előre definiált ismeretek elsajátításáról az önálló tanulásra való képesség kialakítására helyeződik át.

3. A tanulás a legkülönbözőbb helyeken és formában folyhat, amelyek jelentős része kívül van a hagyományos oktatási intézményes rendszeren. 4. A tanulás az egész életpályán keresztül folyhat - A Memorandum (EU, 2000) a tanulási tevékenység 3 kategóriáját különbözteti meg: 1. iskolarendszerű tanulás (formális): Az oktatás és képzés intézményekben zajlik és oklevéllel, szakképzettséggel zárul. 2. iskolarendszeren kívüli (nem formális): Az ismert oktatási rendszerek mellett működik, és nem feltétlenül nyújt végzettséget, bizonyítványt. Pl: munkahely, civil szervezetek (ifjúsági szervezetek, pártok) vagy az iskolarendszerű oktatás kiegészítői (szakkörök, különórák). 3. hétköznapi tanulás (informális): A formálissal és a nem formálissal ellentétben ez nem feltétlen szándékolt tanulás  az egyén sem mindig ismeri fel, hogy a folyamat bővíti tudását, fejleszti képességét. IV. Mit jelent az

„élethosszig” tartó tanulás? - Nem csupán a folyamatos, időbeli dimenziót (lifelong learning) jelenti, hanem 2 dimenziós tanulási folyamatot értünk alatta: 1. Vertikális dimenzió: Egymást követő, egymásra épülő oktatási szintek  lifelong learning. 2. Horizontális dimenzió: A tanulási tevékenységek egymással és más tevékenységekkel (kulturális aktivitás, munkahely, család, közélet, teleház, otthoni ITC eszközök, távoktatás  távoktatási programok, tanulói támogatás) való összehangolása  lifewild learning – „az élet teljes körére kiterjedő” tanulás. 4 Tanítás-tanulás elmélete - A lifewild tanulás lehet:   Szándékos tanulás: o kívülről irányított (felnőttoktatás) o önirányított (autodidakta) Nem szándékos tanulás (tanulás valami más közben): o utazás (de nem a tanulás a fő cél) o események, látványosságok (véletlen) o mindennapi tapasztalás (tapasztaltabbá

válás) - Célja: az európai régió versenyképességének növelése, ill. hogy az uniós állampolgárok egyforma esélyekkel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon. - A lisszaboni memorandum 6 kulcsfontosságú üzenetben fogalmazza meg céljait: 1. új alapkészségek biztosítása mindenkinek (kompetenciák) 2. több beruházás az emberi erőforrásokba 3. innovációk (újítások) a tanítás és a tanulás terén 4. a tanulás értékelésének javítása 5. a tanulási tanácsadás újragondolása 6. a tanulás közelítése az otthonokhoz Élethosszig tartó tanulás • ehhez olyan KULCSKOMPETENCIÁK kellenek, melyek garantálják a sikeres életet és a társadalmi boldogulását. • Kompetencia - alkalmasság, ügyesség, cselekvőképesség ( latin ) - fogalmát 2 értelemben használhatjuk: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság 2. szakértelem - „ Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást ( ismereteket, készségeket és

attitűdbeli jellemzőket ) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. - Nem csak azt jelenti, hogy „ mit kell tudnom”, hanem hogy „mit kell tudni megcsinálni. „ (Forrás: Halász Gábor (2006) : In: A kompetencia. Kihívások és értelmezések ) • Kulcskompetencia: mindenkinek rendelkeznie kell ezzel. Ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége. ( http:// www.eurydiceorg ) • Kulcskompetenciák: → Anyanyelvi kommunikáció → Idegennyelvi kommunikáció → Matematikai, természettudományi és technológiai kompetencia → Digitális kompetencia → A tanulás tanulása → Személyközi és állampolgári kompetencia → Vállalkozási kompetencia → Kulturális kompetencia A tanítási-tanulási folyamat ♦ Kibernetikai ( = rendszerszemléletű ) megközelítés A folyamat hatékony irányításának törvényszerűségeit vizsgálja. Felfogása szerint. A folyamatban mindig valamilyen célt akarunk elérni úgy, hogy

az irányító rendszer hat az irányított rendszerre, tájékozódik a hatás eredményéről, ezt összeveti a céllal, ha eltérést tapasztal, újabb hatást gyakorol az irányított rendszerre. 5 Tanítás-tanulás elmélete ♦ Pedagógiai értelmezés: Nagy Sándor: az oktatási folyamat az ismeretszerzés és az alkalmazás komplex fázisainak egymást követő és egymásba hatoló ciklikus váltakozása, valamint a rendszerezés – rögzítésének és az értékelésnek e fázisokhoz kapcsolódó permanens jelenléte. Mivel e részek képezik az oktatás nagybani struktúráját, ezt nevezzük az oktatás makrostruktúrájának. Ismeretszerzés ↔ Alkalmazás → Rendszerezés → Ellenőrzés, értékelés = oktatás = képzés − az oktatási folyamat mikrostruktúrája lehetővé teszi a folyamat finomabb rendszerének megismerését. ( A mikrosturktúrális elemeket a szakirodalom néha az oktatási folyamat mozzanataiként, vagy didaktikai mozzanatokként

említi. ) ♦ Falusi – Szivák ( 1996 ) értelmezés: Motiválás, a tanulás pszichikus feltételeinek biztosítása ↓ Tények, információk gyűjtése, bemutatása, közlése ↓ Az információk feldolgozása ↓ Rendszerezés – rögzítés ↓ Alkalmazás – gyakorlás ↓ Ellenőrzés – irányítás  Motiválás, a tanulás pszichikus feltételeinek biztosítása Motiváció: azok a különböző eredetű indítékok együttese, melyek ráveszik a tanulót a tanulásra, tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartja. • Tanulási motiváció: tanulási tevékenységre késztető belső feszültség, mely energetizálja, aktivizálja, irányítja, integrálja a tanulást. A belső dinamikus hajtóerők és a külső tényezők közti kölcsönhatásban alakul ki. • Tanulás motiválása: egy kívánt állapot ( cél ) elérésére való késztetés. Alapkérdések: hogyan ösztönzi az iskola a tanulót a tanulásra, illetve mi mozgósítja a tanulót arra, hogy

megfeleljen az iskolai követelményeknek. Ez nem automatikusan jön létre a tanulóban, az egyéni önszabályozás könnyítheti, nehezítheti az iskolai • 6 Tanítás-tanulás elmélete követelmények beépülését. • Milyen tényezők alakítják a tanulási motivációt? A tanulási motiváció tanult → a gyerekek különböző motiváltsággal jönnek az iskolába. − Előzetes tapasztalatok: a. kedvező tapasztalat → önbizalom → reális önbecsülés → pozitív énkép → egészséges önértékelés b. kedvezőtlen tapasztalat → önbizalomhiány → hamis önbecsülés → túl könnyű / nehéz célok → kudarckerülés → negatív énkép szorongás → zavart önértékelés − A tanulók szociális igényei közötti eltérések Fontos motiváló tényező a felnőttekről való függés igénye ( pl. felnőtt példaképpel való azonosulás ) Külső elismerés iránti igény pl. konformmá tesz; szociálisan függő tanulók teljesítményét

a tanári „meleg” attitűd növeli, a „hideg” csökkenti. Mit gondol a gyerek a saját teljesítményéről a. pozitív: saját képességeit helyezi előnybe b. negatív: külső okokat keres c. belső kontrollos gyerek: a sikert önmagának tulajdonítja, sikertelenség esetén újra próbálkozik d. kudarckerülő gyerek: kudarcot belső személyiségbeli hiányosságokra, sikert külső stabil okokra ( könnyű volt a feladat, szerencséje volt ). Veszélye: nem talál okot a nagyobb erőkifejtésre. − Életkori sajátosságok: Miért tanul • alsósok: tanulás jelentősége, társadalmi hasznosság ( szülőktől, pedagógusoktól hallottak ) • 4-5. osztály: egyéni érdeklődés megjelenése • 9. osztály ( gimnázium ): tanulás jelentősége • 10-11. osztály ( gimnázium ): megismerés fontossága, illetve negatív dolgok elkerülése • 12. osztály ( gimnázium ): már legfontosabb a negatív dolgok, kellemetlenségek elkerülése. − Milyen tényezők

alakítják a tanulási motivációt? - tanulási stílusok különbözősége - tanulók személyes karakterei: temperamentum, emocionalitás, függőség,énkép - milyenek a kognitív képességei - család szociokulturális befolyása: verbális képességek, szülők iskolázottsága, gazdasági háttér, emocionális légkör, iskolához való viszony, segítségnyújtás a tanulásban, értékrend. − Tanulási motiváció típusai:  beépült tanulási motiváció: kötelességtudatból tanul  belső tanulási motiváció: amit a tanuló szemjegyei vagy a tanulási helyzet okoz ( kíváncsiság, érdeklődés) [ belülről fakad ]  külső tanulási motiváció: a tanulás csak eszköz valamilyen cél eléréséhez ( jó jegy, jutalom )  presztízs motiváltság: külső és belső motiváció határán van, könnyen végrehajtható, de gyors, látványos eredményt hozó feladat a vonzó Ritkán jelennek meg „tiszta” formában, legoptimálisabb a belső

motiváltság az oktatásban, de bármelyik jobb, mint a motiválatlanság!!! −  Tények, információk gyűjtése, bemutatása, közlése • Első lépés a tárgyak, jelenségek megismerése, mely történhet direkt ( maga szerzi meg, tanár elmondja, tankönyv használata ) vagy indirekt ( tanuló munkáján alapszik ) módon. Fontos, hogy a feltárt információ reprezentatív legyen ( következtetések megfogalmazása ). Legyen optimális mennyiségű ( megérthető legyen általa a fogalom ), de ne is legyen áttekinthetetlen. • •  Az információk feldolgozása 7 Tanítás-tanulás elmélete • Az információt nem elég közölni, a fontos a tanulásban a megértés ( mikor elemzés, feldolgozás által az új fogalom tartalommal telik meg = megértés ). ÚJ INFORMÁCIÓ → ANALÍZIS → SZINTÉZIS → ABSZTRAKCIÓ tanár dolga tanár-tanuló tanár-tanuló tanuló dolga közös munkája közös munkája Analízis: elemekre bontás. Szintézis: A

szétszeparált részeket megpróbáljuk újra egésszé tenni Fogalom: a dolgok, jelenségek leglényegesebb tulajdonságai összegződnek benne.  Rendszerezés – rögzítés Fontos a rendszerbe illesztés ( tantárgy egyes részeihez, nagyobb egységekhez, más tantárgyakhoz ) • A rendszerezés funkciói: - az ismeretek megőrzése ( emlékezetben tartása ) - az ismeret mobilitásának ( = felidézhetőségének ) biztosítása - az ismeret új helyzetben ( feladat- és problémamegoldásban ) való alkalmazásának biztosítása • A rendszerezés mindig együtt jár a rögzítéssel, míg nem minden rögzítés rendszerező ( pl.: összefoglalás) . • A rögzítés nem azonos a „magolással”, számos más formája is létezik ( kérdéssorok, táblázatok, versenyek, játékok), bár tények ( adatok, évszámok ) másképp nem rögzíthetők, 2 alapformája az ismétlés ( ismeret megszilárdítása - „milyen gyakran történik” ) és a gyakorlás (

tevékenységek megszilárdítása ). •  Alkalmazás - gyakorlás • Alkalmazás: az oktatási folyamat önálló, visszatérő fázisa, amikor az újonnan megszerzett ismeretet feladat- és problémamegoldásban alkalmazzuk, különböző módszerekkel gyakoroljuk, felhasználásával készségét alakítjuk. • Az alkalmazás fajtái: - Megvalósulási forma szerint: a. Értelmi tevékenység síkján ( iskolai tananyaggal, gyakorlati élettel kapcsolatban ) b. Tárgyakkal való cselekvés síkján • Az alkalmazás jellege szerint: a. Reproduktív ( készségfejlesztő ) - gyakorlat, feladatmegoldások, munkáltatás feladatlappal b. Produktív ( alkotó ) - új feladatok- és problémamegoldások ( elemzés, újszerű munkaproblémák ) • Tudásszintek és alkalmazás: - Ráismerés - Megnevezés - Reprodukálás ( felidézés ) [ absztrakt szintű ] - Alkalmazás ( megadott szabály alapján, vagy emlékezetből előhívott algoritmus alapján )  Ellenőrzés –

irányítás • Ellenőrzés: információk megszerzése a tanulókról, ismereteik és tudásuk gyarapodásáról, személyiségük fejlődéséről, azt nézzük, mit TUDNAK a tanulók. • Az ellenőrzés nem csak a tanulók, hanem a tanár munkáját is minősíti ( visszajelzés – feedback ) • Lehet direkt ( mérésekkel: dolgozat, feladatlap ) és indirekt ( beépül a gyakorlatba, alkalmazásba – nem ellenőrzésként éli meg a gyerek ) • Óratípusok: 1. Komplex óra ( motivációtól az ellenőrzésig mindent tartalmaz ) 2. Új ismeretszerző ( a döntő elem, amit tudni kell ) 8 Tanítás-tanulás elmélete 3. Rendszerező 4. Gyakorló 5. Ellenőrző ( számonkérő ) Oktatás szervezete és munkaformái Az oktatás szervezési keretei: keretek és formák az oktatás tartalmának feldolgozásához, az oktatás feladatainak megadásához Szervezés : a térbeli,időbeli, tárgyi és személyi feltételeknek a nevelő általi irányítása, a nevelésioktatási

feladatok hatékonyabb végzése érdekében. Legismertebb szervezeti formák: – osztály – tantárgy – tanóra/órarend – tanórán kívüli formák – házi feladat – tanulmányi kirándulások – könyvtári feldolgozások – erdei iskola – szakkör/tehetséggondozás – korrepetálás, felzárkóztatás – egyéb Az osztály: − az osztály közös munkára szervezett állandó közösség, azonos életkorúak és előképzettségűek − az osztály tanulói a tanév anyagát együtt fogják elsajátítani, a tanév minimális követelmények teljesítése − az osztályba sorolás szempontja − az egyén nem tud különbségeket figyelembe venni − koedukáció − Előnye: nagyobb az osztálylétszám, gazdaságos, és nevelési hatások. − Hátránya: eltérő fejlődési sajátosságok • Homogén vagy heterogén osztályszervezés kérdései (mindkettőnek van előnye hátránya) A tantárgy: • a tanulók életkorának teljesítőképességének

megfelelő felépített ismeretkör, amelyet az egyes tudományok anyagából szakemberek állítanak össze • A tantárgy felosztása: ◦ humán, reál ◦ természettudományi társadalomtudományi ◦ közismereti, szakmai ◦ készségszintű (rajz, testnevelés) ◦ elméleti, gyakorlati − Tantárgyi integráció formái: − tantárgy blokk: egyes tantárgyak összekapcsolva, egy periódusban oktatnak (Waldorf – iskolák epocha) − komplex tantárgy: több tudományterület összefogása egy tantárgyon belül (pl, történelemben politika, néprajz) − integráló: (szintetizáló) tantárgy: valamilyen cél érdekében szintézisben hozza a másutt tanult ismereteket (pl. környezeti nevelés) − integrált tantárgy: különböző területek tartalmát úgy fogja egységbe, hogy feloldja az önállóságot (pl, vallástörténet) A tanóra: − a tanóra az a szervezeti forma, amelyben a tantervileg előírt anyagot az rendszeresen és módszeresen feldolgozzák (a

nevelők és a tanulók) − a tanulók tanulmányi munkájának nagy része itt zajlik − időtartama változó (korábban 50 perc, most 45) − a tanítási óráknak történelmileg kialakult sajátos rituáléja van: csengetés, felállás, jelentkezés 9 Tanítás-tanulás elmélete − változott az óravezetés technikája is, nem elsősorban az határozza meg, hogy mi a didaktikai feladat A házi feladat: • Az iskolai tanórán folyó tanulás szerves folytatása, amit a tanuló otthon, napköziben, kollégiumban EGYÉNILEG VÉGEZ. • Fő célja: tanórai ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, begyakorlása. • Jellegét tekintve lehet: - írásbeli - szóbeli - rajzos - gyakorlati megoldást igénylő - gyakoroltató • A pedagógusnak a házi feladat adását is előre meg kell tervezni! A szakkörök: • Az érdeklődő, jó képességű tanulók számára alkalmazott szervezeti forma. • Lehet: iskolai, iskolán kívüli. • Céljai: -

felkeltsék a tanulók figyelmét valamilyen tantárgy, művészi terület, szakterület irányába - a tanulók iskolai tudását kibővítse, látókörének szélesítése - szabad idő hasznos eltöltésének lehetősége - tehetséges tanulók képességeinek maximális kibontakoztatása. • Típusai: társadalomtudományi, természettudományi, technikai, művészeti, sportkör, komplex szakkör. • Működtetésének elvei: - önkéntes; maximum 15-20 fő - hasonlít, de el is tér a tanórától, van tematikája, de jobban figyelembe veszi az egyéni érdeklődést; van értékelés, de nincs osztályozás; tudományos, de több a játékos elem, inkább a tanulók aktivitására épül. A korrepetálás: • Célja: az ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL LEMARADÓK SEGÍTÉSE. • Alapelve: a segítő tevékenységet be kell fejezni, ha a tanuló már önállóan el tudja végezni a feladatait. • „Kiegyenlítő jellegű”, azaz akkor, ha a hiányosságok bepótlásra kerülnek, már

nincs szüksége a tanulónak a korrepetálásra. • Nem állandó, hanem csak kiegészítő szervezeti forma. • A tanulókkal való foglalkozási forma egyéni, céltudatosan azt a területet fejlesztjük, ahol a tanuló lemaradása tapasztalható, de a hasonló problémákkal küzdőknek lehet csoportos korrepetálás ( maximum 4-6 fő ). • Fontos megtanítani a tanulókat az önálló munkavégzésre. • Lehet tanulópáros megoldás is. Tanulópár: eltérő képességet, de rokonszenvi kapcsolatot feltételez az együttműködés. A tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta: • Teljes értékű tanulmányi tevékenység, de a tanórától eltérő keretek közt zajlik. • Lehetőség a tárgyak, jelenségek természetes környezetében, összefüggéseiben való megfigyelésre. • Séta = rövidebb időtartamú, 1-1 tantárgyhoz kapcsolódó, egy tanóra alatt zajlik le. • Kirándulás = komplex jellegű, hosszabb időtartamú. • Komplex személyiségfejlesztő,

mivel fejleszti a megfigyelő képességet, érdeklődést, gondolkodást, kihat a jellemre és az egész személyiségre. • Jellegét tekintve irányulhat: természet, termelési hely, múzeum ( kultúra ), emberi települési hely megfigyelésére. • Általános didaktikai elvei: - Előkészítés ( kirándulás célja, folyamat megtervezése - nem lehet veszélyes helyre vinni őket, 10 Tanítás-tanulás elmélete helyismeret, gyerekek lehetőségei - tanulók felkészítése, mit figyeljenek meg – erről való tájékozódás ) - Lebonyolítás - Értékelés ( összegyűjtött információk elemzése, feldolgozása, összegzése; pl.: rajzok, fogalmazások, fényképek formájában ) A napközi otthon nevelőmunkája: • Célja: a gyerekek napközbeni ellátását, gondozását, pihenését, és / vagy az iskolai tanórákra felkészülését biztosító szervezeti forma, iskolás – óvodás korú gyerekek számára. • Kialakulása: - 1901. - első napközi

Budapesten, téli hónapokra, rászoruló gyerekeknek ( célja: gyermekmegőrzés ) - 50-es évek: a nők tömeges munkába állásával megnő az igény - 60-as évek: iskolai fenntartás alá kerül - 80-as évekig: túlzsúfoltság • Napjainkban: csökkenő (?) igény • A mai napközi otthoni nevelés helyzete: - az elmélet és a gyakorlat egységét tekintve nem jó a mai helyzet - a napközi otthoni nevelőmunka színvonala rendkívül széles skálán helyezkedik el - a napközi otthonba kerülő pedagógusok döntő többsége erre a speciális feszültséget ( és rátermettséget is ) igénylő szakterületre nincs felkészítve - lényegesen nehezedtek az iskolai napközi otthonok tanulóinak nevelési körülményei, több súlyosan hátrányos helyzetű, nehezen nevelhető - kevés szakirodalom áll a pedagógusok rendelkezésére - kevés az ezzel foglalkozó téma - nem csak „szükséges rossz”, a pedagógiának egy értékes, fontos alkalmazott ága - művelése

elhanyagolhatatlan • Legfontosabb tennivalók: 1.| a speciális tartalmú nevelőmunkára rátermett, idegileg is ép pedagógusok biztosítása 2.| nevelés feltételrendszerének „jó európai – szintű „ biztosítása 3.| gyermekközpontú napközi otthonok létrehozása – fokozatosan jó szubjektív és objektív feltételek biztosítása • Tevékenység típusok: - Kötött ( kötelező ) - döntően a tanulás - Irányított tevékenységek – irányított szabad idős tevékenységek; életmód – közvetítő tevékenységek: kulturális, manuális, sport tevékenységek - Kötetlen vagy szabad idős tevékenységek – szabad idő: a tanuláson és az alapvető szükségletek kielégítésén túl fennmaradó idő, eltöltését a tanuló szabadon dönti el. • Tevékenységrendszer: - célja: tanulók személyiségfejlődése, de a napközi otthon sajátos módján. - napi, illetve heti ciklusra épül - napi ciklus: étkezés – tanulmányi munka (30-90 perc)

– irányított foglalkozás (30-50 perc) – szabad játék (60-90 perc) (pluszmunka, önkiszolgáló, közösségi tevékenység) - heti rendje: a hét minden napján irányított foglalkozás tartása ( kulturális, manuális, játék foglalkozás, nevelési beszélgetés, iskolán kívüli programok ), illetve ötvözése úgynevezett komplex foglalkozások. 1. Tanulmányi munka: (30-90 perc) • felkészülés a másnapi tanórákra, ennek ellenőrzése és értékelése ( írásbeli – minősítő ellenőrzés; szóbeli – valamilyen szisztéma szerinti ellenőrzés ) • helyes tanulási technikák megismertetése ( sorrend – könnyűvel vagy nehézzel kezdje, időbeosztás, szóbeli-írásbeli, visszaható gátlás: egyik tantárgy kioldja a másik hatását ) • munkához szükséges tárgyi ( csend, tanulási eszközök, segítségkérés, szemléltető eszközök, stb. ) és személyi ( kipihent, motivált, stb ) feltételek biztosítása • önfejlődés igényének

kialakítása • differenciált bánásmód alkalmazása • tanulást segítő eszközök használatára nevelés • nevelő általi optimális munkalégkör kialakítása • NEM PÓTOLJA, KIEGÉSZÍTI A TANÓRÁT, MÁS A DIDAKTIKAI FELADAT! 11 Tanítás-tanulás elmélete 2. Irányított szabad idős tevékenység: (30-50 perc) Kulturális foglalkozás: • cél: iskolai tananyag kiegészítése, elmélyítése • szóbeli kifejezésmód fejlesztése • zenei kultúra fejlesztése • esztétikai ízlés fejlesztése ( esztétikum létrehozása ) • hazánk, lakóhelyünk múltja, jelene, kultúrája • ünnepek • szellemi vetélkedők • más népek kultúrája • médiafogyasztási szokások Manuális foglalkozás: • technikai érdeklődés felkeltése, fenntartása • fizikai munkaelemek megismertetése • sokszínű tevékenységformák biztosítása • ügyesség, kreativitás fejlesztése • esztétikai érzékenység fejlesztése ( ízlés ) •

alapvető kifejezőeszközök, ábrázolási módok megtanítása • bábkészítés • csoporttér díszítése • ajándékkészítés • képző – és iparművészeti alkotások megismerése • sikerélmény ( egyszerű, de mutatós dolgok ) • eszközhasználat ( balesetveszély ) • Módszertana: 1. előkészítés ( anyagok, munkaeszközök, terem felkészítése, mintadarabok készítése – munkafázisonként – kettős célja: szemléltetés, kreativitás hiányát csökkenti, balesetveszélyre való felhívás 2. maga a foglalkozás ( egyszerű, de mutatós dolgok ) 3. foglalkozás zárása ( produkciók bemutatása, majd összegyűjtése, rendrakás ) Játékfoglalkozás: • mozgásigény kielégítése • testi képességek fejlődése • erkölcs, akarat fejlődése • alkotó fantázia fejlődése • együttes élmények biztosítása • különböző típusú játékok megismertetése ( népi, labda, logikai, stb. ) • sport és ügyességi versenyek

• más népek játékai • Metorikája: 1. előkészítés: eszközök, balesetveszélyre való felhívás, szabályok megismertetése, próbajáték – bemutatás ) 2. értékelés Egyéb: Nevelési beszélgetések: • konfliktushelyzetek, etikus viselkedés, életmóddal-, viselkedési szokásokkal, önálló véleményalkotásra való nevelés, másik ember meghallgatására való nevelés, napközis élet eseményeinek megbeszélése. Közösségfejlesztés! • Kollektivitás, problémák megoldására törekvés, egyéniségek elfogadása, tolerancia, önismeret, szabályok kialakítása és formálása, közösségi értékelési ( jutalmazás – büntetés ) formák kidolgozása. 12 Tanítás-tanulás elmélete Egész napos iskola • funkciói: - 8 órás ellátáson túl - művészeti nevelés - egyéni fejlesztés / fejlődés - szociális ellátás - rugalmas időbeosztás - differenciált fejlesztés, önálló tanulás - hosszabb szünet - házi feladat

iskolákban elvégzendő - esélyegyenlőség növelése ( pluszprogramokhoz juthatnak a hátrányos helyzetű gyerekek ) Az oktatás – képzés módszerei Módszer = methodus - „az oda vezető út” ( hogyan? ) Konkrét megoldást fog adni. Oktatási módszer: az oktatási folyamat, állandó, ismétlődő összetevői, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra. Oktatási módszer felosztása: 1.| A szereplők tevékenysége alapján: − tanár munkáján alapuló ( előadás, magyarázat ) − tanuló munkáján alapuló ( kiselőadás, munkafüzettel való foglalkozás ) − tanuló ás tanár közös munkáján alapuló ( megbeszélés, beszélgetés, vita ) 2.| Milyen didaktikai feladatot oldunk meg vele − új ismeretszerző módszer − alkalmazást segítő módszer − rendszerezést segítő módszer − stb. 3.| − Szóbeli módszer − Szemléltető módszer − Modern technikák és módszerek Szóbeli módszerek Előadás: • Szóbeli,

monológikus módszer. • Lényege: az előadó egy témáról részletesen, hosszabban, logikusan fejti ki véleményét. középiskola második felétől alkalmazható hatékonyan • Kiegészíthetjük: - szemléltetéssel - elbeszéléssel - magyarázattal • Szerkezete: 1.| Bevezetés: célmeghatározás, ezzel ismeretek felidézése, felvázolhatjuk az előadás pontjait; érdeklődés, motiválás felkeltése 2.| Téma kifejtése: ismeretek közvetítése − fedje le a kívánt tartalmat − jól áttekinthető struktúra és logikai szerkezet, amiket jól érzékelhetővé kell tenni − motiváltság fenntartása ( megfelelő példák, multimédiás eszközök használata, humor, interaktív metódus; jegyzetelhetőség ) 3.| Összegző rész: összefoglaljuk, miről szólt; módot adunk a kérdezésre; előzményekhez és következményekhez kapcsolható legyen. • Mitől jó egy előadás? 13 Tanítás-tanulás elmélete − − − − − logikus

felépítettség ( ne legyen csapongó! ) előadó felkészültsége ( nagyon idő – és energiaigényes; sokat kell (utána)olvasni ) ---- az előadás karbantartása ismétlés – összefoglalás ( a sok unalmas, a kevés megjegyezhetetlen ) előadó személyisége kontaktus a hallgatókkal ( szemkontaktus ) Elbeszélés: • Szóbeli, monológikus módszer. • Egy- egy jelenség, esemény, folyamat szemléletes bemutatását szolgálja. • Élményszerű. • Lehet önálló módszer, de be is lehet iktatni pl. az előadásokba • Ha tárgyszerű, akkor leírás. Tanulói / hallgatói kiselőadás: • Szóbeli, monológikus módszer. • A tanuló / hallgató közli. • Tanár rákészülése, tanuló felkészítése: - téma megadása - intervallum - mikre térjen ki feltétlenül - munkájának leellenőrzése - életkorának, felfogóképességének megfelelő legyen • Metorikai szempontból jó: kutatómunka, szóbeli kifejezés képességét és a logikáját

fejleszti. Magyarázat: • Szóbeli, monológikus módszer. • Kiegészítő módszer: szemléltetéssel, elbeszéléssel. • Törvényszerűségeket, fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket akarunk megértetni a hallgatósággal. • Maximum 5-10; 15-20 perc. • Logikailag jól felépített. • Típusai: − Értelmező magyarázat: fogalmakat próbálunk világosság tenni ( Mi? Mit? ). − Leíró magyarázat: folyamat bemutatására használjuk ( Hogyan? ). − Okfeltáró magyarázat: a különböző folyamatok okának megmagyarázására használjuk ( Miért? ). • Jó magyarázat jellemzői: - legyen világos, tömör, logikus - jó példával alátámasztott - szemléltetés módszereinek használata ( vagy szemléltetésnél magyarázatot ) - otthoni rákészülés - megbeszélés, beszélgetés módszer – dialógus módszer – lényege: kérdés – felelet formájában dolgozzuk fel - lehet önálló módszer, vagy más módszer kiegészítése ( fontos a

hallgatók felkészültsége ) Kérdezés kultúra: 1.| Milyen a jó kérdés? − mindig pontos, világos, rövid, egyértelmű − nem jók a túl általános kérdések ( több válasz lehet rá ) − feleljen meg a hallgatóság értelmi színvonalának – ne legyen se egyszerű, se bonyolult − elgondolkodtató legyen ( Mit értesz azon, hogy.? Milyen összefüggés van? - ok-okozati összefüggésen alapul ) − adjunk időt a gondolkodásra, válaszra − válasz differenciált kezelése 2.| Nem jó kérdések: − sugalmazó kérdések ( Te is úgy gondolod.? Egyetértesz azzal, hogy? ) 14 Tanítás-tanulás elmélete − − − − Vita: • • • • • • • eldöntendő kérdések ( igen- nem ) kérdések újrafogalmazása felesleges a kérdések ismétlése nem célszerű a saját kérdésünk megválaszolása speciális szóbeli módszer ismeretek közlése mellett a gondolkodás és a kommunikáció fejlesztése a cél alkalmas az értékrendek

megismerésére, vélemények ütköztetésére válasz: egyetértek – nem értek egyet minden életkorban alkalmazható; témája és időtartama határozza meg A gyerekek nem csak az oktató, hanem egymás véleményét is megismerik, akár kritika alá is vonhatják az oktató véleményét fontos a vitakultúra megtanítása − mindenkinek adjunk lehetőséget − ne legyen személyeskedő − megfelelő vitavezetés = moderátor − nem ellenségek vannak – véleményeket ismerünk meg Szemléltetés módszerek Szemléltetés: olyan oktatási módszer, melynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. 2 alapforma: • közvetlen: konkrét, eszköz használata nélkül (pl.: kísérlet a gyerek szeme láttára ) • közvetett: eszközök használata a szemléltetésre ( pl.: videó, film megtekintése ) A gyereknek fontos minél több érzékszervének bevonása. pl: audiovizuális eszközök használata Praktikus

tanácsok: − minden gyereknek legyen a szemléltető eszközből − körbeadni − a lényeget emelje ki „Régi új módszerek” • projekt módszer: − 20. század eleje, Amerika − a tradicionális iskola kritikájaként találták ki: az ismeret és a használhatóság elválik, nem arra tanít, amire szükség van − csoportokban dolgoznak − kortárskapcsolat – együttműködés − Szerveződése: 1.| a tanulás személyes tapasztalatokon alapszik 2.| életkori sajátosságok figyelembe vétele 3.| feltételezi az aktivitást − Formái: 1.| technikai projekt: tárgyak létrehozásával, fizikai- és házimunkával kapcsolatos pl: házépítés 2.| környezetvédelmi projekt: helyi természeti értékek, helyi természeti problémák megoldása 3.| kutatási projekt 4.| gazdasági projekt − Lépései: 1.| témaválasztás: vagy a gyermek választ, vagy a nevelő adja ki 2.| célja: mit várunk el? pl: faliújság, fogalmazások 15 Tanítás-tanulás elmélete

3.| mire van szükség? Eszközök, információk 4.| időtervezés: intervallum megadása + kinek mi a feladata 5.| végrehajtás 6.| értékelés: beszámolnak arról, hogy mit tanultak, emellett: milyen színvonalon jött létre, tudta-e együttműködni, mi okozta a gondokat, ha voltak. − hosszabb időtartamot vesz igénybe pl.: projekthetek, ezért ritkábban is alkalmazzák − lehet iskolán kívül is kooperatív technika: − didaktikai előny: aktív a gyerek − nevelési vonzat: életfilozófia – együttműködés, együttélés − 4-6 fős kiscsoportok − az ismereteken túl a szociális és együttműködési készségek fejlődése is fontos − 2 alapvető formája: 1.| csoportos tanulás – egyéni teljesítmény: a csoport minden tagja jól felkészüljön a feladatrészéből; a gyerekeket az előző teljesítményéhez mérik, amire pontszámot kapnak, majd ezt összegzik 2.| csoportos tanulás – egyéni vetélkedő: a gyerekeket az előző

teljesítményéhez mérik, amire pontszámot kapnak, majd ezt összegzik; értékelés: feladat felosztása; a csoportok egy-egy tagja versenyez egymással, pl.: a 4 legjobb képességű − sajátossága: csak akkor lesz eredményes, sikeres, ha mindenki eléri a célját; egyéni felelősség kérdése; motiválják egymást; minden gyereknek meg van az esélye ; csoportos értékelés – összegző teljesítmény – elérte-e az elvárt szintet • mozaik tanulásos módszer: részfeladatok adása, a részfeladatot kapó számol be a csoportnak • csoportkutatás módszer: egymás között osztják fel, a csoport fog beszámolni róla • szimuláció és szerepjáték módszer: tapasztalati tanulás − szimuláció: szimulált valóság, absztrakció. A rendszer egészéről ad információt, pl.: klienssel való kommunikálás − szerepjáték: konkrétan el kell játszani egy szerepet • brain-storming: „ötletbörze”,”ötletroham”: iparban találták ki; sok

megoldás találása; kreatív problémamegoldás fejlesztése; ötleteket gyűjtünk egy cél megvalósítására Az oktatás szervezeti módjai, munkaformái • 1.| Frontális munka • a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és ütemben párhuzamosan vesznek részt a tanulási folyamatban • legelterjedtebb munkaforma – gazdasági okok: egy tanár több diákot tanít egyszerre; átlag számára előnyös • nem tud minden tanulót aktívan bevonni • tanár irányít • előnye: gyorsabb tanítás, tömegoktatás, gazdaságosság, többség számára megfelel • hátránya: nem tudja figyelembe venni az egyéni sajátosságokat, lemaradáshoz vezet 2.| Csoportmunka: • csoport: az osztály tagjai 3-6 fős csoportokba rendezzük pedagógiai szempontok alapján, valamilyen feladat megoldása érdekében • általában intellektuális képességek alapján rendezik csoportba a gyerekeket • lehet külön

fiú-lány, homogén-heterogén • képes egyéni képességek figyelembe vételére, kooperáció fejlesztésére • de idő- és munkaigényes, nem tudja a pedagógus kézben tartani a dolgot, ezért ritkán használják • lehet állandó vagy változó is a tagság • lehet csoporton belüli munkamegosztás, de lehet munkamegosztás nélkül 3.| Páros munka: • 2 verzió: − 2 gyerek alkot egy csoportot – nagyjából hasonló képességűek és szimpátia van köztük 16 Tanítás-tanulás elmélete − tanulópár: jó és rosszabb képességű, közös szimpátia – korrepetáló viszony 4.| Egyéni munka: • maximális lehetőség az egyéni képességek kihasználására • individualizáló munka: ahány individum, annyiféle munka • egyéni ütem • speciális eszközök használata − rétegmunka: hasonló képességűek hasonló feladatot kapnak − egyedül végzett munka: frontális munka alapesete; minden gyerek ugyanazt csinálja, csak egyedül; nem

veszi figyelembe a sajátosságokat; nincs segítség. Előny: valódi egyéni munka, minden gyerek ugyanazt a feladatot kapja. Hátrány: időigényes 17