Pszichológia | Felsőoktatás » Életút pszichológia

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:153
Feltöltve:2013. június 20
Méret:277 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Életút pszichológia Életút Pszichológia A fejlődéslélektan helye, alapfogalmai, központi kérdései: • • • • • Pszichológia: a pszichológia a lelki élettel és a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Görög eredetű szó: a psziché - lélek, és a logosz – tan szavakból tevődik össze. Jelentése: lélektan. A pszichológia tudománya az emberi viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását végzi. A viselkedés bármilyen emberi megnyílvánulás. A mentális szó jelentése minden, ami az agyban végbemegy. (Pl: gondolkodás, emlékezés, érzelmek.) Fejlődéslélektan: • • • • A fejlődésben: az életkorból fakadó eltéréseket vizsgálja. Az egész életen át tartó fejlődés szabályszerűségét kutatja, hogyan fejlődik az ember élete során. Vizsgálja az életkorok jellegzetességét és a környezetre gyakorolt hatásokat. Törvényszerűségeket ír le a törzsfejlődés és az egyedfejlődés

folyamatában. Cole: " testi és pszichés változások sorozata, melyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztül mennek." Kutatás kezdetei: 1800-as évek, "vadfiú" (Aveyron-ban) Központi kérdései:  Öröklés és környezet: 1.| Biológiai érési megközelítés: • • • • • Az emberi fejlődést jellemző változások forrása belső jellegű, a biológiai örökség következménye. A fejlődés fő oka az érés, a változás genetikailag meghatározott mintázata. A környezet feladata másodlagos. Freud: az alapvető emberi hajtóerők biológiailag meghatározottak, de a társas környezet meghatározza, hogyan elgíthetőek ki ezek. Az ikerkutatások a példa rá. 2.| Környezeti tanulási megközelítés: A fejlődés változásának fő okai túlnyomóan külső eredetűek, vagyis a környezetből származnak. • Azoktól a felnőttektől erednek, akik jutalmazzák és büntetik a gyermek cselekedeteit. • Tehát a

fejlődés fő mechanizmusa a TANULÁS. Behaviorizmus = viselkedéslélektan. Szerintük nem létezik személyiség, csak tanulás • 1 Életút pszichológia 3.| Bio-pszicho-szociális megközelítés: • • • A fejlődésben szerepe van az öröklésnek, genetikának. (Bio) Továbbá a lelki tényezőknek is. ( Pszicho) A környezetnek is. (Szociális) [ Társas lény]  Érés és tanulás: • • • Az érés fogalma a fejlődés olyan biológiailag meghatározott, a környezeti ingerekkel nem, vagy alig befolyásolható folyamatára utal, amely automatikusan, "előre beprogramozottan" megy végbe. Az érési folyamat nem siettethető. Tanulás: (-pszichológiai) minden olyan teljesítmény, viselkedésbéli vagy tudásbeli változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre. • Összefoglalva: Az érés: biológiai túlsúly – tanulás: környezeti túlsúly. Az érés és tanulás dialektikus

kölcsönviszonyban állnak egymással. Az érés alapja a tanulásnak, a tanulás visszahat az érésre, gyorsítja azt. Az érés megteremti az tanulás feltételeit, a tanulás elmaradása viszont lassítja az érést. (Pl: beszédfejlődés, beszédtanulás)  Szakaszos vagy folyamatos a fejlődés: A fő kérdés: • • Folyamatos-e a fejlődés menete, az ismeretek lineáris változása történik Vagy szakaszos – időkénti minőségi ugrásszerű a változás? - Pl.: Freud, Erikson, Piaget elmélete. Szakasz: • • • • A viselkedés az adott időszakon belül egy uralkodó téma köré szerveződik Az adott szakaszra jellemző viselkedés minőségileg tér el a korábbi vagy későbbi szakaszokra jellemző viselkedésmódoktól. A szakaszok sorrendje változatlan – csak környezeti tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják azokat. A szakaszos fejlődés átmenetei: közel azonos időben; általában ugyanabban a sorrendben; egyszerre több területen

jelentkeznek. Kritikus periódusok: (Erikson) • Olyan időszakok, amikor be kell következnie egy sajátos történésnek, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon. Pl: beszédfejlődés -> genetikailag meghatározott idői ablak -> 2-7 éves korig. 2 Életút pszichológia Az életkori szakaszokra jellemző sajátosságok: • • • Testi fejlődés (magasság, súly, mozgás). Perceptuális fejlődés (érzékszervi fejlődés: látás, hallás). Kognitív (=megismerő) fejlődés (gondolkodás, énfogalom + társas kapcsolatok fejlődése). Fejlődési szakaszok: 1.) Biológiai fejlődési szakaszok: Perinatális (magzati kor) – intranterin élet – méhen belüli Újszülött kor – születéstől addig, míg a feltétlen reflexeket felváltják a feltételes reflexek (~ 6 hét) • Csecsemőkor: 7 hetes kortól 1 éves korig • Kisgyermekkor: 1-3 éves kor • Óvodás kor: 3-tól 6-7 éves korig • Kisiskolás kor: 6-7 éves kortól 10 éves korig •

Pubertás: lányoknál 10-18 éves korig, fiúknál 12-18 éves korig. Akcekráció: felgyorsult fejlődés. • Ifjúkor: lányoknál 17-18-tól 21 éves korig, fiúknál 20-tól 25 éves korig. • Felnőttkor: 21-65-ig. • Öregkor: 65-80-ig. • Aggkor: 80 felett. • • 2.) Freud- pszichoszexuális szakaszok: (pszichoanalítikus irányzat képviselője (lélekelemzés) 2 módszere: szabad asszociáció, álomfejtés.) Mélylélektani vizsgálat és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az úgynevezett "tudatalatti okok" feltárásával igyekszik gyógyítani. Pszichoszexuális fejlődés: • a fejlődés szakaszos • minden szakasz egy-egy testtájról kapta a nevét, amelyen keresztül a szexuális energia (libidó) elvezetődik Alapgondolata: • • • • • Mindenfajta kielégülés természete állandó marad az élet folyamán. (Manapság a pénz) Kielégülés formái változnak. A kielégülési formák előre meghatározott szakaszokon mennek

keresztül. A szakaszokat az a testrész fogja meghatározni, amelyet az emberek késztetéseik kielégítésére használnak. A fejlődés korábbi szakaszainak konfliktusai meghatározzák a későbbi személyiséget. Szakaszai: • Orális szakasz: 0-1 éves kor. 3 Életút pszichológia A szájon át tud ismerni, ismerkedni a világgal. Az élvezet forrása a száj A csecsemő táplálási, szopási szükségleteinek anyai kielégítése alapvető fontosságú. • Anális szakasz: Második, harmadik év. Anális izmok feletti kontroll elsajátítása (szobatisztaság). (Ha probléma lép fel: fukar vagy szétszórt (ill. "Teréz anya") ) • Fallikus szakasz: Negyedik évtől. A fiúk, lányok fejlődése szétválik. A gyerek a nemi szerveire kezd figyelni, felfedezi a különbségeket. A másik nemű szülő irányába szexuális érzések, az azonos nemű szülőre féltékeny. Ödipuszkomplexus a fiúknál, lányoknál péniszirigység Ödipális konfliktus

megoldása = azonosulás az azonos nemű szülővel, így birtokolhatja az ellenkező nemű szülőt. A konfliktusok feloldása eredményezi a nemi identitáció legalapvetőbb formáit. (Elakadásnál nőkhöz vagy fiúkhoz vonzódik – gyakran váltogatja partnereit- apácák) • Latencia szakasz: 6. évtől Nemi vágyak lappangása = latencia. A szexuális vágyak eltolódnak az intellektuális, szociális területek felé. • Genitális szakasz: Serdüléssel kezdődő szakasz. A szexuális késztetések újraélednek, és ezek a késztetések az ellenkező neműek felé irányulnak. 3.) Erikson – pszichoszociális szakaszok: (pszichoanalítikus volt) Erikson az életet fejlődési szakaszokra bontja. Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra jellemző dilemma segítségével, melynek megváltoztatása döntő a szemályiség fejlődése szempontjából. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk. A fejlődésnek

szabályos menete van, amely függ az éréstől, az érés és a környezet kölcsönhatásaitól. Ő vezeti be a kritikus periódus fogalmát. • Csecsemőkor (1 év) Bizalom vs. Bizalmatlanság Bizalom: anya-gyerek kapcsolat; bízom abban, hogy ki fogják elégíteni a szükségleteimet; biztonságérzet. Bizalmatlanság: nem bízik meg sem magában, sem a világban; bűnözés. • Kisgyermekkor (2-3 év) Autonómia vs. Kétségbeesés Önállóság vs. Tehetetlen) • Óvodáskor (3-5 év) Kezdeményezés vs. Bűntudat Ha probléma lép fel, problémamegoldási zavar lehet a következménye. • Iskoláskor (6-11 év) Teljesítmény vs. Kisebbrendűség Megtanulja, hogy teljesítenie kell. • Serdülőkor (12-20 év) Identitás vs. Szerepkonfúzió Énazonosság vs. Szerepzavar • Fiatal felnőttkor (25 év) Intimitás vs. Izoláció (= elkülönülés) Párkapcsolatokat kell kialakítania, ha ez nem történik meg, izolálódik. • Felnőttkor (25-30-tól 60-ig )

Generativitás vs. Stagnálás Alkotóképesség vs. "egy helyben maradás" 4 Életút pszichológia • Időskor (60 felett) Énintegritás ( = rendezett énje van) vs. Kétségbeesés ( : fél az élet végétől, rádöbben, hogy mennyi mindent szeretne még megtenni) Társas kapcsolataink fejlődése a.) Temperamentum: • • • • • Temperamentum: a világ ingereire adott válasz időben tartós, stabil, egyénre jellemző reagálási mód. Legnagyobb részben genetikailag meghatározott. Tartós, újszülött kortól a felnőtt korig ugyanaz. A temperamentum: "hangulatfüggő tulajdonságok összessége". Személyiségvonások: pl.: nyitottság, a környezet felé fordulás, aktivitás, figyelem terjedelme, kedélyállapot. Temperamentum-típusok: Thomas és Chers szerint: 1.) Könnyű temperamentumú babák: evés és alvási ritmus rendszeres, készségesen alkalmazkodik új helyzetekhez (40%). 2.) Nehéz temperamentumú babák: ingerlékeny,

evési és alvási ritmus rendszertelen, hevesen, negatívan reagálnak új helyzetekre (10%). 3.) Lassan felmelegedők: az új helyzethez való alkalmazkodás nehezebb, az oldódáshoz több időre van szükségük, alacsony aktivációs szint (15%). • • • • • • • A temperamentumot befolyásolja az anyák reakciókészsége, és a velük született tényezők egyaránt. Ha az anya ingerlékeny, a baba is az lesz. Ha az anya nyugodt, a baba is az lesz. Kölcsönhatásban vannak a reakcióik, oda-vissza hatnak, akár tudattalanul is. A csecsemőkori temperamentum-típusok a későbbi viselkedésre kihatnak, hisz első 5 életévünkben megtartott temperamentumot visszük magunkkal a felnőttkorra is. pl. a korábban nehéz temperamentumúaknak nagyobb valószínűséggel lehetnek óvodaiiskolai alkalmazkodási problémája -de adott élethelyzet hatására változhat A nehézségek megelőzéséhez az anya és a baba egymásra hangolódása nagyon fontos! b.) Korai

anya-gyermek kapcsolat Kötődés • • "Az a kisgyerek indul el földeríteni a világot, akinek van kitől elindulnia, és van kihez megérkeznie" (Mérei, 1970.) Kötődés: az a mechanizmus, amely egyensúlyt teremt a gyermek biztonsági szükséglete és a változatos tanulási tapasztalatok igénye között. (Bowlby, 1969) 5 Életút pszichológia • Ragaszkodás: egy specifikus személyhez fűződő tartós érzelmi kötelék. (Marcoby, 1981) Korai kötődés minősége és szerepe a gyermek fejlődésében: • • • a személyiség kialakulásában döntő szerepet játszanak a kisgyermekkori történések, élmények az anya-gyerek kapcsolat inősége a szülőkhöz való kötődés A gyermekkori kötődést magyarázó elméletek: 1.) Freud (PSA) • • • • Álláspontja szerint, a kötődésnek az a gyökere, hogy az anya, mint a táplálék forrása kielégíti a csecsemő legalapvetőbb szükségletét. Mivel szerinte az embert biologiai

késztetések motiválják, és oda kötődik, ahol kielégítik a szükségleteit. Freud a szükséglet kielégítését tartotta elsődlegesnek, a szeretetet csak másodlagosnak Abszolút biológiai alapon gondolkodott! 2.) Harlow- majom kísérlet • • • • A mtsainak majomkísérletei azonban bemutatták, hogy az anya-csecsemő kötődés túlmutat a táplálkozási szükséglet kielégítésén. Legfontosabb a testi kapcsolat. A műanyán nevelt, vagy az elszakított kismajmok felnőtt korukban nem tudtak normális társas kapcsolatokat kialakítani. Vagy visszahúzódóak, vagy agresszívak voltak. 3.) R Spitz: A szeparáció hatását vizsgálta. Kimutatta, hogy az árvaházakba adott gyerekek 37%-a a bekerülést követő rövid időn belül meghaét, és szinte minden csecsemő fejlődése és növekedése visszamaradott, fogékonnyá válik a fertőzésekre. • Ha sokáig tart az elválasztás, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik. • A következő

folyamat figyelhető meg ezekben az esetekben: 1.) A gyerek először sír, nem érti, miért szakították el az anyjától 2.)Majd kétségbeesik, aktivitása lecsökken, lehangolttá, reményvesztetté válik 3.) Bárkihez ragaszkodnak, aki a környezetükben van (Molnár-Nagy 1997) • • Ezt a jelenséget hospitalizmusnak nevezte. Ők alátámasztják, hogy az ember a kötődés igényével születik. 4.) John Boulby (bolbi) 50-es, 60-as évek • A gyerek ösztönösen törekszik a közelség és a testi kontaktus megteremtésére, amelyek 6 Életút pszichológia • biológiai alapja a védelem és az oltalom keresése. Az első év folyamán van egy olyan szenzitív periódus, ami alatt a kötődésnek létre kell jönnie, különben a személyiség súlyosan sérül. Korai kötődési mintázatok: • • • Az anya-gyerek interakció (emberek közti kölcsönhatás) mintázatainak kutatása Mary Ainsworth és munkatársai (Idegenhelyzet kísérlet = IHK)

megkülönböztető mintái vannak annak, hogy az anyák és a gyerekeik egymáshoz viszonyulnak. 4 típus: (3+1) 1.| Biztonságosan kötődő: oké Jól kötődik az anyjához 2.| Szorongó-elkerülők: nem keresi az anyját (elkerüli) 3.| Szorongó-ellenálló (ambivalens = kettős érzés): anyja jelenlétében sem oké, amikor visszatér, dühös. 4.| Zavart (dezorganizál/ dezorientált): bizarr, kiszámíthatatlan a gyerek viselkedése, érzelem mentes, lehangolt. (MÁS KUTATÓ NEVÉHEZ FŰZŐDIK!) Az IHK során a kutatók 1.5 éves gyerekeket vizsgáltak, megnézték az anya és a gyerek kötődését egy idegen ember jelenlétében. A kísérlet több helyzetből állt: 1. lépés: Az anya és a gyerek együtt játszik egy játszószobában Megfigyelték a közöttük lévő kapcsolatot, mennyit kommunikálnak egymással, hogyan játszanak együtt, az érintések számát, milyen a kapcsolatuk 2. lépés: Bejött egy idegen Megvizsgálták, hogyan reagál az anya és a gyerek

az idegen jelenlétére 3. lépés: Az anya elhagyja a szobát, tehát a gyerek és az idegen egyedül marad Megfigyelték, hogy az idegen meg tudja-e nyugtatni a gyereket. A biztonságosan kötődőket nehezen tudta megnyugtatni 4. lépés: Visszajön az anya, kimegy az idegen Megnézték, hogy a gyerek hogyan reagál az anyja újbóli jelenlétére. Ezek alapján írták le a 3 típust Ainsworth-ék, a 4. kategóriát "egyéb" kategóriának nevezték Későbbi kutatások mutatták ki megismételve az IHK-t, hogy a 4. kategória a zavart viselkedést jelenti. 1.| Biztonságosan kötődők: 1. lépés: Az anyja jelenlétében, közösen játszanak, együtt vannak, adekvátan kommunikálnak, a gyerek igényli az anyával való interakciót (= kapcsolatot), sokat érnek egymáshoz 2. lépés: Idegen jelenlétében odahúz az anyjához, picit megijed, de kíváncsi az idegenre Kicsit bizalmatlan, az anyjától várja, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni 3. lépés: Az anya

kimegy, a gyerek egyedül marad az idegennel Kétségbeesnek, megijednek az anyjuk eltűnésétől. Gyakran sírtak az anya távollétében Az idegen csak hosszú idő után tudta őket megnyugtatni 4. lépés: Amikor visszajön az anya, a gyerek szalad hozzá, boldogak, hogy az anyjuk újra velük van. Csak az anyukájuk