Biológia | Tanulmányok, esszék » Kucs Piroska - Füvészkert különleges helyzetben

Budapest „sétáló Nagy-Belváros” A Füvészkert különleges helyzetben Készítette: Kucs Piroska Biológus V. évfolyam TARTALOMJEGYZÉK I. ”VIRÁGZÓ” NAGY-BELVÁROS II. MAGYARORSZÁG ARBORÉTUMAI ÉS BOTANIKUS KERTJEI III. AZ ELTE BOTANIKUS KERT TÖRTÉNETE IV. A FÜVÉSZKERT JELENTŐSÉGE V. A FÜVÉSZKERTÉSZ EGYESÜLET MUNKÁJA VI. MELLÉKLET VII. FELHASZNÁLT IRODALOM 2 I. „VIRÁGZÓ” NAGY-BELVÁROS Ma Magyarországon számos botanikus kert és arborétum működik, ahol a nagyközönség megismerkedhet hazánk és a világ növényeivel. Közülük is a legrégebbi az ELTE Botanikus kertje, ismertebb nevén a Füvészkert. Az 1771ben alapított kert sokszor költözött az évek során, jelenlegi véglegesnek tűnő helye, a Főváros VIII. kerületének egyik zsúfolt, belvárosi, bérházakkal körbevett részén, az Illés utca 25 szám alatt található. A Klinikák metrómegállót elhagyva sokan igyekeznek a Ludovika tér felé a

Természettudományi Múzeumba, vagy a nem messze található Orczy Kertbe. Talán nem is sejtik, hogy az utca túloldalán, látszólag a Klinikák épületeihez tartozó fák már az általuk is biztosan ismert Füvészkert fái. Ha máshonnan nem, Molnár Ferenc, Pál utcai fiúk című regényéből mindenki hallott e különleges kertről. A regény egyik fontos színhelye a kert, a fiúk a Pálmaházban játszanak és a kerti kis tónál kerül sor Nemecsek, örökös közlegény megfürösztésére is. Sokan nem tudják, hogy a regény alapján készült filmben látható helyszínek valódiak, a Füvészkert létezik és ma is látogatható. A regény eseményeinek ideje óta persze sok minden változott. Az eredetileg 1860-66 között épült hatalmas Pálmaházat a II világháború alatt porig bombázták. Újjáépítésére csak sokkal később 1966-ban kerülhetett sor, de szerencsére az eredetivel megegyező épületet ma is láthatjuk. Sajnos a tó már nincs meg A

korábban 10 hektár területű kert nagy részén ma a Klinikák épületei állnak, a tó helyén az Urológiai Klinika. A méretcsökkenés ellenére a kert ma is méltán híres 6000 növényfajt számláló növénygyűjteményéről is, mely századok óta az ismeretszerzést szolgálta. A célok és elvárások sokszor mások módosultak az évszázadok során, ám egy szép, ápolt kert minden korban értéknek számított. A divatirányzatok változtak ugyan, de a különböző növénycsoportok fajainak megőrzése, bemutatása mindig elsődleges cél volt. A kutatási törekvések mellett ma már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ismeretterjesztésre, oktatásra is. A Füvészkert Budapest egyik legrégebbi országos jelentőségű védett természeti területe, a Duna Ipoly Nemzeti Park igazgatóság felügyelete alá tartozik. A Füvészkert kivételes helyzetben van. Ebben a 2 millió lakosú, egyre fejlődő nagyvárosban egyik utolsó szigete a valódi

természetnek. Olyan hely ahol a gyerekek - akiknek egy része 3 talán csak ritkán lát igazi fákat és virágot – megismerkedhetnek a természetes környezet szépségeivel, és remélem ezáltal az iránta érzett felelősség érzetével is. A kert szerteágazó munkájának segítésére hoztuk létre 2004-ben a FüvészkertÉsz Egyesületet. Célunk a Füvészkert munkájának segítése, a látogatottság növelése érdekében. A Füvészkert az ELTE Botanikus kertje, a többi „nem létfontosságú” egységhez hasonlóan kevés központi támogatásban részesül. Saját erejéből kell megteremtenie a működéshez szükséges feltételeket, forrásokat, ehhez szeretnénk minél több segítséget biztosítani, mint civil szervezet. II. MAGYARORSZÁG ARBORÉTUMAI ÉS BOTANIKUS KERTJEI A történelem során mindig voltak olyan társadalmi csoportok melyek körében divatos volt kertet építeni. Ez persze a XVII - XVIII századokban a tehetősebbeknek adatott

csak meg Az ókori kertkultúra eltűnésével, a szűk kolostorkertek után, a reneszánsz a kertek számára is új fellendülést hozott. Persze nem veteményeskerteket értünk ezalatt, hanem a pihenést szolgáló, hatalmas kerteket. Csak a stílus változott az aktuális divat szerint a századok folyamán. Rengeteg kastélypark, kert létesült, ám ezek tulajdonosai általában nem tettek többet a kényelemre, az esztétikumra való törekvésnél, kertjeik egy adott kor első tényleg új, formabontó kertjének voltak csak hű másolatai. A természet fokozatos megismerésével, a növények sokféleségének mind szélesebb körben való felismerésével egyre többen akadtak olyanok, akik ezen szempontok mellett a növények legalább egy csoportjának az összegyűjtésére vállalkoztak. Gazdag családok gyűjtőszenvedéllyel megáldott tagjai előszeretettel létesítettek növénygyűjteményeket, saját érdeklődési körüknek, vagy a kor divatjának

megfelelő növénycsoportokat részesítve előnyben. Sokan a semmiből, parlagon maradt szántókból, rétekből teremtettek virágzó kerteket, mások a már meglévő kastélyparkot, birtokot alakították kertté, majd később a rátermettebb, képzettebb utódok arborétummá. 4 A századfordulón az akkor még fiatal tudomány, a botanika szenvedélyes művelői alapítottak kerteket. Eredendően is tudományos céllal jöttek létre, valamely különleges, hazánkban nem őshonos (exóta) növénycsoport bemutatására, jobb megismerésére. A szocializmus idején, új elvárásnak kellett a kerteknek megfelelni. Az „önmagáért való” tudományos kutatások helyett előtérbe kerültek a mindenképpen gyakorlati hasznot hozó vizsgálatok, tervek. Nagyobb hangsúlyt kaptak az új fajok meghonosítására, a magyar növények visszatelepítésére tett kísérletek. Hatalmas munkát fektettek sokszor reménytelen ötletekbe. A két háború a régebbi alapítású

kerteket sem hagyta nyomtalanul. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve, vagy maguk a harcok, vagy az elhanyagolás végzett nagy pusztítást az értékes gyűjteményekben. Az 1960as-70es években ezeket a kertet is az új célok érdekében fejlesztették, új üvegházak, szaporító házak épülhettek, ami sajnos mai szemmel hol kárukra, hol előnyükre vált. A munkához mindenesetre, ha nem is mindig önkéntesen, de nagy segítség érkezett a lakosság részéről is. Az Egyetemi botanikus kertek történetükben sokszor hasonló szakaszokat éltek át mint a fentiek, ám elsődleges céljuk más. Nem az öncélú gyűjtőszenvedély hozta őket létre, hanem elsődlegesen az oktatási célú rendszertani gyűjtemények kialakításának fontossága. Magyarországon rengeteg nagy múltú egyetem működik, ezek orvosi képzésének színhelyei voltak egykoron a botanikus kertek. E kertek tudománytörténeti jelentősége óriási, hiszen ezek jelentették akkoriban,

de még jóval később is az egyetemek orvosi karán a természettudományok csíráját. Ma ezek a kertek már bárki számára elérhetőek, akik érdeklődnek a növények iránt, de akár csak ha kikapcsolódásra vágyunk is felkereshetjük őket. Ez nem jelenti azonban az eredeti tudományos cél elhanyagolását III. ELTE BOTANIKUS KERT, A FÜVÉSZKERT TÖRTÉNETE Magyarország első botanikus kertje 1771 jött létre Nagyszombaton, a vegytan és a botanika professzorának, Winterl Jakabnak áldozatos munkája nyomán. Az orvosi kar hallgatóinak tanulmányait volt hivatott segíteni, akkoriban ez a kar volt az egyetlen, ahol természettudományokat tanulhattak a diákok. 5 Pár év múlva, a már 1000 fajt számláló gyűjtemény sorozatos költözésre kényszerült, először Budára, majd a mai Krisztina-tér környékére majd nemsokára Pestre, a Ferencesek templomának szomszédságába telepítették. A nehéz körülmények ellenére 1788-ban kiadják az első

magkatalógust. 1809-ben nem kevésbé méltó kézbe kerül a kert, vezetését Kitaibel Pál veszi át, ám csak pár évig lehet az élén, közben is újra költözni kényszerül a kert, ami Kitaibel halálával a gyűjtemény teljes tönkremeneteléhez vezet. Haberle Károly aki már ez új helyen, a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán veszi kezébe a kert irányítását rövid idő alatt európai hírűvé teszi a hamarosan 10000 fajt bemutató kertet. Tragikus halálával újra bizonytalanná válik a kert sorsa. A végleges költözés 1847-ben történik, amikor az Egyetem József nádor javaslatára megvásárolja a mai Józsefvárosban a Klinikákhoz közel álló Festetics család 10 ha-s birtokát. A terület akkoriban még messze van a várostól, ligetes, mocsaras területen fekszik. Helyzetét mi sem bizonyítja jobban, hogy a Pollack Mihály által tervezet kastélyt akkoriban vadászkastélyként használták, erről árulkodik az épületben feltárt

freskó is, mely vadászjeleneteket ábrázol. Ez a régi épület lett a botanikus kert főépülete is, a földszinten a könyvtárat, a herbáriumi gyűjteményt és az irodákat rendezték be, míg az emeleten a mindenkori igazgató szolgálati lakása található. A nagyarányú fejlődés egy ideiglenesen megbízott igazgató Linzbauer Ferenc sebészprofesszor irányítás alatt következik be. Ekkor épül az európai viszonylatban is jelentős méretű háromrészes pálmaház, amit azóta teljesen felújítottak, de eredeti formájában láthatjuk ma is. Igazi virágkorát a múlt század utolsó évtizedeiben éli a kert, ekkor a legnagyobb a gyűjtemény is 12000 fajt számlál, Jurányi Miklós igazgató és Fekete József főépítész munkásságának köszönhetően. Ekkor épül a különleges, nyolcszögletű Viktória-ház, melynek névadója a szépséges, trópusi amazonasi tündérrózsa (Victoria regia). Virágzására minden évben rengeteg látogató

volt kíváncsi. Ma sajnos a fűtési rendszer korszerűtlensége miatt nem láthatjuk, de ennek átalakítása már folyamatban van. A növekvő város, akkor már Budapest néven a századfordulóra körülnövi az egykor még oly távoli, vadregényes területet. Az egyetemnek új kórházépületekre van szüksége, ezért az akkor még a mai metrómegállónál nyíló kert területe az egyharmadára, 3 hektárra zsugorodik. A két világháború alatt a kert Tuzson János vezetésével próbál regenerálódni, új épületeket emelnek a rovarfogó növények, kaktuszok és páfrányok számára. A II világháború a Füvészkertben is rengeteg kárt okozott. Az épületek összeomlottak, kertészek híján a 6 szabadban élő növények elvadultak. Az üvegházi gyűjtemények tüzelő és fűtés nélkül teljesen megsemmisültek. Az 50-es években kezdődött meg a helyrehozatal, a gyűjtemények kiegészítése. Az egyetemen belül szerkezeti változás is történik.

Természettudományos oktatás a korábbiakban csak az orvosi karon zajlott, így a füvészkertet is csak orvostanhallgatók látogatták tanulási célból. 1949-ben a Bölcsész Kartól különválik a Természettudományi Kar és ezzel a botanikus kert is. Soó Rezső botanikus professzor Budapestre kerülve a Kolozsvári Botanikus kert után, kutatói munkája mellett a Füvészkert vezetését is megbízzák. Saját evolúciós rendszere szerint alakítja át a gyűjteményt és neki sikerül elérnie, hogy a kertet 1960-ban országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítják. Az igazgatói poszton Priszter Szaniszló követi, aki gazdag gyűjteményt alakít ki télálló hagymás fajokból és fagytűrő szukkulensekből. 1981-től Isépy István egészen az idei évig vezette a kertet, ma botanikai szakértőként vesz részt a kert munkájában, azonkívül egyesületünknek is lelkes alapító tagja. 2006-ban a Kert elnyerte a Magyar Örökség díjat.

IV. A FÜVÉSZKERT JELENTŐSÉGE A világ természeti értékeinek rohamos pusztulása idején kitüntetett szerepet kapnak a botanikus kertek. Ma már nem csak egy unatkozó, hóbortos gazdag gyűjtő kedvtelései, vagy egy kiváltságos csoport tanulását szolgáló elzárt helyek. A szocialista időkben már, kifejezésre jut az igény a nagyközönség kiszolgálására, a természettel való ismerkedés, a pihenés színhelyeivé válnak. A kutatómunka viszont jószerével csak gyakorlati élelmezési, vagy gazdasági célokat szolgálja. A Főváros területén található zöld területek 7 Ma már mások az igények, a világ természeti kincseinek sajnálatos kipusztításával egyre nagyobb felelősség hárul a kertekre, hogy egyrészt mentve a menthetőt, utolsó menedéket nyújtsanak a veszélyeztetett fajoknak, és lehetőséget a kutatóknak megmentésükre. Ezen túl, az oktatás keretében, már nem csak a természet szeretetére és tiszteletére kell

tanítsanak, de aktív védelmére, megóvására is. A Fővárost ma 2 millióan lakják, legtöbben emeletes bérházakban, lakótelepeken. Ilyen házakból a Józsefvárosban a Füvészkert közelében is sok van. A Füvészkert 3 hektárja stratégiai fontosságú ebben e rohamosan fejlődő nagyvárosban, ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink felelős, természet tisztelő és szerető emberek legyenek A lényeg, hogy a kertet, ne nyűgnek, hanem lehetőségnek tekintsük. Egy kertet nem óvni kell a látogatóktól, hanem velük együtt őket bevonva a munkába kell feladatait ellátnia. A Józsefvárosban számos általános iskola és óvoda működik, ahova sok ezer gyerek jár. A kertnek segítségükre kell lennie a mindennapokban a kikapcsolódásra és a tanulásra egyaránt. A Füvészkert konkrét feladatai: Élő növénygyűjtemények fenntartása • Dendrológiai gyűjtemény: 1700 - , a kaktuszok és más pozsgás növények 900 -, orchideák 580 -, broméliák 450 -

, pálmafélék: 150 - , citrusfélék: 120- , valamint további 2000 egyéb üvegházi és szabadföldi faj és fajta gazdagítja. • Magyarország növényvilágát 510, a Kárpát-medence környező magashegységeit további 300 faj képviseli, természetes élőhelyeik (erdő, sziklagyep, sztyeprét, homokpuszta, mocsár- és láprét) szerinti csoportosításban. • Gyűjteményeink értékét, nemzetközi szerepét fokozza, hogy 85 hazai védett, veszélyeztetett fajt őriz, melyek mesterséges szaporítása hozzájárul e fajok fennmaradásához. Kertünk biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepét tanúsítja, továbbá, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, a Világ Vörös Könyvében nyilvántartottak közül 250 fajt tart fenn. • Kiemelkedő kertészeti-dendrológiai értéke a Világ egyik legteljesebb hibrid-ciprus (Cupressocyparis) gyűjteménye. • A gyűjtemények fejlesztésének alapja a

korszerű, egységes “EU-kompatibilis” adatbázis nyilvántartásának megszervezése, állandó naprakész vezetése. 8 Ennek érdekében szerveztük meg egy világszerte a botanikus kertekben elterjedten alkalmazott adatbázis kezelő szoftver (BG-Base) beszerzését és hazai elterjesztését. Egyéb gyűjteményeink (Kultúr-, kert- és tudománytörténeti értékek megőrzése) • herbárium: a Kert egykori és jelenlegi munkatársai által a Kárpát-medencében, ill. távolabbi tájakról, főként az utóbbi 50 évben gyűjtött anyag, mintegy 50 000 lap, • valamennyi kontinens flóráját reprezentáló, több mint 20 000 faj termését ill. magját bemutató gyűjtemény, • kerttörténeti, botanikatörténeti kéziratok, dokumentumok gyűjteménye, • könyvtár 8 000 kötet (több, a 18., 19 századból származó kertészeti, botanikai, agrobotanikai munkával, régi térképpel, kézirattal, több mint 200 éve folyamatosan járó

flóra-kiadvánnyal). Oktatás, ismeretterjesztés • Az ELTE biológus hallgatói számára a szakirányú képzés keretében kötelező, ill. választható tárgyak oktatása: „Biogeográfia”, „Botanikus kerti növényismeret”, valamint „Magashegységek flórája és vegetációja” címen. Az utóbbi 12 évben összesen 9 alkalommal került sor botanikai terepgyakorlat szervezésére, vezetésére a környező magashegységekbe (Alpok, Kárpátok). • Botanikus Kertünk gyűjteményét a szemléltető oktatásra az ELTE biológus és biológia tanár szakos hallgatóinak képzése mellett felhasználja a Corvinus Egyetem Kertészeti Karának Növénytani és Dísznövénytermesztési Tanszéke, a SOTE Gyógyszerész Kara, a Gödöllői Szent István Egyetem Agrártudományi Karának Trópusi Növénytermesztési Tanszéke, valamint Állatorvostudományi Karának Takarmányozástani Tanszéke is. • Az ELTE Botanikus Kertje hosszú évek óta (70 !) eredményesen

vesz részt a középfokú nappali és levelező kertész- ill. kertész-technikus képzésben (a Kertészeti Szakképző Intézet állandó gyakorlóterülete, elméleti és gyakorlati képzés színtere a Botanikus Kert). • A Bárczi Géza Nevelőintézet értelmileg akadályozott tanulói számára rendszeres heti 4 óra) gyakorlat és munkalehetőség biztosítása munkavállalásra felkészítő programjuk keretében. 9 • A Botanikus Kert főépületének előadótermében tartja üléseit a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya. A Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének székhelye. Konzerváció • 1960 óta a Botanikus Kert országos értékű természetvédelmi terület. • A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által évek óta finanszírozott génmegőrzési program keretében (Biológiai Alapok), az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által hatóságilag is védett, ill.

nyilvántartott, a dísznövénykertészetben értékesnek ítélt fajok egyedeinek fenntartása, szaporítása. • A biológiai, genetikai alapok megőrzése, fenntartása világszerte a botanikus kertek kiemelten támogatott feladata. Kertünk e téma keretében jelentős természetvédelmi feladatot tölt be, együttműködésben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, az eredeti élőhely felszámolása következtében kényszerből áttelepített, védett növények megőrzésével, szaporításával. • A steril laboratóriumban elsősorban a trópusi orchideák szaporítása folyik. A hazai orchideák (kosborok) hatékonyabb szaporítási módszereinek kidolgozására folynak kísérletek. Kutatás • Flóra- és vegetációtérképezés: Három éves kutatási program keretében, biológus hallgatók bevonásával részvétel, ill. a Dunántúli Középhegység és a Mezőföld növénytakaró-térképezésének koordinálása a Magyarország növényzeti

örökségének felmérése és összehasonlító értékelése c. országos kutatási projekt keretében • Veszélyeztetett fajok "ex situ" és "in situ" védelmének elősegítése, populációk mesterséges fenntartása, elszaporítása, a visszatelepítés lehetőségeinek kidolgozása, az eredeti termőhelyek populációinak felmérése, cönológiai és ökológiai viszonyainak kutatása. • Alkalmazott kertészeti kutatások, fajtanemesítés, akklimatizációs, honosítási kísérletek végzése a hazai kertkultúra fejlesztése érdekében. Hazai és nemzetközi együttműködés • A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja és székhelye is1994-től. • 1998-tól a BGCI Botanic Gardens Conservation International tagja 10 • A gyűjtemény bővítés érdekében kiterjedt cserekapcsolatok 1788-tól a Föld valamennyi kontinensének botanikus kertjeivel (jelenleg több mint 300 kerttel). V. A

FÜVÉSZKERTÉSZ EGYESÜLET MUNKÁJA Lelkes biológushallgatók egy csoportja felismerte, hogy a Kert feladatainak ellátáshoz szükség van külső segítségre is. 2003 óta veszünk részt a botanikus kert gyűjteményének rendezésében és a kerti munkákban. 2004 novemberére veszélybe került a Kert további működéséhez szükséges támogatás, ezért a vezetéssel együttműködve demonstrációt szerveztünk, hogy a döntéshozók számára bizonyítsuk, hogy a kert sok ember számára fontos és érdemes további anyagi támogatást biztosítani a fennmaradásához és fejlesztéséhez. Hamarosan nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy tevékenységünket egyesületi formában hatékonyabban tudjuk kifejteni, mivel egyre több új taggal bővült a csapat, és a célok is konkretizálódtak. A kert jövője szempontjából pedig a nagyközönség felé való minél teljesebb nyitás lehet a kiút a kedvezőtlen anyagi helyzetből. A célok tisztázása és az alapító

okirat megfogalmazása után a Fővárosi Bíróság 2006 elején jegyezte be egyesületünket. Céljaink Szerintünk a kertnek olyan helynek kell lennie, ahol az emberek és a növények egyaránt jól érzik magukat. Minden korosztály és érdeklődési szint számára megfelelő lehetőséget kell nyújtania a ismeretszerzésre. Egy kertnek a látogatók nem ártanak. Megfelelő odafigyeléssel, még a ritka, védett növényeket sem kell félteni. Ezért fontos az oktatás megkezdése már az egészen kicsiknél is Jó alkalom lehet a felelősség megismertetésére, létrehozni ágyásokat a kisiskolásoknak, hogy felnőtt segítség mellett, kedvükre termeszthessenek zöldségeket, virágokat. Be kell őket vonni az egyszerűbb munkákba. Minden korosztály számára adhat hasznos feladatot a kert 11 Ovisoknak játszótér, tanösvény készíthető, vezetés az ő igényeiknek megfelelően. Kisiskolások versenyek (Pál utcai fiúk Emlékverseny), gyűjtések, családi

programok szervezhetők. Gimnazisták számára, már komolyabb feladatok adhatók, speciális osztályoknak (biológia, környezetvédelem szak) remek lehetőség a tanulásra. Akár egy duplaóra, vagy fakultáció keretében is ellátogathatnak ide. versenyek, tanösvény készülhet részükre Egyetemisták: Eredetileg számukra jött létre a kert. A gyűjtemények az egyetemi felkészülést szolgálják. Ezért is fontos a gyűjtemények rendezése, a könyvtár látogathatóvá tétele. Számunkra természetesnek kellene lennie a kert ápolása, fejlesztése Kutatók: Természetesen mindezek mellett fontos szempont a kutatáshoz szükséges segítség megadása. A herbárium, termés és maggyűjtemény, a könyvtár használhatóvá tételével, évtizedek óta elérhetetlen tudás, hatalmas, kihasználatlan információmennyiség kerülhetne újra használatba. Ezek a funkciók mind megférhetnek egymás mellett, attól, hogy a kert igényes kutatómunkára is alkalmas,

gazdag növénygyűjteménnyel, még nem zárja ki, hogy gyerekek hintázzanak, játszanak benne. Mindezt a gyűjtemények rendbetételével és az infrastruktúra fejlesztésével együttesen szeretnénk elérni. Az egyesület képes nagyobb akciókhoz megfelelő mennyiségű önkéntest megmozgatni, vagy folyamatos őrzést, portaszolgálatot biztosítani, az aktuális feladatok szerint. Az egyesület a Füvészkerthez kapcsolódó események szervezését, projektjellegű munkákat és a kerttel kapcsolatos rendszeres munkákat végez. • Az idei év fontosabb eseményei a nagy sikerű Biodiverzitás Napjához kapcsolódó programjaink, melyek a kert népszerűsítését szolgálták. • a Pál Utcai Fiúk Emlékverseny, melyet immár hagyományosan rendeztünk meg a fővárosi általános iskolák ötödik osztályosai számára csapatversenyként, idén együttműködve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral. • Ezenkívül a kert hivatalos rendezvényein is segítünk,

mint a most már hagyományosnak tekinthető őszi Kulturális Örökségvédelmi Napokon való részvétel, vagy az idén először megrendezésre kerülő Ginko Ünnepség. 12 A projektjellegű munkák keretében: • a jobb eligazodás és ismeretszerzés elősegítésére táblákat helyezünk ki. A régi fajokat bemutató táblák sok helyen elvesztek, megrongálódtak, ezeket szeretnénk pótolni. Új táblák készülnek a nagyobb növénycsaládok, érdekességek bemutatására • katalogizáljuk a könyvtár gyűjteményét, az Egyetemi Könyvtár vezetésének szakszerű segítségével a maggyűjteményt a herbáriumot • segítünk a kerítés újrafestésében, a tavaszi nagytakarításban. A rendszeres munkák: • ősz óta hétvégenként mi látjuk el a portaszolgálatot • karbantartjuk a kert honlapját (www.botkerteltehu) • igény esetén szakvezetést biztosítunk, melyet az iskolák örömmel fogadnak Terveink között szerepel a

rendszertani gyűjtemény rendbetétele (gyomlálás, összeírás, új egyedek gyűjtése), a sziklakerti rész felújítása. A későbbiekben tervezzük előadássorozatok, filmvetítések indítását. Hétvégi programokat szervezünk pl. madárles, fénycsapdázás, növényhatározás, persze mindezt a laikusok számára is érdekes módon. Iskolások számára tervezzük tanfolyamok indítását különböző témákban, mint a mikroszkópikus világ, természetfilm készítés, kertészkedés. Ügyelünk, hogy a kert megőrizze régi patinás arcát. Hogy akik eddig szerették és ismerték továbbra is megtalálják a nekik kedves kertet. Reméljük, hogy kezdeményezésünk nyomán, mind többen szeretnének majd aktívan is részt venni a FüvészkertÉsz Egyesület munkájában, a kert megszépítésében. A látogatókat, csak egy rendezett, mindig újat és érdekeset mutató kert vonzza és ez azért fontos, mert a Füvészkert létjogosultságát, csak az ismertsége,

az általa biztosított tudás bizonyíthatja azok számára, akik nem egy kert számára képzelik el a mostani telket, vagy esetleg nem látják fontosnak a 13 fenntartását. A kertekben élő növények akár századok óta változatlanok, csak a célok és a közönség változik egyre. Ugyanazt a 200 éves fát először talán, mint külföldi ritkaságot telepítették be, megfigyelni vajon hogy viselkedik, hogy érzi magát ezen a klímán. Figyelték növekedését, hogy a kertészek segítséget kaphassanak a telepítésekhez, később famatuzsálemként gyerekek csodálják. Ahogy a Füvészkert esetében is, egy város épülhet köréje, háborúk, rendszerek múlnak el és ma csak remélhetjük, hogy nem ő lesz fajtája utolsó képviselője, hogy rettegve várhassuk elpusztulását és a jövőben tudósok hada óvja még a széltől is. Köszönetnyilvánítás Ez úton szeretném megköszönni Isépy Istvánnak a rengeteg segítséget és a folyamatos

támogatást, amit az Egyesület létrejöttéhez nyújtott, és a Kert vezetésének, hogy továbbra is együtt tudunk dolgozni. Az Egyesület minden tagjának, hogy idejüket önzetlenül a kertnek szentelik. Kucs Piroska FüvészkertÉsz Egyesület elnök Budapest, 2006 augusztus 23. 14 terület (ha) taxonok száma Follyi Arb Szelesztei Jeli Arb. Gödöllői Arb. Kecskeméti Diószegi Püspökladányi Soroksári Tuzson Arb. Szegedi Kámoni Arb. Pécsi Egye. Budai Arb. Budapest Főv. növényfajok száma 15 3. A FüvészkertÉsz Egyesület logója Bábolnai Arb. Füvészkert Pécsi Egye. Jámbor Avasi Arb. Tuzson Arb. Budai Arb. Erdőteleki Ágneslaki Arb. Mucsonyi Arb. Püspökladányi Sárvári Arb. Follyi Arb Budapest Főv. Tápiószelei Debreceni Szelesztei Szegedi Soproni Erd. Bábolnai Arb. Zirci Arb Nemesvitai Kámoni Arb. Tiszakürti Arb. Vácrátóti Agostyáni Gödöllői Arb. Alcsúti arb Budafapusztai Soroksári Martonvásári Soproni Erd. Kecskeméti

Füvészkert Szarvasi Arb. Debreceni Jeli Arb. Vácrátóti VI. MELLÉKLETEK Mesterházy Diószegi Gyógynövény 1. diagram: A magyarországi botanikus kertek és arborétumok területe Sárvári Arb. Erdőteleki 120 Budafapusztai Avasi Arb. 80 Agostyáni Tiszakürti Arb. 100 Tápiószelei Zirci Arb 60 Szarvasi Arb. Gyógynövény 40 0 Ágneslaki Arb. 2. diagram: A magyarországi botanikus kertek és arborétumok által bemutatott Jámbor Alcsúti arb 20 14000 12000 8000 10000 6000 4000 0 2000 Mesterházy 4. A kert télen és nyáron Wolly, a dinófenyő A Pálmaház Tavaszi virágözön a bejáratnál A kisvirágú tulipánfa a Viktória-ház mellett látható A kastély késő ősszel 16 4. Rendezvényeinken készült felvételek (Szabó Zsolt Péter fotói) Pál utcai fiúk vetélkedő: a „Vörösingesek” rajtaütése A Pál utcaiak méltó utódai Elgondolkodtató feladat, de sikerült megoldani Eredményhirdetés A

Parafónia Együttes koncertje a Füvészkerti Napokon A mikroszkópos nézelődés mindig nagy sikert arat 17 5. Munkák Szakvezetés A FüvészkertÉszek standja Szemétszedési akció: az orvosi kolesz szomorú termése A szakember mindig segít 6. Az egyesület 2004-es pólója 18 VII. IRODALOM Lussa Vince – Temesi Lászlóné: Arborétumok Vas megyében, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest 1977 Mészöly Győző (szerk.): Arborétumok országszerte, Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1984 Isépy Istvánnak az Egyetemi Tanácshoz intézett levele a Botanikus Kert feladatairól Isépy István: A botanikus kertek, arborétumok szerepe az új évezredben Isépy István: A magyarországi botanikus kertek jövője, in Priszter Szaniszló 85 éves, köszöntések és tanulmányok, Keszthely 2004 Magyar Arborétumok és Botanikus kertek Szövetségének honlapja, www.maboszhu Füvészkert CDrom, Füvészkert kiadvány, Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 615.

szám, 2006 Priszter Szaniszló – Isépy István: Séta a Füvészkertben, Budapest 1972 A Füvészkert bemutatása és fejlesztési tervei kiadvány, 2006 19