Politika, Politológia | Felsőoktatás » A politikáról

1 1. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: PARLAMENT, ÁLLAMFŐ, KORMÁNY, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, KORMÁNYFORMA Az összehasonlítás a nemlétező kísérleteket pótolja. Módja: különböző politikai közösségeket veszünk alapul összehasonlítani Szabályok: 1. nagyon közelállókat, » jól látni a különbséget pl Ausztria + Magyarország politikai berendezkedését 2. nagyon távolállókat » jól látni az azonosságot: pl Burkina Faso + Magyarország POLITIKAI INTÉZMÉNYEK Alkotmány 3 fontos dolgot tartalmaz: 1. politikai intézmények jogi alapjait, azok jogköreit 2. politikai intézmények egymáshoz való viszonyát, minket az összehasonlításkor ez érdekel: melléill fölérendeltség 3. állampolgárok jogai és kötelességei, most ez nem fontos nekünk Ideál-típus fogalma (Max Weber): közelebb vagy távolabb álló jelenségek csoportosításához használjuk, igyekeznek a csoport lényegét megragadni Kategóriák ideál típusonként:

Típusok: 1. írott vagy íratlan írott egyetlen törvényként közjogi életről rendelkezik, a korábbi összest kitöröl (1949. évi XX tv volt az első) történeti nincs egyetlen egységes dokumentum, sok alkotmány erejű törvény határozza meg az alkotmányos berendezkedést (1949 előtt Aranybulla, kiegyezés stb.), lehetett hivatkozni rájuk. Nagy-Britannia: 1915: Magna Charta, 1869. Jognyilatkozat stb. egyszerre 2. megváltoztathatóság módja merev nehezen változtatható, vagy egyáltalán nem ↔ ellentétes a népszuverenitás elvével rugalmas megváltoztathatósága egyszerű, nem különbözik egy egyszerű törvénytől pl. Németország: föderáció » megváltoztathatatlan pl. USA: a szenátus 2/3 + államok 50%-a kell: 1787-1789-es van érvényben, 27-szer változtatták úgy, hogy hozzátették a változtatásokat az eredeti meghagyásával. Magyar Alkotmány a kettő között (Mo-on 30-szor változtatták) 2 Parlament Funkció: törvényhozás,

végrehajtó hatalom ellenőrzése Csoportosításuk: 1. szervezeti felépítés szerint egykamarás egy Házban ülésezik, politikai, pártelvű képviselet szimmetrikus a két ház jogosítványai közel azonosak nem lehet tv.-t hozni a másik kamara nélkül - kétkamarás két külön testület, a két Kamara egymáshoz való viszonya már politikai: szimmetrikus v. aszimmetrikus aszimmetrikus egyik alárendelt: halasztó hatályú vétójog, csak felfüggeszteni tudja a törvény végrehajtását (szuszpenzív vétójog) pl. brit, német, francia pl. USA törvényhozáshoz mindkettő kell 1. történelmi elven: öröklött második kamara pl. brit Felsőház nem választott, öröklött vagy királynői lordi kinevezés kell 2. területi elven adott ország régiója, tartománya delegál, a legtöbb ilyen pl. USA Szenátus: 100 tag = minden államból 2-2 képviselő 3. korporatív alapon szervezett: érdekképviseletet lát el, nem választják, a létező civil

szervezetek (szakszervezetek, egyházak) delegálnak tagokat » probléma: mennyire fedi le az érdekeket? 4. politikai pártelvű alapon választott pl. Norvégia: 200 főt egyszerűen elfelezik 2. politikai szerep szerint aréna típusú erős a szakmai rész, lehet módosítani a törvényjavaslatokon (Bizottsági munka!) „munkaparlament” transzformatív típusú erős a párt- (frakció-) fegyelem, ritkán „szavaznak át”, szavazógépként működik output: input: korm. benyújtja szavaznak a javaslatot ellenzék számára nem fontos, hogy jobbítson a javaslaton, csak felszólalhat, ui. racionális érvvel az ellenzék nem tudja meggyőzni a kormányt. „vitaparlament” nem szakmai, politikai viták pl. USA: nem az a lényeg, hogy melyik párt, hanem a szakmai szempont pl. brit Parlament: nem szavazzák le a korm javaslatát, ui ha nem szavazzák meg a törvényt, a kormánynak le kell mondani ellenzék: nem politikai viták, hanem a törvényhozás a fontos

Magyarországon a kettő együtt működik 3 Államforma Arisztotelész: Mi a tökéletes állam-berendezkedés? Fő kérdés: ? királyság? ma már nem ez a fontos, a kormányforma a lényeges ? monarchia? ? köztársaság? Az államfői pozíció a rendszeren belül meghatározza erősségét vagy gyengeségét. Szempontok: történelmi múlt ahol nem volt erős, ott napjainkra erős lett. Ahol negatív tapasztalat van, ott az lett a cél, hogy gyenge legyen. pl. USA » erős pl: Mo.:régi Monarchiában erős volt, most gyengítettek alkotmányból fakadó jelentős » erős nem » gyenge pl. államfő feloszlathatja a parlamentet? (Franciaország: igen) Magyarországon igen, de csak ha 4x megvonják a bizalmat, v. az első személyi javaslatot követő 40 napon belül nem tud Kormányt alakítani államfőnek van-e vétójoga? összefoglalva: erős, ha 1. alkotmány erős jogot biztosít 2 közvetlen választják pozíció betöltésének módja öröklött: választott:

monarchia köztársaság 1. legnagyobb legitimitás: közvetlen választáson 2. parlament által választott: koalíciós többségtől függ 3. speciális testület választja pl. Németo 3. nincs történelmi ellenpélda 4 Kormány (végrehajtó hatalom) Milyen a kormány szerepe a végrehajtó hatalmon belül? Ideál: csak a kormány megosztott a hatalom az a végrehajtó hatalom államfő és a kormány között pl. Franciaország Szerveződése szerint hierarchikus elven szerveződött: kabinet elven szerveződött 1. a kormánynak van 1. nem a kormánynak van miniszterelnöke miniszterelnöke, hanem fordítva. 2. a kormány nem 2. a kormány testületként működik, a testületként működik, a kormánytagok a miniszterelnök csak miniszterelnöknek első az egyenlők tartoznak felelősséggel között, bármikor leszavazható pl: Magyarország, német kacellária pl. Nagy-Britannia kivétel: svájci kormány: 7 főből áll 1959 óta négy párt alkotja, nincs

miniszterelnök, az államfői posztot évente az egyik miniszter tölti be Alkotmánybíróság 3 megközelítés létezik + 1: létezik vagy sem? 1. Önálló intézmény-e? Vagy önállóan működik, vagy az igazságszolgáltatási hierarchiában annak csúcsszerveként pl. általában különálló » Európa, Magyarország pl. USA: Legfelsőbb Bíróság 1. 1 jogkörük szerint (normakontroll) konkrét normakontroll absztrakt normakontrollra csak egy konkrét ügy kapcsán lehet bármely törvényt hozzá fordulni megvizsgáltathatok széles jogkör, ha mind a négy fennáll pl. Magyarország pl. angolszász országok 1. 2 időbeni – előzetes vagy utólagos nk – lehet együtt mindkét 2. jogosítvány előzetes normakontroll: csak a utólagos normakontroll: már törvény elfogadása előtt egy elfogadott törvényt is lehet Az alkotmánybírák szerepfelfogása (szubjektív elem) textualista aktivista szövegből, leírt betűből indul ki, ezen túl nem „Az

Alkotmánynak van szelleme”, terjeszkedik, nem értelmezi az Alkotmányt, „láthatatlan Alkotmány” hanem alkalmazza nemcsek értelmezi, hanem fejleszti is. pl. Németh János 1 pl. a lakáshitelek kapcsán: hatalmi ágak elválasztási elve1, alkotmányos elemként később hivatkoztak rá a hatalmi ágaknak nem szabad egy kézben lenniük, hermetikusan el kell zárni. Egyes hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrizzék egymást. 5 USA2 Államforma: köztársaság Kormányzati forma: prezidenciális írott alkotmány 1787-ben, 1789-ben lépett hatályba Törvényhozás 2 kamarás parlament » Kongresszus Végrehajtás elnök Szenátus (felsőház) 100 fő 6 évre, de csúsztatottan az 1/3 –át 2-évente (33+33+34) » stabilitás iránti igény: ne változzon meg teljes egészében az összetétele területi elv alapján, az 50 állam 2-2 főt 1913 óta közvetlen választással Képviselőház (alsóház) 435 fő 2 évre (november) lakosság arányában A két ház

viszonya: szimmetrikus 2 kamara alapvetően egyenrangú, jogai azonosak a törvényhozásban. DE a Szenátusnak többlet jogosítványai vannak (elnöki jogkörök egy része szenátusi hozzájárulással - nemzetközi szerződések ratifikációjában a Szenátus dönt. pl. Mo NATO-csatlakozása (impeachment) 4 évre (szokásjog: 1x indul újra, ennek jó ellenpéldája Roosevelt, aki 2x) 1951: 22. Alk kiegészítés szerint csak 1 plusz, indulni 4x lehet, megválasztani nem. 35 éves kortól, állampolgárság: Amerikában született legyen választás novemberben, beiktatás januárban nem közvetlen, hanem elektori választás: mind az 50 állam annyi elektort választ, ahány szenátora és képviselője van (435+100[+3WashingtonDC]). Értelme: 1870-es években még nem volt média, ne lehessen az embereket megtéveszteni: én megválasztom a képviselőt, aki megválasztja az elnököt. Nem arányosan kapják, hanem a győztes visz minden elektori helyet (ezért fontos, hogy a

nagy államokban nyerjen). egy kézben van az államfői és kormányfői hatalom az elnöki jogkör = miniszterelnök+köztársasági elnök egyben az alkotmányban nincsenek miniszterek, csak tanácsadók, akik tőle függnek nincs kapcsolata a törvényhozással, nem felelős a Parlamentnek - kivéve impeachment-eljárásban a Szenátus (2/3-a kell imp indításához): a közjogi felelősségre vonás=csak a hivatali működés során elkövetett tett érdekes, Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Bíróság egyben az Alkotmánybíróság is 8 tag + 1 fő elnök (Chief Justice) élethossziglani kinevezés (Mo. 70 év a korhatár) az elnök nevezi ki a bírákat a Szenátus hozzájárulásával pl. - John Marshall főbíró 1803-as döntése csak konkrét normakontroll van pl. New Deal 30-as években az Alkotmánybíróság többször is megvétózta pl. Monica Luinski-ügyben a hivatalos nyilatkozat őszinte-e vagy sem A Parlamenttel kapcs. felfüggesztő hatályú vétójoga van

- első George Washington - Truman (45-53D), Eisenhower (53-61R), Kennedy (61-63D), Johnson (6369D),Nixon (69-74R), Ford (74-77R), Carter (77-81D), Reagen (81-89R), Bush (89-93R), Clinton (93-01D), Bush (01-R) 2 A XVII.-XVIII századi hatalommegosztási elv alapján a hatalmi ágakat hermetikusan elválasztva kell kezelni Tehát a törvénykezést a köztársaság elnöke és a kormány gyakorolja Mára ez az USA-ban úgy alakult ki, illetve át, hogy az egyes hatalmi ágak ellenőrzik egymást – “fékek és egyensúlyok” 6 NAGY-BRITANNIA Államforma: királyság Kormányforma: parlamentáris Alkotmány: nincs írott, történeti alkotmány van Törvényhozás 2 kamarás parlament Felsőház – Lordok Háza Alsóház kb. 1200 lord 659 fő képviselő max. 5 évre (5 éven belüli élethossziglan időszakban a miniszterelnök javaslatára új választásokat írhatnak ki) pl. Tony Blair tavaly örökletes alapon v. kinevezéssel (adományozni lehet a lordi címet:

min.elnök javasol, uralkodó kinevez, akár ellenzékit is!) 500 férőhely alkotmányos reformok vannak folyamatban 1. cél, hogy a Lordok Háza létszámát felére csökkentsék és ne legyen örökletes 2. legyen Skóciának és Walesnek önálló Parlamentje » decentralizáció egyéni választókerületben tradicionális: 300 ülőhely előzménye: régen a kávéházakban csücsültek, és a csengő megszólalt, ha szavazni lehetett kormánypárt ellenzék nincs szavazógép: igen- és nem-kapu van, aki szólni akar, felugrik „árnyékkormány” A két ház viszonya: aszimmetrikus XX. századtól a valódi politikai szerep az Alsóházé Végrehajtás államfői pozíció a király és a kormány között megoszlik, de csak elvileg király - szimbolikus hatalom, mindent ő csinál, de nem ő dönt, kivéve, ha nem egyértelmű, hogy mit kell tenni, ha patthelyzet alakul ki, akkor szerepet kap. pl választáskor kormány a tényleges hatalom letéteményese -felelős a

parlamentnek, függ tőle, ha a kormány által beadott javaslatot leszavazzák, akkor bukik a kormány. DE: kétpártrendszer van, aki nyer, mindig abszolút többsége van (többségi demokrácia), nincs koalíciós lehetőség. » tehát csak elvileg lehet megbuktatni, kivéve, ha saját magukat akarják megbuktatni pl. 1923-ban a pártok egyforma szavazatot kaptak, akkor az uralkodó kérte fel a Munkáspártot pl. Thatcher-puccs: nem az ellenzék csinálta többségi demokrácia: 100-nál több fős testület. valójában a kabinet kormányoz, tisztelve a hagyományokat, civil szervezetek is tagok - Min. elnök kinevezése és felmentése - Min. elnök javaslatára alsóház feloszlatása - 1957: Macmillan és Butler (konz) - min. elnök 1932 óta az Alsóházban - a kormány szélesebb (Wilson 1964 – 100 tagú) - - kabinet az operatív testület - Churchill (1951-55T), , Eden (55-57T), Macmillan (5763T), Home (1963L), Wilson (64-70L), Heath (70-75T), Wilson (75-76L),

Callaghan (76-79T), Thatcher (79-90T), Major (90-97T), Blair (97-L) Igazságszolgáltatás Lordok Háza A bírói hierarchia csúcsa Nincs külön Alkotmánybíróság, a lordkancellár és 11 lord jogosult alkotmányos döntéseket hozni. 7 NÉMETORSZÁG Államforma: szövetségi köztársaság, föderatív: 16 tartomány (Land) - szövetség (Bund)) Kormányzati forma: parlamentarizmuson belül kancellár-demokrácia Alkotmány: írott, 1949-es bonni alaptörvény Törvényhozás Végrehajtás BUNDESPRESIDENT (szövetségi elnök KORMÁNY ill. 2 kamarás parlament az államfő) a kancellár BUNDESKANZLER Bundestag (alsó) Bundesrat (felső) (miniszterelnök) szövetségi gyűlés szövetségi tanács hierarchikus elven szerveződik, mert a 656 fő 69 fő képviselő kancellár választja ki a minisztereit. 328 egyéni + 328 listás 5 évre. (Johannes Rau 1999-) - Parlamentáris rendszer, mert a parlament 4 évre választja, neki tartozik felelőséggel területi képviselet, a

-nem a parlament, hanem államfő választó - Konstruktív bizalmatlanság intézménye párt-alapú politikai tartományok delegálják testület választja meg. (656+656 tartományi elvész? őket, lélekszám-arányos képviselő) - Adenauer (1949-63), Erhard (1963-66), - Max. kétszer választható Kiesinger (1966-69), Brandt (1969-74), - Min. 40 éves Schimdt (1974-82), Kohl (82-98), Schröder (98-) A két ház viszonya: aszimmetrikus, a felsőháznak csak gyenge jogkör, szimbolikus politikai halasztó hatályú joga van funkció (ellentétben Weimar) - Vétójoga van, de még senki nem élt vele Igazságszolgáltatás Alkotmánybíróság erős Alkotmánybíróság Karlsruheban, 16 tag, - Elnök: Prof. Dr Jutta Limbach mind a 4 jogkörrel rendelkezik, mint Mo-on (előzetes, utólagos, absztrakt és konkrét normakontroll) 8 FRANCIAORSZÁG Államforma: köztársaság 5. 1870, 1946, 1958) Kormányzati forma: II.VH után tiszta parlamenti rendszer volt De Gaulle szerint

gyenge volt a végrehajtó hatalom » igaza lett » algériai válság, tehát az 50-es évek második felétől De Gaulle közt. elnöknek valódi súlya van Kormányzati forma most: Parlamentarizmus és elnöki keveréke félparlamentarizmus Törvényhozás Végrehajtás Igazságszolgáltatás ELNÖK KORMÁNY Parlament Nemzetgyűlés Szenátus nincs alkotmánybíróság 577 fő 5 évre közvetlen 321 fő 9 évre területi és helyi önkormányzati testület a kormány csak a Nemzetgyűlésnek felelős 2 kamara aszimmetrikus: a törvényhozás mindkettő feladata, de nem egyenrangú, a felsőháznak csak halasztó hatályú vétójoga van - alsóház=képviselőház először 7 évre (népszavazás, 2000. szept 24) óta 5 évre 1962 óta közvetlen (addig elektori) választják, 2 fordulóval. Eredmény, ha abszolút többséget kap, ilyen azonban még nem volt, így a 2.forduló esetén az első két jelölt közül az, amelyik relatív többséget kap. Az Alkotmány

többletjogosítványokat ad az elnöknek: - kül- és hadügyek (az országot nem a min.elnök, hanem ő képviseli) - fegyveres erők parancsnoka - elnököl a kormány ülésein - maga választja ki a miniszterelnököt - bármikor feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki a minisztériumok csak végrehajtó szervek (attól féltek, hogy kormányozhatatlanná válik, ezért társbérlet van a kormányfő és államfő között [most a kormfő a jobboldali és az államfő a baloldali], kénytelen az A-pártbeli a B-pártbelit kinevezni, tehát működőképes) - De Gaulle (1958-69), Pompidou (69-74), Giscard (74-81), Mitterand (81-95), Chirac (1995-) erős köztársasági elnök parlamentnek felelős intézmény: koalíciós többségre van szüksége - Kohabitáció (társbérlet): más pártból a kormányfő és már pártból van az államfő Alkotmánytanács - 1958 óta - 9 tag: 3-at a köztársasági elnök 3-at az alsóház és 3-at a felsőház

választ. nincs utólagos normakontroll, tehát a népszuverenitás elve működik 9 SVÁJC Államforma: direktoriális Törvényhozás SZÖVETSÉGI GYŰLÉS - 200 tagú - kantonok küldöttei - parlament legfontosabb döntéseit népszavazások hagyják jóvá Végrehajtás SZÖVETSÉGI ELNÖK - éves váltásban a hét miniszter közül kerül ki SZÖVETSÉGI TANÁCS - nincs min.elnök, kollektív vezetés nem tartozik felelősséggel a SZÖVETSÉGI GYŰLÉS-nek, nem váltható le Igazságszolgáltatás 11 MAGYARORSZÁG POLITIKAI RENDSZERÉNEK INTÉZMÉNYEI KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA IS MŰKÖDIK Magyarországon korlátozott, népszavazás és népi kezdeményezésben nyilvánul meg milyen témában nem lehet: adó, ktgvetés, személyi, szerkezeti kérdésben, parlament feloszlatása, Alkotmány népszavazásra vonatkozó rendelkezéseiről, kormány programjáról, hadi-, szükség-, rendkívüli állapot, közkegyelem népszavazás népi kezdeményezés I. elrendelés

módja kötelező : 200 ezer választópolgár mérlegelés alapján: szerint: aláírásakor - 4 hónap alatt össze 1. 100 ezer aláírás kell gyűjteni 2. köztelnök 3. kormány 4. képviselők 1/3-a kezdeményezi II. ügy döntése ügydöntő véleménynyilvánító szerint Parlament nem módosíthatja Parlamentet nem köti, orientál, de nem kötelező elfogadni pl: NATO csatlakozás III. eredményességi feltételek régen 50% ha elmentek 50%, de az összes választópolgár legalább ¼-e ugyanazt a választ adja ahhoz, hogy a Parlament tárgyaljon valamiről, 2 hónap áll rendelkezésre, 50 000 vp. aláírás pl. NATO-csatlakozásról 47-49% ment szavazni, de azoknak a 89% igennel szavazott KÖZVETETT DEMOKRÁCIA IS MŰKÖDIK Végrehajtó hatalom: Parlament Kormány hierarchikus kabinet: a miniszterelnöktől függnek a miniszterek: „kancellár-demokrácia” megalakulása: 1 kamara, 386 képviselő (világ legnagyobbjai közt számát tekintve) 1. parlament

tagjainak többségével a min.elnöknek vegyes választási rendszer: javasolt személyt + a kormányprogramot egy 176 képviselő többségi szavazással szavazza meg. - abszolút többség kell!! 210 arányos (194 fő) 2. a köztársasági elnöknek ki kell nevezni minisztereket a min.elnök javaslatára - miniszteri felelősség a min.elnök felé lejár a kormány mandátuma: feloszlatni 3 módon lehet: 1. saját magát feloszlatja – egyszerű 1. lejár a 4 év többségi szavazással 2. meghal a min.elnök 2. köztelnök parlamentet feloszlathatja, ha 3 lemond a min.elnök az első felkérés után a min.elnök 40 megbuktatás: konstuktív bizalmatlansági indítvánnyal napon belül nem tud kormányt alakítani 1. képviselők 1/5-e kezdeményezi, megjelölve azt a – csak lehetőség! személyt, akit akarnak helyette 3. 12 hónapon belül 4 alkalommal a 2. abszolút többséggel választható meg parlament megvonja a bizalmat a 3. benyújtástól számított 3 és8 nap

között meg kell tartani a kormánnyal szemben (konstruktív szavazást bizalmatlansági indítvány) – ez is csak 4. a kormány is kérhet bizalmi szavazást: lehet általános lehetőség bizalmatlanság, illetve egy adott törvényjavaslat Ezek a lehetőségek Franciaországhoz képest szavazásakor is. (ha leszavazzák, a kormánynak le kell kicsik, USA-hoz képest nagyok mondania) 12 Államfő: köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak Szerepe: Alkotmány szerint: - -kifejezi a nemzet egységét (nem lehet politikus) - örködik a demokratikus intézményrendszer működése felett - hadsereg főparancsnoka (csak hadiállapot esetén) Megválasztása: Parlament választja meg, 5 évre, egyszer újra választható. 35 év az alsó korhatár, az első két fordulóban 2/3 -os többséggel választják, a harmadik lehet relatív többség. Jogai: általában véve gyenge, de: - bármikor kezdeményezhet népszavazást - bármikor felszólalhat a parlamentben

- bármikor javaslattételt tehet - feloszlathatja a Parlamentet - javaslatot tehet a miniszterelnök személyére (csak szokásjog szabályozza) kormányalakításra Felelősségre vonása (impeachment): csak a hivatali működésével kapcsolatban lehet felelősségre vonni 1. Parlamentben a képviselők 1/5-e kezdeményezheti 2. Képviselők 2/3-a szavazza meg, hogy elinduljon az eljárás 3. és az Alkotmánybíróság dönt Alkotmánybíróság Önálló intézmény, nem része a bírói hierarchiának. - 11 tag, 9 évre. 1-szer újra választhatók Alsó korhatár 45 év, felső: 70 év - Parlament 2/3 -os többséggel választja meg - székhelye: Esztergom! Jogköre: - előzetes normakontroll a köztársasági elnök vagy a kormány kérheti - utólagos normakontroll bárki kérheti - nemzetközi szerződésbe ütközik-e a tv. - alkotmányértelmezést folytat - megállapíthat mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést (politikailag számít: erkölcsi ereje van) -

hatásköri ütközésben dönthet - választási eredmények felülvizsgálata stb. Parlamenttől függő egyéb intézmények parlamenti biztosok (ombudsmanok)     állampolgári jogok helyettese adatvédelmi nemzeti és etnikai jogokat védő biztosa 13 Választásuk: Köztársasági elnök javaslatára a Parlament választja, 2/3 -os többséggel, 6 évre. (Mo-on az első: 1995-ben) Állami Számvevőszék: A Parlament pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Feladata: költségvetés kiadásainak törvényességi szempontú ellenőrzése. Elnökét és helyetteseit a Parlament választja 2/3-os többséggel. Magyar Nemzeti Bank Feladata: monetáris politika felügyelete. Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára, 6 évre. Bírói rendszer 4 fokozatú: 1. helyi bíróság 2. megyei bíróság 3. Itélőtáblák 4. Legfelsőbb Bíróság (elnökét a Parlament választja, 2/3-os többséggel) Felettes szerve: Országos

Igazságszolgáltatási Tanács, 15 taggal, első tagja az igazságügy miniszter Ügyészség 3 feladata van: 1. vádképviselet 2. nyomozás felügyeletét látja el 3. büntetés-végrehajtás (fogház, börtön, fegyház) felügyelete Legfőbb Ügyészt 6 évre választja a Parlament 50% + 1 fős többséggel 2. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK: PÁRTFEJLŐDÉS, PÁRTRENDSZER TIPOLÓGIÁK (USA, NAGY-BRITANNIA, NÉMETORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, MAGYARORSZÁG) PÁRTOK Típusok: ideáltípusok 1. Protopártok (előpártok) első: XIX. században: felülről szervezett laza érdekszövetség parlamentekben Elnevezéseik: szalon, klub, egyesület, párt 2. Szervezett pártok Lefelé szerveződnek, kiépülnek: - jelölteket állítottak - helyi szervezet - alapszabály - elnök 3. Tömegpártok nem a szavazatok, hanem a tömeg maximalizálása a cél. nem a szervezett pártok átalakulása, hanem a XX. sz elején megjelenő új forma: a választójog kiterjedése miatt; tömegek aktív

részvétele; új mozgalmak a. munkáspártok: b. radikális szélsőséges pártok 14 külön életvilág: tagoknak teljes élet, klubélet, saját újság, a tagok feladata: együtt lélegezzenek a pártjukkal, demonstrációk UTCAI POLITIZÁLÁSSAL PRÓBÁLTÁK A HATALMAT MEGSZEREZNI pl. Olaszország: tömegesküvők (egyszerre 10ezer fiatal), szülő-bajnokságok „család, munka, rend”-modell nagy népszerűségnek örvendett, hasznos időtöltés: labdarúgáshoz hasonló klubok stb. nem látták még, hogy hová vezet » fasizmus 4. Néppártosodás időszaka II. VH után napjainkig „gyűjtőpárt” „esernyő párt” A lényeg a szavazatok maximalizálása, és nem a tagoké „mindenevő párt” Elő: Jóléti állam igénye: középpártosítás, különbségek elmosása középosztályosítás: a munkásréteget közelíteni a polgári réteghez Mindenkihez szóljon az üzenetük: heterogén szavazóbázisok létszükségletben mindenkihez szóljon 70-es

évek: „együgyű” egytémájú pártok (egy-egy ügy áll a középpontban, pl. környezetvédők, feministák, új-baloldaliak) „posztmateriális”-pártok: szakít a hagyományos politikával: „el kell söpörni a meglévő rendszert” » probléma: ha kormányba kerül, már nem tud csak azzal az egy témával foglalkozni. Általában 2 irányzat: 1. fundamentalisták: eredeti témát hagyjuk meg 2. realisták: be kell olvadni 5. „Kartell-pártok” felosztják a piacot Emberek és a kormány közötti közvetítő szerep helyett az ügyek intézése: váltógazdálkodásban (háttéralkuval) felosztják: 1x te, 1x én döntünk. 15 JELENTŐSEBB PÁRTRENDSZER-TÍPUSOK Amilyen a választási rendszer, olyan a pártrendszer. Ideáltípusok persze (nincs két egyforma): Giovanni Sartori (politológus) tipológiája a 60-as években. Nemcsak a pártok száma szerint kell a pártokat csoportosítani, hanem a - viszonya - senki nem akar szövetkezni vele - zsarolási

potenciája szerint. 3 fő csoport van : nem versengő versengő atomizált nincs szabad választás van szabad választás kialakulatlan pártrendszer: 1. altípus 1. altípus túl sok párt egypártrendszer, egyetlen legitim párt » predomináns: formájában hasonlít a van jelen: pártállam hegemonikushoz, de a választók 15-20 - totális: élet minden terültén uralom döntésének megfelelően 4 pl. Lengyelország (pl. náci) kritériumnak kell megfelelnie: - autoriter: tekintélyelvű, csak a - szabad választásokkal politikai rendszeren belül - legalább 3 egymást követőt kell nincsenek alternatívák megnyernie - pragmatikus: nem ideológiai - abszolút többséggel alapon tartja kezében a hatalmat - legalább 10%-kal előzze meg a többit. pl.: Japán a IIVH után: 40 évig LibDemP 2. altípus hegemonikus pártrendszer nincsenek szabad választások: vannak az egy nagy párt mellett szatelit-pártok: a látszat: többpártrendszer - ideologikus: pl. Lengyelország

a kommunizmus idején - pragmatikus: Mexikó: 80 évig ua. a párt 2. altípus kétpártrendszer: - 2 releváns párt, váltógazdálkodás alakul ki, amelyik abszolút többséggel nyer, egyedül pl. Anglia, USA 3. altípus mérsékelt pluralizmus: - többpártrendszer 3-5 között - lényeg: kicsi az ideológiai különbség, mindenki mindenkivel összeállhat - nincs szélsőséges rendszerellenes párt (pl. sokáig az NSZK) - összetartó a politikai verseny 4. altípus szélsőséges pluralizmus: - pártok száma 6 v. több - vannak rendszerellenes pártok - pártok között nagy az ideológiai különbség - széttartó a politikai verseny - túllicitálás politikája érvényesül 16 AMERIKA kétpártrendszer konzervatív demokrata republikánus liberális klasszikus liberalizmuson belül a 2 széle ideológia-kulturális szempontból: ideológia-kulturális szempontból: jobboldali baloldali döntő kérdések a gazdasági kérdések mentén adócsökkentést,

szociális juttatásokat szociális juttatások a fontosak, jóléti csak a rászorulóknak állam növelése Feltűnnek harmadik pártok, legismertebb a Reform Párt A választási rendszerből adódóan nem tudnak elektori (választókörzet többségi) mandátumot szerezni Általában a két párt cserélődik: váltógazdálkodás Nagy-Britannia kétpártrendszer – azonosság USA-val: többségi elvű DE van harmadik, amelyik pozíciókat tudott szerezni: liberális demokrata párti 2001-ben 52 mandátumot kapott mandátum relatív többséggel felcserélődtek a szerepek: XVIII-XIX. sz: konzervatív – liberális XX. sz elejétől: konzervatív – munkáspárt (először 1923-ban) Németország többpártrendszer: koalíciók vegyes választási rendszer: 328 egyéni, 328 listás A győztes pártnak szinte sosincs abszolút többsége Jelenleg 6 párt van a Parlamentben Szociáldemokrata Párt Zöld Párt Kereszténydemokrata Párt CDU összes tartományban

Keresztényszociális Unió CSU csak Bajorországban Szabadelvű Párt FDP Kommunista Párt PDS koalíció konzervatív pártszövetség liberális középpárt, általában 5-10% rendszerellenes párt ezért nem szövetkeznek vele, a legutóbbi választáson került be 17 Franciaország a sokpártrendszer típuspéldája vegyes választási rendszer » 6-nál több párt » szélsőséges pluralizmus, mert vannak szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok is 3 jelentős párt van: Szociáldemokrata Párt bal Tömörülés a Francia tipikus konzervatív jobb nem Köztársaságért (RPR) egységes jobboldal Francia Demokraták liberál-konzervatív jobb Szövetsége (UDF) Magyarország A magyar pártrendszer fejlődése 3 nagy szakasz 1. szakasz: 1987-90 pártosodás időszaka – atomizált törésvonal: rendszerhez való viszony nem jött létre egységes ellenzéki párt a fő törésvonal mellett: latens második törésvonal: kulturális-ideológiai

(népies-urbánus) jobb és bal Ez a törésvonal két pártot állított szembe egymással: MDF (jobb) és SZDSZ (bal) SZDSZ MSZMP FIDESZ MDF kulturális-ideológiai tengely FKGP KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) 2. szakasz: 1990: választások, illetve koalíciók utána SZDSZ MSZMP FIDESZ MDF FKGP KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) kulturális-ideológiai tengely 18 3. szakasz: 1990 után SZDSZ FIDESZ K-I= BAL MÚLT R. NEM liberális 92-93 után kezdett az elszigeteltség oldódni MSZP K-I= BAL MÚLT R. IGEN szocialista konzervatív MDF FKGP KONP K-I= JOBB MÚLT R. NEM SZDSZ asszociálódik az MSZP mellé. 3-pólusúból 2-pólusúvá alakult BAL JOBB ráfekszik az ideológiai tengelyre 19 Világon általában a logikája: kulturális-ideológiai bal szocdem liberális gazdasági bal gazdasági jobb keresztény-demokrata konzervatív kulturális-ideológiai jobb kulturálisideológiai tengely Politikai intézményrendszer politikai kultúra

feszültség A politika „csontváza”: emberek melyik a fontosabb? 1. politikai intézményrendszer alakítja-e a politikai gondolkodásunkat v. 2. a politikai gondolkodás az elsődleges? Ha nem egyezik bele az intézményrendszer, akkor ezt meg kell változtatni Gazdaság tengelye 20 POLITIKAI KULTÚRA POLITIKAI KULTÚRA ÉS SZINTJEI A politikai kultúra fogalma: Értékelő (politikusok, publicisták) politikai kultúrát azonosítják a kulturált politizálással leíró (tudományos, semleges) emberek politikai gondolkodása, nem tartalmaz értékítéletet Politikai kultúra összetevői (elemei) 1. ismeretek, megismerés 2. értékek, értékelés 3. érzelmek, érzület – milyen az attitüdje, bizalommal vagy bizalmatlanul viseltetik a pol. iránt Hogyan vizsgáljuk? 1. nemzet-karakterológia: XIX-XX sz divatja: empirikus adatok nélkül a nemzetek karaktereit vizsgálja (pl. angol hidegvér, magyar búskomor) » kevésbé tudományos 2. empirikus vizsgálatok:

közvélemény-kutatás a II VH utántól (angolok: németek diktatórikus beállítottságú emberek?) Politikai kultúra dimenziói – mik a fő kérdések? 1. Rendszertámogatás (jó/rossz irányba mennek a dolgok) pl. USA-rendszer jó, KözépKelet-Európa: jobb volt az előző) 2. Politikai közösséghez való viszony a. nemzeti büszkeség (viszonylag magas, Mo-on mostanában emelkedik) b. polgártársak iránti bizalom 3. Bizalom a politikai intézményekben 4. Politikai részvétel (USA, Svájc a legalacsonyabb, 50% alatt)és részvételi szándék (pl. tüntetni, éhségsztrájkot hirdetni érdeksérelem esetén) Politikai kultúra modelljei Gabriel Almond - Sidney Verba: The Civic Culture. 1963 „3+1”-modellje: tudatosan ideáltípusok + 1, az evolutív fejlődés szerinti modell. ELMÉLETI LEÍRÁS! 1. parokiális (parochial): kezdetleges, tradicionális kultúrákra jellemző: dominánsan sem tudatok, sem szándékok nincsenek, csak a saját szűk környezet 2.

alattvalói (subject): ismeret van, szándék nincs (pl. Mo 90-es évek) fejlődést leíró 3. részvételi (participatory): modern demokráciákra jellemző: szándék és ismeret is van 4. kevert v polgári (mixed, civic culture): az első háromból: 1. helyben is aktív poltizálás legyen; 2. lojalitás; 3 ahol lehet, szóljon bele előíró 21 kongruens (megegyező, összeillő)- inkongruens Rendszer egésze Input: a rendszer hatása az egyénre Output: az egyén véleménye a rendszerről Önazonosság: magát és másokat definiálja Parochial - - - - Subject + + + + + + Particip. A magyar politikai kultúra 1. individualizált 2. szubjektív kompetencia 3. politikai cinizmus "stabilizáló apátia" (Lipset) kultúra-típusok MOST Többségi és konszenzusmodellek Gabriel Almond (1956): politikai kultúra homogén és fragmentált modellje - homogén: közösek a politikai célok és eszközök (értékek, érzelmek, ismeretek közel azonosak -

fragmentált: politikai szubkultúrák egymásmellettisége társadalmon belül nagy eltérések, a célokban eloszloposodik a tsd. melyik a jó????? vélekedés: Almond: stabil politikai berendezkedés csak homogénban jöhet létre. homogén politikai alrendszerek elkülönülése (pártok, érdekszerv, média minden alrendszer más logikát stb.) követ konfliktusok jellege funkcionális (pl. elosztási) kompromisszumot lehet kötni politika jellege instrumentális, pragmatikus érdek-alapú pártok elsődleges funkciója akarat és érdekaggregálás széles választói kör (catch all, centrum) milyen a pártrendszer STABILITÁS: kétpártrendszer Anglia, USA STABIL fragmentált összefonódása fragmentáció lesz az alapja a rendszerek elkülönülésének kulturális-ideológiai (pl. vallási) nem lehet kompromisszumot kötni expresszív, ideologikus érzelmi alapú akarat-, érdek- és értékartikuláció pártok egy-egy szubkultúrát (rétegpárt) sokpártrendszer

európai kontinens INSTABIL 22 Arend Lijphart: konszenzusorientált demokrácia holland, igyekezett bebizonyítani, hogy ha fragmentált, az is lehet STABIL, a politikai eliten múlik!! Democracies: Patterns of Majoritarian and Consensus Government in Twenty-One Countries (1984) homogén fragmentált kompetitív, versengő (elit centripetális, többségi centrifugális, INSTABIL viselkedése) demokrácia STABIL (Olaszország, weimari (Anglia, USA, esetleg közt.) skandináv) kooperatív, együttműködő depolitizált konszenzusorientált demokrácia STABIL (Belgium, Hollandia, Svájc, Ausztria) többségi modell íratlan, parlamenti szuverenitás koncentráció (egypárti többségi kormány) fúzió konszenzusmodell írott, kisebbségi vétó hatalommegosztás (nagykoalíció) elválasztás egykamarás (vagy asszimetrikus kétkamarás) egységes, centralizált, unitárius kizárólag képviseleti demokrácia választási rendszer többségi pártrendszer kétpártrendszer

pártok jellege gyűjtőpárt politikai tagoltság egydimenziós politikai kultúra homogén politikai elit stratégiája kompetitív politikai verseny intenzív jellege kétkamarás és kisebbségi képviselet föderális, decentralizált közvetlen demokrácia is alkotmány végrehajtó hatalom törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonya törvényhozás felépítése állam felépítése képviselet jellege arányos sokpártrendszer rétegpárt többdimenziós (nyelvi, etnikai) plurális, fragmentált kooperatív korlátozott 23 MAGYARORSZÁG HF többségi modell alkotmány végrehajtó hatalom törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonya törvényhozás felépítése állam felépítése képviselet jellege koncentráció (egypárti többségi kormány) fúzió egykamarás (vagy asszimetrikus kétkamarás) egységes, centralizált, unitárius kizárólag képviseleti demokrácia választási rendszer többségi pártrendszer kétpártrendszer pártok jellege

gyűjtőpárt politikai tagoltság egydimenziós politikai kultúra homogén politikai elit stratégiája kompetitív intenzív politikai verseny jellege konszenzusmodell írott, kisebbségi vétó ) elválasztás kétkamarás és kisebbségi képviselet föderális, decentralizált közvetlen demokrácia is arányos sokpártrendszer rétegpárt többdimenziós (nyelvi, etnikai) plurális, fragmentált kooperatív korlátozott ?????? KÖZPOLITIKA politikai háromszög harmadik oldala a közpolitika VIZSGÁLATI MÓDSZER: ELEMEK SZERINT: 1. ágazati v szakpolitikák vizsgálata: témák, amiről a közpolitika szól 2. „politikacsinálás” (policy-making) vizsgálata: fázisai a. hogyan lesz egy ügyből politikai kérdés b. hogyan születnek meg a döntések Ágazati v. szakpolitikák vizsgálatnak története 3 jelentős állomás: 1. Amerikai közigazgatás-tudományhoz kapcsolódik: XIX századtól nem intézményi volt, hanem funkcionális (feladatokra, szolgálatokra

koncentrált, vagyis a tartalomra, ellentétben Európával 2. Harold Laswell: 1936: a politika lényege a tartalom: who gets what when and how, tehát alapvetően elosztási kérdés: a. tartalom: jogok és javadalmak az eltérés elemei: 1. problémaorientált (a kérdések nemcsak vizsgálata, hanem a megoldást is keresi 2. multidiszciplináris: tudományos terület a többi tud terület fogalmaival és módszereivel operál 3. normatív tudomány: mi legyen? – releváns kérdések vizsgálata (nemcsak a mi van és mi lesz) 3. Közpoliitika definíciója: Thomas Dye: valami, amiről a kormányzat eldönti, hogy megteszi vagy nem teszi meg.: a politika tartalmi oldala a kormányzaté; a nem-döntés is döntés 24 Milyen meghatározó elemei tudjuk elkülöníteni a közpolitikának 1. szereplők azonosítása: 1. 1 kezdeményezők 1. 2 reagálók 2. aréna 2. 1 formális: ahol az adott ügyről a döntés megszületik 2. 2 informális: lobbik: ha hatással akarunk lenni egy

döntésre, azt az arénát kell választani (ha a hálószoba a megfelelő, akkor ott) 3. ciklus: amíg egy adott ügy napirenden van, nem azonos a hagyományos politikai ciklusokkal (l. Országgyűlési) 4. örökség: mit vett át az elődjétől (soha nem indul tiszta lappal) 5. külső hatások: a kormány nem elszigetelten működik, hatásterét a külső hatások is befolyásolják (pl. EU-csatlakozás) Megközelítések 1. Közpolitika határozza meg a politikai elit döntéseit (mindig létezik egy közpolitikai környezet » kényszerpálya ez a két szembenálló a legfontosabb 2. Politikai elit határozza meg a közpolitikát: fontosabb a politika a szakpolitikával szemben 3. hatás-orientált megközelítés: mi a közpolitika hatása 4. oksági változó koncepciója: makro döntések » mikro döntések vagy fordítva Közpolitikai filozófiák Mit gondolnak az egyes közpolitikai szereplők a közpolitika jelentőségéről 1. paternalizmus konzervatív, mert

antropológia pesszimizmus húzódik meg gondoskodó mögötte: az emberről rosszat gondolunk, vagyis az ember természettől rossz jellemű (az államnak kell megmutatni a helyes utat), az állam mutatja meg a követendő értékeket, a követendő utat 2. brókerizmus antropológiai optimizmus: az ember természettől fogva jó liberális az állam feladata, hogy közvetítsen az ellenérdekű felek között, csak kereteket ad, a közjó kialakul a párbeszéd alapján 3. racionalizmus szakmai kérdés: ráció a szakmai kérdésekben nincs helye a politikának. Minden szakmai kérdésben a szakértőknek kell dönteni kompetencia elve a politikával szemben 4. pragmatikus „ha működik, csináld” elve, nincsenek receptek, ha eredményes, akkor jó a közpolitika – technokrata felfogás 5. egoizmus közérdek és közjó nem létezik, a politikai pártok, vezetők értelemszerűen csak magánérdekeiket követik (l. létrejövő intézmény „önmozgása”) az állam rossz

gazda 6. transzferalizmus normatív felfogású közpolitika, jövedelmeket, jogosultságokat szociáldemokrata biztosít azoknak, akiknek nincs 25 Egyes országok közpolitikájának különbözősége 2 felfogás van 1. azért jellemző a közpolitika rendszere, mert az illeszkedik a már kialakult társadalmi-kulturális 2. politikai elit különbségeiből fakadnak a közpolitika különbözőségei Hogyan jöttek létre a különböző közpolitikák? XIX. század (ideológiai kérdések: merre menjen az ország?) közpolitikájának tartalma kitágult a XX. századra (gazdasági, szociális kérdések, szakpolitikai kérdések) A politika tartalma is kiterjedt. Állomásai (ideál-típpusok) 1. 40-es évek Gazdaságpolitikák kialakulása,: (klasszikus közgazdaságtan érvényesült előtte: az államnak nincs hatása a gazdaságra), aggregált mutatók (GNP, GDP) megjelenése, egyes országok hadi gazdálkodásra 2. 50-es évek: szociálpolitikák: II VH után sok nyugati

országban megindult a jóléti állam, a középosztályosítás állami szociálpolitikák megjelenése: egészségügy nyugdíj lakáskérdés 3. 60-as évek: működik a jóléti állam, az alternatívák kerülnek előtérbe, alternatív szociálpolitikák időszaka (pl. nyugdíj-korhatár) 4. 70-es évek: gazdasági válság: olajválság, a legtöbb ország recesszióba kerül, felmerül a kérdés, hogy a válság a jóléti állam létrehozása miatt keletkezett » leépítés: neokorporativizmus időszaka: az érdekszervezetek az elért eredmények megmaradásáért küzdenek 5. 80-as évek: tartalmi politikák kibővülése okozta a válságot: jóléti állam vissza: Ronal Reagan és M. Thatcher neokonzervativizmus, kemény leépítés „a kormány nem a megoldás, hanem maga a probléma” 6. 90-es évek: visszametszeni már nem lehet a jóléti államot, a hatalom közelébe jutnak a posztmaterialista csoportosulások: zöldek, feministák, bekerülnek, a politika

részévé válnak 26 Politikacsinálás elméleti modellje 4 szakasz: 1. napirendre vétel rengeteg féle probléma, de onnantól számít a politikai ciklus részének, ha napirendre kerül. 2. döntés fázisa probléma » alternatív javaslatok napirendre (pl. kutyák harapása: FIDESZ tv. javaslat, kül frakciók javaslatai után döntés hagyományos jogászi felfogással szemben még nincs vége 3. végrehajtás legitimizálódik a döntés (Mo.-on általában van döntés, de nem implementáció hajtják végre) 4. értékelés a. döntést hozók értékelik b. lakosság értékeli: » választásokkal pl. Ciklusos, mert a probléma még él Napirendre kerülés nem azonos a fontossággal, általában kell egy esemény, ami napirendre löki, pl. kutyák: halálos kimenetelű Politikusok inkább szeretik, ha napirenden lévő ügyben kell felszólalni, mint napirendre vinni