Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Boros Ilona - Az ökoadó

Nyíregyházi főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Gazdálkodáselméleti tanszék Összehasonlító gazdaságtan házi dolgozat Az ökoadó Készítette: Boros Ilona 2003/2004 tanév Gazdálkodási szak II évfolyam Levelező C1 csoport Hajdúböszörmény, 2004. január 15 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. II/1 Tárgyalás Környezetünk védelmében 1. oldal 1. oldal II/2 Az ökoadó fogalma, célja 3. oldal II/2. 1 Az ökoadó szabályzása 3. oldal II/2. 1 1 Környezeti díjak /adók 4. oldal II/2. 1 2 Környezetvédelmi díjak típusai 4. oldal II/2. 1 2 a Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak 4. oldal II/2. 1 2 b Termékdíjak vagy adók 4. oldal II/2. 1 2 c Betétdíjak (letét-visszatérítéses) rendszere 5. oldal II/3 Egyezmények a levegő tisztaság érdekében 5. oldal III A nyugat-európai országok környezete 6. oldal III/1 Ökoadó Nyugat- és Észak-Európában 7. oldal III/2

Helyzetkép Közép-Európában, Prágai Konferencia 9. oldal III/2. 1 Az ismeretterjesztés fontossága (előnyök, hátrányok) 10. oldal III/2. 2 Adóreform szükségessége 11. oldal III/3 Az ökoadó bevezetésének lehetséges hatásai 11. oldal III/4 Ökoadó Magyarországon 13. oldal III/4. 1 Az adók változása Magyarországon 15. oldal III/4. 2 Az ökoadó típusai Magyarországon 17. oldal IV Befejezés 21. oldal Ábrák és táblázatok 22. oldal Irodalomjegyzék 23. oldal I Bevezetés Dolgozatomban az ökoadó bevezetésének szükségességét mutatom be. De ehhez feltétlenül ki kell térni arra a nemzetközi és hazai helyzetre, amely nélkül nem érthetjük meg, ezen adók bevezetésének szükségességét és jogosságát. II Tárgyalás II/1 Környezetünk védelmében A környezeti problémák egyre nagyobb gondot okoznak az emberiségnek. Ezt is talán felismerve hozott létre, egy olasz gazdasági szakember – Aurelio Peccei -

egy tudósokból, szakemberekből álló társaságot. Ezt a társaságot nevezik a mai napig is a „Római Klub”-nak A társaság 10 országból és 30 tagból áll. A társaság célja, hogy elemezze a fejlődés sajátosságait, feltárja annak ellentmondásait, és határozott célokat fogalmazzon meg a jövőbeni fejlődés célszerű irányára vonatkozóan. Ezen tudósok által végzett munka volt az első olyan tanulmány, amely az emberiség problémáinak globális megközelítéséből adódott és minden országot és minden embert érintett. Ennek a társaságnak a vizsgálataiból lehet megalkotni a következőkben beszerkesztett 1. Táblázatot (2) Ásványi anyag Alumínium lineáris 100 Ha az évi felhasználás növekedése Exponenciális 31 420 91 Króm 36 21 Réz 240 93 Vas 26 21 Ólom 97 46 Mangán 150 53 Nikkel 2300 111 Szén 38 22 Földgáz 31 20 Kőolaj 1. táblázat Néhány ásványi eredetű anyagkészlet kimerülése (év) Forrás: Korán Imre:

Világmodellek. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1980 54 o Ezt a táblázatot azért illesztettem be, hogy tanulmányozva az adatokat, látható, hogy a mostani adók bevezetése ezen ásványi anyagok felhasználását is csökkentsék és meghosszabbítsák. Még ma is több elképzelés harcol egymás ellen. Vannak, akik úgy vélik nincs ok az aggodalomra és vannak, akik azonnali intézkedéseket sürgetnek. Ennek a két irányvonalnak a harca napjainkban is folyik. A környezet rombolása tovább folytatódott és a globális problémák sorra igazolást nyertek. (pl savasodás, ózonpajzs sérülése, üvegházhatás, erdők pusztítása.) 1 A Riói konferencia, - Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája - amelyre 1992ben, több éves előkésztő munka után került sor 175 ország 116 állam ill. kormányfője vett részt. Ezt a konferenciát az 1972 évi Stockholmi Környezetvédelmi Konferencia XX Éves évfordulójának tiszteletére rendezték. - Öt

kérdéscsoportot ölelt fel a konferencia: - Agenda 21 (feladatok a XXI. Századra) 27 elvben határozta meg az emberiségnek, a fennmaradásának téziseit. Azzal a céllal, hogy egy új és igazságos globális közösséget hozzanak létre az Államok, a társadalmak legfontosabb csoportjai és az emberek közötti együttműködés új szintjeinek megteremtésén keresztül; Azzal az irányultsággal, hogy olyan nemzetközi egyezmények készüljenek, amelyek mindenki érdekeit tiszteletben tartják és megvédik a globális környezet és fejlesztési rendszerek egységét. - Föld Charta (bioszféra jogairól szóló okmány) - Föld biodiverzitásának (növény és állatfajok sokfélesége) megőrzése - Éghajlati ellenőrzési megállapodás az atmoszféra védelmében (klíma CO 2 tartalmának biztosítása) - Elvek az erdőkről című dokumentum (trópusi őserdők pusztulásának megakadályozása) A konferencián történt megállapodások nem voltak

kötelező jellegűek. A 27 elvből kiemelek néhányat, amely kapcsolatba hozható az ökoadókkal. Felismerve, hogy otthonunk, a Föld átfogó és sokszorosan összefüggő rendszert alkot, "Kinyilvánítja, hogy: l. Elv A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak - a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre. 4. Elv A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten. 9. Elv Államoknak együtt kell működniük abban, hogy erősítsék a fenntartható fejlődéshez szükséges erőforrások belső fejlesztését a tudományos és műszaki eredmények kölcsönös cseréjén keresztül a tudományos ismeretek tökéletesítésével, valamint a technológiák fejlesztésének, alkalmazásának, terjesztésének és átadásának elősegítésével, beleértve az új technológiákat is.

" (4) 2 Ezt a három elvet azért hangsúlyozom ki, hogy az ökoadó –másképpen zöldadó, környezetterhelési díj -szükségességét, - vagy inkább a bevezetésével nyerhető bevételek nem államháztartási irányú felhasználását - ez a három elv markánsan kidomborítja. Hiszen pl a 9 elvben kitér a tudományos és műszaki fejlesztésre. Az ökoadó egyik nem titkolt célja, hogy a beszedett adóbevételt új gazdaságos technikai újításokra is fordítsa, kíméletesebb technológiákat vezessen be. A környezet helyzetének javítása érdekében egy lehetőségnek kínálkozik a fogyasztások radikális korlátozása, bár nagyon nehéz, de törekedni kell a fogyasztói szokások megváltoztatására. (pl. az egyszer használatos műanyag flakonok használatának visszaszorítása. Ugyanis lényegesen több energiát és anyagot használunk fel és sokkal több szennyező anyagot, termelünk, mint ami szükségleteink kielégítéséhez

szükséges II/2 Az ökoadó fogalma, célja Az ökoadó a környezetszabályzás tulajdonképpen gyakorlati végrehajtása. célja alapvetően 985-ben az OECD tagországok elfogadták a „Deklaráció a környezeti erőforrásokról a Jövőért” című dokumentumot. Ebben kötelezettséget vállalnak arra, hogy keresik és bevezetik a szennyeződés-ellenőrző rendszerükbe a rugalmasabb, hatékonyabb eszközöket, különös tekintettel a szennyező fizet elv következetes alkalmazására. Ezt összhangban kell alkalmazni a szabályzókkal a gazdasági eszközök hatásosabb felhasználásán keresztül (1) A szennyező fizet elv követelménye, azt jelenti, hogy a szennyező viselje a szennyezés csökkentés költségeit, (ezt a hatóság szabja meg) hogy biztosítsák a környezetnek egy elfogadható állapotát. A szennyezőket a szennyezés mérséklésére kell serkenteni, ha az általuk okozott szennyezések elhárításának költségeit rájuk terhelik, valamint

ösztönzi őket kevésbé szennyező termékek és technológiák felkutatására és esetlegesen a meglévő környezeti erőforrások kihasználására.(pl termálvíz – nem csak gyógyításra, fürdésre- fűtésre való felhasználása). Az ökoadók az emberiség és a társadalom legnemesebb céljait szolgálják. A környezet védelmén keresztül az emberi életek és egészség megóvását célozzák. környezetvédelemmel II/2. 1 Az ökoadó szabályzása A különböző szabályzási formák, és módok segítségével lehet csak az ökoadó vagy bármely más környezetvédelemmel kapcsolatos adók megvalósítását elérni. Ilyen, pl a közgazdasági eszközök használata. 3 II/2. 1 1 Környezeti díjak /adók Ez nem más, mint a szennyezésért kifizetett ár. Ennek két alapvetően fontos hatása van : - ösztönző - újraelosztó (redisztributív) Az ösztönző hatása a költség és árváltozásokból adódik. A díjak a gazdálkodónál, mármint

költségek jelennek meg és befolyásolják a jövedelmezőséget. Ezáltal takarékosabb gazdálkodásra serkentenek. Itt kell ebben az esetben használt adó és díj fogalmát tisztázni Az adó, olyan kifizetés, melynek alapját, pl. a szennyezés szintje adja A díj, olyan kifizetés, melyért szolgáltatás jár cserébe. (A víz- és közmű vállalatokra kivetett vízterhelési díj (u.n csatornadíj) nevezhető adónak és szolgáltatásnak is) A környezetvédelmi adózás főleg a következő területeken jelentkezik: - szállítmányozás (útterhelési díj) - üzemanyagok., olajok - energiahordozók - mezőgazdasági kibocsátások - vízhasználat - hulladékkezelés - levegőszennyezés (szárítók pontforrásai, ciklonok) II/2. 1 2 Környezetvédelmi díjak típusai II/2. 1 2 a Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak „Ezeket a díjakat a szennyezőanyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt

szabják ki, a szennyező anyagok mennyisége és minősége alapján.”(1) II/2. 1 2 b Termékdíjak vagy adók „A termékdíjakat, olyan termékre vetik ki, amelyek a termelési, fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt, vagy pedig, mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak.” - ilyen, pl. az ásványolaj, vagy annak S tartalma - az üzemanyag vagy annak a S vagy Pb tartalma - gumiköpeny 4 Többféle elnevezést használunk, mint pl. kibocsátási díj (SO 2 és más káros szennyezők miatt), de gépkocsi üzemeltetők esetén üzemanyag termékdíj. Gyakran felmerül az adódifferenciálódás kérdése. A környezetbarát termékek kedvezőbb ára (pl Visszaváltható Coca-Cola-s üveg) illetve szennyező terméknél árnövelő tényező (az előbb említett termék nem visszaváltható változata) II/2. 1 2 c Betétdíjak

(letét-visszatérítéses) rendszere „A betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolják fel, melyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre, vagy a recycling (feldolgozási) pontra” (1) Ez a gazdasági eszköz az egyik leghatékonyabb, hiszen jutalmazza (visszaváltás) a környezeti magatartást. Italok csomagolóanyagai (üvegek, dobozok, flakonok) esetében a letéti rendszer, gazdasági hasznosság miatt már régóta működik. A rendszer előnye, hogy növeli a hatékonyságot az újra felhasznált hulladékok folyamatában. A rendszer rugalmasan működik, de fent kell tartani egy hálózatot (felvásárló, begyűjtő és újra elosztó) amelynek költsége van. (pla nem visszaváltható műanyag flakonok esetében ez nincs meg) A letéti-visszatérítési rendszer rendkívül sokat segíthet a háztartási hulladékok kezelésében is. (pl. Hollandiában szelektív hulladékgyűjtés van, háztartásonként Ennek

Magyarországon is lehetne létjogosultsága, olyan módon lehetne ösztönözni, hogy aki vállalja a szelektív hulladékgyűjtést az nem fizetne szemétdíjat, vagy pedig aki nem vállalja az jóval magasabb díjat fizetne. Nyilván ennek munkahely teremtő lehetősége is van) A betét díjak hozzájárulhatnak a veszélyes anyagok környezetbe jutásának megaka dályozásához is. (pl ilyenek az akkumulátor, szárazelemek, műanyagok és a növényvédőszerek dobozai) A nyugati országokban a letéti visszatérítési rendszer jóval magasabb szinten van, mint nálunk. II/3 Egyezmények a levegő tisztaság érdekében Az ökoadók egyik lényeges eleme a levegő tisztaság érdekében hozott egyezmények betartása. Az ózonréteg egyensúlyának fenn tartása érdekében különösen lényeges a levegő tisztaság védelme a szennyezés visszaszorítása. Ennek érdekében születtek a következő egyezmények, amelyek hatására eltűntek, pl. a káros gázokat tartalmazó

aerosolok 5 - SO 2 egyezmény – folyékony fűtőanyagok alkotói - (1985 Helsinki) Az aláírók vállalták, hogy 1993-ra a kén-dioxid termelésüket az 1980. évihez viszonyítva 30 %-al csökkentik Oslóban, 1994-ben vállalták, hogy 2000-re az 1980-as szinthez viszonyítva 45 %-al, 2000-ig 50 %-al, 2010-ig pedig 60 %-al csökkentik. Az ózonréteg védelme érdekében pedig megszüntetik a halonok termelését és forgalmazását is.(pl halonnal oltó tűzoltó készülék) Szintén vállalták, hogy a freongázok használatát is megszüntetik 1996-ig. (pl hűtőgépek) NO x – egyezmény (Szófia 1988) előírta, hogy a NO x kibocsátás 1994. évi szint nem haladhatja meg az 1987. évit CO 2 - egyezmény (1990) a CO 2 szint nem haladhatja meg 2000-ben az 1990.évi szintet III A nyugat-európai országok környezete Továbbiakban szeretném bemutatni az egyes nyugati európai országokban megvalósult ökoadózás tevékenységét. De előtte meg kell vizsgálni,

milyen környezet található ezen un fejlett tőkés országokban. Először a következő táblázatban megmutatom az egyes országok Bruttó Nemzeti Termék %ban a környezetvédelemre fordított kiadásait. Megnevezés Környezetvédelmi kiadások a GNP %-ban Ausztria 1, 9 Németország 1, 6 Hollandia 1, 5 USA 1, 4 Japán 1, 3 Franciaország 1, 2 2. táblázat Természet- és környezetvédelmi kiadások a Bruttó Nemzeti Termék %-ban 1980-1990 között Forrás: Műszaki Információk- Környezetvédelem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1992.19sz19o Következő ábrán látható, hogy mennyit költenek egyes országok környezetvédelmi beruházásokra. 6 1. ábra A vezető tőkés országok környezetvédelmi beruházásai (1987) Forrás: Műszaki Információk környezetvédelem 1989/2 A gazdasági eszközökön kívül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezekben az országokban a lakosság környezetvédelemmel való

törődését. Ezt a következő ábrán lehet tanulmányozni. 2.ábra A környezetvédelem fontossága az EGK-országok lakosságának megítélése szerint Forrás: Környezetvédelem a változó időben, Környezetvédelem 1989/6 III/1 Ökoadó Nyugat- és Észak-Európában Tehát először megnézem mennyire jövedelmezőnek, bizonyul Németországban az ökoadó. 7 Az adó 2003-ban várható bevétele 18, 8 milliárd euró, ez 28 %-al több mint az előző évben. Németországban, 1999-ben vezették be az ökoadót, (köszönhető ez annak, hogy a Zöld Párt képviselői bejutottak a német parlamentbe) melynek fő célja, hogy az energiaadó egy részéből finanszírozzák a nyugdíjbiztosítás egy részét. Az adók segítségével csökkenteni lehetett a nyugdíjjárulék mértékét. (Mérsékelt volt a sikere, mert ez alig közelítette meg az 1 %-ot) Az ökoadók negyedik évi használata mellett a németek elérték azt is, hogy csökkentették az ipar és a nagy

energia felhasználók kedvezményét is. A német polgárok már nemcsak foglalkoznak a környezetvédelemmel, hanem különbséget tesznek a szennyeződési formák között is. 3. ábra Mitől fél az NSZK polgára? Forrás: Környezetvédelem 1989/6. Későbbiekben leírom milyen hatást várnak az ökoadó bevezetésétől, milyen egyszerű számításokat végeztek ennek alátámasztására.(10) Az észak-európai, Svédországban már 1988-ban bevezették a környezetbarát adóreformot. Feladata, hogy a környezetvédelmi szempontból nemkívánatos anyagok, felhasználását drágítsa. (Errefelé egyértelműen a környezetvédelmi adót részesítik előnyben a bírsággal szemben.) 8 Valamennyi svéd szállítási vállalat fizet például szén-dioxidadót. Szemétadó sújtja azokat a háztartásokat, éttermeket, üzleteket, amelyek nem osztályozzák fajtánként a szemetet. A környezetvédelmi szempontok adókedvezményként és szubvencióként is megjelennek.

Így például a svéd állam adókönnyítést ad az elavult olajkazánjukat modern és környezetbarát berendezésre cserélő háztulajdonosoknak. Svédországban tény, hogy a helyi önkormányzatok sorra-rendre adják át azokat a lerakó állomásokat, ahol a fáradt olajtól a maradék festékig mindent azonnal átvesznek, és környezetbarát módon meg is semmisítenek. Ebből következik, hogy a polgárok rendkívül erős környezetvédelmi igénye és helyes szemlélete hat a vállalatokra is. Kelendőbbek a zöld jelzésű, környezetbarát áruk, ugyanakkor ritkák a környezetszennyezések, mert a cégek felismerték, ha e tekintetben „bűnöznek”, súlyos következményekre számíthatnak, hiszen nem vagy nehezebben tudják eladni termékeiket. Egyébként évi több millió korona plusz hasznot hoz a következetes, környezetbarát működés például a SAS légitársaságnak vagy a hazánkban is tevékenykedő Elektrolux-nak. Tehát anyagilag is megéri

törődni a környezetvédelemmel.(15) Dánia, itt is folyik a széles körű adóreform. Az adóreform célja a környezeti szempontok és a természeti erőforrások előtérbe kerülése. 1996 óta az ipar által használt energiára új zöld árakat vezettek be.(CO 2 ; SO2) Ezekből származó jövedelem az iparba és az energiamegtakarító beruházások támogatásába forgatható vissza, továbbá a munkaadók társadalombiztosítási járulékok csökkentésére fordítható. Finnország, szintén adóreformot készítenek elő. Az energiaadók növelése és az új környezetvédelmi adók, a jövedelemadó és a TB járulék csökkentésére fordítható. Hollandia, már 1971-től beépítették a zöld adókat valamilyen formába az adózási rendszerükbe. Első időszakban is a központi költségvetésbe folytak be ezek az elkülönített adótételek. 1996 óta bevezették az „energia-szabályzóadót”, a kis energiafogyasztókra.(háztartások, kis üzemek,

vállalkozások, irodaházak) Az ebből befolyt összeget úgy juttatják vissza a háztartásoknak, hogy csökkentik a jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. A fent leírtakból is látható, egyes országokban már régen foglalkoznak környezetünk, élővilágunk védelmével. Ez feltétlenül összefügg az iparosodás mértékével III/2 Helyzetkép Közép-Európában, Prágai Konferencia . A Közép-Európai országokban kialakult gazdasági politikai helyzet azt mutatja, hogy még nem alakult ki megfelelő környezeti intézményrendszer és társadalmi támogatottság. A 90-es évek után ezekre az országokra szabaduló nyugat-európai fogyasztási cikkek dömpingje elaltatja az 9 ezekkel szervesen összefonódó káros környezetvédelmi hatásokat. (pl egyszer használatos műanyag palackok sokasága, használt autógumi abroncsok olcsó áron. stb) Ezek az országok is igyekeznek azért intézkedéseket tenni a környezet megóvása érdekében.

Ennek érdekében jött létre 2002-ben a prágai találkozó, ahol különböző kelet-európai nemzetek képviselői tartottak előadást országukban bevezetendő ökoadók lehetséges megoldásairól, észrevételeiket a környezetvédelmi adóreformról. A 2002 november elsejére a prágai Károly Egyetem által szervezett előadássorozat környezeti blokkjának témája a környezeti adózás volt. Több résztvevő hangsúlyozta, hogy mivel a környezeti adóbevételek nem fejezik ki a környezeti adó hatásosságát, egy ország ökoadó rendszere nem ítélhető meg az alapján, hogy bevételeinek mekkora része származik környezetvédelmi jellegű adókból. Ez egy különösen hangsúlyos gondolat volt, mivel jelenleg eléggé elterjedt az olyan jelzőszámok használata, amelyek az ökoadó bevételeket vagy a GDP, vagy az összes adóbevétel arányában kifejezve végeznek országok között összehasonlítást. Rumén Gecsev, volt bolgár miniszterelnökhelyettes

pedig rámutatott arra, hogy az ilyen összehasonlítások a különböző országok eltérő gazdasági helyzete miatt is értelmetlenek. Míg Csehországban, Lengyelországban és hazánkban is az ökoadóból származó bevételek a GDP százalékában kifejezve elérik számos fejlett országra jellemző szintet, addig ezek abszolút mértékben csak töredékét jelentik a fejlett országok környezeti adókból származó bevételeinek. III/2. 1 Az ismeretterjesztés fontossága (előnyök, hátrányok) A környezeti adókkal kapcsolatos ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta Simon Dresner. Az EU számára végzett PETRAS projekt keretében vizsgálták EU szerte a lakosság hozzáállását az ökoadókhoz. Az eredmény azt mutatta, hogy még a leginkább környezettudatos, ökoadókat széles körben alkalmazó kormányok országainak lakossága sem rendelkezett több információval az átlagos európainál az ökoadók céljáról, hasznáról. Az adókról alkotott

általános felfogás az volt, hogy azok célja a bevételek növelése, és általános értetlenség és gyanakvás fogadta azt a kijelentést, miszerint az ökoadók növelése megengedi a munka terheinek csökkenését, és emellett még környezeti hasznokkal is jár. A környezetvédelmi adóreform egyik következményeként az alacsony jövedelmű háztartások terheinek fokozottabb növekedése várható, mivel e háztartások jövedelmének nagy részét az energiával kapcsolatos (fűtés- és villanyszámla) költségek emésztik fel, és gyakran nem rendelkeznek munkából származó jövedelemmel, ezért nem kompenzálná az energiakiadásaik 10 növekedéséért őket a munka terheinek csökkenése. Braathen és Chevassus is kiemelte, hogy a fosszilis energiahordozók, illetve azok égetéséből származó emissziók, megadóztatásának emiatt együtt kell járnia jól megtervezett szociális jellegű intézkedésekkel. Sok szó esett az energiahordozók

megadóztatásáról. Többen is megállapították, hogy a világon majdnem mindenütt a dízel üzemanyag adórátája alacsonyabb, mint a benziné, holott az externális költségek a dízel esetében magasabbak, nagyobb környezetszennyezéssel jár. Nem került említésre, de ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a közúti teherszállítás dízel üzemanyagú járműveken történik. Milan Scasny, az előadássorozat környezeti blokkjának szervezője megállapította, hogy az üzemanyagokra kivetett adó változatlanul hagyása valójában azok reálértékének csökkenését eredményezi az infláció hatására. Fontosnak tartotta, hogy az adó mértékének meghatározása esetében vegyék figyelembe az energia árának hosszú távú alakulását is, ugyanis az energiafogyasztás csökkentésére késztető hatás a teljes fogyasztói ár formájában jelentkezik, és amennyiben egy adott üzemanyag világpiaci ára csökken, akkor az adó növelésének hatása

nem érvényesül megfelelően. Az előadáson többen is hangsúlyozták, hogy a környezetvédelmi adóreform kialakítása során komplex szemléletre van szükség. III/2. 2 Adóreform szükségessége Több előadó is hangsúlyozta, hogy nem adóreformról, hanem át fogó költségvetési és gazdasági eszköz reformról kell beszélni, amely magába foglalja olyan eszközök újraértékelését is, mint a díjak és járulékok, támogatások és forgalmazható engedélyek. Annak hiábavalóságát hangsúlyozta Moldan, hogy az EU, míg a környezeti adózás tekintetében éllovasnak számít, és számos környezeti témában a világ számára példát mutatott Johannesburgban is, nem mutat semmilyen hajlandóságot számos, környezetileg káros támogatásának leépítésére, például a mezőgazdaságban Ezek a problémák most is fennállnak, hiszen gazdasági érdekek sértésének sokaságáról van szó. A Prágai Konferencia témakörei, problémái egyeznek a

magyarországi problémákkal.(5) III/3 Az ökoadó bevezetésének lehetséges hatásai A következő sorokban leírom, milyen hatás várható el az ökoadó bevezetésétől. Majdnem minden olcsóbb lesz! A jövedelemadó és a társadalom-biztosítási járulékok csökkennek, az emberi munkaerő a gépekhez képest újra versenyképes lesz. A környezetkárosító termékek drágábbak lesznek. A szemétlavináknak gátat vetnek, csökken az energiapazarlás, a levegőszennyezés, a környezetszennyezés és zaj miatti egészségkárosodás. A szemétdíjak és a társadalombiztosítási járulék csökken. A tömegközlekedés vonzóereje nő 11 Ez valósággá válhat, ha megvan hozzá a politikai akarat. Az elmúlt 25 év alatt az NSZK-ban a jövedelemadó 2000 %-kal szökött fel és ma már a teljes adóbevételnek több mint egyharmadát teszi ki. Ha ehhez hozzávesszük a törvényes nyugdíj-, beteg- és munkanélküli-biztosítás járulékait, akkor ma az állami

bevételek kétharmadát a munkahelyek adói és járulékai adják. Csak a maradék egyharmad származik az áruk, az energia és a javak megadóztatásából. Az emberi munkaerőt úgy megdrágították, hogy az ember kiszorul a munkaerő piacról. A környezeti problémákat háromféleképp lehet kezelni: - tiltással, - önkéntes lemondással - adóztatással. A tiltásnak csak akkor van értelme, ha az adott anyag igen ártalmas, és le lehet róla mondani. A többé-kevésbé káros termékekkel, amelyekről nem tudunk azonnal teljesen lemondani, az állam nem sokat tud kezdeni. Jobb híján fölhívja a gyártót és a fogyasztót, hogy ezekről önként mondjanak le. (Minden tiszteletet megérdemel természetesen, ha valaki lemond az egyszer használatos palackokról, a konzerves üdítőitalokról, az alufóliáról vagy a gépkocsiról.) Csak az árakon keresztüli adózás útja hatékony. Az UPI részletes tervezete az NSZK-ra (ahol a tervezet évében az állam

adóbevétele 470 milliárd DM) Az ökológiai adóreformot két lépésben javasolja: 1. Az ökoadó bevezetése egyelőre 32 környezetkárosító termékcsoportra, a termék fajtája szerint 20-200 %-os mértékben. 2. Az így elért adóbevétel (kb évi 200 milliárd DM) lehetővé teszi, hogy a forgalmi adót (ÁFA, ma kb. évi 110 milliárd DM) teljesen megszüntesse és a jövedelemadót 20 %-kal, a nyugdíjjárulékot 40 %-kal csökkentse. Egy ilyen ökológiai adóreform erősen csökkenti a környezetkárosító termékek fogyasztását. A mai ÁFA vakon, egyformán kezeli az eldobó csomagolást és a visszaválthatót, az energiatakarékos gépet és a pazarlót, a napelemet és az uránt. Ezzel szemben az ökoadó felére csökkentené például az egyszer használatos palackok eladását. A 150 %-os adó harmadára csökkentené a színes reklám szórólapok szemétáradatát. A földgáz 25 %-os, az olaj 75 %-os energia-adója fölélesztené a takarékossági

intézkedéseket. A nem-katalizátoros autók illetéke csökkentené ezek arányát, a víz adója a zárt keringésű ipari technológiák számát növelné. A 12 (többnyire luxus célokra importált) exotikus faanyagok behozatala 200 %-os adó mellett harmadára esne vissza. Csak megfelelően magas ökoadó kulcsnak van meg a kívánt csökkentő hatása. Azoknak a károsító termékeknek az ökoadója, amelyeknek van környezetbarát változata, elősegíti a környezetbarát termék innovációját és piaci lehetőségeit. A környezetbarát alternatíva nélküli termékek esetében pedig az ökoadó igazságossá teszi a terhek elosztását: az okozott kár terheit az okozó viseli. Például, ha az olajadó egy magas értékű emelést kapna, akkor, ennek következtében a forgalom jelentős része áthelyeződne a tömegközlekedési eszközökre, ahol ugrásszerű javulás következne be. Hiszen eddig az ördögi kör így nézett ki: egyre kevesebb utas, egyre

ritkább járatok, egyre kisebb vonzóerő, emiatt még kevesebb utas " Ez a kör most megfordulna: több utas, sűrűbb járatok, több bevétel, nagyobb kényelem, növekvő vonzóerő, ezért még több utas " Mindemellett jelentősen csökken a zaj, a balesetveszély, a levegőszennyezés. A szemétterhelés csökkentéséről hiába beszélnek. A kormány és a csomagolóipar közti önkéntes megállapodások nem voltak jó koncepciók. Az ország elárasztása üveggyűjtőkkel lélektani megoldás, mintha a probléma ezzel meg lenne oldva, pedig az üvegfelhasználás ezzel csak pár százalékkal csökken. Az ipar azt érte el, amit akart: az egyszer használatos üvegek piaca nőtt. Csak az ökoadó szabadíthat meg minket az eldobandó csomagolások, okozta környezeti tehertől (évi félmillió tonna műanyag, másik félmillió tonna színes papír, tizenötezer tonna alumínium). Az ökoadó a szociális igazságosság felé mutat. A háztartások kiadásai nem

emelkednek, az alacsonyabb szociális helyzetűeknél enyhén csökkennek, hiszen az ökoadóból származó többletbevételt az állam az ÁFA eltörléssel és a jövedelemadó csökkentéssel visszaadja. Valójában átcsoportosítás történik: a környezetkárosító termékek fogyasztói fizetik meg az okozott kárt, nem pedig az egész társadalom. Az ökoadó formálja a fogyasztói magatartást A környezetről csak szövegelők többet, a környezetbarát termékeket vásárlók kevesebbet fizetnek. Az ember a vásárlási döntéseivel csökkentheti az adóját (11) Azért írtam le részletesen a németországi példát, mert a magyarországi ökoadó bevezetése is, a németországi jellemvonásokat is magán viseli. Minden fentebb felsorolt probléma megtalálható hazánkban is. III/4 Ökoadó Magyarországon Magyarországon is szükség volt a Nyugat-Európa egyes országaiban bevezetett ökoadó meghonosítására. Már 2002 év előtt is szerepelt ezen adónem

bevezetése az akkori kormány 13 tervei között. De mielőtt megvizsgálom a magyarországi helyzetet, meg kell nézni azt, milyen a lakosság véleménye a környezetvédelemről. Jól szemlélteti ezt a következő kördiagram 4. ábra A magyar lakosság véleménye a környezetvédelem fontosságáról Forrás: MANCHIN RÓBERT A környezet fontosabb a gazdasági növekedésnél (GaIlup-vizsgálat). Népszabadság 50. évf 105 1992 Milyen célokat is szolgálnak az ökoadók? Az ökoadók elsődleges célja, - Magyarországon- hogy bevételeket biztosítsanak a környezetvédelem számára, a környezetet ért ártalmak megszüntetésére, csökkentésére. Az ökoadók az elkövetkezendő években fokozatosan épülhetnek be a hazai adórendszerbe, „zöldítve” annak szerkezetét. Ma már szinte mindenki úgy látja, hogy a világ legnagyobb problémája a környezet veszélyeztetésének megakadályozása, a természeti erőforrások kellő megfontolás nélküli,

pazarló felhasználása. A már működő ökoadó rendszerekben alapvető cél a környezet minél nagyobb arányú védelme, a környezetbarát és energiatakarékos technológiák alkalmazásának ösztönzése, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás megteremtése. Már a nyolcvanas évek közepén kialakult hazánkban, valamilyen szinten egy környezet veszélyes anyagait nyilvántartó rendszer. A 90-es évek előtt a környezetvédelem gazdasági szabályozásának fő eszköze a bírságrendszer volt. A 90-es évektől a bírságok mellé fokozatosan beléptek az ökoadók. A legutóbbi időszakban a piaci típusú szabályozás súlya megnőtt, erre példa a szennyezési jogok kereskedelme, a szén-dioxid piac és tőzsde kialakuló változatai. A piac azonban csak részben fedi le a szabályozandó területet, ezért szükség van az olyan adókra, amelyek a környezetszennyezés és-használat terheit és költségeit visszafordítják a szennyezőkre.

14 A díjak országonként változó módon viszontszolgáltatásokkal is terheltek. Az adórendszerben találhatunk környezettel kapcsolatos adókat, amelyek döntően a közlekedés és az energiaszektor környezethasználatának és terhelésének ellentételezésére is szolgálnak. A környezettel kapcsolatos adók tömegén belül vannak a közvetlen környezetvédelmi adók: - az energiaadó, - környezetterhelési díjak, - a természeti kincsek használatának, felhasználásnak díja (víz), - a termékdíjak. A környezetvédelmi adóknál általában arra törekszenek, hogy ez a bevétel semleges legyen, tehát a növekvő adóbevétellel szemben csökkenteni lehessen a munkaerőt terhelő költségeket. Az ökoadók célja – alapvetően –, hogy bevételt biztosítsanak a környezetvédelem számára, a környezetet ért ártalmak, behatások megszüntetésére vagy csökkentésére. Ezt úgy kívánja elérni, hogy azzal fizetteti meg az ártalmak,

károk helyreállítását, akik a környezetet terhelik, abban szennyezést okoznak. Ugyanakkor az ökoadók egyes bevételei a központi költségvetésbe, egyes elemei pedig az önkormányzatokhoz folynak be. A környezet védelmén keresztül az emberi életek és egészség megóvását célozzák. A jelenlegi támogatási rendszer nem környezetbarát, nem ösztönöz energiatakarékos módszerek alkalmazására. "A szennyező fizet" elvének megfelelően az új rendszerben a káros mellékhatások következményeit a szennyezőnek, illetve a környezetet terhelő anyagokat kibocsátónak kellene viselnie. Az elképzelések szerint a bevételek a jelenlegi szabályozással ellentétben nem egy elkülönített alapba, hanem a települések büdzséjébe vagy a központi költségvetésbe folynának be, de továbbra is döntően környezetvédelmi célokra használnák. Új elemként vezetnék be az energiaadót. Ez a fogyasztókat terhelné a felhasznált energia

fűtőértéke alapján. A díjat nem egyenlő mértékben viselnék az érintettek, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kedvezményeket, vagy mentességet kapnának. Az ökoadó a következő években fokozatosan épülhet be a magyar pénzügyi rendszerbe. Egyelőre nem készültek pontos számítások az ökoadóból származó összegekről. Szükségesnek tartjuk a környezetet és az egészséget súlyosan károsító, megújíthatatlan erőforrásokat jelentős mértékben felhasználó, és esetenként a feketegazdasághoz szorosan kapcsolódó tevékenységek és termékek fokozott megadóztatását. III/4. 1 Az adók változása Magyarországon A környezetvédelmi adóreform megvalósítását a környezet állapotának javítása, a gazdasági ésszerűség és a társadalmi igazságosság érvényesítése is elengedhetetlenné teszi, azonban ezt 15 követelik meg nemzetközi kötelezettségeink is. Ez felelne meg az EU számos hivatalos dokumentumában –

többek között az 1997. évi Amszterdami Szerződésben – követelményeknek. Az OECD Tanácsa már az 1972 évi C(72)128 számú ajánlásában rögzítette a következőket. (amit az elkövetkező években, egy sor dokumentumában és tanulmányában is megerősített) Olyan adóreformra lenne szükség, amely egyrészt az élő munka költségeit növelő adókat csökkenti, másrészt viszont a nagy energia- és nyersanyagfogyasztással járó tevékenységeket fokozottan terheli. Amennyiben ugyanis a környezetterhelés és - szennyezés „ára” hazánkban magasabb lenne, akkor mind a vállalkozások, mind a lakosság körében a jelenlegitől eltérő, környezetkímélő megoldásokat részesítenék előnyben. Kétségtelen, hogy minden termékre, szolgáltatásra, speciális szempontok szerint, és helyesen megállapított különadót – már csak az óriási adminisztrációs vonzatok miatt is – képtelenség volna kivetni. Az viszont könnyen

megvalósítható, hogy bizonyos tevékenységeket – például az energiafelhasználást, a földgáz hasznosítását – terhelje külön adó. Bármilyen fájdalmas, mégis tudomásul kell venni, hogy az energiaforrásaink végesek. Ha így folytatjuk, egy évtized múlva alig-alig termelünk majd földgázt, amelyet ezután egyre távolabbról kell majd importálnunk. Ha másért nem is, de ezért mindenképpen változtatni szükséges energiafelhasználási szokásainkon, mégpedig úgy, hogy közben a hatékonyság lehetőleg javuljon. (Például ne használjunk a jelenleginél több energiahordozót fűtésre, viszont fordítsunk több figyelmet és pénzt a házak, az ablakok szigetelésére. Ez mindenképpen jobb hosszú távú befektetés lenne.) A megfontoltan kidolgozott ökoadó bevezetése kétszeres nyereséggel járhat: - egyrészt csökkenne a környezetszennyezés, - másrészt a beruházók a visszakapott pénzből korszerűsíthetnék

technológiájukat. Nem a lakosság öncélú megterheléséről van szó, hanem olyan szükséges intézkedésről, amellyel javítani lehetne a meglehetősen elhanyagolt állapotú környezetünkön. A szennyező anyagok körébe – amelyekre az ökoadót kirónák – szigorúan olyan anyagok vannak besorolva, amelyek az Európai Unió országaiban szintén adóztatás alá esnek. (Svédországban például kétszer-háromszor nagyobb az adó mértéke, mint amelyekkel nálunk egyáltalán a tervezés szintjén kalkuláltak.) – Az elképzelések szerint az adó 90 százaléka fejlesztésre, korszerűsítésre visszakerül arra a területre, ahonnan a befizetés ered. Kizárólag környezetvédelmi célokra lehet majd ezt a pénzt költeni. A többféle ökoadó felhasználására egyetlen példa: a talajterhelési díj nagy része visszafordítható csatornázásra. A tervek szerint a beruházónak a helyi önkormányzat térítené meg a költségeket. 16 A

környezetterhelési díjak teremtik meg a megelőző környezetvédelem alapjait, mert nemcsak egy határértéket meghaladó kibocsátás, hanem a környezetbe juttatott anyag minden egysége után fizetik ezt. A határérték alatti kibocsátások együttesen már az egészségre is ártalmas terhelést okozhatnak. Ennek bevezetése a 1995 évi Környezetvédelmi törvény 60 paragrafusa ad lehetőséget. III/4. 2 Az ökoadó típusai Magyarországon A levegőterhelési díjjal a kéndioxidot, nitrogéndioxidot és szénmonoxid szilárd légszennyező anyagokat kibocsátóknak kell megfizetniük, leginkább a nehéziparban, illetve a szénerőművekben.(Ez az adónem Svédországban már régen bevezetésre került) Itt meg kell nézni milyen a magyarországi helyzetkép. Ezt szemlélteti a következő táblázat Szennyező anyagok CO 2 CO SO 2 NO X Szilárd (por) VOC CH 4 Freonok + halonok Ólom 1980 920 1633 273 577 1115 5, 255 0, 710 Kibocsátott mennyiség (et) 1990

1997 1997 az 1980 %-ban 72700 58236 63, 3 721 1010 635 40, 2 238 197 72, 2 205 136 23, 6 205 145 1215 1130 101, 3 5, 144 0, 025 3, 5 0, 579 0, 126 17, 7 3. táblázat A légszennyező anyagok kibocsátásának alakulása Magyarországon Forrás: Magyarország környezeti jövőképe Környezet és Fejlődés V. évfolyam 3 sz1994 Környezetpolitikai vizsgálatok Magyarországon (OECD jelentés) Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2000. 59-60 o 5. ábra Közlekedésből származó ólomemisszió trendje Magyarországon (t/év) 17 Az előző grafikonon a magyarországi ólom-emisszió trendje látható. Megállapítható, hogy jelentősen csökkenő a tendenciája. Ez a csökkenés tulajdonítható az ólomtartalmú anyagok visszaszorításának, az ólom tartalmú üzemanyagok megszüntetésének. A következő diagram a kén-dioxid kibocsátást mutatja meg a felhasználók szempontjából. 6. ábra A kén-dioxid (SO2) kibocsátás változása kibocsátó forrás

szerint (lakosság, ipar, hőerőművek) 1990 és 1996 között A szilárd szennyezőanyagok (por) után most már a mezőgazdaság is fizet környezetterhelési díjat. (pl a szárító porciklonjának, a kazánházak kéményeinek légszennyezése) A vízterhelési díj is 2004. január 1-jétől lép életbe, és érinti a csatornavállalatokon keresztül a lakosságot. Azok a beruházók, akik a szennyvíz tisztítása érdekében fejlesztenek, kedvezményben részesülhetnek. A vízterhelési díjat a vállalatok várhatóan beépítik a csatornadíjba, ám ez a díj nem jelentkezik ott, ahol a szennyvíz tisztítása megoldott. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő néhány városban azonban a csatornadíjak akár 20-35 százalékos emelkedését is jelentheti. Mivel ez a bevétel az önkormányzatokhoz kerül, így a szennyvíz- és csatornafejlesztések forrásául szolgálhat.(14) 18 A grafikon és a táblázat, megmutatja a magyarországi helyzetet, vízfelhasználás

és vízszennyezés szempontjából. 7. ábra Magyarország víztermelésének változása 1992-1996 között vízfajták szerint (millió m3) A következő táblázat a fő vízgyűjtőbe vezetett szennyvizekről ad tájékoztatást. Sajnos ma, még pl Budapestnél a felhasznált vízfelhasználás, több mint fele szennyvíz formájában tisztítatlanul folyik vissza a Dunába. Ez Bécsnél szinte 100 %-an tiszta vízként folyik vissza (3) Vízgyűjtő terület A szennyvíz minősége, 1000 m3/év összesen Tisztítatlanul elvezetve Csak Mechanikailag+ biológiailag mechanikailag részlegesen tisztítva teljesen Tisztítva Duna 505 248 206 980 84 111 88 824 125 333 Dráva 21 146 - 216 3 233 17 697 Tisza 180 670 30 064 11 271 56 824 82 511 Szennyezőanyagok-terhelés, t/év KOIx Összes oldott NH4-N anyag Extrahálható Összes lebegő anyag anyag Duna 126 062 366 157 7 786 6 480 50 996 Dráva 1 324 21 245 336 62 3 278 Tisza 22 930 167

679 147 1 322 11 426 4. táblázat A fő vízgyűjtők területén a felszíni vizekbe vezetett szennyvizek és szennyezőanyagtermelésének mennyisége, 1997 19 Talajterhelési díj: A talajterhelési díjat az önkormányzatok vethetik ki, és a bevételeket is a települések kezelik majd. Ezt kell 2004 július 01-től fizetni mindenkinek aki szennyezi a talajt, pl. nem köt rá a csatornahálózatra, még ha lehetősége lenne rá akkor sem Ennek mértéke 120 Ft/m3 Úthasználati díj: Nem tudták még megtalálni a módját, az igazságos teherviselést biztosító úthasználati díj bevezetésének. A külföldi gépjárműforgalmat nemzetközi egyezmények szabályozzák és ezért ezek a járművek nem, fizetik ki ezt az adót. Egyes számítások szerint 800 milliárdnyi kár érte eddig a magyar államot. (Levegő Munkacsoport) Ez váltaná ki a sztráda használati díjat és a súlyadót is. Ez az adó az önkormányzatnál maradna És felhasználhatná útjai

javítására is.(13) A környezetterhelési díjak díjtételeinek csupán 40 százalékát kell megfizetni jövőre, majd ez a következő években fokozatosan 60, 80, 90 százalékra nő, és 2008-ban éri el a 100 százalékot. A termékdíjak kivetését, hogy e termékek előállításánál, az átlagnál jelentősebb környezetszennyezés, illetve környezetterhelés fordul elő. (Ezen belül meg kell említeni a színes reklámanyagok kiadóit, terjesztőit, amelyek -az egyes számítások szerint - minden egyes háztartásban 1, 5 kg hulladék keletkezik) A következő táblázatban megmutatom milyen mértékű a fizetendő adók mértéke: DÍJTÉTELEK (a kohászatot és a fémfeldolgozást érintőek) Sor szám 1. Szennyező megnevezése Fizetendő díj Nitrogén-oxid 120 Ft/kg 2. Szén-monoxid 30 Ft/kg 3. Kén-dioxid 60 Ft/kg 4. Por 30 Ft/kg 5. Króm 8 800 Ft/kg 6. Higany 2220 000 Ft/kg 7. Kadmium 44 000 Ft/kg 8. Nikkel 8 800 Ft/kg 9. Ólom 8 800 Ft/kg 5.

táblázat Szennyezőanyagok kibocsátása után fizetendő levegőterhelési díj Forrás: MAGOSZ A DÍJ MÉRTÉKÉT a kibocsátott szennyező anyag mennyiségével arányosan állapítják majd meg, alsó értékhatár nélkül, így az érintett vállalkozói körben a kisvállalkozásokat is a díj fizetésére kötelezik. (16) 20 "A termékdíj célja, hogy költségnövelő hatása ösztönözzön a környezetszennyező termelés és felhasználás visszaszorítására" A termékdíj jelenleg az egyetlen ökoadó jellegű bevételi forrás, amely teljes egészében a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatba folyik be.(7) Magyarországon 1995-ben kiadott LVI. törvény a környezetvédelemi termékdíjról szól Ennek a törvénynek a célja a környezet és a lakosság megóvása. A fenntartható fejlődés jegyében ösztönöz energiatakarékos technológiák alkalmazására. A termékdíj fizetési kötelezettség több termékre terjed ki: - Gumiabroncs -

csomagolóeszközök - Hűtőberendezések és hűtőközegek - akkumulátorok - Színes nyomtatványok, szórólapok (kivétel: újságok) - kenőolajok, fűtőolajok - hígító- és oldószerek A termékdíj bevezetésével kiterjesztésével, jelentős környezetterhelési anyagok, felhasználását mérsékli a törvény és a rendelet. IV Befejezés Dolgozatomban bemutattam a Magyarországon most bevezetendő és Nyugat-Európa egyes országaiban már meglévő ökoadó rendszer azonos és eltérő vonásait. Ha az ökoadó bevezetését elmulasztjuk, akkor már rövidtávon is óriási kiadásokkal leszünk kénytelenek számolni. A lakosság pedig az egészségével fizetne az ártalmakért. Bevezetésének szükségességét mutatja, hogy ugyanazon problémákkal küzdünk a környezet megóvása érdekében. Egy komplex adóreform pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos juttatásokat –esetlegesen holland mintára – visszakapjon a befizető. Jelen pillanatban nem kell

elfelejteni azt sem, hogy még csak ilyen módszerrel lehet kényszeríteni a társadalom tagjaira a helyes környezettel szembeni magatartást. 21 Táblázatok és ábrák jegyzéke Ábrák jegyzéke 1. ábra A vezető tőkés országok környezetvédelmi beruházásai (1987) 2. ábra 7. oldal A környezetvédelem fontossága az EGK-országok lakosságának megítélése szerint 7. oldal 3. ábra Mitől fél az NSZK polgára? 8. oldal 4. ábra A magyar lakosság véleménye a környezetvédelem fontosságáról 5. ábra 14. oldal Közlekedésből származó ólomemisszió trendje Magyarországon (t/év) 6. ábra 17. oldal A kén-dioxid (SO2) kibocsátás változása kibocsátó forrás szerint (lakosság, ipar, hőerőművek) 1990 és 1996 között 7. ábra 18. oldal Magyarország víztermelésének változása 1992-1996 között vízfajták szerint (millió m3) 19. oldal Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat Néhány ásványi eredetű anyagkészlet

kimerülése (év) 2. táblázat Természet- és környezetvédelmi kiadások a Bruttó Nemzeti Termék %-ban 1980-1990 között 3. táblázat 6. oldal A légszennyező anyagok kibocsátásának alakulása Magyarországon 4. táblázat 1. oldal 17. oldal A fő vízgyűjtők területén a felszíni vizekbe vezetett szennyvizek és szennyezőanyag-termelésének mennyisége, 1997. 5. táblázat 19. oldal Szennyezőanyagok kibocsátása után fizetendő levegőterhelési díj 20. oldal 22 Irodalomjegyzék 1./ Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei 2./ Buday - Sántha Attila: Környezetgazdálkodás 3./ Fodor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon 4./ Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről 5./ Magyar Természetvédők Szövetsége: A Prágai Konferencia 6./ Dr.Info –egészségügyi magazin 1998 7./ Magyar Nemzet Online 2003. X 13 8./ Magyarország. hu 2003 X 10 9./

Korridor –Privátbankár -Cikkek: Széleskörű áremelkedést hozhat az ökoadó 2003. IX 24 10./ Gyorsan nő a német ökoadó bevétel 2003 8 évf 4 sz 11./ ŐV 90/2 : Ökoadó 12./ Mancs X évf 44 sz 1999 október 13./ VG hu Világgazdaság Online: 2003 XI 18 14./ MNO Magyar Nemzet Online 2003 06 11 15./ Dr Info wwwinfohu Bűn és bűnhődés 16./ Metalforum c Műszaki újság 2003 november 31 szám 23