Jogi ismeretek | Büntetőjog » Orbán József - A jog konvergenciája a természettudományok felé a Bayes Analízis apropóján

GLOSSA IURIDICA – BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK Orbán József A jog konvergenciája a természettudományok felé a Bayes Analízis apropóján A jog és a természettudományok viszonya A hazai jogi kultúrában napjainkig szinte még mindig általános beidegződés, hogy a jogtudomány egyfajta „fényes elszigeteltségben” létezhet a természettudományok mellett, annak ellenére, hogy Erdei Árpád már 1969-ben a kibernetika jogi alkalmazása kapcsán a „lehet és kell használni” szófordulattal tényként kezelte a változtatás szükségességét.1 A jogtudomány problémahalmazában - különös tekintettel az egyes alapjogok feletti uralmára, s azzal járó felelősségi kérdésekre - egyre több alkalommal fordul elő a természettudományi bizonyíthatóság igénye. A jog, s azon belül a büntető eljárásjog szereplői a média mindent átszövő hatalma és a nyilvánosság bevonhatósága következtében napi szereplőkké, sőt közszereplőkké váltak. Az

ismertség kétélű fegyver, hiszen az egyes bűnesetek kapcsán egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak Justicia szolgálóinak hibái is. A közvélemény igazságszolgáltatási hibákkal szembeni intoleranciája növekvő tendenciát mutat.2 A diktatórikus rendszerekben a jogalkalmazással szemben csak elvi igény a hibátlan működés, de a jogállamiságot deklaráló társadalmak esetében a hibák számának csökkentése nem csak a hatalom elvárása, hanem a szakmaiság presztízsmegőrzésének is a kulcsa. Az ítélethibák következményeképp keletkező kártérítési igények gazdasági hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni A természettudományos vívmányok egyre inkább szétfeszítik alkalmazási területük burkát, kikövetelve szükségszerű használatukat. Egyre több tény támasztja alá a vallomások – ideértve egyaránt a laikus és professzionális szóbeli megnyilvánulásokat – értékének kétességét,3 s ezzel egyenes arányban a

tárgyi bizonyítékok felértékelődésének lehetünk szemtanúi. A vallomások, szóbeli nyilatkozatok esetén fontos hihetőségük kellő bizonyosságú alátámasztása, a tárgyi bizonyítékok esetén viszont a tényálláshoz kapcsolódó relevanciájuk lényegi kérdés. Mi több olyan szakmai véleményt is ismerek: „Illúzió csupán a bírói figyelmeztetés alapján elhinni, hogy a tanú igazat mond!”4 Az okiraton szereplő aláírás és szöveg időben való viszonya alapvetően befolyásolja a levonható következtetéseket A vallomások azonossága vajon az eljárás alá vont személyre vonatkozóan egymást erősítően terhelőek, avagy a vallomások gondatlanságból, illetve szándékosan a tanúkra nézve együttesen lehet terhelő bizonyíték, megalapozva a hamistanúzás tényállását. A természettudományi vívmányok a nyomozati szakot lezáró vádemelésig az ügyészen, azt követően pedig a szakértőn keresztül jutnak a tárgyalóterembe.

Ilyenkor nem szabad csak a kézzelfogható műszaki eszközökre korlátozni a felhasználható eszközök tárházát, hanem kiterjesztően értelmezendő az elméleti kutatások tényfeltárásra vonatkozó eredményeire. A jog, mint társadalmi intézmény csak akkor teljesülhet ki, ha megbízható természettudományos cölöpökön is áll. Mi a jogtudomány tényleges elvárása a természettudomány felé? Indokoltan zárja ki az irreleváns tényeket, súlyozza az eljárás során figyelembe veendő bizonyítási eszközöket, nagyítsa fel a fontos, de alig észlelhető bizonyítékokat és a lehető legnagyobb mértékben szűrje ki a zavaró szubjektív elemeket. Hangsúlyozni kell, ezek eszközök amelyek – Pokol Béla szóhasználatát ide idézve5 – nem alacsonyítják a bírákat „szubszumáló automatákká”, hanem a bírói bölcsesség és a tudományosan feltáratlan intuíció tényszerű alátámasztását segítheti. A kriminalisztika, a

természettudományok és a Bayes módszer kapcsolata A bizonyosság becslése, a valószínűség számítása, a logika, az oksági kapcsolatok feltárása, a döntéselmélet, a gyökér ok analízis, a független komponensek analízise, a játékelméleti kutatások eredményei – melyekben szá1 Erdei Árpád: A kibernetikai, matematikai és logikai módszerek jogi alkalmazásával kapcsolatos néhány problémáról.* In.: Gödöny József: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok IX. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972 241o *(A tanulmány az Országos Kriminalisztikai Intézetben 1969-ben végzett tanulmány alapján készült.) 2 Kovács Lajos: A Mór megtette. (Az elmúlt évek legmegrázóbb gyilkosságai) Korona Kiadó Budapest, 2009 355-357 o és 366-371 o 3 Fontos megjegyezni, hogy a humán vallomások megbízhatóságát elemezve, kutatások megerősítették, hogy a tanúvallomás megbízhatósága közel azonos, akár civil, akár hivatásos

állományú tanúról van szó. 4 A forrást itt nem kívánom megjegyezni. 5 Pokol Béla: A bírói hatalom. Századvég Kiadó, Budapest, 2003, 57 o 42 Glossa Iuridica – III. évfolyam 1 szám • wwwglossaiuridicahu GLOSSA IURIDICA – BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK mos kivándorolt hazánk fia Nobel díjjal elismertként6 is adott értéket – kezdenek beszivárogni7 a kriminalisztika eszköztárába. A nyomozás során egyre kevésbé meglepő az új természettudományos vívmányok használata, de a tárgyalóterembe még mindig nem tudnak bejutni és kellően bizonyítani hasznosságukat. Kevéssé érthető a távolságtartás, hiszen a bíró elektronikus leveleit szűrő vírusellenőrző program is felhasználja a Bayes Analízist a rontó szándékú küldemények karanténba helyezéséhez. Idevágó példaként8 említhető meg, hogy Ronald Reagan nagyszámú (1000 feletti) rádióbeszéde felkeltette ellenfelei kíváncsiságát, megvizsgáltatván az elnök

tollához köthető beszédek számosságát, illetve azok viszonyulási mélységét, melyhez a szakértői csoport a Bayes módszert használta fel.9 Az elmélet szülőatyjáról néhány adatot az iránta való tiszteletből is meg kell említeni. A Délkelet-Angliában 1702-ben született Thomas Bayes nonkonformista lelkipásztor filozófia és matematika iránti elkötelezettségét és munkásságát kortársai azzal is értékelték, hogy 1742-ben beválasztották a londoni Royal Societybe. A hagyományos gyakoriság alapú statisztika objektív megfigyeléseken alapuló módszerével szemben, a bayesi módszertan szubjektív tények szűrésére és feldolgozására is alkalmas. 1763-ban – halála után két évvel – jelent meg értekezése a „Tanulmány a problémamegoldás valószínűségelméleti megközelítéséről”10. A kis terjedelmű, esszé formátumú alapmű történeti háttere kevéssé ismert. A matematika történetének kutatói számos cikket,

értekezést publikáltak a módszer fejlődéséről. Elmondható, hogy a kezdeti nyugat-európai lelkesedést követő hibás alkalmazások a fejlődést átmenetileg megállították, s az orosz iskola képviselői Bunyakovszki, Csebisev, Kolmogorov - hogy csak a legjelentősebbeket ismertessem -, alaposan továbbfejlesztették a valószínűségszámítás elméleti hátterét. Az orosz sikerek új lendületet adtak a nyugati fejlődésnek, s mára a tudományos élet – különösen az amerikai – minden területén kivívta létjogosultságát a valószínűségszámítás alkalmazása. Az addig létező, s csak lassan fejlődő Bayes-i matematikai statisztikai elméletet – amely a feltételes valószínűség számításával foglakozik – a XX. században újra felfedezik, az ipar egyre szélesebb területén alkalmazást nyer, majd 2002 után az informatika terén az elektronikus levelezés spam szűrésében indult el igazi hódító útjára. A Bayes Analízis

létjogosultsága a kriminalisztikában A fentiekből kiemelt Bayes Analízis jogi alkalmazási kutatási területen Katona Géza11, Király Tibor12 és Kertész Imre13 már több évtizeddel ezelőtt is publikálta annak alapjait. Katona Géza – a külföldi példákkal is alátámasztott használhatóságra – külön fejezetet szentelt kriminalisztikai témájú publikációjában.14 Tremmel Flórián15 16 több művében is felhívja a figyelmet a Bayes módszer használhatóságára, s a Bócz Endre17 szerkesztette kriminalisztikát összefoglaló műben is megemlítésre kerül, de a tárgyalótermi megjelenés még várat magára. A matematikai részletezés minimalizálása mellett tekintsük át, miért érdemes a jogalkalmazónak a Bayes Analízist megkedvelni, vagy legalább a módszert alkalmazó szakvélemény megalapozottságát elfogadni. A szubjektív valószínűség kérdéskörének kezelése az egyik nyomatékos érv, ami miatt a kriminalisztika művelőinek

érdeklődését felkeltette A Bayes módszer nem csodalámpás, amely rávilágít a bűnelkövetőre, de segít a bizonyítás során – megerősíthet, vagy gyengíthet vélelmeket – növelve a döntés vagy az ítélet megalapozottságát. A tanúvallomások mindegyike törvényszerűen szubjektív, a büntető eljárás során viszont objektivitásra kell törekedni A gyakorisági valószínűségszámítás az egyidejű szubjektív vélemények egybeesésén keresztül téves következtetések levonására ad lehetőséget. Az a priori valószínűségek ismerete erősíti az a posteriori következtetések 6 Teljesség igénye nélküli felsorolás: Harsányi János: Játékelmélet, Lénárd Fülöp: Atommodell, Zsigmondy Rihárd: Kolloidkémia, Gábor Dénes: Holográfia, stb. 7 A „beszivárgás” szó használata itt kifejezett kritikai észrevételezés, mert akkor, amikor a földrajzilag távollévő Amerikai Egyesült Államok, vagy Ausztrália már a gyakorlatban

alkalmazza az új módszereket, akkor a „vén Európa” csak követésen, s nem az élre törésen gondolkodik. 8 Utalás arra, hogy írásszakértői területen is analóg módon használható a Bayes Analízis. 9 Airoldi, Edoardo M.; Anderson, Annelise G †; Fienberg, Stephen E; and Skinner Kiron K: Who Wrote Ronald Reagan’s Radio Addresses? Bayesian Analysis (2006) 1, Number 2, pp. 289–320 10 Bayes, Thomas: An Essay towards solving a Problem in the Doctrine of Chances. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 53. London, 1763 pages 370-419 11 Katona Géza: A nyomok azonosítása a büntetőeljárásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1965 12 Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán, Budapest 1972, 260.oldal 13 Kertész Imre: A tárgyi bizonyítékok elmélete a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika tudományában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1972. 14 Katona Géza: Kriminalisztika és a bűnügyi tudományok.

(Gondolatok a 21 század kriminalisztikájáról) BM Kiadó, Budapest, 2002 168-186. o 15 Tremmel Flórián: Bizonyítékok a büntető eljárásban. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs, 2006 125, 16 Tremmel, Flórián – Fenyvesi, Csaba: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs, 2005 291 oldal 17 Bócz Endre (szerk.) Kriminalisztika 1-2 BM Kiadó, 2004 80-82 o Glossa Iuridica – III. évfolyam 1 szám • wwwglossaiuridicahu 43 GLOSSA IURIDICA – BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK helyességét és megfordítva is. Egyszerű példával lehet igazolni a fenti hipotézis valóságtartalmát A nyári nagy melegben az út távoli szakaszán a szemlélők víztócsát vélnek látni. A vélelmezett tócsához érve az eltűnik A példa azt kívánja szemléltetni, hogy valótlan tartalmú tanúvallomáshoz még rossz szándék sem szükséges, illetve attól, hogy több szemlélő ugyanazt látja egyszerre, nem növeli meg a vélelem

valóságtartalmát. Más megfogalmazásban az interszubjektív észlelések koincidenciája18 nem szükségszerűen eredményezi a levont következtetések objektivitásának növekedését. Itt válik fontossá az a priori valószínűségek ismerete, azaz ha ismert, hogy egy adott feltételrendszer fennállásakor az átlagostól eltérő észlelés várható, akkor azt az észlelések egybeesésekor is, mint „bizonyítékrontó” tényezőt kell figyelembe venni. Más példával élve a tanú vallomásában szereplő tárgy, például gépjármű színére vonatkozó állítást korrigálni kell a megvilágítás színészlelést torzító hatásával, tehát nem mindegy, hogy a helyszínt milyen színhőmérsékletű fényforrás19 világította meg. Egyszerűsítve, ha ismert, hogy adott – természetes fénynél észlelt – szín, nátriumgőz vagy higanygőz fényforrás az észlelőben milyen érzéki csalódást okoz, akkor vagy az erre vonatkozó korrekciós faktort

kell figyelembe venni, vagy az esemény rekonstrukciójakor ragaszkodni kell mindenben az eredeti körülményekkel való legnagyobb egyezőség biztosításához. A tétel egyszerűsített formája események közötti valószínűségi kapcsolatot (P) vizsgál. Az elsőnek tekintett esemény (A) valószínűsége (P(A)), míg a második esemény (B) valószínűsége (P(B)). Feltételezzük, hogy a két esemény között oksági kapcsolat áll fenn, és a jelzett valószínűségek ismertek. A P(A) az A eseményt a priori valószínűségnek is nevezik, amely – különös tekintettel a kriminalisztikai alkalmazásra – valamilyen múltbeli tény létezésére vonatkozó hipotézis. A „B” esemény valamilyen később megfigyelt, a posteriori esemény Az egyszerűsített vizsgálat első tárgya, hogy „B” esemény akkor következett be, ha megelőzően „A” hipotézisen alapuló tény valószínűsíthetően létezett. A „B” esemény „A” eseménytől függő

bekövetkezésének valószínűsége a P(B|A) jelöli a feltételes valószínűséget. A kriminalisztikában fordított az elvárás, azaz a hipotézis helyességének valószínűségét kell megadni, azaz mekkora a valószínűsége „A” hipotézis helyességének, ha „B” esemény bekövetkezett, amit P(A|B) forma jelöl. A P(A|B) hipotézis valószínűségét a P(B|A) feltételes valószínűség és a P(A)/P(B) szorzatával kapjuk, s így a fentiek szerint az alapképlet: Összegezve, az alapképlet a hipotézis helyességének mértéket adja. Ez hangsúlyozandó, mivel kissé elnagyolt vélemények már napvilágot láttak, amely az elkövető bűnösségének valószínűségét vonta le következtetésképp. A teljesség igénye nélkül ezzel kapcsolatos észrevételeimet az alábbiakban jegyzem meg. A Bayes módszer(t) a) alkalmazó szakértő vagy szaktanácsadó nem veheti át a bíró szerepét; b) a bíró értelmezés nélkül nem alkalmazhatja a – nagy

valószínűséggel – kellő jogi ismeretekkel nem rendelkező szakértő, vagy szaktanácsadó következtetéseit; c) valószínűségi tényeket szolgáltat, ezért későbbi ellentétes tények feltárása nem a szakértő, vagy szaktanácsadó hibáját, hanem a vizsgálatba korábban bevont tények elégtelen voltát mutatja; d) az elégtelen mennyiségű tényekből levont téves következtetés, oly mértékben róható fel a véleményalkotónak, amennyiben tudomással bírt arról, hogy a véleményt érdemleges tények hiányában formálták; e) a nyomozati szaktól az ítélet indoklásáig mindenütt lehet használni; f) a tények, mint tárgyi bizonyítékok, avagy tanúvallomások minősítésére is használható. A fentiek is bizonyítják, hogy a módszert kellő körültekintéssel kell alkalmazni, a vizsgálatba vont tények illetőleg a következtetések tekintetében egyaránt, ami a módszer finomítására szólít, illetve a kiterjesztett számítások

alkalmazására. A Bayes tétel alkalmazása teljes eseményrendszerre, avagy a kriminalisztikai alaposság javítása A matematikai eseményrendszer20 kriminalisztikai felfogásban többféleképp értelmezhető, függően attól, hogy a vizsgálat egy adott nyomozás során feltárt tényre, a bíró ténybeli kérdésére, vádemelésre, avagy az ítélet 18 Egy eseménnyel kapcsolatosan több, azonos egyedi észlelésen, s ennek következményeképp kialakuló egyéni meggyőződésen alapuló – egymástól függetlenül kialakult – nagyszámú, sőt kizárólagosan azonos vélemény sem jelenti automatikusan a tény észlelésével kapcsolatosan az objektivitás beállását. 19 Pl.:Izzólámpa, higanygőzlámpa, nátriumgőz-lámpa, avagy fénycső 20 Prékopa András: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1974 54 o 44 Glossa Iuridica – III. évfolyam 1 szám • wwwglossaiuridicahu GLOSSA IURIDICA – BŰNÜGYI

TUDOMÁNYOK megalapozására szolgál-e. A számítások bonyolultsága a felsorolásnak megfelelően hatványozottan növekszik Vizsgáljuk meg a Bayes tétel alkalmazását egy adott tényre vonatkozó eseményrendszerben! Amennyiben feltételezzük, hogy alkotja a teljes eseményrendszert akkor P(B) valószínűségére a következőképp terjeszthető ki a meghatározás21: A fentiek alapján a Bayes tétel a teljes eseményrendszerre vonatkozóan az alábbiak szerint bővül: A képletből kisejlik, hogy számítástechnikai háttér szükséges a gyakorlati alkalmazásához. A Monty Hall paradoxon22 alkalmazási lehetősége a kihallgatási taktikában A cím sejtelmesen hangzik jogászi füleknek, pedig a problémával mindenki találkozott, aki tévécsatornák nyereménnyel kecsegtető műsorait nézte. A műsorvezető három ajtót mutat, melyből egy mögött található a nyeremény A játékos választ a három ajtó egyikéből, a műsorvezető pedig a nem választott

két ajtó közül a biztosan nyereményt nem rejtőt tárja fel. Melyik legyen a játékos következő választása? A már korábban megjelölt, vagy az előzőekben ki nem nyitott? A Bayes tétel segít az esélyek növelésében! Az alapképletet felhasználva belátható, hogy mindhárom ajtó választása azonos esélyt rejt a játék kezdetén, azaz egyformán 1/3. A paradoxon abban rejlik, hogy az első ajtót kinyitva mindenki úgy érzi, hogy az esélyek egyformán 50-50%-ra nőttek, holott a Bayes tétel rávilágít, hogy ez távolról sem így van. Egy rövid levezetés ide kívánkozik! A játékos az egyes ajtót jelölte meg, a játékvezető a hármasat nyitotta ki, s ekkor a valószínűségek a következőképp alakulnak: A számításokból látható, hogy a játékvezető által mellőzött ajtó választása a játékos nyerési esélyeit megduplázza. A fentieket különböző számítógép programozási nyelveken is lefuttatták, és kis eltéréssel

bizonyították a paradoxon eredményét.23 Figyelembe véve, hogy a játékosok nem ismerik a játék elméleti hátterét, nem élnek esélyeik növelésével. Nézzük más szemüvegen keresztül a helyzetet! A játékvezető a taktikájával csökkenti a tévétársaság által kifizetendő nyeremény esélyeit! Használjuk ezt a tényt, a nyomozás hatékonyságának növelése érdekében! A játék kriminalisztikai alkalmazásában nincs semmi, ami jogilag kifogásolható, javítja a kihallgatás, azaz a nyomozás esélyeit, amit egy egyszerű példával támasztok alá. Súlyos kimenetelű kocsmai verekedés három gyanúsítottjának kihallgatása folyik. A kihallgatást végzőnek rendelkezésére állnak közvetett bizonyítékok arról, hogy ki volt az életellenes cselekmény elkövetője, de a „bizonyítékok királynője”, a beismerő vallomás még 21 Gerőcs László, Vancsó Ödön: Matematika. Akadémiai Kiadó, Budapest 2010 1271-1276 o alapján 22 Az eredeti

felvetés Selvin, Steve tollából jelent meg (1975. február) az American Statistician hasábjain „A problem in probability (letter to the editor)” címmel. Az alapötletet Monty Hall – az amerikai televíziózás egy játékának műsorvezetője – által „Let’s Make a Deal” című műsorban került megvalósításra. A paradoxon így ténylegesen az ő nevét viselve került be a matematikatörténelembe 23 http://rosettacode.org/wiki/Monty Hall simulation Glossa Iuridica – III. évfolyam 1 szám • wwwglossaiuridicahu 45 GLOSSA IURIDICA – BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK hiányzik. Mindhárom gyanúsítottnak ugyanazt a kérdést teszik fel: kinek a kezében volt a sérülést okozó, de elkövetőre utaló anyagmaradványt nem tartalmazó eszköz? Mindhárman tagadnak, s ebből kettő valóságnak megfelelően, akik ráadásul nem tudják ki volt a tényleges elkövető. Mindenki csak a saját – verekedésben betöltött – szerepére emlékszik többé-kevésbé

tisztán A tényleges elkövető bizonyosan tagadni fog, s a másik kettő egyikére tesz terhelő vallomást, avagy tagadja, hogy emlékezne az elkövetés körülményeire. A másik két gyanúsított pedig véletlenszerűen tesz terhelő vallomást S itt fedezhető fel az analógia: vélelmezhető, hogy a tényleges elkövető tagadni fog. A fenti módszert megfelelő taktikával alkalmazva, az elkövetőben fokozottabban növeli a stressz szintet, ezért poligráfos technikával kombinálva javítja annak hatásfokát. A példák bizonyítják, hogy a Bayes módszer használható a büntető eljárás során. Együtt alkalmazva más, ismert kriminalisztikai módszerekkel új szinergiák jelenhetnek meg, de arra is rávilágítanak, hogy megmarad a justizmord kockázata, ami továbbra is a bíró felelőssége. Ez nem a módszer szükségtelenségét, hanem a bírói bölcsesség szükségességét indokolja. A természettudományos vívmányok alkalmazásának célja, hogy

segítsék a bíró döntéseinek kellő megalapozottságát, de a legkifinomultabb matematikai módszerek, illetve a számítógépek sem fogják jó ideig megkérdőjelezni a bírói pulpitus létét. 46 Glossa Iuridica – III. évfolyam 1 szám • wwwglossaiuridicahu