Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Bojtor Emese - EU adatok elemzése a megtakarításról és felhalmozásról

Nyíregyházi Főiskola Gazdálkodási és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Összehasonlító gazdaságtan EU adatok elemzése a megtakarításról és felhalmozásról Készítette: Bojtor Emese 2003/2004.tanév Ifélév II.évfolyam Ccsop Levelező tagozat Nyíregyháza, 2003. november 30 1 Dolgozatomban európai uniós adatokat fogok bemutatni, és feldolgozni, 1999-től napjainkig. Ahhoz, hogy a kormány elkészíthesse az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai és költségvetési irányelveket, mindenképpen szükség van arra, hogy a vezetés több éves prognózissal rendelkezzen. Nem lehet új gazdaságpolitikai döntéseket hozni, hogy ne történjék meg legalább az elmúlt két év gazdasági eseményeinek elemzése és ne készüljön előrejelzés a következő három éves időszakra. A gazdasági folyamatok ugyanis nem szoríthatók bele egyetlen naptári évbe. Azoknak általában előzményeik vannak és következményeik lesznek. A

döntéshozó szempontjából lényeges, hogy legyenek tisztába az előzményekkel és számoljanak a várható következményekkel. A stabilizációs lépések nyomán megtorpant gazdasági növekedés újraindult. Az ezred fordulóra elérte a 4-5 %-os mértéket, mely hosszabb távra is megtartható. A növekedés főbb hordozói a ma is dinamikus export, valamint egyre inkább a beruházások lehetnek. A beruházások élénkülése már 1996. év végén megkezdődött A gazdasági teljesítmény növekedésének a termelékenység, a versenyképesség emelkedéséből kell származnia. Ez ad lehetőséget az életszínvonal javulására. Noha a munkaerő forrás kis mértékben emelkedik, a gyorsuló gazdasági növekedés több munkahelyet is teremt, ami hosszú idő után a foglalkoztatási helyzet javulását, a munkanélküliség további lassú mérséklődését eredményezheti. A gyors strukturális átalakulás és a kiéleződött egyensúly hiány miatt

tartósan megnövekedett infláció tényezői mára javarészt megszűntek. Így reális cél, hogy az inflációs ráta egy számjegyű maradjon. A gyorsan mérséklődő kamatszínvonal jótékony hatást gyakorol a költségvetés kamatkiadásaira. 2 A TARTÓS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS EGYENSÚLYI FELTÉTELEI: Fontos, hogy az elinduló növekedés ne borítsa fel az 1996. végére elért kedvező egyensúlyi pozíciókat. A gazdasági növekedés akkor lesz egyensúlyban, ha a versenyképesség erősödésén alapul. Ez akkor lesz lehetséges, ha a szükséges tőke biztosítható, továbbá emelhető a tőke és a munka hatékonysága. A fenntartható gazdasági növekedés elindulásával már van lehetőség az életszínvonal emelésére is. Jelenleg 4-5 % a gazdaság növekedési üteme, ez továbbra is tartható, ha a növekedés export orientált marad és a beruházások dinamikus bővülésére támaszkodik. Az életszínvonal javulása csak szerényebb ütemben a

termelékenység emelkedésére támaszkodva követheti ezt. 1997-2000 között a beruházási ráta 21-ről 27 %-ra növekedett, a felhalmozási ráta pedig a növekedéssel járó készlet bővülés miatt ennél is magasabb lehet. Mindez a gazdasági teljesítmény tartós dinamizmusát, a fejlett országoktól való lemaradásunk megállítását teszi lehetővé és hosszú távon a felzárkózás megkezdésére nyújt esélyt. Olyan gazdasági növekedés tartható fent, amikor a külső nettó adósság állomány aránya a gazdaság teljesítményéhez képest nem emelkedik. Ezzel összhangban az államháztartás hiánya csak olyan mértékű lehet, hogy az államadósság a GDP-hez viszonyítva tartósan mérséklődő, valamint biztosítani kell az infláció tartós csökkenését is. Az államháztartással szembeni követelménynek azt lehet ma tekinteni, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának aránya az emelkedő GDP-hez képest fokozatosan normális,

hosszabb távon is elviselhetővé csökkenjen. Ehhez az államháztartás konszolidált hiányának arányát a GDP-hez képest nem kívánatos emelni, illetve valamelyest mérsékelni indokolt. Az EU-ban a monetáris unió tagjai számára előírt 60 %-os államadóssági és 3 %-os deficit maximum küszöb értéket egyaránt el tudjuk érni. A kamat kiadások magas arányát tekintetbe véve továbbra is szükség van elsődleges államháztartási többletre. Az államháztartás bevételei autonóm módon szűkűlnek /Az 1998tól megszűnő privatizációból származó költségvetési bevételeken túl a GDP arányában mintegy 2,5 % bevétel kiesést okoz a vámpótlék megszűntetése, a jamburgi gázvezeték árbevételének megszűntetése, a bányajáradék csökkenése/. A nagyobb kiadásokat csak a bevételek más módon való növelésével, leginkább adóemeléssel lehetne finanszírozni. A jelenlegi számítások természetesen feltételezik az adóbehajtás

hatékonyságának javítását is. 3 A hatékonyság, a versenyképesség javulásán alapuló gazdaság fejlődési pálya feltételezi a humán értékek védelmét. Növeli a foglalkoztatás politika jelentőségét, fejlett oktatási rendszert, működőképes egészségügyi ellátást igényel. Az állami intézmények, szervezetek igénybe vételéről, annak módjáról egyre inkább az érintett, a lakosság dönt. Ennek eredményeként javítani kell a szolgáltatások színvonalát, az állami intézményrendszer szervezettségét, fedezetet teremtve az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozók bérhelyzetének javítására is. Az egészségügyi intézményrendszer átalakulásának következtében a mainál hatékonyabb egészségvédő tevékenység kialakítása a cél. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy a közoktatási törvény végrehajtásával elindított szerkezet átalakítással megvalósulnak-e a kitűzött célok. A

szakképzés területén az Országos Képzési Jegyzék bevezetése és a munkaerő piac igényeihez történő jobb igazodás hosszabb távon csökkentheti a munkanélküli fiatalok számát. Az iskolarendszerű szakképzésben növekszik az érettségire épülő képzés aránya. ANTIINFLÁCIÓS POLITIKA: Az infláció mérséklés hosszú távon alapfeltétele a kellően gyors fenntartható gazdasági növekedésnek. Az árstabilitás alapvető fontosságú Az infláció csökkentése azonban nem mehet végbe olyan módon, hogy a gazdaságpolitika más fontos céljait /növekedés, egyensúly/ ennek áldozatául szánnánk. Az infláció csökkentése érdekében a belföldi kereslet korlátozása a fő módszer. Nemzetközi példák alapján az állítható, hogy az inflációnak csökkentése többnyire pozitív hatással járt a növekedésre is. Így a versenyképesség és a pénzügyi egyensúly megőrzése, továbbá az életkörülmények, a reálbérek javulása mellett

kell az infláció csökkenését elérnie. A gazdaság pénzügyi tevékenységének stabilizálásához elsősorban a kormány eltökélt akaratára, az infláció leküzdéséhez a társadalom meggyőzésére és együttműködésére van szükség. 4 Az infláció önmozgásában a béralakulás és az árfolyam mozgások szerepe kitüntetett. Jelenleg a bérek hatása tekinthető kulcskérdésnek, tekintettel arra, hogy egyaránt megjelenik az infláció keresleti és költségoldali tényezői között. Időszak Bruttó Bruttó Nettó Reálkereset keresettömeg átlagkereset átlagkereset 1995 115,9 116,8 112,6 87,8 1996 119-120 120,4 117,4 95,0 1997 Kb. 120 Kb. 120 121-122 Kb. 102 1998 114-115 114-115 115-116 Kb. 102 1999 113-114 112-113 112-113 Kb. 102 2000 111-112 110-111 110-111 102-103 Az infláció sikeres megfékezéséhez az inflációt befolyásoló politikák együttes alkalmazása szükséges. Az antiinflációs

gazdaságpolitika összehangolt magatartást tesz szükségessé minden gazdaságpolitikai eszköz használata során. 1999:ÉV ELEMZÉSE Az 1999. év összességében eredményes év volt a magyar gazdaság számára Kiderült, hogy az üzleti szféra fejlődési és alkalmazkodási képessége jobb a feltételezettnél. A GDP növekedése a megelőző két évihez képest kissé lassú, 4,5 %-os volt, de így is mintegy kétszerese az EUországok átlagának, amely az 1998. évi 2,7 %-ról 1999 évre 2 % körülire csökkent A cserearányok azonban romlottak, az ezzel korrigált GDP csak kb. 3,5 %-kal emelkedett A fogyasztás a GDP-nél kissé gyorsabban, a beruházások pedig az előző évinél jóval lassabban emelkedtek /6,6 %-kal/. 5 1999. évre a magyar gazdaság erőteljesen integrálódott a világgazdaságba, mindenekelőtt az Európai Unióba, a külföldi befektetések nyomán a hazai ipar nemzetközi versenyképessége érdemben javult. Ez a növekedés azonban

szinte kizárólag az idetelepült multinacionális cégek exportjának volt a következménye. A külkereskedelmi deficitnek viszonylag szerény emelkedését ugyancsak a magyar gazdaság a vártnál jobb exportképessége magyarázza, hiszen a behozatal szintén dinamikusan, 14 %-kal bővült. A foglalkoztatás kb. 1,5 %-kal nőtt, a munkanélküliek száma lényegében változatlan maradt A fogyasztás növekedését a reáljövedelmek dinamikus emelkedése és a megtakarítási ráta érzékelhető visszaesése alapozta meg. A bruttó keresetek a költségvetési szférában 19,2 %-kal, a versenyszférában 14,8 %-kal nőttek. A vártnál nagyobbnak bizonyult a személyi jövedelemadó terhelés és az infláció, ezek fékezték a reáljövedelem emelkedését. Csökkent a háztartások nettó pénzügyi vagyonának növekménye, ebben döntő szerepe volt annak, hogy a nominális kamatok az infláció emelkedésének időszakában is csökkentek. Az államháztartás GDP-hez

viszonyított 3,9 %-kos hiánya megfelel a költségvetési törvényben előirányzottnak. A folyó fizetési mérleg 2 milliárd eurós hiánya jóval kedvezőbb az év közben prognosztizáltnál, a javulásban a dollár euróhoz viszonyított erősödésének is szerepe volt. Az ország nettó adósság állománya tulajdonosi hitelekkel együtt kb. 1,5 milliárd euróval csökkent. Éves átlagban a fogyasztói árindex jelentősen csökkenve 10 % körül alakult, ez azonban csaknem 1 százalékponttal magasabb volt mint az előző évben. A Pénzügyminisztérium 1999.évi gazdasági jelentése szerint az eredmények közel állóak az előzetes prognózishoz. Annak ellenére, hogy a gazdaság az előre láthatónál nagyobb kihívásokkal került szembe, csak kis mértékben lassult a növekedés lendülete, megvalósult a tervezett inflációs ütem. Ebben mind a gazdaságpolitika döntései, a gazdasági szereplők, valamint a gazdálkodás feltételeinek változása fontos

szerepet játszottak. 6 2000. ÉV GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE A 2000. évi költségvetési törvény 4-5 %-os gazdasági növekedést, évi átlagban 6-7 %-ra mérséklődő inflációs ütemet, s a GDP arányában 4,5-5 %-os folyó fizetési mérleg hiányt, illetve 3,5 %-os államháztartási deficitet tartalmaz. A gazdasági növekedés üteme becslés szerint a GDP 4,2-4,5 %-kal emelkedhetett. A 2000évi növekedési ütem mai megítélés alapján legalább eléri, vagy meg is haladhatja az eredetileg prognosztizált felső határt. Keresleti oldalról a gazdasági növekedés tényezője, hogy továbbra is dinamikusan nő az export. A multinacionális cégek gyorsan bővülő kivitele mellett egyre kedvezőbb a belföldi kis- és középvállalkozások exportteljesítménye is. E tendencia folytatódása várható továbbra is. A világgazdaság növekedése 3-ról 3,5 %-ra, a világkereskedelemé 5-ről legalább 7 %-ra emelkedik. Az Európai Unióban gyorsul a növekedési

ütem. A hazánkhoz hasonló feltörekvő piacok iránt várhatóan tovább nő a befektetői érdeklődés. 2000-ben emelkedő ütemben bővülnek a beruházások, ezt a vállalkozási szférában alátámasztja a bővülő saját forrás képzés és hitelállomány bővülés, az államháztartásban az infrastrukturális programok, a lakosság körében pedig fellendültek a lakásépítések. Számottevő mértékben tovább emelkedik a fogyasztás is, bár -feltételezve, hogy a megtakarítási ráta nem csökken tovább– az ütem valamivel mérsékeltebb lesz. Kínálati oldalról 2000. évre további ütemnövekedés figyelhető meg Az infláció 1999 évben a tervezett kereteken belül maradt, a fogyasztói árszint évi átlagban 10 %-kal nőtt. 2000-ben folytatódott a inflációs ráta mérséklődése. Az infláció csökkenést alátámasztja, hogy az életbe lépett hatósági áremelések mértéke nem haladhatja meg a 6 %-ot. A kamatok hosszú és rövid

lejáratokon egyaránt stabilan csökkenő trendet mutatnak. 7 A gazdasági egyensúly a vártnál is jobban alakult. 1999-ben a folyó fizetési mérleg 2076 millió dollár hiánnyal zárt, amely 222 millió dollárral kedvezőbb az 1998. évinél Az egyenleg javulását a kereskedelmi mérleg nettó import többletének kedvezőbb alakulása határozta meg. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában a prognosztizált keretek között maradt. Az államháztartás urrá lett kezdeti nehézségein, a deficit mértéke GDP-ben mérve a tervezett 4 %-kal szemben 3,9 % lett. A Magyarországról alkotott nemzetközi értékítélet kedvező. Ez megnyilvánul a nemzetközi szervezetekkel, a külföldi befektetőkkel való kapcsolatban is, de megjelenik a magyar vállalkozások tőzsdei részvény árfolyamainak, külföldi tőkebeáramlás alakulásában is, a bux index értéke 10 ezer pont fölé emelkedett. A VÁLLALKOZÁSOK FEJLŐDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: Az

üzleti szféra fejlődési esélyei a fejlett országok konjunkturális helyzete és az ez által bővült export lehetőségek határozzák meg. A belső piac is bővül az elkövetkező években, a reálbérek 1995-96.évi nagyarányú csökkenését követően 1997-ben már lassan növekednek. Jelentősen nőnek az állami beruházások is. Piaci oldalról tehát a feltételek jók, illetve javulóak A vállalkozások fejlődését kedvezően befolyásolják egyes adottságai, melyek részben az erőforrásokhoz, valamint a piacgazdasági átalakulás során elért eredményekhez kapcsolódnak. Erőforrásaink közül előnyök származnak a jól képzett és viszonylag olcsó munkaerőből, valamint természeti adottságainkból, amelyek kedvezően befolyásolják a mezőgazdaság ráfordítás – hozam arányait. A volt szocialista régión belül előnyre tettünk szert a gazdasági törvényhozás és a piacgazdaság intézményrendszerének kialakítása terén. Ennek

hatása a hazai vállalkozások alkalmazkodó képességének erősödésében, valamint a kereskedelem fejlődésében nyilvánult meg. A jövőbeni fejlődés kulcskérdése, hogy előnyeinket meg tudjuk-e őrizni, hogy a műszaki színvonal emelkedése, a minőség javulás elégséges lesz-e a potenciális piaci 8 lehetőségek kiaknázásához, illetve újabb piaci pozíciók megszerzéséhez. A kormány ennek megfelelően versenyképesség-javítás ösztönzését helyezi a középpontba. A kis és középvállalkozások jövőbeni fejlődésének elősegítését elsősorban a mikro- és kisvállalkozások terheinek mérséklésével, vállalkozói ismeretek bővítésével, a hitelhez jutás esélyeinek javításával segíti az állam. A vállalkozások jövedelem terhelő képessége az elkövetkező években folyamatosan növekedik, elsősorban a technológia fejlesztésével javuló termelékenység, a reálbérek GDP-vel való összehangoltsága miatt. A beruházások

folyamatos bővülését s ez által az egyensúly hosszabb távú biztonságát részben a vállalkozások jövedelmezőségének és önfinanszírozó képességének növekedése teszi lehetővé. Az infláció mérséklése, a kamatszintek csökkentése pedig a fejlesztések keresletei és jövedelmezőségi feltételeit javítja. Különösen a kisebb vállalkozások fejlesztéseinek megvalósítását. Előnyösen befolyásolja majd, hogy egyszerűsödik a beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyezés rendje. Az EU csatlakozással már 1998ban megindult a támogatási rendszer átalakításának folyamata A gazdaság tőkeellátottságának további javítása érdekében a kormány változatlan jelentőségűnek tekinti a külföldi tőkebevonás ösztönzését. Ugyanakkor viszont a kormány arra törekedik, hogy a külföldi vállalkozókat érdekeltté tegye profitjuk hazai, beruházási célú felhasználásában. Ez szolgálja a társasági adórendszeren belül az

a lehetőség, amely a visszahagyott osztalékot mentesíti a pótadó fizetése alól. Ezen túlmenően további kedvezmények kapcsolódnak a nyereség beruházási célú felhasználásához is. A pénzügyi szektor szabályozásában életbelépett törvények szabályai több évre előre biztosítják a pénzügyi szektor fejlődésének alapvető – EU konform – jogszabályi kereteit. Az univerzális bankrendszer kialakítása hozzájárul a befektetési szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségéhez. Ezek az univerzális nagybankok holdingként fognak működni, azaz nem egy szervezetben valósítják meg a teljes szolgáltatási skálát, de a csoporton belül valamennyi szolgáltatást kínálni fogják. A külföldi székhelyű vállalkozások fióknyitási lehetőségeinek biztosítása fokozza a bankok közötti versenyt. A jelzálog hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvény elfogadása hozzájárul a hosszú távú finanszírozás

megerősítéséhez. A lakástakarék pénztárak piacra lépése a lakosság széles rétegeire gyakorol hatást mind a megtakarításokra, mind pedig a lakásfinanszírozás lehetőségeinek bővítésére. 9 Az értékpapír törvényben történt változás következtében jelentősen emelkedhet a tőzsdei forgalom. Mivel a pénz- és tőkepiac fejlődését nagymértékben a gazdaság általános helyzete határozza meg, a gazdaságpolitika elsősorban az infláció visszaszorításával működik közre a pénz- és tőkepiac fejlesztésében. A gazdaság egyensúlyi helyzetének további javulása, valamint a pénzintézetek közötti verseny várható további fokozódása a kamatok csökkenése irányába hat. Az állampapírok hozamának csökkenése javítja a vállalkozások tőkekínálatát 1997-98-ban lezárult az állam vállalkozói vagyonának privatizációja: 1997. végére a jövedelem mintegy 70 %-át a magánszektor állítja elő. Az állam tulajdonában

maradt vagyonnal kapcsolatban megoldásra vár a vagyon hatékony működtetését szolgáló vagyonkezelés. IPAR: Az iparpolitika célrendszerének középpontjában az ipar versenyképességének javítása áll. A magyar ipar dinamizálása, piaci részesedésének növelése, az EU-hoz viszonyított pozíciók javítása csak a hazai ipari termelés versenyképességének lényeges növelésével érhető el. A 2002-ig terjedő időszakban a gazdaság egyik húzó ágazata továbbra is az ipar és az építőipar volt. Versenyképességének alapvető eleme az ár- és költség versenyképesség, amely a termelékenység, a bér-, ár- és árfolyam változások egyensúlyi rendszerének szabályozásától függ. Az 1990-es évek első felében végbement tőkefelélési folyamatok megfordítása érdekében 1995-től az iparban is a jövedelmek felhalmozás javára történt átcsoportosítása történt meg. Némi élénkülés érzékelhető 1996 év végén: növekedett a

beruházási célú import, emelkedtek a beruházások. Az ipar egyes ágazatait tekintve jelentősebb fejlődés elsősorban a szerkezet és termékváltáson túljutott, illetve jelentős külföldi tőkebevonást végrehajtott területeken várható. E területek fejlődése nagymértékben függ a világgazdaság és az EU gazdaságának növekedésétől. Az inkább csak belföldi piacra termelő területeken számottevő növekedésre csak a hazai kereslet élénkülésének megfelelően lehet számítani. 10 Az iparon belül az elkövetkező időszakban a legjelentősebb fejlődés a feldolgozó iparban várható. A strukturális átrendeződés következtében egyes szakágazatok fejlődése várhatóan az átlagon jelentősen meghaladó mértékű lesz. Az erőteljes kereslet fogja az átlagosnál nagyobb mértékben húzni a vegyipari tevékenységeket, a gyógyszergyártást, a számítógépek gyártását, valamint a villamos gépek, berendezések előállítását.

Átlagos mértékű keresletnövekedés lesz várható a gépgyártásban, a közlekedési eszközök termelésében. AGRÁRGAZDASÁG: Az agrárgazdaság fejlesztésének célja a belföldi élelmiszerkereslet színvonalas kielégítése, az agrárkivitel külkereskedelmi stabilizáló szerepének megőrzése, valamint a fenntartható agrártermelés folytatása. Ennek elérése érdekében a kormány a GDP 2,5 %-ának megfelelő összegű az agrárgazdasági és a vidékfejlesztési célok ösztönzésére. Ez várhatóan jelentős növekedési ütemet eredményezhet a mezőgazdasági termelésben. Az agrárprogram az agrár termelés kedvező adottságainak építve fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének feladatait, az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos érdekeinket és kötelezettségeinket is figyelembe véve. A kormány az agrárgazdaság helyzetének stabilizálása, működési feltételeinek megteremtése érdekében az elkövetkező években megteremti azokat a

feltételeket, amelyek az ágazat versenyképességének javítását szolgálják. Ez magában foglalja a hatékony földhasználat ösztönzését, a mezőgazdasági tőkehiány enyhítését elősegítő eszközöket. Az árfeszültség oldásának kormányzásának eszközrendszerét a jövedelem kiegészítő támogatások jelenthetik. 11 FOGLALKOZTATÁS, TERÜLETFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM: 1997-98. évek során a munkaerő piac stabilizálódik A munkaerőforrás kismértékben emelkedik, a gazdasági növekedéssel kezdetét veheti a munkahelyek számának emelkedése, ami a munkanélküliség lassú mérséklődését eredményezheti. A jövő feladata a fejlődésben elmaradott régiók gazdasági struktúra átalakításának felgyorsításával versenyhátrányaik mérséklése, az ország különböző területein élő népesség társadalmi esélykülönbségének mérséklése. A fenntartható fejlődés a társadalmi stabilitás mellett a környezet

védelmét is jelenti. A Nemzeti Környezetvédelmi Program fő tevékenységében a már meglévő környezeti értékek megóvását, az okozott károk felszámolását és a környezet állapotának helyreállítását jelöli meg. Ez segítséget nyújt a feladatok sorrendjének meghatározásához, valamint költség hatékony megoldások megválasztásához. A forrás-gazdálkodásban bővül a szerepe a gazdálkodók, valamint a lakosság részvételének a környezetvédelmi költségek viselésében. A környezetvédelemnek kiemelt célja a települési hulladékkezelés és – gazdálkodás fejlesztése. Összességében az eddigi elemzések és számítások figyelembe vételével olyan gazdasági fejlődés megalapozására van lehetőség, amely csökkenő eladósodás és inflációs ráta mellett tartós, gyorsuló ütemű gazdasági növekedésre nyújt módot. Ez akkor lehetséges, ha az államháztartás konszolidált hiányának aránya nem lesz több mint a GDP

4,9 %-a. 12 A következő táblázatban szeretném bemutatni az életszínvonal alakulását 1999-2003-ig. FŐBB ÉLETSZÍNVONAL MUTATÓK Változás az előző évhez, % M e g n e v e z é s 1999 2000 2001 2002 2003 Bérek és keresetek összege 17-17,5 13-13,5 11-12 10-11 Bruttó átlagkereset* 16,1 11,5-12 9-10 8-9 7,5 – 8,5 Nettó átlagkereset* 12,7 10 8-9 8-9 6,5 – 7,5 Fogyasztói árszínvonal 10,0 8-9 5-7 4-6 3-5 Egy keresőre jutó reálbér 2,5 1-2 2,5-3 1-2 2,5-3,5 Egy főre jutó reáljövedelem 2-2,5 2-2,5 4-4,5 4,5-5 4,5-5 Lakosság fogyasztása 4,6 3,5-4 3,5-4 3,5-4,5 4-5 10-11 Megtakarítási ráta %* 13-13,5 11,5-12 12-12,5 12-12,5 11,5-12 Bruttó pénzmegtakarítás, Md Ft 757,1 700-720 710-730 740-760 770-790 Hitelfelvételi többlet, Md Ft 115,6 170 180 190 190 Nettó hitelnyújtás, Md Ft 641,5 530-550 530-550 550-570 580-600 */ Teljes munkaidőben foglalkoztatottak: az 5 fő feletti

szervezeteknél. */ A háztartások összes nettó megtakarítása /pénz és felhalmozás/ az összes jövedelméhez viszonyítva. 13 2003. ÉVI ELŐREJELZÉS: Az Egyesült Államok gazdasági adatai az EU adataival összehasonlítva magas, 2,5 % feletti várható ez évi növekedés elsősorban a védelmi kiadások dinamikus növekedésének köszönhető. A költségvetési hiány közben a tervezett kétszeresére duzzadt, év végére 400 milliárd USD feletti deficit várható. A cégek beruházásai jelentősen emelkedtek a II negyedévben, ami a jövő évi növekedést alapozhatja meg. Az Európai Központi Bank továbbra is sikeresnek tartja az inflációs rátát a 2 %-os irányszám körül. Az euró dollárral szembeni árfolyama várhatóan gyengülni fog az elkövetkező hónapokban, párhuzamosan az amerikai gazdaság erősödésével. Mindez elősegítheti az uniós versenyképesség javulását. Magyarország gazdasági teljesítményét alapvetően a nemzetközi

folyamatok határozzák meg. 2003. II negyedévében a bruttó hazai termék 2,4 %-ra csökkent az első negyedévi 2,7 %-os termelésbővülést követően. A lakossági fogyasztás bővülése 2003. II negyedévében kissé mérséklődött A fogyasztás továbbra is a reálkeresetek emelkedésének tavalyról áthúzódó hatása serkenti, és egyenlőre nincs jelen a prognosztizált 3 % körüli megtakarítási ráta kialakulásának. Számítások szerint a lakossági fogyasztás növekedési üteme az év hátralévő részében mérséklődik, éves átlagban 6-7 % körül alakul. Jövőre a mutató további csökkenésével számolunk A fenti körülmények figyelembe vételével éves szinten a bruttó hazai termék 2,8 %-os növekedésével számolunk. Az elmúlt két évben az export növekedési üteme mérséklődött, a hazai vállalkozók a belföldi piacon is tért vesztettek. Az első félévben mélypontra esett a működő tőke beáramlás, ugyanakkor növekedett a

működő tőkekivitel. A külső egyensúly jelentősen romlott, a folyó fizetési mérleg hiánya idén 4, jövőre 3,4 milliárd euró körül várható. 14 A kialakult magas szintű államháztartási hiány hosszútávon nem tartható fent. A gazdaságpolitika kiemelt fontosságú tevékenysége a költségvetési hiány jelentős mérséklése. Ez pedig az EU csatlakozás sikerességéhez is szükséges. Az államháztartási deficit kiugróan magas szintet ért el 2002-ben, amely sokkal inkább a kiadások növekedéséből fakadt. A 2004es költségvetési tervekben alapvető fontosságú a kiadások csökkentése és emellett a lehetőségekhez mérten a bevételek növelése. A tervezett 3,8 %-os jövő évi hiány eléréséhez szükséges, 600-700 milliárd Ft-os megtakarítás közel felét a közigazgatási kiadások csökkentése adja. Tekintettel a rendszer merevségére mindez csak komoly kockázatokkal vihető végig. A forint árfolyama az elmúlt hónapokban

lassan erősödött. A jegybank továbbra is 9,5 %-os szinten tartja a kamatot, valutánk további erősödésével számolva azonban év végéig még egy fél százalékpontos csökkenés is elképzelhető. Az áremelkedés augusztusban a várakozások alatt alakult. Év végéig az árindex emelkedésével számolunk, elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt. Éves átlagban 4,7 %os inflációt várnak 2004-ben az ÁFA kulcsok módosítása közel 1 % pontos többletet okoz Jövőre 6 % közeli áremelkedést jósolnak. 15 Az alábbi táblázat az Ecostat szeptemberi előjelezése a magyar gazdaság fejlődésére: Mutatók 2002. 2003 2004 tény/előzetes prognózis prognózis Bruttó hazai termék /%/ 3,3 2,8 3,5 Lakossági fogyasztás /%/ 7,8 6,8 4,8 Közösségi fogyasztás /%/ 4,0 3,5 3,1 Állóeszköz-felhalmozás /%/ 5,7 1,4 4,0 Kivitel /%/ 6,5 3,4 4,7 Behozatal /%/ 8,3 5,8 5,7 Éves fogyasztói árindex /%/ 5,3 4,7 5,9 Folyó

fizetési mérleg egyenlege /milliárd euró/ -2,8 -4,1 -3,4 Közvetlen tőkebefektetések /milliárd euró/ 1,2 1,5 1,8 -9,8 -5,6 -4,1 Munkanélküliségi ráta /%/ a/ 5,9 6,1 6,0 A bruttó átlagkereset alakulása /%/ a/ 18,3 11-12 8-9 Külker.áruforgalom egyenlege /milliárd euró/ -3,4 -4,2 -4,0 Az ipari termelés alakulása /%/ 2,6 3,5 4-5 Az építőipari termelés alakulása /%/ 20,1 2,0 5,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene /%/ 10,7 7-8 5,0 Betéti kamatok /két hetes MNB/ 8,5 9,0 7,5 kamatok/ a/ 9,7 8,5 7,0 ECOSTAT konjunktúra indexe b/ 52,5 46-48 50-52 ECOSTAT ingatlanbarométere c/ 52,0 49-51 51-53 Államháztartási egyenleg /a GDP %-ában/ d/ Vállalkozásoknak nyújtott éven belüli hitel- Forrás: KSH, MNB Megjegyzés: a/ az év végén b/ a TOP-100 a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga, 2002. IV negyedév c/ ingatlanpiaci konjunktúra-mutató, 2002. IV negyedév d/ ESA95 módszertan

közelítő 16 DÉL-DUNÁNTÚL AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS NYERTESE LEHET Mivel az EU támogatási politikájának célja a régiók közötti fejlettségi különbség kiegyenlítődésének elősegítése, az uniós csatlakozás után Magyarországon is megnőtt a régiók gazdasági és politikai szerepe. Az Európai Unió külső határai mentén lévő régiók – így a dél-dunántúli is – mindenképpen nyertesei lehetnek az uniós csatlakozásnak. Az előnyök egy része a tranzit szerepből következik. Az EU igyekszik elősegíteni a hátrányosabb helyzetű térségek gyorsabb fejlődését is. Az újonnan csatlakozó országok csak némi késéssel érik majd el a jelenlegi tagországokban tapasztalható szintet. Az uniós csatlakozás időpontjáig ugyanis a frissen csatlakozó országok többsége nem lenne képes mindenben megfelelni a forráskezeléssel kapcsolatos uniós előírásoknak. Az EU-hoz csatlakozó országok közül Magyarország, Csehország,

Lengyelország és Szlovákia csak 2009-ben lesz érett az euró bevezetésére, míg a balti államok – Ciprus és Szlovénia – már 2007-ben. A négy közép-kelet európai ország korábbi csatlakozását elsősorban a GDP-hez viszonyított magas államháztartási hiány hátráltathatja. 17 TARTALOM: Bevezetés 2. A tartós gazdasági növekedés egyensúlyi feltételei 3. Antiinflációs politika 4. 1999.év elemzése 5. 2000.év gazdaságának elemzése 7. A vállalkozások fejlődésének általános feltételei 8. Ipar 10. Agrárgazdaság 11. Foglalkoztatás, területfejlesztés, környezetvédelem 12. Főbb életszínvonal mutatók 13. 2003.évi előrejelzés 14. Dél-Dunántúl az uniós csatlakozás nyertese lehet 17. 18