Irodalom | Tanulmányok, esszék » A szórakoztató krimi

A szórakoztató krimi Jelige: Helyszínelők Tartalomjegyzék 1. Bevezető2 2. A kutatás bemutatása, szempontrendszere4 3. A populáris kultúra és a krimi8 4. A krimi az irodalomban 13 5. Az erőszak szerepe a krimiben15 6. A krimi, mint film műfaji sajátosságai19 7. Az empirikus munka22 8. Összegzés33 Felhasznált irodalom.34 Melléklet.36 1 1. Bevezető Szakdolgozatom témájának a médiában megjelenő erőszakot választottam. Ezen belül is a fiktív erőszakkal szeretnék foglalkozni. Ezt egy krimin keresztül mutatom be A kriminek a populáris kultúra részeként a szórakoztatás a célja az erőszakos tartalom ellenére. Az emberek a szórakozás céljából néznek krimit Azért esett erre a témára a választásom, mert a krimikben ábrázolt erőszak elkülöníthető a valóságtól. Nincsenek benne olyan erőszakos képsorok, amik befolyásolnák az emberek viselkedését, érzelmeit. Ezért az emberek többsége csak a szórakozást látja benne.

Jobban foglalkoztathat egy krimi nézőt a tettes kiléte, a bűntény megoldása, a nyomozás módszerei, mint az, hogy hány áldozatot ölnek meg és mennyire köthető a valósághoz. Annak ellenére, hogy a hírekben és más jellegű filmekben is találkozhatunk erőszakos képsorokkal, mégis nagy népszerűségnek örvend a krimi. Nem telik el olyan hét a televízióban, hogy ne látnánk 1-2 sorozatot, aminek erőszakos tartalma van. A bűnügyi történetben megvan az erőszaknak a maga szerepe Mégsem az erőszak az, ami vonzza a nézőt, hanem a rejtély, ami az egész történetet körülveszi. A médiában megjelenő erőszakot sokan vitatják, hogy az káros, destruktív lehet az emberekre. Ebbe a bírálatba a krimi is beletartozok, mert mindig történik egy vagy több gyilkosság. Ennek ellenére én azt próbálom meg bebizonyítani, hogy ebből a bírálatból ki lehet emelni, mert nem az erőszak-tartalom az, ami dominál a történetben, hanem egy törvényt

sértő cselekedet, amit a törvények betartásával ki kell nyomozni és a megborult erkölcsi rendet helyre kell állítani. Pontosan ez az, ami szórakoztatja közben a nézőket Már az ókorban is a gladiátor játékok nagy népszerűségnek örvendtek. Az emberek ezáltal el tudták feledni gondjaikat, nem foglalkoztak a politikával. A népszórakoztatás szerepét ma a televízió vette át. A krimiben mindig a jó nyer, a tettes elnyeri méltó büntetését, ami a valóságban legtöbbször nem így működik. Ezért is szerethetik annyira az emberek a krimit, mert egy „idilli” világba vezeti el őket. Ez az idilli világ elkülöníthető a valóságtól, ezért is tudják a nézők megkülönböztetni a filmben látott dolgokat a valós eseményektől. Akadnak olyan emberek is, akik a túl sok tévénézés hatására a sorozat történéseit valóságként élik át. Ők úgy vélekednek, hogy a világ természeténél fogva is erőszakosabb, ezáltal nekik az, ha a

jó győz, lelki megnyugvást eredményez. Talán emiatt olyan népszerű ez a műfaj Nem a destruktív hatást kell keresni benne, hanem el kell fogadni, hogy van, és ez a szórakoztatás szerves része. A 2 populáris kultúrának is a szórakoztatás a lényege. Nincs mélyebb tartalmi mondanivalója, mint a magas kultúrának. A krimi a populáris kultúra részét képezi ezért semmilyen korábbi ismeret nem szükséges a megértéséhez – ellentétben például egy művészfilmmel –, nincs olyan tartalmi eleme, ami komoly mondanivalót sugallna. Meghatározott elemek szerint épül fel, ami az összes hasonló stílusú sorozatra, filmre elmondható. Tudjuk mi fog történni, milyen lesz a filmnek a menete, de mégis ott van bennünk, hogy valami újat mutat, valami mással találkozunk, mint az előző részben. Dolgozatomban egy általam választott sorozatot vizsgálok. Megnézem, hogy mi az erőszak szerepe benne, illetve melyek azok az elemek, amik szórakoztatóak

lehetnek mint a tömegkultúrához tartozó elem. Megpróbálom bebizonyítani, hogy az erőszak jelenléte ellenére a műfaj igazi célja a szórakoztatás. Valamint azt is, hogy minden eleme, a maga meghatározott feladata mellett a kikapcsolódást biztosítja. 3 2. A kutatás bemutatása, szempontrendszere Szakdolgozatomban a médiában megjelenő erősszakkal foglalkozom. A tévéerőszakon belül két fajtát különböztetünk meg: a szórakoztató célú fiktív történetet, (például a krimi) és az információs célú, valóságos esetet ismertető rendőrségi-, háborús tudósítást és riportot. (Császi, 2003, 107) Dolgozatomban a televízióban látható fiktív erőszakot elemzem egy krimisorozaton keresztül. A kriminek a populáris kultúra részeként a szórakoztatás a célja az erőszakos tartalom ellenére. Azért választottam ezt a műfajt, mert az emberek többsége kedveli. A horrorfilmmel ellentétben nem a borzongást keltő képsorok a

hangsúlyosak, hanem egy olyan történet áll a középpontban, ami szórakoztat és morális tanulsággal is szolgál. Nincs krimi halott nélkül, nincs halott erőszak nélkül, ezért elengedhetetlen némi agresszív tett, a rendet felborító cselekedet. Az erőszaknak egy krimiben más szerepe van, mint például egy horror filmben. Egy bűnügyi filmben az emberek már az elején tudatában vannak azzal, hogy lesz egy áldozat, lesz egy halott. A nézők nem a borzalmas képsorokra kíváncsiak, még kevésbé arra, hogy milyen új gyilkolási módszerek vannak. A befogadók inkább a történetre kíváncsiak, arra hogy a nyomozó, detektív, stb. hogyan göngyölíti fel az ügyet, hogyan nyeri el a bűnös a büntetését, a nyomozáshoz milyen eszközöket használnak. Az általam kiválasztott bűnügyi sorozatban is ez ragadja meg a figyelmet. Én, egy a Miamiban dolgozó helyszínelő csapat munkájáról készült sorozatot elemzem, a címe C.SI- Miami helyszínelők

Itt nem csak a történet lehet érdekes, hanem az is, hogy a tudósok milyen módszerekkel dolgoznak, milyen új nyomozási módszereket használnak. Az emberek többségét ez nagyon érdekli. Belelátni egy nyomozás minden egyes mozzanatába, része lenni a nyomok megfejtésének. Erre jó példa a Budapesten megrendezésre került helyszínelő kiállítás iránti nagy érdeklődés. Itt az odalátogatók számára kézzelfoghatóvá tehették azt, amit a képernyőn látnak. Ők maguk is helyszínelővé válhattak néhány órára Ebből is az látszik, hogy nem maga az erőszak az, ami érdekli az embereket, hanem a nyomozás izgalma. Vizsgálatom tárgya egy sorozat, ám számomra nem az a fő vizsgálati szempont, hogy itt egy sorozatról van szó, az erőszak megjelenítése az, ami foglalkoztat. Azt 4 szeretném bebizonyítani, hogy ez a történet csupán szórakoztat, annak ellenére, hogy tartalmaz agresszív elemeket. Ezt rögtön azzal is alá tudom támasztani,

hogy a krimi a populáris kultúra része. Az különbözteti meg a popkultúrát a magas kultúrától (kánon), hogy a popkultúra célja a szórakoztatás. Nincs semmi mondanivalója, nincs mélyebb tartalma. Az azonban kimondható, hogy a nézők az epizódok végén kapnak egyfajta morális megnyugvást. (Császi, im, 110) Tömegtermelés végtermékeként jöttek létre ezek a bűnügyi sorozatok. Számtalan sorozat van ebben a témában: NCIS, Helyszínelők, CSI: NY. Az alaptörténet mindegyik sorozatban ugyanaz. Az egyes epizódok hasonló dolgokra épülnek fel, csak a nyomozás helyszíne más. Más városban játszódik és persze a szereplők is különböznek Hogy ennek mi az oka, arra nem térnék ki, mert nagyon elkanyarodnék a témától. Azért ezt a sorozatot választottam, mert egyrészt aktuális (több csatorna is sugározza), másrészt a fórumokból, hozzászólásokból a Miami- helyszínelők tűnt a legnépszerűbbnek mindközül. A médiaelemző műfajok

közül a filmelemzést választottam. Egy teljes évadot vizsgálok azért, mert mint fentebb írtam, nem a sorozat mivoltát kutatom, hanem egy olyan történetet, ami népszerű, de mégis megtalálható benne a médiaerőszak egy fajtája. Egy évad meghatározó az egész történet szempontjából, az alapján elégségesen meg tudom vizsgálni a kívánt szempontot. A teljes sorozatot pedig felesleges vizsgálni, mert nem a sorozat egészére vagyok kíváncsi, még kevésbé a hatására és nem lenne elég a dolgozat maximális terjedelme, hogy mindenről alaposan írjak. Az elemzésben segítségemre voltak azok a nemrégiben megjelent szakkönyvek, amelyek a médiaelemzéssel kapcsolatban tartalmaznak fontos eligazítást, útmutatót (Csákvári-Malinák 1998, Jostein 2007, Kovács András Bálint 2009.) Az elemzésben tulajdonképpen a filmelemzés és a tartalomelemzés eszközeit használom. A film első évadának az elemzése során megvizsgálom a műfajt, az

erőszakos jelenetek időtartamát, a megjelenő erőszak fajtáját, a gyilkossághoz használt eszközt. Megnézem, hogy az erőszakos cselekedetek milyen nemre, korra, etnikai csoportra jellemzőek leginkább. A szereplőktől hallható erőszakos kifejezéseket, szavakat is vizsgálom illetve megnézem, hogy ezen tartalmak ellenére miért olyan népszerű, mik lehetnek azok a dolgok, amik miatt mégis a szórakozást, a kikapcsolódást hivatott szolgálni. A szempontokat az alapján választottam, hogy a krimiben előfordul egy vagy több olyan cselekedet, ami sérti az általánosan elfogadott szabályokat. Az erőszakos 5 tetteknek itt más a szerepük, mint egy más stílusú filmben. Azt is mondhatnám, hogy ezek a tettek szükségesek ahhoz, hogy legyen bűnügyi film, amit az emberek többsége kedvel. Ahhoz hogy ezt be tudjam bizonyítani a már fent említett szempontokat kell megvizsgálnom. A néző tisztában van azzal, ha megnéz egy bűnügyi filmet, abban

erőszakkal fog találkozni. Ebből következik, hogy az erőszak toleranciája kissé kitolódik. A szempontokban azt is vizsgálom, hogy valóban elfogadható-e ebben a sorozatban a benne található erőszak, vagy ez is egy olyan mű, ami felrúgva a krimi szabályát a mértéktelen erőszakról és agresszióról szól. Első lépésként el kell dönteni, hogy milyen műfajú sorozatról van szó. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam állapítani Csákvári- Malinák: Média- Galaxis (1998) című könyvét veszem segítségül. A könyvben található filmes kódok és táblázat alapján megnézem, hogy ezek a kódok előfordulnak-e a filmben. A kamera beállítás, a jelenetek, vágások hosszát megvizsgálva és az előbb említett filmi kódok lapján megállapítható a film műfaja. A képsorok időtartamának a vizsgálata során különbséget teszek a történet valós ideje szerint zajló erőszakos képek és a helyszínelőktől hallható, illetve látható utalás között.

Ezt azért teszem, mert élesen elkülönül egymástól az, amit a főhősök mondanak amikor rekonstruálják az esetet, és az amikor például egy rendőrségi bevetésen vesznek részt. Több rekonstrukciós jelenet látható a filmben, hiszen a történet arról szól, hogy megpróbálják összerakni a nyomokból a történteket. Kevesebb az olyan jelenet, amikor bevetésen, akció közben láthatjuk a csapatot. Megfigyelem a képsíkokat, hogy milyen plánokat használ a film. Mennyi közelit mutat Megvizsgálom az egyes jelenetek hosszát, a vágások gyakoriságát. Az erőszakos tartalom vizsgálatánál megnézem a filmben látható erőszak fajtáját. Ezt azért tartom fontosnak, mert bűnügyi film révén elkövetnek benne valamilyen cselekedetet, amit a társadalom nem fogad el. Ez a cselekedet történhet személyek, illetve csoport ellen. Lehet szándékos vagy baleset Ha baleset miatt következett be az emberölés, az érdekesebb, mint egy szándékos gyilkosság,

hiszen a néző csak a film végére tudja meg, hogy valójában nincs tettes. Mindig kell egy eszköz, amivel a normaszegő cselekedetet elkövetik. Érdekes lehet az olyan eset, aminél nem szokványos fegyvert használnak a gyilkossághoz. Szokványos eszköz lehet a pisztoly és a kés. Figyelembe kell venni, hogy az erőszakot milyen nemű, korú, etnikumú személy követi el. Császi Lajos szerint a krimiben társadalmi típusok vannak. Az áldozatok többsége szőke, védtelen nő, a gonosztevő 6 afroamerikai férfi. (Császi, im, 130) Megnézem, hogy ezek a dolgok jellemzőek-e erre a filmre. Fontos a filmben a dialógus. Ezt a tartalomelemzés módszereivel vizsgálom Másként hangzik el egy esetnek a bemutatása egy filmen és másként egy híradóban. A filmbeli dialógusnak változatosnak, színesnek kell lenni, hogy fenntartsa az érdeklődést. A bűnügyi hírekben érzelemmentesen kell az esetről beszélni, lényegre törőbb szóhasználattal. A sorozatban

elhangzott szövegnek a környezetét is meg kell vizsgálni, hiszen más egy fenyegetés a hős szájából és más, ha azt a gyilkos mondja. A főhős azért használ fenyegető szavakat, kifejezések, hogy ezzel bizonyítsa érzelmeit, odaadását az ügy iránt. Végül megvizsgálom, hogy melyek azok az elemek, amelyek szórakoztatnak. Ehhez szükséges 1-2 nézettségi adatot szemügyre venni, illetve nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, hogy több csatorna is sugározza a sorozatot. A szórakozást biztosító dolog lehet a látvány, az érdekes esetek, fordulatok, a különleges ügyek, és az, hogy a jó mindig győz, a gonosz, pedig elnyeri büntetését. Az adatokat táblázatban rögzítettem. A tartalomelemzés alapján készített táblázat érzékletesen és számszerűen bemutatja az egyes epizódokban meglévő erőszakot. 7 3. A populáris kultúra és a krimi A kultúra az összetett egészet jelenti, amely magában foglalja a hiedelmet, tudást,

hagyományt, szokást és mindazon egyéb képességet, amire az embereknek szükségük van, mint a társadalom tagjainak. (Taylor, 1871, 167) A kultúra szót először Cicero (ie 106-43) használta. Metaforikusan használta a szót, amikor a lélek műveléséhez hasonlította a filozófiát. (Wessely, 2003, 7) A késő középkor nyelvhasználata egy-egy népcsoport társadalmi rendjét, életmódját jelölte a cultus vitae kifejezéssel. A felvilágosodásban kiterjesztették a kultúra fogalmát az emberi és társadalmi emancipáció egészére. (Wessely, im, 8) A második világháború után a kultúra fogalma normakészletté, értékrendszerré alakult. (Wessely, im, 9) A társadalmakban a csoportok harca az erőforrásokért és a hatalom elosztásáért kiterjedt a kultúrára is, nem csak a gazdaságra és a politikára korlátozódott. A legjelentősebb és talán a leghosszabb küzdelem Amerikában a magas kultúra művelőit, képviselőit fordította szembe a

tömegkultúra kedvelőivel. (Gans, 2003, 114) A krimi a tömegkultúra részeként a szórakoztatást biztosítja. Ezt azáltal teszi, hogy egy leegyszerűsített világképet mutat, ami feketéből és fehérből áll. Ez a világ még a színes tévében is fekete-fehér. Itt gonosz emberek követik el a negatív tetteket, a jók, pedig a jókat. Ennek a világnak a szabályai élesen szemben állnak a mindennapok világával, ott, ahol a jók is tehetnek rosszat, a rosszak is tehetnek jót. (Császi, 2003, 117.) A jó mindig nyer, a gonosz mindig veszít Ezáltal nem kell mélyebb mondanivalóval rendelkeznie, hogy megértse a néző, inkább biztosítja a szórakoztatást, a kikapcsolódást. A továbbiakban arra adok magyarázatot, hogy miként szórakoztat a tömegkultúra ezen terméke. A popkultúra alapvető szabálya az, hogy a krimi komplex ügyeket egyszerűsít le, mint a hősök és bűnözők közötti harcot. Ez szociológiailag a norma megerősítésének és a

szolidaritás rituáléjának a része. (Császi, im, 120) A krimi a népszerű kultúra részét képezi. Leegyszerűsíti a világot jóra és rosszra, hősre és gonosztevőre és ezek harcára Egy másik, egy stilizált világba vezeti át a nézőt. Itt a szereplők, a helyszínek és az idődimenziók is különböznek a mindennapi valóságban tapasztalhatótól. Csak jelen van, nincs múlt és jövő. Az számít, ami látszik, nincs mögöttes jelentés (Császi, im, 121) Ez 8 egy idealizált világ. Ezért is lehet jól elkülöníteni a valóságtól, szemben egy rendőrségi tudósítással, ahol életképeket mutatnak. Ott nem hallani csak jóról és rosszról, inkább a kettő keveredéséről. „A fikció azért fikció, mert nem is akar valóságnak látszani” (Császi, im, 118.) Ez a kultúra nem szűkíthető le archetipikus vágyak ábrázolására, Király Jenő (1998) megkülönböztet úgynevezett masscult és midcult filmeket. A masscult filmek

archetipikus vágyak kiélését hivatottak megvalósítani, míg a midcult filmek, a vágyak és tapasztalatok párbeszédét valósítja meg. A midculture a massculture kategóriát mindennapi tapasztalattal tölti fel, így keveredik egymással a két világ. (vö Császi, im, 118.) A popkultúra termékei vágyak kiélésére szolgálnak Az embereknek szükségük van bizonyos dolgokat megélni. A komoly operai előadások, a művészfilmnek számító alkotások mellet kikapcsolódásképpen szükséges „komolytalannak” számító alkotásokat nézni, olvasni, hallgatni. Számos értelmiségi talál élvezetet,- ahogy az író nevezi„barbár” médiatermékekben. Ilyenek például a futballmeccs, a hollywoodi tévésorozatok, az egyszerű popzene vagy akár az akciófilmek. (Gripsrud, 2007, 93) A művészettörténész Sir Meyer például beismerte, hogy képzőművészet terén eléggé tiszta, kifinomult ízlése van, de a CD-gyűjteménye elég „barbár”.

(Gripsrud, im, 92) Az elit kultúrának is nevezett magas kultúrát kutató illetve művelő szakemberek is élvezik az alacsony kultúrának vélt tömegkultúra termékeit. Manapság a két műfaj elemeket vesz át egymástól. A tömegműfaj próbál minél magasabb színvonalat felmutatni, a szórakoztatás mellet, az elit műfaj pedig szeretne nyitottabbá válni a populáris műfaj iránt. Gyakran hangoztatják, hogy a népszerű kultúra és a művészet közötti határok elmosódnak. Ezt úgy értik, hogy a művelt emberek több irányba nyitottak a populáris kultúra befogadására. Ez a nyitottság a másik részről sokkal kisebb A tömegkultúra iránt érdeklődök kevésbé nyitottak a másik kultúra termékei iránt. (Gripsrud, im, 93) A magas kultúra a 19. század óta bensőséges kapcsolatban állt a popkultúrával, felhasználta annak sémáit, témáit. (Császi, im, 43) Ahhoz, hogy ezt a keveredést megértsük szükséges történeti szempontból

megvizsgálni a két műfajt. Peter Burke angol kultúrtörténész szerint Európában az 1500-as évekig két féle kultúra létezett. Az egyik a magas kultúra, azaz a tanultak kultúrája (nemesség, papság és hozzájuk közel álló csoportok), a másik pedig az alacsony, úgynevezett népi kultúra. Ez utóbbiba a lakosság nagyobb része tartozott, ráadásul egyben mindenki közös kultúrája is volt, beleértve az uralkodó osztályt is. Mindenki részt vett benne, 9 ünnepeken, vallási szertartásokon. (vö Gripsrud, im, 94) A nép kultúrája összefüggött a nacionalizmus megszületésével. (Burke, 1991, 26) 1500 után a földrajzi felfedezések és a tudomány forradalmi változásokat hozott a magas kultúrában. Ez azt eredményezte, hogy egyre nagyobb lett az eltérés a népi kultúrához képest. Felerősödött az érdeklődés az alacsony kultúra iránt. Olyannyira, hogy a művelt osztálybeliek felfedező utakra mentek saját országukon belül, hogy

„felfedezzék” a parasztok között az autentikus népi kultúrát, amivel ők már elvesztették a kapcsolatot. (Gripsrud, im, 94-95) Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kezdtek el érdeklődni az értelmiségiek a hagyományos népi kultúra iránt. (Burke, im, 17) Bahtyin szerint a késő középkor kultúrája már az abszolutizmus idején kettészakadt. A népi ünnepeket családi ünnepségek, államilag szervezett látványosságok váltották fel. (Wessely, im, 11) A művészetek terén, ahogy Wessely Anna fogalmaz a következő volt a helyzet: az 1750-es évektől megosztott volt a közönség igénye- írja Wessely Anna-a művészetek és irodalom terén. Sok művész összeegyeztethetetlennek látta a közönség követelését és azt, amit csinálnak. Miután a királyi udvarokhoz, akadémiákhoz kötődő elődeik elérték, hogy magasabb szintű tevékenységgé ismerjék el munkáikat, most a közönség közérthetőséget, erkölcsi tanítást

követelt. E célokhoz alkalmazkodtak a művészek, megrendelők, műértők egy része, míg mások visszahúzódtak, tiltakoztak ez ellen. Az új közönség, a regényekhez, életképekhez, azaz kevésbé megbecsült művekhez vonzódott. (Wessely, im, 12-13) A gazdaság gyorsan növekedett és vele együtt felgyorsult az ipari termelés is. A városlakók száma megnőtt. A népi kultúra egyre inkább kiszorult a városokból, iparvidékekből. Helyette megjelent a populáris kultúra Nagy volt az ellentét eközött és a parasztok alacsonynak, igaznak, eredetinek tartott kultúrája között. A populáris kultúra a romlást, a hanyatlást jelentette a hagyományőrző parasztokhoz képest. (Gripsrud, im, 94-95.) Történelmileg ez a kultúra gyökerei a 18 századba nyúlnak vissza. A nyomdatechnika lehetővé tette az olcsó újságok nyomtatását és tömeges termelését. Ezeknek a nyomtatványoknak a nyelvezete nagyban eltért az arisztokrácia által használt

nyelvezettől. Nem csak a polgárság, hanem az alsóbb osztályok kultúráját is magában foglalta. (Császi, im, 42) Ha definiálni szeretnénk a popkultúrát, ahogy Császi Lajos fogalmaz, akkor azt mondhatnánk, hogy a világ tabuinak, szorongásainak, vágyainak, értékeinek a mindennapi ember látásmódja szerint megfogalmazott közérthető és stilizált meséi, amelyek behálózzák az emberek életét és kulturálisan integrálják őket a közösségbe. (Császi, im, 43) A magaskultúra pártolói úgy vélték, hogy a tömegkultúra a fogyasztóira és a társadalom egészére is ártalmas. A népszerű 10 kultúra fogyasztói, pedig elutasítják az elit kultúrát és a médiához valamint a fogyasztási javakhoz fordulnak. (Gans, 2003, 114) A populáris kultúrának a termékei iparszerűek voltak. Ahogy az iparban, itt is tömegesen állították elő azokat A cél a minél nagyobb réteghez való eljutás. Walter Benjamin megbecsüli és megállapítja a

kultúra termelési módjának átalakulását. A médiumok és sokszorosító technikák megjelenésével érvényüket vesztették azok a dolgok, ahogy egykor a művészetről gondolkodtak. (Wessely, im, 16) Az emberek többsége a nagy tömegben gyártott szórakozási formát részesítette előnyben. A színházi darabokat, koncerteket, amik komolyabb darabokat adtak elő csak szűk közönség látogatta. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a két világháború közötti időszakban a munkások és a szegényebbek is megismerjék a színházművészetet, ugyanis pénzre volt szüksége a színháznak. (Gripsrud, im, 95.) Ez volt a jellemző a norvég kultúrára, ám elmondható, hogy a világ többi országában is hasonló volt a helyzet. Manapság drágább elmenni egy koncertre, mint egy szimfonikus zenekar előadására. A szokás, a kulturális töke és az ízlés határozza meg, hogy az emberek elmennek-e színvonalasabb előadásokra vagy sem. Napjainkban a lakosság nagyobb

része vesz részt ilyen fajta rendezvényen. Ez már nem olyan exkluzívnak számító dolog. Ennek oka az oktatási forradalom, ami 1960-ban kezdődött. Ami korábban elit volt, az manapság már szokványosnak számít Így az általános kultúra megszerzése is többek számára elérhető. Azok, akik ehhez a generációhoz tartoznak, jól ismerik a populáris kultúrát a modern média eszközöknek köszönhetően. Ők szabadon választhatnak a magas és alacsony kultúra között, illetve élhetnek mindkettővel. Ez nagyban kihat a kultúra minőségére (Gripsrud, im, 96) Ahogy láthatjuk, a mai generáció kiélvezheti mindkét kultúra műveit. Ebből is az következik, hogy keveredés fedezhető fel a kultúrák között. A föntiekben már hivatkoztam arra, hogy Király Jenő megkülönböztet masscult és midcult filmeket és, hogy keveredik a két világ, mert a midcult tapasztalattal tölti fel a masscultot. (Császi, im, 118) A krimi hovatartozása nem jelenti, hogy a

műfajnak mély, felforgató ereje van kulturális tekintetben, hiszen a népszerű formák az elit kultúra elkopott, kimerült sablonjait használják. (Bényei, 2000, 41) A detektívtörténet két módon épülhet be a kultúrkritikai indíttatású posztmodern beszélgetésbe, társalgásba. Egyrészt a detektív nyomozómunkája újabb szerepet ad róla, mégpedig a múlt feltárását, azaz történését. A múltat rekonstruálja és alapfelvetéseit kérdőjelezi meg. A másik lehetőség a beépülésre, hogy egyszerűen belátjuk, hogy a krimi kulturális kritika. Ez a történet olyan nyelvi formáción íródott, amely ideológiákat, politikai, 11 történelmi kliséket, szorongást, vágyakat testesít meg. (Bényei, im, 44) A nyomozótörténetekben felelhető klisék: vágyakat, szorongást, megtestesítő narratívák elemzésénél, illetve feminista nézetű elemzésénél felvetődnek kérdések: miért nincsenek nők például Sherlock Holmes körül, vagy

egyáltalán a klasszikus krimik terén? Hogyan képzelte el a viktoriánus kor a Hasfelmetsző Jack- gyilkosságokat? (Bényei, im, 44.) A kérdések ilyen szemszögből érdekesek, hiszen ha így vizsgáljuk őket, nemcsak egyszerű tömegműfaji elemekkel találkozunk, hanem elgondolkodtatóbb dolgokkal. Ezekből a kérdésekből kiderül, hogy a régi krimik írói kilépve a kanonizált irodalomból erőt nyertek az alacsony kultúra műfajaiból. (Bényei, im, 49) A napjainkban látható műveknek a megfilmesített változatai már csak árnyékuk a régi, klasszikus történetek mondanivalójának, mély tartalmi töltésüknek. Ahogy az a kultúrtörténeti áttekintésből is kiderült, a magas kultúra hívei is szoktak „lazítani” az alacsonyabbnak mondott kultúra termékeivel, hiszen itt a kikapcsolódás, és a nagy nézettség a cél. 12 4. A krimi az irodalomban A krimi, mint műfaj eleinte az irodalomban jelent meg és később került a filmiparba. Az

alábbiakban rövidem összefoglalom az irodalmi vonatkozását Ebben segítségemre van, Benyovszki Krisztián Bevezetés a krimi olvasásába című műve. A műfaj egy olyan regény mely összekapcsolja a bűntény tematikáját a titokkal, alapja a titokzatosság. Három olyan műfajt kell megemlíteni, ami összefüggésben áll a bűnügyi regénnyel. Ezek a pitaval, a fantasztikus elbeszélés és a titokregény A detektívtörténet ezekből átvesz elemeket. (Benyovszki, 2003, 13) A pitaval műfaj Francois Gayot de Pitaval-ról (1673-1743) kapta a nevét. 1734-tól egészen haláláig több mint száz bűnügyi riportot tett közzé. Ezt a műfajt azért tartják a krimi műfaji előzményének, mert itt lesz először központi elbeszélési téma a bűntény. A pitaval valódi bűneseteket beszél el és részletesen kívánja feltárni a bűnesetek társadalmi, életrajzi hátterét. Ezek a művek nem tekinthetők a mai értelemben vett detektívtörténetnek. Az eltérést

a szerkezeti felépítésben találjuk. Az utóbbiban visszafelé haladunk az időben, fokozatosan tárulnak elénk az előzmények, míg a pitavalban az időrend ennek a fordítottja (szó esik a bűntény előkészítéseséről, aztán elkövetéséről majd következik a vádemelés és végül a bírósági tárgyalás) (Benyovszki, im, 13-14.) Ebből adódik, hogy itt a tettes személye eleve ismert. A fantasztikus elbeszélésekben nem mindig racionális alapúak a magyarázatok a történtekre. Vannak olyan művek, ahol megmagyarázott természetfelettivel találkozunk és vannak olyan történek, amik hajlanak a természetfeletti magyarázat felé. A krimi az atmoszférateremtés és feszültségkeltés területén mondható fantasztikusnak. Visszatérő, úgymond kötelező elemekkel találkozunk: sötét, homályos, neszekkel teli terek; lakatlan házak, kastélyok, pincék. Arthur Connan Doyle egy művében, megtalálható a detektív és a természetfölötti párharca.

Ilyen például A sussexi vámpír esete (The Adveture of the Sussex Vampire, 1992), aminek főhőse Sherlock Holmes. A cím alapján egy természetfölötti halhatatlan gyilkosra gondolunk, ám a főhős már az elején tisztában van vele, hogy nem természetfeletti erővel bír ellenfele. (Benyovszki, im, 21-22) A Vidocq (2001) és Az álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow, 1998) című filmek is ide 13 sorolhatók, ebbe a kategóriába, A nyomozónak természetfelettivel kell szembenéznie. (Benyovszki, im, 25.) A titokregény kezdetben a romantika, majd a realizmus jegyében íródott. A 19 század közepétől megnőtt a titok és a rejtély elbeszélés formáló szerepe. (Benyovszki, im, 26.) Az író óvatosan adagolja az információkat A történet néhány pontján ködösít, gyanút ébreszt, majd a legvégén feltárja a titkot. (Benyovszki, im, 29) A krimi műfajának a „kitalálója” Edgar Allan Poe. Ő tudott a már korábban megírt szövegekhez képest

valami újat, valami újnak hatót hozzátenni. Ezért mondhatjuk, hogy ő a kitalálója a műfajnak. (Benyovszki, im, 36) Poet követte többek között Arthur Conan Doyle és Agatha Christie is. Az irodalomban ezeken kívül megkülönböztetnek még thrillert, noirt, bűnregényt. Ezek mind a krimi változatai (Benyovszki, im, 61) A kriminek az irodalomban is népes a tábora, mint a megfilmesített „testvéreiknek”. A filmes változatok is arra a sémára épülnek, mint az irodalmi művek. 14 5. Az erőszak szerepe a krimiben Az erőszak a társadalomban tabu fogalomnak számít, mivel széteséssel és pusztulással fenyegeti a közösséget, ezért szabályozása morális kérdés. (Császi, 2003, 10.) De valójában mi is ez az erőszak és hogyan van kapcsolatban a televízióval? A krimiben, mint műfajban egyáltalán mi a szerepe? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a továbbiakban. Az erőszak szorosan összefügg az agresszió fogalmával. „Agresszió

minden olyan cselekvés, amelynek közvetlen szándéka, hogy egy másik személynek ártson. A sérelem szándékának kell jelen lennie, mind szociálpszichológusok, mind laikusok szerint.” Tehát a definíció szerint valamilyen céllal végrehajtott viselkedés. (Fiske, 2006, 471) Egy másik definíció az erőszakot a következőképpen írja le: erőszakon, ami egy összetett és általános kategória, az agresszív magatartást értjük. Ez a magatartás természeténél fogva rossz. Rossz a társadalomra és rossz az egyénre Ez a fajta magatartás az egyén lélektanának a része. Az erőszakról képzelt hiedelmeinket kivetítjük a társadalomra. Ilyenkor a társadalom az áldozat Az erőszak tárgya akadályoz meg minket, hogy erőszakosak legyünk. A kollektív erőszakot olyan egyének összegeként értelmezzük, akik a társadalom ellen követnek el erőszakot. Ez egy magatartásbeli kategória, amely cselekményekből tevődik össze. (Hall, 1999, 45) A legtöbb

agresszióról szóló tanulmányban megemlítik, hogy erőszakos társadalomban élünk, egyre növekszik az erőszakos cselekedetek száma. Csányi Vilmos (1999) szerint az ember a legkevésbé agresszív főemlős. Ebben a felfogásban nem azért figyelünk fel, vagy nézünk erőszakot, mert mi agresszívek volnánk, inkább aggaszt minket és érzékenyek vagyunk rá. (Stachó-Molnár, 2003, 23) A televíziós erőszak napjainkban egy sokat emlegetett probléma. Mindenki tudja, hogy miről van szó, ha meghallják ezt a fogalmat. Pusztítást, erőszakot, a mindennapi élet menetének megszakítását jelenti, amely létében kérdőjelezi meg a világ megosztott rendjét. Közös jellemzőjük ezeknek a filmeknek a szorongáskeltés, ami eltérő mértékben van jelen. (Császi, im, 107) Manapság a televízió képernyőjén látható brutalitás hulláma árasztja el a nézőjét. (Gerbner, 2000, 79) Stuard Hall szerint Grant Noble tanulmányaiból kiderül, hogy a

televízióban látható erőszak nem annyira éles, és 15 jótékony hatása is lehet. Noblenek a véleménye szerint a televízióban látható erőszak az esetek nagy részében semmilyen hatással sincs a nézőre. A fennmaradó kisebb részben pedig a hatás az erőszak típusától függ és attól, hogy mennyi ilyen kép éri a nézőt. Ezen kívül Noble megállapítja, hogy ha hat a látott tévéerőszak, akkor is inkább szorongást vált ki, mint, hogy utánzásra hívna fel. (Hall, im, 44) Azzal, hogy a médiaerőszak milyen hatást vált ki, - ha egyáltalán kivált-, nem szeretnék mélyebben foglalkozni, ugyanis a célom a krimiben ábrázolt erőszakos tartalom bemutatása, az, hogy ez mennyire van jelen. Ha kitérnék a hatásra nagyon elkanyarodnék a hipotézisemtől és a vizsgálatom céljától. Kevés ember mondhatja el, hogy az élete leginkább egy fő műsoridőben sugárzott krimire hasonlít. Azok, akik valóban izgalmas szakmát űznek, úgy

gondolják, hogy életük nem sokban különbözik a felgyorsult életvitelt élőkétől. Ahhoz, hogy valamit izgalmasnak tudjunk mondani, ki kell zökkenteni a dolgokat a megszokott kerékvágásból. Ebből adódik, hogy ez a szokatlan esemény nem illeszthető be a napi rutinba. A rendőrök, tűzoltók, mentősök idejük nagyon kicsi részében foglalkoznak azzal, hogy bűnözőket fognak el, ellenséges területeket rohannak le, tömegszerencsétlenség áldozatain segítenek, azaz csupa izgalmas dolgot tesznek. (Sumser, 1999, 55.) A filmekben látható hősök nem hétköznapi problémákkal szembesülnek Nekik meg kell oldaniuk az ilyen problémákat. Ők nem olyanok, mint a tévénéző hétköznapi ember. (Sumser, im, 56) A néző tudatában van ezeknek a dolgoknak. Ezekből a hangsúlyos különbségekből látszik, hogy el lehet különíteni a fikciót a valóságtól. A valóságban a hősnek mondott emberek csak néha-néha tesznek valami hősieset. Életük

nem forog minden másodpercben veszélyben Nagy a különbség az ábrázolt valóság és a valóság között. Ha a néző nagyon el akar szakadni a valóságtól a film közben, nem a pozitív hős személyébe képzeli magát, hanem a bűnöző életébe, hiszen a bűnöző, az akinek az élete csupa rejtőzködés, kaland. Az ő életük izgalmasabb, ugyanis a bűnözés egyszerre állapot és szakma is. A valóságban azonban a legtöbb bűnöző élete a morált megszegő cselekedetek között zajlik. Ennél fogva ez már nem is olyan izgalmas élet, hiszen nem sokban különbözik így az átlagemberek életétől. (Sumser, im, 56.) Azt kimondhatjuk, hogy a tévékrimiben, és a hírekben a normálistól elütő dolgokkal szembesülünk. Ezek a dolgok rávilágítanak arra, hogy a világ nem olyan biztonságos és kiszámítható. Amikor e kettő valamelyikét nézi a néző, egyből a mindennapi élet megtelik veszélyekkel. a békésnek tűnő ember egyből erőszakossá

válik, az orvosnak gyilkos hajlama lesz, stb. Veszélyesnek mondhatóak ugyan a tévében 16 látott dolgok, de ez a fajta veszély kényelmes. (Sumser, im, 58) Kényelmes ugyanis, mert nem a nézővel történik az eset. Ő az eseményeket otthonából nézheti, esetleg mellette mást csinál és a tévé csak háttérzajként szolgál. Az otthon - írja Sumser -, olyan hely, ahol nem lehet a tv-t passzívan bámulni. A krimiknek telefoncsörgés, családi élet, gyereksírás, étkezés közepette is érthetőnek, követhetőnek kell lenniük. Ha a filmet folyamatosan nézni kell ahhoz, hogy megértse a néző, akkor a készítők elrontottak valamit. (Sumser, im, 63-64) A tévéerőszakot vizsgáló tanulmányok általában mellőzik a populáris kultúra műfaji, narratív szempontjait, csak a nyílt erőszakot veszik figyelembe, ilyen például a gyilkosság, fájdalom. Az erőszak nem egyszerűen eseményt jelent, hanem célok és eszközök viszonyát. Amikor tehát

gyilkolásról beszélnek, nem veszik figyelembe, hogy az erőszak hol megy végbe. Rajzfilmben történik-e vagy játékfilmben, vagy esetleg egy dokumentumfilmben. A stílus is fontos, hiszen másképp viszonyulunk a hős tettéhez, és másképp például ha ugyan ezt a tettet szárazan, nyersen közlik. Az erőszak sohasem önmagában jelenik meg. Fontos, hogy mire használják, hogyan jelenítik meg (Császi, im, 120-121.) Ha a hős úgy sérti meg a rendet, hogy azzal valami pozitív dolgot cselekszik, de ehhez erőszakot kell elkövetnie, akkor tette nem tűnik olyan elrettentőnek. Például, ha a nyomozónk már régóta üldöz egy sorozatgyilkost, és hollétét csak úgy tudhatja meg, hogy alvilági személyeket kérdez ki, bántalmaz, az információ érdekében, nem lesz a cselekedete negatív hangvételű, hiszen sok-sok ártatlan ember életét mentheti meg így. Ha viszont a nyomozónkat rendőri túlkapás miatt bíróság elé állítják és a bíró mondja el, az

ő nyers szavaival, hogy több ember bántalmazása történt, a nézőben egy más kép alakul ki a nyomozóról. Egy olyan embert képzel maga elé a néző, aki erőszakos, és nem a jó ügyében cselekszik. Fontos, tehát az erőszak előadásának a stílusa és fontos a műfaj is, ahol ez az erőszak megjelenik. Egy horrorfilmben más a szerepe, mint egy krimiben. A horrorfilm élvezete a félelmen, a feszültségen alapul. „A film élvezete abban áll, hogy félelmedben beszarsz, és még szereted is, ami történt veled.” (Császi, im, 169) A krimi nézése, illetve olvasása közben az emberek felismerik a morális tartalmat és ezek segítségével igazodnak el a mindennapokban. A rendőrségi tudósításokból megtudhatja a néző, hogy mi történt A bűnügyi történetben a „hogyan történt” a lényeges. A krimi az erőszak logikájának, történetének, létrejöttének összefüggéseit mutatja be. (Stachó-Molnár, im, 36) Ezekkel a szavakkal foglalják

össze az írók Császi Lajos írását, amiben a krimit elemzi. A híradóban egy repülőgép katasztrófája a nézőket tényként érdekli. Ugyanakkor a 17 filmben már a részletekre kíváncsi. Ez azt eredményezi, hogy szükséges az esetet jobban kinyomozni, hogy baleset volt-e. Ha nem, akkor ki követte el a gyilkosságot és ez, hogy függ össze azzal, hogy lezuhant a repülő. Ebből az következik, hogy fontossá válik a nyomozó munkája. A film pedig bepillantást enged ebbe a munkába Egy olyan embernek, aki még sose látott ilyet, annak biztos izgalmas a dolog. Szórakoztatja, hogy részese lehet egy olyan dolognak, ahol a normális társadalmi rendet próbálják visszaállítani. Ennek része lehet azáltal, hogy nézi az eseményeket, ám neki még sincs semmi dolga, hiszen a történet szereplői elvégzik a munkát. A nyomozómunka, a valóságban nem megy olyan gyorsan, mint a filmen és valljuk be, unalmasabb is. A krimiben, mint ez a műfaji

sajátosságok fejezetből is kiderül, a gyilkosság egy olyan normasértő cselekedet, aminek a következménye a rend visszaállítása érdekében büntetés. Ez a normaszegés kell ahhoz, hogy legyen bűneset, amit ki lehet nyomozni „Lázad az elmém a tespedés ellen, munka kell neki. Kiéhezett” Ez az idézet Holmes szájából hangzott el, (Sherlock Holmes, 2009, rendezte: Guy Ritchie) amikor éppen nem volt munkája. Nincs erőszak, nincs bűneset, nincs munka Az olyan krimisorozatokban, mint amilyet én is vizsgálok, a Miami helyszínelőkben például minden epizód arra épül, hogy van egy vagy több holttest, bántalmazott gyerek, illetve nő. Ezen bűncselekmények tettese nem ismert. A helyszínelőknek a feladata az, hogy kiderítsék ki az elkövető. Nincs olyan nap a filmi történetidő szerint, hogy ne lenne valamilyen erkölcsöt megszegő cselekedet. Azon túl, hogy egy izgalmas részt látunk, az erőszak ahhoz is kell, hogy legyen egy következő

epizód. Arról nem szól a sorozat, illetve nincs olyan rész, hogy szabadságon lennének-e a törvényszéki tudósok, vagy a munkán kívüli dolgaikkal is megismerkedne a néző. Az epizódok az erőszakhoz vannak kötve, az erőszak pedig a rejtélyhez, ami elindítja a nyomozást. Ennek az erőszaknak nem kell feltétlenül látszania a képernyőn, illetve ha látszik is annak meg van a maga szerepe. Erre az elemzés fejezetben részletesen kitérek. 18 6. A krimi, mint film műfaji sajátosságai A vizsgálathoz fontos megismerkedni a filmes krimi műfajával. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy krimi milyen műfaji sajátosságokat hordoz, azért, hogy megkülönböztethessük a többi filmes műfajtól. Valamint nem utolsósorban, azért is, hogy a néző tisztában legyen, mire számíthat, mikor megnéz egy ilyen filmet. Elsősorban meg kell vizsgálni, hogy az általam elemzett C.SI- Miami helyszínelők bele illik-e ebbe a műfajba. Műfaját tekintve

bűnügyi történetről van szó. A krimiben mindig van egy szándékos, törvénytelen gyilkosság, amelyet indíték vezérel. Ez az indíték lehet irigység vagy más közönséges motívum. (Császi, 2003, 120) Nem elég csak gyilkosság ahhoz, hogy kijelenthessük: Ez egy bűnfelderítő műfaj. Ha ezt tennénk, akkor egy western filmről is hasonlóképpen gondolkodhatnánk. A bűnügyi történet rejtvényeken alapul A rejtvény azért szükséges, hogy a negatív cselekedetet fel lehessen deríteni. Többféle rejtvény az alapja. Ez a rejtvény legtöbbször a gyilkos személye, de lehet az indíték, a helyszín vagy ezek kombinációja is. Ezek a szereplőkön, eseményeken stb alapulhatnak. A központi rejtvény általában egy negatív esemény (gyilkosság, rablás, nemi erőszak stb.) (Csákvári-Malinák, 1998, 282) Ennek a fajta eseménynek, erőszaknak nem a borzongáskeltés a célja. Sokkal inkább arról szól, hogy a bűnös valami erkölcstelen dolgot

cselekszik és a törvény, a rend képviselői ezt a normaszegést állítják vissza azáltal, hogy felderítik, az ügyet. A helyszínelők nem rendőrök, sokkal inkább tudósok, ám ők érnek a bűn helyszínére legelőször. Az ő munkájuk is a rejtvény megoldásán alapul. Ki kell deríteni a nyomokból, hogy ki az elkövető és mi volt az indítéka. A krimiben és a válfajai történetének központjában egy bűnügyi rejtély áll, amit a nyomozó derít fel. A központi figura a nyomozó és annak tettei (Benyovszki, 2007, 61.) Az a fajta nyomozás, amit a C.SI-ban is láthatunk, leginkább a klasszikus Sherlock Holmes- történetekre emlékeztet. Holmes nyomozása is a nyomok megvizsgálására, az apró jelek felkutatására épül. Empirikus módszerekkel dolgozik csak úgy, mint a helyszínelők. 19 A bűnügyi filmnek számos alfaja van a szereplőközpontú strukturális elemzés alapján. Klasszikus-individuális, privát-individuális, bürokratikus,

whodunit, thriller, suspense novel. (Csákvári-Malinák, im, 282) Az általam megfigyelt film az utolsó kategóriába sorolható, a suspense novel-be. A suspense novel (izgalmas regény), az első két típus kombinációja. A múltban, és jelenben történt események is fontosak a bűn kinyomozásán kívül. (pragmatikus és szintagmatikus viszonyok) (Csákvári-Malinák, im, 283.) Nem lehet konkrétan csak a suspense novel alfajba sorolni ezt a történetet Más alfaj elemei is felfedezhetőek a filmben. Megtalálható a privát-individuális szerep is. A keménykötésű magánnyomozó, akire jellemző a cinikusság, egyben okos is A munkája során állandóan veszélyben forog az élete, általában városban él. (CsákváriMalinák, im, 282) Itt nem magánnyomozóról van szó, hanem egy csoportról Egy olyan csapatról, amelynek a tagjai egyéniségek, mégis egyéniségük teszi őket csapattá. A manapság látható krimi sorozatokban sem egy ember nyomoz, mint annak

idején Sherlock Holmes, vagy Hercul Poirot. Most csoportok vannak A csoportokon belül is a tagok egyéniségei vannak kiemelve. A helyszínelők csapatában megtalálható a keménykötésű /Horacio Caine (David Caruso)/, az okos és szép fegyverszakértő nő /Calleigh Duquesne (Emily Procter)/, a kedves és empatikus korboncnok nő /Alexx Woods (Khandi Alexander)/, a lelkiismeretes nyomozó Eric Delko (Adam Rodriguez). A kriminek az a logikája, hogy a történet hatására a néző elveszítse korábbi világának magától értetődését, bizonytalanná váljon. Ám a populáris kultúra a megszokotthoz, az ismerőshöz vezet vissza, ellentétbe az elit kultúrával, amely világunk és énünk megváltozására akar késztetni. (Császi, 2003, 122) A krimi mindig egy konfliktussal kezdődik. Ez a konfliktus gyilkosság szokott lenni A kezdő konfliktus a korábbi helyzet megváltozásán alapul. A kezdeti nyugalmi állapothoz való visszatérés csak a hős által alkalmazott

erőszakkal lehetséges. Az erőszak, a zártság és az ismétlés szoros kapcsolatban állnak egymással. (Császi, im, 123) A Miami helyszínelőkben legtöbbször a gyilkosságot nem mutatják. Ezt a nyomozók következtetéseire bízzák, hogy ők mondják el a bűntény végbemenetelét. Amikor ráakadnak egy vagy több nyomra a helyszínelők elmondják, hogy hogyan történhetett szerintük a bűntény. Ezt olyankor a filmben mutatják is egyfajta illusztrációként. Így a múltbeli eseményekbe is kapunk bepillantást és a „hogyan” is fontossá válik Ezek a kódok mind segítik a nézőt a látottakat dekódolni, a műfajt elhelyezni más műfajok között. A filmi kódok segítik a nézőket az eligazodásban Így tudják értelmezni a látottakat. A kódok alapvetőek a történet elmesélésében (Csákvári-Malinák, im, 182) 20 Ezekkel a dolgokkal mind tisztában kell lennünk, ahhoz, hogy elemezni tudjunk egy krimit. A továbbiakban vizsgálatom első

részeként beleillesztem a fent említett műfaji sajátosságokat a C.SI- Miamiba Megvizsgálom a film erőszakos tartalmát és megnézem, hogy a populáris kultúra részeként miként szórakoztat, melyek lehetnek a szórakoztató elemek. 21 7. Az empirikus munka A CSI: Miami helyszínelők egy 8 évados amerikai sorozat. Az eredeti Helyszínelők című sorozat mellékvágánya. A sorozat egy csapat törvényszéki tudós munkájába enged bepillantást, akik Miamiban, illetve Miami Beachen dolgoznak. Amerikában először a CBS-csatorna sugározta 2002 szeptemberétől. Egy 2006-os jelentés szerint a Miami helyszínelők a legnézettebb amerikai sorozat a világon. Minden epizódját más személy rendezte, illetve más-más személy írta. Magyarországon 2002-ben kezdték el az eredeti Helyszínelők című sorozatot vetíteni a Viasat3-on. (A Helyszínelők hivatalos weboldala megtalálható az interneten, http://www.cbscom/primetime/csi miami/, Utolsó letöltés

2009.1220, a magyar rajongói oldal http://wwwcsihungaryhu/, Utolsó letöltés 2009.1220) Kezdetben a filmesztétikára hosszú időn át az elitista szemlélet volt a jellemző. Csak a magas filmművészet érdekelte az elemzőket. A műfaj háttérbe szorult A hagyományos filmművészet váltsága (70-es évek) kikényszerítette a közönségfilm elemzést is. A mai napig nem jött létre a szerzők többsége által elfogadott műfajtipológia A posztmodern tömegfilm megjelenése, ahol a szövegfajták keverednek, tovább nehezítette a dolgot. A legjelentősebb eredmények azonban a szövegfajták vizsgálatánál keletkeztek. Elemzésüknél olyan hétköznapi jelenségek teszik nélkülözhetetlenné, mint a műsorfüzetek műfaji hivatkozásai. A szövegfajták közvetítőként foghatók fel. Az egyedi szövegek és a közönség, a kultúra közötti közvetítő. Az elméleti háttérről a nézőknek fogalmuk sincs, mégis gond nélkül eligazodnak az

akciófilmek, bűntörténetek, családi filmek, drámák között. Az egyes műfajokról az utóbbi időben sok munka készült Ilyenek N. Freye (1957), J Cawelti (1971). D Kellner (1980) (Csákvári-Malinák, 1998, 279) J Cawelti (1971) emelte ki azoknak a formuláknak nevezett konvenciókat, amik alapján az egyes szövegek szövegfajtákba rendezhetőek. A formulák különböző tartalmak alapján különíthetőek el egymástól. Ezek a formulák lehetnek az idő, a hely, a hős, a gonosztevő, stb A műfajfilmekre a konvencionalitás jellemző. Felveti annak a lehetőségét, hogy a nézőknek az egyes műfajokkal nem csak elvárásaik vannak, hanem azok használata élvezetet nyújt. (Csákvári-Malinák, im, 280) A formulák az egyes szövegfajtákat 22 szolgálnak elkülöníteni. A kódok a szövegfajtacsoport létrehozását teszi lehetővé Formuláknak tekinthetjük az egyes szövegek aspektusait. Ilyen aspektusok a hős, hősnő, gonosztevő, mellékszereplő, kor,

helyszín, ruhák. fegyver, járművek A formulák vizuális jellegűek, így az első pillantásra is meg lehet akár mondani, hogy a film milyen műfajú. (Csákvári-Malinák, im, 281-282) Az elemzésben ezek a kódok lesznek segítségemre, hogy meghatározzam, milyen műfajra jellemző elemeket lehet a C.SIMiamiban felfedezni A főbb szövegfajtáinak és formuláinak áttekintő táblázata alapján az egyes kódok az általam vizsgált részekben a következők. (Csákvári-Malinák, im, 287, lásd még Melléklet, Táblázat 3.) A szereplő kódok: A hősök ebben az esetben a helyszínelő csoport tagjai. Ők képviselik a törvényes rendet, a morált. Gyakran hangzik el a főhősök szájából, hogy az esküdtszéknek és a bíróságnak bizonyítékok kellenek. Ezzel a mondattal arra utalnak, hogy ők törvényesen járnak el minden ügyben. Figyelembe veszik az előírt szabályokat, amik alapján el kell járniuk a nyomozás során. A hősnő itt nem a veszélyben forgó

nő, hanem a csapat női tagja. Az első évadban 3 női főszereplő van A ballisztikai szakértő, a korboncnok és egy nyomozónő, aki segíti a laborosok munkáját. Láthatjuk, hogy nem védtelen nőknek vannak beállítva, hanem egyenrangú munkatársnak a férfiak oldalán. Ez abból következik, hogy manapság a nők is végezhetnek olyan munkát, ami korábban inkább a férfiakra volt jellemző. Erős, karakteres a jellemük, a film nem különbözteti meg ilyen fajta szempontból a nemeket. A gonosztevő a gyilkos, gyilkosok, pedofil, aki gyerekeket bántalmaz, tehát a törvényes rend ellen cselekszik. Azt gondolhatnánk, hogy bizonyos viselkedési mintái, kinézete elárulják róla, hogy szándékai, tettei törvénysértőek. Ehelyett inkább átlagosan kinéző ember Gyakran megesik, hogy a nyomozók kikérdezik a tettest, amikor még nincsenek tudatában annak, hogy az elkövetővel beszélnek. Ez csak a végén derül ki „A tévékrimiben megtalálható

„ellentmondás”, írja Hana Charney, „az, hogy senki sem tűnik gyilkosnak, de valaki biztosan az.” (Sumser, 1999, 59) A mai modern társadalomban az üzletember, politikus, bűnöző szerepek a felismerhetetlenségig összefonódnak. „Manapság majdnem lehetetlen megkülönböztetni a partnereket: az üzletember politikus, a politikus gengszter, és a gengszter üzletember.” (Császi, 2003, 129) A mellékszereplők a nyomozókat segítő rendőrök, az áldozatok hozzátartozói, az egyes ügyekben felmerülő gyanúsítottak. A nyomozók több embert is kikérdeznek, mert a tárgyi bizonyítékon kívül fontos a szemtanúk beszámolója, illetve akad olyan eset, 23 amikor egy-egy nyom nem a tényleges tettesre, hanem egy másik személyre, tereli a gyanút. Ilyenkor a helyszínelők egyike rendőr jelenlétében felveszi a vallomást A néző számára érdekes lehet az, hogy egyes személyeknek a kihallgatáson vizet kínálnak. Ha a gyanúsított iszik, ebből a

vízből a DNS-ét le tudják venni a pohárról. Így össze lehet hasonlítani a talált nyomokkal és esetleg ki lehet zárni a gyanúsítottak közül. A mellékszereplőknek is fontosabb a film szerint betöltött szerepük, mint a hősöket körülvevő statisztáknak. Ők, akik buszon utaznak, vendéglőben ülnek vagy járókelők az utcán. Az effajta szereplők a cserepes növény emberi megfelelője Atmoszféra teremtés céljából vannak jelen. Teljesen egydimenziósak (Sumser, im, 66) A kulturális kódok: A jelenben játszódik, a helyszín a nagyváros, Miami. Az öltözék hétköznapi viselet. A ruhák itt nem jellemzőek annyira a karakterekre, mint pl a ballonkabát Columbora. A nyomozók járműhasználata is eltérő A legcélszerűbb járművet használják a tetthely elérésére. Ez lehet hajó, autó, stb Nincsenek a sorozatot jellemző járművek, mint például a Magnum című sorozatban a piros kocsi. Csak Horatio jár egy Hummerrel. Ez az autótípus rá

jellemző Ha megérkezik egy ilyen kocsi a helyszínre, abból minden bizonnyal Caine hadnagy száll ki. A helyszínelőknek is ugyanúgy, mint a rendőröknek, vannak fegyvereik. Ezek a fegyverek pisztolyok A fegyverhasználat az önvédelmet szolgálja náluk, míg a bűnözőknél a rombolás, pusztítás céljából van. A bűnözők, fegyverhasználata eltér a rendőrökétől A filmben a rosszak gyakran használnak a pisztolyon kívül gépfegyvert, bombát, de erre részletesebben kitérek a filmben látható fegyverek bekezdésben. A film szimbolikus kódja a téma. A bűntörténetek témája a bűn leleplezése Azt ebben a sorozatban a bűnügyi labor dolgozói teszik a nyomok felkutatásával, elemzésével. Minden epizód más téma köré épül Az adott rész témáját a bűn leleplezésén kívül az adja, hogy milyen a bűneset fajtája. A cselekmény kód a tartalom, tehát gyilkos keresése. Ez a munka részletesen és hangsúlyosan kerül bemutatásra a filmben.

DNS vizsgálat, ujjlenyomat összehasonlítás, keréknyom elemzés, stb. Minden erre épül, hiszen a sorozat egy bűnügyi labor mindennapjaiba enged betekintést. A néző megismerkedhet a nyomozás módszereivel A gyilkost vagy gyilkosokat mindig a tudomány segítségével keresik. A nyomozásnak mindig tudományos alapja van. Minden epizódban ezzel a megközelítéssel találkozhat a néző. A rejtvénykód pedig a titok, ami az egész kriminek az izgalmát adja: a gyilkos személye, a gyilkos indíték. Ezek a kódok mind segítik a nézőt a látottakat dekódolni, a 24 műfajt elhelyezni más műfajok között. A kódok alapvetőek a történet elmesélésében (Csákvári-Malinák, 1998, 182.) A krimi sajátosságainak felismerésében más eszköz is a segítségünkre lehet. Ellentétben egy akciófilmmel, ahol a vágások olyan gyorsak, akár egy videoklipben, itt 1-1 jelent hosszabb ideig tart. A filmi narráció felbontható beállításokra A jelenet az azonos

helyszínen felvett beállítások sora. (Csákvári-Malinák, im, 192.) Megfigyeléseim szerint a vágások hossza 3-5 másodpercig terjed. Ez jellemző egy akciódúsabb cselekménysorra, ám amikor a szereplők párbeszédei zajlanak, ez az idő kitolódhat akár 6-10 másodpercig is. Ez a ritmusbeli váltás nem okoz a néző számára zavart, mert ilyenkor belső vágást alkalmaznak az alkotók. A belső vágás azt jelenti, hogy anélkül, hogy tényleges fizikai vágás lenne, a kamera egy személyről átvált egy másikra, ahogy elhaladnak egymás mellet. Vágásnak a beállítások egymás mellé rendezését nevezzük. Ahogy fejlődött a képrögzítő technika, a kamera tud térben mozogni. Ez lehetővé tette azt, hogy az események vágás nélkül követhetőek lettek Ezekben a képsorokban a filmidő és a történetidő közelebb kerül egymáshoz, így fokozza a nézőben a valóságszerűséget. (Csákvári-Malinák, im, 196) A filmben az óra csak akkor

ketyeg, amikor valamilyen akció jelenet van. Van holt idő is, de azt nem mutatják, mert a történet megértéséhez nem fontos. (Sumser, im, 59) Fontos viszont a laborban és a tetthelyen eltöltött idő. Ez az idő tölti ki a film nagy részét Hangsúlyosak ezek a jelenetek, mert ez nem egy akció film, ahol minden 2. percben lőni kell, hanem itt a nyomozás és annak izgalma adja az élvezetet. Átlagban az akció jelenet a filmben 2-3 percig tart, a helyszínelés, nyomok keresése, tanuk kihallgatása, egyéb párbeszédes jelenet 5-10 percig tart. Ezekben a jelenetekben erőszakkal csak az akciójelenetekben találkozunk. Ehhez az akciójelenthez tartozik a már általam említett lehetséges kimenetele az esetnek, azaz az utalás. Ám itt meg kell különböztetni a kettőt. Az utalás csak egy lehetséges kimenetel, ahogy a nyomok „elmesélik” a történetet. Ez segítség a nézőnek is, hogy jobban el tudja képzelni az eseményeket és látványosabbá teszi a

sorozatot. A filmbeli valós időben 4 másodpercig, míg az utalásban 2 másodpercig mutatnak egy erőszakos jelenetet. Az általam vizsgált filmekben a filmidő rövidebb a történetidőnél. A film 40 perces, míg a történet néha napok, hetek alatt zajlik. Ez azért van, mert unalmas lenne végignézni úgy a történetet, hogy az ne 40 percig tartson, hanem hetekig, ahogy a nyomozás is zajlik a történetidő szerint. A filmgyártást megkönnyítette, hogy az egyes jeleneteket nem kell időrendbe felvenni. A kamerák fejlődése is sokat segített a filmgyártóknak 25 Lehetőségük nyílt olyan képkivágásokat használni, amilyet akartak, ezzel is növelve a drámai hatást. Ha a rendező és az operatőr eldöntötte, hogy mi látszódjon a képen, felvetette azt a kérdést, hogy milyen közel látszódjon, mennyire töltse ki a képet. Ennek a döntésnek nagy szerepe van dramaturgiai szempontból. (Kovács András Bálint, 2009, 36.) Ezek a képsíkok lehetnek:

nagytotál (nagy tájrészlet, az emberek nem felismerhetőek), kistotál (kisebb tájrészlet, kisebb embercsoport, az alakok felismerhetőek), amerikai plán (egy személy, a személy combközéptől van felfelé mutatva), szekond (emberi alaknál deréktól fölfelé), közeli (arc, testrész kitölti a képet) és szuperközeli (arc részlete, szem, száj). (Kovács András Bálint, im, 37) A filmben is megfigyelhető, hogy amikor bizonyítékokat találnak a nyomozók, a kamera közelibe mutatja az arckifejezésüket, ezzel is hangsúlyozva a bizonyíték fontosságát. Sokszor a főhősöket alsó gépállásból mutatja a kamera, hogy azzal is hangsúlyozza, hogy ő a hős, valami rendkívülit visz véghez. A már említett rekonstrukciós képsorok a gyilkosságról is közelikkel vannak felvéve. Szuperközelit nem is láthat a néző Ebből is az következik, hogy nem a vérfagyasztó képsorokra van kiélezve a rekonstrukció, hanem egy lehetséges magyarázatként

szolgál arról, hogyan történhetett az egész. Azok a képsorok, amik a történtek lehetséges kimenetelét mutatják, s azok erőszakos tartalma csak utalás arra az erőszakra, ami a film valós ideje szerint zajlik. Gyakran számítógépes animáció segítségével mutatják, ahogy egy töltény belefúródik a falba, vagy egy bomba működését részletesen animálják a begyújtástól a robbanásig. Tehát kettős célt szolgálnak ezek a képsorok: egyrészt segítik a nézőt, hogy különbséget tudjon tenni a film valós cselekménye és a múltbeli esetek között, illetve magyarázatként is szolgál bizonyos dolgok működésére, működési elvére. Ennél fogva az itt látható erőszak nem annyira sértő a nézőnek, mert tudja ez csak egy rekonstrukció és olykor megeshet az is, hogy nem elég a színészek szájából hallani, látni is kell a történteket. A másik ok, amiért nem olyan veszélyesek ezek a képek, hogy nagyon rövid ideig tartanak. A

legrövidebb ilyen jelenet 1 másodpercig látható, a leghosszabb 10 másodpercig. Átlagban 2 másodpercesek Egy epizód van, amiben 12 darab ilyen utalást láthat a néző, és 5 részben 3 látható. Az átlag darabszám filmenként 6-7 Az az erőszak, ami nem sorolható a feltételezett kimenetben bemutatottakhoz, az a történet ideje szerint zajlik. Itt lényegesen kevesebb az erőszakos cselekedet, ugyan is a krimi alapképletéből következik, hogy van egy vagy több holttest. Ezek a bűnesetek a film elején történnek. Minden egyes epizód egy normaszegő cselekedettel indul Mivel a hangsúly nem a véres, borzongató jelenetek bemutatásán van, hanem a nyomozás 26 részletein, ezért ezek a részek nem olyan hangsúlyosak. Fontosak ugyan, mert ezek nélkül nem lenne ügy, ami kinyomozásra vár. Azt is mondhatnánk, hogy ez indítja be a történetet minden egyes részben. A fő ok, ami miatt az emberek krimit néznek, az adott ügyet körülvevő misztikum,

rejtélyesség. Ahhoz, hogy legyen rejtvény, a nézőnek nem feltétlenül kell látni a gyilkost, a helyszínt, tehát a bűnesetet és a részleteit. Ezek a történések időben sem tartanak olyan hosszú ideig, mint az elképzelések a lehetséges kimenetelre. Átlagban 10 és 60 másodperc között van a hosszúságuk Ez idő alatt gyakran csak azt látja a néző, hogy valaki összeesik, vagy egy veszekedést. Ezen képsorok után mindig megmutatják az áldozat holttestét. Egy holttest legkevesebb két, legtöbb öt másodpercig látható. Ezekből a megfigyeléseimből is az derül ki, hogy nem a konkrét gyilkosságra kíváncsiak a nézők, hanem a rejtvényre, amit az ilyen típusú film meg is ad. Ezzel a rejtéllyel biztosítja a bűnügyi film a szórakoztatást A pár másodperces képek, jelenetek nem elegek ahhoz, hogy a néző úgy érezze, hogy ez a műfaj tele van brutalitással, erőszakkal vagy agresszióval. Aki krimit néz, eleve számít egy halálesetre,

vagy az erkölcsi rendet megszegő cselekedetre. Számukra a határ, hogy mi tűnik erőszakosnak, kitolódik. Nem sokkal, csak egy kicsit Annyira, hogy elfogadják az egy maximum kettő gyilkosságot, hogy abból ügy legyen, amit visszaállítanak a törvényes rend útjára. Egy 40 percig tartó filmben, amiben 6 illusztrációs rész van, amiknek az időtartama 2 másodperc és az elején elkövetnek egyetlen gyilkosságot az nem sok. Ha valakit megölnek 2 másodperc alatt, azt a néző nem is tudatosítja legbelül. Megtörtént és halad a cselekmény tovább, ráadásul tudatában van annak, hogy ez a 2-3 másodperc csak illusztratív tartalommal bír. Műfaját tekintve bűnügyi történetről van szó, mégis vannak benne olyan jelenetek, amik akár egy akciófilmbe is beleillenek. Ezeknek a jeleneteknek a menete pergősebb, ám nem annyira, mint egy műfaját tekintve akciófilmnek. Ilyen jelenetek a rendőrségi akciók, a rajtaütések. Ezek nem találhatóak meg minden

általam megnézett epizódban és az egyes jelenetek hossza 1,5-2 perc. Az ilyen jeleneteknek nem feltétlenül kell egy olyan sorozatban szerepelnie, ami egy törvényszéki tudóscsoport munkáját mutatja be. Valószínűleg azért látható 1-2 részben, hogy bemutassa, olykor ilyen eszközök is kellenek a bűnözők ellen, másrészt izgalommal szolgál. A legjellemzőbb képek a sorozatra a közeli, szekond és az amerikai plán. Nyitó képként minden epizód elején egy nagytotállal indít. Ez valószínűleg abból a célból van, hogy bemutassa a várost, ahol az epizód játszódik. A 24 részből 21 nagytotállal 27 kezdődik. A 21 nagytotál közül 19 a várost mutatja, a fennmaradók pedig a városon kívüli mocsárvidéket. Három rész nem nagytotállal, hanem szekonddal kezdődik A városról mutatott képek minden esetben vágóképként is szolgálnak az egyes részekben. Ha egy helyszín után a labort mutatják, akkor közé szokták vágni a nagytotál

képet a városról. Ez segíti a nézőt az eligazodásban, hogy könnyebben tudatosítsa, már a városon belüli laborban vagyunk. Az első évadban többfajta erőszak megjelenik. Ennek a változatosság az oka Ha minden epizód egy sorozatgyilkosról vagy családon belüli erőszakról szólna a sorozatot nem lehetne eladni egy idő után, mert unalmassá válna. A változatosságot megőrizve próbálnak az alkotók minél több fajta normaszegő cselekedetet bemutatni. A tartalomelemzés számszerű eredményei: 34 erőszakos cselekmény történt 24 részben. Az általam megnézett részekben háromszor jelenik meg a nemi erőszak A pedofília kétszer, a családon belüli erőszak kétszer, féltékenységből elkövetett emberölés háromszor látható. Biztosítási csalás és ebből elkövetett emberölés egyszer, hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság kétszer, két esetben a feleség bérel fel egy gyilkost, hogy az ölje meg a férjét. Egy esetben

megcsalás volt az indíték, egyszer fordult elő ámokfutás egy iskolában. A rablás és ehhez köthető emberölés háromszor szerepelt, egyszer a gyilkolás élvezete volt a kiváltó ok. Két részben fordult elő baleset, illetve a balesetből a segítségnyújtás elmulasztása. Az összes többi esetben szándékos emberölés történt. Ahogy láthatjuk egy részben akár kettő törvényszegő cselekedet is lehet. 14 olyan rész van, aminek a cselekménye egy szálon fut Ilyenkor az összes helyszínelő ugyanazon az ügyön dolgozik. A maradék 10 részben két gyilkosság is történik, így a csapat megosztva dolgozik a két ügyön. A két szál csak egyetlen részben fut össze, ahol az egyik szál az, hogy egy disco lángba borul, a másik, pedig egy prostituált halála. Kiderül, hogy a prostituált a discoban volt, és füstmérgezésben halt meg. Annak, hogy néha két szálon fut a cselekmény, a figyelem fenntartása az oka Változatosabbá tehető vele a film,

a néző úgy érezheti, mintha két részt nézne meg egy részben. A szereplők szemszögéből pedig azért érdekes, mert így önállóan is oldhatnak meg eseteket, fejlődhet a jellemük. Ezek a film témájául választott erőszaktípusok nem sokban különböznek a bűnügyi híradókban elmondottaktól. Egy híradóban is találkozni ilyen esetekkel. Mivel a krimi alapképletében benne van, hogy gyilkosság történik, ezért ehhez valamilyen gyilkos fegyver is szükséges. A gyilkosok fegyverhasználata eltérő Találkozhatunk a pisztolyon, puskán át, a késsel, sőt már-már extrémnek számító 28 fegyvereket is használnak. Ilyen fegyverek a poroltó, a biliárddákó, rovarirtó szer, pezsgősüveg. Hat esetben találkozhat a néző pisztollyal, mint gyilkos fegyverrel 4 esetben puska, 2 esetben gépfegyver és 3 esetben kés volt az eszköz. A többi szokványos használati tárgy volt, amit a gyilkosságokra használtak. Egy részben bomba volt az erőszak

eszköze. Mivel lőfegyver kevesebb esetben fordul elő, mint más alternatív fegyver, ezért az mondható, hogy a film alkotói nem a szokványos fegyverhasználatra és ezzel együtt nem a szokványos esetekre fektetik a hangsúlyt. A gyilkolás legegyszerűbb módja a lőfegyver használata, de ha a gyilkos fegyver valami más, valami hétköznapibb, akkor érdekesebbé és különlegesebbé válik az eset. Két okból lehet az, hogy ennyire gyakoriak az epizódokban az olyan fegyverek, amihez nem szükséges fegyvertartási engedély. Az egyik ilyen ok az, hogy hirtelen felindulásból követik el a gyilkosságot. Ilyenkor a gyilkos nem gondolkodik, csak felkap egy a keze ügyébe kerülő tárgyat (biliárddákó, pezsgősüveg, párna) és azzal követi el a bűntényt. A másik ok az lehet, hogy a legtöbb gengszter filmben, bűntörténetben lőfegyverek szerepelnek. Érdekesebb lehet a nézőnek egy olyan eset kinyomozása, ami nem egy ilyen megszokott eszközzel történik.

A pisztolyt egy ballisztikai vizsgálattal be lehet azonosítani és így könnyebb a tettes kilétét kideríteni. Egy olyan sérülésnél, amit valamilyen tárgy okozott, először azonosítani kell a gyilkos eszközt. Ha ez megvan, meg kell vizsgálni a gyanúsítottak lakását, munkahelyét, hogy felelhető-e egy ilyen tárgy. Belátható, hogy ez utóbbi eset sokkal összetettebb, nagyobb odafigyelést igényel A nézőben kialakulhat egy izgalmi állapot, hogy vajon azonosítani tudják-e a tárgyat? Ha igen, ki használhatta? Ez sokkal szórakoztatóbb, mint egy olyan ügy, amit egy ballisztikai vizsgálattal meg lehet oldani. A krimiben a középponti figura az áldozat. Ő az, aki megszemélyesíti mindazt, ami a kisemberrel történhet. Az áldozatok társadalmi típusokat szimbolizálnak A legtöbb történetben, ezért vagy a hős segítői, csavargók esetleg a gonosztevő ellenségei. (Császi, 2003, 130.) Az általam megnézett filmekben az áldozatok 12 esetben

férfiak, 30-40 év körüliek lehetnek. 7 esetben nők az áldozatok Más ügyeknél gyerekek, illetve fiatal lányok, fiuk. Mivel a férfi áldozatok száma többségben van, ezért nem lehet ráhúzni erre a sorozatra azt a sablont, amit Császi Lajos is ír, miszerint a nők nagyon sebezhetőek. Gyakran egyedülállók, fiatalok és csinosak A munkájuk összefügg a szexualitással. Akár tragikus románc is kialakulhat közte és a főszereplő között (Császi, im, 130.) A nők inkább nem áldozatok, hanem pozitív hősök ebben a sorozatban Az erőszak elkövetői is inkább férfiak a filmben. Nők 5 esetben követnek el gyilkosságot 29 A férfiak többsége fehér, 30-40 év körüli. Az sem mondható el általánosságban a látottak alapján, hogy az elkövetők nagyrészt színes bőrű férfiak. Ha a néző egy olyan bűnügyi filmet néz, amiben sok az afroamerikai szereplő, rögtön úgy gondolja, hogy feltételezhetően az egyikük törvényszegő tettet fog

elkövetni. Amikor a film alkotói nem tesznek bele ilyen szereplőt, akkor a gyanúsítgatás már nehezebbé válik a néző számára, mert nem köthető a tettes etnikai csoporthoz. Több izgalmat tud nyújtani így a film, mert az általánosítás nem mondható el. Még a bűnös és ártatlan közötti különbség is bizonytalanná válik így. Ez a bizonytalanság hozott újat a kilencvenes évek bűntörténeteibe is. (Császi, im, 128) Találkozhatunk ugyan latin amerikaiakkal a tettes és áldozat oldalon egyaránt, de mégsem ez jellemzi a részeket és vele az elemzett első évadot. Két esetben találkozhatunk olyan áldozatokkal, akik valamilyen baleset áldozatai lesznek. Az egyik ilyen áldozat egy idős hölgy az öregek otthonában, a másik pedig egy kislány. A balesetet elszenvedők leginkább fiatalok vagy idősek Ebből a szempontból ők a legveszélyeztetettebbek. Még nem tudnak, vagy már nem tudnak elég körültekintően vigyázni magukra. Ezek az esetek

csak érdekességként tüntethetőek föl Érdekes a helyszínelőnek, aki az üggyel foglalkozik, mert tettest keres, ahol valójában nincs elkövető. Ezt az élményt a néző is átélheti Benne is felmerülnek a gyanúsítottak nevei, arcai. Kombinál Végül, amire egész idő alatt nem gondolt, hogy krimiben is előfordulhat baleset, rácsodálkozásra készteti. Beszédmód, nyelvi stílus: A bűnügyi hírekben sablonosan beszélnek. Csak a bűnügyekről, áldozatokról és elkövetőkről szólnak. A lehető legkevesebb szóval mutatják be az estet. A nyelvhasználat ezáltal leredukálódik a legminimálisabbra (Császi, im, 112.) A CSI- Miami helyszínelők című sorozatban ez másképp van Ott nem lehet a mondatokat lecsökkenteni a legalapvetőbb tényekre. Ha ez így lenne, unalmas lenne a filmbeli párbeszéd. Változatosnak, színesnek kell lennie a szóhasználatnak. Itt a cél nem a puszta tényeken van, hogy ki a gyilkos, ki az áldozat és a bűntény hogyan

zajlott. Ki kell színesíteni oly módon, hogy a filmbeli tények tükrözzék a látottakat. A hírekben az elmondottakat érzelemmentesen kell a nézőkkel közölni. A filmnek pedig az a lényege, hogy a nézőt lekösse Ehhez elengedhetetlen, hogy a színészek érzelmeket vigyenek mondataikba, kifejezéseikbe. Mivel a helyszínelők tudósok, gyakran kell rekonstruálniuk a történteket, így az esetek elmondása közben nem tájékoztathatnak úgy, mint ha egy hírt közölnének. A választékos szavak mellett elhangzanak agresszív kifejezések is. Ezek mind a főhősök, mind a gonosztevők szájából hallhatóak. Ezek a szavak, kifejezések a műfajhoz hozzá 30 tartoznak. Nem lehet egy gyilkosságot elmondani például a lelőtte, megszúrta, áldozat, holttest és hasonló szavak használata nélkül. Már maga a szó, hogy gyilkosság is erőszakos. Fontos viszont a helyzet, amiben ezek a szavak elhangzanak Más az értelme egy fenyegetésnek és más, ha ugyanazok

a szavak egy bírósági tárgyaláson hangoznak el. Ismét más, ha a főhős mond effajta szavakat, mivel érzelmei, indulatai a felszínre törnek. A legtöbbet használt erőszakos szavak itt is, éppen úgy, mint a hírekben az áldozat, tettes, gyilkosság. Gyakran ezek szinonimái is előfordulnak A legdurvább kifejezések akkor hallhatóak, ha valaki fenyegeti a másikat. Ezek a fenyegető szavak a „Lelövöm!” „Megölöm!” „Felgyújtom!” „Mocskos gazember!” „Felrobbantalak!”. Ha egy olyan személyt sértenek meg, aki ártatlan, a főhős a védelmére kel: „Ez egy kurva!”- mondja a rendőr. „De emberi lény!”- mondja Horatio (16 rész) A „jófiúk” mindig a morált, az erkölcsöt képviselik, annak ellenére, hogy ők is használnak agresszív kifejezéseket. Egy részben átlagosan 15-20 erőszakos szót hallhat a néző. Ahogy a fentiekben már írtam, fontos, hogy milyen környezetben hallhatóak ezek a szavak. A szavak többsége akkor

hallható, amikor egy helyszínelő elmeséli az esetet. Ilyenkor megkerülhetetlen ezeknek a szavaknak a használata. Az erőszak fajtája, a gyilkos fegyver, a gyilkos neme, társadalmi hovatartozása, az erőszak hosszának az időtartama és a filmben használt szavak, kifejezések mind a műfajra jellemző „Hogyan?” kérdést segítik megválaszolni. Amikor, 2002-ben a Viasat3 elkezdte sugározni a Helyszínelők című sorozatot, még nem volt nagy nézettsége. A sorozat/sorozatok vonzereje abban rejlett, az epizódok külön, önálló egységet alkottak. Külön is érthetőek. Ezt ismerte fel a Viasat3 tévécsatorna és így az egyik legnézettebb műsorai ezek a sorozatok voltak. Később több hazai csatorna is sugározta. Az RTL Klub nagy nézettséggel vetítette a CSI: Miami helyszínelők ismétléseit. Az említett sorozatot eredetileg a Viasat3 kezdte el vetíteni Később az AXN, Cool tévé és a Sorozat+ is vetítette, illetve vetíti.

(http://www.origohu/teve/20090730-ot-magyar-tevecsatornan-ishelyszinelnekhtml?spec=ok&, Utolsó letöltés: 2010, 02, 20) A Viasat3-on, az RTL Klubon 12-es karika látható az egész film alatt, ami azt jelenti, hogy a „Következő műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott!” Egy 2007-es felmérés szerint különböző hónapokban a következő volt a nézettsége: CSI: Miami helyszínelők - 1,313 millió néző (07.23-0729) 31 CSI: Miami helyszínelők - 1,215 millió néző (05.28-0603) CSI: Miami helyszínelők - 1,168 millió néző (05.21-0527) CSI: Miami helyszínelők - 1,073 millió néző (05.14-0520) CSI: Miami helyszínelők - 1,337 millió néző (05.07-0513) CSI: Miami helyszínelők - 1,342 millió néző (04.30-0506) CSI: Miami helyszínelők - 1,254 millió néző (03.05-0311) (Az adatok megtalálhatóak az interneten, http://rexfelugyelo.qwqweu/?modul=oldal&tartalom=888724 Utolsó letöltés:

2010. 02 20) A sorozat nem magánnyomozóról, vagy rendőrről szól, hanem tudósokról, akik laborban dolgoznak, és az igazságot keresik. A nézőknek már ez is izgalommal szolgálhat, hogy egy olyan krimit tekinthetnek meg, amiben nem a megszokott rendőrnyomozó figurákkal találkozhatnak. Ez a kriminek egy újfajta megközelítését mutatja A film tele van látványelemekkel. Nagyon gyakran a szemléltetéshez a film készítői számítógépes animációt használnak. Ha például egy töltényről vesznek le ujjlenyomatot, animáció segítségével megmutatják, hogy hogyan kerülhet egy pisztolytöltényre valakinek az ujjlenyomata. A nyomozáshoz a szereplők a legmodernebb eszközöket használják. Egy kattintás a számítógépen és az összehasonlítani kívánt nyomról megjelenik az összes adat. Az ujjlenyomatokat is könnyedén összehasonlítják. Amikor a laborban ilyenfajta munkákat végeznek, modern zene szól az izgalom fokozására. A látványt

hivatottak megerősíteni, a már fentebb említett nagytotálok, totálok a környezetről, a városról. Szép, látványos képeket mutatnak ilyenkor Szinte tökéletesnek mutatja a várost, ám a mélyén ott van az erőszak, az agresszió. Ez egy olyan város, ahol mindig történik valami. Hogy ez valós, reális képet mutat-e a valódi városról, az kétséges, ám kutatásom célja nem is ez. A sorozatban egy olyan városnak a története látható, amelyben a jók mindig győznek, a gonosz pedig elbukik. Ez kikapcsolódással, megnyugvással tud szolgálni a nézők számára. A látványon és a történeten kívül a szereplők is szolgálhatják a szórakoztatást. Erős jellemük, karakteres megjelenésük biztonságérzetet ad az egész film alatt. Gyakran vannak humoros mondataik, amik oldják a feszült ügyek légkörét. 32 8. Összegzés A tévékrimiben látható erőszaknak az a szerepe, hogy legyen egy olyan törvényszegő cselekedet, amit a törvényes

renddel vissza lehet álltani. Egy ilyen történetet mutat be a C.SI- Miami helyszínelők című sorozat Az eddigi bűnügyi történetekkel szemben itt egy tudóscsapatról van szó, akik a törvény nevében járnak el. A bűntényen található nyomok, bizonyítékok alapján nyomoznak. A nyomozás minden részben sikerrel zárul, hiszen elkapják a tettest, illetve tetteseket. Ebben a fekete- fehér világban a jó mindig nyer, a gonosz mindig megbűnhődik. A hősök tetteikkel, szavaikkal is az erkölcsöt képviselik. A krimi minden eleme szórakoztat. Az érdekes esetek, megfejtésre váró bizonyítékok, a látvány, mind a néző figyelmét igyekszik megragadni és megtartani. A tömegkultúrának is az a célja, hogy minél nagyobb tömeghez eljusson, és népszerű legyen az emberek körében. Mivel a bűnügyi történet is része ennek a kultúrának, itt is a minél nagyobb nézettség a fő cél. Mint ahogy azt már írtam, több tévécsatorna is sugározza az

általam vizsgált sorozatot. Erről a magas nézettségi mutatók adnak számszerű adatot. Ha a nézőket nem érdekelné, akkor hamar megbukna és a televíziós csatornák sem vetítenék. Az emberek, akik leülnek nézni a CSI –t, tudják, hogy milyen műfajú filmre számíthatnak, mert a filmes kódok alapján könnyedén meg tudják állapítani. A sorozatban megjelennek a krimi műfajára jellemző kódok A Miami helyszínelőkben előforduló erőszak nem kap nagy hangsúlyt a történetben. A fő hangsúly a nyomok felkutatásán és azok módszertanán van Ahogy a kutatásomban is megállapítottam, az a fontos a történet folyamán, hogy az eset hogyan történt. Milyen körülmények között? Ki követte el? Miért követe el? Ezek a hangsúlyos elemek. A látvánnyal, az izgalommal és a krimit körülvevő misztikum segítségével tudja a C.SI- Miami helyszínelők napról- napra szórakoztatni a nézőket 33 Felhasznált irodalom Benyovszky Krisztián, 2007,

Bevezetés a krimi olvasásába, Lilium Aurum kiadó, Parazita könyvek Bényei Tamás, 2000, Rejtélyes rend: a krimi, a metafizika és a posztmodern, Budapest, Akadémiai kiadó Burke, Peter, 1991, Népi kultúra a kora újkori Európában, Századvég kiadóHajnal István kör, Budapest Császi Lajos, 2003, Tévéerőszak és morális pánik, Új mandátum könyvkiadó, Budapest Csákvári József- Malinák Judit, 1998, Média- Galaxis, Szimbiózis, Budapest CBS, 2010, CSI: Miami Watch Episodes and Video and Join the Fan Communimty- CBS.com, megtalálható az interneten: http://www.cbscom/primetime/csi miami/, Utolsó letöltés 20091220 CSI: Hungary, HOGY TE IS FORRÓ NYOMON LEGYÉL! - CSIHUNGARY.HU, megtalálható az interneten: http://www.csihungaryhu/, Utolsó letöltés 2009.1220 Fiske, Susan T., 2006, Társas alapmotívumok, Osiris kiadó, Budapest Gans, Herbert J., 2003, Népszerű kultúra és magaskultúra In A kultúra szociológiája szerkesztette Wessely Anna,

Budapest, Osiris kiadó, Budapest Gerbner, George, 2000, Erőszak a képernyőn: Következmények és veszélyek. In uő.: A média rejtett üzenete, Osiris kiadó, Budapest Gripsrud, Jostein, 2007, Médiakultúra, médiatársadalom, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Hall, Stuart: A média és az erőszak, Replika, 1999, március Kalmár Csaba, 2009, Öt magyar tévécsatornán is helyszínelnek, megtalálható az interneten: http://www.origohu/teve/20090730-ot-magyar-tevecsatornan-is- helyszinelnek.html?spec=ok&, Utolsó letöltés: 2010, 02, 20 Kovács András Bálint, 2009, Mozgóképelemzés, Palatinus kiadó, Budapest Stachó László- Molnár Bálint: Médiaerőszak: Tények és mítoszok, Médiakutató, 2003, tél 34 Stokes, Jane, 2008, A média- és kultúrakutatás gyakorlata, Gondolat-PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Budapest- Pécs Sumser, John, Erkölcs és társadalmi rend a tévékrimikben, Replika, 1999, március Tévésorozatok

nézettségi rangsora, megtalálható az interneten: http://rexfelugyelo.qwqweu/?modul=oldal&tartalom=888724, Utolsó letöltés: 2010. 02 20 Tylor, Edward Burnett, 1871, A kultúra tudománya. In A primitív kultúra, London Wessely Anna, 2003, A kultúra szociológiai tanulmányozása In A kultúra szociológiája szerkesztette Wessely Anna, Budapest, Osiris kiadó, Budapest 35 Melléklet Táblázat 1. Epizódok Erőszak fajtája Gyilkos fegyver Elkövető Áldozat 1. Gyilkosság Poroltó Férfi Nő 2. Bosszú Bomba Férfi Férfi 3. Drog Pisztoly Férfi Nő 4. Nemi erőszak Pezsgősüveg Férfi Nő 5. Családon belüli Puska/ Tűz Férfi/ Férfi Nő/ Férfi Allergiás Férfi Kislány Rovarirtó Nő Férfi Puska Férfi A család erőszak/ Bosszú 6. Pedofília reakció 7. Féltékenységből elkövetett emberölés 8. Családon belüli erőszak 9. A gyilkolás élvezete Puska Férfi Férfiak 10. Idegösszeroppanásból

Kötél Lány Férfi elkövetett emberölés 11. Düh Fadarab Nő Lány 12. Bérgyilkosság Pisztoly/ Kés Férfi Férfi 13. Szándékos Kés Férfi Férfi/ Nő Nemi erőszak/ Biliárddákó/ Férfi/ Férfi Férfi/ Férfi Szándékos erőszak Ököl 15. Féltékenység Sugárzás Férfi Nő 16. Féltékenység Kés Férfi Férfi 17. Megcsalás Pisztoly Férfi Férfi 18. Rablás Pisztoly/ Sok tettes Több emberölés/ Baleset 14. Gépfegyver áldozat 19. Tanú megölése pisztoly Férfi Férfi 20. Ámokfutás/ Puska/ Párna Fiú/ Férfi Férfi/ Férfi Szándékos emberölés 36 21. Nemi erőszak/ Kés Férfi Nő/ Férfi Baleset 22. Biztosítási csalás Tűz Férfi Férfi 23. Bérgyilkosság/ Drog Pisztoly/ Férfi/ Férfi Férfi/ Férfi Férfi Kislány Biliárddákó 24. Pedofília Pisztoly, Gépfegyver 37 Táblázat 2. Epizódok 1. A történet valós ideje szerint zajló A lehetséges kimenetelben

erőszak időtartama szereplő erőszak időtartama (perc: másodperc) (perc: másodperc) 1:10- 1:15 5:40- 5:42 12:38- 12: 40 20:19- 21: 24 30: 05- 30: 10 2. 3: 16- 3: 18 6: 17- 6 :19 23: 18- 26: 05 6: 39- 6: 42 27: 10- 31: 03 9: 08- 9: 10 9: 31- 9: 34 16: 28- 16: 33 38: 04- 38: 36 3. 1: 24- 1: 38 6: 00- 6: 07 9: 35- 9: 37 11: 17- 11: 22 23: 18- 23: 22 25: 29- 25: 33 27: 42- 27: 45 34: 10- 34: 14 37: 42- 37: 50 39: 23- 40: 55 4. 1: 14- 1: 24 8: 04- 8: 05 9: 05- 10: 23 19: 22- 19: 24 20: 25- 20: 27 30: 05- 30: 08 38: 15- 39: 10 5. 1: 00- 1: 04 10: 05- 10: 07 15: 23- 15: 25 22: 34- 22: 35 24: 16- 24: 22 38 30: 00- 30: 01 38: 07- 38: 17 6. 1: 30- 1: 35 18: 16- 18: 17 13: 32- 14: 50 18: 38- 18: 40 18: 26- 19: 43 19: 31- 19: 36 24: 58- 25: 00 25: 05- 25: 08 27: 07- 37: 29 38: 11- 38: 33 7. 1: 09- 1: 13 7: 21- 7: 24 10: 06- 10: 19 13: 57- 14: 06 25: 35- 25: 42 31: 46- 31: 53 36: 19- 36: 42 36: 45- 37: 18 38: 28- 39: 05 8. 2: 15- 3: 00 11: 06- 11: 08 17:

08- 19: 56 11: 42- 11: 44 19: 38- 19: 41 21: 25- 21: 33 36: 49- 37: 20 9. 0: 48- 1: 04 5: 48- 5: 52 4: 48- 5: 58 11: 01- 11: 02 38: 00- 38: 02 21: 01- 21: 59 22: 22- 22: 27 27: 43- 27: 45 32: 28- 32: 57 34: 10- 34: 52 10. 0: 46- 0: 59 3: 35- 3: 39 7: 13- 7: 15 6: 49- 6: 51 16: 14- 16: 15 26: 36- 26: 38 39 31: 01- 31: 06 36: 32- 37: 03 38: 09- 39: 27 11. 0: 58- 1: 00 15: 04- 15: 05 3: 35- 3: 40 16: 18- 16: 20 32: 34- 32: 35 33: 16- 33: 36 35: 50- 35: 52 36: 02- 37: 00 12. 1: 05- 1: 07 3: 57- 4: 00 8: 39- 8: 41 13: 01- 13: 07 25: 29- 25: 30 34: 30- 34: 49 37: 49- 38: 03 13. 1: 50- 1: 51 8: 35- 8: 37 4: 00- 4: 02 16: 27- 16: 35 34: 55- 35: 07 36: 18- 36: 20 14. 15. 1: 10- 1: 13 17: 19- 17: 20 7: 01- 7: 03 18: 28- 18: 34 31: 07- 31: 13 38: 49- 39:00 1: 25- 5: 30 4: 33- 4: 35 22: 57- 22: 58 35: 24- 35: 27 37: 26- 37: 33 16. 0: 55- 0: 56 1: 41- 1: 43 10: 45- 10: 47 5: 02- 5: 06 16: 20- 16: 22 6: 07- 6: 15 11: 09- 11: 11 20: 37- 20: 51 26: 10- 26:

19 33: 23- 34: 19 40 36: 50- 37: 17 17. 2: 14- 2: 30 8: 38- 8: 46 27: 34- 27: 36 36: 32- 37: 29 18. 19. 1: 43- 2: 58 15: 28- 15: 30 6: 30- 6: 50 16: 51- 16: 53 19: 31- 19: 50 19: 00- 19: 06 6: 32- 6: 50 6: 56- 6: 57 30: 26- 30: 28 37: 25- 37: 54 38: 05- 38: 20 20. 4: 48- 4: 50 8: 47- 8: 49 34: 40- 36: 00 22: 38- 22: 39 24: 27- 24: 28 26: 06- 26: 07 28: 02- 28: 04 33: 05- 33: 26 21. 22. 2: 02- 2: 03 14: 32- 14: 34 4: 54- 4: 56 27: 33- 27: 50 6: 37- 7: 00 31: 40- 32: 20 1: 05- 1: 07 8: 10- 8: 15 12: 27- 13: 00 11: 40- 11: 50 20: 33- 20: 35 25: 17- 25: 18 35: 30- 36: 30 23. 2: 05- 2: 09 11: 12- 11: 13 16: 00- 16: 10 11: 22- 11: 25 24: 00- 26: 30 24. 0: 36- 0: 38 10: 20- 10: 36 2: 05- 2: 25 11: 08- 11: 17 23: 45- 24: 10 17: 50- 17: 59 45: 30- 47: 22 30: 40- 30: 45 41 Táblázat 3. A film főbb szövegfajtáinak és formuláinak áttekintő táblázata KÓD SZEREPLŐ FOR- HŐSÖK HŐSM UNŐK MŰLA FAJ western cowboy KULTURÁLIS

GOMELNOSZ- LÉKTEVŐK SZEREPLŐK tanítónő zsiványok bűnügyi nyomozó veszély- gyilkos ben forgó nő IDŐ TÉMA TARTA- TITKOK LOM igazságosság törvényes rend helyreállítása nem jellemző gyilkos leleplezése gyilkos keresése gyilkos, indíték cowboy- ló, szekér hatlökalap vetű stb. rendőrök jelen bűnözők nagyváros ballonkabát stb. autó pisztoly, ököl más kémek egész világ öltöny többféle hangtom szabad kényúr világ -pítós keresése pisztoly megmentése világűr kezeslábas űrhajó sugárpisztoly világ, egzotikus helyek megviselt eredeti, egzotikus korfüggő ököl (többféle) kémnő rejtőzködő kényurak sci-fi űrhajós űrhajósnő idegenek tudósok, jövő személyzet akció/ kaland kalandor kalandor más -nő emberek, természet fogadósok, szolgák, sorstársak jelen múlt, jelen, jövő szegény, csábítók családok, jelen, ismeretbarátok, múlt len lány kollégák technikusok

jövő, múlt horror tudós, kíváncsi férfi feleség, szerető szex gazdag férfi túlfűtött nem házastárs jelen érzelem- jellemző barátok, sóvár barátnők prostituált pornó férfi(ak) nő(k) REJTV. RUHÁK JÁRMŰ- FEGYVEK VEREK civilizáció pereme kém monstrum CSEL. városiak, 19. indiánok század kém szerelmi gazdag, ismert meloférfi dráma HELY SZIMB. kisváros, korfüggő vasút, nagyvárepülő, ros hajó kényúr személye humani- támadó lények tás idegenek idegendiadala elűzése sége boldogságkeresés, ismeretek utazás, nem menekü- jellemző lés, hajsza nem belső ka- egymás jellemző land, keresése boldogság a másik személye elhagyatott környék, kastély techno, köpeny, darócruha korfüggő puszta kéz lakásbelső, egzotikus helyek hiányos vagy nincs nem nem nemi jellemző jellemző ösztön imitált aktus nőiség szadonemi nem ösztön jellemző mazochista kellékek valódi aktus nem jellemző nem

nem nem nincs nem jellemző jellemző jellemző jellemző világ szörny szörny megmen- létrekiléte, tése hozása, holléte megölése 42