Hadászat | Tanulmányok, esszék » Nagy Péter - A szolgáltatásmarketing időszerű kérdései a katonai térinformatikai támogatásban

A szolgáltatásmarketing időszerű kérdései a katonai térinformatikai támogatásban – tanulmány – Nagy Péter mérnök alezredes MH Térképész Szolgálat Műszaki és Információs Osztály osztályvezető 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . 3 A SZOLGÁLTATÁSMARKETING ALAPJA A MARKETING ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA. 3 MARKETING FOGALMA, ELMÉLETE. 4 MARKETING TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN. 5 SZOLGÁLTATÁS TÁRGYA AZ INFORMÁCIÓ . 7 HADSEREG ÉS AZ INFORMÁCIÓ . 8 SZOLGÁLTATÁSAINK A MÚLTBAN ÉS JELENBEN (TÉRKÉPEK ÉS TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZISOK) . 8 OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS, KIKÉPZÉS, MINT A SZOLGÁLTATÁS EGYIK FONTOS ÁGA. 9 SZOLGÁLTATÁSAINK ÉS A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERNETRE . 10 A SZOLGÁLTATÁSOK EGYIK MEGHATÁROZÓ FORRÁSA, A METAADAT . 11 Mi a metaadat?. 12 Adatszolgáltatók csatlakozása. 12 Internetes portálok és „metaadataik”. 13 A TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSAI NÉHÁNY KATONAI PROJECTBEN . 13 Katonai szimulációs

rendszerek . 14 Katonai-földrajzi információs rendszerek. 14 Katonai vezetési-, és irányítástechnikai rendszerek. 15 A LEHETSÉGES KÖZVETÍTŐ ELEM (INTERNET, INTRANET) . 17 HARCÁSZATI INTERNET HÁLÓZATOK . 17 A SZOLGÁLTATÁS MARKETING ELMÉLETE ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A TÉRINFORMATIKAI TÁMOGATÁSBAN. 20 A SZOLGÁLTATÁS, MINT KÜLÖNLEGES ÁRÚ . 23 SZOLGÁLTATÁSTERMÉK FOLYAMATJELLEGE . 24 A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK IGÉNYEI ÉS ELVÁRÁSAI . 25 PIACKUTATÁS ÉS LEHETŐSÉGEI A TÉRINFORMATIKÁBAN . 25 TÉRINFORMATIKA, MINT ELADHATÓ TERMÉK. 26 A KATONAI VONATKOZÁSOK . 26 A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI A HADSEREGEN BELÜL ÉS KIVÜL . 27 KÖVETKEZTETÉSEK . 27 FELHASZNÁLT IRODALOM . 28 3 Bevezetés Napjainkban a marketing fontosságát már senki nem kérdőjelezi meg. A mindennapok része lett. A szolgáltatásmarketing még kevésbé elterjedt ága a tudománynak, de egyre világosabb, hogy mindennapjaink szerves részévé vált és

tevékenységeinket nagyban befolyásolja, mint szervezeten belül, mint azon kívül A hadsereg alapelveitől igazán távol esik a piaci politika és a piaci szabályzók figyelése és alkalmazása. A szolgáltatásmarketing tézisei és ismeretei viszont többé-kevésbé, néha egy kicsit átszabva, de érvényesülhetnek. A XXI század katonai térinformatikai támogatásának megszervezése, üzemeltetése során ismernünk kell ezeket az információkat, meg kell próbálnunk alkalmazni őket sajátos helyzetünkben és eredményei révén hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb munkát végezhetünk, minek eredménye lehet a pontosabb tervezés, a gyakorlatiasabb kivitelezés, a célirányosabb kontrollálás és analizálás. A katonai térinformatikai támogatás elsősorban természetesen a katonai feladatok tervezését, végrehajtását és ellenőrzését segítő támogatás, de éppen a szolgáltatásmarketing ismereteit felhasználva és megismerve világosodik meg,

hogy milyen mértékben kapcsolódik ez a feladat társszervezetekhez, a saját belső szervezetünkhöz, a kommunikációs lehetőségekhez, ezeknek az információknak a kezeléséhez publikálásához. Külön kiemelkedő szerep jut az oktatásnak, az információ átadásának a felhasználok számára. Ennek a területnek természetesen vannak hagyományai, oktatás mindig létezet, de annak módja mikéntje, az információ átvitel lehetőségei a XXI. században nagyban változnak Az oktatás az alapja, hogy a gondolkodásmód átalakuljon és a jövőben már az igény a térinformatikára, mint alapműveltség jelenjen meg és hassa át a katonai vezetők és felhasználok gondolkodásmódját és éljenek e tudomány eredményeivel. A katonai térinformatika sarkalatos kérdése az információközlés gyorsasága. Az Internet egész életünket áthálózza napjainkban, miért lenne ez máshoz a katonai információk szolgáltatása területén Lehet, hogy napjainkban még

nem mindennapos megoldásokat említhetünk meg, de ismernünk, kezelnünk kell ezeket a kérdéseket, ismernünk kell a lehetőségeket és ajánlanunk kell a megoldásokat. Ahhoz hogy szolgáltassunk, és hogy megfelelő módon és tartalommal szolgáltassunk ismernünk kell az igényeket. Bár a katonai világ zártabb rendszer a polgári oldalnál, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az információ felmérés, az igénykutatás kérdéskörét. A hadseregen belül is csak akkor jó a támogatás, ha olyan információval támogatjuk a katonai műveleteket, amelyek tényleg konkrét segítséget nyújtanak a fegyvernemek, a katonai vezetők és a végrehajtó, térinformatikához értő katonák számára. Ez a gondolatébresztő írás ennek a feladatkörnek a jegyében készült és a jövőbeli részletes kibontása nagyban hozzájárul majd hatékonyabb művelettámogató szerepvállalásunkhoz, illetve a béketeremtő és békefenntartó feladatainkhoz. A kapott eredmények

további kapcsolódó kérdéseket generálnak, ami a téma aktualitását és fejlődőképességét bizonyítják A szolgáltatásmarketing alapja, a marketing elmélete és gyakorlata. A marketing százéves múltja elenyésző az ember kereskedelmi alapokon zajló életében. A kereskedelem történelme nagyon nagy időt ölel fel A század elején a szakterülettel foglalkozó szakemberek világosan látták, hogy a kínálat, keresletet meghaladó növekedése, a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly fokozatos felbomlása a téma minél hatékonyabb vizsgálatát vonja maga után. A század elején megfogalmazódnak az első gondolatok és útjára indul a marketing tudománya, hogy a piaci élet alapelvévé váljék és tézisei a jelen termelői és 4 piaci folyamatainak mozgatórugója, legyen. Nézzük meg kialakulását, fejlődésének lépcsőfokait és hatását a piaci elemekre és magára a minket leginkább érintő térinformatikára, azon belül a

katonai lehetőségekre. Marketing fogalma, elmélete "A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket alkotnak és cserélnek egymás között, s ezáltal szükségleteiket és igényeiket elégítik ki" (Philip Kotler, 1991) "Szűkebb értelemben a marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékestést és befolyásolja a vásárlókat." "Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő - a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó - filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak."

(Bauer-Berács, 1992) A modern gondolkodású és a kor követelményeinek megfelelni igyekvő vállalatok, térinformatikai cégek filozófiájuk középpontjában a vásárlót, az ügyfelet kell, hogy tartsák. Csak ez a vevőközpontú hozzáállás lehet az egyetlen kulcsa a talpon maradásnak az egyre erősödő piaci versenyben. A célok hatékony és eredményes megvalósításához a vevőközpontú marketingszemlélet és az ezt megvalósító tevékenység válik szükségessé. A változó világ a térinformatikára is rányomja bélyegét, folyamatosan jönnek létre újabb és újabb vállalkozások, de mellette szinte ugyanannyi meg is szűnik. Ez a változás velejárója a piacgazdaságnak, mégis kimutatható, hogy a bukások jelentős részének oka, hogy a vállalkozások nem fordítanak megfelelő figyelmet a piaci munkára. Pedig a piacgazdaság egyik motorja a túlkínálat, ami a verseny biztos előidézője lehet. Ez a verseny magától kitermeli a piacon

megállni képes és az ott elbukó szervezeteket. Sikeres üzleti vállalkozások, sikeres cégek tevékenységét kutatva a siker okát többnyire ugyanabban a cégfilozófiában találták meg szakemberek: erőteljes érzékenység a fogyasztók elvárásaival, igényeivel, elégedettségével kapcsolatban, a piac alapos ismerete, s mindezek alapján a cég tevékenységének szüntelen formálása, fejlesztése - a kiváló minőségen keresztül - a piac, a fogyasztók igényeinek való megfelelésre. Ezek az elemek a klasszikus marketing, a marketingkommunikáció ismérvei. A marketing minden meghatározása magába foglalja a fogyasztói magatartás, a szükséglet, az elégedettség elemzését, s ebből kiindulva a hasznosságra, értékekre irányuló csereügyleteket, kapcsolatokat. A marketing stratégiában a célok kitűzése mellett meghatározásra kerülnek azok az eszközök, amelyek révén e célok megvalósíthatókká válnak. A marketing alkalmazásának egyik

feltétele a cserekapcsolatok léte a szervezetek életében. A szervezetek és a környezetük, a piac közötti kapcsolatok cserén alapulnak. A szervezet is és környezete is elméletileg választhat a szükségletek kielégítésében. A tervezés, végrehajtás és fejlesztés hármas egységét a marketing a cserekapcsolatok menedzselésén keresztül tudatosan, szisztematikusan közelíti meg. A cserehelyzetek állandó instabilitása következtében a marketingstratégiák folyamatos változtatást, folyamatos fejlesztést igényelnek. A marketing az aktuális és potenciális vevőkör meghatározásával kezdődik; a meglévő vevőkörrel történő cserét hatékonyabbá, hatásosabbá 5 teszi, a potenciális piacot aktív vevőkörré alakítja. A hatékony marketingstratégia a szervezet céljainak optimális elérését biztosítja, miközben hatékony és hatásos kapcsolatot, cserét valósít meg. E fogalmak, elvek a marketing bármely területen történő

alkalmazására érvényesek, természetesen az adott terület sajátosságai által meghatározva. A szakirodalomban fellelhető megfogalmazások két fő vonalat különböztetnek meg. Az egyik a szűkebb klasszikus értelmezésben vett marketinget – a társadalmi viszonyoktól elkülönítve, csak az üzleti tevékenység körére vonatkoztatja – míg a másik elmélet szerint, a modern elvárásoknak megfelelve, lényegesen kitágítja a határokat. Itt is az üzleti tevékenység áll a középpontban, de már nem csak a pénz dominál, hanem az elvontabb értékek is megjelennek. Így kerül a non profit szféra is a vizsgálódási körbe, amitől a marketing a társadalmi folyamatokat is tükröző erővé válik. Marketing története dióhéjban A marketinggel kapcsolatos felfogás változásait, a marketingszemlélet tudatossá válását nem hirtelen jött felismerés, hanem a kínálat, keresletet meghaladó növekedése, az egyensúly fokozatos felbomlása

eredményezte. A fejlődési szakaszok - a teljesség igénye nélkül - a következők: - - - Gyártási koncepció - A század elejére jellemző gépesítés, és a munkamegosztás fejlődése, a termelés ugrásszerű növekedését eredményezte. Fő hangsúly a magas szintű termelékenység, széleskörű elosztás, könnyű hozzáférés. A versenytársak száma elenyésző, vásárlói magatartás kutatása elhanyagolt. Termékkoncepció - A termék áll a középpontban. Az olcsóság helyett a jobb, tökéletesebb termék, a minőség válik fontossá A vásárlók igénye lényegtelen Eladási koncepció - Árukészletek halmozódnak fel, a termelés másodlagos, az értékesítés kerül előtérbe. Agresszív az eladásösztönzés, megjelennek a reklámok Marketing koncepció - A század második felében kiderült, hogy sem a tömegelosztás, sem az agresszív eladási módszerek nem hoznak eredményt. A vásárlói igények felmérése és figyelembevétele

nélkülözhetetlenné válik. A marketing célja a fogyasztó, annak igényei, szükségletei Cél a versenytársaknál hatékonyabb kiszolgálás, a megrendelő igényeinek megfelelően Társadalmi központú marketing - Az utóbbi évek meghatározója. A marketing szerepköre tovább szélesedett, egyre inkább figyelembe veszi a társadalom általános igényeit. A vállalati profit a fogyasztói igények és a hosszú távú érdekek közötti összhang megteremtése válik meghatározó céllá. Nézzük meg pár gondolatban a marketingkoncepció két felfogásának lényegi pontjait. - A termeléscentrikus szemlélet - Belső igények érvényesítése - Hangsúly a termelékenységen - Megtermelt értékek eladása a marketing rovására - Az önköltség fontosabb kategória, mint a piaci ár - A rugalmasság a piachoz való alkalmazkodás másodlagos - A vezetők a termelés igényei szerint döntenek - A korszerű marketingszemlélet - Piacközpontúság - fogyasztóra

figyelés, célpiacok meghatározása, egyedi marketingprogram 6 - Vevőorientáltság - döntéseket az ügyfelek kívánságainak vetik alá, fogyasztói igények feltárása, piackutatás, marketingkutatás - Koordinált marketing - marketingtevékenységek egyirányú mozgatása, szervezeti egységek és szervezetek feladatainak koordinálása a cél érdekében - Nyereségesség - legfőbb cél a profit, a fennmaradás biztosítása, nem direkt, hanem a felhasználó kiszolgálásával összhangban - Közérdek - a társadalmi érdekek figyelembe vétele Ahol a lakosság, az állampolgár választási lehetőséggel rendelkezik, szabadon dönthet arról, hogyan él, milyen értékeket sorol előre, mit tart fontosnak és mit másodlagosnak, milyen szolgáltatást hol vesz igénybe, mit és hol vásárol - ott a szolgáltató ezeket az igényeket, szokásokat ismerve stratégiákat alkothat a célközönség bizalmának, elégedettségének megnyerésére. Hasonlóképpen van

ezzel a kérdéssel a szolgáltató állam is A társadalom jóléte, testi-lelki egészsége egzakt paraméterekkel viszonylag jól mérhető. A marketingkoncepció középpontjában tehát a fogyasztói szükséglet áll. S mellette olyan alapfogalmakra épül, mint az igény, kereslet, termék. „A szolgáltatásmarketing és a termékmarketing megkülönböztetését a szolgáltatások jellege indokolja, amely egyebek mellett a szolgáltatások nem fizikai jellegéből, a szolgáltató és a szolgáltatás elválaszthatatlanságából, a szolgáltatások változékonyságából fakad. A szolgáltatások eredményes befejezése az utolsó pillanatig bizonytalan, emiatt a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő által érzékelt kockázat jelentős mértékű. Minél inkább személyre szabott szolgáltatásról beszélünk, a kockázatérzet mindkét oldalon annál nagyobb (gondoljunk csak az egészségügyi szolgáltatások egyedi voltára, és a lehetséges kimenetek

kockázataira). A szolgáltatások menedzsmentjében, marketingjében hangsúlyos feladat a kockázat kezelése, csökkentése E módszerekkel – köztük a sztenderdizálás, a minőségmenedzsment, a kapcsolatmarketing, a frontvonal menedzsment, a panaszszituáció menedzsment”1 1 Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó 7 A szolgáltatásmarketing a szolgáltatások ez irányú vizsgálata és a megrendelő igényeinek minél jobb megismerése és kiszolgálása. A mi esetünkben kettős szerep dominál, hiszen a térinformatika egy kézzel fogható, pénzzel kifejezhető terméket jelent, de esetünkben a hadseregen belül egy értéket képviselő szolgáltatás, amiért konkrét piaci érték nem jeleníthető meg és mint egy szolgáltatásként nyújtott eszmei érték jelenik meg a honvédelem belső piacán. Természetesen az állami vezetés valamilyen más formában (infrastruktúra, bérek, helység és persze szolgáltatás)

fizetséget, illetve ellátást biztosít, ami a cég fennmaradását és fejlődését biztosítja. Nézzük meg jelenleg milyen szolgáltatásokat is tudunk nyújtani A következő részben a termékek, az oktatás és egyéb szolgáltatások lehetőségeit mutatom be Szolgáltatás tárgya az információ „Az információs ipari társadalmakban a fejlett tudomány és az informatikai alapú szaktudás „termelési húzó ágazatként” működik. Szakértők véleménye szerint az információs társadalomba való átmenet már Magyarországon is elkezdődött. A digitális alapú, multimédiás információs jövő Magyarországon is bemutatkozott”2 Magyarország elismert a világon a számítástechnikai fejlesztések terén, a magyar „szürkeállomány” mindig a világ élvonalában állt. 1996-ban a kormány kidolgozta a „Nemzeti Hírközlési és Információs Stratégiáját” amellyel lefektette az alapjait a jövő fejlesztéseinek és világosan kiállt a

fejlesztések mellett és hitet tett az információs társadalom elve mellett. Számos intézkedést foganatosított az informatika népszerűsítése és mindennapi életbe történő bevezetése érdekében Megindult a „sulinet” program, melynek elsődleges célja az iskoláskorú gyerekek számítógéppel való megismertetése, kezelésének elsajátítása és az alkalmazások beépítése a mindennapi tanulásba. A vállalatok életében is megjelentek a számítástechnikai szoftverek, ezzel egyszerűbb, átláthatóbb lett munkájuk és adataikat csereképessé tették más felhasználok számára. Az igazi fejlődést mégis az Internet megjelenése és elterjedése hozta meg. A világháló kinyitotta az emberek előtt a világot. Az információs „szupersztrádán” mindenki megtalálta az érdeklődési körének megfelelő tartalmat, levelezhetett, olvashatott magyar és idegen nyelven mindenféle irodalmat, tudását bővíthette és bekapcsolódhatott a

nemzetközi vérkeringésbe. A rendszer 2 Lotz Károly: Az állam szerepe az információs társadalom kialakításában előadás Budapest, 1996 március 8 8 azóta is folyamatosan bővül és új lehetőségek nyílnak meg az emberek, vállalatok előtt. A multimédiás megoldások és lehetőségek új utakat nyitottak a személyes kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra, új és újabb információk jelennek meg és kerülnek alkalmazásba. A tudomány fellegvára lesz lassan az Internet Nem feledkezhetünk meg a hadsereg ilyen irányú fejlődéséről sem. Nehezen induló folyamat volt, de napjainkban egyre bővülő rendszerek üzemelnek az információs alapok felhasználásával. Hadsereg és az információ „ Az információs társadalom hadserege, ugyanúgy, mint politikai társadalma az információra vagyis a fejlett tudásra, tudományra orientált, ezért nevezik tudás alapú hadseregnek.”3 Nézzük meg hogyan definiálták a digitális, precíziós, XXI

századi hadsereget: „A fejlett információs ipari társadalom hadserege (katonai fegyveres ereje) magas fokon elektronizált, informatizált, digitális jeltovábbítású és digitális jelvezérlésű. A katonai vezetésben a teljesség igénye nélkül csak felsorolás jelleggel az alábbi megoldások említhetők: hatástanulmányok és hatáselemzések, kockázatelemzés, adaptív várakozáselmélet, tudományos jövőbelátás, játékelmélet, konfliktuskutatás, káoszelmélet, kommunikációelmélet, végeselem számítás, stb. A hadműveleti tényezők fontossági sorrendje a következő: információ, megtévesztés, idő, manőver, tűzerő, tér Itt is látható, hogy a fontossági sorrendben megjelenik a tér fogalma, igaz nem a legelső helyeken, de olyan felsorolásban, ami egyértelműen mutatja, hogy nem lehet kihagyni a hadműveleti feladatokból. A térinformatika a térrel foglalkozó tudomány, így a hadműveleti tervezés és feladatvégzés során a

térinformatikával számolni kell A térinformatika olyan alapokat biztosít a hadműveleti feladatok végzése során, melyek a hadviselés minden területére és időpontjára kihatással vannak A hadsereg életének mozzanatait a térhez köti és ebben a 3D virtuális valóságban tervezhető, modellezhető és ellenőrizhető az információs hadviselés minden pillanata. A térinformatika az információszerzéstől végigköveti a katonai rendszereket, információt gyűjt, mint felhasználó és információt dolgoz fel, mint információs rendszer és mindezt digitális úton, számítógépen, sok esetben emberi beavatkozás nélkül. Az információ kincs, ahogy már többször említettük Az a haderő, amelyik a leggyorsabban a legtöbb és legértékesebb, legfrissebb információ birtokosa és azzal jól tud élni és gazdálkodni, az adott összetűzés biztos győzteseként számíthat a továbbfejlődésre és az ellenség legyőzésére. A hadseregben számtalan

típusú adat és információ keletkezik, ezek felhasználása a technika megóvását és az emberélet megkímélését eredményezi Az a hadsereg, amelyik felismeri az informatika és benne a térinformatika jövőbe mutató hatását, a jövő győztese lesz. Ezért ismerjük meg a térinformatika fejlődését és gazdag lehetőségeit. Szolgáltatásaink a múltban és jelenben (térképek és térinformatikai adatbázisok) A MHTÉHI jellegéből adódóan megalakulása óta folyamatosan adatokat, ismereteket szolgáltatott fenntartójának a Magyar Honvédségnek. A rendszerváltozás előtt szinte zárt világban működött, mivel térképeink, adataink, információink szinte mindegyike titkos volt és csak előírások szerinti használatuk volt engedélyezve. A katonai szerveket elláttuk geodéziai információkkal, különböző méretarányú térképekkel és egyéb kiegészítő, tematikus és specifikus információkkal. A felhasználok szinte csak a katonai

körökből kerültek ki Ez egy védett, de egyben ingerszegény időszak is volt Berögződött, megszokott, rutinfeladatok láncolata történt A rendszerváltás idején és főleg azóta a térképein és adataink nagy része megszűnt 3 Dr. Várhegyi István – Dr Makkay Imre: Az információs hadviselés alapjai egyetemi jegyzet ZMNE, 2000 9 titkosnak lenni. Ez hatalmas lépés volt és megnyitotta a lehetőséget a termékek kibővülésére és térképeink, piacon történő megjelenésére. Tulajdonképpen mindenféle vállalkozási tevékenység előtt megnyílt az út, de mégsem vált igazán szabaddá a piac A katonai függőség, vezetési korlátok, és szabályok továbbra is gátolják a vállalkozást, a piaci szabályzók kiszélesedését. Az évente kiadott dombornaptárak mellett ismertekké és kedveltekké váltak más dombortérkép kiadványok (Magyarország több méretarányban, Földfelszín, Kárpát-medence, Zalai dombság, Eger, stb.) Ezek több

esetben külső megrendelésre készültek Számtalan geodéziai feladat jelent meg és a komoly, modern GPS technikával már többrétű feladatra vállalkozhatunk A fotogrammetria, illetve napjainkban a távérzékelés területén is komoly változást okozott a légifelvételek titoktalanítása és szabad felhasználhatósága. Az érdeklődés bizonyítja, hogy ez a szakterület komoly bevételek realizálására képes és nagy a kereslet ezekre az információkra. Napjainkban a digitalizálás területén is komoly eredményeket értünk el és a megrendelők a hagyományos képi kivitel mellett már a digitális állományokat is megvásárolhatják. A kartográfia területén a megszokott katonai topográfiai térképek mellett megjelentek a különböző méretarányú turistatérképek, tematikus és speciális térképek. Ezek külső megrendelésre készülhettek Napjainkban egyre népszerűbbek a katonai célokra készült ortofoto településtérképek. Itt is

megjelent a digitális technika és a jövőben már csak számítógéppel készült térképek jelennek meg, de még hosszú ideig népszerűek és eladhatók maradnak a hagyományos papírtérképek és alapanyagaik. A térinformatika már szinte az "új" kor terméke Már a kialakítás kezdete a 90-es évek eleje is mentes volt minden regulától és ez meg is látszik a kialakításánál. A DTA50 az egyik legnépszerűbb termék és a teljes feltöltés és kartográfiai átalakítás után ebben a műfajban egyedülállóként jelent meg a piacon, szinte vetélytársak nélkül Ismert és keresett még a DTA200 és a DDM10 digitális adatbázis is A sokszorosítási területen eddig is jelentős lehetőségekkel rendelkeztünk és ez volt az egyetlen olyan terület, ami a szocialista időkben is képes volt a szabad kapacitás terhére sokszorosítási feladatokban vállalkozni, és bevételekre szert tenni Hatszínes, kétszínes és egyszínes nyomdagépünk

bármilyen nyomdai feladat elvégzésére alkalmas és jó minőségben a térképtől az újságon keresztül akár a plakátig, képes kiadványokat készíteni és ezt meg is teszik Az új hat színes nyomdagép európai szintű termék, közép Európában talán az egyetlen és ez hatalmas lehetőségeket kínál A katonaföldrajzi terület is képes eladható tájleírási és multimédiás anyagokat elkészíteni és a piacon megjeleníteni Új kiadványunk az Afganisztán katonai atlasza méltán lett rövid idő alatt népszerű és elismert. A további ilyen irányú kiadványok a hadsereg feladatait segítik és fejlesztésük nagyon fontos feladat. Ez a terület, ami még mindig leginkább katonai érdekeltségű, mert az eddig elkészített anyagok szigorúan katonai gyakorlóterek és katonai színterek, objektumok környékéről készültek. A rendszer működése viszont biztosítja a lehetőséget más területek hasonló jellegű kivitelezésére megrendelés esetén

Elmondható, hogy szervezetünk a katonai keretek között is ismertté vált a térképkészítés piacán és a behatárolt lehetőségek mellett is már nevet szereztünk a szakmában. Oktatás, továbbképzés, kiképzés, mint a szolgáltatás egyik fontos ága Amikor szolgáltatásról beszélünk az oktatásról is szót kell ejtenünk. Az oktatás maga egy szolgáltatás, de egyben a szolgáltatás igényének generálója és fejlesztője. Nézzük meg ennek a kettőségnek a kérdéskörét. Tekintsük át, hogy az oktatás, mint szolgáltatás hol és hogyan jelenik meg Az oktatás a hadseregen belül is egy fontos folyamat Megjelenik a tiszthelyettes és a tiszti képzés során is Ezt általános érvényűként a térinformatikára, katonaföldrajzra is elmondhatjuk Új fogalom megjelenésével a „geoinformációs ismereteket”, már a katonai pálya elején el kell sajátítani a jövő katona nemzedékének. Az oktatás a szentendrei Tiszthelyettes Képzőben, a

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen alaprendeltetésű feladatként ismerteti meg a hallgatókkal a geoinformatikai ismereteket. A katonai pályán számos tovább- 10 képzés keretén belül szélesítheti ki ismeretét a katona és tanulhatja meg a legfrissebb szoftverek kezelését és térinformatikai adatbázisok létrehozását és használatát. A kiképzések során a friss tudással rendelkező kiképzők átadják ismereteiket az alájuk beosztottaknak, illetve speciális feladatokra speciális felkészítéseket végezhetnek az oktatási intézmények szaktanárai, illetve a térképész Szolgálat szaktisztjei. A külföldi missziókba delegált katonáknak is szükségük van a térinformatikai felkészítésre, hiszen a nemzetközi együttműködésben végrehajtott szakfeladatok során, készségszinten alkalmazniuk kell a már nyugati hadseregekben mindennaposan alkalmazott térinformatikai rendszereket és adatszolgáltatásokat. Ez a típusú

„szolgáltatás” egyre nagyobb szerepet játszik a katonai térképezés mindennapjaiban Az oktatásokra, továbbképzésekre, kiképzésekre megfelelően felkészült és magas szakmai tudással rendelkező kiképző állománnyal kell rendelkezni, ami további szakmai felkészülést jelent A megfelelő oktatás megfelelő felhasználókat képez és a geoinformációkat, megfelelően értékelő és felhasználó, alkalmazó katona munkájában magasabb szinten képes teljesíteni ezirányú feladatait és további ismeret megszerzésére sarkalja, így további szolgáltatást fog igénybe venni és szélesíteni fogja a geoinformációs szolgáltatások és információk alkalmazását, illetve már önálló igények megfogalmazását is gerjesztheti. Az oktatást ki kell terjeszteni a társadalom, a fegyveres testületek más területeire is, hiszen a geoinformációs adatbázisokat nem csak a honvédelem, hanem számtalan más állami ágazat is alkalmazni tudja, például

Katasztrófavédelem, Tűzoltóság, Rendőrség, Önkormányzatok, Állami Hivatalok. Viszont a szolgáltatást ismerté kell tenni a lehetséges felhasználok előtt ezt a szolgáltatásmarketing, illetve a marketing speciális lehetőségeinek alkalmazásával tehetjük meg legjobban. Ismerjük meg felhasználóink, lehetséges alkalmazóink igényeit, mutassuk be lehetőségeinket, oktassuk a felhasználókat a korszerű lehetőségekre és tanítsuk meg alkalmazni rendszereinket a hatékony munkavégzés érdekében. Az oktatás és ezen belül ennek kiszélesítése és fejlesztése ennek az útnak egy lényeges állomása A közeljövő konkrét feladata a programok kidolgozása, széleskörű „reklámozása”, felkészülés az egyre nagyobb érdeklődésre, megfelelő oktatóbázis kinevelése, hatékony oktatói segédanyagok elkészítése és tesztelése. A megfelelő kontrolling kialakítása, a minőségtanúsítványok beszerzése a közeljövő elsőszámú feladata.

Ez a befektetett munka viszont kamatosan megtérül és a „piaci részesedés” drasztikusan emelkedni fog Ezt jósolják a „piaci” elemzések, és a jól megfontolt racionális gondolkodás. Szolgáltatásaink és a jövő lehetőségei, különös tekintettel az Internetre A megalakuló új szervezeteknek tovább kell bővíteniük szolgáltatási körüket és lehetőségeiket. A térképész szolgálatnál szinte újra kell kezdeni az építkezést A szolgáltatások szélesítése és a speciális igények teljesítése igen jót tehet a szervezettel. Szinte keresve a katonai vezetés térképekkel szembeni kívánalmait, az új szervezetet irányítani és a speciális "piacot" saját magunknak felkutatva kell, az új megbecsülést kivívni, és általánossá tenni Félő, hogy a nem megfelelő menedzselés nagyon káros hatással lehet a jövőre és ha az érdeklődést nem tudjuk elöljáróinkban felkelteni a cég termékei és szaktudása irányában ez

további leépítésekhez és ellehetetlenüléshez vezethet. Ez senkinek nem érdeke, főleg egy 80 éves múlttal és sikerekkel rendelkező szervezetnek nem. A szolgáltatások jelenlegi szintje fenntartható, a már megismert és megszeretett termékek továbbra is eladhatók. De ez nem elég a jövőt tekintve A termékskálát bővíteni kell, a meglévő vásárlókör kiszélesítése szükséges. Biztosítani kell a megfelelő szolgáltatási színvonalat, a megrendelések és teljesítések tökéletes kivitelezését. Meg kell teremteni a pontos határidőre történő teljesítés biztonságát. Komoly piackutatást kell végezni a piaci "lyukak" felfedezése érdekében. Intenzív és hatékony marketing munkát kellene elvégezni, de sajnos a megfelelő szakértelem és szakembergárda nem áll rendelkezésre. Ez nagyon nagy probléma lehet. Gyorsan meg kell ismerni a piaci viszonyokat, mert nincs idő és lehetőség a 11 próbálkozásokra. A PR

területén, különösen az első időszakban, intenzív és figyelemfelkeltő teljesítmények szükségesek. Fejleszteni kell a belső és külső PR-t és marketinget Komoly feladatok várnak a raktározási, főleg a hatékony nyilvántartási rendszer létrehozásában. A szolgáltatáshoz kapcsolódva a szállítási, csomagolási feladatok tekintetében is vizsgálni kell a lehetséges megoldásokat. Figyelmet kell fordítani a megfelelő szintű adatvédelem megszervezésére, a felhasználói jogok számítógépes nyilvántartására és az interaktív lekérdező és elemző rendszerek létrehozására. Létre kell hozni a megfelelő adatáramlási rendszert, ami szolgálja a belső és külső érdekeket. A meglévő adatbázis nagy nyilvánossághoz való eljuttatásban is komoly lépéseket kell tenni, mert hiába vannak elraktározva az információk, ha a vevő nem szerez róluk tudomást, nem ér az egész semmit. Ebben a vonatkozásban nagyon jól használható és

fejleszthető a már meglévő Internet kapcsolat és az Interneten működő Weboldal. A jövőben az Internetnek és szolgáltatásainak egyre nagyobb szerepe lesz. A szervezetek és egyéni használok száma egyre intenzívebben nő. Az emberek hozzászoknak a "fotelből" történő vásárlásokhoz és ügyintézésekhez. Ezekkel az igényekkel tudnunk kell élni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Egyik oldalról, mint egy reklámhordozót tekinthetjük és általa bemutathatjuk termékeinket és szolgáltatásainkat. A másik oldalról a fejlődés folyamán, mint egy "On-line" piacot is tekinthetjük és általa a vevőknek árubemutatót, rendelés felvételi lehetőséget, fizetési megoldást, akár direkt adatállomány közvetítést, statisztikai összesítőket, egyebeket szolgáltathatunk és a "határ a csillagos ég". Az Internetben és még ami utána jön korlátlan és jelenleg még átláthatatlan lehetőségei lesznek,

ezzel élni kell és a kezdeteknél jelen lenni és "bábáskodni" a további fejlődés, kibontakozás idején. Komoly lehetőségeket biztosíthatunk a fejlődő szervezetnek. A szolgáltatások egyik meghatározó forrása, a metaadat Nem is gondolnánk mennyire hasonlatos fogalmak, rejtőznek e cím mögött. Pedig így van. Bátran kijelenthetjük, hogy mind a két fogalom a maga helyén, azonos alapokon nyugszik Egy két gondolat erejéig világítsuk meg mindkettőjük valós alapjait és ezek után megállapíthatjuk az előbb megfogalmazott téziseket Először tekintsük át a metaadatok helyét és szerepét a térinformatikában. A múltban is bizonyos adatok, ismeretek kapcsolata a háromdimenziós térhez szükséges és elkerülhetetlen feladat volt és napjainkban ez a szerep egyre fokozódik. A régi időkben a térképi információkhoz kapcsolták a vizsgált adatokat és a térképi alapok felhasználásával és változatos információ megjelenítéssel,

mint pl. táblázatok, leírások, grafikonok, színezések egyéb megjelenítési lehetőségek igénybevételével kapcsolták a különböző tematikus tartalmat a térképi információkhoz, és ezek együtt adtak egy bizonyos rendszert, amit kezdetleges formájú térinformatikai adatbázisnak is tekinthetünk. A számítógép megjelenésével ez a folyamat felgyorsult és kiszélesedett. A számítógép adta lehetőségek számtalan megoldást szolgáltattak a beszerzett, feldolgozott és tudományos alapossággal kialakított tematikus tartalom és a térképi, terepi, vagyis 3D valóság kapcsolódásához és egységes megjelenítéséhez, feldolgozásához, vizsgálatához. Egyre összetettebb és sokrétűbb feladat elvégzésére lesz alkalmas a számítástechnika és ezzel együtt számtalan feladatsor elvégzésének terhét képes levenni az ember válláról. Az ember lassan csak a kezdeti adatokat szolgáltatja a rendszernek, és a feltételrendszert adja meg nagy

pontossággal, ezután mindent a számítógép fog elvégezni és a felhasználó számára szolgáltatni a legjobb megoldást, elkészíteni és bemutatni az eredményeket. A jelenkorban is az emberi teljesítés nagy segítőjévé vált a térinformatika tudománya. A metaadatok megjelenése ennek a korkövetelménynek a sorába illeszkedik. A felhalmozott információmennyiséget valamilyen formában rendszerezni, iktatni, birtokolni kell 12 és adatait a partnereink, a felhasználok, a potenciális vásárlók felé szolgáltatni kell. A hasonló tulajdonságokkal bíró adattulajdonosokat érdekeltté és érdeklődővé kell tenni, hogy saját adataikat, információikat, adatbázisaikat a köz javára hozzáférhetővé tegyék és felismerjék, hogy ez a saját érdekeit is szolgálja. Szolgáltatunk és igénybe vesszük mások hasonló szolgáltatásait Mi a metaadat? A metaadat első hallásra bonyolult technikai dolognak hangzik, pedig a mindennapi életben sokszor

találkozunk vele. Metaadat többek között a könyvtári katalóguscédula is, amely a könyvtárban fellelhető anyagok rövid összefoglalóját adja (cím, szerző, kiadás dátuma, tartalmi osztályozás). Metaadattal találkozhatunk akkor is, ha egyszerű szövegszerkesztőt használunk. A Word Adatlap/Properties menüpontja is metaadatokat tartalmaz az általunk készített dokumentumról. A hagyományos, papíralapú térképnél általában magán a térképlapon találhatók meg egyes metaadatok (méretarány, kiadás ideje, forrás stb.) A digitális állományoknál nem ilyen egyszerű a helyzet, a metaadatokat az állománytól függetlenül külön rendszerben tárolják A metaadat tömör és egyszerű definíciójával szinte mindenki egyetért: "adat az adatról". A könyvtári katalóguscédulákhoz hasonlóan szabványos metaadattal írhatók le az adatkészlet "Leírja az adat tartalmát, minőségét, állapotát és egyéb jellemzőit. A metaadat

segít az adatot beazonosítani és megérteni” (FGDC, 1995). „A metaadat legegyszerűbben úgy definiálható, mint »adat az adatról«. Ez információt foglal magába az adatbázis tartalmáról, ábrázolásáról, kiterjedéséről (térbeli és időbeli), térbeli vonatkozásáról, minőségéről és az elérhetőségéről” (CEN, 1995). A térbeli adatok jelentős értéket képviselnek. A létezésükről és jellemzőikről elérhető metaadatok önmagukban viszont csak korlátozott értékűek. A metaadat-szolgáltatás lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy az on-line módon nem elérhető adatokról is megbízható információkat, kapjon. Az adattulajdonos ugyanakkor biztonságban tudhatja adatait, ha a fenntartások miatt csak off-line megoldással vállalja az adatok szolgáltatását. Olyan információkat biztosít, mint az adatkészlet jellemzői, története és az adatkészlettel kapcsolatban lévő szervezetek". A szolgáltatás keretében

megjelenő metaadatok mögötti adatbázisok minőségéért minden esetben az adatbázis tulajdonosa, nem pedig a metaadatbázis tulajdonosa felel. A metaadatok „szabad felhelyezésénél” a hatékonysági szempontok érvényesítése mellett hangsúlyt kell helyezni a minőségbiztosításra, el kell kerülni az értéktelen leírások megjelenésének veszélyét. Ez bizonyos önkontrollt igényel a szervezetek részéről A metaadat-szolgáltatásnál az adattulajdonosoknak nem árt tisztában lenni néhány, a metaadatokkal is kapcsolatba hozható jogi szabályozással. A metaadat leírások maguk is tartalmaznak olyan mezőket, amelyek a hozzáférhetőségre és a felhasználhatóságra, így közvetve az adatállomány jogi státusára vonatkoznak, tisztázatlan jogi hátterű adatállomány felvétele a metaadat-szolgáltatásba eleve komoly jogi és etikai problémák forrása lehet a rendszer működtetői számára. Ezért az adattulajdonos és az adatszolgáltató

közös érdeke az adatkezelés jogi szempontjainak tisztázása, ami egyúttal előfeltétele a metaadat-szolgáltatásban való részvételnek. Adatszolgáltatók csatlakozása 13 Adatszolgáltatók alatt olyan szervezeteket értünk, akik a metaadatokat maguk publikálják, így rendelkeznek állandó Internet kapcsolattal, amihez legalább 64kbit/sec sávszélességű bérelt vonal ajánlott. A metaadatok adatátvitele kis sávszélességet igényel, így egy 64kbit/sec vonal is bőven elegendő hozzá, illetve ha már van kapcsolat, akkor azt csak a metaadat-szolgáltatás miatt nem kell bővíteni. Minden megoldás kielégítő, ami folyamatos elérést biztosít. A hazai metaadat-szolgáltatás nagy előnye a hasonló nemzeti vagy nemzetközi szolgáltatásokkal szemben, hogy egységes. Az egységesség abban nyilvánul meg, hogy nemcsak a metaadat-tartalmat határozza meg és biztosítja a központi kezelő rendszert (átjáró), hanem a feltöltéshez szükséges

eszközöket is rendelkezésre bocsátja (kézi adatbevitel, import felület.) A metaadatok a katonai felhasználásban is nagy segítséget jelenthetnének, ha alkalmazásban lenének és elkészülnének. Sajnos csak ebben a feltételes módban lehet beszélni róluk Az igény viszont létezik és a létrehozás szüksége is. A térinformatika igénye már él a katonai felhasználok a katonai vezetők gondolataiban. A megfelelő ismeretek, a meglévő adatbázisok bemutatása, a rendszerek alkalmazásának lehetőségei igénylik ezeknek a katonai metaadatoknak a megjelenését a katonai belső hálózaton és a megfelelő hozzáférési jogosultságokat igénylő katonai felhasználású speciális internetes csatornákon keresztül. Internetes portálok és „metaadataik” Pár szót beszéljünk a portálokról is. Ezek a nagyszerű megoldások az Interneten dolgozó, vagy csak egyszerűen böngésző ember számára A portálokat, egy Internetes metaadatnak is tekinthetjük,

ahol a portálok a különböző helyeken megtalálható, de azonos témát feldolgozó oldalak gyűjteményének gyűjteménye. A mélységi struktúra korlátlan, egyik portálból megnyílik egy másik, már a témával konkrétabban foglalkozó oldal és ebből egy következő oldalt tudunk megnyitni és ezzel elérni a kívánt információt birtokló web oldalhoz. Ezek a portálok olyan gyűjtemények, ahol jól megférnek egymás mellett a különböző aloldalak, de biztosítja a legfrissebb információkat is, lehetőséget ad különböző kereső programok futtatására, levelezési és csevegési szolgáltatásai vannak. Egy átlagos Internetező egy portál ismeretével és használatával az információk széles lehetőségeit szerezheti meg és még csak nem is kalandozott el messzire, bár a portálokról elindulva nem tudhatja melyik földrészen köt majd ki a „látogató”. Ettől szép és hasznos az egész Publikus formában természetesen még katonai oldalak

nem igazán találhatók a neten, bár a Honvédelmi Minisztérium, vagy a haderőnemek weboldalai bizonyos értelemben portáloknak is tekinthetők. Nemzetközi vonatkozásban és természetesen hozzáférési jogosultságokkal megtalálhatok a katonai belső rendszerek „portáljai” is. Ezek számos esetben titkosított rendszerek Az Internet egyre bővülő kínálatából, ebbe leginkább beleértve a magyar oldalakat, egyre több térképpel és térinformatikával, vagy ezzel szorosan kapcsolódó egyéb tudománynyal foglalkozó oldallal találkozhat az olvasó. Minden oldalt nehéz lenne ismertetni, de az egyik leginkább ismert és a nagyközönség által használt oldal a Startlap a www.startlaphu címen és azon belül a www.terkeplaphu, illetve a wwwterinformatikalaphu oldalt, ahol egyre több cég jelenik meg és hirdeti munkáját, szolgáltatásait. A felismerés, hogy a világhálón való megjelenés mennyire fontos, szinte elvárt a XXI században, nagyban segíti

a térinformatika elterjedését, az adatbázisok igényét, tartalmuk folyamatos frissítését és új adatbázisok létrehozását, ezzel is segítve a szolgáltatások minőségének javítását és fejlesztését A térinformatika alkalmazásai néhány katonai projectben A térinformatikai alapú katonai információs rendszereket három nagy csoportba sorolhat- 14 juk: • • • katonai szimulációs rendszerek; katonai földrajzi információs rendszerek; katonai vezetési-, és irányítástechnikai rendszerek. Katonai szimulációs rendszerek A katonai szimulációs rendszereket alapvetően két feladat végrehajtása céljából fejlesztették ki. Az egyiket nevezhetjük kiképzést támogató, a másikat pedig bevetést támogató rendszernek A kiképzést támogató szimulációs rendszerek alapvető feladata olyan körülmények mesterséges úton való előállítása, amely a valóságos látványhoz, harci szituációhoz és a kezelt eszköz valós

reakcióihoz minél élethűbben közelít, de a valóságból hiányzik mindaz, ami drága, gazdaságtalan, vagy egyenesen pótolhatatlan. A szinte tökéletes valóságot csak a digitális terepmodellek (akár valós, akár fiktív) alkalmazása hozta meg. Természetesen a kiképzési szimulációs rendszerekben nemcsak a digitális domborzatmodellre, a felületek generálására - a virtuális valóság előállítására - használnak térinformatikai módszereket, hanem adatbázis kezelési, adat-hozzárendelési, kiválasztási, helyzetelemzési és prognosztizálási célokra is. Ebbe a csoportba tartoznak azok a hadműveleti, harcászati parancsnoki és törzskiképzési rendszerek, amelyeket a parancsnoki és törzsállomány számára fejlesztettek ki a harc előkészítési, szervezési és harcvezetési készségek fejlesztése, szintentartása céljából. A hálózatban működő térinformatikai program valós, vagy mesterségesen előállított terepviszonyokat

tartalmazó digitális térképészeti adatbázison dolgozik. A rendszerben szervezeti, műszaki, harcászati, berendezés, fegyverzeti és más speciális adatbázisok tartalmazzák a szembenálló felekre vonatkozó, korábban megszerzett, összegyűjtött, rendszerezett információkat Ezek folyamatosan kiegészíthetők, pontosíthatók A pillanatnyi helyzetre vonatkozó dinamikus információkat külső szenzorokkal, közlésekkel, és más információ-beviteli úton lehet a rendszerbe bevinni A fejlődés kétségtelen iránya az lesz, hogy a harctér vizualizációja, a helyzet minél tökéletesebb megismerése érdekében a műholdak, a pilóta nélküli repülőgépek, a harctéri szenzorok, a harctéri robotok és más adatforrások adatainak fúziójával elő fogják állítani a harctér egyre valósághűbb képét, a parancsnok elé kerül a virtuális valóság. Innen a saját erők, és eszközök ismeretében születhet a helyzetértékelés, elhatározás és

feladatszabás. A harctér képének előállítása a virtuális valóság eszközeivel Katonai-földrajzi információs rendszerek Az angolszász irodalomban a magyar fordítással megegyezően, MIL-GIS-nek nevezik a 15 tematikus és topológiai rendben tárolt alap-, és kiegészítő leíró információkat tartalmazó digitálisan rögzített információhalmazt, amelyek lekérdezést, megjelenítési képességet, transzformációs lehetőségeket tartalmaznak a felhasználónak. Ezekkel terepanalízis, helyzetábrázolás, prognóziskészítés valósítható meg, amiben a negyedik dimenzió az idő is megjelenik Ilyen terepanalizáló az USA Digitális Terepadat Támogató Rendszere DTSS. Ez egy interaktív, automatizált harcászati-hadműveleti döntés előkésztést támogató rendszer, amely digitális terepmodellre épülve láthatósági és terepjárhatósági elemzéseket készít A 80-as évektől kezdve a Védelmi Térképészeti Intézetben DMA, manapság a

NGA előbb az USA, majd a várható hadszínterek digitális magasságmodelljeit kezdték elkészíteni. Első alkalmazásuk 1990-ben volt az Öböl-háborúban. A Digitális Terep Lejtési Adatok DTED állománya az 1:250 000-es méretarányú térkép alapján, a szintvonalakból levezetett magassági modell volt, amelyet a tereppontok közti láthatóság vizsgálatára és háromdimenziós modellezésre használtak. Az információs rendszerek különleges csoportját alkotják a felderítési adatgyűjtő és manager rendszerek, amelyek dinamikus kapcsolatban állnak a külvilággal, adatbázisaik folyamatosan bővülnek és pusztulnak, ami nehéz feladatot ró a tervezőkre. Ilyen az USA Minden Adatforrást Elemző Rendszere (ASAS) is, amely digitális térképen gyűjti, ábrázolja, elemzi a felderítési forrásokból származó információkat, és értékelt formában teríti azokat. A számítástechnikai háttér megváltoztatta a törzsmunkát, a harc tervezési és

vezetési folyamatait. A törzsek asztaláról teljesen eltűntek a papírtérképek és tablók, a helyüket a kivetítők, számítógépek és kommunikációs eszközök vették át Katonai vezetési-, és irányítástechnikai rendszerek A digitális technológia, a mikroelektronikai alkatrészek nagy működési tartomány, nagy műveletvégző képessége lehetővé tette, hogy ezeket az eredményeket a harceszközökbe is beépítsék. Ezt alkalmazzák a manőverező robotrepülőgépek, a pilóta nélküli repülő eszközök, harctéri robotok és fegyverirányító rendszerek, amelyek interaktív kapcsolatban állnak a környezettel. Jó példa a Tomahawk manőverező robotrepülőgép, amelybe a startpont és célpont adatain kívül beprogramozzák a terep digitális modelljét. A navigációs rendszert a modern változatokban GPS vevő is kiegészíti, és ez képezi a terepkövető rendszer helyzet meghatározó elemét. Széleskörű alkalmazást nyertek a pilóta

nélküli repülőgépeket irányító rendszerek. Feladatuk a repülési adatok betáplálása után a manőverezéshez szükséges repülési parancsok kidolgozása, pályán tartása, a fedélzeti video- és más felderítő rendszerek képeinek, célmegjelöléseinek térbeli azonosítása, átalakítása objektum koordinátákká, és egyéb feladatok 16 Ma a fejlesztés alatt álló harci rendszerekbe jármű szinten beépítik a vezetési rendszer végberendezéseit, amelyek a kezelők számára továbbítanak parancsokat, illetve onnan jelentéseket. A jármű fedélzeti számítógépéhez automatikus állapotjel adókat építenek, amik a navigációs berendezés adataival kerülnek a vezetési pontra Így valós idejű harcértéket lehet megállapítani a vezetési pontokon A harctéri helyzetvázlatok, térképek a járműbe épített display-eken jelennek meg, a célmegjelölést is ezen a rendszeren képesek egymásnak átadni, így kevéssé van szükség a

könynyen lehallgatható rádióforgalmi rendszerekre. Egy lehetséges fejlődési irány lehet az úgynevezett számítógéppel támogatott közös munkavégzés, az együttműködést biztosító virtuális környezetek és munkahelyek, a virtuális vezetési pontok létrehozása. A csoportmunka kezdetlegesebb lehetőségei az adatok osztott használatára, elektronikus levelezésre, beszélgető programokra korlátozódtak, amelyek támogatták a közös munkát. Igazi előrelépést jelentett a virtuális technológia eszközeinek megjelenése, amely lehetővé tette a "valódi" közös munka körülmények létrehozását, a szolgálati személyek egy szintetizált környezetbe való beillesztését. Közös környezet létrehozható a valós világról készült fénykép és filmfelvételek segítségével, vagy teljesen a számítógép által generáltan. Az elosztott virtuális környezetek ez utóbbiak csoportjába tartoznak, amelyben több felhasználó dolgozik

együtt úgy, hogy egymással és a környezettel egyaránt kölcsönhatásba léphetnek. A rendszer nyilvántartja a benne szereplő objektumok modelljét és adatait, amelyet a kölcsönhatások következtében folyamatosan módosít. A bekövetkezett változások mindenki számára elérhetőek E környezet centralizált megvalósítása azt jelenti, hogy a virtuális környezet modelljét és állapotát egy központi számítógép tárolja, s ehhez kapcsolódnak az alkalmazók. Innen kapják a jelzéseket Elosztott megvalósítás esetén a felhasználók önállóan tárolják az információkat, és egymást értesítik az esetleges változásokról. Mindkettőnek meg van a maga előnye és hátránya Centralizált esetben kevesebb információnak kell áramolnia, viszont az egyetlen központ nem biztosít végtelen kapacitást. Még elosztott esetben nagyobb a kapacitás, viszont nagyobb üzenetforgalomra van szükség A valósághű környezetben a résztvevők

megjelenítése is valósághű kell, hogy legyen A virtuális vezetési ponton a valóságban különböző helyeken működő vezetési pontok személyzete együtt tevékenykedhet a hatékonyabb végrehajtás érdekében. Egy virtuális vezetési pont látványképe A virtuális környezetet a funkcionális helyiségek építik fel. A képernyők, táblák és a terepasztal alkotják az információs eszközöket A magas információ és szakértelem igény kielégítése vezethet az információs fölény megszerzéséhez, amely döntően befolyásolhatja a harc 17 végső kimenetelét. Az elvi alapok és a kiindulási technikai alapok rendelkezésre állnak a civil és katonai életben, amelyek már csak további fejlesztésre várnak. A lehetséges közvetítő elem (internet, intranet) A megalakuló új szervezeteknek tovább kell bővíteniük szolgáltatási körüket és lehetőségeiket. A szolgáltatások szélesítése és a speciális igények teljesítése igen jót

tehet a szervezettel Szinte keresve a katonai vezetés térképekkel szembeni kívánalmait, az új szervezetet irányítani és a speciális "piacot" saját magunknak felkutatva kell, az új megbecsülést kivívni, és általánossá tenni. Félő, hogy a nem megfelelő menedzselés nagyon káros hatással lehet a jövőre és ha az érdeklődést nem tudjuk elöljáróinkban felkelteni a cég termékei és szaktudása irányában ez további leépítésekhez és ellehetetlenüléshez vezethet. Ez senkinek nem érdeke, főleg egy 80 éves múlttal és sikerekkel rendelkező szervezetnek nem. A szolgáltatások jelenlegi szintje fenntartható, a már megismert és megszeretett termékek továbbra is eladhatók. De ez nem elég a jövőt tekintve A termékskálát bővíteni kell, a meglévő vásárlókör kiszélesítése szükséges. Biztosítani kell a megfelelő szolgáltatási színvonalat, a megrendelések és teljesítések tökéletes kivitelezését. Meg kell

teremteni a pontos határidőre történő teljesítés biztonságát. Komoly piackutatást kell végezni a piaci "lyukak" felfedezése érdekében. Intenzív és hatékony marketing munkát kellene elvégezni, de sajnos a megfelelő szakértelem és szakembergárda nem áll rendelkezésre. Ez nagyon nagy probléma lehet. Gyorsan meg kell ismerni a piaci viszonyokat, mert nincs idő és lehetőség a próbálkozásokra. A PR területén, különösen az első időszakban, intenzív és figyelemfelkeltő teljesítmények szükségesek. Fejleszteni kell a belső és külső PR-t és marketinget Komoly feladatok várnak a raktározási, főleg a hatékony nyilvántartási rendszer létrehozásában. A szolgáltatáshoz kapcsolódva a szállítási, csomagolási feladatok tekintetében is vizsgálni kell a lehetséges megoldásokat. Figyelmet kell fordítani a megfelelő szintű adatvédelem megszervezésére, a felhasználói jogok számítógépes nyilvántartására és az

interaktív lekérdező és elemző rendszerek létrehozására. Létre kell hozni a megfelelő adatáramlási rendszert, ami szolgálja a belső és külső érdekeket. A meglévő adatbázis nagy nyilvánossághoz való eljuttatásban is komoly lépéseket kell tenni, mert hiába vannak elraktározva az információk, ha a vevő nem szerez róluk tudomást, nem ér az egész semmit. Ebben a vonatkozásban nagyon jól használható és fejleszthető a már meglévő Internet kapcsolat A jövőben az Internetnek és szolgáltatásainak egyre nagyobb szerepe lesz. A szervezetek és egyéni használok száma egyre intenzívebben nő Az emberek hozzászoknak a "fotelből" történő vásárlásokhoz és ügyintézésekhez. Ezekkel az igényekkel tudnunk kell élni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Egyik oldalról, mint egy reklámhordozót tekinthetjük és általa bemutathatjuk termékeinket és szolgáltatásainkat. A másik oldalról a fejlődés folyamán, mint

egy "On-line" piacot is tekinthetjük és általa a vevőknek árubemutatót, rendelés felvételi lehetőséget, fizetési megoldást, akár direkt adatállomány közvetítést, statisztikai összesítőket, egyebeket szolgáltathatunk és a "határ a csillagos ég". Az Internetben és még ami utána jön korlátlan és jelenleg még átláthatatlan lehetőségei lesznek, ezzel élni kell és a kezdeteknél jelen lenni és "bábáskodni" a további fejlődés, kibontakozás idején. Komoly lehetőségeket biztosíthatunk a fejlődő szervezetnek Harcászati Internet hálózatok A 21. század katonai műveletei éppen az információ szerepének jelentős felértékelődése következtében gyökeres változásokat prognosztizálnak A parancsnokok harcálláspontjai 18 kilométerekre lesznek a valós harctól, a High-Tech harcvezetési központokban falméretű, nagyfelbontású térképeken követhetik a harctéri történéseket, vagy

avatkozhatnak be valós időben. Egy teljes harcászati képpel fognak rendelkezni, és valós-idejű döntéseik nyomán, valós-idejű csapásmérést képesek vezényelni a kritikus helyeken. A teljes harcászati kép kialakítására szolgál a Harcászati Internet elnevezésű integrált kommunikációs hálózat, amely elsősorban a harcvezetés dimenzióit hivatott kitágítani. A hatékony információ- és adatelosztás megvalósításához azonban végre kell hajtani a hadszíntér digitalizálásának programját, amely hozzájárulhat az információs fölény kialakításának képességéhez is. A digitális harcmező fejlett információs képességei adják az alapját a modern harcvezetési eljárásoknak, amelyek a szövetség tagországainak napjainkban érvényes doktrínáiban jelennek meg. Az vezetéstámogató rendszereiben rendre megjelennek ezek az elvárások, és a korszerű, digitális, nagysebességű kapcsolóelemek hálózatba szervezésében öltenek

testet. Az Internet fejlődése, a világ szinte minden részén kiépített hozzáférési lehetőség, az Internetes technológiák fejlődése, adatátvitel előre nem prognosztizált megnövekedése és nem utolsósorban a mindezeket lehetővé tevő személyi számítógépek elterjedése, mind-mind azt irányozta elő, hogy e technológia a katonai vezetési rendszerekben is megjelenik. A hálózati biztonság kérdéskörének vizsgálata azonban megkívánta az elkülönülést a világhálótól, így a katonai változat közelebb áll egy nagykiterjedésű Intranet jellegű hálózathoz. Alapvetően a harcászati szintű katonai vezetés részére kerül kiépítésre a Harcászati Internetnek nevezett digitális információs hálózat, amely támogatja a harcászati rendszerek működtetését és folyamatos figyelemmel kisérését. Ennek a hálózatnak elsősorban rugalmasnak kell lennie, toldás és hézagmentesnek, és megfelelő kommunikációs csatlakozást kell, hogy

biztosítson az egész hadsereg harcászati felhasználói részére. A harcászati Internet tulajdonképpen nem más, mint a harcászati rádiók és routerek (útvonalválasztók) integrációja. Ezek az eszközök egy egységes hang- és adat (esetleg videó) hálózatot képeznek annak érdekében, hogy a vezetési és helyzetértékelési információkat eljuttassák a harcászati felhasználóknak. A harcászati Internet funkciójában hasonlóságot mutat a nyilvános Internettel, annál is inkább, mivel a különböző formátumú üzenetek (VMF) cseréjére a kereskedelmi rendszerek által alkalmazott Internet technológiát (IP ROUTERS) és nyílt rendszerekben használt szabványokat és protokollokat (TCP/IP) használja. Ez nem jelent mást, mint egy olyan IP alapú információs hálózatot, amely a felhasználók legalsó szintjétől kezdve, a műveletet vezető parancsnokig mindenkinek lehetővé teszi a gyors adatátvitelt és adathozzáférést, ezáltal valósítva

meg egy egységes információs rendszer kialakítását. A Harcászati Internet megvalósításával szembeni elvárások közül kiemelkedik a mobilitási képesség, a kommunikáció folyamatossága széles sávban, többféle üzemmódban, a hang és adatátvitel (álló- és mozgókép) biztosítása, valamint az automatikus útvonalválasztás, illetve a kerülő irányok biztosítása is. 19 A Harcászati Internet jellegű hálózatoknál a legmagasabb szinten általában a fix telepítésű műveleti központok között a civil/üzleti szféra vezetékes hálózatain történik az információs rendszer kialakítása. A végrehajtói szinteken megjelenő vezetési pontok összeköttetéseinek stabil biztosítására viszont egy tábori híradórendszer kerül kiépítésre, a veszélyeztetettség szintje szerinti nagyságban. A még alacsonyabb (zászlóalj, század) végrehajtói szinteken rádiókészülékek hálózatba szervezett elemei biztosítják az

összeköttetést a harcjárművek között, és itt is stabil adatátjátszást kell biztosítani a Harcászati Internet előnyeinek kihasználásához. Az amerikai fejlesztésű alsó szintű Harcászati Internet az alábbi rendszereket foglalja egy egységes hálózatba: • a harcászati szintű harcvezetési rendszert (FBCB2); • Földfelszíni Helymeghatározó és Jelentő Rendszert (EPLRS); • földi és légi harcászati rádióháló (CNR); • Harctéri Harci Azonosító Rendszert (BCIS); • műholdas helymeghatározó rendszert (NAVSTAR GPS); • gépjárműbe épített Harcászati Többfunkciós Hálózati Átjárókat (TMG); A harcászati Internet elemei 20 A továbbfejlesztett adatátvitel miatt megnövekedett az átviteli kapacitás, és az információ kevesebb kommunikációs trönkön áramlik, mint a fix telepítésű, nyílt rendszereknél. Fontos szolgáltatás a Harcászati Internet információvédelme is, mely az un. Magas Rejtjelzési Rendszer (SHS)

néven került kialakításra a kommunikációs hálózaton belül. Ugyancsak fontos szempont a rendszerirányítás technikai megvalósítása, melyet a Harcászati Többfunkciós Hálózati Átjárók (TMG) és Internet Szabályzó Egységek (INC) biztosítják. A harcászati Internet hálózat kialakításánál és struktúrájánál fogva az egyes harcjárművek szintjétől egészen dandár szintig bezárólag biztosítja a folyamatosan biztosítja a különböző formátumú adat és információ áramlást A harcászati Internet kapcsolódási pontjai Természetesen, több NATO ország hadseregei is törekednek a Harcászati Internet- vagy ahhoz hasonló hálózatok kialakítására, napjainkra azonban még csak az USA szárazföldi erőinél alakították ki dandár szinten e rendszert. A Magyar hadseregnek is a közeljövőben létre kell hozni ezt a kapcsolati formát, hiszen ezzel biztosítható a saját csapatok és vezetőik és a szövetséges rendszerek gyors,

hatékony és védett kapcsolata. Ez a biztosítéka az eredményes együttműködésnek és a fejlődésnek A kezdeti lépések megtörténtek, bevezetése folyamatban, jelenleg kísérleti jelleggel. Várhatóan egy két éven belül a rendszer kialakul és a térinformatikai szolgáltatások is felkerülnek e világméretű rendszerre. A szolgáltatás marketing elmélete és alkalmazási lehetőségei a térinformatikai támogatásban „Milyen tényezők lehetnek a szolgáltatáspiacon a versenyelőny forrásai? Differenciáló versenystratégia választása esetén - a minőség - az innováció - a szolgáltatásválaszték és - a márkanév. Az automatizálást és a sztenderizálást jól tűrő szolgáltatásoknál a költségszint. A szolgáltatás folyamatának vevőorientált menedzsmentje elérheti, hogy az időtényező váljék a versenyelőny forrásává”4 Ez egy speciális terület. A szolgáltatások gyakran a szűkebb értelembe vett termékhez kapcsolódnak,

ilyen lehet a szaktanácsadás, a különböző szolgáltatások, amik a termékhez kapcsolódnak, pl. vevőszolgálat, garancia, stb, de léteznek már ettől függetlenül is különböző 4 Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó 21 pénzügyi, biztosítási területeken. A szolgáltatásoknak több olyan tulajdonsága van, ami eltér a megszokottaktól, az olyan termékektől, melyek fizikailag megfoghatók. „Állítom, hogy a szolgáltatásmarketing más menedzsment megközelítést igényelA marketingmenedzsment feladatai két vetületben különböznek a termelőszférától. Az egyik a fizikai javak és a szolgáltatások közötti lényegi különbségből származik a másik pedig abból, hogy a marketingtervezés és végrehajtás.környezet más”5 A térinformatika területén is megjelent már és szerintem nagy jövő előtt áll ez a tevékenység. Az érdeklődök sok esetben nem venni kívánnak, csak kíváncsiságukat,

érdeklődésüket kívánják kielégíteni A térinformatikai termékek nem olcsó árucikkek, nem kívánható meg, hogy mindenki megvásárolja őket kisebb kérdéseinek megoldására. A földhivatalokban már léteznek ilyen kezdeményezések és várhatóan a jövőben a további területen is széles körben elterjednek. Azt gondolom, az ilyen jellegű szolgáltatás alapjában, magában hordozza a későbbi vevők körét is, mert a szolgáltatások megismerése és megszerettetése meghozza azt az igényt, hogy erre a termékre a felhasználónak szüksége van. Már unalmas, de az Internet erre is remek példa, csak a térinformatikai cégeknek kell még odáig fejlődniük, hogy az interaktív szolgáltatás lehetőségét megteremtsék és adatbázisaik olyan színvonalat érjenek el, hogy alkalmasak legyenek e feladat ellátására. A téma összetettségét az alábbi megfogalmazás is méltón példázza „ gyümölcsözőbb megközelítés lenne, ha tovább

építenének a fejlett és elfogadott marketinghagyományokat a fizikai és a nem fizikai elemek (ugyan is) minden termékben benne vannak. Következésképpen ugyanaz az általános stratégiaalkotási folyamat felel meg minden terméknek Nem fizikai javakat vagy szolgáltatásokat értékesítünk,(hanem) az előnyök egy olyan kombinációját, amelyfizikai és nem fizikai elemeket is tartalmaz” 6 Az előző gondolatokat szem előtt tartva, de a szolgáltatás egyik nézőpontját kihangsúlyozva tekintsük át azokat a lényegi pontokat, mely a megkülönböztetés alapját szolgálja a már ismert marketing alapfogalmaktól. 5 Lovelock, Ch H. Why Marketing Management Needs to be Different for Services, Marketing of Services, AMA, Chicago, 1981 6 Enis, B.M-Roering, KJ Service Marketing: Different Pruducts, Similar Strategy, Marketing of Service, Chicago, 1981 22 A szolgáltató marketing az alábbi jelzőkkel jellemezhető: - - Megfoghatatlanság (nem kézzel fogható,

nincs fizikai tulajdonsága. Az ügyfelek saját tapasztalataikból vonnak le következtetéseket) Elválaszthatatlanság (a szolgáltatás nem vihető haza, ott helyben fogyasztható, nagy szerepe van az eladó részéről annak a személynek, aki közvetlen kapcsolatba kerül a szolgáltatást igénybe vevővel) Ingadozás (a megfelelő szolgáltató személy kiválasztása lényegesen befolyásolja a folyamatot. A megfelelő felkészítésük alapvető érdeke a cégnek) Romlékonyság (a szolgáltatást akkor kell nyújtani, amikor az igény felmerül rá. Nem tárolható termékről van szó, akkor és pont akkor van értéke, amikor keresik. A válasz késése, illetve pontatlansága hitelromláshoz, vevővesztéshez vezethet) Belső marketing (mivel a dolgozó hozzáállása jelentősen befolyásolja a szolgáltatás minőségét a belső marketing jó működése nagyban hozzájárul a dolgozó jó közérzetéhez, biztonságához, személyes kisugárzásához. Ez pedig a

szolgáltatás minőségét javítja) Interaktív marketing (az elégedett vevő partnereinek is átadja pozitív információit. A kialakult személyes kapcsolatok, a bizalomra épülő kontaktus, a tökéletes és alapos információszolgáltatás együttesen a pozitív image kialakulásához vezet, ami a tökéletes szolgáltatás alappillére.) Remélem, "felfogják" a szolgáltatók, hogy ezek a dolgok értük is vannak és szolgáltatni nagyon szép hivatás. Természetesen a piaci érdekeknek is élniük kell, de kiegészítve egymást A szolgáltatási lehetőségek pozitívan hatnak vissza a termékre. Ennek megértésére azt hiszem még várnunk kell, az elméleti elképzelések folyamatosan jelennek meg és hatnak a piacra, a termékekre, a szolgáltatásokra és az igénylőkre. Erre jó példa a relationship marketing egyik felfogásában az egyik új elképzelés a szolgáltatások interakciós modellje. Itt a marketing egyszerre jelenti a hagyományos

mixpolitikát és a külső és belső interakció vevőorientált kezelését 23 A szolgáltatás, mint különleges árú A szolgáltatások marketingjének a speciális vonatkozásait abból lehet kinyerni, hogy ha megvizsgáljuk és értelmezzük a vevő és az eladó közötti kapcsolat tárgyát, a szolgáltatásárút. Az hogy ez a „tárgy” a vevő számára úgy értelmezhető, mint egy problémamegoldás ez a hagyományos klasszikus marketing felfogásból ismert. A potenciális vevő alapjában fizikai termékek esetén sem pusztán a tárgyi objektumot keresi szükségleteinek kielégítésére, hanem valamely gondja megoldásához vásárol egy olyan árút, amely ezeket az elvárásokat ki tudja elégíteni és kézzelfogható megoldást biztosít A termékválasztásban a fizikai üzenet fontos szerepet játszik, hiszen ez az egy kézzelfogható információ, a folyamat végére már azonban a probléma megoldásának hatékonysága, sikeressége a döntő. A

fizikai termékek tárgyiasultsága tehát funkcionális és esztétikai közvetítő szerepet játszik A marketing szempontjából ez egy bonyolult kapcsolat a termék és felhasználója, illetve a termék és más résztvevők között. „A szolgáltatások sajátos marketingproblémáit éppen ennek a fizikai kapcsolatnak a hiányából lehet magyarázni”7 A szolgáltatásárú úgy oldja meg a felmerülő problémákat és kérdéseket, hogy az árú lényege egy nem megfogható fizikai egység. Ennek a funkcionális és esztétikai megoldásnak a tudását vásároljuk meg A szolgáltatás folyamatában számos fizikai elem van, ezek önmagukban nem adnak egyértelmű megoldást az igénylő számára, csak a szolgáltató szellemi teljesítményével együtt lesz teljes értékű az árú értéke, a felhasználó számára. Az egész szolgáltatásmarketinget végig kíséri ennek a fizikai és nem fizikai kettőségnek a kérdésköre, vagyis a szolgáltatások piacán nem

lehet éles határvonalakat kialakítani és meghúzni. A vizsgálatoknál és tézisek felállításánál ennek a kettőségnek mindig szerepet kell kapnia. A teljes termékszolgáltatás állomány két részre osztható, egyrészt a marketing hagyományos területe, ahol a fizikai tulajdonságot jelennek meg a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal, ezeket funkcionális szolgáltatásokként könyvelhetjük el, míg a másik oldal az intézményesített szolgáltatás területe jelenik meg, ami egy nem fizikai megoldás, de ehhez is kapcsolódva a több-kevesebb fizikai tartalom. „A funkcionális szolgáltatást többnyire a gyártó, vagy annak közvetítője, míg az intézményest az adott tevékenységre szakosodott szolgáltatóvállalat vagy intézmény nyújtja”8 Néhány funkcionális szolgáltatás a teljesség igénye nélkül: - termék visszavásárlás megbízásos K+F műszaki dokumentáció garanciális szolgáltatások technológiai transzfer üzemeltetés

betanítás/továbbképzés, stb. A funkcionális és intézményes szolgáltatások marketingproblémái részben azonosak. A szolgáltatástartalom a fizikai termékek piaci megítélésében egyre nagyobb szerepet játszik Ez a fogyasztói piacon is egyre inkább, pedig ott a termékek paraméteres összehasonlítása a vevők számára egyre inkább nehézzé illetve nehezebbé válik. A verseny így kényszerhelyzetszerűen egyre inkább áttevődik a szolgáltatástartalomra, sőt a szolgáltatástöbblet egyre fontosabb szerepet játszik a fogyasztási termékek piacán is. A szolgáltatástevékenység csoportosításánál figyelembe kell venni annak személyorientált vagy gépesített voltát., szellemi vagy manuális természetét, az egyedi jelleget vagy a tömegszerűséget és a kreatív vagy ismétlődő teljesítést 7 8 Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki

Könyvkiadó 24 A szolgáltatáspiacon két típusú áruféleséget találhatunk. Az egyik fizikai javakat is tartalmaz a másik tiszta szolgáltatás. A fizikai tartalomnak rendkívüli jelentősége lehet az észlelt kockázat kezelésében javasolt közelebbről is megismerni a lehetséges fizikai paramétereket A fizikai tartalmat három csoportban tudjuk megfogalmazni: - az elfogyasztott fizikai tartalom (a nem fizikai szolgáltatás során közvetlen fellépő fizikai termékösszetevő) A szolgáltatás tárgyi környezete (azokat a fizikai elemeket soroljuk ide, amelyeket az igénylő nem fogyaszt el egy üzlet során, hanem a tranzakció hátteréül szolgál) Az igénybe vevő által a szolgáltatásfolyamatba vitt fizikai tartalom (hozott anyag) Feltehető a kérdés van e tiszta szolgáltatás, amelyben egyáltalán nem jelenik meg fizikai tartalom, hát bizony könnyen válaszolhatunk erre, hogy nincs. A fizikai tartalom valamelyik formájában tulajdonképpen

minden szolgáltatásban, illetve szolgáltató tevékenységben felfedezhető „ A szolgáltatástermék összetett voltának van egy másik értelmezése is. Ez a termékek úgynevezett „hármas természete” vagyis minden termékben egyidejűleg van jelen a vizsgálati (parametrikus), a tapasztalati és a bizalmi jelleg.” 9 Valóban egy terméken belül is keverednek ezek a dimenziók és csak, mint domináns jelleget emelhetjük ki valamelyiket is a három közül. A bizalmi természet a fizikai termékek esetében sem hanyagolható el Nagyon sok látszólag vizsgálati paraméter és ismeret a valóságban tapasztalati vagy bizalmi megítélésű a marketing szempontjából és így lehet figyelembe venni a koncepciók kidolgozásánál Ez jelenthet némi problémát, de figyelembevétele feltétlenül indokolt. Szolgáltatástermék folyamatjellege „A szolgáltatások egyik legfontosabb sajátossága az a kettőség, amit az okoz, hogy egyszerre kell eladni a folyamatot

és az eredményt is.”10 A fizikai termékek esetén ez teljesen ismeretlen probléma, hiszen a kész végtermék kerül ki a piacra, illetve kerül kapcsolatba a vevővel. Ezzel szemben a szolgáltatásoknál a „termék” része a folyamatnak és a szolgáltatástól függ, hogy az igénybevevő melyiknek tulajdonit, nagyobb jelentőséget. Általánosan érvényesnek tekinthető viszont, hogy az igénybevevő elégedettségét a folyamat minősége is befolyásolja. A szolgáltatónak úgy kell kezelni a folyamatot, mint a termék a végeredmény egyik dimenzióját és a tervezésnél figyelembe kell venni e ezt a tényezőt., a szolgáltatás eredményét A szolgáltató mindig a szolgáltatásfolyamatot értékesíti és az eredmény ennek a folyamatnak a különböző részeiből, mozzanataiból áll össze. „Ezt a szolgáltatásügyletet három szakaszba foglalhatjuk Hilke folyamatmodellje alapján: 1. szolgáltatási potenciál, azaz a szolgáltató képessége,

felkészültsége és készsége az adott szolgáltatás teljesítésére; 2. maga a szolgáltatás adásvételi aktus, a tulajdonképpeni teljesítési folyamat Ebben a szakaszban találkozik az eladó és a vevő, elterjedt kifejezéssel élve: ez az ’igazság pillanata’; 3. a vevő kilép a folyamatból, magával viszi az adásvétel során szerzett tapasztalatait, élményeit és értékeli a szolgáltatást Ez az eredmény szakasza”11 9 Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó 11 Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó 10 25 A szolgáltatások fejlesztésének igényei és elvárásai A szolgáltatások fejlesztés tulajdonképpen maga is szolgáltatás, hiszen a fejlesztések a hatékonyságot, a felhasználok igényeinek tökéletesebb kiszolgálását, annak megismerését foglalják magukban. Természetesen ezek

az információk nem törvényszerűen jelennek meg automatikusan. A megfelelő szolgáltatási információkért sokszor maguknak a szolgáltatoknak kell megtenni mindent és információ begyűjtéssel, rendszerezéssel és feldolgozással kell a megfelelő ismeretanyagot kinyerni. A továbbiakban ezekre a módszerekre szeretnék néhány gondolatot közölni és a teljesség igénye nélkül gondolatokat ébreszteni a további információáramlásra és véleményközlés fontosságára. A szolgáltatás nem öncélú tevékenység a szolgáltató és felhasználó szoros és kölcsönös egymásra utaltságából és tevékeny együttműködéséből származhat mindenkit kielégítő produktum és eredményes feladatvégzés. Piackutatás és lehetőségei a térinformatikában Az eredményes munka létfeltétele, hogy a szervezet rendelkezzen a vevőkörről pontos információkkal. Azon kívül, hogy ezeket beszerezzük, mellette elemezni, értékelni, feldolgozni kell azokat

és belőlük prognózisok, előrejelzések kell készíteni Ezek lehetővé teszik a megfelelő termékpolitika, árpolitika kialakítását és a kommunikációs eszközök felhasználását. A piackutatás a térinformatika területén is egy nagyon fontos feladattá kezd válni. Az egyre inkább megjelenő cégek a magyarországi struktúrába való minél jobb beilleszkedés érdekében e területen komoly munkát kell, hogy végrehajtsanak. A cél olyan területeken való megjelenés és információszolgáltatás, ahol a piac még nincs telítve, vagy olyan szolgáltatással történő megjelenés, ami eddig még nem, vagy az általunk biztosítottnál lényegesen kedvezőtlenebb paraméterekkel rendelkezett az adott piacon. A piackutatás eszközeivel ezekre a kérdésekre választ kaphatunk. Az információk beszerzése és feldolgozása többféle módszerrel lehetséges, attól függően, hogy milyen erőforrások és mekkora költség áll rendelkezésünkre. Az

adatgyűjtési módszerek a követezőek: - Szekunder (dokumentumgyűjtés, már elkészült vizsgálati anyagok, kimutatások, jelentések feldolgozása és vizsgálata. Az eredményeket a kérdéses témakör szerint vizsgálva nyerjük ki a szükséges adatokat) - Primer kutatás - Kísérlet - Megfigyelés - Interjú, kérdőív - Csoportos interjú - kérdőív nélküli beszélgetés - írásos (csoport tölti ki a kérdőívet) - Egyéni kikérdezés - postai - telefonos - személyes interjú - mélyinterjú - standard interjú A primer kutatás legfontosabb része a megkérdezettek kiválasztása. Ez az alapja annak, hogy a kapott válaszokból általánosítani lehessen A különböző szempontok alapján történő feldolgozás, azt szolgálja, hogy minél jobban megismerjük a felhasználók véleményét és igényeit. Az eredményeket ezután statisztikai vizsgálatoknak vethetjük alá és számtalan for- 26 májú és megjelenésű bemutatót és kimutatást

készíthetünk belőlük. Ezekből a vizsgálatokból széleskörű és beható következtetéseket vonhatunk le és alkalmazhatjuk a piacon való megjelenésünk érdekébe. A jól kivitelezett és feldolgozott kutatások nagyban segíthetnek a piaci helyzetünk megerősítésében és további eredmények elérésében. Térinformatika, mint eladható termék A térinformatikai adatok melyek egy térinformatikai projekt során feldolgozásra kerülnek esetleg többéves, több feldolgozó által létrehozott információk. A léthozónak tisztában kell lenni a környezete elvárásaival, a hasonló projektek tulajdonságaival és azok meghatározott értékeivel. A térinformatika által létrehozott tudás és információ nem örökéletű, raktározásával nem biztos, hogy elérjük a remélt eredményeket A létrehozott anyagok elévülnek, újabbak jönnek létre. Elképzelhető, hogy egy témakörben többféle feldolgozás és azonos adatbázis jön létre és kerül

raktározásra. Mi szükség van erre? Gondolhatják, hogy a saját adatok biztonságosabbak és ingyen felhasználhatók a továbbiakban. Ebben van igazság Különböző felhasználások során más és más információréteg kerül előtérbe és a feldolgozás is más és más szempontok alapján, történik. Célszerű tudnunk egymás munkáiról és a megfelelő piaci feltételek alkalmazásával hozzájutni a minket érdeklő információkhoz. Azt gondolom olcsóbb egy feldolgozott rendszert megvenni és a céloknak megfelelően továbbhasznosítani, mint egy teljesen független, saját rendszert, minden gondjával, bajával létrehozni. Ez az elképzelés hazánkban még nem teljes értékű, de a piac alakulása ebbe az irányban mozdul A megfelelő ellentételezések kialakítása, a térinformatika szélesebb körben való alkalmazása meghozhatja a várt eredményeket a térinformatikai cégeknek. Az eredmények eléréséhez azonban a cégeknek kiválóan kell alkalmazni

a marketing adta lehetőségeket és követelményeket. A katonai vonatkozások A marketing, mint alapgondolat is távol áll a katonai szemlélettől. A katonai térképészet különleges helyzetben van, hiszen amellett, hogy a honvédségi elvárások és igények teljesítője, a LXXVI1996 földmérési és térképezési törvény alapján, különleges állami jogok birtokosa is. A Honvédelmi Minisztérium és a felruházott jogok alapján a térképész szolgálatfőnök az állami topográfiai térképezés felelőse, így egyben a katonai és a polgári topográfiai térképezés irányítója, állami átvevője kell, hogy legyen. A feladat katonai tekintetében még eltekinthetnénk a marketing alkalmazásától, de a polgári oldal igényeiben már figyelembe kell venni. A katonai vonatkozásban is egyre inkább előtérbe kerül a marketing alkalmazása, főleg annak egy speciális ága, a később bemutatásra kerülő szolgáltatásmarketing. Honvédségen belül ennek

a területnek van nagy és egyre jelentősebb szerepe és befolyása a katonai térinformatika mindennapjaira és a jövőbeli szervezésére. A honvédség speciális helyzetben van, hiszen a központi finanszírozás jelenik meg a megrendelő és a felhasználó oldalán is. Mondhatnánk azt is hogy az állam az egyik zsebéből a másikba fizet, de ez azért nem teljesen van így. Elfogadott tényként tekinthető, hogy honvédségi megrendelésre és felhasználásra készülnek ezek a térinformatikai adatbázisok, az elsődleges felhasználó a hadsereg, de tény az is hogy a létrehozott adatbázisok olyan értékeket képviselnek, melyek a katonai tartalom nélkül a polgári szféra térinformatikai feladatainak alapjául szolgálhatnak, erre jó példa a DTA 50 néven ismert 1: 50 000 méretarányú adatbázis, mely a honvédségi topográfiai térképeken kívül számtalan polgári alkalmazás és fejlesztés alapját szolgálja. Tehát egy központi finanszírozásból egy

piaci termék alapjává vált és értéket képvisel, ami ha nem is a honvédségen belül, de megjelent a piacon és komoly piaci értéket képvisel, amire természetes, hogy már hatnak a marketing általános szabályai A szolgálatásmarketing általános elvei nagyon jól érvé- 27 nyesülnek viszont a honvédségen belül is, bár még a hadseregen belül sem ismerték fel ennek jelentőségét. A NATO tagságunkból adódó nemzetközi szerepvállalásunk és az ebből adódó versenyhelyzetek és feladatfelvállalások meghozzák az igény a szolgáltatások fejlesztésének. Ezeknek az elvárásoknak viszont csak a elméletek gyakorlati alkalmazásával lehet megfelelni. A szolgáltatásmarketing a polgári szférában is a közelmúltban értékelődött fel és indult meg a szélesebb körben történő kutatása és eredményeinek bedolgozása a „nagytestvér”, a marketing szélesedő rendszerébe. A katonai térinformatika is ezen az úton kell, hogy

elinduljon, mivel a szolgáltatás a fő cél, a fő elvárás, de ez a marketing elméletének további ismeretét is szükségessé teszi. A jövő lehetőségei a hadseregen belül és kivül Bármennyire is idegen a szolgáltatásmarketing fogalma a hadseregtől és egyáltalán a marketing fogalmának bevitele a katonai fogalmak közé, a közeljövő bizonyítani fogja, hogy ezek a fogalmat elsőrendűvé válnak a szigorú szabályok által, keretek közé szorított, katonai tevékenységek tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. A várható eredmények nem szűken értelmezhetően a hadsereg életét „szolgálják”, de kihatással lesznek más fegyveres testületek, határ és rendvédelmi szervek, katasztrófavédelmi hatóságok életére is Napjaink egyik sarkalatos kérdése, a terrorizmus elleni fellépés, is bőségesen kamatozni fog ebből a „szolgáltatás jellegből”, hiszen információra lesz szüksége, igények lépnek fel és

vélemények a kapott információkról. Az együttműködés lehetősége ebben a „szolgáltatásrendszerben” kereshető és valósítható meg úgy, hogy a felhasználó közölni tudja igényeit és elvárásait. A feldolgozó, a szolgáltató pedig a végrehajtott eredményt a megfelelő minőségben és módon szolgáltathassa a felhasználó felé, megfelelő visszacsatolási lehetőséggel. Nagy kérdés, hogy hol, mivel, hogyan lehet a nagymértékű igényeket és eredményeket „utaztatni”? Jelenleg már erre a kérdésre is kezd kialakulni a válasz és ez egyértelműen az Internet, vagy ezen elven működő zártabb katonai belső hálózat, mely biztosítja minden szinten a megfelelő hozzáférést, adattovábbítást és eredmény megjelenítést. Bár bizonyos kérdéskörökben, ezek a nagyméretű adatállományok, illetve a gyors és hatékony megjelenítés a térinformatika tudományterületén igen nehéz és sarkalatos kérdések jelenleg. A technika

rohamos fejlődése mégis pozitív jövőt vetít elénk, hiszen az elmúlt akár csak húsz év távlatában is korszakalkotó fejlesztések jelentek meg és kerültek alkalmazásba. Ez a folyamat felgyorsul a jövőben, ami szolgáltatásainknak biztosít megfelelő alapokat. Következtetések A szolgáltatásmarketing elméleti és gyakorlati kérdései és tézisei a jövőben jelentős segítséget adhatnak az információ, mint szolgáltatás elterjedésében és gyakorlati alkalmazásában. Dolgozatom nem konkrét javaslatokat tartalmaz, inkább ajánlásokat és javaslatokat, illetve további gondolatébresztő fejtegetéseket. A téma nagyon friss és rendkívül aktuális a további kutatásokra. A közeljövőben egy doktori disszertáció elkészítése kapcsán, amelynek a címe „Térinformatikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei az átalakuló Magyar Honvédségben” lesz, kérdőíves felmérés kerül végrehajtásra a honvédség felső vezetése,

középvezetői, illetve a vezető oktatói állomány keretében. Ennek a felmérésnek célja lesz a térinformatika képbehelyezése, ismeretségének felmérése, az igények, elvárások csoportosítása, a szolgáltatások közvetítőelemeinek vizsgálata. A disszertáció ezen kívül részletesen foglalkozik a szolgáltatásmarketing elméletével és gyakorlatával, az internetes információ-továbbítással a közvélemény-kutatás lehetséges módszereivel és a feldolgozások, eredmények megjelenítési lehetőségeivel A disszertáció célja, hogy egy hatékonyabb és felhasználóbarát szolgáltatást lehes- 28 sen létrehozni a közeljövőben a Magyar Honvédség és minden felhasználó számára. A szolgáltatásmarketing téziseit és eszközrendszerét alkalmazva a térinformatikai támogatás nagyobb hatékonyságú és naprakészebb lehet a jelenlegi helyzetnél A technika fejlődése biztosítja a gyors és pontos adatátvitelt nagyobb állományoknál

is, mint pl. ortofotó alapanyagok, digitális ortófotótérképek, vektoros térképészeti adatbázisok Ez elengedhetetlen feltétele a térinformatikai szolgáltatások fejlesztésének, hiszen ezek az adatmennyiségek nagyon nagy méretűek lehetnek és csak nagy gyorsaságú, nagy teljesítményű hálózaton lehetséges az adat, illetve információszolgáltatás. A helyes igényfelmérés tovább segítheti a szolgáltatásaink finomítását, a helyes utak alkalmazását, a szolgáltatott adatok bevizsgálását, rendszerezését, illetve a szolgáltatott információk minőségét, alkalmazhatóságát is. Ez a tanulmány is ehhez a folyamathoz kívánt hozzájárulni, gondolatokat gerjeszteni a felhasználók és a végrehajtók oldaláról egyaránt. A vélemények közlésével, az észrevételek megfogalmazásával máris hozzájárulnak szolgáltatásaink javítása érdekében. Felhasznált irodalom - Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest, Műszaki

Könyvkiadó - Philip Kotler: Marketing management Műszaki könyvkiadó, Budapest,1992 - Kasimir M. Magyar: A marketingé a jövő LSI, Budapest, 1990 - Bauer andrás- Berács József: Bevezetés a marketingbe, KOTK jegyzet, Budapest, 1998 - Sándor Imre: A marketing kommunikáció kézikönyve BKE jegyzet, Budapest, 1999 - Bércziné Juhos Júlia Dr.: Piackutatás a gyakorlatban, kézikönyv, Budapest, 1996 - Bércziné Juhos Júlia Dr.: Reklámeszköz ismeret, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1999 - Dr. Virányi Péter: Fogalomtár a reklámról, KOTK, Budapest, 1998 - Térképen az infosztráda (www. magyarhírlaphu) - Elemzés: Internetmarketinget tanulni a netről (www. magyarhírlaphu) - Dr. Márkus Béla- Csabina Zoltán: Térinformatikai menedzsment, DLG jegyzet, Székesfehérvár, 1999 - Nagy Péter: Marketing szerepe és kihatásai a katonai térinformatikai tevékenységekre, tanulmány, Budapest 2004 - Várhegyi István Makkay Imre: Az információs hadviselés alapjai

jegyzet, Budapest ZMNE 2000. - Nagy Péter: A Magyar Honvédség rendeltetése, helye, szerepe a NATO szövetségi rendszerében, a honvédséggel szembeni kihívások a XXI. században(A katonai térképezés helye és szerepe az átalakuló Magyar Honvédségben) kutatói szeminárium, ZMNE KMDI Budapest, 2003 - Nagy Péter: Térinformatika alkalmazása a katonai térképezésben, kutatói szeminárium, ZMNE KMDI Budapest, 2003