Történelem | Középiskola » A Horthy-rendszer hatalomra jutása, a rendszer konszolidációja

M Maaggyyaarroorrsszzáágg ttöörrttéénneellm mee Téma: A Horthy-rendszer hatalomra jutása, a rendszer konszolidációja 1) Az átmeneti korszak: ▪ Az augusztustól aktivizálódó politikai csoportok már a Tanácsköztársaság idején szerveződni kezdtek ▫ Bécsben megalakult az ún. Antibolsevista Comité (ABC) ▫ Szegeden ellenforradalmi kormány alakult, mely saját fegyveres alakulatot hozott létre Nemzeti Hadsereg néven, élén Horthy Miklóssal ▪ A tanácskormány bukása után két párt vált jelentős erővé (1) Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) (2) Az ujjászervezett Kisgazdapárt Nagyatádi Szabó István vezetésével ▪ 1919 őszén George Clerk brit diplomata a békekonferencia megbízásából Budapestre érkezett ▫ Tárgyalásainak köszönhetően megkezdődött a román csapatok kivonulása ▫ Létrejött az elsősorban a KNEP-en alapuló koalíciós kormány, Huszár Károly vezetésével, amelyet immár az antant és a magyar

politikai erők is elismertek 2) A törvényesség helyreállítása: ▪ 1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartottak a meg nem szállt területeken (még nem ért véget a románok kivonulása) ▫ A széles körű, titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján tartott választásokon a KNEP és a Kisgazdapárt abszolút többséget szerzett ▫ Az új nemzetgyűlésben legelőször az államforma kérdéséről alakult ki vita - Magyarország államformája királyság, de király nélkül - 1920. március 1-jén a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta * Horthy korlátozott királyi hatalommal bírt, bár a következő korszakban többször is kibővítették jogkörét Az ideiglenesnek szánt megoldás egészen 1944-ig érvényben maradt (Horty-korszak) 3) Korlátozott parlamentalizmus: ▪ 1919 vége és 1922 között bonyolult politikai rendszer alakult ki Magyarországon (nem tekinthető sem demokráciának, sem

diktatúrának) ▫ Működött ugyan parlament, és létezett (korlátozásokkal) parlamenti ellenzék,de a kormánypárt mindig biztosítani tudta többségét ▫ Kiemelt szerepe volt az államfőnek: jogkörét többször kibővítették, de királyi vagy diktátori hatalmat nem gyakorolhatott A Horthy-rendszert tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszernek tekinthetjük 4) Uralkodó ideológia: ▪ A magyar nemzeti politika legfontosabb politikai célja a területi revízió elérése ▪ A felerősödő antiszemita (zsidóellenes) hangulat hatására megszületett az 1920/XXV. Törvénycikk, az ún numerus clausus (zárt szám) ▫ Értelmében: a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” csak számarányuknak megfelelően vehettek rész a felsőoktatásban a zsidóság ellen irányul 5) Politikai konszolidáció: ▪ 1920 júliusában gróf Teleki Pál kormányalakításával kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja ▪ Teleki

miniszterelnöksége idején kezdődött meg a földreform kidolgozása ▫ A konszolidáció előrehaladtával a nagybirtokos érdekek erősebben érvényesültek a nagybirtokrendszer érintetlen marad ▪ Az első királypuccs: ▫ 1921. március 26-án IV Károly váratlanul megjelent Magyarországon, hogy elfoglalja a trónt /ez nem következett be, de teleki elnökségének vége lett utóda gróf Bethlen István/ Forrás: Történelem IV.: „Ellennforradalom, A Horthy-rendszer, Konszolidáció és gazdasági válság” (93-106. oldal) 17.TÉTEL M Maaggyyaarroorrsszzáágg ttöörrttéénneellm mee Téma: A Horthy-rendszer hatalomra jutása, a rendszer konszolidációja 6) A Bethleni belpolitika: ▪ A második királypuccs: ▫ 1921 október 20-án IV: Károly ismét Magyarországra érkezett és most már ellenkormányt is alakított azonban egy fegyveres összecsapásnál megadta magát ▫ Távozása után a Magyar nemzetgyűlés kimondta a Habsburg ház

trónfosztását ▪ A királypuccsok után Bethlen létrehozta az Egységes pártot ▪ Bethlen céljai: ▫ Nyugat-Európai típusú parlamentarizmus, úgy hogy a kormánypártnak abszolút többsége legyen ehhez: (1) Erős kormánypárt létrehozása (2) Választójog szűkítése (3) Hiteles ellenzék létrehozása ▪ 1921 decemberében egyességet kötött a legerősebb ellenzéki párttal, a Peyer Károly vezette szociáldemokratákkal 7) Választási rendszer: ▪ A választójogot, életkorhoz és bizonyos iskolai végzettséghez kötötték, de nők is választhattak ▪ Az 1922-es választójogi rendelet alapján a mandátumok négyötödét nyílt választáson kellett megszerezni ▪ A fennmaradó rész titkos választókörzetekben választották (Budapest, és a törvényhatósági jogú városok) A Horthy korszak egészére jellemző volt, hogy folyamatosan nőtt a jobboldalra leadott szavazatok száma 8) Gazdasági konszolidáció: ▪ A háború, a forradalmak, a

tartós blokád, a területvesztés rendkívüli visszaesést idézett elő a magyar gazdaságban 1923-ban Magyarország népszövetségi kölcsönért folyamodott (az akció sikeresnek bizonyult) ▫ Létrejött az önálló Magyar Nemzeti Bank, 1927-bevezették a pengőt, ami stabil maradt ▫ Az ipari termelés növekedésnek indult (főleg: textil, vegyipar, villamosipar), 1929-ben már 12%-al meghaladta az utolsó békeév teljesítményét ▫ A magyar termékek nemzetközi piacon is megállták a helyüket ▫ A mezőgazdaság stagnált 9) A gazdasági világválság hatása: ▪ Kb. a 30-as évek idején ért Magyarországra ▫ A mezőgazdasági árak zuhanni kezdtek tovább zuhant a parasztok színvonala ▫ Negyedével visszaesett az ipari termelés növekedett a munkanélküliség ▪ A magyar kormány a gazdaság ügyeibe való beavatkozással próbált úrrá lenni a helyzeten ▪ A sikertelenség hatására nőtt az elégedetlenség a kormánypártban, és a kisgazda

képviselők kiváltak a pártból ▪ Bethlen nem tudta megoldani a válságot ezért 1931-augusztusában lemondott Forrás: Történelem IV.: „Ellennforradalom, A Horthy-rendszer, Konszolidáció és gazdasági válság” (93-106. oldal) 17.TÉTEL