Egészségügy | Anatómia » Az ember koponyája

Az ember koponyája (Forrás: SH Atlasz, Anatómia 1.) A: Az agykoponya (narancs) és az arckoponya (szürke) B: Desmocranium (sárga) és chondrocranium (kék) A fej csontos vázát koponyának, crani- petrosaejföól (4), az ossa parietaliaból umnak nevezzük. mely az agyvelőt , az ér· (5) és az os frontaléból áll zékszerveket és az emésztö-légz6 trakius Az arckoponya csontjai (A, $ZÜrke) az os kezdeti szaka~zát zárja körül. továbbá az ethmoidaJe (7), a conchae n asales in ferioarckopo11ya csontos szerkezetét biztositres, az ossa lacrimalia (8), az ossa nai,alia ja. Felépítése a feladatok sokféleségének (9), a vomer. a maxillae (10), azos incisimegfelelően differenciálódott vummal, az ossa palatina, az ossa zygoA koponya két részből áll. Az agykopo- matica (11), az ossa temporalia parres nyábol, ne urocraniurn és arckoponyából, tympanicaeje (U ), az ossa temporatia splanchnocranium vagy viscerocranium. processus styloideije (13), a

mandibula A két rész közötti határ az orrgyöktól (14) és az os hyoideum. a szernüregen át a külső ballójáratig terj e• Porcos eloteJcpből kép1.ődnek (B, kék) dó vonallal határozható meg. az os occipitaJe (1, squamájának felső réA koponya alakja egyrészt az izmoktóJ sze kivételével. 15), az os sphenoidale (2 függ- melyek funkciójuk köve1keztében a processus ptcrygoideus la111ina medialibizonyos változásokat hozhatnak !érre-, sának kivételével), az os tempo rale pars másrészt a koponya tartalmától. Ugyan- petrosája (4) 6 hallócsontjai, az os etbígy korreláció áU fenn az agyat körülölelő moidale (7), a conChá nasalisinferiorésaz csonthéj, a neurocranium és az agyvelő os byoideurn. között is. Kölcsönösen befolyásolják egyKötőszövetes elő telepből közvetlenül fejmást, ugyanis egy túlzottan növekvő agylődnek (B, sárga) az os occipitale squavelő a neurocranium megnövekedésévcl majának felso része ( 15). a

concl1a sphejár (hydrocepbalus, 1 305 oldal), másfenoidalis a processus pterygoide us lao,ina lől pedig a neurocranium növekedéséne k medíalísa, az os temporale pars tympanikorai befejeződése agyvelő-deformáló­ cája (U ), pars squamosája (3), az os pa.ridásboz vezet Az agyvelő nemcsak a neuetale (5), az os frontale (6), az os lacrimarocranlummal, hanem az arc~oponyával le (8), az os nasale (9), a vomer, a maxiUa is szoros kölcsönhatásban áll. lgy az izom(10), azos palatinum, az os zygomaticum zat kialakulása és a koponyán belüli ke(11) és a mandibula (14). ményagyhartya feszítörendszere is befolyásolják egyo1ást. A koponya fejlödése Al apvetően kétféle fejlődési folyamatot kell tisztázni , a koponya esetében. E két fejlódéstörté,neti részlet a csontképződés jellegéből fakad. Az egyik a cbondrocra• nium, a m ásik a desmocranium telep. A choodrocranium porcos elótelepből , a desmocraniurn egyes csontjai pedig. mint a

koponyatetőcsontok, közvetlenül kötőszövetböl fejlődnek. A két fejlődési forma a kopo nya mindké t funkcionális részén (oeurocranium és viscerocranium) egyaránt előfordul . A részint desmalisan, ,részi nt chondralís alapon fejlődő részletek egymással összeolvadva egységes c.s ontokat képeznek , mint ahogyan azt pl a halántékcsonton látjuk. Az agykoponya (A, narancs) az os occipi, taléból (1) , az os spbenoidaléból (2), az ossium temporali um partessquamosaejából (3), az ossium temporalium partes A: A ca lvaria kívülrö l 18 ···--- -··•··· 11 12 13 C: A calvaria belülrö l A calvaria kivülröl, a csontok kü lönbözö színekkel feltüntetve A lapos koponyacsontok kűlsó és belső les (16) buzódnak. benniik az a meningea kompakt lamellából. lamina externa és media ágai és kísérővénái foglaúrnk helamina intema és köztük levő spongiosus lyet A sulcus sinus sagittaJistól és a crista anyagból, diploe

épülnek fel. A canales frontalisról oldalt válto1ó számú és méredíp foiciban számos apró véna foglal he- tű gödrötske,foveolt1egra,111lares(l7) látlyet Más koponyacsontok az orrüreggcl szik, melyekbe a pókhálóhártya granuláközlekedő légtartalmil üregeket tartal- ciói türemkednek bele maznak. a halántékcsont pedig a halló-és Az os parierale angulus frontalisa (18) és egyensúlyozó érzéksz.ervek tokját foglalrmgult~ parietalisa (19) a calvar,ia külső és ja magába. belső felszínén egyaránt. rníg az angulus A koponyát kívülről csonthártya, pericra- sphenoidalis és az anguJus mastoideus nium borítja, belülről pedig endocranium csak a basison figyelhető meg. és a keményagyhánya, dura mater béleli üregét. Logikusnak látszik a funkcionálís összefüggések megismerhetőségének. és az egyes koponyacsontok sajátosságainak jobb megértése kedvéért a koponyát elő­ ször különbÖ2Ö oldalakról egészben megvizsgálni,

és csak ezután rátérni az egyes ü regek tárgyalására. A calvaria (A- C) A koponyatető! az os frontale (szürke), az ossa parietalia (világosszürke), az ossa temporalia részei (barna) és az os occipi- tale felső részlete (sötétszürke) alkotja. Kívülről haladva először a koponya varratok ismerhetők fel, mégpedig a koronavarrat, sutura coro1wlís (1) , amely a Jubera frontaliát (3) tart,~lrnazó squama ossis frontalíst (:Z) a két os parietaJéval kapcsolja össze, amin a lllberpnríetale (4) lát.ható A két os parietale között húzódik asutum saginalis (5), amely a ~utura corooalistól a sutum lnmbdoi.d eáig (6) ér Ez utóbbi az os perietalekat a squamn ossis occipilalistól (7) választja el. A fejtetőn o ldalt a litiro tempomlis inferior (8) és a linea tempomlis superior (9) vehető szemügyre A sutura saginalis és a lambdoidea sarok köze)j szomszédságában található -a foramina parietalia (10) (egyéb sajátosságok még a 284. oldalon) A

calvari.a be/só felrzínén felnőttben a már ismertetett varratok. metszetén pedig a lamina exrerna, (11), inlema (13) és díploe (12) figyelhetők meg. A squama frootalis legelülső részén a fejtetö felé l'utócris1afro111alis (14) látható. A suturasagittalís közvetlen környékén fut a sekély sulcus sinus sagittalis superior (15) . Alulról hátra fel és medíal feléas11/ci artcria- A: 12 B: A koponya hátulról, a csontok különböző színűek A koponya hátulról A foramina parietalia a szokot1nAI nagyobb is )ehet; foramina parietalia perH átulnézetben a két os,parietale (1, vilámagna, ekko( a röntgenképe téves diaggosszürke), az os ocdpitale (4, sötétszür- nózishoz (operációs fúrt lyukak) ve-ke) és varrataik, a sutura saginalis (2) és a suwra lambdoidea (3) látható. Az os oc- zethet cipitále (sötét szürke) közepén kidomborodó pro111bero11tia qccipitalis exteriw (5) a bőrön át jól tapintható. EttőJ jobbra és balra

egy-egy felrelé íveló vonal, a linea nuchalis suprema (6) h alad. Alattuk a protuberantia harántlécét adó két linea michalis superior (7), lejjebb pedig a protuberantia és a foramen magnum között oldalra hóz6dó linea nuchalis inferior (8) található. Az utóbbi kezdetétól lcfelé t art a gyakran jól szembeötlő ctista occipüalis extem a (9) . Oldalt a sutura occipitomastoidea (10) útján a processus masroideus (11) kapc.:solódík, amelyen a változóan fejlett satura petrosquamosa (U ) jelenik meg. Ez a varrat arra utal hogy a processus mastoideus a pars petrosa és a par$ squamosa ossis temporalis telepeiből egyaránt képződik, As11111ra ocdpitomastoidea {10) tájék án nyilik aforahwi mastoideum (13) a benne futó v. emissaria mastoideával. A processus mastoideus rnedialis oldalán mély bevágás, az. incisura mastoidea (14) keletkezik Ettől beljebb a sulc11S a occipitalis (15) búzódik Az ossa parietalia nyíl.ásaitforaminaparielalianak (16) nevezzük

Variációk. Néha a protuberantia hatalmassá fejlő­ dik . A pikkelycsonton belő! néha inkacsont(ok) (1 308 o ldal) is megfigyelhetó(k) 3 1 A: C: Os temporale B: A koponya oldalról, az egyes csontok kü lönböző színekkel ábrázolva A kopony a oldalró l s:limya t (26) és az os frontalé t határoló A ~émet víz~int esnek* megfe lelően (az o rb1ta alsó szelétől a mea tus acusticu s exte rnus felső szé léhez húzott vonal) elhelyezett kopony a neurocraniumán a planwn 1emporale (1) a következő csontok ból te~ődik ös sze: os temporale (barna) , os panetale (világos szürke) az os Crootll• le részei (szürke ) és azossphenoidaJe (fekete). A planum tempor alét felülről az erösebb linea 1emporalis inferior (2) és a valamiv el gyengé bb linea 1e111pora/is superior (3) határol ja. A pars squ<1mosa os- Sutura spheno fronralissal (25) találkoz ik. Az os fronta lét az os zygomaticumm al ~ Sll/ura fromozygomatica (27) kapcsolja össze. Az

os zygorna t icum és a maxi Ila között a swura zyg ommicomaxi(laris (28), az os rempor ale irányáb a pedig a swura rempo,•ozygomalica (29) képződik. Az os fro~tale a ma:icillával a sut11ra frontomaxilla~1.~on (30) át kapcsolódik Az os nasale (világos narancs sárga) és a maxilla közön a Sutura 11asomaxillaris (31) fekszik . A s11111ra sphenosqrwmosa (32) a nagyszá rnyar a haJánté kcsont pikkely ével köti össze. A halánté kcsont (sötétba rna) a falcsonrt~I as11111ra squamosa (33) útján kapt'Sol6d1k, ami a proces.sus mastoid euson a pars squamo sa (C. rózsasz ín) és a pars petrosa (C, barna) közötti s11111rape1rosquamos6ba (34) folytató dik. sis lempora/is (4) processus zygoma1icusa (5) elóreny úlva az os zygomaticum (világossárg a) process1is 1emporalisával (6) az arcus zygomatic1m (7) alkotja. Ennek töve a latt a mea1us acusticus exremus t (8) talá lJ uk, amelye t az os temporale (B, baro~) pars tympanicája (9, C rózsaszín) és kise bb

részt a parssquamosája (4 , C, vilá- Azos paríelal ék és occipita le között találgosbarn a) képez. Közvetl enül fölötte ható a már tárgyalt sutura lambdoidea gyakran kis tövis, a spina suprameaticn (35) . (10), és parányi gödröcs kéje a foveola A nagyszá m y kis része eléri az os parierasupra~eatica t~lálható. A külső hallóját, aholeg y swura sphenoparíetalis (36) lé rat mogött az 1zornapo physisk ént keletztk. A processus mastoid eus keletke kező csecsny úlvány, a processus nu1Stoiö csontok kal sumra parie1omaskömyez a ramen Rajtafo meg. ető tekinth de11s (U ), és swura occipitomasroideát (37) to(deát . ó masloideum (12) találhat ez. (38)kép Az arckoponyát szemlél ve az o rbita felen a homlokeresz kiemelk edését, az arrns superciliarist (13) láthatju k. Alattaa margosupraorbita füban (14) húzódó incisura supra'?rb!10/is (15) ttlnik fel. A margo suprao rbnahs az orbita bejárat ának eJüls6oldalsó határát adó margo

inftaorbiralisba (16) folytató dik Eme utó bbit az os zrgomaticum és a processus frorualis maxil/ae (l1) hozza létre. Mcdial isan található árok a fossa sacci /acrimalis (l8) (orbit~ró l l m ég a 301 oldalt) Az os zygoma t:Jcumon lévő egy vagy két apró nyílás neve foramen zygo111a1icofaciale (19) A rna rgo infraorb italis alatti nyi1ús aforamen infraorbilale (20). Az orrüreg bejáratának alsó tilskéje a spina 11asalis amerior (21). A maxiUa (sötét sárgá) lefelé irányuló fogmed ri nyúlván ya a processus alveolaris (22), hátra dudoro dó része pedig a t11.ber maxi/lae (23) (a mamlib uláról 1 297. oldal) . Varratok A s11111ra coronalis (24) az os frontale és parietale közótt húzódik , majd a nagy- • frankfur ti viZSZJnies A: A koponya elölről A koponya elölről, a csontok különböző színnel ábrázolva A koponya elölről Az arckoponya elölnézetben teljességében áttekinthető. A homlokot az os rrontaJe (szürke) képezi,

squamaját (1) az ossa parictaliától (világosszürke) a sutum coronalis (2) választja el. A homloktájék közepén a szemöldök ívek, arcus superciliares (3), között a tarhelynek• nevezett sima terület, a glabella (4) található. Az orbita bejáratának felső szélét a margc, supraorbitafi.s (5) képezi, rajta különböző erősségű bevágás. azincisura supraorbitalis (6) figyelhető meg, ami néha foramen supraorbitaleként jelentkezik. A két orbita között a homlokcsontot, a suturae frontonasales (7) és aswuráefrontomaxillares (8) határolja el az ossa nasaliát61 {világos narancssárga), ill. a maxilJaetől (sötét sárga) A két os nasalét a sutura internnsalis (9) kapcsolja össze Az orbita bejáratától oldalt aswura frontozygomarica (10) képez varratot. Az os zygomaticum (világossárga) és a maxilla képezi a bejárat rovábbi határár (1. még 301, oldal) Az alsó állkapocscsontot, a mandibulát (sárga) elölről a corpus mandibulae (24) a

pars alveolaris (25) és a ranws mandíbulae (26) reprezentálja A corpuson a 2 . praemolarison át vezetett függőleges vonal ban található afommen menta/e (27). Középen a jól fejletlprowberantia mentatis (28) dudo.r odik ki A felsó állcsonton (sötét sarga) a margo infraorbítalis (11) alatt, a Sutura zygoma, licomaxiflari.s (12) közelében található aforamen infraorbita/e (13), E nyílás a n. max.illaris egyik ágának (n infraorbitalis), egy arteriának és vénáJ1ak átlépésére szolgál. A corp11s maxillae orbita alatti árokszerű bemélyedése a fossa canina (14). A corpus maxillaetől o ldalra irányul a processus zygomaticus (15). A maxilla homlokcsont felé eső nyúlványa a processus fromalis (l6), a medialis pedig a kemény szájpad basisát adó procesSILS palatinus (1. 289 oldal) Végül lefelé irányulóan a fogakat hordozó fogmedernyúl~ vány, a processus alveolnris (17) követke- zik. A processus Crontalison a margo infraorbitális

folytatásába esik a crisra /acrimalis a11terior(l8). Amaxilla központjában he• lyezkedik el a már ernlitett corpus maxi/~ lue (19), amely incisura nasalíssal (20) a1. orrüreg bejáratát, az apemira piríformist hatá rolja. Alatta a sutura inrermaxillarí:, (21) területén egy előre tekintő tüske , a spina nasalis amerior (22} ugrik eló. Az os zygomaticumon egy vagy két foramen zygomatícofacialís (23) nyílik. • Lenhossl!kkifcjczé.~e A: A koponya alulról J1 B: A koponya alulról, a csontok színezve A koponya alulról felé a pars tympcmlca (26) és a 101lhegyszeru processus styloideus (27) és hüvelye A koponya alsófelszínén elülső visceralis. a wzgina processas srylodei tűnik fel. Köz• és hátulsó neuralis részt különböztetünk vetlenül mögötte nyílik a foramrm stylomeg. masroide,un (28) , Aprocessus masloideuAz elülső részt mindkét oldalon a proces- son (29) áz inci.Surn mastoidea és az a ocsus palnrinus maxillae (1), a

lamina hori- cipitaHs befekvésére szot1;álósu/cus a oc-zonralis ossis platini (2) a processus a/ve- cípítalis (32) és a swum occipitomastoídea olaris max/1/ae, a tuber maxillae (3) és az (32) figyelhető meg. A processus mastoioszygomaticum (4, világos sárga) alkotja deus előtt apars squamosa (33) és apars A choamikat (5) rnedialisan a vomer (pi- tympanica (26) a külső hallójárat bejáraros) választja el egymástól. A két proces- tátaporus acusticus exlemust (34) övezi sus palatious a sutura palnlinn medianaA pars tympanica és a parssquamosa. vaban (6) egyesül Ennek elülső végen van lamint a pars petrosának egy kis léce, a fossa incisiva (7), melyben a canalis inci- a crista tegmentalis, melyeket a [cssura sivus kezdődik. A fossából a néha megperrotympanica és a fissura petrosquamomaradó swura incisiva (8) húzódik a 2 sa határol, a fossa ma11dibularist (35) almetszöfoghoz A lamina l1orizon1alis oskotja Ennek elülső határa a rnberculwn sis

palatini hátsó oldalsó sarkából indul ki arliculore (36). Az utóbbi elülső folytatáa foromen pa/01in11m majus (9) és a fora~ába esik a processus zygomaticus ossis mina palntinn minora (10). Az innen hútemporalis (37) , Az os occipitale tubercuzódó sulci palatini! e löl a spinae palminae lum pharyngeumot (39) hordozó pa,:v bahatárolja A rua~ Ua (sötét sárga) és az os silarisa (38) a corpus oui~~ sphenoidalissal palatinum {zöld) között található zegzu- ( 16) olv~d össze. A pars petrosa és az os gos vonal a sutura palatina transversa occipitale között afissura pelro-occipitalis (11). A hálsó koponyabázishoz az os sphenoidale (fekete), az ossa temporalia (barna) és az os occipitale (sötétszürke) sorolható. A choanákat oldalt a processus pterygoideusok határolják Lemezei: a lnmina medialis (12) a hamulussal és a lamina lu1eralis (13)"Köztük keletkező árok a/vssa pterygoidea. A lamina medialis tövénél a fossa scaphoidellt (14) és

aJoramen /acerumot (15) kell megjegyezoün k. Középen a corpus ossis sphenoidalis (16). oldalt a két ala major (17) ésa crisla fnfra lcmpora/is (18) helyezkedik el. Az ala major hátsó kihegyesedő vége a spina ossis sphenoidalis (19), amit aforamen spinosum (20) tür át. A foramen spinosum és a foramen lacerurn közöt1 nyílik a fora• men ovale (21). Az os sphenoidale és a pars petrosa között a fissura sphenopetrosa (22) hasadéka nagy fontosságú. Ettől hátra és lateral felé nyülik a sulcm tubae audilivae (23). Azaperturaexierna canalis caroticihoz (24) hátulról csatlakozik az apertura exlema ca11aliculi cochleoe, mely a fossa jugulnrissal {25) szomszédos. A processusjugularis ossisoccipitalis által határolt fossa jugularis és az apertura externa canalis carotici közötti kis bemélyedés, a fossula perrosa, Ettöl oldalt hátra• fut. Afossajugularista határolóosoccipi·tale foramen jugularévá öblösiti ki A fommen mag11umot (40) oldalt határoló

condyli occipitalis (41) tövében a fossa condylarisból kiinduló canalis condylaris (42) tekinthető meg. A foramen magnum hátsó peremétől a protuberamía occipitalis extema (44) felé húzódó taréj a crisra occipitalis exrerrut (43). A: A koponyaalap belülről 27 A koponyaalap belülről. a csont ok különböző színekkel feltüntetve A koponya belülről okozza. A pars squamosát az ékcsonthoz a su111ra sphenopetrosa (27) kapcsolja. A belső koponyaaJap három árokra, a fossa cranii anteriorra, a fossa cranü me- A fossa cr.inii posterior közepén található diara és a fossa cranii poste ciorra tagoló- aforamen magrrum (28). Innen előrefelé dik és a következő csontok építik [el: os a clivus (29) lejtője emelkedik föl egészen ethmoidale (narancs), os frontale (szür- a dorsumsellaeíg (4) , melynek oldalsó véke), os spbenoidale (fekete), ossa tem.po- gei, a pracessus clinoidei posteriores (30) ralia (barna), os occipitale (sötétszürke)

említésre méltók. és ossa parietalia (világosszürke). Az os occipita.le és a pars petrosa közön Az elülső koponyaárkot az ala minorossis található a sulcus simis perrosi úiferioris sphe11oidalis (1) és ajugum sphenoidnle (31), melyet a továbbiakban synchondro(2) határolja. A középső és hátsó kopo- sis petrooccipi tal isna k , i 11 macerált koponyaárkot a sziklacsont margo superioresei nyán fissura petrooccipitalisnak (32) ne(3) és a dorsum sellae (4) választja el egy- vezhetünk, E barázda a forame11 j11g11laréban (33) végződik A pars petrosa dorsamástól lis felszínén nyílik a porus ac11.1·1ic1is inlerFossa cranii anterior A lamina cribrosa m1s (34) valamint egy kis csontlemez által ossis ethmoidalis (5) számos apró lyukat rejtetten az npertum extema (1q1.iaeduc1tts tartalmaz. Középütt taréj alakú kiemelvesribuli A f orame11 j11g11laré1 (33) az os kedés a crista galli (6} ) , kis s2árnyacskái- tcmporale és az os occipitale hasonnevű

vaJ, alae cristne gnlli, az előtte fekvő vak íncisurái hozzák létte. Az incisura jugulalyukat, aforamen coecumor(7) övezi, Olris ossis occipitalist elörefelé a tuberculwn dalra az impressiones digilataet mutató jugular.e Zárja le és a foramen jugolarét partes orbirnles ossis frontalis (8) követa processus i11trajug11l11ris ossis 1emporalis kezik. A lamiaa cribrosa hátrafelé asutn(35) osztja tökéletlenül két részre A forarn spheno-etmoidalissal (9) megy át az os men jugulare laterálisabb hátsó rés7.ébe sphenoidaléba. A középső területen a casulcus Simis sigmoidei (36) nyílik, amely nales optici (10) között a sulcus praechias- ahátrafelé asulcus sinus transver.mvba (37) mnti.s (11) kissébesüUyed A canales opti- fordul ár, majd e harántöböl barázdája cir oldalról aprocessus clinoidei anteriores eléri a protnberancia occipitalis interruít (12) határolják. (38). Ennek alsó taréja a crista occipitalis A fossa cranü media közepén a sella

rurci- i11/em11 (39) aforamen magnum (28) felé caban afossa hypophysialis (13), oldalt tart. A foramen occipitalc roagnum elülső pedig a canalis caroticusba folytatódó sul- keretétöl előre es oldalra irányul a ca11alis ctts carolicus nagy klinikai jelentőségű . n hypoglossi (40), A clivust 02 os spheA canalis caroticus az os temporale pars noidale teste, valamint a pars basilaris ospetrosajának elülső falán fekszik , medla- sis occipitalis alkotja, és közösen a p uberlisan aforamen lacemmboz (15) közeJ eső tás alan (os tribasilárévá) olvadnak össze része dehiscens és a lingula sphenoidalis ennek helyén azonban korábban (16) határolja. A sukus caroticustól ol- synchondrosis sphenooccipitalis volt látdalt a /oramen ovale (11), kissé előrébb ható aforamen ronmdum (18) és ettől pedig lateralisan aforamen spino.wm (19) oyflik Az utóbbitól lateral felé húzódik a sulcus a. rneningeae mediae (20) A pars petrosa csúcsán, azimpressio 1rigemi11i (21).

hátTa és lateral felé a fissura spbenopetrosába vezető hiatus canalis et sulcus n. petrosí rnajoris (22, 23) vehető szemügyre. Közvetlenül előtte pedig a hiallts canalis n petrosí minor/s (24) látható. A pars peirosa mnrgo superiorján (3) feks'Z!1c a jól látható sulcus sinus petrosi superioris (25) Az eminentia arcriata (26) jól fejlett ki- emelkedését az elülső félkörös ívjárat 44 Az ábra jobb a külső koponoldal ., része pedig A2 ábra kb a1 oldali része a belső oponyaalapon áthúzódó e· • r• es id eg k'epleteket mutatja yaa lapon Erek és idegek átlé pési pontjlli A koponyaalap nyílásain erek és idegek lépnek át. Az elü lső koponyaárokba a lamina cribrosán keresztül jutnak be a 11.11 olfactorii (1) és az a. ethmoidafis amerior (2) A porus acusticus internus az a. labyri111hi (35) . a n vestib11lococh!earís (36) és a n facia!i,s (37) átlépésére szolgál. A kopoayaalap kü'lső rel iefjén a

foramen stylomasloideumban a n. facialis (37) és az a. s1yfomastoidea (38) jelenik meg A fissura petrotympanicán húzódnak át A cana.lis opticuso ko n ,ít a nervm optirns az a tympanica amerior (39) és a chorda (3) és az a. ophthafmica (4) húzódik cympaní (39) A koponyát és a szemüreget összeköcö A keményszájpadon az a. palali11a major tissura orbitalis supérior lateralis felén (41 ) és a n . palatinus major (42) a föra• a v. ophthalmica superior (5), a 11 /acri- men palatinum majusban, míg az aa és malis (6), a 11 . frontalís (7) és an troch/eann p alatini mí11ores(43) a foramina palaris (8), a medialison pedig a 11 abducens tina minorában haladnak A canalis inci• (9 ). a 11 oculomotorirts (10) és a n nasoci- sivuson fut át a száj padra a n 11asopalatiliaris (ll) lép át 1111s (44) és a hasonoev(í artéria. A 11. maxillaris (12) a foramen rotundu- A cánalis condylaris egy v emissar/a moo. a "· mandibufaris (13) a sinus ca- condylarist

(45) tartalmaz vemosust és a ple1''llS pterygoídeust összekötő ple.rns venosus forn111i,1is ovalissal a foramcn ovalcn közlekedik. A n mandibularis visszakanyarodó ága, a r 111enit1geus (14), az a meningea mediával (15) a foramen spbiosumo n lép be a koponya- üregbe. A fossa cranii m edia legnagyobb képlete az a. caro1il· i111erna (16) a cnnaJis caroticuson keresztül érkezik a koponya belsejébe. Az a carotis internát aple:rns sympathicw, caroticus (17) és a ple.ws ve110s iis cr1ro1icus intemm (18) övezi, A 11 petro.m1· major (18) a hiatus canalis n petrosi majorisban fut míg an pelrostl~ 111i11or (19) az a tympa11ica s11puiorral (20) a hiatus canalis n. petrosi minorison át" húzódik A hátsó kop011yaárokban a foramen mag- numon a medu/la oblongata (21), a mellette húzódó radix spina/is 11. accessorii (22), a kéc nagy aa. vertebrafes (23) aparányi a spi11a!is cmlerior (24) a páros a spinalis poscerior (25) és a 11. spinafi , (26),

valamint a p!e.xus 11enosm verrebralis i111ern11s (a fordító 11u:gjegyzése) jut át A canalis n. hypoglo$Sin a 11 hypoglvssus (27) mellett a ple.rns ve11os11s Cnncllis hypoglossi (28) is áthalad. A foramen ,jugulárén keresztül futó képletek a 11 glossopharyngem (29), a ,z vagus (30), a r craniafi.'r n accessorii (31), a sinus pe1ro• s11s itiferior* (32), a vena jugu faris intema (33) 6 au,. meningea posterior(34) A SÍ/1/J.f peltOol'IJf i11/'erio,• (32) csa,k rilku vnri;iciúkón1 lé p iil aforame11 fugu, lrirm . ;;z esetek di tő többségéb~n inir~crani~lisan ömlik~ v, jug11!111·is i111er11át)a (33) 12 t 5 A: A ma ndi bul a old alró l 8 : A mandibufa me dialisan 19 C: A ma ndi bul a há1 ulról A mandibula lyezkedik el, ennek két oldalán pedig. kis Az egyéb koponyacsontokkal ízülctcsen ujjbegynyi behúzódás, a mm. d igastrici csatlakozó alsó áll kapocscsont kö1<>szöve- eredésére szolg,íló fossae- digasrricne

(25) Li alapon csunlosodík. Testre corpus rapintlrntó mandibulaere (1) és kéwldalr felszá lló szárakra. ramus mandibulaere (2 ) oszt ható A co rpu, felső ré,zét fe l11őttben purs al!'eo/ari.rnak (3) hívjuk melyet elöl ajuga a/veolariák (4) szegélyeznek A fogak e.lvcsztése utá n ídös korba n a pars alveo1:uis visszafejlődik (L 299 o ldul) A corpuson elöclomborodó kiemelkedés. a prowber(lmia menwll5 (5) ké t d udort, h1berrn/11m me11rn/et mul1lt. A 2 praemolariss,11 egyvonaJban a k ü lső felszínen nyílik aformnc11111e111ale (6) Ettől a r mandibulae felé h úzódi k a li111•a (,b/iqua (7) A corpus az 1111g11h1s ma/1/líbufoenül (8) megy át a ramu~ man dibu laeha. A ramus kél nyúlviinya közül az elülso a processus corr;110ide1;s (9) egy izo m e redéséreszolg,11. a hábó11 procesfüs c:011dy/aris ( 10) pedig egy ízületi fe lszín tal;ílható, J két nyúlvány között mély bevágás. i11- ci.mra 11mndib11/ae (11) tekinthetó meg A

processus co ndylt1ri~ n collurn m1111dib11laeből ( 12) és.f11cie1 arricu/arist ( 13) visel( cap111 111a11dibulaeh6l 1ev6dik össze A caputun .iz ízületi fels:rin alatti kis gödörsze ríí bemélyedés, afo,,en pce1)1goidea ( 14). 11 m pterygoidew; lateralis tapadás::ira szolgiíl Az angulusun lévő érdesség a 111berosí1as 111assc1erica (15 ) a m. nrnsseter tapadási helve A belsö felszín jelentos képlete aforame11 mandibulae (16). mt'ly a rn11alis mandilmlal' belső nyílása . A jnramen 11ulndib11/ac1 finom c,ontlemez li11gula ma11dib11/ae (17) kissé takarja. 1n kezdődik a lefelé futó s11lc11s mylohyoídeus ( 18). A latta az angu lus ma ndibulae rüc~kös belső felszíne található; ame ly a m . prerygoideus medialis eredésére szolgáló 111berosirmpreryF;ofrlea ( 19). A co rpus hclsö fels7.ínét egy ferdén fut6 csontléc a linea 111ylobyuiden (20) oszrjn ketté. A m mylohyoideus eredési vonala al,l!t afo11easubmc111dih11lt1r/s (21 ), fölötte

afo11easubli11gualis (22) látható. Az 11/veoli de11rales1 a sep1a i11terah1eolaria (23) választjá k el egym,htól Az ö rlö logak medrein belül a septa imerradiwlaria lc:lhetö fel. A belső felszín elü bő középső részén izorneredési tüsk.e,spi11a menlalis(24) he- 300 fej és nyak: koponyu 15 A: Az orbita elölnézetben A szemüreg 1111s frontalis recessus orbitalisa (21) helyezkedik el. Me<lialisirn a rostasejtek, Az orbita négyoldalú piramisnak felel hátul a sinuss-phenoidalis található. Lefemeg Csüc:sa a mélyben fekszik basisár a szemüreg bejárata képezi. Kiilönfele le egy csontlemez váJ11sztja el az orbinít asimtsmuxi/larfstól (22). c:sontok határolják. Az orbita tetejét elől a pars orbitalis os,si.s frorualis (1), hátul az a/a minor ossis sphe11oidalis (2) alkotja. Lateralis falán elhelyezkedő os zygomaticumot (3) az ala major ossis sphenoidalis (4) egéstiti ki A fenekét lényegében a corpus maxillae fades orbitalisa (S),

hátul pedig aprocessus orbitalís ossis palatini (6) képe.ti A margo infraorbitalis kezdetéhez. al ul az os zygomaticum (3) is hoziajárul A vékony me• dialis falát a lami11a orbiralis ossis et/zmoidalis (7), az os lacrima/e (8) és az os sphe1widale (9) hozza létre. Járulékosan ehhezcsatlakozik még elől az osfromale (1) és a maxi/la. Az orbita összeköttetései. A bej,iratot adiws orbitae. határoló margines supraet infraorbitalist már korábban leírtuk (1 286. oldal) Latetalisan és medialisan a margo medialis és lateralis kapcsolja őket össze egymással. Hátul két egymás- ba nyitó rés a fossa cranii mediába nyiló Jissura orbitali.s supcrior (10) és a fos-sa pt1:1rygopalatinával összeköttetésben alló fisswa orbitalis infe.rior (U ) keletke7Jk Medialisan egyesül a kér fissura. Közvetlenül felette-a cnna/is opticus (12) látható A fissura orbi ralis inferior egy csatornát, a salcus el co11.a/i,S i1ir11orbilalist (13) bocsát előre, mely a margo

infraorbitalis alatt a f ommen infraorbitaléval (14) nyílik. Az orbita oldalsó falán tt n zygornaticus átlépésére szolgáló forame11 zygomatíco-orbilale (15) figyelhető meg A medialis falon az os frontale és ethmoidale határán a f oramen ethmoidalc aJ1/erius (16) és posterius (17) a hasonnevű ideg- és érképletek átlépésére szolgiíl. A foramen ethmoídale ante.rius a fossa cranii anteriorba*, a postcrius a hátS6 rostasej tekhez vezet. Az orbíta bejáratának közelében foksz.i k a fossa sacci /acrimalis (18), melyet a crista lacrimalis anterior (19) és a cri.sta lacrimalis posierior (20) határol A fossa a canalis nasolacrimalisba vezet, amely ,12orrüregbe nyílik (1. 303 oldal) Az orbita közvetlen szomszédságában az orrmeUéküregekről lehet megemlékezni. Az orbi tatetöben a változó volumenü si- • Ezért c"110/iscrm,io-orhitn/isnakisnevczhe1ö. A : Al orrsö vény B: Az orrür eg lateralis fala Orrüreg es lis (22). a sinus

ma:cillmif (23) az elülső rostasejtek az orrüreggel állnak összeköttetésben0. A processus uncinatus részben fedi az os lacrimalét (24) is :imely a maxilla (1) és az os cthmoidale mellett az orrüreg lateralis falát egészíti ki. Az orrüreget, cavitas nasi, a középvonalban álló orrsövény, seplum nasi, osztja két félre. Gyak-ran valamelyik irányban elhajlik, devifllio septi nasi. Az orrüreg bejárata az apertura pirifonnis, hátrafelé a choanán keresztül közlekedik A meatus na,í inferiorban á ductus nasoa pharynx-szal (1. II kötet) Jacrimalis orrüregi torkolatát az aperrura ductus 11a.solacrimalist (25) kell megjeA septum nasi {A) porcos és csontos ré- gyezni szekből tevödjk össze. A cartilago septi nasi (1) a processus posterior cartllaginis septijével (2) egészíti ki a csontos sövényt. A canilago sepri mindkét oldalon az orrnyílás medialis oldalát a crus cartilaginis ala.ris majorissal (3) alakítja A septum nasi osseumot a lamina

perpendicularis ossis ethmoidalis (4), a crista sphenoidalis (S) és a vomer (6) alkotja. Az orrüreg fenekét a maxi/la (7) és az os pnlatínwn (8) elülső falát azos nasale (9) és a tetejét a lamina cribrosa ossis et/zmoida/is (10) k épezi. A lateralis falát (8 , C) a három orrkagyló, conchae nasaJes és a mögötte fekvő sokrekeszt'l cellulae ethmoidales hozza létre. A concha 11as11lis superior (ll) és a concha nasalis media (U ) az os erhmoi.dale része, mig a concha 1111rnlis inferior (13) öoállócsont. A fe.ls6 orrkagyló mögött a sinus sphenoidalissal kommunikáló recessus spltenoethmoida/is (14) húzódík Ennek oldalsó falán a jornmen sphenopa/ntinum (lS) összeköttetést kép!l'Z a fossa pterygopalatinával (1. JQO oldal) A három kagyló eltávolításával a három orrjárat, a rnearu, nasisuperior, mediusés inferior, valami nt a lamína perpendlcularis ossis palatini (16) is teljesen láthatóvá tehető. A meatus nasi superiorban láthatók

a hátsó rostasejtek nyílásai (17) A meatus nasi mediusban a processus u11- cinat11s (18) részben fedi a hiatus sinus maxil/a,-ist (19), amely a sinus maxillarist az orrüreggel köti össze*. A processus uncinatus felett egy különösen nagy elülsó rostasejt. a bulla ethmoidalis (20) található AJana és felette a középsó és elülsó rostasejtek a középső orrjáratba torkollnak. A bulla ethmoidalis és a processus uncinatus között húzódik az infundibulum ethmoidale (21) , melyen át a simts Jro,ua- • A sinus maxillaris inkább" hiatussemilunarísbn nyílik. •• Az említett képletek inkább a meattl~ 1111.fl m c· ditJsba nyilnak