Oktatás | Könyvtári ismeretek » A polgári iskolák könyvtárai és a dualizmuskori magyar oktatásügy

A polgári iskolák könyvtárai és a dualizmuskori magyar oktatásügy (1868 - 1918) Az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Fiú és Leány Polgári Iskola és a Szeged Városi Polgári Fiúiskola összehasonlító elemzése SZAKDOLGOZAT 1997. Írta: Bittsánszky Géza Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1. lap II. A dualizmuskori oktatásügy vázlata 2-4. III. A polgári iskolák szervezetének kialakulása 5-8. IV. Kőszeg és Szeged társadalmi és gazdasági viszonyai V. Iskolatörténet 1. A kőszegi polgári fiúiskola rövid története 17-21. 2. A szegedi polgári iskola története 20-21. 9-16. 17- 19. VI. A dualizmuskori népiskolai könyvtárak általános helyzete 22-23. VII. A dualizmuskori polgári iskolai könyvtárak funkciója 24-25. VIII. Könyvtártörténet 1. A kőszegi könyvtár története 2. A szegedi könyvtár története 26-32. 26-29. 30-32. IX. A könyvtári állományok trendek szerinti vizsgálata 33. X.

Állományméretek a két vizsgált polgári iskolában 34. XI. Az állományfejlődés részletes elemzése 1. A teljes szaporulat 2. Szépirodalmi szaporulat 3. A reál szaporulat 4. A humán szaporulat 5. A folyóirat szaporulat 6. Az idegennyelvű szaporulat 35-42. 35-36. 36-37. 37-38. 38-39. 40-41. 41-42. XII. A könyvtárak gyarapításának jellemzői 43. XIII. Az állományfejlődés alapvonásai 44-46. XIV. A könyvtárak funkcióváltozásai az állományfejlesztési tendenciák tükrében 47-48. Irodalomjegyzék 49-50. Jegyzetrövidítések 51-52. Mellékletek Bevezetés A dualizmuskori oktatásügy iskolákon és azok könyvtárain keresztül történő vizsgálata több szempontból is kézenfekvő azon kívül, hogy az iskolatörténet és azon belül a könyvtárak története a történettudomány egyik legelhanyagoltabb és feltáratlanabb területéhez tartozott 1 és tartozik mind a mai napig. A polgári iskolát az teszi alkalmassá a

vizsgálatokra, hogy a dualizmuskori oktatásügy legfiatalabb gyermekeként magán hordozta a korszak iskolaügyének minden jegyét, és az oktatáspolitika vezető személyiségei különös figyelemmel kisérték az általuk életrehívott iskolatípus fejlődési folyamatát. Az iskolák könyvtárai azért bizonyulnak tökéletes eszköznek az oktatásügy vizsgálatához, mert olyan műszerként szolgálnak -anyagi kiszolgáltatottságuk révén- amelyeknek mutatója az oktatásügy minden rezdülését mérni képes. Az állományösszetétel alakulásának részletes vizsgálata folytán megállapítható a nevelés céljára irányuló állami akarat változásának folyamata. Kutatásaim tárgyát az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Fiú- és Leány Polgári Iskola és a Szeged Városi Polgári Fiúiskola képezi. 1Miniszteri K.k/2p rendelet sürgetetett már 1893-ban az iskolai történetek szakszerű feldolgozására. A dualizmuskori oktatásügy vázlata

Az 1867-es kiegyezés után megvalósulhatott a nemzetnevelés Széchenyi által elképzelt hármas rendszere, amely szerint az egyes ember tökéletesedése elősegíti a nemzet emelkedését, az pedig előmozdítja az egész emberiség haladását -"az emberi nem szebbítését". 2 Ez a nemzetnevelés olyan nevelési programot jelentett, amely a honpolgárok egységbe forrasztása -"a közös nemzeti tudatosságra való képesség minél szélesebb körben való kimunkálása" 3-révén kívánta elérni a közműveltség és közjólét megteremtését. A dualizmuskori oktatásügy vezére, báró Eötvös József az oktatási rendszer egészének egymásra épülő, összehangolt jogi szabályozásának megteremtését tűzte ki céljául, aminek megvalósítását az 1868. évi 38 tc kihirdetésével kezdte meg Az oktatáspolitika főbb állomásait ezután az 1876-os népiskolai hatóságokról szóló rendelkezés (1876. 26tc), a középiskola reformját

jelentő 1883./ 30tc, a tanoncképzést szabályozó 1884/17tc és végül a kisdedóvásról szóló 1891/15.törvénycikk jelentette 4 Eötvös József oktatáspolitikai programjában a közoktatási reformot tartotta a társadalmi haladás, a gazdasági és politikai fejlődés, az alkotmányosság és a jogegyenlőség legfontosabb feltételének. A népoktatásügy előmozdítását ennek megfelelően több szempontból is szükségesnek, össztársadalmi ügynek tartotta. Egyfelől a magyarság fennmaradásának, a nemzetiségek közötti vezető szerep megtartásának és a nemzeti egység kialakításának eszközét látta benne, másfelől tudatában volt annak, hogy a nevelés meghatározóan hat az érzelmek, erkölcsök és a jellem formálódására az értelmi képességek kibontakoztatása mellett. Szükségesnek tartotta a tanodák pártoktól való függetlenségét, így mentve meg őket a Monarchiát annyira jellemző napi politikai kűzdelmektől, és mindenki

számára biztosítani 2Sz.ün / 3.p / 4.p 4K.1891 / 35p 3Sz.ün kívánta az iskolaválasztás szabadságát a vallásfelekezeti jogegyenlőség és nemzetiségi viszonosság alapján.Ezenkívül célszerűnek tartotta úgynevezett közös elemi iskolák létrehozását, amelyekben a vallásoktatás elkülönítésével a többi tárgy tanításában mellőzni lehetett a felekezeti szempontokat. 5 A népoktatásügy egész rendszerét szabályozó 1868. évi 38tc büntetőszankcióval mondta ki az általános iskolakötelezettséget a 6. évtől a 12, illetőleg a 15 életév betöltéséig Az elemi népiskola hat évig tartó mindennapi és három évig terjedő ismétlő tanfolyamból állt. A törvény emellett felső népiskolát is létesített a népesebb községekben, hogy az eleminél nagyobb képzettséget vigyen a nép közé, főképp gyakorlati, mezőgazdasági és ipari irányban. Az előbbinél nagyobb jelentőségű, a törvény által megteremtett új

iskolatípust jelentett a polgári iskola, amelynek kialakulásával a későbbiekben részletesen foglalkozom. A törvény liberális jellegét az adta, hogy népiskolát minden jogi személy nyithatott az államtól kezdve a községeken, felekezeteken keresztül a társulatokig és magánszemélyekig. Mivel a felekezetek legtöbbször szoros kapcsolatban voltak a nemzetiségekkel, az egyes nemzetiségek a felekezet vagy a község címén szabadon állíthattak fel népiskolákat, ahol az oktatás nyelvét tetszés szerint választhatták meg. 6 A törvény elsősorban a községeket kötelezte népiskolák fenntartására, az állam szerepét a gyenge anyagi helyzetű községek támogatására korlátozva. A középiskolák életét az 1883./30 tc szabályozta részletesen A törvény a közép és reáliskolák feladatául azt tűzte ki, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse. Ezt a feladatot a

gimnázium minden irányú humanisztikus, főképp az óklasszikus tanulmányok segítségével, a reáliskola pedig a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok 8 éven keresztüli oktatásával hajtotta végre. A törvény fő jelentősége abban állt, hogy biztosította a nemzeti középoktatás egységes továbbfejlődését az állami felügyelet és ellenőrzés segítségével, ami azáltal valósult meg, 5E.Jo / 31.p 61915-ben tisztán anyanyelvi iskolája volt a szerbeknek 269, a románoknak 1821, a németeknek 422, a tótoknak 310 .- Mokö / 31p hogy a törvény rendelkezése folytán az állami segéllyel fenntartott iskolákban ugyanazt a tantervet kellett alkalmazni, mint azokban a középiskolákban, amelyek az állam közvetlen vezetése alatt álltak. A középiskolák száma gyors ütemben szaporodott, mert a társadalom mind szélesebb rétege tódult az értelmiségi pályák felé. 7 1891-ben született meg a kisdedóvásról szóló

törvény, amely időrendben és tartalmilag egyaránt szervesen illeszkedett a magyar közművelődés átfogó modernizációját szolgáló állami intézkedések rendjébe. E törvénnyel Magyarországon első ízben -és Európában is az elsők között- szabályozták magas szinten a 3-6 éves gyermekek intézményesített nevelését. 8 A felsőoktatás törvényi szabályozását ugyan nem valósították meg a korszak politikusai, de 1867 után a főiskolaügy is fejlődésnek indult, ami új intézmények alapításában nyilvánult meg. 1872-ben megalakult a kolozsvári egyetem, a József politechnikumból pedig a műegyetem, majd 1912-ben új egyetemek nyitották meg kapuikat Pozsonyban és Debrecenben. 7Mo.kö / 33.p / 35.p 8K.-1891 A polgári9 iskolák szervezetének kialakulása A magyar polgári iskola megalapítása Csengery Antal és Molnár Aladár nevéhez fűződött, akik tevékenyen részt vettek a népoktatásról szóló törvény megalkotásában és

a népoktatást betetőző -de egyúttal önálló tanulmányi irányzattal is rendelkező- polgári iskola alapjainak lerakásában. 10 Eötvös József ugyanis példaképének az akkor valóban mintaszerű svájci iskolarendszert tartotta és ennek megfelelően a felsőbb népiskolák megvalósítását javasolta, amelyek Magyarországon később életképtelennek bizonyultak. Csengery ezzel szemben arra utalt, hogy hazánkban mások az iskolai viszonyok (csak ekkor folyt a hatosztályos népiskola törvényes rendezése) és a polgárság is megszokta, hogy négy népiskolai osztály után adja gyermekét magasabb iskolába. 11 A magyar polgári iskola ennek megfelelően az elemi iskola 4. osztályára épült fel a fiuknál 6, a leányoknál 4 évfolyammal 12 A polgári iskola fogalma ugyan már 1868-ban megjelent a törvényben, de valóságos és tiszta fogalmáról ekkor csak azon kevés pedagógusnak volt fogalma, akik hivatásszerűen tanulmányozták a külföldi

iskolarendszereket. Az iskola magyarországi megtelepítésekor Európa nyugatabbra fekvő államaiban a polgári iskoláknak már nagy múltja volt leginkább Németországban, ahol az iparos és kereskedő osztály nevelésében már jelentős szerepet vállaltak a Bürgerschulék. Németországban a polgári iskolának eredeti hivatása az volt, hogy a polgárságnak -mint a nemzet törzsének- megadja azt az általános műveltséget, amelyet a polgári foglalkozás gyakorlása közben nem nélkülözhet, és amelyekre szakismereteit is A polgár fogalmának részletes leírása egy kőszegi értesítő szerint: " Kik tartoznak ehhez a polgársághoz ? -Az őstermelők, iparosok, gyárosok, vállalkozók, kereskedők az a módosabb része, mely érzi és belátja a műveltség magasabb fokának előnyeit s ezért azt megszerezni törekszik, s ebbéli igényeinek kielégítését teljes joggal követelheti az államtól. -Másodszor [] a magánhivatalnokok nagy tábora, akik []

őstermelőkké ugyan nem lehettek, de mint segítők a termelés szolgálatában állnak. -Harmadszor akik munkaerejüket, tudásukat, egész életüket az állam, megye és községek bonyolult feladatainak elvégzésére szentelték, s akiktől a törvény az egyetemen való tanulást nem követeli." - Polgref / 3-4p 10P.fref / 4p 11H.kö / 90p 12Mo.kö / 79p 9 felépítheti. 13 A német polgári iskolának csak másodrendű hivatása volt a szakiskolákra való előkészítés. A magyar polgári iskola nem egyezett tökéletesen a külföldi mintákkal, mivel azoktól már szervezetében is eltért a speciális magyar viszonyokhoz igazodva, amelyeket létrehívói az iskola hármas céljának kijelölésekor is szem előtt tartottak. A három cél közül a legfontosabb a polgári életre való előkészítés volt, és csak másodlagos jelentősége volt annak, hogy a polgári a szakiskolák felé is ugródeszkát jelentett. Az iskola harmadik, speciális funkcióként a

középiskolákat helyettesítette a kisebb városokban. 14 A törvény alkotói tehát azért hívták életre ezt az iskolafajt, hogy a polgári társadalmi réteget tömegesen emeljék az általános, főképp gyakorlati műveltség magasabb színvonalára. Ezt a törekvésüket siker koronázta, mert nem csak az iskolák szaporodtak, hanem a növendékek száma is hatványozott mértékben megnövekedett, túlszárnyalva e téren minden más iskolatípust. A polgári iskola tanulóinak száma nem azért gyarapodott olyan feltűnően, mert a középiskolákból ide áramlottak a gyenge és hanyag tanulók, hanem azért mert fokozott mértékben látogatták azok az elemek, akik az iskola létrejöttéig nem részesítették gyermekeiket alapfokúnál magasabb oktatásban 15, de felismerték, hogy az általános műveltségnek a polgári iskola által nyújtott fokára feltétlenül szüksége lesz gyermeküknek a modern korban való boldoguláshoz. Az 1868. évi törvénynek nagy

hátrány volt az, hogy nem jelölte meg pontosan a polgári iskola feladatát, és szervezetét is határozatlanul állapította meg. 16 Valójában a polgári nem illett bele a népoktatás keretébe, mert a közoktatásban elfoglalt helye középfokúságot tételezett fel. A törvény a polgári fiúiskola osztályai számára kifejezetten ugyanazokat a tárgyakat írta elő, amelyek a középiskola első négy osztályában szerepeltek. A polgári iskola négy osztályából bármikor átléphetett a tanuló francia illetve latin felvételi után a középiskola megfelelő osztályába. Az iskola elvégzésével lehetőségük nyílt a diákoknak arra, hogy tanítóképzőben, 13P.fref / 5.p / 6.p 15P.ref / 8p 16Mo.kö / 80p 14P.fref középkereskedelmi iskolában vagy hadapródiskolában folytassák tanulmányaikat, a hat osztály elvégzése pedig feljogosított a magyaróvári Gazdasági Akadémia kivételével a gazdasági középintézetekbe, az állatorvosi intézetbe

valamint a Selmecbányai Erdészeti Akadémiára való átlépésre. 17 A polgári iskola hat osztályának elvégzése ezenkívül 1883-ig feljogosított az alsóbb fokú hivatalnoki pályák betöltésére a vasútnál, a postánál, valamint a közigazgatásban és a pénzügyi hivataloknál. 18 A polgári iskolák történetének legszembeötlőbb jelensége az ötödik és hatodik osztályok pangása, majd elsorvadása volt, amit az idézett elő, hogy a polgári iskolák hatodik osztályának elvégzése nem adta meg az egy éves önkéntes katonai szolgálat kedvezményét, aminek következtében a teljes polgárit végzettek három évi katonáskodásra kényszerítve ugyanannyi idő alatt kerültek ki az életbe, mint a két évvel hosszabb ideig tartó középiskolát végzettek egy éves katonai szolgálat után. 19 A két felső osztály számára a kegyelemdöfést a köztisztviselői minősítésről rendelkező 1883./Itc adta meg, ami megszüntette a Trefort által

kieszközölt tisztviselői jogosításokat is. A magasabb hivatalok betöltéséhez érettségit vagy magasabb végzettséget követelt meg a törvény, ellenben a kisebb hivatalnoki állásokra a polgári négy osztályának elvégzése is feljogosított. A hatodik osztályt végzettek ezután az állatorvosi, jegyzői, gyógyszerészi és gazdasági tanintézetekre voltak utalva, de az újabb miniszteri rendeletek ezekről a pályákról is leszorították a hat osztályt végzett polgáristákat. 20 Emellett a legtöbb szülőnek az volt az érdeke, hogy gyermekét minél hamarabb üzletébe vagy műhelyébe adhassa, nem pedig a tanulóévek megnyújtása, ami végül elvehette a fiatalok kedvét az inaskodástól. Ha a szülő mégis tovább kívánta képeztetni gyermekét, akkor ehhez teljesen megfelelő ugródeszkát jelentett a négy osztály elvégzése. Miután kudarcot vallott a felsőbb osztályok szakirányba történő továbbfejlesztésére tett 1879. évi kísérlet

21, kialakultak a polgári iskolákkal kapcsolatos középkereskedelmi, -ipari, 17H.kö / 92.p / 93.p 19Mo.kö / 81p, Hkö / 93p 20P.fref / 10p 21H.kö / 94p 18H.kö mezőgazdasági iskolák. Ezek az intézmények később önálló iskolatípussá fejlődtek, de létrejöttüket annak köszönhették, hogy " e cégérváltoztatás volt a legegyszerűbb mód arra, hogy a polgári iskola egy évi tanulmánytöbblettel az elvesztett jogokat visszaszerezze". 22 Ezeknek a 3 éves iskoláknak az elvégzése ugyanis biztosította a középiskolai minősítést és egyéb kedvezmények mellett az egyéves önkéntességi jogot is. A polgári iskolákkal kapcsolatos közép-kereskedelmi iskolák felső tagozata az 1895. évben új szervezetet kapott és felső kereskedelmi iskola néven végleg levált a polgári iskolai szervezetről, kisajátítva a polgári felső osztályainak hivatását. A polgári iskola -amelynek eszményi formája a hét osztályos, jogokkal,

kedvezményekkel ellátott iskola lett volna- négy osztályos intézményként is tökéletesen betöltötte funkcióját, kielégítve a társadalom széles rétegeinek igényeit, amit az iskolatípus korszakon is túlmutató dinamikus fejlődése megfelelően bizonyít. A polgári iskolák megfelelő működését a vallás és közoktatásügyi miniszter legfőbb vezetése alatt a törvényhatóságok és azok közigazgatási bizottságai, valamint a tanfelügyelők, a községi hatóságok és az iskolaszék felügyelte. Az iskolák helyzetén -ami sokban függött a helyi vezetés hozzáállásától- sokat javított, hogy az 1890-es években az iskolák helyzetének felmérésére szakértő iskolalátogatókat küldtek ki. A tanulmányi ellenőrzést 1904-től a miniszter által 3-3 évre, a polgári iskolai tanárok vagy igazgatók közül kinevezett polgári iskolai szakfelügyelők vezették, akik jelentésüket a tanfelügyelő elé terjesztve pontos helyzetértékeléssel

szolgálhattak az oktatási tárcának. 23 22P.fref 23H.kö / 11.p / 100.p Kőszeg és Szeged társadalmi és gazdasági viszonyai A polgári iskolának helyi szinten történő megszilárdulása nagy mértékben függött az adott város társadalmi összetételétől, hagyományaitól, gazdasági fejlettségétől, ami szükségessé teszi ezen tényezők részletes vizsgálatát. Vas megyében a XIX.század derekán felgyorsult az addig nagyon mérsékelt polgári fejlődés A nagyobb településeken a népességnövekedés üteme jelentősen felülmúlta a megye átlagát. Az egyetlen kivétel Kőszeg volt, ahol a népesedést az egész XIX. század folyamán a nagyon lassú növekedés jellemezte. Fejlődése azokkal a nagy múltú, régi szabad királyi városokkal mutat rokonvonásokat, amelyek elvesztve középkori katonai, egyházi vagy világi hatalmi szerepkörüket és ezzel jelentőségüket, kívül rekedtek a polgári fejlődés folyamatán, és fokozatosan

háttérbe szorultak az intenzíven növekvő ipari vagy kereskedelmi centrumok mögött. 24 A középkorban jelentős iparú és forgalmú város fejlődését a modern közlekedési viszonyok kialakulása akasztotta meg, mivel a Déli vasút Sopron-Nagykanizsai vonalának Kőszeg elkerülésével történő megépítése a várost elvágta a nagy kereskedelmi forgalomtól. Ezt a súlyos veszteséget az 1908-ban megnyitott Kőszeg - Soproni vasútvonal megépítésével sem tudta orvosolni a város. 25 A szükséges feltételek hiánya miatt Kőszegen nem indulhatott meg jelentős fejlődés, a századfordulóig csapán az 1872-ben felépült honvédlaktanya és a vasútállomás jelentett új színfoltot. Csak a századfordulót követően kaptak nagyobb lendületet a beruházások: ekkor kaptak új épületet a jelentősebb köz- és kulturális intézmények, és kezdődött meg a város modernizálása (villany bevezetése, utcák újraszámozása és aszfaltozása,

csatornázás). 26 Szeged a dualizmuskori Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa volt, amely gazdasági, társadalmi és kulturális téren sok esetben versenyre kelt Budapesttel. Az 24V.n / 30.p / 19.p 26K.f / 34-39p 25K.n 1879-es nagy árvizet követő négy éves újjáépítés során Szeged modern nagyvárossá fejlődött, amely 7 belső és 3 tanya kerületet foglalt magában. A belváros nagy tereit, aszfaltozott széles körútjait és a kisvárosi vagy falusi képet mutató városrészek utcáit 1919-ben több mint 14 ezer lakóház szegélyezte az ízléses középületek mellett. 27 Kőszeg lakossága az abszolutizmus ideje alatt alig gyarapodott, 1869-ben a városnak 6915 lakosa volt. Nagyobb mértékű fejlődés az alkotmány visszaállítása, majd a 80-as évek stagnációja után indult meg, aminek eredménye képen 1910-re Kőszeg lakossága 8423 főre emelkedett. 28 A város szerény népességnövekedése ekkor azonban nyugvópontra is

jutott, mivel továbbra sem tudott nagyobb arányú vonzóerőt gyakorolni a környező vidékre. 29 Szeged mindig gazdag, nagy és népes város volt, amelynek 1830 körül 32 725 lakosa volt. A lakosság annak ellenére gyorsan emelkedett, hogy népesség szaporulatának egy része egész rajokban öntötte el Torontál és Temes vármegyék egyes részeit. 1869-ben már 71 ezer főre rúgott a lakosság száma, és az árvizet követő időszakos visszaesés ellenére 1902-ben közel 103 ezer, 1910-ben pedig már 118 ezer ember élt a városban. 30 A népességnövekedés dinamikája szerint a város országosan a 16. helyet foglalta el, ami a népességnövekedés több mint 40%-át adó betelepedési folyamat és az országos rekordokat döntő természetes szaporulat következménye volt. 31 A két város közti különbség -a társadalmi viszonyoktól függetlenül- a polgári iskolát látogató tanulók létszámában is megmutatkozott, természetesen a szegedi iskola

javára, ahol a kőszegi létszámok többszörösével találkozunk. 32 Az iskolatípus népszerűsége mindkét városban emelkedett, 1880-ban a kőszegi iskola igazgatója is elmondhatta hogy "A polgári iskola 27R17 / 434, 435 / 153.p 29K.n / 3-4p 30R17 / 435.p 31Sz.t / 500p 3213. táblázat 28V. nagyobb mértékben elégíti ki a helyi művelődési igényeket, mint más középiskola. Kőszegen ez évben többen jártak polgáriba mint gimnáziumba." 33 Az polgári iskola kőszegi megszilárdulása szempontjából jelentős szerepe van a társadalom vallási összetételének. 1869-ben az evangélikusok az összes lakosság negyedét tették ki, de 1910-re arányszámuk már a 20%-ot sem érte el, mivel a Katolikus Egyház ereje fokozatosan növekedett(1910-ben a lakosság 3/4 volt katolikus). 34 A helyi oktatási intézményeket is ez a megosztottság jellemezte, ami együtt járt a nem felekezeti alapon szerveződő polgári iskola ellenséges fogadtatásával.

Az Egyháznak és a közvéleménynek a községi iskolákkal az is baja volt, hogy az állandósított tanítókat nem lehetett elküldeni, a szünidőt pedig nem lehetett a tanító kényelméhez szabni. 35 Ez a hozzáállás az iskolatípus megszilárdulása után fokozatosan háttérbe szorult, és 1890-ben már az ágostai evangélikus konvent nyújtott segítséget tankönyvek terén a polgári iskola számára, amelyet ekkor a városon kívül az állam is elhanyagolt. 36 Szegeden ezzel szemben jóval homogénebb volt a társadalom felekezeti összetétele. A korszak végén a lakosság 87%-a katolikus, 4.6%-a református, 58%-a pedig izraelita volt, míg a kőszegen meghatározó jelentőséggel bíró evangélikusok száma elenyészően csekély, hasonlóan a görög keleti és katolikus vallás híveihez. 37 Kőszeg lakosság anyanyelvi szempontból is erősen megosztott volt, mivel a város megfogyatkozott lakosságát már 1713-tól rajnavidéki németekkel

szaporították. 38 1880-ban a lakosság 20%-a volt magyar nyelvű,amely arány a nagy mértékű magyarosodási folyamat 33K / 3-4 / 1879/80 / 27.p / 10.p 35E.V / 33p 36K / 1890/91 / 6.p 37R17 / 435.p 38R12 / 182.p 34K.n eredménye képen 1890-re elérte a 40%-ot, 1910-ben pedig már a lakosság több mint fele, 61%-a magyarnak vallotta magát. 39 Szegeden nem volt meghatározó a német elem, jóllehet a délvidéki németség a város oktatási rendszerén keresztül sajátította el legnagyobb mértékben a magyar nyelvet. 1919-ben a lakosság 96.7% magyar volt, németnek csupán 2528 fő tartotta magát, a tótok, románok és szerbek száma pedig még ennél is jelentéktelenebb volt. 40 A szegedi iskolába a századfordulóig tartotta magát az a tendencia, amely szerint a délvidékről (Torontál, Temes, Bács, Bodrog, Krassó-Szörény megyékből) érkező német fiatalok itt sajátították el a magyar nyelvet: "[.]némely osztályban 50-70% az idegen

anyanyelvűek száma E tanulókat nem annyira a tudásszomj vezeti, mint inkább az édes hazai anyanyelv elsajátítása. Tapasztalataink szerint 1-2 évi itt tartózkodásuk után elsajátítván a magyar nyelvet, visszatérnek szülőföldjükre". 41 Az 1900-as évektől a szegedi polgáriban a németek aránya csökkent, és az iskolát már főként speciális képzése miatt látogatták a tanulók, ahogyan ez Kőszegen az egész korszakban jellemző volt. Itt ugyanis a német diákok száma nem változott jelentősen, ami arra utal, hogy a magyar közegben élő németek nem tekintették e városban a polgári iskolát valamiféle praktikus nyelvtanfolyamnak. 42 Kőszegen az egyes társadalmi rétegek közül -amelyek erősen elkülönültek egymástól és zárt köröket alkottak 43- a főként könnyűipari termékeket előállító iparosság száma a romló gazdasági körülmények miatt 1830 és 1930 között több mint felére csökkent. A hajdan virágzó

posztóipar teljesen megsemmisült, helyébe pedig a sör-, tégla-, csipke- és 39K.n / 12.p 435.p 41Sz / 22 / 1894/95 / 40.p 4214., 15 táblázat 43V. / 393p 40R17/ nemezgyártás lépett a szerény malomipar mellett. 44 1920-ban az iparosok az összlakosság harmadát alkották. 45 Az iparágak közül -melyeknek egy része családokon belül öröklődöttsok kihalt vagy összezsugorodott A korszakban a fogyasztói cikkeket előállító (szabók, cipészek) és az építőiparhoz kapcsolódó (kőművesek, lakatosok, szobafestők) iparosok száma viszont növekedett, ami a város enyhe gazdagodásáról árulkodik. 46 Szegeden -ahol szintén mereven elkülönültek egymástól a társadalmi rétegek- az iparosság felső rétegét az elmagyarosodott régi német, zsidó vagy más városokból érkezett tőkés vállalkozók alkották, akiknek száma a századforduló után nagymértékben gyarapodott, és a város leggazdagabbjai között nagyobb arányban képviseltették

magukat mint a budapesti vállalkozók. Az ipari nagyüzemek általában nem a csődbe jutó vagy részvénytársasággá alakuló céhes kézműipari vállalkozásokból alakultak, hanem a nagykereskedők ipari vállalkozásaiból, melyet korábbi tevékenységükre alapoztak (malom-,fa-,papíripar). Az iparosok több mint felét a segéd nélkül, családtagjaikkal dolgozó kisiparosok alkották, akik szerény jövedelmüket rossz üzletmenet esetén vidéki munkavállalással egészítették ki. A középiparos réteget az 1879-es árvíz utáni konjunktúra teremtette meg, amikor a kereslet már nem csak a parasztság vásárlóerejétől függött. Az újjáépítés négy éve alatt 3485 építkezés történt, ami az iparos réteget is bőségesen ellátta megrendeléssel. 47 Kőszegen a romló értékesítési feltételeknek megfelelően a kereskedelem nem volt meghatározó tényező. A lakosságnak csupán huszadrésze foglalkozott kereskedelemmel, az önálló kereskedők

aránya pedig ennek felét sem érte el 1920-ban. 48 A kereskedelem legjelentősebb tételeit a marha, gabona, bor, és gyümölcs jelentette. 49 44R12 / 182.p / 19.p 46K.f / 37p 47R17 / 436.p 48K.n / 19p 49R12 / 182.p 45K.n Szegeden a kereskedő réteg az iparosokhoz hasonlóan tagozódott, felső rétegét azok a nagykereskedők alkották, akik felhalmozott pénzüket földekbe, háztulajdonokba és ipari vállalatokba fektették, miközben az egykori nagy hajósgazdák leszármazottai háttérbe szorultak. Új színfoltot jelentettek a zsidók, akik 1853-tól építkezési jogot kaptak, ami megindította őket a vagyoni emelkedés útján. A kereskedők nagy többségét a közép és kiskereskedők alkották. 50 Kőszegen a lakosság nagy része -a városi jelleg ellenére- évszázadok óta foglalkozott föld és még inkább szőlőműveléssel, ezért az őstermelők aránya még a korszak végén is igen magas volt: a lakosság egyötöde élt mezőgazdaságból. 51 Az

összes földterületnek -melynek felét a város birtokolta- majdnem a fele erdő és közel egyharmada szántóföld, a többi rét, szőlő és gyümölcsös volt (legnagyobb részt almával, körtével, szilvával és cseresznyével). 52 Szeged belterjesen gazdálkodó tanyás település volt, ahol a lakosság 30%-a a korszakban kültelki tanyákon élt, noha a századelőn a város belterületi népessége már dinamikusabban fejlődött mint a külterületi. A széles földbirtokos gazdaréteg a városban lakva irányította a gazdálkodást, míg az éves szolgák többsége a tanyai gazdaságban élt szemben a napszámosokkal, akiket a városi birtokosok szükség esetén fogadtak fel munkára. A korszak elején a városi népesség 64%-a foglalkozott mezőgazdasággal, akiknek a fele tanyai lakos volt. A 90-es években az ipar és a kereskedelem fejlődésének hatására az agrárnépesség aránya 50% alá esett, de továbbra is jellemző maradt a társadalom rétegeiben

-a nagypolgártól a kiskereskedőig- kisebb nagyobb földek birtoklása vagy bérlése. A polgári iskola mindkét városban alkalmasnak bizonyult az iparosok, kereskedők és őstermelők igényeinek kielégítésére, mivel a tanulók legnagyobb részét az ő gyermekeik alkották. 53 50Sz.t / 583.p / 19.p 52K.f / 38p 5316., 17 táblázat 51K.n Kőszegen a házicselédek számának rohamos csökkenését vonta maga után az, hogy a polgári elem a századfordulótól nem gyarapodott, sőt számuk némileg csökkent is 54. A gazdasági viszonyok romlásának és a középosztály elszegényedésének következtében számuk a századfordulót követő húsz évben a felére csökkent. A munkásság 1910-ig tetemesen szaporodott, de ezt követően számuk erőteljesen megcsappant (1920-ban a lakosság 60%-át alkotják a munkások és családtagjaik). 55 Szegeden a munkások száma a polgári népességhez hasonlóan nagy mértékben emelkedett. A nagyipari munkásság száma

emelkedett a legnagyobb mértékben, míg a bérmunkával foglalkozó napszámosok és az ezekből kifejlődött kubikusok száma csökkent, miután befejeződtek a nagy földmunkák (alföldi vasút, Tisza szabályozás, szőlő telepítés). A nagy munkaerőszükséglet a robbanásszerű ipari fejlődés következménye volt. A kender és lenfeldolgozó üzemekbe a délvidékről kellett munkásokat toborozni, a magasabb szakképzettséget igénylő munkákhoz pedig osztrák és olasz munkaerő importálása vált szükségessé. A folyamat eredményeképpen 1910-ben csak a 66 nagyipari vállalatnál 5256 munkás dolgozott. A szegedi és a kőszegi munkásság körében fokozatosan növekedett az iskolatípus népszerűsége. 56 Ennek oka nem csak e réteg számszerű növekedésében keresendő, hanem az iskola társadalmi mobilitást biztosító szerepében: a munkásság számára ez az iskola jelentette az egyetlen utat a középszintű műveltség megszerzéséhez és az

esetleges továbbtanuláshoz. 57 54K.n / 21.p / 19-21.p 5616., 17 táblázat 57P.l3 / 484p 55K.n Kőszegen egyedül az értelmiségi (tisztviselő, szabad foglalkozású) kar duzzadt közel kétszeresére a századfordulót követően(1920-ban a lakosság 11.8%-a), mivel a város kulturális élete a tanintézetek fejlesztése és újabbak felállítása nyomán nagy mértékben fejlődött. 58 Szeged közműveltségi állapota a tanyai népesség nagy száma miatt a gyors kulturális fejlődés ellenére sem állt olyan magas szinten mint Kőszegen. 1880-ban a városi népesség csaknem fele analfabéta volt és ez az arány 1900-ig csupán 27.7%-ra csökkent 59 Az értelmiségi réteg aránya Szegeden alacsony volt (3%) és csak kis mértékben emelkedett (6%-ra) az évtizedek során, viszont egyre nagyobb részük kapcsolódott a gazdasági élethez vagy a szabadfoglalkozásúakhoz. A városi tisztviselők és az állami hivatalok vezetői a társadalom elitjéhez tartoztak,

a szerényebb megélhetésű tanárok, magántisztviselők, alkalmazottak pedig elkülönültek a kispolgárságtól és a gazdatársadalomtól. 60 A polgári iskola a gazdasági élethez kapcsolódó szegedi értelmiségre egyre nagyobb vonzóerőt gyakorolt, míg Kőszegen ezzel ellentétes folyamat valósult meg összefüggésben a város kulturális hagyományaival és gazdasági pangásával. 61 58K.n / 19.p / 435.p 60Sz.t / 601p 6116., 17 táblázat 59R17 Iskolatörténet A kőszegi polgári iskola rövid története A kőszegi polgári iskola történetét végig kisérte a felekezeti iskolák és a város vezetői részéről táplált ellenszenv, ami párosulva a város gazdasági pangásából fakadó problémákkal, egészen a korszak végéig hátráltatta az új iskolatípus egyenletes kifejlődését. A magyar oktatási rendszer legújabb elemét már 1868-as létrehozásakor vallástalansággal vádolták az ország politikusai, mivel nem felekezeti -hanem

községi- alapon szervezték meg alapítói. Kőszegen -ahol a vallásilag erősen megosztott lakosság lelkére szabott, évszázados hagyományokkal rendelkező felekezeti (bencés, domonkos, ágostai) iskolákban folyt az oktatás- ez az idegenkedés felerősödve jelentkezett 62: "[1869-ben]A jobb és balpárt az iskolaügy megvitatásánál rendkívüli egyetértésben volt, kimondván egyértelműleg az iskolák felekezetességét, lépvén ezáltal elősegítve azon kevés honi városaink sorában, ahol a felvilágosultság, előhaladás és igazi műveltség szövétneke még azon áldott kezekre vár, melyek azt ha a messze jövőben bár, de egykoron bizonnyal meggyújtják." 63 Az 1868. évi 38 törvénycikk -amely az 5000 lelket meghaladó lakosságú városokra vonatkozott- a vonakodó Kőszegre is kötelező érvényű volt, és ennek megfelelően gondoskodnia kellett egy felsőbb néptanoda vagy egy polgári iskola felállításáról. Az 1876ban kapuit

megnyitó polgári iskola létrejöttét egyedül a város szűkkeblűségének köszönhette, ugyanis egy felekezeti alapon megszervezett felsőbb népiskolát a városnak kellett volna eltartania, míg a polgári iskolákat -szükség esetén- az állam fenntartotta. Kőszeg városa tehát 62K / 1895/96 / 6-7.p / 45.p 63E.V megmenekült a többletkiadásoktól, de le kellett nyelnie a "becsületén esett sérelmet" - a "vallástalan" polgári iskolát. 64 Az állam által a várostól nagy nehezen kialkudott iskolaépületről 1917-ben a következőket írta Näher Mátyás újonnan kinevezett igazgató: "Ennek az épületnek annyi hiánya van, és a meglévő is olyan rossz állapotban van, hogy nem csak a tanuló ifjúság előmenetele szenvedte meg, hanem úgy a testület mint a növendékek egészsége is. Se udvara, se mellékhelysége[] Legyen szabad e helyen is az illetékes körök figyelmét felhívnom ezen igazán abnormális

viszonyokra." 65 Az iskola szervezeti kifejlődése felemás módon valósult meg. Nem alakultak ki a később mindenhol elsorvadó V. és VI osztályok, amelyek általában a felsőbb kereskedelmi iskolák alapjai lettek, és a leányoktatással is foglalkozó kőszegi iskola csak az 1893/94-es tanévben tudta megszervezni a leány tanulók számára a IV. osztályt, ami a fiúknál már az 1879/80-as tanévben menetrendszerűen megtörtént. Az iskola nem tudta meghonosítani a házi iparoktatást sem, mivel a minisztérium elutasította az esztergályozás, könyvkötés, szalmaszékfonás bevezetése iránti kérelmet. 66 Az iskolát még a századfordulón is mostoha alapkörülmények jellemezték, mivel a fiú iskola négy osztályában az igazgatón kívül csupán négy, a leányiskolában pedig csak három tanerő alkalmazására volt lehetőség, mivel a minisztérium újakat nem nevezett ki. Az iskola teljes mértékben állami támogatásra szorult, amelynek

mértéke a századfordulóig éppen csak a fenntartást biztosította, amit jól mutatnak a fejlesztési kísérletek kudarcai. 67Az intézmény fejlődését csak a város tudta volna elősegíteni, de ez továbbra sem valósult meg: " A felekezeti és magán féltékenység egész önérzettel szemlélte a balsikerei biztos útvesztőjébe kerülő ifjú tanintézet merész vállalkozását, később vergődését, melyeknek sikert jósolni a legmerészebb reményekkel is kétséges vállalkozásnak tetszett." 68 64K/ 1895/96 / 13.p / 1917/18 / 4.p 66K / 1895/96 / 20.p 67K / 1897/98 / 14.p 68K / 1895/96 / 6.p 65K A századfordulón megnövekedett állami szerepvállalásnak köszönhetően a kőszegi polgári kissé erőre kapott. Az 1899/1900-as tanévben az omladozó iskolaépületet részben felújították az állam 2406 forintos támogatásával 69, majd öt évvel később miniszteri rendelet hagyott jóvá újabb összeget az iskolai felszerelés

kiegészítésére, valamint újabb házjavítási munkálatokra. 70 Az 1907/08-as tanévben sok évi próbálkozás után sikerült megszervezni a kertgazdasági tanfolyamot, ami az iskola gyakorlati oldalát erősítette, és amelynek tanterve Kőszeg sajátos gazdasági viszonyaihoz igazodott a méhészkedés, gyümölcsfeldolgozás- és tenyésztés oktatásával. 71 A következő évben újabb -agyagmintázó, kézimunka, fafeldolgozó tanfolyamok indultak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a kőszegi polgári iskola a város támogatása nélkül is megtalálja helyét a helyi oktatási rendszerben. A világháború kitörésével az állami támogatás mellett a tanárok létszáma is lecsökkent a hadbavonulások miatt, ami a tananyag és a tanórák redukciójával járt együtt. 72 Az iskola anyagi helyzetét az utolsó monarchiabeli kőszegi értesítő világítja meg: "A rendelkezésre álló csekély összeg, a papíranyag árának nagymérvű emelkedése és

a nyomtatási költségek tetemes nagysága nem engedik meg, hogy értesítőnk minden körülményre kiterjedjék." 73 69K / 1899/1900 / 10.p / 1905/06 /10.p 71K / 1907/08 / 10.p 72K / 1914/15 / 3.p 73K / 1917/18 / 4.p 70K A szegedi polgári iskola története A szegedi iskola lendületesen, máskor nyugodtan fejlődött a kedvező gazdasági és társadalmi helyzetű város nagystílű támogatásának következtében. Az iskola igazgatója Szegeden elmondhatta, hogy "Nem kisebb hála fűz bennünket Szeged szabad királyi város nagyérdemű közönségéhez, mely a tanügyi kormányhoz hasonlóan meleg érdeklődéssel viseltetett intézetünk iránt.[] A pénz mindig megvolt, s meg volt vele együtt a jóakarat is" 74 Az iskola 6 osztályos szervezete minden nehézség nélkül kiépült, majd a felső két osztály általános elnéptelenedése után az 1885/86-os tanévben felső kereskedelmi iskolával egészült ki. 1894-ben az osztályok számának

túlzott emelkedése miatt az I kerületi polgárit ketté választották, és kialakult a II. kerületi polgári iskola A századforduló nagy változásokat hozott az iskolai életében, mivel a polgári iskolát és a vele kapcsolatos felső - kereskedelmi iskolát az 1899/1900-as tanévben államosították és teljesen új épületet építettek a számukra. A két iskola egy igazgatás alatt kezdetben közös, később -a felső kereskedelmi iskolák szervezeti ügyeinek rendeződésével- külön tanári testülettel tanított, amelyek "mindig a legjobb kollegiális egyetértésben működtek és híven szolgálták Szeged, a Délvidék és Magyarország kultúráját és nemzeti érdekeit". 75 A szervezetileg elkülönült polgári iskola számára -növekvő népszerűsége miatt- Szeged városa teljesen új épületet emelt, amelyben az 1911/12-es tanévben kezdődhetett meg a tanítás, de már a következő évben kisebb zavarok támadtak az oktatásban a Szeged

környékén megtartott 74SZ 75SZ / 25 / 1897/98 / 63.p / 39 / 1911/12 / 14.p nagy hadgyakorlatok miatt, amelyek mintegy bevezetői voltak a világháborús szűk esztendőknek. Az 1914-es évvel kezdődött azoknak a tanéveknek a sora, amikor a szülők megélhetési okokból (behívott felnőttek helyetti munkaerő pótlás miatt) nem küldték iskolába gyermekeiket, vagy a gyakori hadimenetrendek (vonat) miatt a vidékiek képtelenek voltak a városba jutni. 76 A háború kitörése után több(4) tanárt tényleges katonai szolgálatra hívtak be, aminek következtében az 1915/16-os tanévben az egyik párhuzamos osztályt be kellett szüntetni, jóllehet a tanulók száma a következő évben már erdélyi menekültekkel is szaporodott "[.]akik azonban a románok kiűzése után mind visszamentek" 77 Az egyre zűrzavarosabbá váló politikai helyzet oktatásügyre gyakorolt hatását az iskolaigazgató így fogalmazza meg 1918-ban: "Az iskola életében

ugyanazon jelenségek érzékelhetők, amelyek az állam és társadalom rendjére bénítólag hatnak, a szorgalom csökken, a tanítás eredménye állandóan silányabb." 78 A nehezen működő iskolában 1919 májusában szűnt meg az oktatás, amikor a francia katonaság az épületet megszállta, és élőbb korháznak, majd laktanyának használta, ahol "a tantermeket gyarmati csapatok foglalták el". 79 76SZ / 45 / 1914/15 / 9.p / 47 / 1916/17 / 10.p 78SZ / 48 / 1917/18 /8.p 79SZ / 49 / 1918/19 / 4.p 77SZ A dualizmuskori népiskolai könyvtárak általános helyzete A mai értelemben vett iskolai könyvtár -akár a többi könyvtártípus- a XVIII.-XIX században jött létre az enciklopédikus könyvtárak felbomlásával, megjelenésének előfeltétele pedig a polgári szükségleteknek megfelelően bevezetett népoktatás volt. Eötvös József először az 1868. évi 38tc 96§-ban beszél iskolai könyvtárakról, de csak az elemi iskolának

számító tanítóképzők esetében. Eötvös az iskolákat főként szakmunkákból álló és a tanulók által is szabadon használható könyvtárakkal akarta ellátni, amelyeknek népművelési funkciót is szánt. Trefort Ágoston 1877-es rendelete alapján születetett meg részben Türr István nevével fémjelezve- a korszak sajátos intézménye, az iskolai és népkönyvtár, amely a századfordulóig tartotta magát. Az intézményhez bizottság kapcsolódott, amely folyamatosan ajánló jegyzékeket bocsátott ki a színvonalas állománygyarapítás segítésére, és az ajánlott művek beszerzését árengedményekkel is támogatta. A könyvtárak anyagi alapjait az 1870-es években a felvételi díjak voltak hívatva megteremteni, amelyekből tagozattól függően 25 vagy 50 krajcár illette meg a könyvtárakat, ami nem bizonyult elegendőnek a könyvtárak színvonalas működtetéséhez. 1887-ben egy rendelet megszüntette ezt a vékonyka anyagi forrást is,

és csak az 1895-ben kiadott szabályrendelet tette lehetővé a könyvtárak anyagi támogatását azzal, hogy a bírságpénzeket és a szegény tanulók könyveinek beszerzése után fennmaradt összegeket állományfejlesztésre lehetett fordítani. A polgári iskolai könyvtárak általában jobban voltak ellátva könyvekkel mint a többi elemi iskola 80, ahogy az Kőszegen és Szegeden is megfigyelhető, ahol ezres nagyságrendű 80Mo.km / 116.p gyűjtemények alakultak ki a korszak végére. 81 A polgári a népiskolai oktatás csúcsát jelentette, és inkább a középfokú oktatási intézmények közé illeszkedett, mint az elemi iskolákhoz, ahol a könyvtárak állománya csak százas nagyságrendben mozgott. Az 1885-ben létező 207 népiskolai könyvtár 82 többségét az alacsony színvonal és csekély választék jellemezte. A Néptanítók Lapja ugyan kiadott 1878-ban egy jegyzéket az ajánlható művekről, de ez kissé hiányos volt, mert csak a magyar

költők műveit tartalmazta és a nagy magyar írók mellett sok selejtes népiratkát is felsorolt. 1877 után a beíratási díjak végre valóban lehetővé tették a könyvtárak szerény fejlesztését, ha nem tőkésítette az iskola ezeket az összegeket későbbi nagy könyvvásárlás reményében, mert ha igen, akkor ezek a pénzek a világháború gazdasági összeomlásába vesztek. A könyvtárak kihasználtsági foka általában alacsony volt, mivel a tanulók gyorsan kiolvasták az állományt alkotó néhány művet, a könyvtár kezelője pedig pénz hiányában nem is vehetett érdemben tudomást az igényekről. A könyveket legtöbbször egy, osztatlan könyvtárban helyezték el, aminek következtében az állomány használhatósága kérdőjeleződött meg. 83 Az iskolai könyvtárak jelentős fejlődése 1902-ben vette kezdetét Wlassics báró minisztersége alatt. Az ő nevéhez fűződött a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság (NIKIB)

megalakítása, amelynek hatásköre kiterjedt az egész magyar ifjúsági irodalom nyilvántartására valamint ellenőrzésére, és ettől kezdve csak e bizottság jegyzékébe felvett műveket lehetett az iskolai könyvtárakba bebocsátani. A nagyobb odafigyelésnek és a saját költségvetésből való finanszírozás lehetőségének bevezetésével 1908-ban már 3687 tanítói és 4873 ifjúsági könyvtár létezett, ami azt jelentette, hogy minden 3 állami iskolából 2-ben volt tanítói, 10 közül 9-ben pedig ifjúsági gyűjtemény. 84 814. táblázat / 200.p 83Mo.km / 158p 84M.k / 261p 82Mo.km A világháború kitörésével az egész oktatásügy háttérbe szorult, az iskolák többségében a felhasználható pénzeket elnyelték a hadikölcsönök, a súlyos terheket viselő ország gondjai között pedig sok évre elveszett az iskolai könyvtárügy is. A dualizmuskori polgári iskolai könyvtárak funkciója A könyvtáraknak a modern

informáciohordozók megjelenéséig kitüntetett és csaknem kizárólagos szerepük volt az emberiség művelődésében, nevelésében és szórakoztatásában. Ebből a tényből következett az a körültekintő eljárás, ami az iskolák könyvtárai körül a tárgyalt korszakban megvalósult. Az iskolák könyvtárai 1867 után is hagyományosan kettős funkciót láttak el, de az oktatási cél mellett a nevelési cél a reformkorban kialakult differenciált formában élt tovább, mivel különbséget tettek az erkölcsi és a nemzeti-hazafias nevelés között, valamint ez utóbbin belül a magyar nyelvre és magyarságtudatra nevelést is megkülönböztették. 85 A polgári iskolák kezdetben csak szerény könyvtárakkal rendelkeztek, ezért általánosságban beszéltek azok önképzési és művelődési funkcióiról. 86 Az iskolai könyvtárak állományainak gazdagodásával előtérbe kerültek a gyarapítási szempontok, amelyeket az általánosan jellemző

erkölcsi és nemzeti elvek mellett a polgári iskolában egyedi szempontok is vezéreltek. A polgári iskolában különös jelentőséget tulajdonítottak az "alkotni bírásnak" -a kezdeményezési, vállalkozási hajlamnak- ami az önálló pályákon a saját erőből való boldoguláshoz alapfeltétel. A könyvtárak által nyújtott ifjúsági irodalomnak tehát ezen a téren kellett elérnie a polgárikban az egyéni jellem erőteljes kibontakozását, az erős polgári önérzet kialakítását. 87 Ennek a kialakítandó erős önérzetnek általánosabb célja a kötelességeiket hűen teljesítő állampolgárok nevelése volt. 88 A felsorolt célok elérésére a 85I.k / 9.p / 8 / 1880/81 / 4.p 87T.i / 5p 88T.i / 6p 86SZ legnagyobb jelentőséget a szépirodalmi műveknek tulajdonították, mivel ezek a művek mindig megjelenítették az önérzetesség egy-egy példaképét. Az ifjúsági irodalom hatását rendkívül nagyra értékelték a korszakban,

ezért annak összeállítását megkülönböztetett körültekintés jellemezte. Az állományfejlesztést a vallás és közoktatási minisztérium utasításai, ajánló jegyzékei és a társadalmi bizottságok által közreadott ajánlójegyzékek, folyóiratok segítették 89, 1902-től pedig csak az engedélyezett művek jegyzéke alapján lehetett megvalósítani a beszerzéseket. 90 A könyvtárosnak a könyvek kiadásakor figyelembe kellett vennie a kölcsönző diák korát, nemét, sőt egyéni hajlamát is. A kor szerinti megkülönböztetés az egyes osztályok számára kézbeadható könyvek kijelölésével, a hajlam szerinti differenciálás pedig a tanulmányi átlagok szerinti könyvtárhasználati gyakoriság megállapításával valósult meg. A körültekintés megnyilvánult abban is, hogy az iskolák az ifjúság számára olvasóköröket szerveztek az olvasás megkedveltetésére, valamint a tanulmányaikkal kapcsolatos olvasmányok és az életben

felvetődött eszmék megismertetésére. Az olvasókörökben a tanárok felolvasások és szabad előadások keretében foglalkoztak a diákokkal. 91 A szülők felelősségét is hangsúlyozták -a tanulmányi eredmények érdekében - az olvasás időtartalmának szabályozásában és a tartalmi szempontok meghatározásában, mivel károsnak tartották "a kizárólag képzeletet izgató művek" olvasását. Javasolták az iskolák továbbá azt is, hogy a szülők gyermekeikkel együtt értelmezzék az olvasott műveket, napilapokat erkölcsromboló hatásuk miatt ne adjanak a gyermek kezébe, és a rendre szoktatás érdekében ne engedjék meg a könyvek rongálását. 92 A szegedi iskola igazgatója ezek alátámasztására a következő elrettentő esetről tájékoztat a századfordulón: "Találtam gyermekeket, kik megtakarított filléreikből egymás között kölcsönkönyvtárat létesítettek, s leszállított árú 89Iskolaszer-Múzeum, Ifjúsági

Irodalom/Wlassics, Népiskolai Könyvtár/Molnár Aladár, Iskolai Könyvtár/Beöthy,Ifjúsági Könyvtár/Szemák 90P.l / 2p 91K / 1907/08 / 16.p 92SZ / 29 ./ 1901/02/ 8p könyveket szereztek be, és így egész naivsággal vették meg Zola művét is, mely több oda nem illő könyvvel képezte könyvtárukat". 93 93T.i / 7.p Könyvtártörténet A kőszegi könyvtár története Az iskola megalakulásakor könyvtárnak azt a néhány polcnyi -újonnan vásárolt, vagy cégektől megküldött- tankönyvet nevezték, amelyeket a szegényebb tanulók között osztottak ki, így segítve elő iskolába járhatásukat. 94 A későbbiekben az ilyen célokat szolgáló tankönyvekből jött létre a segélyező könyvtár. Az ifjúsági könyvtár megszervezése az 1877/78-as tanévben kezdődött meg azzal, hogy Koromlai Schey Fülöp báró -a város legnagyobb jótevője- és a Kőszegi Takarékpénztár szabad adakozás útján 87 forintot biztosított erre a célra.

95 A következő évben az iskolaszék további anyagi és természetbeni támogatásának következtében "emlékezetre méltó lett a tanoda történetében az october 11.-i tanácskozmány E napon határoztatott el [] az adományokkal megalapított ifjúsági könyvtárnak szervezése, megválasztván könyvtárnokul Hanély Antal tanár úr." 96 A könyvtár fejlesztését a tanuló ifjúság legfőbb hatósága, a tanári testület valósította meg, mivel hatáskörébe tartozott minden olyan az iskola erkölcsi és szellemi életére tartozó ügy, amellyel az iskola fejlődését és felvirágoztatását elő lehetett mozdítani. A pénzügyi szűkösség miatt azonban a könyvtár az első években néhány folyóiraton, értesítőn, árjegyzéken kívül alig gyarapodott egyébbel mint szegény tanulók számára adományozott tankönyvekkel. Tanári könyvtár ugyan már 1879 óta létezett, de a minisztérium illetve könyvkiadók által megküldött könyveken

kívül csak adományként befolyt művekkel gyarapodott, amelyek 94K / 1 / 1876/77 / 8.p / 2 / 1877/78 / 9.p 96K / 3-4 / 1878/79,1879/80 / 4.p 95K között ritkán bukkant föl egy-két kisebb jelentőségű és rendszerint elavult tudományos mű: "Ha van itt valami följegyzésre méltó, úgy az ama tényállás, hogy a könyvtárnak azon osztálya, mely tanári könyvtárnak neveztetik -s melynek rendeltetését fejtegetni itt ugyan alkalomszerű volna, de fölösleges- nem több, mint alig 5 tudományos szakmunkát tartalmaz, nagyobbszerű tudományos kézikönyv pedig egy sem található benne." 97 Ennek a sanyarú helyzetnek az iskola dologi szükségleteinek költségvetését évenként elkészítő helyi iskolai hatóságok voltak okozói azáltal, hogy nem engedélyezték állami segély igénybevételét a tanári könyvtár fejlesztésére. Ennek a rosszindulatú gyakorlatnak az a miniszteri rendelet szolgált alapjául, amely éppen a tanári könyvtárak

fejlesztését akarta előmozdítani azáltal, hogy a beiratkozási díjakat teljes egészében állományfejlesztésre lehetett felhasználni. Kőszeg városa e rendeletet úgy értelmezte, hogy a beiratkozási díjakból befolyt összegnél nagyobbat semmiképpen nem is lehet előirányozni és ezért államsegély kérésnek sem lehet helye. Az ifjúsági könyvtár gyarapodását a Kőszegi Takarékpénztár által a korszak végéig folyamatosan folyósított -és egyre növekvő összegű (15 forint - 80 korona)- adományoknak köszönhette. A 80-as évek elején már levált róla a tankönyvellátást biztosító segélyező könyvtár, amelynek fejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítottak az akadálymentes oktatás céljából. Az 1879/80-as tanévben kezdődő, tanszerekre vonatkozó költségvetési lefaragások kezdetben még nem érintették a könyvtárakat 98, de 1886/87-től 6 éven keresztül semmivel nem gyarapodtak az iskolai felszerelések "mert az

ezekre előirányzott összegek az utolsó krajcárig töröltettek" 99. Az iskolai könyvtárakat negatívan érintette az 1890/91-es tankönyvfelülvizsgálat, amelynek során az egész segélyező könyvtár megsemmisült, és ezzel a szegény tanulók oktatásban való részvétele is kétségessé vált. Az iskolának minden felkutatható pénzét megfelelő tankönyveket tartalmazó segélykönyvtár létrehozására kellett fordítania mivel ezúttal az iskolát a városon kívül az oktatási tárca is cserben hagyta. Az iskolán végül is az 97K / 3-4 / 1878/79 / 20p. / 3-4 / 1879/80 / 47.p 99K / 1888/89 / 6.p 98K ágostai evangélikus konvent segített, ami az iskolatípus lassú befogadásának első kézzel fogható jele volt. 100 A 90-es évek második felében az igazgatói szobában elhelyezett 3 könyvtár-szekrényen az ifjúsági irodalmat öt csoportra osztották, amelyből négy csoport az osztályoknak megfelelő, az ötödik pedig a külföldi

irodalmat tartalmazta. A tanári könyveket hat csoportban helyezték el: periodikák, lexikonok, történettudomány, természettudomány, nyelv és irodalomtudomány, egyebek csoportokra osztva. 101 Az állomány legnagyobb részét a folyóiratokon kívül azok a könyvek tették ki, amelyeket az iskola alapításakor adományoztak. Nagyobb gyarapításra a századfordulóig azért nem volt mód, mert a felvételi díjakból származó, majd külön szedett 50 krajcár könyvtári díjat az iskolai hatóságok rendszeresen összevonták más díjakkal, és dologi kiadásokra költötték el. Időről-időre meg kellett kűzdeni ezen problémával, ami végül is 1893-ban a közoktatási miniszter rendeletével végleg megoldódott, mivel az kimondta, hogy Kőszegen az 50 krajcárt eredeti céljukra kell felhasználni. 102 A századforduló után rendeződött a könyvtárak anyagi helyzete, amiben oroszlánrésze volt a Kőszegi Takarékpénztárnak, mivel 1901-től évente

rendszeresen 80 korona támogatást adott erre a célra. Az állami segítség mértéke is megnövekedett: a minisztérium 1904-ben engedélyezte a könyvállvány javítási költségeit. A könyvtár állományát 1906-ban jelentősen megnövelte Endrédi Gábor iskolaigazgató adománya, amelynek keretében egész könyvtárát az iskolának adományozta. A korszak végére a város is változtatott szűkkeblű magatartásán, 1912-ben Kőszeg képviselő-testülete az iskola könyvtárának gyarapítására évenként 100 koronát szavazott meg. 103 100K / 1890/91 / 6.p / 1894/95 / 30-36.p 102K / 1895/96 / 50.p 103K / 1912/13 / 3.p 101K A könyvtár történetének utolsó, másfél évtizedes szép fejlődését a világháború kitörése lezárta, az 1914/15-ös tanévben a minisztérium elrendelte az iskolai kiadások korlátozását. A kőszegi könyvtár a fejlesztésre szánt pénzeket szerencsére nem fektette hadikölcsönökbe, és így a könyvtár még a

háborús évek közepén is fejlődhetett, amit továbbra is elősegített a polgári iskola könyvtárának leghűségesebb támogatója, a Kőszegi Takarékpénztár, amely még az 1918/19-es tanévben is 40 koronával támogatta a fejlesztéseket. 104 104K / 1918/19 / 3.p A szegedi könyvtár története Szegeden már az iskola megalapításakor letették a könyvtár alapjait: "Az iskolaszék ritka buzgalmú elnöke 20 darab becses könyvet adományozott az intézetnek, és ezáltal kegyes alapítója lőn az iskolai könyvtárnak". 105 Az első néhány évben a jelentős könyvadományoknak köszönhetően gyarapodott nagy mértékben az állomány, mivel az adományozók között volt aki százas nagyságrendű könyvet ajándékozott, a Szegedi Hiradó főszerkesztője (Nagy Sándor) pedig évtizedeken át 20 db könyvet küldött a könyvtárnak. 106 A könyvtár fejlesztését -amelynek állományába a kőszegi könyvtáréhoz hasonlóan ekkor még

beletartoztak a segélyezésre szolgáló tankönyvek is- a minisztérium az 1874/75-ös tanévben 105 forinttal támogatta. Az iskolai hatóság "az iskolai könyvtár gyarapítására is kiterjesztvén figyelmét" 107 1876-tól évente 20 forinttal a szegény tanulók könyvtárát segítette, amely ekkor vált le a többi könyvtár részlegről. Az iskola könyvtárügyi eredményeit az 1879-es nagy árvíz tönkretette, mivel a 80 kötetből álló és mintegy 100 forint értéket képviselő könyvtárat az ár teljesen elpusztította. 108 Az árvíz után kezdődött meg a módszeres könyvtárépítés, amelyben a "a lelkes ügybarátok" adományainak már egyre kisebb szerep jutott. Az ifjúsági könyvtárat 1880-ban alapították meg Szegeden, és az iskolai hatóság még ebben az évben 50 forintot meg is szavazott erre a célra valamint az intézeti könyvtár kialakítására. 109 Az ifjúsági könyvtár gyarapításához az iskolaszék azzal is

nagy mértékben hozzájárult, hogy 1885-től tanulónként 20, majd 1886-tól 50 krajcárt szedhetett erre a célra az 105SZ / 1873/74 / 21.p / 1873/74 / 22.p 107SZ / 4 / 1876/77 / 5.p 108SZ / 22 / 1894/95 / 21.p 109SZ / 8 / 1880/81 / 4.p 106SZ iskola, amely összeget később a tandíjjal együtt kellett befizetni, de maguk a tanulók is gyarapították a könyvtárat számukra feleslegessé vált könyvekkel. Ettől kezdve kezdett el rohamosan gyarapodni az ifjúsági könyvtár. 110 A könyvtár sikeres használatának elősegítése céljából a tantestület 1885-ben könyvtárszabályzatot készített és az 5. és 6 osztályos tanulóknak, valamint az ekkor megalakult középkereskedelmi iskola növendékeinek lehetőségük volt Szeged híres könyvtárának, a Somogyi könyvtárnak használatára is. 111 A felsőbb éves polgáristáknak később ezen kívül megengedték az 1887/88-ban létrejött középkereskedelmi iskolai önképzőkör könyvtárának

használatát is, amelyet a befolyt tagsági díjakból gyarapítottak. 112 Az iskola tanári könyvtárának folyamatos gyarapodását is segítették időnként nagyobb adományok.1893-ban "Szabó Ferenc Német-eleméri plébános úr és történetíró összesen 65 kötet becses természettudományi munkát ajándékozott a tanintézetnek." 113 A könyvtárak fejlesztéséről való gondoskodás az egész korszakra jellemző volt, ami megnyilvánult a könyvtári díj fokozatos emelésében, amely 1898-ban 1 forintra emelkedett (a korábbi 20, majd 50 krajcárról). 114 A századfordulón a felső- (korábban közép) kereskedelmi iskola szervezeti különválásával az addig egységes könyvtárak sorsa is bizonytalanná vált. Megalakult a polgári iskola tanári könyvtára, amely kezdetben a felsőkereskedelmi iskola költségvetéséből gazdálkodott. 115 A külön gyarapítás ellenére az állományokat a két iskola teljes szétválásáig együtt kezelték,

ezért csak 1912-ben történt meg a fizikai értelemben történő elkülönítés, aminek során a tanári könyvtár polgári iskolát illető része átadásra került. 116 110SZ / 22 / 1894/95 / 32.p / 13 / 1885/86 / 39.p 112SZ / 15 / 1887/88 / 48.p 113SZ / 21 / 1893/94 / 9.p 114SZ / 26 / 1898/99 / 68.p 115SZ / 28 / 1900/01 / 57.p 116SZ / 39 / 1911/12 / 45.p 111SZ A polgári iskola teljesen önálló ifjúsági könyvtára már a két iskola részleges elkülönülésekor, az 1901/02-es tanévben létrejött, aminek során a könyvtár állományát felülvizsgálták, és 41 a polgári iskola színvonalánál magasabb irányú művet a kereskedelmi iskola ifjúsági könyvtárába tettek át. 117 A szervezeti változtatások után létrejött új könyvtári állományokat, amelyek külön könyvtárhelységben kaptak helyet, továbbra is nagy gonddal kezelték. A tanári könyvtár állományát 8 csoportba osztva rendszerezték szakok és dokumentumtípusok szerint. 118

A világháború kitörésével a könyvtárak fejlesztését teljesen leállították, egyedül a tanári könyvtárba járt néhány folyóirat. Az iskola, a tanárok és a diákok 1914 -től minden évben nagy gyűjtőakciókban vettek részt, és emellett nagy összegű hadikölcsönöket jegyeztek. A háború elején a hadsereg számára fémet, majd a katonák karácsonyi ajándékára pénzt gyűjtött a tanuló ifjúság. 1915-ben könyvek gyűjtése kezdődött meg, de nem a könyvtár, hanem a harctéren levő katonák számára 119, akiknek otthon maradt gyermekei 1916-tól kézbe vehették a minisztérium könyvtári ajándékát, "A rokkant katonák jövője" című művet. A háború befejeződésének évében rendezett utoljára gyűjtést az iskola, ezúttal a hadisírok és a hazatérő hadifoglyok javára 120, miközben az iskolai könyvtárügy már csak a boldog békeévek emlékeiben élt tovább. 117SZ / 28 / 1900/01 / 61.p / 40 / 1912/13 / 43.p 119SZ

/ 46 / 1915/16 / 16.p 120SZ / 48 / 1917/18 / 9.p 118SZ A könyvtári állományok trendek szerinti vizsgálata A trendek kialakításának alapjául a könyvtárak és a polgári iskolák funkciói szolgáltak. A könyvtári funkciók mérésére alakítottam ki a szépirodalmi és humán csoportokat. A polgári iskola gyakorlati céljával kapcsolatba hozható művek alkotják a reál csoportot, amely segítségével az iskolák célirányos fejlődéséről lehet információkhoz jutni. A szépirodalmi csoportot a verses kötetek, regények, képeskönyvek és szórakoztató lapok alkotják. A humán csoportba a szótárakat, pedagógiai segédleteket és szakműveket, történet és irodalomtudományi műveket, emlékkönyveket, forrásokat, az egyetemes földrajzi műveket, irodalmi elemzéseket, hivatalos lapokat soroltam. A reál csoportot a gazdasággal foglalkozó általános és speciális művek, a számviteli és kereskedelmi könyvek, a magyar földrajzzal, gépekkel

és elektromossággal foglalkozó művek alkotják. Állományméretek a két vizsgált polgári iskolában121 A szegedi könyvtár 1887/88-as tanévig közepes tempóban fejlődött, 16 év alatt hozta létre 663 műből álló állományát. A 80-as évek végén megindult erőteljes gyarapítás révén a következő 14 év alatt az iskola minden igényét kielégítő könyvtár jött létre, amely az 1902/03-as tanévben 3080 művet számlált. 1903-ban a polgári és a felsőkereskedelmi iskola szétválasztásának megfelelően a könyvtár állományát is megosztották a két iskola között. A változtatások után a polgári iskolai könyvtár állományát 1065 mű képezte, ami ekkor megegyezett a kőszegi állomány méretével. Ez azt bizonyítja, hogy a kőszegi könyvtár megfelelő állománymérettel rendelkezett, mert a szegedi szétválasztott iskola számára a korábbi körültekintő oktatáspolitikának megfelelően biztosították a működési

feltételeket. Bizonyítja ezt a folytonosságot az is, hogy a megosztott könyvtár továbbra is a korábbi mértékben fejlődött. 1919-ben állománya 2054 műből állt A mostoha sorsú kőszegi állomány az iskola alapításának 14. évfordulóján (1890) csak 228 művet számlált, és csak a 90-es évek közepén megindult lassú, de kiegyensúlyozott fejlesztéseknek köszönhette a korszak végére kialakult szép állományát, amely 1917-ben 2147 műből állt. A könyvtár a korszak végére a művek számát tekintve azonos szintre került a szegedi könyvtárral. 121A 4. táblázat adatai alapján !! Az állományfejlődés részletes elemzése A teljes szaporulat 122 Az iskolák megalakulásuktól az 1884/85 -ös tanévig könyvtáraikat hasonló mértékben gyarapították, kevés művel és változó intenzitással (Kőszeg átlag 31 mű/év, Szeged átlag 44 mű/év). Az állományfejlődésben jelentős eltérés a nyolcvanas évek közepétől

kezdődött, mivel a szegedi iskola könyvtárát egyre több művel tervszerűen fejleszteni kezdte (91 mű/év), az 1889 és 1897 között eltelt 8 évben pedig ez a tendencia tovább erősödött, változó intenzitású beszerzések mellett (215 mű/év). Kőszegen ezalatt a bő 10 év alatt a beszerzések száma folyamatosan csökkent (6 mű/év) oly annyira, hogy 1888-1894 között egyáltalán nem gyarapodott a könyvtár. Fordulópontot jelentett viszont a 90- es évek második fele, mivel a kőszegi állomány az 1895/96-os tanévtől állandó intenzitással évről évre -ugyan kis számú művel-, de gyarapodni kezdett (43 mű/év), 1901-1905 között pedig a tendencia erősödésével nagyobb méretű állományfejlődés indult meg (78 mű/év). A szegedi könyvtár gyarapodását 1898-1910 között mennyiségek tekintetében a folyamatosan csökkenő tendencia jellemezte, erősen változó intenzitású beszerzésekkel párosulva. Mindemellett az állomány fejlődése

a kőszeginél így is jelentősebb volt (18981902 között 209 mű/év, 1903-1910 között 169 mű/év) A kőszegi iskola 1906-1913 között hajtotta végre legnagyobb beszerzéseit (99 mű/év), teljesen változó intenzitás mellett először érve el a szegedi fejlesztések jellemző szintjét. Az 122A 2. táblázat alapján 1914/15-ös és 1916/17-es tanévek között pedig az állandó intenzitású, csökkenő mértékű beszerzések mellett az állomány tovább gyarapodott (70 mű/év), rendszeresen meghaladva a szegedi értékeket. A szegedi könyvtár 1911-től beszerzéseit folyamatos intenzitással drasztikusan csökkentette, aminek következtében az 1914/15-ös tanévtől kezdve a szaporodás mértéke soha nem látott mély pontra zuhant (6 mű/év). Szépirodalmi szaporulat123 1884/85-ig mindkét iskola hasonló mértékben és változó intenzitással -tehát nem tervszerűengyarapította szépirodalmi állományát.(Szeged 21mű/év, Kőszeg 17 mű/év)

Lényeges változás 1885 után következett be a két iskola könyvtárügyében. Szegeden 1897-ig lényegében állandó intenzitással folyamatosan egyre nagyobb mértékben nőttek a beszerzések ( 1884-1888-ig 44 mű/év, 1889-1897-ig 114 mű/év ), míg Kőszegen egyáltalán nem gyarapodott a könyvtár szépirodalmi művekkel. Újabb fordulópontot jelentett a 90-es évek vége. Szegeden az 1898/99-es tanévben radikálisan csökkentették a beszerzéseket, és ettől kezdve egészen a korszak végéig évről-évre (állandó intenzitással-tervszerűen) kevesebb művel gazdagították a szépirodalmi állományt (1898-1910/11-ig 45 mű/év, 1911/12-1918-ig 5mű/év). Kőszegen a szegedi csökkenő tendenciával ellentétes folyamat indult meg. A kőszegi könyvtár 1897-től állandó intenzitással (ami a könyvtárra fordítható pénzügyi keret stabilizálódását jelzi) egyre nagyobb mértékben növelni kezdte állományát (27 mű/év), 19011911 között

megközelítve a szegedi fejlesztések szintjét (34 mű/év). 123Az 1. táblázat alapján A korszak végén, 1912-től mindkét könyvtár szépirodalmi beszerzéseire az állandó intenzitású folyamatos csökkenés jellemző. Kőszegen, ahol a csökkenés nem volt olyan radikális kései virágzásról is beszélhetünk, mivel a szépirodalmi állomány a könyvtár története során ekkor gyarapodott a legintenzívebben és a legnagyobb számban (55 mű/év). Szegeden ezzel szemben a beszerzések 1912-1914 között folyamatosan csökkentek (16 mű/év), 1914-től pedig teljesen megszűntek. A reál szaporulat124 A szegedi iskola 1872-es megalapítását nagy lelkesedés fogadta a lakosság és a város vezetés körében, ami a könyvtár kezdeti reál szaporulatán is jól lemérhető (1873/74-1875/76-ig átlag 21 mű/év ), amelynek a többi állományfajtához (humán, szépirodalom) viszonyított mértéke egyben jelzi azt is, hogy a polgári iskolák célja mind az

alapítók, mind a társadalom körében ismert volt. A kezdeti lelkesedés azonban hamar lelohadt, és hasonló mértékű gyarapodás csak a század végén indulhatott meg. 1876-tól tíz éven keresztül egészen csekély mértékben és tervszerűtlenül gyarapodott az állomány természettudományos művekkel (1876/771885/86-ig átlag 3 mű/év). Kőszegen az iskola alapítását nem követte a könyvtár rövidéletű (lelkesedésből fakadó) felvirágzása, mivel a város ezen iskolát ellenségen fogadta. A reál állomány fejlődése a század végéig egyenletesen alacsony szinten, de tervszerűen, állandó intenzitással folyt(1876/77-1900/01 átlag 2 mű/év). A szegedi könyvtárban tíz évi pangás után, 1885-től ugyan kis mértékű, de folyamatos fejlődés indult meg (1885/86-1893/94 13 mű/év). 1894-től a korábbi fejlesztések magasabb 124A 3. táblázat alapján szinten folytatódtak, a beszerzéseket pedig egészen a korszak végéig a nagy

mennyiségek, és a változó intenzitás jellemezte (1894/95-1901/02 átlag 33 mű/év, 1902/03-1913/14 átlag 29 mű/év). A viszonylag tervszerűtlen fejlesztést a századforduló technikai forradalma is magyarázhatja (elektromosság), de oka lehetett a többi állomány teljes kifejlődése is, ami már nem tett szükségessé átfogó fejlesztési tervet, hanem lehetőséget nyújtott az egyes állománytípusok hiányainak pótlására is. Kőszegen a reál művek tervszerű gyarapítása majdnem egy évtizeddel később kezdődött meg mint Szegeden. A kismértékű fejlesztést (1901/02-1913/14 átlag 11 mű/év) állandó intenzitás jellemezte az 1906/07-es tanév kivételével, amikor a reál beszerzések mértéke kiugróan magas volt (74 mű). Hasonló méretű állománygyarapításra a szegedi könyvtárban is csak egyszer, öt évvel korábban az 1900/1901-es tanévben volt példa (85 mű). A világháborús években mindkét iskola radikálisan csökkentette

természettudományos témájú beszerzéseit,és néhány szaklapon kívül egyáltalán nem bővítette reál típusú állományát. A humán szaporulat125 A szegedi könyvtár a kezdeti (1875/76-os tanévig tartó) lendületes állományfejlesztés után (33 mű/év) csaknem egy évtizeden keresztül (az 1883/84-es tanévig) állandó intenzitással csökkentette beszerzéseinek mértékét (10 mű/év). Kőszegen is ugyanez a tendencia érvényesült, de a könyvtár beszerzéseinek mértékét fokozatosabban csökkentette a fenti periódusban (10 mű/év). A 80-as évek első harmadával kezdődő időszak mindkét iskola könyvtárában a humán állomány fejlődését hozta. 125A 6. táblázat alapján Szegeden a kilencvenes évek elejéig (1884/85-1891/92) az állandó intenzitással történő beszerzések egyre nagyobb számú könyvvel gyarapították a könyvtárat (42 mű/év). A kőszegi könyvtár állománya jóval kisebb mértékben gyarapodott

(1882/83-1887/88 -as tanévek között 10 mű/év), és a kezdetben stabilnak tűnő fejlődés fokozatosan megrekedt olyannyira, hogy közel egy évtizedig ( az 1896/97-es tanévig) egyáltalán nem fejlődött a könyvtár a humán kategóriába sorolt művekkel. A szegedi iskola könyvtára a kilencvenes évek elején kezdte meg az állomány (humán) legnagyobb szabású fejlesztését, ekkor tette meg a könyvtár legnagyobb beszerzéseit. Az 1892/93-as és az 1900/01-es tanévek között eltelt 20 évben a változó intenzitású beszerzések mértéke (89 mű/év) mindig meghaladta a korábbi periódusokban tapasztalt szintet, még az 1901/02-es és az 1913/14-es tanévek között eltelt időszakban is, amikor a beszerzések mértéke enyhén csökkent (70 mű/év). Kőszegen csak a 90-es évek közepén (az 1896/97-es tanévvel) kezdett tovább fejlődni a könyvtár. Kezdetben tervszerűen, tehát állandó intenzitással évről évre kis mértékben emelte beszerzéseinek

mértékét (1896/97-1900/01 között 16 mű/év), az 1901/02-es tanévtől pedig humán állományának gyarapítását magasabb szintre emelve -egészen a világháború kitöréséig (1913/14-es tanévig)- viszonylag magas szinten tartotta beszerzéseit (41 mű/év), ami az állománytípus jelentőségének elismeréséről és az ehhez nélkülözhetetlen előrelátó gyarapításról tanúskodik az anyagi források megnyílása mellett. A világháború kitörése mindkét könyvtárban visszavetette a beszerzéseket. A csökkenés Szegeden radikálisabb volt (4 mű/év), míg Kőszegen a kezdeti mélypont után némi fejlődés is tapasztalható (21 mű/év), aminek oka a nélkülözéshez szokott kőszegi könyvtár óvatosabb gazdálkodásában és a szinte kizárólagos állami támogatásra utaltságában keresendő, mivel a beszerzések mértéke nem a mecénás vállalkozók adakozókedvétől függött. Az a tény, hogy a kőszegi könyvtár csupán a háborús időkben

tudta túlszárnyalni humán beszerzéseivel a szegedi könyvtárat, rámutat a két könyvtár színvonalára is, mivel a kőszegi könyvtár állományfejlődésének átlagos szakaszát mutatja az 1914-1917 közötti időszak, míg Szegeden ez az utolsó periódus az állományfejlődés csaknem teljes megtörését jelzi. A folyóirat szaporulat 126 A kőszegi könyvtár az 1876/77-1887/88-as tanévek között állományát megpróbálta ellátni folyóiratokkal (4 mű/év), de ez a kísérlet csak erősen váltózó intenzitású -tervszerűtlen fejlesztések útján valósulhatott meg, amelyek során enyhén növelték a beszerzési tételeket. Szegeden is hasonló módon és mértékben fejlődött az állomány ebben az időszakban annyi különbséggel, hogy a kezdeti tervszerűtlen fejlesztést (1873/74-1882/83 kb. 2 mű/év) az 1882/83-as tanévtől állandó intenzitású és mértékű beszerzések váltották fel (1883/841887/88 kb. 5 mű/év), mivel a könyvtár

szigorúan ügyelt megfelelő számú periodika jelenlétére. A 80-as évek végét követő egy évtizedben a kőszegi könyvtár -feltehetően súlyos anyagi okokból egyáltalán nem szaporíthatta állományát folyóiratokkal, ugyanakkor Szegeden sem ment végbe fejlődés a beszerzések terén(1888/89-1897/98 kb. 5 mű/év) A beszerzések visszaesése valamint stagnálása a 90-es évek végén tört meg. A kőszegi iskola az 1896/97-es tanévtől állandó intenzitású folyamatosan növekvő mértékű beszerzésekkel gyarapította állományát (1905/06-ig átlag 9 mű/év, 1913/14-ig átlag 19 mű/év), és ezt a tervszerű állományfejlesztést csak néhány évben törte meg egy-egy kiugróan magas (39 mű) vagy alacsony (2 mű) mértékű beszerzés. A Szegeden megindult állományfejlődés látványosabban alakult, mivel 1897/98-tól az állandó intenzitással történő beszerzések mértéke évről évre nagyságrendekkel emelkedett a századfordulós

csúcspontig, ami után a beszerzések magas szinten állandósultak (1912/13-ig átlag 26 mű/év). 126A 7. táblázat alapján A szegedi könyvtár az 1912/13-as tanévtől beszerzéseit radikálisan és tervszerűen visszafogta, és azok mértékét a világháború egész ideje alatt alacsony, de állandó szinten tartotta (5 mű/év). A beszerzések teljes megszüntetésére csak a világháború legvégén kényszerült az iskola. Kőszegen csak két évvel később az 1914/15-ös tanévtől tapasztalható jelentősebb visszaesés az állományfejlesztés terén, de ezután a beszerzéseket továbbra is sikerült állandó intenzitással és közepes mértékben folytatni (1917-ig átlag 10 mű/év). A kőszegi könyvtár kevésbé érzékenyen reagált a háborús eseményekre, aminek következtében az 1912/13-as tanévtől kezdve öt éven keresztül a beszerzések mértékét tekintve megelőzte a szegedi könyvtárat. A beszerzések hasonló mérete jelzi, hogy minkét

iskola fontosnak tartotta a legszükségesebb folyóiratok beszerzését és ezzel a szakmai színvonal megtartását. Az idegennyelvű szaporulat 127 A szegedi könyvtár beszerzéseiben az 1874/75-1883/84-es tanévek között egészen elenyésző volt az idegennyelvű művek aránya (2 mű/év), az állományépítéskor ezek beszerzése nem szerepelt a tervek között. A 80-as évek második felétől 10 éven keresztül ugyan rendszeresebben jelennek meg az állományban főként német nyelvű művek, de a beszerzés továbbra is tervszerűtlenül történt és néhány év kivételével egészen alacsony szinten maradt (1884/85-1894/95 között 4 mű/év). A kőszegi könyvtár első évtizedében tervszerűtlenül és kis mértékben gyarapodott idegennyelvű könyvekkel (1876/77-1885/86 között 2 mű/év), és a beszerzések többsége az alapítás első éveiben történt, majd 1886/87-től 15 éven keresztül (1902/03-ig) egyáltalán nem fejlődött ez az állományrész.

Szegeden az évszázad utolsó éveiben megkezdődött az idegennyelvű állomány fokozatos építése. Az 1897/98-as tanévtől tervszerűen -két éves ciklusokban- közel azonos mértékű 127Az 5. táblázat alapján beszerzésekkel fejleszteni kezdték az állománytípust, amely 1911 tavaszáig évente átlag 12 művel szaporodott. A kőszegi könyvtár az 1900-as évek első évtizedében kísérletet tett a 15 éve elhanyagolt idegennyelvű állomány fejlesztésére, de a megindult lassú fejlődés néhány év alatt megfeneklett. Mindezek ellenére a könyvtár ennek a csekély fejlesztésnek köszönhette idegennyelvű állományának gerincét (1902/03-1909/10 között 2 mű/év). Az idegennyelvű állomány reagált legérzékenyebben a világháborús helyzetre. Kőszegen már 1911-től teljesen, Szegeden pedig az 1912/13-as tanévben bekövetkezett radikális csökkentés után két év alatt megszűntek az ilyen irányú beszerzések. A könyvtárak

gyarapításának jellemzői. Az iskolai könyvtárak fejlesztése csak az oktatási intézmények működési feltételeinek rendeződése után indulhatott meg, ami a polgári iskolák társadalmi és állami támogatásának függvénye volt. A kezdeti időszakban ezért nem tapasztalható tervszerű fejlesztés egyik könyvtárban sem. A beszerzések mértéke évről-évre sokat változott az adományozók számának, és az adományok nagyságának megfelelően. A könyvtárak tervszerű fejlesztése közben is jelentkeznek ciklikusan ismétlődő beszerzési mélypontok. Ennek magyarázata az lehet, hogy az iskolák egy-két évre visszamenőleg felhalmozták a könyvtár fejlesztésére szolgáló anyagi keretüket és az így összegyűlt összeget egyszerre használták fel beszerzésekre (a szegedi könyvtár esetében jól megfigyelhető a kétéves ciklus), másfelől magyarázhatja a jelenséget váratlan anyagi források megjelenése (adományozók-példa: könyvtárat

adományozott valaki). A beszerzések változó intenzitása ott is jelentkezik, ahol a könyvtár nagy költségvetéssel működhetett. Ezek a könyvtárak megengedhették maguknak a viszonylag tervszerűtlen gyarapítást, mivel a gyarapítandó állományok eredeti állapotukban is teljesen alkalmasak voltak az igények kielégítésére, ennél fogva a könyvtáros szabadon dönthetett a beszerzésekről. Az állományfejlődés alapvonásai128 A két iskola könyvtárának állományfejlődése a mennyiségek tekintetében nagy eltérést mutat. A kőszegi könyvtárba a korszak végéig 1863 mű került 129, míg a szegedi iskola -pontosan kétszer ekkora- 3722 műből álló állományt tudott kialakítani a dualizmus korában 130. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a szegedi könyvtár jobb pénzügyi feltételek között létezhetett. A könyvtárfejlesztés periódusainak és színvonalának megvilágításához az állomány kialakulási folyamatának részletes

elemzése szükséges. Ezt teszi szükségessé az a tény is, hogy a két könyvtár korszakos szaporulatából egyes állománycsoportok arányaikban hasonló mértékben fejlődtek, ami -figyelembe véve a nagyon eltérő pénzügyi lehetőségeket- egységes gyarapítási irányelvek létére enged következtetni: 1. a humán csoport mindkét könyvtár teljes szaporulatából azonos mértékben részesedett (Kőszegen a szaporulat 45%-a, Szegeden 44%-a), 2. hasonlóan a szépirodalmi csoporthoz (Kőszegen 45 %, Szegeden 40 %) 3. mindkét iskolai könyvtár azonos súlyt fektetett a humán és szépirodalmi állománycsoport fejlesztésére (Kőszeg 45-45 %, Szeged 44-40 %). 131 Ezek az adatok azt is egyértelműen bizonyítják, hogy a két vizsgált polgári iskola könyvtárának funkciója megegyezett: elsődleges céljuk a tanulók általános műveltségének kialakításához és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges feltételek biztosítása volt. Az

állományfejlesztés egyedi sajátosságai, különbségei a könyvtárak és ezzel az iskolák szakmai, társadalmi, oktatáspolitikai céljait tükrözik. 128A 12. táblázat alapján táblázat 1309. táblázat 13112. táblázat 12911. A legnagyobb különbség(6%) a reál állománycsoport alakulásában tapasztalható, jóllehet a polgári iskolai könyvtárak gyűjtőköre -funkciójuknak megfelelően- erre az állománycsoportra csak másodlagosan terjedt ki. A kőszegi könyvtár kevesebb olyan művel gazdagította állományát( a szaporulatból 10%kal), amelyek a polgári (kereskedő, iparos) szakmákhoz közvetett segítséget nyújthattak, és az erre irányuló oktatáshoz a tanárok számára segítséget jelenthettek. Szegeden a reál állomány a korszakos szaporulat 16 %-ával részesedett, ami rávilágít arra, hogy a szegedi polgári iskola nagyobb súlyt fektethetett az oktatás profiljának megfelelő állomány kialakítására, és az ehhez szükséges

szakmai felkészülésre. Ez a különbség nem abból adódott, hogy a szegedi polgári a rá épülő felsőbb kereskedelmi iskolával is kiegészült, mivel a két iskola -és ezzel könyvtáraiknak- szétválása után is változatlan mértékben szaporodott a megmaradt polgári iskola állománya a reál csoportba sorolt művekkel 132 A folyóiratok szaporulatból való részesedése az iskolák oktatási színvonalára enged következtetni, mivel ezek főként a legújabb ismereteket tartalmazó pedagógiai és tudományos szaklapok voltak. Ezt az állománycsoportot a kőszegi könyvtár nagyobb mértékben szaporította (a korszakos szaporulat 15%-át tette ki) mint a szegedi (9.6%), ami azt a következtetést vonja maga után, hogy a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kőszegi iskola az ilyen típusú beszerzésekkel igyekezett megfelelő szinten tartani a tanárok és ezzel az iskola színvonalát. A szegedi könyvtár ebből a célból megengedhette magának az

igényesebb -főleg a reál állományba sorolható- művek megvásárlását. Az iskolák idegennyelvű szaporulata tájékoztatást nyújt az iskolák nemzetiségi összetételéről és a hozzájuk fűződő politikai hozzáállásról is. A szegedi könyvtár beszerzéseinek 64%-át tették ki az idegennyelvű művek, míg kőszegen csak 1.7%-át Az anyanyelvi szempontokat figyelembevevő állománygyarapítást nagy mértékben befolyásolta a pénzügyi helyzet, ezért nem lehet kijelenteni, hogy a kőszegi könyvtár szándékosan elhanyagolta volna azt a politikai -és nemzetiségi !- célt, amely a magyar nyelv megfelelő szintű elsajátítását jelentette. 1329. táblázat Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a kőszegi idegen ajkú lakosság őslakos németekből állt, akik a magyarsággal szoros kapcsolatban -állandó érintkezésben- éltek, míg a szegedi iskolában tanuló nemzetiségeket a délvidékről érkezett -és ott elszigetelten, egy tömbben

élőfőleg németek( de szerbek, románok, olaszok is) alkották, akiknek a dualizmuskori gazdasági robbanás idején alapvető érdekük volt a magyar nyelv megfelelő szintű elsajátítása. Nagy mértékben befolyásolta az idegennyelvű állomány alakulását a reál csoportban tartozó művek száma is, mert ezek nagy része német nyelven íródott. A könyvtárak funkcióváltozásai az állományfejlesztési tendenciák tükrében A 80-as évek közepéig a két iskolai könyvtár hasonló ütemben fejlődött csekély éves szaporulatuk mindkét esetben a szépirodalmi, folyóirat és reál állománycsoportokat gyarapította. A humán művek beszerzésére egyre kisebb súlyt fordítottak, az idegennyelvű állomány pedig nem fejlődött. A két könyvtár fejlődése között annyi különbség megfigyelhető, hogy Kőszegen a humán, reál és folyóirat állományok alakítását tervszerűbben végezték, mint Szegeden. A könyvtárfejlesztési tendenciák azt

mutatják, hogy az iskolák a megalakulásukat követő évtizedben azonos súlyt fordítottak az erkölcsi nevelés, az általános műveltség és a szakmai fejlődés feltételeinek biztosítására. A 80-as évek közepétől a 90-es évek végéig tartó időszakban ellentétes állománygyarapítási tendencia valósult meg a vizsgált intézményekben. Kőszegen a beszerzések szüneteltek, míg Szegeden megkezdődtek a tervszerűen folytatott egyre jelentősebb vásárlások, amelyekkel növekvő mértékben fejlesztették a szépirodalmi és a humán állományt, emellett - ugyan kisebb mértékben - az idegennyelvű állomány kialakítása is megkezdődött. A a reál és folyóirat állomány gyarapítása ebben a periódusban kisebb jelentőséghez jutott. Szegeden a könyvtár ebben az időszakban a diákok erkölcsi valamint nemzeti(németek) nevelését és általános műveltségének kialakítását szolgálta. A századfordulótól a világháború kitörése

körüli évekig szintén ellentétes tendenciák valósultak meg az állományfejlődésben. A kőszegi könyvtárban megkezdődött beszerzések a szépirodalmi, humán és a folyóirat csoportokba sorolható művek számát nagy mértékben növelték, míg a reál és az idegennyelvű állomány csak kisebb mértékben fejlődött. Szegeden a gyarapítási virágkor véget ért, a csökkenő mértékű beszerzésekből legjelentősebb mértékben a reál, a folyóirat és az idegennyelvű csoport részesült, míg a szépirodalmi és humán állomány fokozatosan kisebb szerephez jutott. Kőszegen a könyvtár továbbra is az erkölcsi nevelés, az általános műveltség és a szakmai fejlődés feltételeit biztosította, míg a szegedi beszerzések a színvonalasabb oktatásra irányultak. A háború kitörését megelőző évektől a korszak végéig mindkét könyvtárra a beszerzések csökkenése volt jellemző, ám a csökkenés mértékében jelentős különbség

valósult meg. A kőszegi könyvtár -amely kevésbé reagált érzékenyen a válságos évekre- szépirodalmi, humán és folyóirat beszerzéseit csak kis mértékben fogta vissza, és ezzel továbbra is számottevően gyarapodtak a könyvtár ezen állományai. Különösen érzékenyen csak a reál és az idegennyelvű csoportot érintette a világháború, mivel ezek bővítése lényegében megszűnt. A szegedi könyvtár a kőszegivel ellentétben hirtelen reagált a háborús válságra, és az állománygyarapítás egyedül az alacsony szintű folyóirat beszerzésekben valósult meg, mivel a többi csoport bővítését teljesen megszüntette. A válság időszakában az állománygyarapítási tendenciák arról tanúskodnak, hogy a kőszegi könyvtár megpróbálta továbbra is szinten tartani a diákság erkölcsi nevelését, általános műveltségét és az oktatás színvonalát szolgáló beszerzéseit, állománygyarapítás már nem igazodott könyvtár

céljaihoz. míg Szegeden az Irodalomjegyzék A kisdedóvásról szóló 1891.évi XVtc / Kelemen Elemér in.: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből:Évfordulók,események 1991 Neveléstörténeti füzetek 11 -Bp, OPK és Múzeum, 1992 35-44p A magyar nevelés és iskolatörténet kronológiája 996-1996 / Mészáros István Bp., Nemzeti Tankönyvkiad., 1996 A polgári fiúiskola és reformja / Gulgits Antal .-in: sz/41/1913/14/4-11p A polgári iskola reformja: Rövid népies káté a polgári iskolai tanárok budapesti körének megbízásából / Mezey Lajos .- in: K / 1907/08 / 2-4p A Szeged Városi Polgári Fiúiskola értesítői 1872-1919 SZ / 1 / 1872/73 - SZ / 49 / 1918/19 A tanuló ifjúság és az ifjúsági irodalom / .igazgató -in: sz/29/1901/02/5-8p Az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Fiú- és Leányiskola értesítői 1876-1918 K / 1 / 1876/77 - K / 42 / 1918/19 Az elemi népoktatásügy Vas megyében 1867-1890 / Regős János

.-Szombathely, 1964 Eötvös József oktatáspolitikai nézetei a reformkorban / Bányai Miklós in: Ercsi Eötvös Füzetek 1. -Bp, Ercsi, 1993 Hazánk közoktatásügye a második világháborúig / Somogyi József Bp., Eggenberg, 1942 Iskolai könyvtárak a magyar neveléstörténetben / Mészáros István .-in: Könyvtárostanárok Füzete 1. 9-12p Könyvet a népnek / Dolinay Gyula .-Bp, Wilckens, 1879 Kőszeg fejlődéstörténetének vázlata / Horváth Detre .-Szeged, Városi NyRt, 1930 Kőszeg népességének fejlődése és összetétele / Thirring Gusztáv .-Bp, Hornyánszky Rt, 1932 Középiskoláink könyvtárai / Morvay Győző .-Bp, Atheneum, 1898 Magyar könyvtártörténet / Csapody-Tóth-Vértesy .-Bp, Gondolat, 1987 Magyarország köz és magánkönyvtárai 1885-ben / György Aladár .-Bp, Atheneum, 1886 Magyarország közoktatásügye a világháború óta / Kornis Gyula Bp.,Magyar Pedagógiai Társ., 1927 Pedagógiai lexikon II. / Nagy Sándor - Bp, Akadémia

Kiad, 1977 Pedagógiai lexikon III. / - Bp, Akadémia Kiad, 1977 Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája XII. Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája XVII. .-Bp, Révai, 1925 .-Bp, Révai, 1925 Széchenyi ürügyén a nemzetnevelés négy változatáról / Mészáros István in: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből:Évfordulók,események 1991 .Neveléstörténeti füzetek 11 -Bp, OPK és Múzeum, 1992 3-14p Szeged Története III. 1849-1919 / Gaál Endre -Szeged, 1990 Vas megye népessége a XIX.században 1804-1870 / Kovács Tibor -Szombathely, VMT, 1972 Vasvármegye: Magyarország vármegyéi / Sziklay J.-Borovszky S .-Bp, Apolló, 1898 Jegyzetrövidítések E.Jo / -- Eötvös József oktatáspolitikai nézetei a reformkorban / Bányai Miklós Ercsi Eötvös Füzetek 1. -Bp, Ercsi, 1993 E.V / -- Az elemi népoktatásügy Vas megyében 1867-1890 / Regős János .Szombathely, 1964 H.kö / -- Hazánk közoktatásügye a második

világháborúig / Somogyi József Bp., Eggenberg, 1942 Iskolai könyvtárak a magyar neveléstörténetben / Mészáros István .-in: Könyvtárostanárok Füzete 1. 9-12p I.k / -- K / értesítő szám/évszán/lap -- in: Az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Fiú- és Leányiskola értesítői 1876-1918 K.-1891 / -- A kisdedóvásról szóló 1891.évi XVtc / Kelemen Elemér in: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből:Évfordulók,események 1991 .Neveléstörténeti füzetek 11 -Bp, OPK és Múzeum, 1992 35-44p K.f / - -Kőszeg fejlődéstörténetének vázlata / Horváth Detre .-Szeged, Városi Ny.Rt, 1930 K.k / -- Középiskoláink könyvtárai / Morvay Győző K.n / -- Kőszeg népességének fejlődése és összetétele / Thirring Gusztáv .-Bp, Hornyánszky Rt., 1932 M.k / -- Magyar könyvtártörténet / Csapody-Tóth-Vértesy .-Bp, Gondolat, 1987 Mo.km / -- Magyarország köz és magánkönyvtárai 1885-ben / György Aladár .-Bp, Atheneum,

1886 Mo.kö / -- Magyarország közoktatásügye a világháború óta / Kornis Gyula Bp.,Magyar Pedagógiai Társ., 1927 P.fref / -- A polgári fiúiskola és reformja / Gulgits Antal P.l2 / -- Pedagógiai lexikon II. / Nagy Sándor - Bp, Akadémia Kiad, 1977 P.l3 / -- Pedagógiai lexikon III. / - Bp, Akadémia Kiad, 1977 Po.ref / -- A polgári iskola reformja: Rövid népies káté a polgári iskolai tanárok budapesti körének megbízásából / Mezey Lajos .- in: K / 1907/08 / 2-4p R12 / -- Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája XII. R17 / -- Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája XVII. .-Bp, Atheneum, 1898 .-in: sz/41/1913/14/4-11p .-Bp, Révai, 1925 .-Bp, Révai, 1925 Sz.t / -- Szeged Története III. 1849-1919 / Gaál Endre -Szeged, 1990 Sz.ün / -- Széchenyi ürügyén a nemzetnevelés négy változatáról / Mészáros István in: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből:Évfordulók,események 1991

.Neveléstörténeti füzetek 11 -Bp, OPK és Múzeum, 1992 3-14p SZ/ értesítő szám/évszám/lap -- A Szeged Városi Polgári Fiúiskola értesítői 1872-1919 T.i / -8p A tanuló ifjúság és az ifjúsági irodalom / .igazgató -in: sz/29/1901/02/5- V. / -- Vasvármegye: Magyarország vármegyéi / Sziklay J.-Borovszky S Apolló, 1898 V.n / -- Vas megye népessége a XIX.században 1804-1870 / Kovács Tibor Szombathely, VMT, 1972 .-Bp, 1. táblázat 133 350 315 Szépirodalom-Kôszeg 300 Szépirodalom-Szeged 250 200 153 150 109 100 98 96 81 70 56 26 8 9 8 14 11 10 1908/1909 1907/1908 1906/1907 1905/1906 1902/1903 1901/1902 1900/1901 1898/99 1897/98 1896/97 1895/96 A táblázatok az évkönyvek beszerzési jegyzékei alapján készülte. Ezenkívül forrásul szolgáltak a leltári adatok is. A könyvtári állományok szaporulatát összesítve vizsgálom Szegeden volt önképzőköri, ifjúsági, tanári könyvtár. Kőszegen volt

ifjúsági, tanári könyvtár 7 2 1909/1910 25 0 1894/95 0 1893/94 0 1892/93 0 1891/92 0 1890/1891 1 25 16 12 8 0 1889/1890 3 1888/1889 1884/1885 1881/82 1882/1883 1880/81 0 1879/1880 0 1878/1879 1 1877/1878 75/76 1874/75 1873/74 1872/73 133 1876/1877 2 1887/1888 9 0 14 1886/1887 11 28 26 1885/1886 19 1883/1884 19 35 22 1899/1900 33 23 54 49 43 36 1904/1905 41 23 54 45 1903/1904 60 57 50 199 0 26 62 37 1909/1910 65 59 1908/1909 200 1907/1908 218 1906/1907 3 98 1905/1906 90 1904/1905 307 1903/1904 85 1902/1903 0 29 1901/1902 44 1900/1901 30 1898/99 51 1899/1900 32 1897/98 0 103 1896/97 24 1895/96 0 1894/95 77 1893/94 16 1892/93 5 104 1891/92 12 17 1890/1891 37 1889/1890 104 1888/1889 85 1887/1888 35 1886/1887 100 1885/1886 76 1884/1885 51 1883/1884 23 1882/1883 1881/82 1880/81 24 1879/1880 0 1878/1879 1877/1878 1876/1877 76 75/76 1874/75 1873/74 50

1872/73 2. táblázat 450 400 416 Szaporulat-Kôszeg Szaporulat-Szeged 350 300 293 310 250 218 235 186 199 150 167 124 135 75 87 94 50 64 23 15 34 0 1881/82 20 1 2 3 1 1908/1909 Reál-Szeged 1907/1908 0 6 1906/1907 9 1905/1906 6 1904/1905 4 1903/1904 6 1902/1903 30 1901/1902 9 1900/1901 0 1898/99 12 1899/1900 0 1897/98 3 1896/97 0 1895/96 8 1894/95 20 1893/94 0 1892/93 18 1891/92 2 0 4 1890/1891 4 1889/1890 11 1888/1889 8 1887/1888 1 1886/1887 10 1885/1886 2 3 1884/1885 6 1883/1884 0 1882/1883 7 1880/81 2 1879/1880 5 3 1878/1879 2 1877/1878 1876/1877 75/76 1874/75 1873/74 1872/73 3. táblázat 90 85 80 Reál-Kôszeg 74 70 60 50 40 33 35 31 31 24 27 18 20 13 4 8 6 7 2 3 1908/1909 1907/1908 1500 1906/1907 1905/1906 1904/1905 1903/1904 1902/1903 Összesen-Szeged 1901/1902 1900/1901 951 1898/99 1102 1899/1900 2000 1897/98 1395 1320 1896/97 544 440 331363 1895/96

767 654663 1894/95 1893/94 1892/93 1891/92 1890/1891 1000 1889/1890 1888/1889 1887/1888 1886/1887 1885/1886 1884/1885 307 272 260 184 108 68 73 96 51 24 1883/1884 500 1882/1883 1881/82 1880/81 1879/1880 1878/1879 1877/1878 1876/1877 75/76 1874/75 1873/74 0 1872/73 4. táblázat 3500 3000 3080 Összesen-Kôszeg 2770 2500 2635 2204 2328 2037 1621 172 154 1527 1480 1446 1320 1247 1185 1102 1091 1065 1032 945 855 806832 756 727 599629 227227228 184201217217 133 0 2 0 0 0 2 1 0 2 1 1909/1910 8 1908/1909 11 1907/1908 0 1906/1907 0 1905/1906 0 1904/1905 4 1903/1904 3 1902/1903 Idegennyelvû-Kôszeg 1901/1902 5 1900/1901 0 1898/99 30 1899/1900 0 1897/98 0 1896/97 0 3 1895/96 3 1894/95 2 1893/94 1 0 1892/93 0 1891/92 10 1890/1891 0 1889/1890 2 1888/1889 1 1887/1888 3 1886/1887 5 1885/1886 1 0 1884/1885 0 1883/1884 1 1881/82 1 2 1882/1883 3 1880/81 0 1879/1880 50 1878/1879 3 1877/1878 1876/1877

0 75/76 1874/75 1873/74 1872/73 5. táblázat 60 Idegennyelvû-Szeged 51 43 40 30 24 20 11 9 5 7 0 1 74 51 15 14 18 1909/1910 20 1908/1909 0 61 1907/1908 0 30 1906/1907 32 1905/1906 40 1904/1905 100 1903/1904 32 1902/1903 1 16 1901/1902 13 1900/1901 17 1898/99 0 58 1899/1900 0 1897/98 10 1896/97 2 1895/96 59 1894/95 Humán-Kôszeg 1893/94 6 9 1892/93 40 1891/92 60 1890/1891 14 15 12 12 1889/1890 20 1888/1889 36 1887/1888 33 34 1886/1887 40 1885/1886 1884/1885 1883/1884 16 1882/1883 3 1881/82 8 1880/81 140 1879/1880 0 1878/1879 1877/1878 20 1876/1877 31 75/76 1874/75 1873/74 1872/73 6. táblázat 160 Humán-Szeged 142 120 126 105 109 97 80 68 73 56 64 50 55 36 41 32 31 15 0 75/76 2 1909/1910 0 0 0 0 0 1908/1909 30 1907/1908 39 1906/1907 5 1905/1906 6 1904/1905 12 1903/1904 10 1902/1903 40 1901/1902 9 1900/1901 6 1898/99 20 1899/1900 7 1897/98 10

1896/97 1895/96 6 1894/95 1893/94 1892/93 10 1891/92 0 1890/1891 0 0 1889/1890 0 5 4 4 1888/1889 10 1887/1888 6 1886/1887 4 1885/1886 5 1884/1885 5 1883/1884 1882/1883 0 0 1881/82 2 1880/81 35 1879/1880 0 1878/1879 5 1877/1878 1876/1877 0 1874/75 1873/74 1872/73 7. táblázat 40 39 37 Folyóirat-Kôszeg Folyóirat-Szeged 30 29 25 26 20 19 17 15 14 12 13 9 10 7 6 4 5 3 2 0 8. táblázat Szeged 450 416 400 Szaporulat Folyóirat Idegennyelvû 350 31 310 307 300 293 250 235 218 218 200 199 186 167 150 135 124 104 100 121 103 85 85 77 76 76 104 75 65 43 9 08/1909 07/1908 06/1907 05/1906 04/1905 0 29 26 17 7 10/1911 30 09/1910 37 03/1904 02/1903 00/01 01/1902 99/1900 98/99 6 3 94/95 4 3 93/94 92/93 2 0 91/92 5 1 10 9 3 90/91 6 0 11 0 89/90 5 4 88/89 8 4 87/88 5 1 86/87 3 0 82/83 80/81 77/78 2 0 75/76 5 0 1874/75 1872/73 1873/74 4 0 85/86 24 12 2 1 0 0 32

84/85 35 51 40 39 37 30 26 24 17 20 5 4 2 97/98 51 83/84 50 9. táblázat Szeged 450 400 350 315 300 307 293 250 235 218 218 200 199 186 167 153 150 142 135 124 126 26 20 07/1908 06/1907 05/1906 03/1904 08/1909 10 7 9 01/1902 97/98 94/95 93/94 92/93 99/1900 13 9 64 37 36 31 31 27 73 65 02/1903 35 9 8 91/92 12 68 61 56 54 18 20 18 90/91 8 74 98/99 45 40 97 96 85 04/1905 98 56 58 41 36 32 89/90 26 11 8 85/86 84/85 83/84 24 14 12 11 15 3 2 1 51 88/89 40 32 35 36 82/83 80/81 77/78 75/76 1872/73 0 1874/75 35 34 31 33 33 24 23 19 12 9 8 7 6 3 1 60 59 87/88 51 105 103 75 57 1873/74 50 77 76 76 109 85 85 86/87 70 104 00/01 104 100 10. táblázat Kőszeg 22 16 13 12 3 0 0 0 4 1 2 32 20 26 8 3 23 8 1 6 6 30 25 62 49 32 31 15 14 16 4 8 18 14 6 2 3 1909/1910 37 1908/1909 200 1907/1908 59 1906/1907 50 1905/1906 60 1904/1905 90 1903/1904 44 1902/1903 1 0 29 28 1901/1902

30 1900/1901 51 1899/1900 80 1898/99 100 1897/98 15 10 1896/97 33 1895/96 0 1894/95 4 1 1893/94 0 1892/93 0 1891/92 6 1890/1891 1 9 4 3 1889/1890 12 1888/1889 2 17 16 1887/1888 14 1886/1887 23 19 1885/1886 160 1884/1885 180 1883/1884 5 3 2 0 1881/82 40 1882/1883 5 1880/81 24 23 20 16 1879/1880 2 1878/1879 0 1877/1878 20 1876/1877 11. táblázat Kőszeg 199 Humán Reál Szépirodalom Szaporulat 140 120 109 98 87 94 81 74 64 54 43 41 50 34 25 21 11 15 4 2 12. táblázat 134 Az egyes trendek aránya a szaporulatokhoz viszonyítva Kőszegen Szegeden Teljes szaporulat a korszakban: 1863 mű Teljes szaporulat a korszakban: 3722 mű Ebből tartozik Ebből tartozik a humán csoportba:840 mű - 45% a humán csoportba:1636 mű - 44% a reál csoportba:185 mű - 10% a reál csoportba: 593 mű - 16% a szépirodalmi csoportba:838 mű - 45% a szépirodalmi csoportba: 1493 mű - 40% az idegennyelvű csoportba:32 mű -

1,7% az idegennyelvű csoportba: 240 mű - 6.4% a folyóirat csoportba: 286 mű - 15% folyóirat csoportba: 359 mű - 9.6% 134 A 8., 9, 10, 11 táblázat alapján a 13. grafikon Szeged-Kőszeg sz.öss k.össz 600 500 472 400 328 300 294 237 230 200 195 174 150 130 100 113 111 76 74 0 1873/1874 1876/77 1879/80 1880/1881 1882/83 1885/86 1891/92 1897/98 02/1903 14. grafikon 500 450 400 350 300 250 206 200 211 178 173 167 150 121 121 100 84 89 80 54 50 25 0 1873/74 1880/81 1885/86 1891/92 1897/98 1903/1904 15. grafikon 140 123 120 120 100 85 81 80 71 68 60 53 43 40 20 51 23 46 42 27 19 0 1876/77 1879/80 1882/83 1885/86 1891/92 1897/98 02/1903 16. grafikon Szeged 350 értelmiség önálló munkás,sz 322 300 250 200 150 194 190 157 122 108 100 73 65 50 50 55 45 42 1885/86 1891/92 76 39 23 0 1873/74 1880/81 1897/98 1903/1904 17. grafikon Kőszeg 120 118 értelmiségi 112

önálló munkás,szolgáló 100 91 80 68 61 60 46 40 39 34 29 23 25 35 31 27 23 20 0 1876/77 1879/80 1882/83 1885/86 1891/92 1897/98 02/1903