Szociológia | Tanulmányok, esszék » A népesedés-helyzet Magyarországon

A népesedés-helyzet Magyarországon Tartalomjegyzék: - Bevezető.1 oldal - A demográfiai robbanás következményei.1 oldal - A megoldás kulcsa.2 oldal - A mai Magyarország területén a népesség alakulása.3 oldal - Népszámlálás - Mikrocenzus.3 oldal - A népességfogyás okai Magyarországon.3 oldal - A termelékenységben mutatkozó területi különbségek.4 oldal - Kilátási zavarok.4 oldal - Az ezredforduló után várható kedvező fordulat.6 oldal Bevezető: A világban hatalmas átalakulási folyamat megy végbe: a fejlett országban az ipari társadalom iparon túlivá válása. Jellemzője az idő gyorsulása és az átfogó válságfolyamat felerősödése Howard L. Parsons a jelenkor globális válságáról szól, melyet a terjedő szegénység, a termelőerők, a javak és a lehetőségek egyenlőtlen elosztásából fakadó problémák, a megfosztottság az emberi jogoktól, a katonai tömegpusztítás fenyegetése, a természeti környezet ijesztő

mértékű pusztulása és az emberek közötti elidegenedés jellemez. A világ előtt álló ködös jövőről szerencsésebb a józan óvatosság, más vonatkozásokban szkepticizmus jegyében fogalmazni. A demográfiai robbanás megingathatja a földi élet alapjait A XX. században és a század végén is a szegények túlnépesedésével, a csecsemőhalandóság és a járványok drasztikus csökkenésével, biológiai robbanás történt. Ugyanakkor a fejlett világban a jólét emelkedésével, az egészségügy fejlődésével, az életkor megkétszereződésével, a megváltozott életmód hatására a népesség számának stabilizálódása következett be. A népességrobbanás következtében az emberiséget tragikus veszély fenyegeti, minthogy a világ élelmiszer-termelése egy idő múlva képtelen lesz lépést tartani a szükséges igényekkel. 1 A termékenységi mutatók közötti eltéréseket mutatja, hogy Afrikában a legnagyobb a népszaporulat (évi

2,9 százalék), majd Latin Amerika következik. Naponta 250 ezer ember születik, s a Föld lakossága évente százmillióval nő. Ugyanakkor a fejlett országban élnek a legtovább az emberek. A férfiak közül a leghosszabb életet a japánok remélhetnek: várható átlagos életkoruk 76,3 év Őket az izraeliek követik 75,1 és a svédek 74,9 évvel A nők között is a japánok vezetnek, átlagos életkoruk eléri a 83 évet Őket követik a francia nők 82, majd a svájciak 81,7 esztendővel. Földünk optimális esetben hét-nyolc milliárdos populációt lenne képes ellátni, ha a mai monokulturális gazdálkodás helyett a fajtagazdag termelés lenne az uralkodó. Az igények kielégítésére az élelmiszer-termelést meg kellene háromszorozni, de a tudományos becslések szerint a Föld teljes fotoszintetikus termelőképességének negyven százalékát már igénybe vette az emberiség. A megoldás kulcsa: a világ népesedési ütemének lassulnia kellene, ugyanis

az előzőkből következik, hogy az emberiség nagy többsége számára a túlnépesedés zárja el a normális emberi élet megteremtésének lehetőségét. A demográfiai robbanás a fejlődő, tehát az elmaradott régiókat és országokat érinti közvetlenül. Tapasztalhatók kedvező változások is, s ma már ezen elmaradott régiókban a házaspárok 55 százaléka él valamilyen fogamzásgátlási módszerrel. Az eredmény: öt-hat gyermek helyett a termelékenységi ráta - fele részben a családtervezési programok hatására három-négyre csökken. A világon azonban 350 millió házaspárnak még ma sincs semmi lehetősége, hogy hozzájusson a korszerű családtervezésű módszerekhez. Rajtuk kívül még 120 milló nő venné igénybe a családtervezési-fogamzásgátló információkat és módszereket, ha azokhoz könnyebben lehetne hozzáférni, illetve ha családok és közösségek, elsősorban a katolikus egyház nem tiltaná azokat. Csak egy példát erre:

a Vatikán 1994. július 7- én egy sajtó tájékoztatón "biológiai gyarmatosítással" vádolta a Nyugatot amiatt, hogy a családtervezés nevében abortuszra és fogamzásgátlók használatára ösztönzi a világ lakosságát A fejlett államok zsarolják a fejlődő országokat és csak akkor hajlandók gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtani nekik, ha alkalmazzák a nem természetes családtervezési módszereket. Ez a konzervatív szemlélet is felelős azért, hogy a világon évente 50 millió abortuszt hajtanak végre, nagy számban veszélyes körülmények között. Ez is a megelőzés fontosságát támassza alá A túlnépesedés - a világ gazdag népességének a szegény többség feletti uralkodá- 2 sával együtt - számtalan negatív következmény további kulminálódásához vezet ( ilyen a környezet szennyezés, a Föld tartalékainak elhasználódása, kiapadása, a munkanélküliség növekedése, a nagyvárosi gettókba és

bádogvárosokba zsúfolódó szegények és hajléktalanok számának növekedése, az éhező tömegek migrációja a fejlett országokba, ami újabb szociális, politikai és etnikai robbanások előidézője lehet), végső soron egy problémák együttesének felerősödéséhez az emberiség jövőjének veszélyeztetéséhez vezet el. A mai Magyarország területén a népesség száma az 1980-as évek elején volt a legmagasabb (10 millió 710 ezer). Az 1990-es népszámlálás 340 ezres létszámcsökkenést regisztrált Hablicsek László számítása szerint 2020-ig a természetes fogyás 830 ezer lesz, s akkor az ország népessége várhatóan 9,5 millió lesz. Az 1990. évi népszámlálástól a mikrocenzusig eltelt hat és egynegyed év alatt többen haltak meg vagy vándoroltak ki az országból mint amennyien születtek vagy nálunk telepedtek le. Ugyan ebben az időszakban több lakás épült mint amennyi megszűnt. A mikrocenzus a népesség demográfiai

iskolázottsági, foglalkozási adatait, a háztartások, a családok és a lakások, lakáskörülmények jellemzőit vizsgálta, összehasonlította. A népességfogyás okai Magyarországon A népességcsökkenésének egyik oka az élveszületések mind kisebb száma. E kedvezőtlen folyamatban igen nagy szerepe van annak, hogy jelentősen csökkent a szülőképes, illetve a házasodási korban lévők száma. Az alacsony gyermekvállalás a potenciális, felnőttek részben mentalitás, értékrend változásának következménye (női emancipáció, individualizálódás) részben gazdasági okokra vezethető vissza, a gyermeknevelés költségei tetemesen megnőttek, a szülők többségének anyagi helyzete romlott. Hosszabb távon a gyermekvállalás valamelyest akkor javulhat, ha a gazdasági helyzet javul, a társadalmi konfliktusok elviselhető szintre csökkennek, ha kialakul a jövőre vonatkozó bizakodó légkör, ha gyermekbarát társadalmi szemlélet formálódik.

Ezek szorosan összefüggnek a népesség öregedésével, az öregedési folyamat erősödésével. A népesség több mint hat év alatti csökkenése korcsoportonként eltérő változásokat idézett elő. A népesség csökkenését okozó termelékenységi, népszaporodási problémák mellett a munkaerő-utánpótlást jelentő fiatalok és az aktív koruk derekán élő felnőtt korúak száma is csökkent. A halandóság növekedés fő oka a középkorú férfiak továbbélésének folyamatos rosszabbodása. A válságos helyzetet előidéző fő rizikófaktorok: az alkoholizmus, a dohányzás és az egész- 3 ségkárosító táplálkozás. A férfiak halálozásának korévenkénti alakulása - jelentéktelen eltéréssel - a teljes 30-75 éves korintervallumban érzékelhető volt 1992-ben A gyermekek Magyarországon is jellemzően házassági kapcsolatban születnek meg. Immár hosszabb ideje megfigyelhető a házasok arányának csökkenése, ami mind a

férfiaknál, mind a nőknél a házasságot nem kötöttek, azaz a nőtlen, illetve hajadonok számának növekedésében mutatkozik meg. Az özvegy családi állapotú nők arányának emelkedése a középkorú férfiak halandósági mutatói romlásának következménye. Az elváltak arányának emelkedését -mind a férfiaknál mind a nőknél- a válások számának egy ideje megfigyelhető kismértékű csökkenése ellenére az újraházasodások számának hosszabb ideje megfigyelhető visszaesése okozza. Abból, hogy az elvált nők termelékenységi mutatója tartósan emelkedik, arra lehet következtetni, hogy folyamatosan változik a válás társadalmi megítélése: a rossz, félresikerült házasságok felbontását a régebbi szokásokkal ellentétben a gyermek vagy gyermekek léte nem befolyásolja. A termelékenységben területi különbségek is tapasztalhatók. Legkevesebb gyermeket a Budapesten élő nők vállalnak, a dél-dunántúli és a délkelt-alföldi

megyékben némileg az országos átlag alatt maradt Az észak, északkeleti megyékben élő házas nők termelékenysége a legmagasabb, de csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő házas nők termelékenysége haladja meg a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szintet. A községekből a nagyvárosok felé haladva csökken a házas nők termelékenysége Röviden összegezve a mikrocenzus vizsgált adatait megállapítható, hogy azok a demográfiai folyamatok, amelyek következtében Magyarország a legkedvezőtlenebb demográfiai adottságú európai országok közé tartozik, az elmúlt hat évben sem mutattak javulást, sőt némely tekintetben kifejezett romlást regisztrált a mikrocenzus. Folytatódott ugyanis a népesség öregedése, a gyermekek és a fiatal felnőttek arányának csökkenése és az időskorúak arányának növekedése, azaz a népesség korstruktúrája fokozatosan romlik Kilátási zavarok A mostani választásokra készülve a

pártok szülésikedv-növelő intézkedéseket ígértek a választások utánra. A születések száma 1997-ben történelmi mélypontra süllyedt Negatív csúcs született a házasságkötések számában is (47 ezren léptek frigyre, kétezerrel kevesebben, mint az előző évben). A magas halandóság orvoslására azonban úgy tűnik, sem a kormánynak, se, az ellenzéknek nem volt receptje. 4 A pártok és képviselők többsége általában addig mutatkozik elszántnak a "családbarát" intézkedések bevezetésére, ameddig nem kerül döntési helyzetbe. Az 1990-1994-es ciklusban az akkor ellenzéki MSZP, SZDSZ és Fidesz képviselői voltak azok, akik a legnagyobb arányban utasították el a gyermeknevelést nehezítő kormányjavaslatokat, s kezdeményeztek vagy támogattak azok könnyítését célzó indítványokat. Aztán fordult a kocka: kormányzó pártként az MSZP és az SZDSZ vette át a "családsanyargató” szerepét. A Horn-kabinet volt

az, amely az adórendszer profiltisztítására hivatkozva 1995-től "megszabadította" a személyi jövedelemadóról szóló törvényt az úgynevezett gyermekkedvezménytől, s ugyancsak a nemrégiben záruló parlamenti ciklus alatt vált részben jövedelemfüggővé a családi pótlék. Miközben nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a még oly bőkezű családtámogatásokkal sem lehet a megszülető gyermekek számát gyorsan növelni, annál nagyobb hatékonysággal lehet "családszegényítő" intézkedésekkel csökkenteni a gyermekvállalási kedvet. Az utóbbit az elmúlt évek magyarországi adatai is jól illusztrálják. Az 1995 - ös Bokros-csomag nyomán a szülések száma egy év alt közel 7 ezerrel esett vissza, és feltehetően a szorító intézkedéseknek is szerepük volt abban, hogy a terhességmegszakítások évek óta tartó csökkenése után 1995-1996-ban megugrott az abortuszok száma. A házasságkötések elmaradása, illetve

fokozatos "kitolódása" (1996-ban a férfiak átlagosan 24, a nők 21,5 éves korukban mondták ki a boldogító igent) azzal a következménnyel jár, hogy a fiatalok által "betervezett" gyermekek egy része nem születik meg. Ezt csak kismértékben ellensúlyozza, hogy az utóbbi öt évben látványosan megugrott a házasságon kívül született gyermekek aránya A halálozási mutatókon az sem javított lényegesen, hogy a 29 éven aluliak halálozása - elsősorban a csecsemőhalálozás jelentős mérséklődése következtében - 55-60 %-kal csökkent. A 25 évnél idősebb férfiak esetében Magyarországon a legkedvezőtlenebbek az életkilátások, amely elsősorban az alkoholizmus, a dohányzás és a drog szerepét tartja döntőnek. A magyar férfiaknak a 30-45 éves férfiak várható élettartama ma semmivel sem jobb, mint akár az 1920as évek végén. A nők várható élettartama folyamatosan javultak, bár ez az utóbbi 20 évben alig

mutatható ki. A rosszindulatú daganatos megbetegedésekben elhunytak esetében a magyarországi női halálozás csak Dánia után a legrosszabb Európában, a magyar férfiak helyzet e kórformában kirívó. Az Rupp-féle számítás szerint a dohányzással, kábítószerezéssel, alkoholizmussal és depreszszióval összefüggő káros értéke -például az adóbevételek levonása után- éves szinten eléri a 240 milliárd forintot. Az effajta kárenyhítést is szolgálhatta volna Szigeti György (SZDSZ) 5 képviselőnek az 1998 márciusi javaslata, hogy a dobozonként átlagosan mintegy 200 forintba kerülő cigarettára a képviselők "emeljenek rá" 3 forintot, ebből feltölthetnék a kormány által kezelt, jelenleg egy fillér forrás nélkül álló, még 1987-ben létrehozott Egészségvédelmi Alapot. Az ötletet azonban a parlamentben személyesen megszólított, nagy dohányos hírében álló Horn Gyula miniszterelnök láthatóan nem díjazta. Úgy

értékelte, a 3 forint büntetés lenne, márpedig a dohányzás épp olyan joga minden polgárnak, mint a nem dohányzás. A döntést a kormányfő nagyvonalúan a "parlament bölcsességére" bízta. Az ezredfordulóig nincs már esély hazánkban a halandóság számottevő csökkenésére. A 2000 utáni kedvező fordulat lehetséges. Nagy esélye van annak, hogy Magyarország a régió gyorsabban fejlődő térségévé válva a népességhiányt, az elöregedett társadalom megfiatalítását -történelmünkben már megszokottan- bevándorló etnikumok integrálásával oldjuk meg. Más kérdés, hogy mennyire felkészült erre társadalmunk a megannyi gazdasági és szociális felkészültség közepette. Felhasznált Irodalom: - Magyar Fórum 1998. március 12 - Figyelő XXXIII. évfolyam 50 szám 6 - Czibulka Zoltán: NÉHÁNY DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐ A MIKROCENZUS TÜKRÉBEN* - Beszteri Béla: CIVILIZÁCIÓS VÁLSÁG, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ EZREDFORDULÓN -

HVG 1998. március 7 7