Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Galambos Barbara - A mese lélektani hatásai az óvodás korú gyermekek számára

GALAMBOS BARBARA A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra Felnőttként, úgy érzem, elfelejtjük azt a csodát, amely gyermekkorunkban még létezett. Óvópedagógia szakos hallgatóként dolgozatomban szeretném feleleveníteni ezeket a varázslatos pillanatokat, amelyhez a meséket hívom segítségül. Azt gondolom, ha a meséken keresztül megértem, mi zajlik a gyermek belső világában, könnyen meg tudom érinteni majd a lelkét, fejleszteni tudom személyiségét és segítségére lehetek majd belső konfliktusai legyőzésében. 1. A mesék eredetének történeti áttekintése 1.1 A varázsmese fogalma Vlagyimir Propp szerint azokat a meséket nevezzük varázsmeséknek, melyek valamilyen kár, hiány előidézésével kezdődnek, arra ösztönözve a mese hősét, hogy útnak induljon. Útja során a hős találkozik az ajándékozóval, aki valamilyen varázseszköz adományozásával, segítőtárs

kijelölésével segíti őt célja elérésében. Ezután a hős megküzd az ellenféllel, s noha visszatérésekor üldözőbe veszik, mégis hazaérkezik, és saját vagy apósa birodalmában uralkodik tovább és megnősül. (Propp, 2006, 15) Lovász Andrea a mese műfajának értelmezésekor kiemeli a szövegtípus definiálhatatlanságát, a pontos körülhatárolhatóság nehézségeit, hiszen ehhez olyan sok tényezőt kéne figyelembe venni, amennyit sem módszertanilag, sem tartalmilag nem lehetne egységesíteni. Fontos megállapítása azonban, hogy a meseértelmezést komplex tevékenységként fogja fel, amely során mindegyik feltételezést és elméleti szempontot igaznak és érvényesnek tart, mivel részben fedik is egymást. (Lovász, 2007, 11-12) 1.2 A mesék származása, keletkezése Általánosan elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi korszakok tükröződnek benne. (Nyitrai, 2009, 9) Vlagyimir Propp

szavaival élve „a mese kompozíciós egysége nem az emberi psziché valamilyen sajátosságában rejtőzik, nem a művészi alkotás sajátosságában, hanem a múlt történeti valóságában.” (Propp, 2006, 352) Boldizsár Ildikó a magyar népmesék mesemotívumait a samanisztikus őshagyományra vezeti vissza, mivel a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. A mese és a samanizmus kapcsolatát a mesehősök és a sámánok hasonlóságában látja. Egyes szakemberek szerint a varázsmesék bizonyos csoportja beavatási jellegű, ami a mesebeli elvégzendő nehéz feladatokat és próbatételeket tekintve magyarázható. (Boldizsár, 2010, 73, 76-77, 82, 88) Propp szerint a másik komplex ciklust a halálról alkotott elképzelések alkotják. A különféle szertartások eltűnésével azonban átalakult a mese szüzséje is, és a mindennapi életből vett részletekkel, valamint a tisztán művészi elbeszélés elemeivel gazdagodott. Ilyen a mai formában

ismert mese is. (Propp, 2006, 351-352, 358) 2. Az óvodáskorú gyermek mint befogadó 2.1 A gyermeki személyiség Az óvodáskorú gyermekek világában az érzelmek vezérlik gondolataikat, és a sajátos világukhoz tartozó élmények, tapasztalatok alapján tájékozódnak. Az óvodáskort az egocentrizmus, az énközpontúság, gyermekközpontúság jellemzi. A gyermek számára csak az a lényeges és fontos a világból, amiről tudomása van, vagy ami érzelmileg magával ragadja. (Kádár, 2012, 19-42) 2.2 Gyermeki varázslatigény A gyermek igénye a varázslatra többé-kevésbé animisztikus gondolkodásából ered. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan a kapcsolata az élettelen világgal, mint az élő, emberi világgal. A gyermeknek sokszor nincs is szüksége racionális érvekre, magyarázatokra, mert ezek érthetetlenek számára. A mese világszemlélete sokkal inkább vigaszt nyújt számára A racionalitás hatására az „igazi tudás“ kárba vész, a gyermek

mélyre temeti magában. (Bettelheim, 2011, 48-55) 2.3 A mesék fontossága a gyermek életében Bruno Bettelheim szavaival élve a mesék megtanítják a gyermeket arra, hogy felismerjék az élet magasabb rendű értékeit. (Bettelheim, 2011, 27) A mesehallgatás alkalmával nemcsak a gyermek fantáziája és a szókincse gazdagodik, de ha beleéli magát a hősök szerepébe, tudattalan feszültségeit is feloldhatja. (Fischer, 2009) 3. Párhuzamok a valóság és a mese között 3.1 A mesei valóság A mese műfajának egyik különlegessége, hogy jövőre irányuló szövegtípus. Azt sugallja, hogy a gyermek önálló, független életének kialakításához először le kell mondania infantilis függőségi vágyairól, meg kell szüntetnie szeparációs szorongását, azaz le kell válnia szüleiről, és ki kell lépnie eddigi biztonságot nyújtó világából, hogy igazi, tartós kapcsolatokat tudjon létrehozni más emberekkel, valamint megtalálja az igaz

szerelmet és boldogságot. A mesehősök sorsa jó példa erre a gyermeknek. (Bettelheim, 2011, 16, 36, 75) 3.2 Az externalizáció és a kettéosztás fontossága A gyermek gondolkodása még éretlen, a körülötte lévő világról szerzett tapasztalatai és ismeretei csekélyek, az értelmében tátongó réseket pedig a képzelete tölti ki, ahol a vágyak és a félelmek gyakran összekeverednek, így valamilyen rendre van szükség. A gyermek a mesealakok segítségével ellenőrizhető módon externalizálhatja, azaz kivetítheti gondolatait, belső feszültségeit. (Bettelheim, 2011, 63, 67) Sok mesében találkozhatunk a kettéosztás fontos funkciójával, ugyanis a gyermek számára érthetetlen és ijesztő az a tény, hogy valaki egyszerre jó és rossz is lehet, egyszerre szerethető és gyűlölhető egyaránt. (Fischer, 2009) A gyermek tehát kettéosztással oldja meg az ellentmondásokat személyes kapcsolataiban, így a szeretett személy, legtöbbször az anya

jóságát maradéktalanul megőrizheti. (Bettelheim, 2011, 69) 4. A mesék gyógyító hatása A mesék lélekre való gyógyhatását Bruno Bettelheim úgy fogalmazta meg, hogy a mesének azért van gyógyító ereje, mert az adott krízisszituációban lévő gyermek, illetve felnőtt a történetet önmagára és a belső konfliktusára vonatkoztatja, így megtalálja a problémáira a megoldást. (Bettelheim, 2011, 29) A mese gyógyító hatása többek között azon a felismerésen alapszik, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Olyan konfliktushelyzetekbe keverednek a történetek hősei, amelyekkel bárki gyakran találkozhat a hétköznapokban is, és a hős által bejárt út végén a megoldást is megtalálhatja az egyensúlyvesztett helyzetben. A mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél. (Boldizsár,

2010, 21-23) 5. A mesemondás, mesehallgatás alkalmai, körülményei 5.1 A meseélmény mint szertartás Szükséges lenne a családban és az óvodában is mindennapos eseménnyé tenni a meseolvasást, a gyermek olvasóvá nevelésének már egészen pici korában, a családon belül el kellene kezdődnie. (Szinger, 2009, 72-73) Nagyon fontos azonban előkészíteni a mesélést, megteremteni a megfelelő hangulatot a meséléshez és a mesehallgatáshoz. Ehhez gondosan meg kell választani az időt és a helyszínt, meghitt, nyugalmas, otthonos légkört biztosítva a hallgatóság számára. (Tancz, 2009) A mese kezdetén található jól ismert „Egyszer volt, hol nem volt” formula segít elhagyni a hétköznapi valóságot és bevezet a mesék birodalmába. Ezáltal a történetet különleges mesebeli időszámításba helyezi. A csodálatos utazás végén pedig a gyermeket visszavezeti a valóságba. (Bettelheim, 2011, 64-65) 5.2 A jó mesemondó személyiségjegyei

A mesét mondó felnőtt és a gyermek mint befogadó élményközössége csak akkor jöhet létre, ha a mesemondó ismeri a gyermekben lejátszódó folyamatokat. (Zilahi, 1998, 40) A mesélőnek mindenek felett azt kellene szem előtt tartania, hogy igazi hatása csak az élőszó erejének van. (Nádai, 2009, 8-9) Tancz Tünde fontosnak tartja a nonverbális kommunikációs eszközök alkalmazását is, mint a gesztusok, mimika, testtartás stb. (Tancz, 2009) Zóka Katalin szerint pedig a fokozott figyelem állapota, valamint a mesei kettős tudat megléte, amely párhuzamot jelent a valóság, illetve az illúzió megélése között, a befogadóképesség és a „mesei beállítódás” feltétele, amely a gyermeknél 5-8 éves kor körüli időre tehető. (Zóka, 2007, 15-16) 5.3 A meseválasztás kérdései az óvodáskorú gyermek igényei szerint „A jó választáshoz figyelembe kell venni a gyermeki érdeklődés szakaszosságát, az óvodáskorú gyerek

fejlődéspszichológiai, érési sajátosságait.“ (Zóka, 2007, 14) Sok szakember választandó műfajként a népmesét ajánlja, mivel „pszichoanalitikus megközelítésben a kollektív tudattalant hordozza, ezért a gyermekhez ez áll a legközelebb“. (Nyitrai, 2009, 19) 6. Meseelemzés A magyar népmesék elemzése során azokat a mesei motívumokat és szerepköröket kívánom vizsgálni, amelyek a mesékben a leggyakrabban előfordulnak, és amelyek fontos szerepet töltenek be a gyermek lelki fejlődésében. Az értelmezés folyamán tehát a mesék metaforikus jelentéseit igyekszem feltárni a megfelelő szakirodalom segítségével, valamint saját meglátásaimmal, gondolataimmal, észrevételeimmel megtűzdelve. 6.1 Az elrabolt királykisasszony című mese értelmezése 6.11 Az eladósorba kerülő királykisasszony és a sárkány motívuma A király öregedésével és lánya serdülésével a birodalom további zökkenőmentes működésének és

irányításának alapfeltételévé válik a királylány férjhez menése. A mese elején megtudhatjuk, hogy nagyon sok kérője akadt a királykisasszonynak, de mikor már párválasztásra került volna a sor, rettentő nagy fergeteg közepette két sárkány elrabolta a királylányt. Propp a királylány sárkány általi elrablását és a halál szimbólumát abban az összefüggésben látja, hogy az archaikus hiedelem szerint a halott lélek az élők közül választotta ki kedvesét, elrabolta és elvitte a holtak birodalmába, ahol házasságot kötött vele. Propp ebben szintén összefüggést lát az állatvőlegény-típusú mesékkel, mégpedig oly módon, hogy a sárkány a holtak birodalmában avatja be a királylányt a házasélet rejtelmeibe, mielőtt az emberi vőlegény kiszabadítaná és feleségül venné. (Propp, 2006, 242-243, 247-249) Másrészt pedig a királylány távolléte és szimbolikus halála emlékeztethet minket a Csipkerózsika

történetében leírt százéves álomra, ahol a hosszú ideig tartó alvás a szexuális érés szimbólumaként jelenik meg, amikor a lány kivárja a megfelelő partner érkezését, aki felébreszti őt álmából. (Bettelheim, 2011, 240) 6.12 A hős fejlődése és a mesebeli segítőtársak A királylány elrablását követően a király kihirdeti, hogy aki megmenti a lányát, annak adja feleségül. Szerencsét próbál egy falusi szegényember két fia is, először az idősebb, majd a fiatalabb. Az útnak indulást követően hamarosan egy rengeteg erdőbe értek Propp véleménye szerint a mesebeli erdő azzal az erdővel mutat kapcsolatot, ahol egykor a beavatási rituálékat hajtották végre. Az archaikus korban az erdőt a túlvilágra vezető útnak is tartották (Propp, 2006, 55) Az idősebb fiú azonban nem adott enni a hangyáknak és a kacsáknak, ezért nem segítettek neki az öregasszony által kiadott feladatok teljesítésében, a kása zsákba szedésében

és a 12 kulcs felhozatalában a tó fenekéről, ezért elnyelte a föld. A fiatalabb legény azonban megetette az állatokat, akik hálából segítettek neki, így kiállta a próbát, hazavitte a királykisasszonyt és elvette feleségül. Az elrabolt királykisasszony című mese esetében is elmondhatjuk, hogy az idősebb testvér próbája tulajdonképpen a valódi hős alacsonyabb szintű fejlődési fokozata. A második próba alkalmával a hős magasabb érettségi szintre fejlődött, sikeresen integrálta személyiségének eltérő oldalait, kiállta a próbákat, felismerte a helyes utat és nyert. Ezáltal a sokoldalú fejlődés által vált alkalmassá a házaséletre és a királyság elnyerésére. 6.13 A testvér kiszabadítása – a végső újjászületés A házassággal azonban nem érhet véget a történet, a legénynek ki kell szabadítania fivérét egy óriás gyomrából, de ehhez neki is le kell jutnia az óriás gyomrába. A legény így is tesz,

bekerül az óriás hasába, szétvágja azt, s bátyjával együtt boldogságban tér haza. Az elnyelés és kiokádás szimbóluma az archaikus beavatási rítusban gyökerezik. Propp írja, hogy a szertartás során a fiatal fiú időlegesen meghalt, majd a szertartás végén feltámadt és új emberként kelt életre. A fiatalabb fivér elnyelése és szimbolikus kiöklendezése után újjászületve térnek vissza hazájukba. A mesében nincs részletezve ugyan, de az események alapján nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a két testvér személyisége végleg integrálódott, így a hős kiteljesedhet felesége oldalán és a fele birodalom élén a boldogságban. A Három nemeslegény című mese interpretálása 6.2 6.21 Az erdőn át vezető út és a varázslatos tárgyakat adományozó öregasszony Az előző mese elemzésénél már tisztáztuk, hogy az erdő az összekötő kapocs a földön túli világ és a valódi világ között. Az erdő a

próbatételek és a varázslatos történések színtere, olyan csodás eseményeké, amelyek befolyásolják és meghatározzák a mesebeli hős további sorsát. (Propp, 2006, 55) A legények vándorútja során háromszor kér szállást egy öregasszony, aki mindhárom alkalommal varázslatos ajándékokat adományoz a legényeknek. A legidősebb legénynek egy varázslatos erszényt ad, amelyből sohasem fogy ki a pénz, a középsőnek egy láthatatlanná tévő sapkát, a legfiatalabbnak pedig egy aranyvesszőt, amellyel ahányszor suhint, annyi regiment katona terem előtte abban a pillanatban. 6.22 A királykisasszony feladatai A három legény útjukat folytatva egy városba érnek, ahol a fekete király uralkodott. A királynak volt egy szépséges leánya, aki kihirdette, hogy csak ahhoz kíván feleségül menni, aki legyőzi őt kockajátékban. A nehéz feladatok elvégzésének hátterében ellentmondás húzódik, amelyre Propp is rávilágít. Egyrészt vonzaniuk is

kell a vőlegényt, mivel az öreg király helyét bizonyos idő elteltével új királynak kell átvennie, másrészt pedig eltántorítaniuk is őt, hiszen a feladatok teljesítése a király megsemmisülésével jár. A királylánynak pedig állást kell foglalnia. Először apja pártját fogja és gyűlöli a kérőit, illetve vőlegényét, majd a házasság után férje oldalára áll és apja ellen fordul. (Propp, 2006, 305, 332) A fiúknak először nem sikerül a próba, a királykisasszony mindhármuknál észreveszi a varázslatos tárgyakat, amelyeket ügyesen elcsal tőlük. A legfiatalabb fiú azonban nem törődik bele abba, hogy pórul járt, útja ismét egy rengeteg erdőbe vezeti. Mivel Bettelheim szerint a gyermek azonosítja magát mindhárom fivérrel, a cselekmény előrehaladtával nyomon követheti fejlődésüket. A gyermek ezáltal a legfiatalabb testvértől várja a megoldást Mivel a legelső megmérettetésen ő is megbukott, a mese még egy próbának

veti alá a fiút. (Bettelheim, 2011, 46, 108) 6.23 A legifjabb fivér győzelme A fiú az erdőben, ezen a mágikus helyen találhatja meg a megoldást, személyisége itt kerülhet ismét egy magasabb szintre. Az öregasszony álmában tanácsokkal látja el a legényt: meg kell keresnie egy csodaforrást, merítenie kell a vizéből, és a forrás mellett található almafáról kell leszakítania két almát, viszont neki magának tilos ennie az almából és innia a forrás vizéből. Aki ugyanis eszik az almából, az azonnal megbolondul A fiú ezt követően álruhába öltözik, s eladja az almákat a király palotájában. Amint megkóstolják a gyönyörűséges gyümölcsöt, a király háza népe azon nyomban megbolondul. A legény ezután orvosként jelentkezik a királyi palotában. Ad egy-egy cseppet a forrás vizéből a királynak és a királynénak, akik egy szempillantás alatt meggyógyulnak. A királykisasszonyt viszont csak abban az esetben hajlandó

meggyógyítani, ha neki adják feleségül, valamint visszakapja az erszényt, a sapkát és az aranyvesszőt. A király kénytelen belátni, hogy a fiú ezúttal legyőzte őt, az ő ideje lejárt, át kell adnia a hatalmat a vőnek. A hős visszakapja az erszényt, a sapkát és az aranyvesszőt, s miután meggyógyítja a királykisasszonyt, megtartják a lakodalmat, a fiú elnyeri az egész királyságot, fivérei pedig hercegi címet kaptak. Összefoglalásképpen azt a következtetést vontam le az elemzés folyamán, hogy a népmesék a gyermek alapvető belső konfliktusaira nyújtanak megoldást, azokat a problémaköröket vázolják fel, amelyek a gyermeket a leginkább foglalkoztatják, amelyekkel nap mint nap szembe kell néznie. Ezért azt gondolom, hogy a mesének a gyermekkor elengedhetetlen szerves részévé kell válnia, és a gondos szövegválasztáson túl nagy figyelmet kell szentelnünk az értő mesemondásra is. Felhasznált szakirodalom Az elrabolt

királykisasszony. In Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág III [online] [2014.0314] Az interneten elérhető: http://mekoszkhu/04800/04873/04873htm#16 BETTELHEIM, Bruno. 2011 A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek 8 kiadás Budapest: Corvina Kiadó Kft., 2011 BOLDIZSÁR, Ildikó. 2010 Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban 1 kiadás. Budapest: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft, 2010 FISCHER, Eszter. 2009 A népmese és a gyermeki tudattalan – Bruno Bettelheim meseértelmezése. In A XI Kerületi Logopédiai Intézet lapja [online] 2009, december [2013.1104] Az interneten elérhető: http://www.googlehu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCQ QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.logopedia11hu%2Ffiles%2FDecember 2009 01pdf& ei=jQDpUt6 J4ythQeyj4DwBQ&usg=AFQjCNEcNAMS713002QkF2A4hLRZfiS91A Három nemeslegény. In Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág I [online] [20140308] Az interneten

elérhető: http://mek.oszkhu/04800/04833/04833htm KÁDÁR, Annamária. 2012 Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2012 LOVÁSZ, Andrea. 2007 Jelen idejű holnemvolt Budapest: Kronika Nova, 2007 NÁDAI, Pál. 2009 A mesélésről In Mint a mesében?: Tanulmányok a mese fontosságáról Budapest: PONT Kiadó, 2009. 7-14 o NYITRAI, Ágnes. 2009 A mese, a mesélés fejlesztő hatása In Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, 2009. 9-31 o PROPP, Vlagyimir. 2006 A varázsmese történeti gyökerei Párizs: L’Harmattan Kiadó, 2006 SZINGER, Veronika. 2009 Mese az óvodában In Mint a mesében?: Tanulmányok a mese fontosságáról. Budapest: PONT Kiadó, 2009 TANCZ, Tünde. 2009 Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben In Anyanyelv-pedagógia [online]. 2009, 2 sz [20130623] Az interneten elérhető:

http://www.anyanyelv-pedagogiahu/cikkekphp?id=161 ZILAHI, Józsefné. 1998 Mese-vers az óvodában Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 1998. ZÓKA, Katalin. 2007a Varázseszközök az óvodában [online] Budapest: suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 [20131105] Az interneten elérhető: http://www.googlehu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCQ QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.sulinethu%2Ftanar%2Fkompetenciateruletek%2Fovod ai neveles%2Fdokumentumok%2Fvarazseszkozok.pdf&ei=cAHpUoGtJJSYhQe1oBY&usg=AFQjCNG8g045pa6A kUqF1RcIXyCPv34NQ&bvm=bv60157871,dbGE