Biológia | Állatvilág » Gímszarvas

Adatlap

Év, oldalszám:2015, 12 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:27
Feltöltve:2015. április 03
Méret:389 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Gímszarvas (Cervus elaphus) Felismerés jegyei: A gímszarvas Magyarország legnagyobb test kér dz vadfaja, amelynek hímjét bikának, n stényét tehénnek, szaporítás el tt ün nek, szaporulatát bika- vagy ün borjúnak nevezzük. A gímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs csontképz dmény, melyet a bika minden évben elvet és évente újranöveszt. Az agancs részei és jellemz formái a következ képen tekinthet meg: A gímszarvas testét s r sz r fedi. Az újszülött borjakon felt n a test fels felét borító vöröses szín , fehér pettyekkel tarkított sz r. Ez a színezet csak a nyári sz rzet kialakulásával t nik el Id sebb egyedek nyári sz rzete vörösesbarna. A téli sz rzet szürkésbarna. Csülkének nyoma 8-13 cm, a mells lábak nyoma nagyobb, mint hátsóké. A bika nyoma nagyobb, kerekebb, mint a hasonló korú tehéné. A tehén nyoma hegyesebb és csülkei

gyakran szétnyílnak. Nyoma csapája és csülke A bika hullatéka feketés, 15-25 mm hosszú, el l csúcsa, hátul mélyedése van. A tehénnél a kisebb méretek mellett a hátsó mélyedés helyett lekerekítés található. Ürüléke A bikák hangja a jellegzetes b gés, amelyet üzekedési id szakban hallatnak. Riasztóhangja a böffenés, a tehenek hívóhangja orrhangú „eng”, a borjaké magas „ng”. A bikák testtömege elérheti a 160-200 kg-ot. B gés idején a bikák jelent s testtömeg csökkenést szenvednek. Hangját letöltheted: www.hunterarcheryextrahu/dok/hirschmp3 Fogképlete: 0133 ---------- = 34 3133 Elterjedése: A gímszarvas holarktikus faj, amely áreája Észak-Afrikára, Európára, Közép-Ázsia hegyvidéki területeire, Szibéria Déli vidékeire, a Távol-Keletre és Észak-Amerikára terjed. Betelepítették Chilébe, Argentínába, Ausztráliába és ÚjZélandra. Jellegzetesen politipikus faj, amelynek alfajai egymással szabadon

keresztez dnek egymással és termékeny utódokat hoznak létre. Whitehead szerint a gímszarvasnak 12 alfaja van. A gímszarvas (Cervus elaphus) egyes alfajainak elterjedési területei az alábbiak: - Svéd gímszarvas (Cervus elaphus elaphus) Dél-Svédország. - Norvég szarvas (Cervus elaphus atlanticus) Norvégia atlanti partvidéke. - Skót szarvas (Cervus elaphus scoticus) Skócia - Spanyol szarvas (Cervus elaphus hispanicus) Spanyolország és Portugália - Közép-európai gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) Közép-, Délkelet-, és Kelet-Európa. - Szardíniai szarvas (Cervus elaphus corsicanus) Korzika, Szardínia. - Atlasz vagy berber szarvas (Cervus elaphus barbarus) ÉszakAfrika, az algériai-tunéziai határ közelében. - Maral szarvas (Cervus elaphus maral) Kis-Ázsia - Kasmír szarvas vagy hanglu (Cervus elaphus hanglu) Kasmír - Jarkand szarvas (Cervus elaphus yarkandensis) Turkesztán - Shou vagy Wallich szarvas (Cervus elaphus wallichi) KözépÁzsia,

Tibet - Baktria szarvas (Cervus elaphus bactrianus) Turkesztán Magyarországon – mint a genetikai vizsgálatokkal bizonyítottan Közép-Európában mindenütt - a Cervus elaphus hippelaphus jelenlétét ismerjük el. Magyarországon 7 szarvastájat szokás elkülöníteni: - I. Dél-Dunántúli II. Nyugat-Dunántúli III. Közép-Dunántúli IV. Észak-Dunántúli V. Északi-középhegység VI. Zempléni-hegység VII. Duna-Tisza köze Az altájakra jellemz agancsformák: Él helye: A gímszarvas él helyei az erd és a vele határos mez gazdasági területek. Kedveli a nagy kiterjedés , elegyes és vegyes korú erd állományokat. A t level erd kben, az elegyetlen, egykorú vagy kis takarást nyújtó ligetes, illetve szálerd kben csak váltóvadként jelenik meg. Kedvez en hat jelenlétére a gazdag cserje- lágyszárú szint, amely takarást, táplálékot és nyugalmat biztosít számára. A fiatalabb korosztályokat a vegetációs id szakban, a középkorú

korosztályokat egész évben, az id s állományokat pedig makk hullása idején, nyár végén és sszel preferálja. Az él helyek min sége els sorban a tehenek számára meghatározó. Azokat a területeket részesítik el nyben, ahol a források kis területen rendelkezésre állnak. El szeretettel dagonyázik. Dagonya A bikák számára legfontosabb a tehenek jelenléte, ezért ha egy helyen a tehenek számára jó él hely szerkezetet lehet kialakítani, az a bikák él hely választását is befolyásolja. Az él helyek min sége – azok eltartó képessége révén befolyásolja az állománys r séget, illet leg az agancs felrakását – méreteit, tömegét – végül a trófea min ségét. Él helyeiket vadföld létesítésével lehet gazdagítani. Szaporodása: Egyes él helyeken már 16-18 hónapos korban az ün k is fogamzanak, míg gyenge él helyeken akár harmad-, negyedéves korra elhúzódhat a megtermékenyítés. Rendes körülmények között az ün s

és a csapos bika is másfél éves korában ivarérett. Az ün kkel szemben a fiatal bikák ritkán vesznek részt a szaporításban, ez többnyire 5 éves kor után következik be, legeredményesebben 8-10 (-12) évesen. A szarvas párzását, üzekedését a szaknyelv szarvasb gésnek hívja. Az ivarsejtek termelése akkor indul meg, ha az agancs mér készen van. A bika a b gés kezdetére tartalékot halmoz fel, d hérré válik, a nyak megvastagszik. A szem el tti mirigye átható szagú váladékot termel, mellyel b g helyét jelöli. Ez a szag keveredik a fokozott ondó- és vizelettermelés miatt a has alján érezhet másik szaggal. E kett alkotja az ún rigyetés szagot A rigyetési szagtól a b g bika húsa szinte élvezhetetlen. A b g territórium elfoglalása után a bika megkezdi a b gést, ami bevezeti a rigyetési id szakot. Ez akkor is megtörténik, ha nincs a közelben borításra érett, folyató tehén. A csapatbika este vagy éjjel vonul a háreméhez. A

háremalakítást a bikák sorában betöltött rangsor határozza meg. Ha a bika folyató tehenet talál a csapattal marad és elkergeti a vetélytársakat. Ha több tehén folyat egyid ben, akkor a kísér bikák is hangoskodnak a hárem körül, megpróbálják elcsalogatni a teheneket. A csapatbika ilyenkor visszatereli az elmaradókat. A bika a b géssel, a szaghatásokkal, egész magatartásával az ovulációt akarja a teheneknél kiváltani, hiszen a teheneknél a b g bika látványa váltja ki a peteleválást. B géskor általában az azonos erej . Középkorú bikák verekszenek. Id sebb bikák még akkor is megtartják rangels ségüket, ha méreteik kisebbek, mert a különbséget erejükkel és tapasztalatukkal pótolják. A küzd magatartás több motívumból áll össze, amelynek sorrendje többé-kevésbé állandó. Akusztikus kapcsolatfelvétel – b gés; optikai kapcsolatfelvétel – egymás megpillantása; körözés a párhuzamos menetelésig; párhuzamos

menetelés egymástól 5-10 méterre, agancsbemutatás; összecsapás – összefonódott aganccsal többszöri „er tolás” a gy zelemig; a vesztes elmenekül a gy ztes rövid úton üldözi. A verekedésben és a küzdelemben kimerült bikák pihenése idején nyílik módja a mellékbiká(k)nak, hogyfolyató tehenet borítsanak. A letöbb tehén csak egy napig folyat, ennek id tartalma alatt a bika többször párzik vele. A borításra kész tehén az el retartott fejjel közeled bikát kissé szétvetett hátsólábakkal és a félrebillentett farokkal várja. A bika a két hátsó lábára állva hágja meg a tehenet. A párzás eredményességét a tehén behúzott fara és felpúposított háta jelzi. A b gés augusztus végén kezd dhet, szeptember közepén/végén éri el csúcsát és általában október végéig/november elejéig tart. Megindulásában az id járási tényez knek ( szire forduló leh lés) is szerepük van. Ha az ovuláció során a petesejt nem

termékenyül meg, a tehén 18 nap múlva ismét folyat. A bikák ondótermelése márciusig eltart, a kés n (december-február) folyató tehén kiválthatja a b gést és a párzás eredményes lehet. Az ell hely jó takarásban, rendszerint fiatalosban van, ahol kissé ligetes, füves, nem teljesen zárt üde foltot talál a tehén. Az ell hely rendszerint a jó táplálkozóhelyek közelében van. A vemhesség ideje egyedenként, populációnként és a táplálkozási környezet hatásaként változó lehet, általában 231-238 nap. Az ellés április vége és június között történik A gímszarvas egy borjat ellik, az ikervemhesség igen ritka. Az ellés 0,5-2 óra hosszat tart, a borjú rendszerint álló anyjából fejjel el re esik ki. A magzatburkot a tehén megeszi, mind az ell helyet, mind borját megtisztítja. A borjú negyedórával születése után feláll, azonnal keresi a csecset, de anyja csak félegy óra elteltével engedi szopni. A szarvastehén jó anya,

borját rendszeresen ápolja. A szopás id tartalma 6-8 hónap Az els 34 héten a tehén borját elfekteti, mikor táplálkozni megy Idegen szarvasokat nem enged borja közelébe, másik tehén borját is elutasítja. A tehén és borja egymást szagról ismerik fel A bikaborjak egy-másfélévig, az ün borjak életük végéig anyjukkal maradnak. Egyedfejl dés: Az újszülött borjú hazai viszonyok között 7-12 kg-os testtömeggel jön világra, gyorsan fejl dik, 3 hetes koráig naponta 0,3-0,5 kg-os, azt követ en havonta 8-10 kg-os növekedést ér el. A csontváz növekedése 2 éves korra fejez dik be, a testtömeg a tehenek esetében 2-3 éves, a bikák esetében 34 éves korban éri el a kifejlett tömeg 90 %-át. A n ivarú egyedeknél a test formája és a fej alakulása ad támpontot a kor meghatározásához, míg a bikák esetében mindezek mellett az agancs is segít ebben. A bikaborjú 8-9 hónapos korára kis sz rkoszorút, egy éves korára ujjnyi sz rös képz

dményt visel, els agancsa 16. hónapos korára fejl dik ki, az ilyen bikát csaposnak nevezzük. Ez az agancs koszorú nélküli Ha a bika harmadf korában is csak nyársas agancsot rak fel, azt nyársasnak (spíszernek) nevezzük. Ennek az agancsnak már van koszorúja. A harmadf bika már fejleszthet szemágat, középágat és olykor koronaágakat is. A csak szemágat fejleszt bikát villásnak, a szemágat és középágat is visel t hatosnak, a koronaágakkal együtt nyolcasnak-tizesnek hívjuk. A negyedf bika – amely a harmadik agancsát viseli – már lehet tizenkettes is, s a jégág általában megjelenik. Ebben a korban a szár 60-80 cm hosszú. A negyedf bika villás koronája önmagában még nem jelent gyenge képességet. Az ötödf bika negyedik agancsán hazánkban az esetek dönt többségében megjelenik a jégág. A koronaágak tompák, az agancs színe és gyöngyözöttsége nem végleges. A hatodf bikától – az ötödik agancstól – koronát kívánunk,

ekkor a szárhossz 80-100 cm. Vastag rózsat , a szár, az ágak is vastagok, tompák, alig fentek, a gyöngyözöttség a koronáig hatol. Az ötödik aganccsal lezárul a fiatalkori er teljes fejl dési szakasz. Ebben a korban jól elkülönül az örökös közepes és az ígéretes csoport. Az id s kort szakszer állománykezelés mellett már csak a kiváló agancsfejleszt képesség egyedek érhetik meg. Id s bika a 10 éves vagy annál öregebb. E korra a vastagsági méretek, az ágszám növekedése, a koronaágak rövidülése jellemz , az ágvégek fényes fehérre csiszoltak. Magyarországi viszonyok között a kapitális agancsok 12-14 év között érik el a legnagyobb méreteiket, ekkor kulimálnak. Ebben az id szakban kell az ilyen bikát terítékre hozni. A tet zés után a bika agancsa hanyatlik, az ágszám (koronaágak) és a szárhossz csökken, visszarak. A bikák korának becslése testfelépítés alapján Fiatal Középkorú Öreg Az agancs

elvetése is utal a bika korára. Az örgek kezdik február közepén, a csaposok fejezik be április végén, május elején. Az agancs felrakásához 120 napra van szükség. Az agancs felszínét borító, kés bb elhaló barkától való megtisztítása további 20 napot vesz igénybe. A bika agancstöve évr l évre vastagszik és egyúttal rövidül is. Kormeghatározási segédlet a levetési sík szöge. A fiatalkorú bikák levetési síkjának szöge tompaszög, a középkorúaké egyenesszög, az id seké hegyesszög. Születésük során valamivel több n ivarú egyed jön világra. Mivel a gímszarvas poligám faj – trófeacentrikus gazdálkodás érdekei miatt – nem lehet az 1:1,2 (legfeljebb 1:1) ivararánytól lényegesen eltérni. Szabályos koreloszlás esetén a legfiatalabb (borjú) korosztályban van a legtöbb, a legid sebb korosztályban a legkevesebb egyed. Táplálkozás: A gímszarvas legel típusú faj, igényli a magasabb rosttartalmú táplálékot.

Napi 8-10 órát táplálkozik, ennek mintegy fele ideig kér dzik. A gímszarvas els sorban fás szárú növényeket eszik, közülük is a magas tápérték , egyúttal nagy tömegben jelenlev fajok (akác, bodza, kökény és bálványfa) jönnek els sorban számításba. A gazdag és változatos összetétel cserjeszint és lucernás vadföldek együtt hozhatnak eredményt a vad kondíciójának megteremtésében és a trófeamin ség alakulásában. Állományviszonyok: A történelmi Magyarország gímszarvas állományát a XIX-XX. Század fordulóján a növekv – 3.700-10500 példány – teríték alapján 20.000-30000 példányra becsülhetjük Az 1936-os becslés a jelenlegi ország területünkön 12.000 példány létét feltételezte. Az állomány folyamatosan növekedett A hasznosítás követte az állománynövekedés trendjét, 1970-ben 9.100, 1990-ben 35200, 1999-ben csak 24184 példány került terítékre. 2006/2007-ben 31957 egyed került terítékre 2007

februárjában 79.941 példányt becsültek Mozgáskörzet, migráció: A gímszarvasra jellemz mind a hosszú, mind a rövid távú migráció. Magyarországon és a Kárpát-medencében a faj eredend ösztöne okozza, hogy id szakosan vándorol. Ide sorolható az évente törvényszer en visszatér , id höz kötött helyváltoztatás (pl. b gési id ben) A környezeti tényez k változása miatti migráció, melynek okai lehetnek: a széljárás, a hideg (vonulás téli beálló helyekre), napfolttevékenység, magas hó borítás, árvíz, táplálkozási viszonyokban beállt kényszer változás, zavarás, ártereken a szúnyogok stb. A migrációnak gátat szab az új vonalas létesítmények pl. autópályák stb A gímszarvas otthonterülete általában 200-550 hektár, de olykor ett l nagyobb is lehet. Az otthonterület nagyságát valószín , hogy az állat kora is befolyásolja. A feln tt állatok otthonterülete kisebb, mint a fiataloké. Különösen nagy

otthonterülete van a fiatal bikáknak, amelyek a csoportkeresésb l adódó kóborlás mellett a velük szemben megnyilvánuló fokozott agresszivitással is magyarázható. Ezek a mozgó egyedek alapjai a faj terjedésének. Gazdasági jelent sége: A gímszarvas nemcsak eszmei, de gazdasági megfontolásokból is a legfontosabb vadfajunk, hiszen a legértékesebb, ezáltal leginkább kívánt trófeát biztosítja. A vadgazdálkodók pénzügyi forrásainak alapját képezi. Túltartott állománya jelent s vad- és természetvédelmi kárt okoznak. Hántás kár Túlnépesedett állományának visszaszorítása – ezáltal a károk csökkentése -, valamint ezzel összhangban az agancsmin ség továbbfejlesztése távlati cél. Trófeabírálat: Kezdetben a trófeát szemmérték alapján bírálták. Kés bbiek folyamán ezt felváltotta az ágak száma szerinti bírálat. 1881-t l az agancsot a jellegzetes részek tömeg, szárhossz alapján bírálták. 1925-t l képlet

került kialakításra, de ebben sok hiba volt. Nádler Herbert alkotott új képletet 1954-ben a Düsseldorfi kiállításon minden vadfajra képletet állapítottak meg. Jelenleg az alábbi (CIC) képet alapján bírájuk az agancsokat: Jobb és bal agancsszár hossz átlaga cm Jobb és bal szemág hossz átlaga cm Jobb és bal középág hossz átlaga cm Jobb és bal koszorú körméret átlaga cm Jobb szár körmérete a szem- és középág között cm Bal szár körmérete a szem- és középág között cm Jobb szár körmérete a középág és korona között cm Bal szár körmérete a középág és korona között cm x 0,5 x 0,25 x 0,25 x1 x1 x1 x1 x1 Száraz agancs tömege kiskoponyával mérve Ágak száma Szépségpontok: - Szín - Gyöngyözés - Ágvégek - Jégágak - Korona Terpesztés: Esetleges levonások: 170-189,9 pontig 190-209,9 pontig 210 ponttól bronzérem ezüstérem aranyérem Nemzeti érték ponthatár: 240 pont x2 x1 0-2 pont 0-2 pont 0-2 pont

0-2 pont 0-10 pont 0-3 pont 1-3 pont Vadászati lehet sége íjjal: Vadászatánál a puskás vadászatoknál megismert minden vadászati módot gyakorolhatják az íjászok is. Minden alkalommal törekedjünk a tökéletes álcázásra, a csendes felszerelésre. A gímszarvas látása és felismer képessége jó, így minden fölösleges mozdulat, hang elárulhatja az íjászt. sszel és télen szinte mindennapos látogatói a szóróknak, míg tavasszal és nyáron csak ritkán keresik azokat. Ezt a tulajdonságot jól ki tudjuk használni a selejtezésénél. A kis távolság miatt, könny elbírálni, így a selejtezést szakszer en végezhetjük. Váltóit jól tartja, megszokott dagonyáit rendszeresen felkeresi, ezért jó eséllyel vadászhatunk famászó lesr l, földi fedezék mögül, vagy sátorból ezeken a helyeken. Arra ügyeljünk, hogy legkisebb átalakítást végezzük a környezetben. A környezetben okozott nagyobb változás hatására az addig szinte

gyanútlanul közleked vad bizalmatlan lesz, a legcsekélyebb hangra azonnal elugrik. Cserkeléssel, barkácsolással a vadászidényben mind bikára, mind tarvadra eredményesen próbálkozhatunk. A hajnali, kora reggeli, illetve a kés délutáni órák a legalkalmasabbak ezeknek a vadászati formáknak az alkalmazására. Ekkor mozognak a legtöbbet, ilyenkor lehet a legtöbb szarvast látni a területen. Jó takarást kihasználva, jó széllel sem könny hozzájuk közel menni, minden apró neszre, mozdulatra nagyon figyelnek, próbára teszik az íjász képességét. A bikák vadászatára legalkalmasabb a b gés id szaka, ilyenkor a bikák megközelítése könnyebb feladat, bár ekkor sem kell megfeledkeznünk a mindig éber tehenekr l. Sajnos ebben az id szakban nem az íjász a legjobb vendég, így ezt kevesen próbálhatják ki. A lövés után miden esetben várjuk ki a megfelel id t, ne rontsuk el azzal, hogy a sebágyból felkeltjük a megl tt vadat. A gímszarvas

vitális zónái: Szakirodalom jegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bakonyi G. – Juhász L – Kiss I – Palotás G (1995) Állattan Mez gazda Kiadó, Budapest Faragó S. (2002) Vadászati állattan Mez gazda Kiadó, Budapest K halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia Mez gazda Kiadó, Budapest Országos Vadgazdálkodási Adattár Páll E. (szerk 1985): A gímszarvas és vadászata Mez gazdasági Kiadó, Budapest Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások Gondolat Kiadó, Budapest Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata Mez gazda Kiadó, Budapest Szidnai L.(1985) A magyarországi szarvas agancstípusai Nimród 105 (10) 438-439