Biológia | Tanulmányok, esszék » Sejtmag vizsgálata

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Készítsen bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma hagymájának húsos alleveléből! Öt percig fesse meg metilénkék oldatban! Vizes glicerinnel lecseppentve figyelje meg mikroszkóp alatt! KÉRDÉSEK: 1. Hányszoros volt a nagyítás? 2. Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! Jelölje a rajzon a sejtfalat, a sejtplazmát, a sejtmagot! 3. Mit fest meg a metilénkék oldat? Miért? 4. Mi a sejtmag funkciója a sejt életében? 5. Minden eukariota sejtre jellemző sejtalkotó a sejtmag? Minden eukariota sejtre 1 sejtmag jellemző? Ha nem, mondjon példákat a kivételekre. metilénkékkel megfestett bőrszöveti nyúzat MEGOLDÁS: 1. – 2. Rajz: 3. A bázikus színezőanyagok színes (ún kromofor)

csoportja kation jellegű, ezáltal a sejtek savas karakterű alkotórészeihez, főként a nukleotidokhoz kötődnek. Ebbe a csoportba tartoznak a legelterjedtebben használt festékek, mint a metilénkék, a fukszin, a malachitzöld, a kristályibolya és a neutrálvörös A savas karakterű festékek kromofor csoportja anion jellegű, tehát a sejt bázikus tulajdonságú anyagaihoz képesek kötődni. Ebbe a csoportba tartozik pl az eozin A metilénkék tehát főleg a sejtfalat és a sejtmagot festi sötétkékre. 4. A sejtmagban található az adott fajra jellemző összes DNS (örökítőanyag) 5. a) Nem, vannak sejtek, amelyek érésük során elveszítik sejtmagjukat (vörösvértest) b) Nem, vannak eukariota sejtek, melyekben 2 (kétfélemagvúak) vagy több (harántcsíkolt izomsejt, gombafonalak) sejtmag jellemző. sokmagvú harántcsíkolt izomsejtek papucsállatka a nagy és a kis sejtmaggal hifa (gombafonal) vörösvértestek 16. A SEJTFAL ÉS A SEJTPLAZMA

VISZGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: átokhínár levele, tárgylemez, fedőlemez, víz, csipesz, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Átokhínár levelét tárgylemezen, vízcseppben lefedve vizsgálja meg mikroszkóp alatt! KÉRDÉSEK: 1. Hányszoros volt a nagyítás? 2. Rajzolja le a mikroszkópban látott képet, jelölje rajta a sejtfalat, a sejtplazmát! 3. Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalakat? Milyen vegyületcsoportba tartozik ez az anyag? Milyen monomerekre bontható? 4. Milyen élőlények jellemző sejtalkotója a sejtfal? 5. Miért vízinövények sejtjeinek belső felépítését vizsgáljuk? átokhínár levele MEGOLDÁS: 1. – 2. A rajz nagyjából úgy nézzen ki, mint a lenti kép 3. A sejtfal anyaga cellulóz, ami egy poliszacharid Több ezer glükózból polimerizálódik, hosszú, lánc alakú molekulákba rendeződve. 4. Baktériumok (murein), gombák (kitin), növények (cellulóz) 5.

Mert a vízinövények levelei csak néhány sejtsor vastagságúak (biztosítva a vízfelvételt), és nincs rajtuk kiszáradás elleni kutikula sem » metszetkészítés nélkül vizsgálhatók. a cellulóz részlete 17. ZÖLD SZÍNTESTEK VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: csavarhínár (Vallisneria), és Spirogyra zöldmoszat, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, cseppentő, víz, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Vallisneria levelét és Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát tárgylemezre téve, vízben lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Vallisneria KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Hányszoros volt a nagyítás? Rajzolja le a mikroszkópban látott képek jellemző részletét! Hasonlítsa össze a két faj színtesteit! Mi okozza a zöld színtestek színét? Milyen biokémiai folyamatok zajlanak a zöld színtestekben? Milyen élőlényekre jellemző sejtalkotó a zöld színtest? Hol talál példát az

élővilágban más színű színtestekre? MEGOLDÁS: 1. – 2. – 3. A Vallisneria színtestei – mint minden zárvatermőé – korong alakúak, a Spirogyráé spirális szalag alakúak (a zöldmoszatoknál változatos alakú színtestek figyelhetők meg). 4. A színtestek színét belső membránjukhoz kötött fotoszintetikus pigmentek (klorofill, karotinoidok) okozzák. 5. Itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza és sötétszakasza, vagyis a fényenergia megkötése, átalakítása kémiai energiává, a CO2 megkötése és redukálódása szerves vegyületté (glükóz). 6. A zöld színtest a zöldmoszatok törzsére, a mohákra, harasztokra, nyitva- és zárvatermőkre jellemző. 7. Színtelen színtestek vannak például a fénytől elzárt növényi részekben (burgonya gumója), nem zöld színtestek (kromoplasztiszok) a termésekben, virágszirmokban. Spírogyra zöldmoszat sejtjei és színtestje a színtelen színtestekben keményítőtárolás folyik (burgonya

gumója, keményítőszemcsék) a Vallisneria korong (lencse) alakú színtestjei karotintartalmú színes színtestek a sárgarépa raktározó alapszövetében 18. PAPUCSÁLLATKA ÉS AMŐBA MOZGÁSÁNAK MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK: papucsállatka- és amőbatenyészet, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, 10%-os zselatinoldat, fénymikroszkóp amőba papucsállatka Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Amőba- és papucsállatka-tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a papucsállatkamintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Mekkora volt a nagyítás? Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? Hogyan mozog az

amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege? Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben? MEGOLDÁS: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. – Hogy a sűrű oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban megfigyelhetők. Csillókkal (állandó jellegű plazmanyúlványok). A légutakban, a petevezetékben. Jobbra csavarodó spirális pályán forogva halad előre. Állábakkal (gyökérlábakkal) (időszakos plazmanyúlványok). Így mozognak pl. az érpályából kilépő fehérvérsejtek (makrofágok) a légcső csillói monociták (makrofágok) 19. ZÖLD SZEMESOSTOROS ÉS SÜTŐÉLESZTŐ MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK: zöld szemesostoros-tenyészet, sütőélesztő-szuszpenzió, víz, cseppentő, tárgylemezek, fedőlemezek, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: A szemesostoros-tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat!

KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Rajzolja le a megfigyelt élőlényeket! Mekkora volt a nagyítás? Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a sütőélesztő? Mivel mozog a szemesostoros? Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben? Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? Milyen felépítő anyagcserét folytat a szemesostoros? Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége? MEGOLDÁS: 1. – 2. – 3. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik (eukariota egysejtűek országa), a sütőélesztő a tömlősgombák közé (gombák országa). 4. Ostorral 5. Így mozognak pl a hímivarsejtek 6. Sejtfal – szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek – fotoszintézis; sejtmag – örökítőanyag hordozója, a sejt anyagcserefolyamatainak irányítója; színfolt – fényérzékelés 7. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékevő 8. Lebontó tevékenysége

során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könnyűvé a tésztát B-vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászatban is fontos. zöld szemesostorosok élesztőgombák 20. ECSETPENÉSZ ÉS FONALAS ZÖLDMOSZAT MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Ecsetpenész tenyészetéből kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glicerinoldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen! KÉRDÉSEK: 1. Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, illetve a zöldmoszat? 2. Rajzolja le az ecsetpenész, ill a zöldmoszat kis részletét! Jelölje a sejtek határait, a jellemző, látható sejtalkotókat és a speciális sejteket! 3. Mi a hasonlóság,

ill a különbség a két szervezet szerveződésében, sejtjeikben? 4. Mi a különbség felépítő anyagcseréjükben? 5. Mi a békanyál ökológiai szerepe? 6. Pozitív vagy negatív hatású, ha egy állóvízben rengeteg ilyen moszatot találunk? Mire utalhat ez? 7. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelentősége? ecsetpenész-tenyészet békanyálmoszat MEGOLDÁS: 1. Az ecsetpenész gomba, a zöldmoszat növény (fonalas zöldmoszat) 2. – 3. Mindkettő fonalakból áll, a fonalak a gomba esetében micéliumot alkotnak A gomba hifáinak végén szaporítósejtek (spórák, konídiumok) láthatók. A zöldmoszatsejtek színtesteket tartalmaznak 4. Az ecsetpenész heterotróf, szaprofita, a moszat autotróf, fototróf 5. Búvóhely planktonikus méretű élőlényeknek, halivadékoknak, ebihalaknak stb, Táplálék növényevő szervezetek számára, és mint minden vízinövény, nőveli a vizek oxigéntartalmát. 6. A túl sok moszat eutróf vizet jelent, vagyis a víz

az eutrofizáció valamely stádiumában található. Negatív hatása, hogy a moszatok maguk is lélegeznek, így csökkentik a víz oxigéntartalmát, ami kedvezőtlen bomlási folyamatokhoz vezethet. 7. Anyagcseretermékeik antibiotikumok (pl Penicillin), amelyek a baktériumok számára mérgezőek, ezért bakteriális fertőzések kezelésére használhatók, sőt életmentők lehetnek. békanyál sejtfal zöld színtestek sejtplazma ecsetpenész ecsetszerűen elágazó spóratartók a hifák végén, bennük spórák a Penicillium ecsetpenész által termelt antibiotikum megakadályozta a Staphylococcus baktériumok szaporodását, sőt: megölte őket 21. LOMBOSMOHA VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: lombosmoha, kézinagyító, csipesz Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Csipesz segítségével emeljen ki egy mohanövénykét a telepből, vizsgálja meg a testfelépítését! KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Rajzolja le a

növényt, nevezze meg részeit! Nevezze meg röviden a részek funkcióját! Hány és milyen nemzedéket tud elkülöníteni a vizsgált növényen? Milyen testszerveződésű a mohanövényke? Miben különböznek a mohanövényke levelei a hajtásos növények leveleitől? Miért nem érhetnek el a mohák méteres testmagasságot? MEGOLDÁS: 1. Gyökérszerű, szárszerű, levélszerű képződmény (lehet, hogy van még: spóratartó tok és nyél). 2. Gyökérszerű képződmény: rögzítés, szárszerű képződmény: a növény tengelye, levélszerű képződmény: fotoszintézis, vízfelvétel. Spóratartó tok és nyél: spóratermelés (ivartalan szaporodás). 3. mohanövény: ivaros nemzedék, spóratartó tok és nyél: ivartalan nemzedék 4. Nincsenek valódi szövetei, csak szövetelemei Telepes növény 5. Legtöbbször csak egyetlen sejtrétegből állnak, nincsenek bennük differenciálódott szövetek (pl. szállítónyalábok), nem borítja őket kutikula, a

vizet fel tudják venni a levélfelületen keresztül, nincsenek gázcserenyílásaik. 6. Mert nincs szilárdító- és szállítószövetük sem, amely a testüket megtarthatná mohalevél a mikroszkóp alatt