Földrajz | Természetföldrajz » Szécsi Péter - Növényritkaságok és reliktumok egy ipari város peremén

Növényritkaságok és reliktumok egy ipari város peremén Avagy mit rejt magában a százhalombattai Sánc-hegy? SZÉCSI PÉTER Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombana S zázhalornbatta nevét az északi határában elte1ülő vaskori ha lmokról kapta. E halmok szomszédságában található egy bronzkori teli telep maradványa. amelyet Kr. e 1800 körül népesítettek be, a középső bronzkor folyamán pedig sánccal és árokkal erősítették meg, és ezzel Magyarország egyik legnagyobb földvárává alakították. Kiskoromban gyakran jártunk ide a szüleimmel kirándulni, jó levegőt szívni és gyönyörködni a táj szépségében. Itt a Mezőfö ld peremén magasodó földvárról jó kilátás nyílik a kanyargó Dunára, annak tú loldalára és a környékre. A múlt év tavaszán - biológia tagozatos gimnazistaként - azzal a kíváncsisággal tértem vissza e1Te a számomra kissé rejtel.mesnek tűnő helyre hogy vajon milyen lehet

növény- és állatvilága, hiszen alig egy kilométer távolságra vannak tőle a Dunamenti Erőmű Zrt. hataln1as kéményei, amelyek korábban tonnaszámra ontották a legkülönbözőbb kémiai összetételű ipari szennyező anyagokat. Úgyszintén hasonló szennyező foITás a MOL Nyrt. is amelyet a város déli részére telepítettek az 1960-as években. Maga a város - fóleg a lakótelepi rész - valóságos betonrengeteg. Mindezek a civilizáció utolsó fél évszázadának a „termékei·, melyek szorításában már levegő után kapkod maga a város is. és ez a kis oázis is a város peremén. az egykori földvár a ,Sánc-heggyel alatta a Duna felé Sánc-hegy a Téglagyári-völggyel kitámlkozó Téglagyár i-völggyel együtt. Az idézőjelet - most kivételesen - azért használtam, hogy érzékeltessem, nem valódi hegyről van szó, hanem csak egy pár tízméteres magaslatról, amelyet a helyiek neveztek el hegynek, talán azé11, 111e11 a mezőföldi

síkságból ez jelentősebben kiemel- kedik. A Sánc-hegy mellett, a déli oldalon a múlt században egy téglagyár és annak az agyagbányája működött. Ennek köszönhetően a földvár területének és oldalfalának egy része megsemmisült. Északról az érdi Kakukk-hegy, keletről pedig a Duna határolja ezt a néhány hektáros területet. CXXXlV - -- - - -- - -- -- - - - -- - -- -- - -- - - - -- - - - - -- - -~ DIÁKPÁLYÁZAT Miért ezt a területet választot tam vizsgálódásaim helyszínéül? Természetes és célszerű az, ha a közvetlen kömyezetü11kben, lakóhelyünk környékén kezdünk cl ismerkedni a minket körülvevö természeti és rönénelmi értékekkel. Természetes, hiszen ha valaki csak egy kicsit is természetbarát, akkor érdekli, hogy milyen természeti, történelmi énékek veszik körül. Célszetii és praktikus, hiszen gyakrabban és könnyebben megfigyelhetjük a választott területet. mintha azok a lakóbelyünktöl távol

lennének Szerencsém re, találkoztam egy lelkes természctvédövel, Wiirth Pállal. aki több mint 30 éve gondozza, védi ezt a területet. Megkértem, hogy legyen a mentorom, kalauzoljon el a domboldalakon és annak lankáin, hiszen úgy ismer ott minden füszálat, mint a tenyerét. Amikor megtudtam töle, hogy milyen gazdag e terület élővilága. elhatároztam, hogy tüzetesebben is megismerkedem, illetve felkutatom a Sánc-hegy növényvilágát. Sajnálattal értesültem azonban arról, hogy városunk képviselő testülete hasznosítani akarja ezt az eddig még háborítatlan vidéket is. Az ő olvasatukban a hasznosítás beépítést, anyagi haszonszerzést jelent Százhalombattán már eddig is nagyon sokat vettünk el a tern1észettöl. Úgy gondolom, hogy ezt az utolsó ,muzeális darabot" nem hasznosltani, hanem védeni óvni és ápolni kellene Mint fiatal lokálpatrióta és tennészetszeretö, a városi Hírtükör 20 10. július 15-i számában arra

próbáltam felhívni a lakosság és a város vezetöinek a figyehnét, ,,hogy egy jól kialakított tanösvény és egy védett, ligetes j ellegű tennészetvédelmi terület szolgálná legjobban a városlakók és az ide látogatók érdekeit." Kutatási módszere im Már az első terepbejárás alkalmával szemvolt a terület formagazdagsága. Néhány hektár területen váltakozva megtalálható itt a lankás domboldal, a fennsíkszerű plató, a meredek magaspart, a terrnészetes völgyrendszer, valamint a mesterségesen kialakított bányagödör, bejáratánál a volt téglagyár épületével. Mindezt a keleti oldalról a festőien szép Duna szegélyezi. A sáncot több ezer évvel ezelőtt építették. Hosszúság a kötillbelül 250-300 méter Északkelet-délnyugat irányban húzódik. Anyaga lösz, homok és agyag keveréke. A téglagyár 1896-tól 1990-ig müködött. Ez idő alatt az eredetileg keskeny völgyből egy kb. 700 méterszer 150 méteres sík

terület keletkezett A téglagyártásnak sajnos a Sánc-hegy nagy része is á ldozatu l eselt, vele együtt pedig vélhető­ leg sok védett növény és az itt élt kultúrák betűnő régészeti maradványai is. Ezt a „hegy" szinte függőlegesen meredek déli falai is jelzik. Az agyagos, homokos falakon sok gyurgyalagfészket láthatunk. A fészkeket a hím és a tojó is építi, mintegy másfélkét méteres hosszú üreget fún·a a laza falba. Ilyenkor 15-18 kg földet is megmozgatnak A gyurgyalagot az ökoszisztéma mérnökének is nevezik. Elhagyott fészkeiket verebek, seregélyek, szalakóták szokták elfoglalni, de olykor menedéket nyújt Pihegő sok kis te1iileteken, sokszor mozaikszerű­ en helyezkednek el. A társulások fajai sok helyen és gyakra11 keverednek egymással. A legjelle mző bb társuláso k Lös::fahársulás található a sánc, illetve az egykori földvár déli oldalán. Hazánkban egyedül itt található meg a deres szádorgó

néhány változatának különleges egye- gyurg~·a lag a nyá ri melegben az üres fészek kígyóknak, békáknak. egereknek, pockoknak is A különböző légyés bogárfajok alkalmi társbérlőként találnak menedéket az idöj árás viszontagságai ellen a fészkekben. Ezeken a telepeken nem csupán a fajok puszta együttéléséről van szó, hanem kapcsolatrendszen-ől, ahol a fajkölcsönhatások hálózatának középpontjában a gyurgyalag áll. Nem véletlen, hogy ez a madár fokozottan védett és mint aktuálisan veszélyezt etett faj. szerepel a magyarországi Vörös Könyvben Eszmei értéke százezer forint. A Sánc-hegy talajszerke zetének alapkőzete homokos, márgás agyag. amelyre löszréteg rakódott. A sík területeken ez több méter vastag is lehet. így ezeken a helyeken jó minőségű csernozjom alakult ki. Éghajlata szubmediterrán A Sánc-hegy megmaradt részén. illet,·e az újonnan, mesterségesen képződött bányagödörben - ami tájképi

és florisztikai szempontból is szerves egységet alkot az említett tern1észetes elemekkel - próbáltam meg számba venni. lefényképezni a még meglévő állományt. A növénytársulá- de. Gazdanövénye a selymes üröm A délnyugati lejtőn a csikófark több ezer példányát csodálhatjuk meg A plató jellegzetes növényei többek között a macskahere. az édes csüdfü. a nádtippan Ezeken kívül színes kavalkádot alkotnak az imolák, veronikák. vasvirágok ökörfarkkórók margil irágok szegfüfélék bunkós hagymák harangYirágok, selymes peremizsek stb. A földvár szélének jellegzetes növénye a heverő seprüfü és a tarackbúza. Lös:pus:ta gyep a Sánc-hegy egyes pontjain. de föleg a Téglagyári-völgyrendszer lejtőin fedezhető fel, ahol tarackbúza ,·ékony csenkesz. tavaszi hérics selymes dárdahere. budai imola karcsú fényperje, érdes csüdfü heverő sepriífű horgas bogáncs él. Elszórtan találhatunk még itt pusztai és csinos

án·alányhajat is. Lös:pus:ta i cse,jés te1ill el a Sánc-hegy tetején. melynek legjellegzetesebb növényei a csepleszmeggy a pukkanó dudafürt a csillag őszi rózsa a horgas bogáncs a magyar kutyatej. a borzas peremizs Árnyas részeken az odvas keltike virít. S:álkape1 jés erdös:1yep pré1 a - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- - - -- - ------ -CXX XV Forrás: http://www.doksihu SZET VILÁGA MELLÉ KLETE A TERMÉ Téglagyá ri-völgy déli részén figyelhelö meg leginkább. Az uralkodó fajok in a tollas szálkaperje, a selymes és borzas peremizs, szarvaskocsord ágas homokliliom fürtös zanót. A Téglagyári-völgy délnyugati része felől gyors terjedésükkel fenyegeti k az említett társulásokat az úgynevezett in- zsurlókra emlékeztetnek. Csökevényes leveleik mindössze néhány milliméteresek, átellenesen állva kétcsúcsú zöldes hüvelykét alkotnak. a fotoszintézist a száruk végzi Porzós barkaszerií virágzataik

sárgásak tojásdad alakúak, a másik példányon fejlődő termös virágzatok tcrmől evelei elhúsosodnak, s kicsi piros, málnaszerií ál- zódó váladék képződését, ezért köhögéscsillapító. asztma és az allergia elleni szerek alapanyaga Vegetációtörténeti vonatkozásban Dobay Péter tanulmányából kaptam magyarázatot. Eszerint ,,szigetszerii előfordulása van a Kárpátok koszorúján belül. Bekerülési módjára Gams ( 1952) írása alapján kapunk magyarázatot: ,,pollenleletek, jelenlegi elő­ fordulási helyek és a növény termőhe­ lyi, ökológiai igényeinek összevetésével." Hazánk területén - Gams szerint - már i. e 12 000-10 800 óta itt kellett lennie Napjaink ban már csak kis területen élő, kiveszőben lévő zárvatermő fajról van szó. Dobay Péter 1994-ben végzett tanulmánya szerint akkor kb 50 OOO tő lehetett az egész országban. Ehhez képest jelentősnek számít a Sánc-hegyen jelenleg 56000 tőre becsült

állománya A deres szádorgó Würth Pál gyermekkora óta ismeri és védi a fajt mint a terület növényállományának egyik különlegességét. A botanikusok csak 1996-ban fedezték fel itt a Sánc-hegyen. Véleményük szerint ez az egyetlen jelenleg ismert hazai lelöhelye. Itt is csak néhány száz tőre becsülik az egyedszámát. A deres szádorgó (Orobanche caesia) önállóan nem tud megélni. Szüksége van egy gazdanövényre, pl. iirömfélére (bárányU- Virágzó csikófark (Wiirt h Pá l felvételei) váziós fojok. Mielőbb irtani és korlátozni kellene ezeket, hogy ne vegyék el a védett fajok életterét. Legsürgősebb a félelmetesen szaporodó bálványfa irtása lenne, hiszen ma már több ezer egyed jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a természeti értékekre. De megtalálható in az orgona cserjés változata, az akác több száz példányban. a kanadai aranyvessző és több ezer tőre tehető a völgy alján betelepülő ürömlevelü parlagfü

is. fokozot tan védett faj a csikófar k Minden várakozásomat felülmúlta az a tény, hogy városunk határában, szinte a kéménye k árnyékában mintegy 25 védett faj él. Ennél jobban csak akkor lepődtem meg, amikor a csikófarkról (Ephedra distachya) kezdett el mesélni a mentorom. Az igazság az. hogy a többi nö,·énrről már hallottam. vagy olvastam valamit de erről még nem. Nagyon elcsodálk oztam amikor megtudtam. hogy a csikófark meleg kori reliktum faj azaz maradványfaj amely több ezer éve élhet itt. Utána is néztem a szakirodalomban Az „ÉlőVilág· 22 számában többek között az alábbiakat olvashatjuk róla: .Kétlaki törpecserje, mely két méternél nem nő nagyobbra. hajtásaik Deres szádorgó bogyóvá alakulnak. Hajtása fontos drog Hatóanyaga az efcdrin, oldja a hörgök görcsét. csökkenti a légutakon felhalmo- röm, mezei üröm). De a fészkcsvirágzatúaknak, pillangósvirágúaknak, ajakosoknak is mind megvan a saját

szádorgójuk ,., CXXXVI Tehát a szádorok nagymértékben specializálódott gyökérélősködök. fgen apró magvaik csak akkor csíráznak ki, ha gazdanövényük gyökere a közvetlen közelükbe ér Ekkor a szádorgó csíranövénye behatol a gazdanövény gyökerébe, és ott nagy belső éri.ntkező felületet alakít ki, amelyen keresztül felveszi a táplálékot és a vizet. Az állomány sajnos itt is csökkenőben van, föképpen az inváziós fajok (bálványfa, akácfa) és a szeszélyes i dőjárási viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, igénytelenebb gyomnövények rohamos terjedése miatt. Tennészetesen sokféle állattal is találkoztan, a területen. Ennek részletesebb, tüzetesebb tanu lmányozását és bemutatását egy újabb pályan,unkámban tervezem. Az itt élő több száz állatfaj közUI megemlítek néhányat. A rovarok közül cincérek, sáskák, szöcskék, mezei tücskök

élnek itt nagy számban. Lepkefajból a védett farkasalmalepkét, és a tüzlepkét emelném ki A puhatestűek legföbb képv iselői a kagylók és a különféle csigák (éti-, folyami, pettyes csiga stb.) A gyurgyalagon kívül sok védett madárfaj é l itt: vörös vércse, barátposzáta, jégmadár, erdei pinty, fekete rigó, füsti- és parti fecske, házi rozsdafarkú, meggyvágó, őszapó, zöldike stb. A változatos növények között szinte észrevétlen a rézsikló, a vízisikló, a fürge- és a zöld gyík, de vannak itt egerek, pockok, üregi és mezei nyulak, vakond, valamint ritkábban őzek és rókák is. Veszélyek, veszélyeztetettségek Már eddig is jobban körbeépítették a területet, mint ahogy az megengedhető lett volna egy ilyen kiemelt természeti és kultúrtörténeti é1tékek miatt védendő területnél. Sürgősen meg kellene oldani, hogy az agresszívan terjedő fajok ne vegyék el a védett fajok életterét, hiszen az egyúttal a

kihalásukat is jelentené. Nem könnyü és egyszerü dolog, de talán nem is megoldhatatlan feladat. Csak akarat és szervezés kérdése az egész, hiszen városunk két gi mnáziumában több száz diák tanul. A rendteremtéshez biztosan meg lehetne őket nyerni, és tem1észetesen kellenének olyan személyek, akik pontosan ismerik a területet és a növények élőhelyét, de kellenének más szakemberek, szakmunkások is (favágók, soförök gépkocsival stb.Ez nem jelentene olyan uagy kö ltséget, hogy azt a város ne bírná el. Az önkorn1ányzat - a városfejlesztés, az úgynevezett Dw1a-program keretében - ezt a te1iiletet is hasznosítani akaij a! A legkülönbözőbb elképzelések kerültek már szóba a Téglagyári-völgy hasznosí- DIÁKPÁLYÁZAT Tájkép tásával kapcsolatosan. Terveztek már ide kórház at, turistacsalogatóként csónakkikötőt, kalandparkot, Gull iver-programot és még sok minden mást. Ez utóbbi egy hatal mas méretü emberi testet

jelentene - teljesen beépítve vele a Téglagyári-völgyet -, amelynek testrészei belülről bejárhatók, és müködésük tanulmányozható. Vélhetően érdekes és tanulságos dolog. de szerintem nagyon nem ide való! Ha a völgyet beépítik, az végérvényesen tönkreteszi a hozzá kapcsolódó területek növényés állatvilágát is, hiszen amint azt már elő­ zőleg írtam, a völgy és a Sánc-hegy szerves egységet képez. Felelőtlen emberek néha nemcsak lerakják a szemetet, hanem meg is gyújtják azt, és nem problémáznak azon sem, ha a tűz elpusztítja ezeket a ritka. értékes és védendő növényeket Öket neveztem e l „Na, és akkor mi van?" embereknek, hiszen az egyik elkövető pontosan ezekkel a szavakkal kérdezett vissza, amikor rajtakapták. és kérdőre vonták, amiért felelőtlenségé­ vel több száz tő csikófarkat is kiégetett. De az sem zavarta az illetőt, hogy tájvédelmi táblák figyelmeztetik az erre járót arra, hogy a

terület országos régészeti és narurális védettség a latt áll. A szép és mutatós növényeket (törpe nőszirom, vasvirág, árvalányhaj, deres szádorgó stb.) általában letépik elviszik innen büntudat nélkül Ha nem tudják, hogy ez lopásnak számít az is nagy gond, ha igen, akkor a szemlélenel vannak nagy bajok! Véleményem szerint az iskolai okta- tásnak és a médiának is nagyobb szerepet kellene vállalnia az ilyen jellegü környezetvédelmi tájékoztató és felvilágosító munkában. Miért fontos a természeti adottságok megóvása? Men a tét az emberiség fennmaradása! Az emberiség elrettentő mértékben pusztítja a Föld tem1észetes élőhelyeit. aminek következtében vészes ütemben halnak ki az állat- és növényfajok. Em figyelmeztet az ENSZ egyik jelentése. Egy augusztus elején elhangzott környezetvédelmi témájú rádiómüsorban hallottam, hogy naponta kihal egy növény- vagy állatfaj, hogy egy ENSZ-felmérés alapján 1970

és 2006 között 1/3-dal csökkent a gerinces állatok egyedszáma. A rádiómüsorban az is elhangzott, hogy 10 emberből 8 úgy áll a kérdéshez. hogy ,Na és akkor mi vanr SaJnos Százhalombattán is gyakran tapasztalok ilyen hozzáállást. Szerintem az egyik legfontosabb feladat. hogy jobb belátásra bírjuk az ilyen közömbös embereket. Hogyan? Aki elkötelezett környezetvédő az ahol lehet - újságban, médiában társaságban, lakóhelyén stb - hangoztassa, ismertesse a természet védelmének alapvető fontosságát és próbálja meggyözni a környezetbarát életmód szUkségességéről a környezetét Sokszor csak akkor vesszük észre a kihalt fajok hiányát, amikor már kipuszn1ltak. Hiszen minden fajnak megvan a ma- - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - - -- - - - - - - -- - -- - - -- -C:XXXVTI Forrás: http://www.doksihu ET VILÁGA .vfELLÉKLETE A TERMÉSZ ga szerepe a környezetében. Ha másén nem, akkor azén. mert minden élőlény a

tápláléklánc része. Ha kiesik egy láncszem, akkor za"ar keletkezik a környezetében Bizonyos mértékben megbomlik az ökológiai egyensúly. mert a természetben minden mindennel összefügg Ha kipusztulnak a rovareŐ madarak - 2020-re pl. a fecskék kipuszrulását jósolják mert elvesszUk az életterüket - akkor majd túlságosan elszaporodn ak a rovarkárte,·ők. Ekkor pedig vagy több növényvédő szert használ majd az emberiség, vagy kevesebb lesz a tennés. Ez pedig mindkét esetben újabb és újabb növény- és állatfajok kipusztulását okozhatja majd. Zólyomi Bálint - a XX. század egyik legjelentősebb magyar botanikusa - már 1931-ben felhívta a figyelmet az ember tájalakító szerepére, arra, hogy a tenuészet milyen sérülékeny és törékeny. Látva a biodiverzitás meginduló és kiszélesedő pusztulását, az 1930-as évektől sorra tett jaaslatokat egyes tájak, tájrészletek, erdők. lápfohok védettségére De ma már nincs több

évtizedünk arra, hogy jobb belátásra bírjuk az emberiséget, söt egyes folyamatok már visszafordítbatatlanoknak tűnnek. (!ti! A= írás s;:er=o1e díá!.páfyá=at11nko11 a Német- Magyar Társaság által kiírt Biodiverzitás kategóriában lll. díjat kapott FELHASZ ÁLT IRODALOM: Dr. Simon Tibor-Dr Seregélyes Tibor: Növényismer et. Nemzeti Tankönyvkia dó, Budapest, 2004. Dobay Péter: A csikófark hazai állományának felmérése. Diplomater, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1994. ÉlőVilág: 13„ 22., 26, 51 szám