Történelem | Tanulmányok, esszék » Nagy János - Nero Lucius Domitius

Nero Lucius Domitius Római császár, uralkodott: Kr. U 54-68 Született 37-ben december 15.-én Antiumban; apja Gnaeus Domitius Ahenobarbus, anyja Agrippina, Germanicus leánya, Augustus dédunokája volt, ki hamar özvegységre jutott, s mint ilyent vette nőül Claudius császár, neki volt ugyan egy fia, Britannicus, de neje unszolására Nero-t fiává fogadta, és 53-ban Octavia nevű leányát adta hozzá nőül. Agrippina a nép és a pretoriánusok kegyét megnyervén, férjét megmérgezte és Nero-t a pretoriánusok által császárrá, kiáltatta ki, mit a senatus is megerősített. Nero uralmának első öt évét nagyon dicsérik történeti forrásaink. fékezte anyjának uralmi vágyát, s midőn ez Britannicusszal fenyegette, a jogos trónörököst megölette 55-ben. Inkább régi nelelőire, Afranius Burrus pretoriánus vezérre, és a bölcs Senecára hallgatott, miáltal a senatus elismerését is kivívta. 59-ben elég erősnek érezte magát, hogy anyját is

megölesse, s midőn ezért a senatus hízelgő dicséretekkel árasztotta el, féktelensége és kicsapongása nem ismert határt. 62ben megölette nejét, hogy az erkölcstelen Poppaea Sabinát vehesse el feleségül. Midőn Róma egy nagy negyede tűzvész martaléka lett, a felgyújtás gyanúját magáról azzal hárította el, hogy a zsidókat és a keresztényeket borzasztó kínzások között végeztette ki 64-ben. A Piso-féle sikertelen összeesküvés alkalmul szolgált neki, hogy rá nézve kellemetlen férfiakat megölessen, így Senecát és unkaöccsét, a költő Lucanust. A leégett városrész új utakkal díszítette, és itt építette fel arany palotáját; nagy vágya volt továbbá költői műveivel és énekművészetével csillogni, s midőn 66-67-ben még Görögországba is átkelt, hogy itt versenyeken szerepelhessen, a birodalom nagyon felzúdult ellene. Először Gallia lázadt fel, csakhamar cserbenhagyta a senatus és a testőrsége is. Nero pedig a

veszedelem láttára gyáván megszökött és Róma közelében egy szabadosának kardjába dőlt 68. június 9-én Vele egyúttal a Julius-Claudius- család uralma is kihalt. Ő maga nem vett részt háborúban, de birodalmának határait vitéz hadvezérei, Domitius Corbulo Arméniában és Suetonius Paullinus Brittaniában dicsőségesen megvédték, a zsidók lázongását pedig Flavius Vespasianus fékezte meg. Nero uralmának legklasszikusabb történeti forrása Tacitus Annalese, mellyel Suetonius életrajza is megegyezik. Költői képben mutatja be uralmát Pietro Cossa, A Wildbrandt és Tardos Viktor Nero Című drámálya, szintúgy Sienkiewicz Quo vadis c. regénye Operát írt Nero-ra Monteverdi, Pallavícino, Rubinstein, Arriao Boito és mások