Egészségügy | Endokrinológia » Endokrinológia rövid kérdések

ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések Az adenohypophysis. A növekedés hormonális szabályozása 1. Sorolja fel az adenohypophysis hormonjait! ACTH  adenocorticotrop hormon TSH  thyroidea stimuláló hormon LH  luteinizáló hormon FSH  folliculus stimuláló hormon GH  növekedési hormon PRL  prolaktin 2. Mely adenohypophysis hormonok elválasztását szabályozza a hypothalamus? Mely faktorok révén? ACTH  CRH TSH  TRH LH, FSH  GnRH GH  GHRH, GHIH (somatostatin) PRL  PRF, PIF 3. Melyek a pubertás előtt végzett hypophysectomia tünetei emlősökben? - 4. törpenövés (hypophyser törpeség) nem alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek nem jelentkezik menarché nem indul meg a spermatogenezis stresszel szemben kevésbé ellenálló hypothyreosis Ismertesse az adenohypophysis kiirtását követő legfontosabb hiánytüneteket felnőtt ivarérett emlősben! - mellékvesekéreg atrophia  glukokortkoid csökkenés, sexual steroid

csökkenés hypothyreosis  meglassult anyagcsere, hízás, hideg-intolerancia gonadok atrophiája  menstruációs ciklus leállása inzulinérzékenység  mellékvesekéreg hormonok és növekedési hormon hiánya sápadtság  αMSH hiány 5. Sematikus ábra formájában ismertesse a humán növekedési hormon (GH) elválasztásának szabályozását! 6. Milyen anyagon keresztül fejti ki a GH növekedésre való hatását? Hol képződik ez az anyag? Szomatomedinek; legjellemzőbb a májban a termelődés, de szinte minden olyan szövetben termelődik, amely rendelkezik GH-receptorral. 7. Soroljon fel 4 tényezőt, amely serkenti a GH-szekréciót! - 8. Soroljon fel 4 tényezőt, amelyek gátolja a GH szekrécióját! - 9. energia-szubsztrát hiány keringő aminosavak (főleg arg) növekedése stresszingerek ösztrogének elalvás glukagon GH hophysisnyél átszakadása (koponyatrauma) FFA REM-alvás glukóz Melyek a GH szénhidrát-anyagcserére gyakorolt

általános hatásai? - csökkenti a zsírszövet és az izom glukózfelvételét fokozza a máj glukoneogenetikus aktivitását 10. Melyek a GH zsíranyagcserére kifejtett általános hatásai? - fokozza a zsírszövetben a lipolysist  csökken a zsírszövet térfogata 11. Melyek a GH fehérje-anyagcserére gyakorolt hatásai? - fokozza a májban, izomban, extrahepatikus szervekben, fehérjeszintézist fokozza az izomban és a chondrocytákban az AS-felvételt chondrocytákban a 12. Hogyan befolyásolja a GH-szekréciót az a) inzulin, b) a tiroxin, c) a glükokortikoidok? a) fokozza b) fokozza c) csökkenti 13. Mi az acromegalia? Mi az oka? Komplex kórkép, ami a csont és lágy szövetek deformitásával, megnagyobbodásával, hyperproteinaemiával, csökkent zsírtartalommal jár. Oka a fokozott GH szekréció az epiphysiskorongok záródása után. a belszervek 14. Mi a gigantizmus? Mi lehet az oka? óriásnövés  az epiphysisek záródása előtti GH

túlprodukció 15. Melyik hormon hatása a legerősebb a prenatalis növekedésben? - inzulin 16. Sorolja fel a postnatalis növekedésért felelős hormonokat! - hGH T 4 /T 3 inzulin nemi hormonok glukokortikoidok 17. Korai pubertás esetén mekkora a testmagasság az életkorra és nemre jellemző átlagértékhez képest a) 10-12 éves korban, b) 18 éves korban ? Válaszát röviden indokolja! 18. Későn kezdődő pubertás esetén mekkora a testmagasság az életkorra és nemre jellemző átlagértékhez képest a) 14 éves korban, b) 18 éves korban ? Válaszát röviden indokolja! 19. Milyen lényeges különbség van a GH-hiány és hypothyreosis okozta törpeség megjelenési formája között? A hGH-hiány okozta törpeség (hypophyser törpe) arányos testalak mellett okoz törpenövést, míg a hypothyreoid törpe aránytalan (cretenismus). 20. Hogyan befolyásolja a növekedést a gyermekkorban adott nagy mennyiségű glükokortikoid? Miért? Gátolja a

növekedést. Azért, mert gátolja a növekedési hormon szekrécióját ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések Általános endokrinológia 1. Határozza meg a hormon fogalmát! A hormonok a szervezet kémiai hírvivőanyagai, amelyek a szervműködések és az anyagcserefolyamatok szabályozásában információátviteli funkciót töltenek be. Endokrin mirigyek termelik, s az interstitiumba ürítik. 2. Kémiai szerkezetük alapján osztályozza a hormonokat!  aminok: aminosav származékok (tirozin) • katekolaminok: tirozin + OH • pajzsmirigy-hormonok: tirozin + I-  szteroidok: zsíroldékony molekulák, melyek koleszterinből keletkeznek (mvk., ovarium, here)  peptidek, proteinek: szintetizálódnak szekréciós granulumokban tárolódnak, prepro-formában 3. Ismertesse röviden a peptid hormon szintézis mechanizmusát! 1. a DNS egy génszakaszán kódolódik az adott hormon; gyakran egy gén felelős több hormon kódolásáért, vagy egy adott hormont

több gén is kódol; 2. transzkripció történik a mRNS-re (transzkripció, splicing, capping); 3. a riboszómán megtörténik a transzláció  preprohormon keletkezik, amely az Nterminális végen szignálpeptidet, a C-terminális végen kopeptidet hordoz; 4. a DER-ben degradálódik a szignál-peptid, glikozláció történik  prohormon; 5. a Golgi-ban tároló granulumokba csomagolódik, enzimatikus átalakulásokon megy keresztül; 6. a granulumokban hasítódik hormonra és propeptidre 4. Milyen celluláris mechanizmussal hatnak a célsejteken a) a peptid b) a katecholamin hormonok? Peptid: Ezeknek a hormonoknak a célsejt membránjában helyezkednek el a receptorai, melyek G-proteinek (G s ; G i ). A receptor α-alegysége disszociábilis, hatásközvetítő funkciót lát el, míg a β- és γ-alegységek a membránban való dokkolást segítik. Hormonkötésre GTP-t köt és aktiválódik, α-alegység disszociál. Az α*-GTP komplexhez effektorok csatlakoznak

(adenilát-cikláz; Ca2+csatorna; foszfolipáz). A hatáskifejtés után a GTP GDP-vé hidrolizálódik, az α*-alegység inaktiválódik α-alegységgé és visszacsatlakozik a membránban lévő βγ-alegységekhez. Katecholamin: 5. A szteroid hormonok milyen celluláris mechanizmussal fejtik ki a hatásukat a célsejteken? Ezeknek a hormonoknak intracelluláris receptorai vannak (hasonlóan a pajzsmirigy hormonokhoz és a D-vitaminhoz). A receptor lehet a citoplazmában, vagy magában a sejtmagban A sejtmagban elhelyezkedő receptorfehérje N-terminális része a különböző hormonok tekintetében nagy homológiát mutat; ez a rész a dokkolásért felelős. A receptorfehérje DNS-kötő része 50%-os homológiát mutat, mely terület ún. Zn-ujjas régiót és transzkripciós faktort tartalmaz. Hormon kötődésre a receptorfehérje kötődik a DNS-hez a HRE-területen, majd az aktiválódott transzkripciós faktor hatására génátíródás történik. 6. A hormonhatások

közvetítésében milyen intracelluláris hírvivőket ismer? Írjon 4 példát! 1. 2. 3. 4. Ca2+ cAMP G-protein membrán-PL 7. Mit jelent az, hogy a fiziológiás hormonszintet a vérben negatív feed-back mechanizmus irányítja? Az emelkedő hormonkoncentráció a célmirigyben emelkedő produktum-termelést okoz, mely produktum szupressziót fejt ki a hormontermelő mirigyre, így a hormonkoncentráció csökkenni fog. Amennyiben a hormonkoncentráció a fiziológiás alá csökken, a célmirigy produktum-termelése elégtelenné válik, a hormontermelő mirigy felszabadul a gátlás alól, ezért fokozza a hormon termelését. 8. Milyen mechanizmus útján atrophizál egy endokrin mirigy, ha hormonját hosszabb ideig adagoljuk? A mesterségesen a szervezetbe vitt hormon ugyanolyan negatív feed-back szabályozással szupresszálja a hormontermelő mirigyet, mint a hormon célmirigy endogén produktuma. Krónikus adagolás esetén a hormontermelés gátlása folyamatos, a

hormontermelő apparátus degradálódik, a mirigy atrophizál  kompenzatorikus atrophia. 9. Soroljon fel 4 hormont, melyek szekrécióját elsősorban a vér kémiai összetétele szabályozza! - aldoszteron renin inzulin glukagon parathormon kalcitonin 10. Soroljon fel 4 endokrin mirigyet, amelyek esetében kétszintű – hypothalamo-hypophysealis – feed-back hormonszabályozás érvényesül! 1. pajzsmirigy: T 4 /T 3  TSH  TRH 2. mellékvesekéreg: kortizol  ACTH  CRH 3. Leydig-sejt: testoszteron  FSH  GnRH 4. 11. Milyen szinteken érvényesül a negatív feedback kontroll a hypothalamus - hypophysiscélmirigy rendszerben? Hosszú hurkú szabályozás: a célmirigy által termelt hormon hat vissza a hypothalamus és hypophysis szintjén egyaránt. Rövid hurkú szabályozás: a hypophysis trophormonja hat vissza a hypothalamus releasing hormont termelő neuronjára. Ultrarövid hurkú szabályozás: a hypothalamus releasing hormonja autokrin/parakrin

módon gátolja a saját elválasztását. 12. Mi a lényege és szerepe a helyi portalis keringésnek a hypothalamus-hipofizis rendszer működésében? Az arteria hypophysealis superior az eminentia mediana területén kapillarizálódik, majd az összeszedődő vénák a portális vénát alkotják, ami az adenohypophysis sejtjei közötti sinusoidokba nyílnak, majd ismét összeszedődnek. Ennek lényege, hogy a fenestrált endothelű ér az eminentia mediana területén felveszi a hormontermelő neuronok RH/IH-t, amit az adenohypophysis hormontermelősejtjeihez szállít. Itt pedig a trophormonok ürülhetnek a vérkeringésbe. A nyomásfő itt 1-2 Hgmm, ami lehetővé teszi retrográd áramlás kialakulását, így trophormonok juthatnak a hypothalamusba. 13. Mit jelent a burst jellegű hormonszekréció? Akkor beszélünk burst jellegű hormonszekrécióról, amikor egy adott hormon mehjelenése a vérplazmában hirtelen, „csúcsszerű”. Ez nem keverendő össze a

pulzatibilitás miatt kialakuló csúcsokkal. Jellemző példa a burst jellegű hormonszekrécióra az LH-surge ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések A kalcium-anyagcsere hormonális szabályozása és a csont élettana 1. Mi az oszteoid? A csontfelépítés (átépítés) köztiterméke, a csont szerves mátrixa és az azt termelő osteoblastok. 2. Miből alakulnak ki a) az oszteoklasztok, b) az oszteoblasztok? Az osteoclast hemopoetikus őssejtből a monocytaképződés során, az osteoblast a mesenchymális eredetű osteoprogenitor őssejtből. 3. Mi az osteoblasztok funkciója? A csontfejlődés során az építő feladatot látja el; a csontmátrix fehérjéit termeli (kollagének, oszteonektin, oszteokalcin, proteoglikán). Ugyanakkor a meszesedésben is van szerepe: alkalikus foszfatáz enzimmel a foszfátésztereket hidrolizálja, és a foszfát-koncentrációt az oldhatósági szorzat fölé emeli a saját környezetében. 4. Mi az oszteociták funkciója? Egymással és az

osteoblastokkal nyúlványaikon keresztül (gap junction) kapcsolódnak, permeabilitási gátat képezve a csontinterstitium és a kapilláris hálózat között; a permeabilitást hormonok szabályozzák. 5. Sorolja fel az oszteoklasztok funkcióit! Az aktivált osteoclast a csontállomány lízisét végzi: H-ATP-áz enzimével H+-okat szecernál a környezetébe, amely oldja a matrix hidroxiapatit kristályait. Hidrolítikus enzimeket szercernál a környezetébe, amely a mátrix proteinjeit és proteoglikánjait bontja. A bontás közben keletkezett fragmentumokat phagocytálja, s tovább emészti. Hasonló mechanizmussal vesz részt a velőüreg képződésben, a trabekulációban. 6. Mi a szerepe az osteoblastok által termelt osteonectinnek és osteocalcinnak a csontképzésben? Osteonektin: Osteokalcin: karboxiglutaminsavat tartalmazó Gla fehérje, amely a Ca2+-kötésben játszik szerepet. 7. Miért okoz a K-vitaminhiány csontdeformitásokat? Azért, mert az osteokalcin

kialakulásában történő γ-karboxiláció K-vitamin függő folyamat. Amennyiben ez hiányzik, az osteokalcin funkció elégtelenné válik, így közvetetten a mineralizáció is. 8. Mennyi a szérum össz Ca2+-szintje? Milyen frakciói vannak? - Össz.: 2,45 - 2,50 mM - Fehérjéhez kötött: 1,14 – 1,16 mM Diffúzibilis, komplexben kötött: 0,15 – 0,16 mM Diffúzibilis, ionizált: 1,16 – 1,18 mM 9. Hogyan változik a szérum ionizált és fehérjéhez kötött Ca2+-frakciójának aránya pH emelkedésének hatására? Az arány értéke csökken, tehát a szabad Ca2+-koncentráció csökken, míg a fehérjéhez kötött frakció nő. 10. Mi a magyarázata az ún hiperventilációs tetániának? A hyperventilláció a pCO 2 meredek csökkenése, és így a szénsav-koncentráció csökkenése miatt alkalizál, tehát a pH nő. Így a Ca2+-kötő fehérhék ionizációja fokozódik, ami egyre több kötőhely kialakulásával jár. Végeredményben a szabad

Ca2+-koncentráció csökkenése, és a neuromuscularis junkció túlkompenzálása okozta hyperexcibilitáció váltja ki a pseudotetániát. 11. Vezethet-e in vivo véralvadászavarhoz a hypocalcaemia? Válaszát röviden indokolja! Nem. Ennek oka az, hogy mielőtt a véralvadási zavar kialakulhatna, a beteg a teljes testet érintő tetániás görcs miatt meghal. 12. Melyek a szérum kalciumszintet szabályozó humorális-hormonális tényezők? Hol termelődnek? 1,25-dihidroxi-kolekalciferol: bőr  máj (25-hidroxiláció)  vese proximális tubulusainak sejtjei (1α-hidroxiláció) parathormon: mellékpajzsmirigy folliculáris sejtjei kalcitonin: mellékpajzsmirigy parafollicularis C-sejtjei, és egyéb szövetek 13. Hol képződik a parathormon? Milyen szerkezetű hormon? Mellékpajzsmirigy follicularis sejtjeiben. A szekrécióra kerülő hormon 84 aminosavból álló peptidlánc, ami az előzőleg kialakult 115 aminosavas prepro-PTH, illetve 90 aminosavas pro-PTH

végterméke. 14. Mi a parathormon szekréciójának fő ingere? A vérplazma szabad, ionizált Ca2+-koncentrációjának csökkenése. (1 mM mellett a szekréció maximális.) 15. Mely szerveken érvényesül a parathormon közvetlen hatása? Vesében és csontban. 16. Melyek a PTH célsejtjei a csontban? Osteocyta (rövid idő alatt növeli a Ca2+-permeabilitást). Osteoblast (hosszabb idő alatt ismeretlen parakrin mediátorokat szabadít fel, amelyek az osteoclastokat aktiválják). Éretlen osteoclast (megindítja a további differenciálódást, a sejtfúziót, így a többmagvú sejtek megjelenését. Az érett osteoclaston más nincsen PTH-receptor) 17. Milyen mechanizmussal fokozza a parathormon a kalcium mobilizációt a csontokból? Az osteocyták Ca2+-permeabilitását emeli, így az osteocytanyúlványokon keresztül Ca2+ lép ki a csont interstitiális teréből a kapillárisokba. Ugyanakkor az osteoclast aktivitást fokozva a csontlízist serkenti, így egy újabb

támadásponton szabadítja fel a csontmátrix kötött Ca2+-át. 18. Mi a PTH direkt hatása a) éretlen oszteoklasztokon b) érett oszteoklasztokon? Éretlen osteoclastokon: megindítja a további differenciálódást, a sejtfúziót, így a többmagvú sejtek megjelenését Érett osteoclastokon: közvetlen ??? 19. Hogyan befolyásolja a cholecalciferol? foszfát-reabszorpciót a vesében a) a PTH, b) a 1.25 (OH) 2 - PTH: csökkenti 1,25-(OH) 2 D 3 : fokozza 20. Milyen mechanizmus gátolja meg, hogy a PTH által mobilizált Ca2+ és PO 4 diffúz kalcifikációt a szervezetben? 21. Melyek a parathormon túladagolásának fő tünetei? - hypercalcaemia csont-cysták hypophophataemia 3 - ne okozzon 22. Milyen jellegzetes általános tünetek jelentkeznek 2-3 nappal a parathyreoidectomia után? - hypocalcaemia Chwostek-tünet Trousseau-tünet tetania parathyreopriva 23. Melyek a parathyreoidectomiát követő jellemző elváltozások a vér és a vizelet összetételében?

Vér: Ca2+-koncentráció csökken, esetenként a foszfátkoncentráció emelkedik. Vizelet: Ca2+-koncentráció emelkedik, foszfátkoncentráció csökken 24. Milyen lépéseken keresztül alakul ki a D 3 vitamin aktív formája? UV hatás a bőrben: 7-dehidrokoleszterin  D 3 -previtamin (szteránváz B-gyűrűje felhasad)  D 3 -vitamin (kolekalciferol) 25-hidroxiláció a májban: D 3  25-OHD 3 1α-hidroxiláció a vesében: 25-OHD 3  1,25-(OH) 2 D 3 25. Mely szervek működésére van alapvető hatása az 125-dihidroxicholecalciferolnak? Bél: fokozza a Ca2+felszívódást. Csont: osteoblastok mátrixfehérjetermelő funkcióját befolyásolja; PTH-hoz hasonlóan az osteoblastokban növekedési faktorokat indukálva aktiválja az érett osteoclastokat, az éretleneket pedig differenciálja éretté. Vese: a Ca2+-reabszorpciót fokozza. 26. a) Hogyan hat a PTH az 125-dihidroxicholecalciferol képződésére? b) Hogyan hat az 125dihidroxicholecalciferol a PTH

képződésére? a) a PTH fokozza az 1,25-dihidroxi-kolekalciferol képződését b) az 1,25-dihidroxi-kolekalciferol csökkenti a PTH képződését (hypercalcaemisáló hatás) 27. A plazma Ca2+-tartalom csökkenésének hatására milyen mechanizmus révén nő meg a bélből történő Ca2+-felszívódás? A Ca2+-tartalom csökkenése direkt szignálként fokozza a PTH szekréciót a mellékpajzsmirigyben. A PTH fokozza a D 3 -vitamin hidroxilált formáinak termelését, így az 1,25-(OH) 2 D 3 koncentráció emelkedik. Ez utóbbi hormonnak pedig az enterocyták apikális membránjában a Ca2+függő ATP-áz működését (a Ca2+ aktív transzportját), illetve a basolaterális oldalon a Ca2+-kipumpálás fokozása az egyik hatása. 28. Rachitiszes gyermek plazma Ca2+-koncentrációja kevéssé, foszfátkoncentrációja jelentősen csökkent. Miért? A rachitis a D 3 -vitamin hiány miatt alakul ki. Ennek értelmében kevésbé fokozott a bélből történő Ca2+-felszívás,

illetve a vesében történő Ca2+-reabszorpció. Így hypocalcaemia alakul ki, ami közvetlen módon serkenti a PTH elválasztást. A PTH növeli az osteoclastok Ca2+-permebilitását, ami az amúgy sem tökéletes csontokból Ca2+-kiáramlást okoz a kapillárisok felé, így mérsékelve a hypocalcaemiát. Ezzel párhuzamosan viszont a fokozott PTH hatás miatt fokozott phosphaturia alakul ki, mivel az gátolja a foszfát reabszorpciót a vesében. 29. Hogyan befolyásolja az a) kalcium és a b) foszfát gyomor-bél rendszerből történő felszívódását a bevitel? a) Ha a kalciumbevitel magas, az aktív transzport telítődik, és az 1,25-(OH) 2 D 3 koncentráció is csökken. Így adaptálódik a felvétel a bevitelhez: magas bevitel esetén a felvétel csökken, alacsony bevitel esetén a felvétel nő. b) A kalciummal ellentétben a felszívódás egyenesen arányos a bevitellel. 30. Mit jelent, hogy a bélből történő Ca2+-felszívódás adaptációs jelenséget mutat?

Magas bevitel esetén a felvétel csökken, alacsony bevitel esetén a felvétel nő. Ennek oka az aktív transzport telíthetősége, és a magas bevitel okozta 1,25-(OH) 2 D 3 csökkenés. 31. Hol termelődik a kalcitonin? Szekréciójának közvetlen ingere? Szignifikánsan a pajzsmirigy parafollikuláris C-sejtjeiben, de RIA-módszerrel kimutattak már a CCF-ban, a hypophysisben, a thymusban, a tüdőben, a bélben, a májban, a hólyagban és egyéb szövetekben is. Szekréciójának közvetlen ingere a vérplazma Ca2+-koncentrációjának emelkedése. 32. Sorolja fel a kalcitonon élettani hatásait! - aktivált osteoclastok inaktiválása  vérplazma Ca2+-koncentrációjának csökkentése Ca2+-reabszorpció csökkentése a vesében fájdalomérzés csökkentése (Fiziológiásan nem igazán ismert a hatás, ugyanis sem a túlprodukció, sem a hiány nem okoz típusos elváltozásokat. A terhesség alatt már magyarázhatóbb a jelentősége: védi az anyai csontozatot a

fokozott kalciumvesztéstől; terhességben fokozott 1,25-(OH) 2 D 3 hatás áll fenn.) 33. Milyen mechanizmusok védik a szervezetet hypercalcaemia ellen? - kalcitonin-szekréció fokozása  csontok, mint Ca2+-raktár PTH-szekréció csökkenése  csökken a Ca2+-mobilizáció a csontokból; csökken a Ca2+reabszorpció a vesében; csökken az 1,25-(OH) 2 D 3 elválasztás 1,25-(OH) 2 D 3 csökkenése  csökken a Ca2+-felvétel a bélből; csökken a Ca2+-reabszorpció a vesében ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdése Gonadok működése 1. Melyek az ovarium fő élettani funkciói? - női petesejtek kialakulásának, pusztulásának és érésének helye ösztrogén-termelés (theca interna és granulosa) progeszteron-termelés (theca-, granulosa- és luteinizált sejtek) 2. Sorolja föl a fiziológiailag hatásos természetes ösztrogén hormonokat! Kémiailag milyen közös tulajdonságokkal jellemezhetők ezek? - ösztron (androszténdiol aromatizációjából)

ösztradiol (tesztoszteron aromatizációjából) ösztriol (16-OH-DHEAS (magzati májban)  16-OH-andronszténdiol aromatizációjából (trophoblastsejtekben)) - C 18 szteroidok 3. Milyen szövetekben ill sejtekben folyik ösztrogének képzése (2 példa)? Hol a legintenzívebb a folyamat? - ovarium (theca interna és granulosa) placenta (topholblast) zsírszövet - legintenzívebb: ovarium 4. Sorolja fel az ösztrogének 6 élettani hatását! női ivarszervekre gyakorolt hatás - ovarialis follikulusok növekedése ↑ - petevezető motilitása ↑ - méhen átfolyó vér mennyisége ↑ - méh kontraktilis fehérjéi ↑ - méhizomzat ingerlékenysége ↑ - endometrium, méhnyak és hüvely nyálkahártyájának ciklikus változásai endokrin szervekre gyakorolt hatás - FSH-szekréció ↓ - LH-szekréció ↓↑ - hyophysis nagysága ↑ - angiotenzinogén szekréció ↑ - epiphysis fugák záródása ↑ - anabolikus hatás ↑ emlőkre gyakorolt hatás -

emlőmirigy kivezetőcső hossza ↑ - pubertáskori emlőfejlődés - bimbóudvar pigemntációja ↑ másodlagos női nem jellegek - testalak - zsírpárnák - hang egyéb hatások - bizonyos fokú só- és folyadék visszatartás - plazma koleszterin ↓ - faggyúmirigyek váladékát hígítja (pattanások ↓) - thrombusképződés kockázata ↑ (véralvadási faktorok keletkezésének megváltoztatása) - hormonkötő fehérjék szintézise ↑ (pl. TBG) - csontszövet megtartása 5. Sorolja föl a progeszteron 4 hatását! - méhnyálkahártya felkészítése az ébrény befogadására sárgatestben autokrin módon továbbfokozza a steroidszintézist (saját receptor ↑) terhesség fenntartása annak kezdeti szakaszán méhizomzatban antiösztrogén hatás (érzékenység ↓) emlőben a mirigyállomány fejlődése ↑ termogén hatás 6. Hogyan változik a hypophysis gonadotrop sejtjeinek FSH- és LH-szekréciója GnRH folyamatos adagolása esetén? Válaszát indokolja!

Mindkét hormon szekréciója csökken. Ennek magyarázata, hogy a fiziológiástól eltérő módon, folyamatosan adagolt GnRH hatására a hypophysis GnRH receptorai downregulálnak. 7. Sorolja föl az LH hatásait férfiban és nőben! Férfi: - a here tesztoszteronszekréciója ↑ Nő: - ovulációt serkenti - ovarialis tüsző luteinizációja ↑ - progeszteron szintézis ↑ 8. Sorolja föl az FSH hatásait férfiban és nőben! Férfi: - spermatogenezis ↑ Nő: - follikulus növekedés ↑ - ösztrogén szintézis ↑ 9. Kémiailag milyen szerkezetű az FSH és az LH? Mindkét hormon αβ-heterodimer protein; az α-alegység nagy homológiát mutat, a β-alegység a hormonspecifikus. 10. Hogyan történik a progeszteron metabolizációja és a szervezetből való kiürülése? Féléletideje rövid és a májban pregnandiollá alakul, amely glukuronsavval konjugálódva vízoldékonnyá válik, majd a vizelettel kiürül a szervezetből. 11. A májműködés károsodása

esetén hogyan változik az ösztrogének metabolizációja? Csökken a metobolizáció a biotranszformációs funkciók károsodása miatt. Ez típusos képet ad májkárosodás esetén, főleg férfiakban: férfias szőrzet elvesztése, gynecomastia. 12. Milyen módszerekkel lehet a menstruációs ciklus egyes szakaszait meghatározni? Soroljon fel 4-et! - szövettani mintavétel az endometriumból méhnyakkenet vizsgálata tárgylemezen (száradási minta) progeszteron-szint meghatározás bazális hőmérséklet mérése (nagyon pontos kell, hogy legyen) 13. Rajzolja föl az ösztradiol plazmakoncentrációjának változásait egy normális menstruációs ciklus során! Léptékezze az időtengelyt! 14. Rajzolja föl a progeszteron plazmakoncent-rációjának változásait egy normális menstruációs ciklus során! Léptékezze az időtengelyt! 15. Rajzolja föl, hogy hogyan változik az FSH és az LH plazmaszintje egy normális menstruációs ciklus kapcsán! Léptékezze az

időtengelyt! 16. Milyen nagyságrendű a progeszteron és az ösztradiol csúcskoncentrációja a plazmában a normális menstruációs ciklus során? progeszteron: 20 µg/l (luteális fázis közepén [20-21. nap]) ösztradiol: ~ 250 ng/l (ovulációt megelőzően [13. nap]) 17. Milyen nagyságrendű az LH és az FSH csúcskoncentrációja a plazmában a normális menstruációs ciklus során? LH: 50 mlU/ml FSH: 25 mlU/ml 18. Rajzolja fel, hogyan változik a testhőmérséklet a menstruációs ciklus folyamán! Lásd előbb! 19. Hogyan változik a méhnyálkahártya szerkezete a menstruációs ciklus során? A ciklus 5-11 napja között (proliferáció) a fejlődő folliculusból származó ösztrogén hatására gyorsan vastagodik. A mirigyek megnyúlnak, az erek egyelőre szintén csak növekednek. Ovuláció után a szekréciós fázis következik, amikor is a sárgatest progeszteronja indukálja a mirigyek feltekeredését, szekréciós működését. Az endometrium

erezettsége fokozódik, típusos spirális lefutású arteriolák alakulnak ki a stratum funkcionaléban, mely réteg a menstruáció alkalmával leválik. A stratum basale nem válik le, ezt egyenes arteriolák látják el A ciklus folyamán a nyálkahártyasejtek glikogéntartalma is egyre fokozódik. 20. Hogyan magyarázzuk a menstruációs vérzés létrejöttét (a szövet-fiziológiai szintjén)? Megtermékenyítés hiányában a corpus luteum elhal, aminek megfelelően a progeszteronszint is csökken. Progeszteron hiányában megkezdődik az endometriális sejtek elhalása A spirális erekben felváltva jelentkezik vazokonstrikció és vazodilatáció; a vazokonstrikció alatt további sejtelhalás történik. A 28. napon a sejtekből nagy mennyiségű prosztaglandin szabadul fel, minek hatására az arteriolák fala megreped, és vérzés keletkezik. 21. Milyen szöveti elemekből és milyen hormonális hatásra következik be a méhnyálkahártya regenerációja

menstruációt követően? A menstruáció alkalmával a stratum funkcionale leválik, de a stratum basale visszamarad a méhnyálkahártyában. Ez a réteg tartalmazza a végső mirigyszakaszokat, melyek visszamaradt hámsejtjei az 5-6. napon eleinte még osztódás nélkül a felszínre tolódnak, majd a sérült felszínen proliferálnak. Ebben az időben az ovariumban már megkezdődik a domináns tüsző érése. Az ehhez kapcsolódó ösztrogéntermelésnek (LH-hatás) az eredménye a méhnyálkahártya regenerációja. 22. Mi akadályozza meg a fertilizáció bekövetkezte esetén a méhnyálkahártya menstruációs lelökődését? A fertilizáció az ovulációt követően nem sokkal történhet, így a normál ciklus szerinti menstruációs lelökődés idejére már a beágyazódás is megtörténik. Ennek feltétele a corpus luteum progeszteron-szintézise, pontosan a megemelkedett progeszteron/öszrogén arány. A primitív placenta azonnal koriongonadotrop-hormon (hCG)

szintézisbe kezd, aminek hatására a corpus luteum nem hal el, hanem megnagyobbodik, és ösztrogén, progeszteron és relaxin termelésbe kezd. Mivel a progeszteron szint nem csökken, hanem emelkedik, az endometriumban nem kezdődik elhalás, sőt az deciduává alakul. 23. Mit nevezünk menopausának? Mikor következik be, milyen fontosabb endokrin változások kísérik? Az életkor előrehaladtával az ovariumok egyre kevésbé reagálnak a gonadotropinokra, működésük csökken, végül nem jön létre többet menstruációs ciklus (menopausa). Általában 45 – 50 éves kor között a menstruáció rendszertelenné válik, majd megszűnik. A jellemző endokrin változások: nincs jelentős mennyiségű ovariális progeszteron és 17βösztradiol termelés, ösztrogén is csak kis mértékben keletkezik androgén-aromatizáció során. A visszacsatolásos szabályozásnak megfelelően emelkedik az FSH/LH-szekréció. 24. Mit nevezünk menarchénak? Mikor következik be,

milyen fontosabb endokrin változások kísérik? Pubertás alatt az első menstruációs ciklus megjelenése. Bekövetkezésének ideje egyénileg változó, 8 –18 éves kor között fiziológiás. A jellemző endokrin változás, hogy a hypothalamikus GnRH-pulzusgenerátor gátlása, ami az 1. életévtől folyamatosan, döntően központi idegrendszeri eredettel fennállt, lassan oldódni kezd Így megindul a GnRH-pulzatibilitás, ami FSH/LH-szekréciót eredményez az adenohypophysisben. A két gonadotropin megindítja és fenntartja az ovarialis ciklust. 25. Mennyi ideig termékenyítőképes a humán spermium és petesejt? Spermium: ejaculatiot követő 48 órán kereztül. Petesejt: ovulációt követő 36 órán keresztül (bár összesen 72 órán át él). 26. Hol következik be általában emberben a megtermékenyítés (fertilizáció)? Mikor következik be a beágyazódás (implantáció)? A tuba uterina felső harmadában, az ampulla-isthmus határon. A

megtermékenyítést követő 6. napon (3 nap alatt ér a tubából a méhbe, és körülbelül ugyanennyit tartózkodik még itt.) 27. Mikor a legnagyobb és mikor a legkisebb a teherbeesés esélye coitust követően (szabályos menstruációs ciklus esetén)? Legnagyobb: 12 – 16. napok között Legkisebb: 20 – 9. napok között 28. Rajzolja fel, hogyan változik a plazma ösztrogénszintje normális terhesség során! Léptékezze az időtengelyt! 29. Rajzolja fel, hogyan változik a plazma progeszteronszintje normális terhesség során! Léptékezze az időtengelyt! 30. A terhesség második és harmadik trimeszterében melyik az anya vérébe legnagyobb mennyiségben kerülő ösztrogén hormon? Ez milyen szervekben ill. szövetekben, milyen fontosabb lépésekben szintetizálódik? Ösztradiol. A szintézisben a fötoplacentráris egység vesz részt, mivel a placentában nem expresszálódik a 17α-hidroxiláz. Fő alapanyag a magzati mellékveséből származó

androgének, melyeket a placenta aromatáz aktivitása alakít át ösztrogénekké. 31. Milyen sejtek termelik a hCG-t, és ennek milyen hatásai vannak? A placenta syncytiotrophoblast sejtjei termelik szignifikánsan. Kisebb mértékben a magzati máj és vese is elválasztja, ugyanakkor patológiás körülmények között különféle tumorokban mindkét nemben szecernálódhat. Élettani szerepe nem teljesen tisztázott, de úgy tűnik, hogy a hCG hatására marad életben a corpus luteum, illetve lehetséges, hogy a magzati LH-szekréció megindulása előtt a hCG indítja meg a fiúmagzat heréjének tesztoszteronelválasztását. 32. Mi a humán placentáris lactogen (somatomammotropin) hatásának lényege? A legnagyobb mennyiségben termelődő placentráris hormon, amelyből minimális mennyiség kerül a magzati szervezetbe. Lényege, hogy „terhességi növekedési hormon”, biztosítja a nitrogén-, kálium- és kalciumvisszatartást, valamint a csökkent

glukózfelhasználást, mely állapotot a terhesség jellemzői. Termelése arányos a placenta nagyságával; csökkent hCS placentáris elégtelenségre utal. 33. Milyen fontos hormonális változások zajlanak le a terhesség 10-12 hetében (kb az első trimeszter végén)? Körülbelül ebben az időben tetőzik a hCG-szint, ami a jelenlegi hipotézisek szerint a corpus luteum fenntartásában játszik szerepet. Eddig az ideig a szükséges mennyiségű progeszteront és ösztrogént a corpus luteum biztosítja. Nagyjából 8 – 12. hét között ezeket a hormonokat a sárgatesttel párhuzamosan az egyre nagyobb placenta is kezdi termelni, mely funkciót végül 0 12. hét körül átvesz a sárgatesttől A sárgatest necrotizál, és mint elmeszesedett képlet (corpus albicans) marad vissza az ovariumban. A corpus luteum és a placenta szteroidtermelőkapacitásának megfelelően ettől az időtől kezdve meredekebben emelkedik mind a progeszteron-, mind pedig az

ösztrogénkoncentráció az anyai vérben. Körülbelül ettől az időszaktól kezd markánsan emelkedni a hCS-koncentráció is, valamint az anyai adenohypophysisben fokozódik a PRL-elválasztás. 34. Milyen főbb élettani funkciói vannak a méhnyaknak? Legfontosabb funkciója a nyáktermelés. A méhnyak hámja nem válik le ciklikusan, de a termelt nyák tulajdonságai ciklikusan változnak. Ösztrogén hatására hígabb és alkalikusabb lesz, mely változások a spermiumokat segítik az előrehaladásban. Az ovuláció ideje alatt a leghígabb Progeszteron hatásra besűrűsödik, ami az ovuláció után és terhesség alatt a legjellegzetesebb. Tárgylemezen terítve páfrányra emlékeztető mintában szárad meg a follicularis fázis alatt. Luteális fázis alatt, illetve terhesség során ezt a jellegzetességét nem mutatja. 35. Milyen mechanizmusok váltják ki ill tartják fönn a miometrium szülési összehúzódásait emberen? A kiváltás mechanizmusa nem

tisztázott- Sokáig az oxytocint gyanúsították ezzel, de mára kiderült, hogy ez biztosan nem indítja be a szülést, hiszen az oxytocinreceptorok csak a szülés alatt upregulálnak a méhizomzatban. Valószínűnek látszik, hogy a magzati mellékvesekéreg átalakulása miatt az androgének helyett a glkukokortikoidok termelése kerül előtérbe, amely az egyik jelzés lehet. Kortizol hatására ugyanis a placentában megjelenik a 17α-hidroxiláz és 17,20-liáz aktivitás, így maga is képes ösztrogéneket szintetizálni. Így a placentráris ösztrogén emelkedik, míg a progeszteron csökken, tehát a méhizomzat ingerlékenysége fokozódik. A fenti hormonális változások hatására a placentáris prosztaglandin-szintézis fokozódik, mely anyagok méhösszehúzódásokat váltanak ki. A szülés alatt fokozódik az oxytocin-szekréció és az oxytocin-receptorok is upregulálnak, így ez a hormon az összehúzódások fenntartásában és a szülés placentáris

szakaszában játszik jelentős szerepet. 36. Sorolja föl azokat a hormonokat, melyek a normális laktáció kialakításában szerepet játszanak! normális emlő kifejlődésében - ösztrogén - progeszteron - glukokortikoidok - PRL - GH terhesség alatti változásokban - PRL ↑ - hCS - ösztogén ↑ (tejszekréció terhesség alatti gátlása) tejszekrécióban - PRL ↑ - ösztrogén ↓ - progeszteron ↓ - oxytocin (PRL-szekréciót serkenti) 37. Milyen élettani hatásokat fejt ki a prolactin? - tejszekréció megindítása (előszetes ösztrogén- és progeszteron előkészítés után) kazein-szintézis ↑ laktalbumintermelés ↑ gonadotropoinok hatása ↓ 38. Mi magyarázata annak a régi megfigyelésnek, hogy szoptatás alatt nemi élet esetén is kisebb az újabb teherbeesés valószínűsége? Az, hogy a szoptatás, mint mechanikai inger az egyik legerősebb stimulánsa a PRLszekréciójának. A z emelkedett PRL-koncentráció a gonadotropinok gátlását

eredményezi, így a szoptatás időszaka alatt a leggyakrabban nincsen ovarialis ciklus. 39. Nevezze meg a here fő élettani funkcióit! - endokrin funkció  tesztoszteron termelés spermatogenezis 40. Milyen hormonok szabályozzák a gametogenezist férfiban? - FSH tesztoszteron ( LH) 41. Milyen sejtek termelik az androgént a herében? Az interstitalis Leydig-sejtek. 42. Sorolja föl a tesztoszteron 6 élettani hatását! - intrauterin férfi gonadális és fenotípusos nem kialakítása központi idegrendszer androgénérzékeny sejtjeiben a hím jellegű változások pubertáskori androgénhatás  nemi szervek növekedése, fejlődése pubertáskori anabolikus hatás  izomzatra, csontrendszerre gyakorolt hatás spermatogenezis megindulása és fenntartása másodlagos férfi nemi jellegek kialakítása és fenntartása 43. Milyen formában található a tesztoszteron a plazmában? - kb. a fele a nagy affinitású SSBG-hez kötve kb. a fele a kisebb

affinitású albuminhoz kötve kb. 2%-a szabadon 44. Milyen formában és milyen mechanizmussal fejti ki hatását a tesztoszteron (férfiban) a szövetek és sejtek szintjén? A tesztoszteron a célsejtekben 5α-dihidrotesztoszteronná redukálódik, és ebben a formában fejti ki hatását. A tesztoszteron is aktív biológiailag, de a célsejt androgénreceptora sokkal nagyobb affinitással köti az 5α-dihidrotesztoszteront, mint a tesztoszteront. A hatáskifejtés mechanizmusa a szteroidokra jellemző módon történik. 45. Hogyan hat a farmakológiai dózisú, kívülről bevitt tesztoszteron a spermatogenezisre? Válaszát röviden indokolja! Önmagában a tesztoszteron hatása paradox, a spermatogenezis jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése következik be. Ennek oka, hogy a tesztoszteron a hypothalamusra és az adenohypophysisre negatív feedback hatással van, ezért csökkenni fog az FSH-elválasztás. Az FSH-ra viszont a normális spermatogenezishez szükség van.

46. Melyek a tesztoszteron-inszenzitivitás (receptormutáció) jellegzetes következményei? Testicularis feminizációs szindróma. Megjelenési formája függ attól, hogy a betegség mely életszakaszban alakul ki. Receptormutáció nyílván már az intrauterin korban is megmutatkozik, ezért a férfi gonadáslis és fenotípusos nem kialakulása elmarad a genetikailag fiú magzatban (pseudohermaphroditizmus). Postnatális fejlődés során az egyén lányként fejlődik, és a vakon végződő külső nemi szervekre a menstruációs vérzés elmaradása derít fényt. 47. Sorolja fel Sertoli sejtek 4 funkcióját! - vér-here gát alkotása ösztrogén szekréció androgénkötő fehérjék szekréciója (magas androgénellátást biztosít a tubularis folyadékban) inhibin-szekréció (FSH-gátlás) FSH és androgén hatás „közvetítése” az érőfélben lévő spermium előalakok felé közeg biztosítás a spertmatogenezishez érési előalakok mozgatása 48.

Milyen környezetben folyik a hímivarsejtek érési folyamata? 49. Milyen hőmérséklet szükséges a normális gametogenezishez férfiban? 32 oC 50. Milyen mechanizmussal jön létre a penis erekciója? Először az artériás rezisztenciaerek és a trabeculáris simaizmok ellezulnak, ami miatt a vérbeáramlás ellenállása csökken, a beáramlás (és ekkor még a kiáramlás is) fokozódik. Ez a latens erectio, a penis meghosszabbodik, de a belső nyomás még nem emelkedik. A következő szakaszokban az artériás beáramlás tovább nő, ami miatt a atunica albuginea megfeszül, az intracavernosus nyomás megközelíti az artériás nyomás értékét. A megnövekedett térfogat miatt a subtunicalis vénák kompresszálódnak, ami elfolyási ellenállást okoz. A végső szakaszban a harántcsíkolt m. ischiocavernosus és m bulbocavernosus akaratlagosan vagy reflexesen kontrahál, amely a rigid erectio szakaszában a vénás elfolyást megszűntetheti, a penisen belüli

nyomás meghaladhatja az artériás nyomást. Az artériás áramlás ebben a szakaszban a két corpus cavernosumban megszűnik, míg a corpus spongiosumban végig megmarad, sőt a glans penis megduzzadásához magas áramlási érték szükséges. 51. Mennyi az egészséges férfi ejaculatumának térfogata, a benne levő spermiumok száma? - 2,5 – 3,5 ml 100 millió / ml 52. Milyen utat kell bejárnia és milyen rétegeken kell átjutnia a hímivarsejtnek a fertilizációig? Mellékhere  ductus deferens  vesicula seminalis  prostata  urethra  hátsó hüvelyboltozat  méh  petevezető  (ampulla). Corona radiata  zona pellucida  perivitellinaris tér  perivitellinaris membrán. 53. Mi a vesicula seminalis funkciója? Az ondó spermiumon kívüli folyadékösszetételét szecernáló mirigy. Főleg a megfelelő pH-hoz szükséges anyagokat, és a spermiumok mozgásához szükséges energiát biztosító anyagokat szecernál az ondóba (fruktóz,

aminosavak, C-vitamin, prosztaglandinok). Működése a tesztoszteron szabályozó hatása alatt áll. 54. Milyen szöveti elemekből áll a vér-here gát? - endothel lamina basalis interstitium bazális membrán Sertolli-sejtek (szoros kapcsolatok) 55. A vér-here gát fiziológiai jelentősége - környezeti barrier a tubuli seminiferi és a vérplazma között (tubuli seminiferi kevés glukózt és fehérjét, viszont sok androgént, ösztrogént, káliumot, inozitolt, glutaminsavat és aszparaginsavat tartalmaz) immunológiai barrier, ami védi, hogy a csírasejtek osztódásából és éréséből származó antigéntulajdonságú anyagok nehogy a vérbe jussanak autoimmun reakciót kiváltva tubularis lumen felé irányuló folyadékmozgást serkentő ozmotikus grádiens kialakítása ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések Mellékvesekéreg 1. Melyek a mellékvese érhálózatának és vérellátásának fő jellegzetességei? A mellékvesék vérellátását a rekeszizmot

és a veséket ellátó artériákból, valamint az aortából eredő számos kis artéria biztosítja. A tokban elhelyezkedő plexusból a vér a kéregállományon keresztül a velőállomány sinusoidjai felé áramlik, ami azt jelenti, hogy a velő kéreghormonokkal gazdagon telített vért kap. A tokból származó néhány arteriola a velőállományt közvetlenül is ellátja. A mellékvesének egyetlen nagy vénája van. 2. Mit értünk a mellékvesekéreg-hormonok szintézisének zonációs elméletén? Azon túl, hogy a mellékvesekéreg szövettanilag három rétegre (zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis) osztható, a különböző steroidhormonok termelése is hasonló elrendeződést ad, ami a különböző rétegeket alkotó sejtek eltérő enzimmintázatának köszönhető. Így a zona glomerulosa szignifikánsan a mineralokortikoid aldoszteront termeli, a zona fasciculata a glukokortikoid kortizolt, míg a zona reticularis a szexsteroidokat. 3. A

mellékvesében hol termelődik az aldoszteron és a kortizol? Aldoszteron: zona glomerulosa. Kortizol: zona fasciculata. 4. A törzsfejlődés során a mesodermális eredetű mellékvesekéreg és az ektodermális eredetű mellékvesevelő egy szervvé vált. Magyarázza meg a folyamat élettani célszerűségét! A rendszer így tulajdonképpen két endokrin mirigyet foglal egybe. A két szerv egyesülése feltétele a speciális kortex  medulla irányú vérkeringés kialakulásának. Ennek szabályozási szempontból rendkívül fontos szerepe van: glukokortikoidok nélkül az adrenalin szintézise lehetetlen, mivel a noradrenalinra a metilcsoportot felhelyező enzimet (feniletanolamin-N-metiltranszferáz) glukokortikoidok indukálják. 5. Írja fel fő hatásuk szerint csoportosítva, hogy melyek a mellékvesekéreg által szekretált hormonok emberben! - mineralokortikoid hatás: aldoszteron, dezoxikortikoszteron glukokortikoid hatás: kortizol, kortikoszteron androgén

hatás: dehipdroepiandroszteron (DHEA), androszténdion 6. Mi a mellékvesekéreg-hormonok hatásának intracelluláris mechanizmusa? Tekintettel arra, hogy ezek steroidok, intranuklearis receptoraikhoz kötődve a DNS megfelelő HRE részéhez kötődbe transzkripciós faktorokkal együtt génátírást befolyásolnak. 7. Milyen kóros állapot alakul ki a szervezetben, ha veleszületett enzimdefektus folytán a 21hidroxiláz hiányzik a mellékvesekéregből? Melyek a kórkép leglényegesebb közös és eltérő tünetei fiú- és leánycsecsemőn? A 21-hidroxiláz elengedhetetlen a kortizol és aldoszteron szintéziséhez. Az enzim hiányában a kortizol hiány a visszacsatolásos szabályozás révén ACTH-túlprodukcióhoz vezet, ami pedig pregnenolon felhalmozódást okoz. A pregnenolon a 21-hidroxiláz hiányában a sexual steroidok szintézise irányába alakul tovább, ami androgén túlprodukciót okoz. A betegség az Adison-szindróma. Közös tünet fiú- és

leánycsecsemőben a magas DHEA-szint, a megemelkedett mellékvese eredetű endrogén-koncentráció. A mineralokortikoidok hiánya miatt Na+vesztés és K+-felhalmozódás következik be, ami keringési elégtelenséget, hypovolaemiát, szívritmuszavarokat okoz. Különböző tünet fiú- és leánycsecsemőben: fiúknál nincsen a genitális nemmel probléma, azonban pseudopubertás praecox várható, ami másodlagos férfi nemi jellegek idő előtti kialakulását jelenti, a herék megnagyobbodása nélkül. Lányoknál problémás lehet a genitális nem meghatározása, adrenogenitális szindroma alakulhat ki: megnagyobbodott csikló, férfias fanszőrzet, virilizáció, kis emlők, típusosan férfias kopaszodás. A 21-hidroxiláz teljes hiánya az élettel összeegyeztethetetlen, intrauterin elhaláshoz vezet. 8. Milyen mechanizmussal alakul ki a adrenogenitális szindróma a 11-hidroxiláz enzim hiányában? A 11-hidroxiláz enzim hiánya esetén nem termelődik sem kortizol,

sem aldoszteron. A kialakuló kórkép mégsem olyan súlyos, mint a 21-hidroxiláz defektusa esetén. Ennek magyarázata, hogy a 21-hidroxiláz enzim funkciója megtartott, így termelődik 11-dezoxikortikoszteron és 11dezoxikortizol, mely intermedierek rendelkeznek némi mineralokortikoid- ill. glukokortikoid hatással Mivel azonban kortizol nincs a keringésben, a visszacsatolásos szabályozás miatt ACTHtúlprodukció alakul ki, ami fokozott pregnenolon-szintézishez vezet. Amennyiben az többletben jelenlévő intermedierek a 21-hidroxilázt telítik, a fennmaradó progeszteron és 17-OH-progeszteron az androgénszintézis irányába mozdul el, ami fokozott androgénaktivitás mellett kiváltja a betegséget. 9. Mely mellékvesekéreg-hormonok szintézise elégtelen 17-hidroxiláz hiány esetén? - kortizol DHEA 10. Honnan erednek a keringő vérben lévő 17- ketoszteroidok? A szexhormonok lebontási termékei. Magasabb 17-ketoszteroid plazmaszint ACTHtúlprodukcióra utal,

ami leggyakrabban kortizolhiány talaján alakul ki Kis mennyiségben a kortizolból is keletkezik 17-ketoszteroid, de a kortikoszteronból nem. 11. Mennyi a 17- ketoszteroidok naponta kiválasztott mennyiségének aránya férfi és nő esetében? Mi a nemek közti különbség magyarázata? Férfi: 15 mg Nő: 10 mg A különbség oka, hogy a tesztoszteron is 17-ketoszteoriddá metabolizálódik, így a férfiakban herék működése során több ilyen vegyület keletkezik. 12. Milyen hatásokra fokozódik a reninszekréció? Soroljon fel 4-et! - hyponatraemia hypotnensio hypovolaemia álló testhelyzet stressz (szimpatikus jeladás) 13. Milyen mechanizmussal fokozza a renin az aldoszteron-szekréciót? A renin a vérkeringésbe kerülve a máj által termelt angiotenzinogén nevű α 2 -globulinból proteolízissel egy angiotenzin I nevű dekapeptidet hasít. Ezt a peptidek a szignifikánsan a tüdőben jelenlévő ACE hasítja tovább, és kialakul az angiotenzin II nevű

oktapeptid. A mellékvesekéreg zona glomerulosa sejtjei angiotenzin II receptorral rendelkeznek, mely receptor ligandkötése cAMP medialt szignáltranszdukció révén az aldoszteron szintéziséhez szükséges enzimeket up-regulálja. Az angiotenzin II érdekessége, hogy receptorával együtt internalizálódik a célsejtbe, és így is generál második jelet. A hormon aztán elbomlik, a receptor pedik recirkulál a sejtmembránba A hormon korai hatása a koleszterin  pregnenolon átalakulást, míg a késői hatás a kortikoszteron  aldoszteron átalakulást serkenti. 14. Milyen hatások fokozzák az angiotenzin II termelését? Ugyanazok, amelyek a reninét. 15. Sorolja fel az angiotenzin II négy hatását! - aldoszteron-szekréció serkentése a zona glomerulosában vazokonstrikció a rezisztenziaerek szakaszán facilitálja a noradrenalin felszabadulást a postggl-ris szimpatikus neuronokra hatva a circumventricularis szervekre hatva centrálisan serkenti a

folyadékfelvételt, az ACTHés a vazopresszin-szekréciót, emeli a vérnyomást 16. Nevezzen meg 4 olyan hatást, melyre fokozódik a zona glomerulusa sejtek aldoszteronszekréciója! - hyponatraemia (Na-fluxus csökkenése a macula denzában) hyperkalaemia (zona glomerulosa érzékeli) hypovolaemia hypotensio 17. Hogyan befolyásolja a hiperkalémia a) az aldoszteron b) a renin termelését? Aldoszteron: fokozza. Renin: nem befolyásolja. 18. Ödémával járó, pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegnél milyen eltérést vár a plazma aldoszteronszintjében? Válaszát röviden indokolja! Várhatóan emelkedik a plazma aldoszteron-koncentrációja, secunder hyperaldosteronismus alakul ki. Ennek magyarázata, hogy az ödémával járó, pangásos szívelégtelenség mellé a csökkent pumpafunkció miatt a vese csökkent perfúziója társul. Ez közvetlenül a JGA és a macula denza sejtjein vált ki renintermelést fokozó hatást (hypotnesió, csökkent

Na+-fluxus), ami a renin-angiotenzin II.aldoszteron tengelyen fokozza az aldoszteron szintézisét Ugyanakkor a járulékos oliguria miatt K+-retenció alakul ki, ami a zona glomerulosa szintjén vált ki aldoszteron túlprodukciót. 19. Melyek az aldoszteron fő élettani hatásai? - nátrium- (és víz visszatartás) káliumürítés volumen emelés (vérnyomás) 20. Írjon 4 példát, mely ionális és hormonális hatások milyen irányban változtatják meg az aldoszteron szekrécióját a fiziológiás reguláció kapcsán! - Na+-koncentráció csökkenése a plazmában  fokozza a szekréciót K+-koncentráció emelkedése a plazmában  fokozza a szekréciót ACTH emelkedése  fokozza a szekréciót renin-AII emelkedése  fokozza a szekréciót ANP-emelkedése  csökkenti a szekréciót (renin-szekréció csökkentésén közvetve) 21. Mely szerveken fejti ki hatását az aldoszteron (3 példa)? Mely szerven leglényegesebb a hatása? - verejték mirigyek

sejtjei bélhám krypta sejtjei pancreas acinus sejtei nyelv só-íz érzékelő sejtjei vese disztális tubulusainak hámsejtjei (leglényegesebb) 22. Milyen változásokat hoz létre a vese tubulussejtjeiben az aldoszteron? - apikális membránba preformált Na+-csatornákat helyez ki, ill. fokozza ezen csatornák expresszióját a basolateralis mebránban up-regulál a Na+/K+-pumpa az összes légzési lánc és citrát-kör enzimek up regulálnak, amely az ATP-termelést fokozza; így van mi etesse a Na+/K+-pumpát lipoproteinek szintézise fokozódik, a membrán turnoverének fokozódásához társul közbeékelt sejteken a Na+/H+-kicserélő működését fokozza 23. Milyen irányba változtatja az aldoszteron egyszeri adagja a Na+, K+ és H+ ürítést? Na+-ürítés: csökkenti K+-ürítés: fokozza H+-ürítés: fokozza 24. Hogyan változik az aldoszteronszekréció vízterhelésre? a) Na+- és vízelvonásra, b) Na+-elvonásra és Na+- és vízelvonás: fokozódik

Na+-elvonás és vízterhelés: nem változik (a nátrium elvonás fokozná a renintermelést, de az ANP a cAMP csökkentése és a cGMP emelése révén gátolja a reninszekréciót) 25. Miért jöhet létre aldoszteronhiány esetén vérkeringési elégtelenség? Azért, mert nem történik Na+-visszaszívás. A Na+ nagy ozmotikus aktivitása révén sok vizet visz magával, így hypovolaemia alakul ki. Hozzájárulhat ehhez a hyperkalaemia által kiváltott szívritmuszavar, ami rontja a szív pumpafunkcióját, és további hemodinamikai elégtelenséget okoz. 26. Aldoszteron hiánya milyen mechanizmussal vezet hiperkalémiához? Aldoszteron hiányában a vese disztális tubulusainak hámsejtjeiben a basolaterális oldalon a Na+/K+-pumpa nem működik olyan rátával, mint aldoszteron jelenlétében, így több K+ marad az ECFban. Ezenkívül a fokozott Na+-ürítés okozta hypovolaemia eleve koncentrációemelkedést okoz az többi olyan ionra nézve, amelynek arányos ürítése

kisebb a nátriuménál. 27. Milyen elváltozások következnek be az adrenalectomiát követő túlélési időn belül a szervezet elektrolit- és vízforgalmában? - hyponatraemia (jól működő neurohypophysis mellett az ADH hatása miatt a sóvesztés meghaladja a vízvesztést, ezért a plazma Na+-koncentrációja csökken) hyperkalaemia  szívritmuszavar hypovolaemiás shock fokozott vízivási aktivitás poliuria 28. Hogyan alakul ki aldoszteron túladagolás (Conn-szindróma) esetén extracelluláris alkalózis? Az aldoszteron a vese disztális tubulusaiban a közbeékelt sejteken a Na+/H+-kicserélő működését is fokozza, ami a Na+-visszaszívás mellett H+-ürítést eredményez. Ezzel fokozódik a vizelet aciditása és az ECF-ben inverz módon alkalózis alakul ki. 29. Hogyan befolyásolja a vérnyomást az aldoszteron-túladagolás? Miért? Emeli, hypertoniát válthat ki az volumen expandáló hatás miatt. 30. Egy személy plazmájának

Na+-koncentrációja 134 mmol/l, K+-koncentrációja 67/mmol/l, a plazma fehérjetartalma 8 g/100 ml. Milyen endokrin zavar lehet ennek az oka? A normál fehérjetartalom miatt szelektív aldoszteron-elégtelenség. 31. Rajzolja fel a glukokortikoid-szekréció szabályozásának tömbvázlatát! 32. Sorolja fel az ACTH-adagolás jellemző akut illetve krónikus mellékvese-hatásait! Akut hatás: - steroidgenezis aktivátor peptiden keresztül: - fokozott intracelluláris koleszterin-észter hidrolízis - szövettani képen az intracelluláris lipidcseppek megfogyatkoznak - fokozott koleszterin  pregnenolon átalakulás mindhárom kéregrétegben (oldallánc hasítás) - később fokozódik a többi szintetikus enzim expressziója is (citokróm P450) - fokozott LDL-R expresszió a mellékvesekéregben - fokozott mellékvesekéreg hormon-szekréció mindhárom kéregrétegben Krónikus hatás: - a zona fasciculata és zona reticularis aktivitása a basális szintre csökken - zona

glomerulosa glukokortikoid-szintézise fokozott marad - IGF-2-n keresztül: - sejtorganellumok funkcionális és méretbeli expanziója - hypertrophia - hyperplasia 33. Mi az ACTH szteroidszintézisre gyakorolt hatásának intracelluláris mechanizmusa? - membránreceptor (nagy affinitású) adenilát-cikláz aktiválás cAMP-szint emelkedés foszfoproteinkinázok aktiválása koleszterinészterázok aktiválása szabad koleszterin felszaporodás oldallánc hasító enzim aktiválás: koleszterin  pregnenolon mitokondriális citokróm P450 enzimcsalád aktivációja koleszterin de novo szintéziséhez szükséges enzimek expressziója LDL-R expresszió 34. A metopiron reverzíbilis módon blokkolja a mellékvesekéregben a 11-béta-hidroxilázt Hogyan változik meg a kortikoidok bioszintézise és az ACTH szekréciója, ha metopiront juttatunk a szervezetbe? A 11-hidroxiláz aktivitás blokkolása esetén nem képződik sem kortizol, sem aldoszteron, mégsem alakul ki totális

mellékvesekéreg elégtelenségre jellemző kép, mert a képződő 11dezoxikortikoszteron és 11-dezoxikortizol némileg ellátja a mineralo- és glukokortikoid funkciót. Kortizol hiányában a visszacsatolásos szabályozás révén az ACTH-szekréció fokozódik, ami fokozott pregnenolon-szintézist eredményez. A pregnenolon más út nem lévén a szexuál szteroidok szintézise irányában alakul tovább. 35. Tartós stressz hogyan befolyásolja az ACTH és a kortizol szintézisét? Tartós stressz esetén a fokozott CRH-neuron működés fokozott ACTH-termelést okoz, az pedig fokozott kortizol-szintézist eredményez. Krónikus stressz állapotban a negatív feedback nem működik, tehát a sok kortizol nem gátolja le a CRH-ACTH tengelyt, tehát a krónikus stressz közepette érkező következő erősebb stresszor hatás további ACTH- és kortizol szekréciófokozódást vált ki. Ennek magyarázata, hogy jelentősen megnövekszik a CRH-val együtt szecernált

argvazopresszin szintje is, amely a CRH-val együtt fokozza a kortikotrop sejtek ACTH-termelését. Az arg-vazopresszin termelése nem igazán szabályozott a kortizol-szint által, így a hatás fennmarad. 36. Mellékvesekéreg-elégtelenségben szenvedő betegek bőrszíne gyakran sötét („bronzkór”) Miért? Mellékvesekéreg elégtelenségben a kortizolhiány miatt elmarad a negatív feedback hatás, tehát fokozódik az ACTH-termelés. Az ACTH proteolízissel alakul ki a POMC-ból, amely prohormon ugyanilyen fragmense az α-MSH-is, amely a melanocytákat stimulálja. A fokozott POMC-génátírás tehát az ACTH-val megegyező mennyiségű (fokozott) α-MSH produkciót is jelelent. 37. Milyen mechanizmussal vezet adrenalectomia fokozott ACTH-szekrécióhoz ? Visszacsatolásos mechanizmussal. Adrenalectomia után megszűnik a kortizolszintézis, így megszűnik a feedback gátlás mind a hypothalamicus CRH-neuronok, mind pedig a hypophysealis kortikotrop sejtek szintjén, ami

fokozott ACTH-termeléshez vezet. 38. Hogyan változik a mellékvese súlya az ellenoldali mellékvese kiirtása után? Miért? A szerv súlya megnöveksuik, aminek hátterében kopenzatorikus hypertrophia/hyperplasia áll. Mivel a fiziológiás kortizol-szintet a két mellékvesekéreg együttesen biztosítja, az egyik eltávolítása után a kortizolszint csökken, ami a CRH-neuronok és a kortikotrop sejtek fokozott működésén keresztül ACTH-túlprodukcióhoz vezet. Az emelkedett ACTH-szint fejti ki a fenti hatásokat 39. Magyarázza meg mechanizmusát! a kompenzatorikus mellékvesekéreg-hypertrophia lényegét és Valamely ok miatt lecsökkent kortizol-szint, visszacsatolásos gátlás csökkenése miatt a CRHneuronok és a kortikotrop sejtek fokozott működésén keresztül ACTH-túlprodukcióhoz vezet. Az emelkedett ACTH-szint hosszú távon a steroidgenezishez szükséges enzimek és LDL-R aktiváláson és expressziófokozáson kívül a sejtorganellumok

megnagyobbodását, fokozott mRNS és DNS-szintézist vált ki a mellékvesekéregsejtben, ami a fenti elváltozáshoz vezet. 40. Miért veszélyes a tartós szteroidterápiát egyik napról a másikra felfüggeszteni? Tartós szteroidterápia mellett az endogén kortizolszintézis gyakorlatilag teljesen blokkolt. Mivel a steroidok lipofil molekulák, raktározásukra nincs lehetőség, szükség esetén de novo szintetizálódnak. A terápia hirtelen leállítása a plazma nulla kortizolszintjét okozza, ami a visszacsatolásos szabályozásban a CRH-ACTH-kortizol tengelyen csak lassan tud kompenzálni, tekintettel arra, hogy a teljesen blokkolt szintetikus apparátusnak kell a fiziológiás hormonszintet biztosítani. Mivel ez hosszabb időt vesz igénybe, addig mellékvesekéreg elégtelenség tünetei mutatkozhatnak. 41. Melyik a legaktívabb természetes glukokortikoid? Kortizol. 42. Hol képződik a szervezetben kortizon? Mellékvesekéreg zona fasciculatájának sejtjeiben. 43.

Mi a transkortin? Mi az élettani jelentősége? Egy transzporter fehérje, másnéven CBG (Corticosteroid Binding Globulin). Jelentősége, hogy „kortizolpuffert” képez: a fehérjéhez kötött kortizol a vesén keresztül nem választódik ki, ugyanakkor a célsejt sem képes felvenni. Amennyiben a szabad kortizol szint csökken, a CBG-ről történő disszociációval pótlódik a szabad frakció. A CBG nagy affinitással köti a kortizolt (az aldoszteron inkább albuminhoz kötődik). Nagy kortizolkoncentráció mellett a CBG kapacitása kimerül, és ekkor az is albuminhoz kötődik. 44. Hol metabolizálódnak a glukokortikoidok a szervezetben? Melyek a legfontosabb biokémiai folyamatok a hatástalanítás során? A glukokortikoidok metabolizálódásának fő helye a máj. A legfontosabb folyamatok a biotranszformáció során: hidroxiláció (kortizol  dihidrokortizol  tetrahidrokortizol) majd konjugáció glkukuronsavval (tetrahidrokortizolglukuronid). Kisebb

részét a máj kortizonná alakítja, majd ez alakul tovább tetrahidrokortizonglukuroniddá. Körülbelül 10%-át a máj 17-ketoszteroidokká alakítja át, amelyek ezután szulfátokkal konjugálódnak. A kortikoszteron anyagcseréje hasonló a kortizoléhoz, azzal a különbséggel, hogy a kortikoszteronnak nincs 17-ketoszteroid származéka. 45. Milyen formában ürül a szervezetből a kortizol? - tetrahidrokortizol-glukuronid tetrahidrokortizon-glukuronid szulfatált 17.ketoszteroid (10%) 46. Miért ürülhetnek ki a vesén keresztül a glukokortikoidok metabolizált termékei? Mert a konjugálódás után más hidrofilekké váltak, és nem kötődnek fehérjéhez. 47. Mi a glukokortikoidok hatása a vér-és nyirokszervekre? Csökkentik a vérben keringő Eo-k számát, mivel fokozottan szekvesztrálódnak a lépben és a tüdőben. Csökkentik a keringő Ba-k számát is, ugyanakkor növelik a Neu-k, a Mo-k, a trombocyták és a vvt-ek számát. Csökkentik a keringő

lymphocyták számát, és mivel gátolják a fvs-ek mitotikus aktivitását, csökkentik a nyirokcsomók és a thymus nagyságát. Csökkentik a T-sejtekben a IL-2 termelését, így csökkentik a lymphocyták proliferációját is. 48. Ismertesse a kortizol kötőszövetre gyakorolt hatásait! - gátolják a fibroblastokban különböző makromolekulák szintézisét  csökken az ECM fehérjéinek (főleg kollagén) bioszintézise és szekréciója csökken a lokális citokinek és növekedési faktorok expressziója - csökken az osteoblast funkció, csökken a csontnövekedés 49. Sorolja fel a glükokortikoidok gyomorműködésre gyakorolt hatásait! A kortizol gátolja a célsejtekben a prosztagalndin-szintézist. A gyomor fedősejtjeiben a prosztaglandinok hiányában fokozódik a sósav-szekréció. Amennyiben a fokozott HCl-produktummal szemben a bikarbonát-barrier nem tud egyensúlyt tartani, gyomorfekély alakul ki. 50. Miért fokozott az ödémaképződés

veszélye kortizol hiányában? Azért, mert a kortizol permisszív hatásának hiányában a katekolaminok hatástalanok a perifériás ereken. Így vasodilatáció alakul ki, ami a prekapilláris arteriolák szintjén azt eredményezi, hogy a kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás megnő. A Starling-hipotézis értelmében ez az effektív filtrációs nyomást az interstitium irányába növeli. 51. Hogyan hat a kortizol a veseműködésre? Többféle módon: tekintettel arra, hogy a kortizol gyenge mineralokortikoid hatással is rendelkezik, a II-es típusú gluko-kortikoid receptorokon keresztül némileg fokozzák a Na+ és víz visszaszívást. A hypothalamusban gátolják az arg-vazopresszin expresszióját. Ennek jelentősége főleg kortizolhiányban mutatkozik, amikor megemelkedik a vazopresszin koncentráció, és hibásan szabályozott antidiuresis miatt vízretenció alakul ki. Mivel a kortizol a katekolamin-permisszív hatása révén az artériás vérnyomás

szabályozásában is szerepet játszik, így természetesen befolyással van a GFR mértékére, mely hatás szintén főleg kóros kortizolszint mellett válik nyílvánvalóvá. 52. Melyek a kortizol központi idegrendszerre gyakorolt hatásai? - RAS-t gátolja hippocampuson keresztül a limbikus rendszerre kifejtett hatások (hangulati befolyásolás) 53. Hogyan befolyásolja a kortizol a fehérje-anyagcserét? - fokozza a proteinek degradációját fokozza a harántcsíkolt izom fehérjéinek lebontását gátolja az aminosavak izomfehérjékbe való beépülését fokozza a ketoplasztikus aminosavak glukoneogenezisbe való belépését a fokozott aminosavlebontás miatt fokozza az ureaciklus rátáját 54. Hogyan hat a kortizol a lipidanyagcserére? - csökkenti a zsírszövet glukózfelvételét mérsékli a lipogenezist fokozza a katekolaminok lipolizáló hatását a lipolízis csak típusos területeken valósul meg 55. Hogyan változtatja meg a kortizol a szervezet

zsíreloszlását? - fokozza a lipolízist a végtagokon zsírlerakódást okoz a csípő- és alhas tájékán 56. Hogyan befolyásolja a kortizol a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét? - csökkenti a zsírszövet glukózfelvételét serkenti a májban a glikogenezist és a glukoneogenezist fokozza a glukóz-6-foszfatáz aktivitást fentiek miatt emeli a vércukorszintet perifériás szövetekben antiinzulin hatást fejt ki, meglévő diabetest rontja 57. Milyen alapvető változások következnek be az adrenalectomiát követő túlélési időn belül a szervezet szénhidrát-anyagcseréjében? - csökken a glikogenetikus és glukoneogenetikus aktivitás csökken a dlukóz-6-foszfatáz aktivitás fentiek miatt csökken a májból a vércukor pótlás a normál vércukorszint csak a táplálékból biztosítható éhezés végzetes hypoglycaemiához vezet 58. Kialakulhat-e tartós kortizoladagolás esetén pancreas eredetű diabetes mellitus? Miért? Igen. A kortizol

szénhidrát-anyagcsere befolyásoló hatása több támadásponton is emeli a vércukorszintet. Az emelkedett glukózkoncentráció fokozott inzulin-elválasztáshoz vezet, mégsem normalizálódik a vércukorszint, mivel a kortizol a perifériás szövetekben antiinzulin hatású. Így először inzulin-rezisztens diabetes alakul ki, de ha a kortizoltúladagolás krónikussá válik, a pancreas β-sejtjei kimerülnek, és kialakulhat a pancreas eredetű diabetes mellitus. 59. Mi a kapcsolat a glukokortikoidok és a katecholaminok vérkeringésre gyakorolt hatásában? A glukokortikoidok ún. permisszív (megengedő) hatással vannak, tehát hozzájárulnak a katekolaminok biológiai hatásuk kiváltásához. Glukokortikoidok nélkül a katekolaminok hatástalanok 60. Miért érvényesül kevésbé az adrenalin vérkeringési hatása kortizol hiányában? Azért, mert az adrenalin vérkeringési hatásai cAMP-mediált jelátvitellel váltódnak ki. A 40 hatáshoz elegendő cAMP csak

glukokortikoidok jelenlétében keletkezik. ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések A neurohypophysis 1. Hol és milyen formában termelődik az ADH? NSO  prepropresszophysin 2. Nevezzen meg 2 olyan fiziológiás (!) tényezőt, amely fokozza az ADH elválasztását! plazma volumen csökkenése, ECF ozmolalitás emelkedése, hőmérséklet emelkedése 3. Nevezzen meg 2 olyan fiziológiás (!) tényezőt, mely gátolja az ADH elválasztását! volumen expansio, ECF ozmolalitás csökkenés, hőmérséklet csökkenés, GABA, kortizol, ANP 4. Melyek az ADH élettani hatásai? vízvisszartás (aquaporin-2, ureapermeabilitás, Na-retentio) TPR-emelés (rezisztenciaerek V 1 -receptorain)  minimális 5. Ismertesse röviden az ADH celluláris hatásmechanizmusát a vesében! V 2 -receptorokon fejti ki a hatását, ami cAMP-aktivitást indukál. A cAMP-dependens PK-ok foszforilációba kezdenek, így a citoszkeleton egyes elemeinek foszforilációja révén a gyűjtőcsatornák sejtjeiben

granulumokban tárolt aquaporin-2 kijut a sejtfelszínre, ezzel fokozva a sejt vízfelvételét az ozmotikus viszonyoknak megfelelően a lumen felől. A basolateralis oldalon aquaporin-1 ereszti át a vizet a jelentős ozmotikus aktivitással bíró interstitium felé. Ezenkívül fokozza az urea-permeabilitást és a Na-visszatartást. Mindkét körülmény vízvisszatartást eredményez. 6. Nevezzen meg 3 olyan mechanizmust, melynek révén vérveszteség során fokozódik az ADHszekréció! - hypotensio  baroreflex ↓  NTS gátlása ↓  NSO gátlása ↓  ADH ↑ hypovolaemia  alacsony nyomású nyújtási receptorok ↓  NSO gátlása ↓  ADH ↑ vérvesztés, mint stressz  stresszorok is fokozzák 7. Hogyan befolyásolja a magas glükózkoncentráció az ADH-szekréciót a) inzulin jelenlétében, b) inzulinhiány esetén? a) lényegesen nem befolyásolja b) fokozza 8. Mit nevezünk diabetes insipidusnak? Melyek a jellemző tünetei? Az ADH hiánya

miatt kialakuló betegséget. Tünetei: óriási vizeletmennyiség, kínzó szomjúság. 9. Hol és milyen formában termelődik az oxitocin? NPV  preprooxiphysin 10. Nevezzen meg 2, az oxitocin termelését fokozó fiziológiás tényezőt! - szoptatás méhizomzat rostjainak nyújtása tejelválasztó nőben nemi szervek ingerlése és emocionális ingerek 11. Hogyan befolyásolja az oxitocin termelését a) a pszichés stressz, b) az etil-alkohol? a) b) 12. Melyek az oxytocin fiziológiás hatásai? - emlő kivezetőcsöveinek myoephitel sejtjeit kontrahálja szülés alatt a fájástevékenységek fokozása/fenntartása postpartum a lepényszüléshez szükséges méhkontrakció postpartum a szoptatás alatti méhkontrakció ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések Pajzsmirigy 1. Sorolja fel, milyen hormonhatású és milyen hormonhatással nem rendelkező organikus jódvegyületek fordulnak elő a pajzsmirigyben? Hormonhatású: tiroxin, trijótironin, Hormonhatással nem

rendelkező: reverz trijódtironin, dijódtironin, monojódtironin 2. A pajzsmirigy hormonszekréciójában milyen %-os eloszlást mutatnak a különböző jódtirozin- származékok? T3 MIT DIT T4  7%  23%  33%  35% 3. Mennyi a szervezet heti jódszükséglete? Milyen formában szívódik fel a jód? Napi minimális jódszükséglet: 100 - 150 µg  heti: 700 - 1050 µg. A felszívódás jodidion (I-) formájában történik. Normálisan a napi jódbevitel 500 µg. 4. A szervezet jodidraktára mennyi időre biztosítja a pajzsmirigy hormontermelését jodidbevitel hiánya esetén? kb. 3 hónap 5. Hogyan veszik fel a pajzsmirigysejtek a jodidiont a vérből? Másodlagos aktív transzporttal: nátrium-jodid kotranszporterrel, mely a nátriumgrádiens terhére szállítja mindkét iont a sejtbe. Természetesen ezzel csatoltan K+/Na+-pumpa is működik, ami fenntartja a nátrium koncentrációgrádiensét. 6. Melyek a pajzsmirigy jodidtranszportjának kompetitív

gátlószerei? Soroljon fel hármat! - perklorát (ClO 4 -) pertrechnetát (TcO 4 -) szulfocianát (SCN-) 7. Mi a hatásuk és mire használják a klinikumban a tiouracil-származékokat? Gátolják a peroxidázt, tehát a jodid jóddá történő oxidációját, ugynakkor a pajzsmirigyben, a májban és a vesében működő I. típusú jódtironin-dejodinázt, tehát a T 4  T 3 átalakulást Antitireoid szerként használják, mivel főleg a biológiailag aktív T 3 koncentrációját csökkenti. 8. Mi a mechanizmusa a propil-tiouracil és a szulfocianát (SCN-) goitrogén (golyvakeltő) hatásának? Mindkét vegyület végeredményben gátolja a T 4 /T 3 szintézist (propil-tiouracil a peroxidázt és az I. típusú dejodinázt gátolja, míg a szulfocianát a thyreocytán lévő jodid-pumpát blokkolja) Így az alacsony hormonszint feedback mechanizmus révén fokozott TRH  TSH produkciót vált ki, ami pedig a pajzsmirigy hypertrophiáját okozza. 9. Hogyan történik a

jodid oxidációja a pajzsmirigyben? A jodidaniont a membránhoz kötött peroxidáz végzi. A redox reakcióban az elektronakceptor a H 2 O 2 . A H 2 O 2 képződéséhez valószínűleg NADPH-ra van szükség, ami a pentózfoszfát-ciklus során, a glukóz direkt oxidációjakor keletkezik. 10. Hogyan képződik a jodid oxidációjához szükséges H 2 O 2 a pajzsmirigyben? Vízből, és a pentózfoszfát ciklus során képződött NADPH-ból alakul ki . 11. Mire használják a radioaktív jodid iont a klinikumban? A pajzsmirigy jódfelvételét lehet vele vizsgálni. Egyrészt az összes felvett mennyiséget, másrészt pedig a felvétel homogenitását, esetleges „forró pontok” kutatását. Ezenkívül diagnosztizált pajzsmirigy tumorok kezelésében. 12. Milyen kémiai felépítésű a thyreoglobulin és mi a szerepe? Erősen glikozilált glikoprotein, amely két azonos alegységből áll (homodimer). Összesen 123 tirozinmolekulát tartalmaz, de ebből csak 4-8 molekula

épül be pajzsmirigyhormonokba. A szerepe az, hogy a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez biztosítja a tirozint. A fehérjéhez kötve alakul ki a MIT, DIT, majd szintén a fehérjéhez kötve történik meg a kondenzáció, ami T 4 -et, T 3 -at vagy RT 3 -at eredményez. Végül a kész hormon (mi még ekkor inaktív) proteolízissel hasad ki a fehérjéből. 13. Mi történik a pajzsmirigysejtekbe endocitózissal felvett kolloiddal? Az fagoszóma lizoszómákkal fúzionál. A lizoszómális enzimek hatására a kolloid (és így a tireoglobulin) proteolízissel aminosavjaira bomlik. A felszabaduló T 4 egy része dejodinálódik T 3 -má, a maradék T 4 és a T 3 exocitózissal ürül. 14. Mi a sorsa a kolloid proteolízise során felszabaduló MIT és DIT-nek a pajzsmirigyben? A szabaddá váló MIT és DIT dejodinálódik jodidionokká és tirozinná, a jodid egy része elhagyja a thyreocytát, nagyobb része azonban recirkulál, és újabb hormon képzésében vesz részt.

15. Mi a szerepe a szelénnek a pajzsmirigy endokrin funkciójában? A szelén a dejodinázok kofaktora, így a T 4  T 3 átalakulásban (mind a pajzsmirigyben, mind pedig a többi szervben) nélkülözhetetlen. 16. Mi az 5’-monodejodináz szerepe a pajzsmirigy endokrinológiájában? A T 4  T 3 átalakulást katalizálja. 17. Miért okoz a hypophysectomia hypothyreosist? Azért, mert az adenohypophysis TSH hormonja nélkülözhetetlen mind a pajzsmirigyhormonszekréció viszonylag állandó rátájának, mind pedig pajzsmirigy szöveti állományának fenntartásához. 18. Hogyan változik a plazma TSH szintje ismétlődő TRH beadásra, miért? Kezdetben emelkedik a TRH beadást követően, majd az ismételt beadások után lassan csökken. Ennek oka, hogy a következményes T 4 /T 3 túlprodukció negatív feedback módon a hypophysis szintjén felülírja a TRH TSH-stimuláló hatását. 19. Hogyan változtatja meg a TSH a hipotireotikus beteg pajzsmirigyének szövettani

képét? Attól függ, hogy mi a hypothyreozis kialakulásának oka. Amennyiben TSH-receptor betegség, akkor sehogy. Amennyiben a pajzsmirigy egyéb betegsége miatt alakul ki a hypothyreosis, akkor a TSH hypertrophiát válthat ki. 20. Milyen hormonális szabályozó mechanizmus révén alakul ki részleges pajzsmirigy irtás után a maradék pajzsmirigy szövet kompenzációs hipertrófiája? Feedback mechanizmus révén: a resectio miatt csökkent állomány kevesebb T 4 /T 3 produkcióval bír, ami felszabadítja a TRH-TSH-T 4 /T 3 tengelyt a negatív feedback szabályozás alól, így következményesen megemelkedik a TSH-szekréció, ami a maradék szövetben hypertrophiát okoz. 21. Hogyan befolyásolja az éhezés és a hideg környezet a hypothalamo-hipophysealis TRH-TSH tengely működését? Éhezés: külső szabályozó tényezőként a hypothalamicus TRH-szekréciót csökkenti, így végül is mind a TSH, mind a T 4 /T 3 elválasztás csökken. Hideg: felnőtt emberben

csak a sarkvidéki népeknél vált ki hatás. Állatban és újszülöttben azonban szintén külső szabályozó tényezőként fokozza a hypothalamicus TRH-szekréciót, így végeredményben a TSH és a T 4 /T 3 elválasztást fokozza. 22. Hogyan, milyen mechanizmussal érvényesül a TSH hatása a pajzsmirigy sejteken? A TSH-receptor két alegységből áll. Az egyik alegysége megköti a TSH teljes dimér szerkezetét, míg a másik alegység egy transzmembrán protein, és a hormonhatást közvetíti. A jelátvitel egyik eleme az adenilát-cikláz aktiválása, ami cAMP emelkedést okoz. Ek különböző cAMP dependens enzimeket aktivál, és így alakul ki a több különálló aktiváló hatás: jodidpumpa, peroxidáz, tireoglobulin expresszió, kolloid endocitózis. A TSH késői hatásában foszfolipáz-C – foszfatidilinozitol út is aktiválódik, ami hatására fokozódik a DNS-szintézis, riboszómák, Golgi megszaporodik, fokozott sejtosztódás  hypertophia.

23. A pajzsmirigy hormonszintézisének mely lépéseire hat a TSH? - jódidfelvétel jodidoxidáció tireoglobulin szintézis tireoglobulin jódozás tironinváz kialakulás kolloid endocitózis 24. Melyek a TSH perceken belül kifejlődő hatásai a pajzsmirigyben? - kolloid endocitózisának fokozódása legelőször (néhány perc) jodidfelvétel másodszor peroxidás aktiválás harmadszor 25. Melyek a TSH hosszú távú (órákon, napokon belül kifejlődő) hatásai a pajzsmirigyben? - DNS-szintézis fokozódása riboszómák, Golgi számának növekedése sejtosztódás fokozódása 26. Hogyan befolyásolja nagy adag jodid szervezetbe történő bevitele a pajzsmirigy hormonszekrécióját? Hogyan hasznosítják ezt a klinikumban? Csökkenti a hormonszekréciót. Ma már csak thyreotoxicus krízis kezelésére használják (Lugol-oldat, Intrajód inj.) A hatás hátterében az áll, hogy a nagyon nagy mennyiségű jód megjelenése a keringésben gátolja a T 4 /T 3

-szekréciót. 27. Milyen formában transzportálódnak a pajzsmirigy hormonjai a vérben? Túlnyomó részben fehérjéhez kötött formában (TBG; TBPA; albumin), melyhez a T 4 affinitása a nagyobb. Kisebb frakció szabad formában 28. Melyek a tiroxinkötő globulin (TBG) fő élettani funkciói? - T 4 /T 3 transzport T 4 -puffer 29. Hogyan változik rövid és hosszútávon a plazma szabad T 4 szintje a TBG-tartalom csökkenése esetén? Válaszát röviden indokolja! Rövid távon: emelkedik, mivel kevesebb T 4 kerül kötésbe a kevesebb TBG miatt. Hosszú távon: visszaáll a normálértékre, mivel a TRH-TSH tengelyt gátolva csökken a termelődése. 30. Hogyan változik rövid és hosszútávon a plazma szabad T 4 szintje a TBG-tartalom növekedése esetén? Válaszát röviden indokolja! Rövid távon: csökken, mivel több T 4 kerül kötésbe a több TBG miatt. Hosszú távon: visszaáll a normál értékre, mivel a TRH-TSH tengelyt stimulálva a fokozódik a

termelése. 31. Hogyan befolyásolja exogén tiroxin bevitele a TSH szekrécióját, a pajzsmirigy funkcionális aktivitását és nagyságát? Hasonlóan az endogén T 4 -hez gátolja a TRH-TSH tengelyt, tehát a TSH szekréció csökken. Mivel a TSH koncentrációja csökken, a funkcionális aktivitás szintén csökken, ugyanakkor a típusos szövettani elváltozás atrophia a TSH hiány miatt. 32. Hogyan hat vissza tiroxinelválasztására? a vér szabad tiroxinszintjének változása a pajzsmirigy Negatív feedback szabályozás révén csökkenti a tiroxinelválasztást. Ezt a hatást két támadásponton éri el: egyrészt a hypothalamicus TRH-elválasztás, másrészt a hypophysealis TSHelválasztás gátlásával. 33. Hol található a célsejten a pajzsmirigyhormon-receptor? Melyik ligand iránt legnagyobb az affinitása? Intranuklearisan található; a T 3 -hoz nagyobb az affinitása. 34. A T 4 hatása milyen mechanizmussal érvényesül a célsejteken? A T 3 -at

kötő receptor a steroidreceptor szupercsaládhoz tartozik. Típusos centrális Zn-ujjas régiójával a DNS TRE-részéhez kötődve (mely kötésben egy asszociált magfehérje is szerepet játszik) fejti ki hatását. A hatás génátírás szabályozása, melyben együttesen részt vesz a T 3 , a TR, az asszociált fehérje és a TRE. 35. Mi lesz a pajzsmirigyhormonok sorsa a célsejtekben? A T 4 az 5’-dejodináz hatására T 3 -má alakul, majd az kötődik a magreceptorhoz. Amennyiben a célsejt nem rendelkezik 5’-dejodinázzal, akkor a keringésből T 3 -at vesz fel a sejt. A hatáskifejtése után a T 3 elhagyja a sejtet, és hozzájárul a plazma T 3 -koncentrációjához. Más szerveken hormonként hat, illetve a májban a vesében és számos más szervben metabolizálódik. 36. Honnan származik a vérplazmában keringő T 3 nagyobb része? A perifériásan dejodinálódott T 4 -ből. 37. Sorolja fel a tiroxin fehérje-anyagcserére gyakorolt hatásait! -

táplálék bevitelt fokozza (így a fehérjékét is) endogén proteinek mobilizációja, degradációja aminosavanyagcsere fokozása miatt az ureaciklus rátájának fokozása szelektíven fokozza bizonyos fehérjék szintézisét (metabolikus enzimek, mitokondriális proteinek, légzési lánc enzimek, Na+/K+-pumpa, növekedéshez, fejlődéshez szükséges fehérjék) izomszövet térfogatának csökkenése 38. Ismertesse a tiroxin zsíranyagcserére gyakorolt hatásait! - táplálék bevitelt fokozza (így a zsírokét is) zsírmobilizációt fokozza zsírok oxidációját fokozza zsírszövet térfogatát csökkenti koleszterin szintézist fokozza koleszterin lebontást fokozza szérum koleszterin szintet csökkenti szérum TG szintet csökkenti máj TG-szintézisét fokozza endothel lipoprtein-lipáz aktivitását fokozza 39. Sorolja fel a tiroxin szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásait! - táplálék bevitelt fokozza (így a szénhidrátokét is) glukóz

felszívódását a bélből fokozza adrenalin hyperglycaemizáló hatását fokozza glukoneogenetikus aktivitást fokozza inzulinérzékenységet csökkenti 40. Milyen hatással okoz a tiroxin hyperglycaemiát? - fokozza a glukóz felszívódását glukoneogenetikus aktivitást fokozza adrenalin hyperglycaemizáló hatását fokozza inzulinérzékenységet csökkenti 41. A tiroxin hogyan befolyásolja a szívfrekvenciát? Milyen hatásmechanizmussal jön létre a változás? Emeli a szívfrekvenciát. Ennek mechanizmusa, hogy egyrészt emeli a szívben a β-adrenerg receptorok számát, másrészt fokozza azok katekolaminok iránti affinitását. A frekvenciafokozódást tehát végül is a katekolaminok váltják ki. 42. Hogyan befolyásolja a tiroxin a pulzusvolument? Milyen hatásmechanizmussal jön létre a változás? A pulzusvolumen nő, mivel közvetlen pozitív ionotrop hatást fejt ki a szíven. Ennek magyarázata, hogy fokozódik a miozin egyik láncának a

szintézise, fokozódik a Ca2+-pumpának a szintézise, fokozódik a Ca2+ felvétele a sejtekbe, fokozódik a β 1 -receptorokhoz kapcsolt adenilátcikláz aktivitása. 43. Hogyan befolyásolja a tiroxin a szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékét? Miért? A szisztolés nyomás emelkedik, a diasztolés nyomás nem változik. Ennek magyarázata, hogy a PTF emelkedik ugyan (szisztolé) de a szisztémásan fokozott metabolizmus miatt az izmok erei dilatáltak, így a TPR csökken (diasztole). 44. Milyen patológiás történések vezethetnek pajzsmirigy-hiperfunkcióhoz? - TSH-t szekretáló adenohypophysis tumor T 4 /T 3 -at szekretáló pajzsmirigy adenoma TSH-receptorok elleni autoimmunitás (fokozott receptrostimulus) 45. Hyperthyreosisban milyen irányba változik a plazma TSH szintje? Csökken, akár el is tűnhet a plazmából. 46. Hogyan jön létre a magas T 4 , T 3 -szekréció Basedow-Graves betegségben? Típusosan autoimmun betegség. A szervezetben stimuláló

autoantitestek termelődnek a TSHreceptorok ellen, amelyek azokat folyamatos stiumuláció alatt tartják, függetlenül a valós TSHszinttől Így a pajzsmirigy folyamatosan T 4 /T 3 -t szecernál 47. Melyek a hyperthyreosis főbb tünetei felnőttkorban? Soroljon fel 6 tünetet! - meleg intolerancia izzadt, meleg bőr testhőmérséklet emelkedése testsúlycsökkenés hyperglycaemia exophtalmus alvászavarok ingerültség perifériás inreflexek megrövidült reakcióideje tachycardia magas szisztolés vérnyomás tachypnoe 48. Mi az exophtalmus? Melyik hormon túlprodukciójához társul? A szemgolyó kidülledése az orbitából. Oka autoimmun folyamatok miatt a retrobulbaris lágyrészek duzzanata. 49. Milyen idegrendszeri funkcióváltozásokat észlel hyperthyreosisban? - felgyorsult gondolkodás ingerlékenység nyugtalanság perifériás ínreflexek reakcióideje megrövidül 50. Hogyan viseli a hyperthyreoticus egyén a meleg környezetet? Válaszát indokolja!

Nehezen, meleg intoleranciától szenved. Ennek oka az, hogy a pajzsmirigyhormonok fokozott kalorigén hatása miatt a testhőmérséklete eleve emelkedett. Ezenkívül a bőr ereinek állandó vasodilatációja áll fenn, tovább már nem tud a bőr védekezni a meleg ellen. 51. Milyen patológiás történések vezethetnek pajzsmirigy-hipofunkcióhoz? - hypothalamicus TRH-neuronok elégtelensége TRH-receptor betegség TSH-szekréció defektusa TSH-receptor betegség hypophysisnyél átszakadása (koponyatrauma kapcsán) jodidpumpa defektusa pajzsmirigyhormon szintézisének valamely enzimdefektusa 5’-dejodináz defektus valamely enzim gátlása kemikáliákkal extrém módon csökkent TBG-szintézis (pl. klímax után) csökkent jódbevitel (endémiás) pajzsmirigy resectio 52. Miért okoz a hosszantartó jódhiány golyvát? A hosszantartó jódhiány a pajzsmirigyhormonok csökkent termelését okozza. Egy idő után, amikor a kolloid hormonraktára kiürül (kb. 2-3 hónap),

csökkenni kezd a szabad T 4 /T 3 koncentráció a vérplazmában, ami mind hypothalamikusan, mind hypophysealisan serkenti a TRH/TSH szekréciót. Ez végül is jód hiányában T 4 /T 3 -produkciót nem eredményez, ezért hosszasan fennáll a TSH-többlet, ami a pajzsmirigy hypertrophiáját, hyperplasiáját okozza. 53. Melyek a csökkent pajzsmirigyműködés tünetei felnőttben? Soroljon fel 6 tünetet! - struma elhízás száraz, hűvös bőr testhőmérséklet csökkenése hypoglycaemia hyperkolesterinaemia bradycardia hypotnesio hidegintolerancia meglassult gondolkodás megnyúlt perifériás ínreflex reakcióidő 54. Sorolja fel azokat a tüneteket, melyek a hypothyreoticus egyén oxidatív anyagcseréjének csökkenése következtében alakulnak ki! - csökkent testhőmérséklet csökkent perctérfogat elhízás száraz hűvös bőr bradypnoe 55. Hogyan viseli a hypothyreoticus egyén a hideg környezetet? Válaszát röviden indokolja! Nehezen viseli,

hidegintolerancia miatt szenved. Ennek oka, hogy a csökkent kalorigén hatás miatt a saját testhőmérséklete eleve csökkent. Ezenkívül a bőr ereinek állandó vasoconstrikciója áll fenn, tehát már tovább nem tud védekezni a bőr a hideg ellen. 56. Melyek a pajzsmirigy hiányának fő tünetei gyermekkorban? - növekedési és fejlődési rendellenesség cretenismus meglassult, elmaradt myelinizáció aránytalan törpeség elmaradt nemi érés 57. Mit jelent az endémiás kreténizmus? Hogyan védekezünk ellene? Jól körülhatárolható földrajzi területen belül a hypothyreoid törpeség halmozott előfordulása, ami a terhesség alatt az anyai szervezet csökkent jódtartalma miatt alakul ki. Védekezésként az ivóvíz illetve a konyhasó jódozása jön szóba. 58. Miért szükséges a TSH-szint szűrő jellegű vizsgálata újszülött korban? Azért, mert az intrauterin korban az endogénpajzsmirigy hormon teljes hiányát pótolj az anyai T 4 /T 3 ,

fejlődési retardáció nem alakul ki. Ugyanakkor postpartum az újszülöttkori hypothyreosis két hét alatt irreverzibilis neurológiai károsodásokat okoz. 59. Milyen célt szolgál a konyhasó jódozása? A kellő mennyiségű napi jódbevitelt biztosítja, így elkerülve az endémiás hypothyreoid betegségek kailakulását. 60. Melyek a veleszületett hypothyreosisban szenvedő gyermek növekedési zavarának jellemző jegyei? - zavart csontosodás, rendellenes fogfejlődés testrészek arányainak torzulása széles és lapos orr nagy, a szájból kilógó nyelv durva bőr csökkent izomtónus  előredomborodó has 61. Milyen irányban változtatja meg a T 3 és T 4 a hypothyreotikus beteg alapanyagcseréjét és szöveti oxigénfogyasztását? Mindkettőt fokozza. 62. Mi a myxoedema? Hypothyreosisban a bőr alatti kötőszövet mucopoliszacharidjai, proteoglikánjai, glukózaminoklikánjai nem degradálódnak kellőképpen, ezért azok a bőr alatt az ujjbenyomatot

meg nem tartó oedemát hoznak létre az arcon és a szemkörüli területeken. 63. Milyen idegrendszeri változásokat észlel felnőttkori hypothyreosisban? - gondolkodás meglassulása aluszékonyság perifériás ínreflexek megnyúlt rekcióideje 64. Milyen hatása van a hypothyreosisnak a glukóz anyagcseréjére? - csökken a bélből a glukóz felszívódása csökken az adrenalin hyperglycemizáló hatása  csökken a glikogenolízis csökken a glukoneogenetikus aktivitás fokozódik az inzulinérzékenység összességében hypoglycaemizáló változások 65. Hogyan változik a plazma koleszterinszintje hypothyreosisban? Hypercholesterinaemia alakul ki. ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdések Pancreas és a mellékvesevelő 1. Milyen hormontermelő sejtek vannak a pancreasban és ezek milyen hormonokat választanak el? - A- (α)sejt: glukagon B- (β)sejt: inzulin D- (δ)sejt: somatostatin (SS 14 ) F-sejt: pancreas polipeptid 2. Egyszerű ábrán szemléltesse a

pancreas hormonjainak egymásra gyakorolt hatását! 3. Milyen kémiai természetű anyagok a pancreas hormonjai? polipeptidek 4. Ismertesse az inzulinreceptor fő sajátosságait! 340.000 molekulatömegű fehérjekomplex; (α 2 β 2 ) glikoprotein alegységekből áll A két β-alegyég a membránban helyezkedik el, és egy-egy diszulfid-kötéssel kapcsolódik a két extracellulárisan elhelyezkedő αalegységhez. A két α-alegység között szintén egy S-S kötés tart kapcsolatot A β-alegységek intercelluláris végei tirozin-kináz aktivitással rendelkeznek, mely funkció akkor aktiválódik, ha a receptor inzulint köt. Hormonkötés alkalmával a receptorok aggregálódnak és receptormediált endocitózissal a sejtekbe kerülnek, ahol az endoszómák a lizoszómákkal fúzionálnak, majd a receptorok lebomlanak, vagy recirkulálnak a membránba. 5. Melyek az inzulinszintézis fő lépései a ß-sejtekben? Hol alakul ki a hormon végleges szerkezete? A bioszintézis

más polipeptid hormonokhoz hasonlóan prepro formában történik. A preproinzulin 23 ASból álló irányító szekvenciája lehasad a DER-be lépve A megmaradó rész konformációja megváltozik, és a proinzulint diszulfid-hidak rögzítik. A feltekeredett proinzulin, a Golgiba kerül, ahol átalakító enzimek hatására a C-peptid kihasad a proinzulinból, és kialakul az inzulinra jellemző szerkezet: A- és B-lánc, melyet két diszulfid híd köt össze, valamint egy harmadik S-S híd az A-láncon belül. A szekréciós granulumba ekvimoláris mennyiségben kerül inzulin és C-peptid, s ezek a molekulák exocytozisra is együtt kerülnek, aminek diagnosztikai haszna van. 6. Milyen hatások serkentik a ß-sejtek inzulinszekrécióját? Soroljon fel 4-et! 7. Soroljon fel 4, az inzulinszekréció gátlását eredményező tényezőt! - 8. emelkedő glukózkoncentráció a vérben emelkedő mannózkoncentráció a vérben egyes aminosavak (leu, arg, lys, ala)

gastrointestinalis hormonok (GIP, gastrik, secretin, CCK) sulfonilurea vegyületek (glibenclamid) ec. K+ ↑ ic. Ca2+ ↑ FFA ↑ glicerinaldehid ↑ hypoglycaemia hypokalaemia β-blokkolók α-adenerg agonisták (A, NA) somatostatin (SS 14 ) Mi a magyarázata annak, hogy az orálisan adott glukóz nagyobb inzulin szekréciót vált ki, mint az intravénásan adott? Az, hogy a bélbe kerülő glukóz hatására egyes gastrointestinális hormonok szekréciója gyorsan fokozódik (VIP és Gastrin Like Peptid  GLP 1 ), mely hormonok fokozzák az inzulinszekréciót, így potencírozzák a glukóz hatását. 9. Hogyan vesz részt a GIP a táplálkozást követő, hirtelen vércukorszint-emelkedésnek kivédésében? A GIP (gastric inhibitory peptid) a béltraktusból akkor szabadul fel, ha megfelelő koncentrációban jelenik meg a lumenben a glukóz. A GIP a glukóznak a véráramba kerülésével párhuzamosan máris kifejti hatását, ami az inzulinszekréció fokozása (a

cAMP-szintet növeli a B-sejtekben). 10. Milyen hatása van az inzulinnak az ionháztartásra? Serkenti a K+ belépését a sejtekbe, és ezért csökkenti az extracelluláris K+ koncentrációt. Növeli a Na+/K+pumpa aktivitását a plazmamembránban, így az több K+-ot pumpál a sejtbe Ez másodlagos következménye lehet a Na+-H+ cseretranszportnak, ahol a nátrium megy be a sejtbe és a proton lép ki. Mivel az inzulin hatására csökken az intracelluláris [H+], ezért az ic. pH emelkedik A rendszer fordítva is működik: a K+ hiánya csökkenti az inzulinelválasztást, ezért hypokalaemiás állapotokban (pl. primer hyperaldoszeronismus) a diabetesre jellemző glukóztolerancia alakul ki 11. Sorolja fel az inzulin fehérje- (aminosav-) anyagcserére gyakorolt hatásait! - fokozza az aminosavak belépését a vázizomba csökkenti a keringő aminosavak mennyiségét fokozza az izomfehérjék szintézisét esszenciális az izomfehérjék megtartásához (hiányában

proteolízis) általában anabolikus hatású (lásd növekedésre kifejtett hatás) 12. Ismertesse, milyen hatást gyakorol az inzulin a lipidanyagcserére! - gátolja a lipolízist serkenti a TG-szintézist növeli a zsírraktárat gátolja a hormonszenzitív lipázt (cAMP ↓) keringő FFA-t csökkenti (gyorsabban, mint a glukózt) csökken a ketogenezis a májban lipoprotein-lipáz szintézist serkenti összességében a zsírok zsírszövetbe történő felvételét és raktározását serkenti 13. Nevezzen meg legalább három olyan hormont, mely az inzulinnal antagonista hatású a szénhidrátanyagcserében! - glukagon adrenalin kortizol 14. Mekkora a normális éhgyomri vércukorszint? Milyen érték esetén beszélünk diabetes mellitusról? - 3.5 – 55 mM között ismételten 7.8 mM fölött 15. Rajzoljon fel egy glükóztolerancia-görbét! Léptékezze a tengelyeket! 16. A normál terheléses vércukorgörbe mennyi idő után csökken a kiindulási érték alá? Mi

e csökkenés oka? 2 óra alatt. Oka az inzulin túllövés 17. Mi jellemző egy tireotoxikus egyén glükóztolerancia-görbéjére? Magasabb kiindulási pont, magasabb értékekre kúszik fel és hosszabb idő alatt csökken vissza a kinndulási pontra. 18. Sorolja fel az I típusú diabetes mellitus (pankreász-diabetes) általános tüneteit! - hyperglycaemia - hyperglucagonaemia - inzulin-dependentia - C-peptid negatívitás - β-sejt ellenes antitestek - fogyás - magasabb HLA-B és HLA-D csoportú antigén expresszió 19. Mi az I típusú diabetes mellitus (pankreász-diabetes) közvetlen oka? Autoimmun folyamat, az arra genetikailag hajlamos egyénekben antitestek képződnek a szigetsejtek ellen. 20. Mi jellemző a II típusú (nem inzulindependens, NIDDM) diabetesre? - 40 éves kor fölött jelentkezik obesitas hajlamosít centrális elhízást okoz perifériás izomleépülés zsírszövet inzulinreceptora ↓ inzulinrezisztencia C-peptid pozitívak, sőt

túlprodukció van pancreas-kimerülést okozhat  átmegy IDDM-be 21. Hogyan változik egy diabeteses (pankreászirtott) állat vércukorszintje, ha hypophysisét is kiirtjuk (Houssay-állat)? Miért? Csökkenni fog a vércukorszint. A hypophysisírtás következményeként megszűnik az ACTH  kortizol, valamint a TSH  T 4 /T 3 funkció, így kiesik két hyperglycaemizáló hatás. Ezek mellett a GH diabetogén hatásai is ki lesz iktatva. Végeredményben a hypophysectomia javítja a diabetest. 22. Mi a metahypophyser diabetes kialakulásának mechanizmusa? Hypophysis túlműködés kapcsán több olyan hormon is szecernálódhat a fiziológiásnál nagyobb koncentrációban, ami a vércukorszint emelkedését okozza. Ilyen lehet a növekedése hormon, a TSH  T 4 /T 3 ; az ACTH  kortizol. Amennyiben ez magas vércukorszintet és másodlagos diabetest okoz, hypophyser diabesről beszélünk. A fokozott glukózkoncentrációhoz alkalmazkodva a pancreas fokozott

inzulintermelésbe kezd, ami meghatározott idő után a pancreas kimerülését okozza, az inzulinszekréció csökken. Ebben az állapotban már hiába rendezzük a hypophysisrendellenességet, a diabetes fennmarad, kialakul a metahypophyser diabetes. 23. Mi a pathomechanizmusa a metathyreoid diabetes keletkezésének? Hyperthyreosisban a fokozott T 4 /T 3 produkció diabetogén hatással bír, thyreoid diabetes alakulhat ki. Amennyiben ez hosszú ideig fennáll, a pancreas a fokozott inzulinszekréció miatt kimerül. Ebben az állapotban már hiába rendezzük a pajzsmirigyrendellenességet, a cukorbetegség nem gyógyul, kialakul a metathyeoid diabetes. 24. A cukorbetegség kezelésében miért válhat hatástalanná a sertésből előállított inzulin? A hormon antigén tulajdonsága miatt. Gyakran előfordul, hogy az immunrendszer az idegen fehérjét antigénként ismeri fel, és antitesttel köti meg. Ezért az inzulin a hatását már nem tudja kifejteni, de gyakran

súlyosabb allergiás reakció is kialakulhat. 25. Az este beadott túl nagy dózis inzulin milyen mechanizmus révén vezet reggeli hiperglikémiához? A túl nagy adag inzulin az éjszakai órákban hypoglycaemiát okoz. A hypoglycaemia aktiválja a glukagonelválasztást, ezenkívül mint stresszor hatás, adrenalin felszaporodáshoz vezet. Ezek a hormonok emelik a vércukorszintet a glikogenolízis és a glukoneogenezis fokozásával. Ehhez járul hozzá, hogy a reggeli órákban, ébredés előtt a legnagyobb a hypophysis ACTH-elválasztása, ennek megfelelően a kortizolszint is. A kortizol pedig a permisszív hatásával potencírozza az adrenalin hyperglycaemizáló hatását. 26. Inzulinnal kezelt cukorbeteg miért lehet hipoglikémiás, ha izommunkát végez? Az izommunka több okból is kifejt hypoglycaemizáló hatást: egyrészt fokozza a szubsztrátfelhasználást, tehát csökkenti a vércukorszintet, másrészt serkenti az izomszövetben vezikulumokban preformált

állapotban lévő GLUT-4 kihelyezését a membránba, ami tovább fokozza a glukózeliminációt. Egészséges emberben ez nem okoz hypoglycaemiát, hiszen kompenzációként csökken az inzulinelválasztás. Inzulinkezelt betegnél azonban a már beadott inzulint a szervezet nem tudja szükség szerint semlegesíteni, tehát a visszacsatoló szabályozás elmarad. 27. Cukorbetegségben milyen zavarok következhetnek be a só-és vízháztartásban? Diabetesben a tubulusokba került cukor meghaladja a visszaszívó képességet, ezért cukor ürül a vizelettel, ami a nagy ozmotikus aktivitása révén fokozza a vízleadást (ozmotikus diuresis), amivel együtt a szokásosnál több Na+ és Cl- is távozik a szervezetből. A fokozott diuresis miatt a beteg fokozottan szomjas és sokat iszik (polydipsia). Ha a folyadékbevitel nem tart egyensúlyt az ürítéssel, exsiccosis alakul ki  vértérfogat ↓  vérnyomás ↓  szöveti hypoxia. A súlyos diabetes jellemzője a

fokozott ketontest szintézis, ami egyrészt a savas karaktere miatt csökkenti a vér pH-ját, így fokozza a légzést, ami további folyadékvesztést okoz; másrészt hányást válthat ki, ami szintén folyadékvesztéssel jár; harmadrészt az ozmotikus aktivitásuk révén szintén fokozzák a diurézist. Insulin hiányában csökken a K+-elimináció a plazmából, ami nem vezet általában hyperkalaemiához, mert a vizelettel szintén sok K+ is ürül. Az intracelluláris K+-koncentráció csökken, mert a plazma pH csökkenése K+kiáramláshoz vezet Inzulin adásakor a K+ hirtelen beáramlik az üres K+-raktárakba, ami miatt hypokalaemia alakulhat ki. 28. Hol termelődik a glukagon? Pancreas Langerhans-szigeteinek A- vagy α-sejtjeiben. Gyomor- bélcsatorna L-sejtjeiben 29. Soroljon fel legalább 4 olyan anyagot/hatást, mely gátolja a glukagon szekrécióját! - hyperglycamia - szomatostatin (SS 14 ) - ketontestek - inzulin - FFA - α-adrenerg agonisták 30. Milyen

hatások fokozzák a glukagon szekrécióját? (Soroljon fel 4-et!) - hypoglycaemia glukoplasztikus aminosavak ↑ kortizol stressz β-adrenerg agonisták 31. Melyek a glukagon anyagcserehatásai? - glikogenolízis ↑ (izomban nem) glikolízis ↓ (glukóz-6-P továbbalakulása ↓) glukoneogenezis ↑ lipolízis ↑ (hormonszenzitív lipáz) ketontestképzés ↑ (malonil-CoA ↓) kalorigén hatás ↑ (aminosavak fokozott dezaminálása a májban) nagy koncentrációban pozitív ionotróp hatású (szívizom cAMP ↑) 32. A glukagon milyen celluláris mechanizmussal serkenti a glikogén foszforiláz kináz enzimet a májsejtekben? Membránreceptorral rendelkezik a hepatocytákban, melyek hormonkötése az adenilát-cikláz rendszert aktiválja. Ennek megfelelően emelkedik a cAMP szint, ami a cAMP-dependens protein-kinázokat aktiválja Az aktivált proteinkináz foszforilálja a glikogén foszforiláz kinázt, ami így aktiválódik. Az enzim aztán foszforilálja a glikogén

foszforilázt, ami így valóban foszforilázként működik, és kezdi a glikogént glukóz-1-P egységenként lebontani. 33. Mely szervek képesek ketontest-égetésre a) kielégítő táplálkozás mellett b) éhezésben? a) szívizom, vesekéreg b) agy 34. Mely hormonok hatnak fehérjeanabolizmus, fehérjekatabolizmus irányában? (2-2 példa) fehérjeanabolizmus: növekedési hormon, inzulin fehérjekatabolizmus: kortizol, 35. Mely hormonok és milyen irányban befolyásolják a zsírsejtek hormonszenzitív lipáz-aktivitását? (3 példa) - glukagon ↑ adrenalin ↑ inzulin ↓ 36. Az alábbi folyamatok közül melyeket befolyásolja ellentétes és melyeket azonos irányban az inzulin és az növekedési hormon? a) fehérjeszintézis b) lipolízis c) vércukorszint a) azonos b) ellentétes c) ellentétes 37. Hogyan befolyásolja az adrenalin és az inzulin a lipoprotein lipáz aktivitását? adrenalin: csökkenti inzulin: serkenti 38. Mely szervekben szabályozza a

glikogénlebontást a) az adrenalin b) a glucagon? a) vázizom b) máj 39. A glikogén-lebontás mely lépését szabályozza a) az adrenalin b) a glucagon? a) b) 40. Hogyan befolyásolja a vércukorszintet a) a májban b) a vázizomban történő, adrenalin okozta glikogenolízis? a) emeli b) nem befolyásolja