Egészségügy | Belgyógyászat » Szöllősi Rita Edina - A fájdalommal járó állapotok, sokk, belgyógyászati balesetek

)RUUiVKWWSZZZGRNVLKX Szöllősi Rita Edina A fájdalommal járó állapotok, a nehézlégzéssel járó állapotok, sokk, belgyógyászati balesetek A követelménymodul megnevezése: Első ellátás-elsősegélynyújtás A követelménymodul száma: 2327-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-005-50 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK HIRTELEN ROSSZULLÉTEK * ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET A szomszédban lakó asszony éjszaka riadtan csenget be Önhöz segítségért. Elmondja, hogy 55 éves férje hirtelen rosszul lett, heves megsemmisítŊ fájdalmat érez a mellkasában, amely <$ annak ellenére sem akar szŤnni, hogy már bevette a "nyelv alá való" tablettáját. Zihálva veszi a levegŊt, bŊre sápadt, hŤvös verítékes és halálfélelme van. A szomszéd házaspár nagyon megijedt az eset kapcsán, ÖntŊl várnak segítséget.

A korai felismerés és az idejében végrehajtott adekvát elsŊ ellátás javítja a beteg életkilátásait és $1 hozzájárul a további állapotromlás/szervkárosodás megelŊzéséhez. Mi az elsŊsegélynyújtó feladata ebben a szituációban? ElŊször erre a kérdésre keressük a .$ választ ebben a tananyagban. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1 1. Nehézlégzéssel járó állapotok OXIGÉNELLÁTÁS 8 Az emberi szervezet életben maradásának egyik feltétele, hogy elegendŊ oxigén áll-e rendelkezésre sejtjei számára, és hogy képes-e eltávolítani a sejtekben termelŊdött szén- 0 dioxidot. A szervezet légzési mechanizmusokon keresztül végzi el a levegŊ és a vér közti külsŊ, valamint a vér és a sejtek közötti belsŊ gázcserét. A légzési mechanizmus részei a következŊk: - - ventiláció: mely a gázok tüdŊbe való ki-, és beáramlását biztosítja, diffúzió: mely a gázok "mozgását" biztosítja az alveolusok és a

vvt-k között, perfúzió: mely a vvt-k áramlását biztosítja a tüdŊ kapillárisain keresztül. 1 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK Normál légzés során a tüdŊ és a mellkasfal mozgatásához izommunkára van szükség. Belégzéskor a rekesz összehúzódik, a bordák kitérnek és a hasi szervek lefelé-elŊrefelé elmozdulnak. A kilégzés, a belégzéssel ellentétben, normál esetben passzív folyamat, melynek során a rekesz elernyed, a hasi szervek visszatérnek eredeti helyzetükbe, a tüdŊ és a mellkasfal pedig visszatér relaxált helyzetébe. Nyugalmi légzés során a mellkasfal csak kis mértékben emelkedik-süllyed, a bordaközti izmok, valamint a légzési segédizmok (nyak-, és vállizmok) izommunkája nem látható. - - - - - (szív rendellenességei, hyperventilatio, hypoventilatio, hypoxia); légzési rendellenességek, pl. csökkent

oxigénkötŊ kapacitás (vérszegénység, toxikus anyagok pl. szén-monoxid); a belélegzett levegŊ oxigénkoncentrációja; a csökkent keringŊ vértérfogat (hypovolaemia, pl sokkos állapotban); megnövekedett anyagcsere (pl. lázas állapot); mellkasfal mozgását gátló rendellenességek, trauma); tényezŊk (elhízás, terhesség, mozgásszervi fejlŊdési tényezŊk (életkor, fejlettségi állapot, öregedési folyamat); viselkedési tényezŊk (életmód, dohányzás, droghasználat, szorongás); környezeti tényezŊk (munkahelyi környezet, magaslat, légszennyezettség). 8 - tényezŊk .$ - élettani 1 - $1 A szervezet oxigénellátását befolyásoló tényezŊk: <$ * A légzésszabályozás révén jut a szervezet a szükséglenek megfelelŊ oxigénhez és ez a szabályozó mechanizmus segíti elŊ a szén-dioxid kilégzését is. Akaratlagosan szabályozzuk a légzésünket beszéd, evés és úszás közben. A légzés idegi szabályozása

a központi idegrendszeren keresztül valósul meg, a légzés számát, mélységét és ritmusát fenntartva. A kémiai szabályozása, az artéria karotisz és az aortában lévŊ kemoreceptorok révén valósul meg, melyek érzékenyek a vér szén-dioxid és oxigéntartalmának, valamint hidrogénionkoncentrációjának a változására. A kémiai szabályozás a légzés ritmusát és mélységét kontrollálva valósul meg, fizikai terhelés, illetve egyes betegségek hatására. NEHÉZLÉGZÉS (DYSPNOE) 0 A légzésfunkció kedvezŊtlen változásait okozhatja minden olyan betegség, állapot, mely a ventilációt és az oxigénszállítást befolyásolja. A nehézlégzés (dyspnoe) a hypoxia egyik nagyon fontos klinikai tünete, mely lényegében a nehezített légzés szubjektív megélése a beteg/sérült részérŊl. A nehézlégzés (dyspnoe) jelei: - erŊltetett légzés, - orrszárnyi légzés, - - 2 légzési segédizmok (nyak-, és vállizmok) használata,

illetve a légzés számának, mélységének gyors növekedése. )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK Kialakulhat: - organikus nehézlégzés (pulmonális, illetve extrapulmonális megbetegedésekben), - a légutak lokális megbetegedései, - - - - metabolikus zavarok, egyes hematológiai megbetegedések, és centrális agyi megbetegedések következtében, illetve pszichés eredettel, vagy fájdalmak velejárójaként. * - nagyobb oxigén szükséglet (testi megerŊltetés, magaslat), MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOKBAN <$ ElsŊsegélynyújtóként fel kell tudnia ismerni és el kell tudnia látni a hirtelen kialakuló, sürgŊsségi ellátást igénylŊ betegségekben, állapotokban szenvedŊket. A sürgŊsségi ellátást igénylŊ kórfolyamatok hátterében nem egyszer súlyos életveszélyes kórkép/ szövŊdmény áll, ezért

különösen fontos a sérült/beteg további sorsa szempontjából az elsŊsegélynyújtó felismerésben nyújtott szerepe. $1 Tekintse át a nehézlégzéssel járó rosszullétekkel kapcsolatos tananyagot, az ajánlott irodalomban szereplŊ tankönyv 83. oldalán, valamint a modulfüzet 51-56 oldalán! Miután elsajátította a kilégzési, illetve a belégzési nehézlégzés sajátosságait, tanulmányozza Kóros légzéstípusok: Bradypnoe a légzés ritmusos, de rendellenesen gyér 8 Apnoe a légzés ritmusos, de rendellenesen szapora 1 Tachypnoe Hyperpnoe .$ figyelmesen a kóros légzéstípusokat felsorakoztató 1. sz táblázatot! a légzés mélysége fokozódik a légzés leáll (a tartós leállás légzésblokádhoz vezet) a légzés száma és mélysége megnŊ Hypoventilatio a légzés száma és mélysége lecsökken 0 Hyperventilatio Cheyne-Stokes légzés Kussmaul-légzés Gasping légzés a légzés száma és mélysége szabálytalan,

hyperventilatios és apnoés periódusok követik egymást a légzés rendellenesen mély, de ritmusos terminális típusú ziháló légzés, amely egyre ritkul és egyre felületesebb (ineffektív légzŊmozgás) 3 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 1. sz táblázat Kóros légzéstípusok megjelenési formái1 A nehézlégzéssel járó állapotok felismerését a kórképek széles palettáján túl tovább nehezíti, hogy az elsŊsegélynyújtó lehetŊségei a helyszínen igen korlátozottak. Általában csupán eszköz nélküli betegmegfigyelést és betegvizsgálatot tud végezni, ennek révén azonban olyan fontos információkhoz juthat, ami meghatározó lehet a beteg/sérült végleges ellátása szempontjából. Igen fontos információkkal szolgálnak az elsŊsegélynyújtó számára, a nehézlégzéskor * fennálló körülmények, azaz meg kell vizsgálnia, hogy:

<$ Átjárhatóak-e a beteg/sérült légutai? Az elsŊsegélynyújtó légzésvizsgálat során gyŊzŊdik meg a légutak átjárhatóságáról és értékeli a beteg/sérült légzését. Légúti idegentest, tónustalan, hátracsúszó nyelv, aspirált hányadék, különbözŊ eredetŤ átjárhatatlansága hátterében. légúti szŤkületek egyaránt állhatnak a légutak $1 Kizárható-e a nehézlégzés hátterében mellkas statikai, vagy gerinc idegsérülése? A mellkas sérülés következtében a mellkas kitérése, így a légzŊ mozgás lesz akadályozott. A borda-, illetve pleura érintettség esetén a légzŊ mozgás heves fájdalommal jár. GerincvelŊ .$ sérülésénél az idegsérülés a légzŊ izmok mŤködését akadályozza. Milyen testhelyzetben, milyen mértékŤ terhelésre érzi a beteg/sérült a nehézlégzést? Tisztázni kell a beteggel/sérülttel hogy fizikai megterhelésre, esetleg járáskor, vagy nyugalomban, pl. éjjel fekvés

közben jelentkezett-e a nehézlégzése Tud-e vízszintesen 1 feküdni, vagy csak ülŊhelyzetben? Elég a félig ülŊ helyzet, vahy karjaira támaszkodva, elŊre dŊlve helyezkedik el? 8 A légzés mely fázisa nehezített? 0 Kilégzési nehezítettséget leggyakrabban légzŊszervi betegségek okoznak, pl. tüdŊasztma Légúti idegen test hirtelen fellépŊ légzési elégtelenséget okoz, belégzési nehezítettséggel. Hogyan jelentkezett a nehézlégzés? Ha rohamok formájában már elŊfordult a beteg anamnézisében, akkor tüdŊasztmára, vagy szívasztmára kell elsŊsorban gondolni, nem kizárva a szívinfarktus, spontán légmell, tüdŊembólia, vagy tüdŊgyulladás lehetŊségét sem. Milyen panaszai, kísérŊ tünetei vannak még a nehézlégzés mellett jelenleg? 1 Forrás: Potter, P. A- Perry A G: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai 4 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK,

BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK Hirtelen nagy fájdalom, váratlan megerŊltetŊ mozgás mellett kialakuló nehézlégzés esetén valószínŤsíthetŊ a spontán légmell, azonban ritka, hogy ennyire egyértelmŤ tünetek kísérik. Hirtelen jelentkezŊ formájánál gondolhatunk légúti idegentestre/aspirációra, de okozhatja mediasztinális térszŤkítŊ folyamat is (tumort, szternum mögé nyúló strúma). Súlyos nehézlégzést észlelhetünk vérszegénységgel járó állapotokban. enchephalitisben, agydaganatokban, vagy súlyos Metabolikus zavarok közül az acidózis, diabeteszes kóma, illetve urémiás állapot jár * nehézlégzéssel. A nehézlégzést köhögés, köpetürítés kíséri? <$ Ha köhögés kíséri: az produktív, vagy improduktív? Amennyiben köpetürítéssel jár, milyen a köpet jellege (üvegszerŤ, sárgás-zöldes, véres), színe, mennyisége, konzisztenciája? Ha a köpet véres, el kell tudni dönteni, hogy véres, vagy vérrel

festenyzett? $1 2. Fájdalommal járó állapotok A fájdalomérzet nagyon egyedi, nincs két olyan ember, aki azonos módon éli azt meg. Ezért is rendkívül nehéz más fájdalmának mértékét megbecsülni. .$ FÁJDALOM Rendkívül sokan, sokféleképpen meghatározták már a fájdalmat, mely "kellemetlen, szubjektív érzet és érzelmi történés, amely szövetsérüléshez kapcsolódik, illetve ilyen sérülés fenyegetŊ, jellemzi."2 vagy már bekövetkezett A fájdalom egy olyan élettani védekezŊ mechanizmus, mely valamilyen károsító inger - érzékelés észlelés 0 - 8 ÖsszetevŊi: 1 eredményeképpen jelentkezik, fizikai, érzelmi és magatartási reakciók komplex keveréke. - 2 válaszreakció. Forrás: International Association for the Study of Pain, IASP, 1979 5 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK * Érzélekés -

bármely hŊ-, mechanikai, kémiai, vagy elektromos inger okozta sejtkárosodás fájdalomkeltŊ anyagok felszabadulását eredményezi szervezetünkben, amelyek a károsító anyagokra érzékeny receptorokhoz kapcsolódva a fájdalominger idegi továbbítását eredményezik. Mechanikus ingerként viselkedik a felszaporodott szövetközti folyadék (ödéma, hematóma), vagy egyéb térfoglaló folyamat, mely a perifériás idegeket irritálja. Kémiai ingerként viselkedik pl. vakbél perforációt követŊen felszabaduló és a szervbŊl kikerülŊ szekrétumok. HŊhatásra a hám felszíni rétegeinek gyulladása, vagy elhalása fokozza az idegvégzŊdések érzékenységét. A fájdalomérzŊ receptorok száma, megoszlása jelentŊsen eltér testtájanként. Emellett egyénenként eltérŊ mértékben termelŊdnek szervezetünkben a különbözŊ fájdalomkeltŊ anyagok, mely genetikailag determinált. <$ Észlelés - A fájdalom észleléséhez, a fájdalom

tudatosulásának a folyamatához ép perifériás idegrendszer és gerincvelŊ szükséges. Válaszreakció - a fájdalom tudatosulását követŊ fizikai és magatartási válasz, mely a fájdalom elkerülésére, megszŤntetésére irányul. - traumák, - tumor, - gyógyszerek, $1 A fájdalomérzést megszŤntethetik: és különbözŊ anyagcserezavarok. .$ A FÁJDALOM MEGFIGYELÉSE A fájdalomra adott válaszok is rendkívül nagy egyéni eltéréseket mutatnak, befolyásolja a beteg/sérült életkora, neme, kulturális háttere és korábbi tapasztalatai egyaránt. Stresszhelyzetet jelent a beteg/sérült számára, mely hátrányosan befolyásolja Ŋt pszichésen, szociálisan egyaránt. 1 szomatikusan, Azonban elŊfordul, hogy csak a jellegzetes testmozdulatok, arckifejezés hívják fel rá a figyelmet, mert a beteg/sérült nem panaszkodik fájdalomra: pl. a fogak összeszorítása, fintor, fájdalmas rész fogása, összegörnyedŊ 8 testhelyzet.

Az elsŊsegélynyújtónak tisztában kell lennie azzal, hogy a hirtelen jelentkezŊ fájdalom 0 általában a beteget/sérültet nagyon megijeszti, emiatt szorong, fél. Ezért különösen fontos az empatikus, de magabiztos fellépés, mert csak akkor fog igazán együttmŤködni, ha megbízik a segítségnyújtóban. ElŊfordulhat, hogy nem képes fájdalmát leírni, jellemezni, ezért fontos az elsŊsegélynyújtónak a fájdalom jellegzetességeit ismernie, hogy kérdései segítsék a betegvizsgálatot. A fájdalom jellegzetességei: - - 6 kezdete, idŊtartama lokalizációja )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK - intenzitása, erŊssége - rendszeressége - jellege (szúró, égŊ, nyomó, szorító, stb.) és a társuló tünetek (hányinger, fejfájás, szédülés, nyugtalanság). jellegzetességek példák Felszíni, vagy bŊrfájdalom rövid ideig tart,

lokalizált, általában határozott Mély, diffúz, számos irányba sugározhat. IdŊtartama vagy érzés viscerális fájdalom változó, lehet éles, tompa, vagy az adott Kivetített fájdalom olyan testrészben jelentkezik a fájdalom, Pl. szúrt, vágott, horzsolt sebek Pl. gyomorfekély, vesemedence * - gyulladás szervre jellemzŊ <$ Pl. miokardiális infarktus fájdalma amely nincs kapcsolatban az érintett szervvel kivetülhet az állcsontba, bal karba, vállba; vesekŊ kólikás fájdalma az ágyékban okozhat fájdalmat megrepedése- a nervus ichiadicus végigvándorolna. vongálására emlékeztetŊ $1 Kisugárzó fájdalom Pl. csigolyaközti porckorong olyan érzés, mintha a fájdalom a testrészben lábfájdalom kíséri . 2. sz táblázat: A fájdalom osztályozása lokalizáció alapján3 - spasztikus: periódusokban a tŤrhetetlenségig növekszik, majd stagnál ezen a szinten hosszabb ideig, majd alábbhagy, de a csúcsok közti

szünetben sem szŤnik meg; ischaemiás: terhelésre jelentkezik, az érintett szerv vérellátási zavara következtében, a fájdalom tartósan növekszik, az aktivitás megszŤntével hamarosan elmúlik; 1 - a gyulladásos: pulzáló-lüktetŊ jellegŤ tartós, erŊteljes; disztenziós: folyamatos fájdalom, melyet a testüreg falának feszülése vált ki, testhelyzet, hasprés jelentŊsen fokozhatja; neuronális: rövid, gyakran ismétlŊdŊ, villámlásszerŤ, heves, jellegzetesen követi a 8 - .$ A fájdalmak csoportosítása jellegük alapján: beidegzési határokat. 0 A fájdalom megfigyelését tovább nehezíti, hogy gyakran találkozhatunk kevert típusú fájdalmakkal. típusosan. Például cholecystitisben gyulladásos-kólikaszerŤ fájdalom jelentkezik A hirtelen jelentkezŊ fájdalmak csaknem mindig vagotóniát okoznak: a beteg/sérült szívmŤködése szaporábbá válik, vérnyomása, valamint vércukorszintje emelkedik, izzad, izomtónusa

fokozódik, pupillája tágul, a gasztro-intesztinális motilitása lecsökken. 3 Forrás: Potter, P. A- Perry A G: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai 7 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK A pulzus és vérnyomás csökkenése, szapora és szabálytalan légzés, sápadtság, hányinger, hányás a paraszimpatikus rendszer aktivációját jelzŊ vegetatív jelek az elsŊsegélynyújtó számára, ilyenkor romlik a beteg/sérült kontaktusa a környezetével. A fájdalomérzet analizálása segítheti az elsŊsegélynyújtót a folyamat súlyosságának meghatározásában. Számos sürgŊsségi ellátást igénylŊ kórfolyamat jellegzetes fájdalommal jár, melyek testtájak - fejfájás - hasi fájdalom - mellkasi fájdalom mozgásszervi fájdalom. <$ - * szerinti csoportosítása a következŊ: A nem sérüléses elŊzménnyel keletkezett fájdalmakkal

járó leggyakoribb kórképekrŊl szóló tananyagot az ajánlott irodalomban megjelölt modulfüzetben találja meg, az 56-61. oldalon, a tankönyvben pedig a szívinfarktust kísérŊ mellkasi fájdalmat, a kórkép diagnosztizálási oldalán. $1 lehetŊségeit, és az elsŊsegélynyújtásra vonatkozó irányelveket ismerheti meg, annak 82. A sérüléses elŊzménnyel keletkezett fájdalmakkal járó kórképek a modulfüzetben csak felsorolásra kerülnek, a Sebellátás, sérülések címŤ fejezetekben fog ezekkel a kórképekkel 3. Sokkos állapot .$ részletesen megismerkedni. A sokk a perifériás keringés hirtelen kialakuló, gyorsan progrediáló zavara. Kiváltó tényezŊk szerint megkülönböztetünk allergiás, traumás, vérzéses, kardiogén, szeptikus, illetve égési, 1 vagy mŤtéti eredetŤ sokkos állapotot. - vazokonstrikciós sokk, és vazodilatációs sokk. 0 - 8 A sürgŊsségi ellátás szempontjából a sokkfolyamatok két csoportba

sorolandók: Vazokonstrikciós sokkfolyamat közé soroljuk a vérzéses, traumás, égési és kardiogén (pl. tüdŊembólia, perikardiális tamponád) eredetŤ sokkot, mely formák közös jellemzŊje a hirtelen kialakuló perctérfogat csökkenés. Vazodilatációs sokkfolyamat jellemzŊ képviselŊje pedig az allergiás eredetŤ anafilaxiás sokk. A szeptikus sokk átmenetet képvisel a sürgŊsségi ellátás sokkfelosztása szerint, mert a folyamat két fázisban zajlik. Eleinte a vazodilatáció jelentkezik a szervezetben a bakteriális bomlástermékek hatására, majd a folyamat elŊrehaladtával a második fázisban jelentkezŊ tünetek már a sokk szindróma jellegzetes képét mutatják. 8 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK A sokk vezetŊ tünetei a következŊk: - bŊre hŤvös, hideg verejtékes, sápadt, szürkés, vagy enyhén szederjes (cyanoticus) -

progresszíven csökkenŊ vérnyomás - - pulzusa szapora, könnyen elnyomható olguria, majd anuria. A sokk hirtelen kialakuló, több szerv elégtelen mŤködését okozó, majd az egész szervezetre kiható gyorsan progrediáló folyamat, mely beavatkozás nélkül a beteg halálához vezet. * Tekintse át az ajánlott irodalomban megjelölt tankönyvben az egyes sérülések, betegségek kapcsán kialakuló sokkos állapotok ellátására megfogalmazott irányelveket a 72. oldalon! <$ 4. Belgyógyászati balesetek Belgyógyászati balesetek közé az olyan mindennapos és sokszor halálos kimenetelŤ állapotok, kórképek tartoznak, mint a hŊség miatti ájulás, vagy lehŤlés, az áramütés, vagy vízbefulladás. Közös jellemzŊjük, hogy megelŊzésükben nagy hangsúly helyezŊdik a $1 balesetvédelmi-, munkavédelmi szabályok betartására és az egészségnevelŊ tevékenységre egyaránt. Az elektrotrauma okozta elváltozásokat, szövŊdményeket és

a szövŊdmények elhárítására irányuló, ellátásról szóló ismereteket az ajánlott irodalomban megjelölt tankönyvben a 88- .$ 89. oldalon, a modulfüzetben a 29-31 oldalon találja meg A természetes vizekben történŊ fulladásos balesetek száma hazánkban rendkívül magas. A fulladás leggyakoribb okait, az oxigénhiány miatt kialakuló szövŊdmények megelŊzését célzó ellátás alapelveirŊl az ajánlott irodalomban megjelölt tankönyvben a 89. oldalon, a 1 modulfüzetben a 44-45. oldalon olvashat A leggyakoribb hŊártalmakkal, a napszúrásra, hŊpangásra, illetve lehŤlésre hajlamosító tényezŊkkel, a kórképek jellemzŊivel, és az ellátás lépéseivel kapcsolatos tananyagrészt az 8 ajánlott irodalomban megjelölt tankönyvben, a 90. oldalon, a modulfüzetben pedig a 45-47 oldalon tanulmányozza át! 0 A mindennapi életben a hirtelen rosszulléteket gyakran kísérik, vagy a rosszullétek kapcsán következményesen kialakulhatnak

különbözŊ mértékŤ tudat-, illetve eszméletzavarok. Az eszméletzavarok felosztásáról, az eszméletlen beteg vizsgálatáról és ellátásáról, valamint részletesen a görcsrohammal járó eszméletvesztésrŊl szóló tananyagot az ajánlott irodalomban szereplŊ modulfüzet 47-51. oldalán találja meg Az agyi vérellátási zavarok okozta átmeneti, vagy tartós eszméletvesztéssel járó kórképeirŊl, a görcsrohammal járó rosszullétekrŊl és a diabéteszes kómáról szóló tananyagrészt tanulmányozza át az ajánlott irodalomban szereplŊ tankönyv 83-85. oldalán Az említett kórképek fŊbb ismérvein túl megismerkedhet az ilyen típusú rosszullétekben szenvedŊ betegek elsŊ ellátásának a legfontosabb irányelveivel is. 9 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK Végezetül a mérgezésekrŊl és a mérgezett betegek ellátásáról szóló

tananyagrészre szeretném felhívni a figyelmét, melyet az ajánlott irodalomban szereplŊ tankönyv 93-100. oldalán, és a modulfüzet 61-64. oldalain tanulmányozhat Részletesen megismerkedhet a mérgezések különbözŊ formáival, és az elsŊsegély nyújtási feladatokkal, az egyes mérgezések ellátása kapcsán. Összefoglalás A mindennapi életben gyakran találkozhatunk olyan kórképekkel, állapotokkal, melyeknél az azonnali felismerés és a szakszerŤ elsŊsegélynyújtás életet menthet. Azonban ezeknek a a felismerése, értelmezése rendkívül nehéz feladat, az * kórképeknek, állapotoknak elsŊsegélynyújtó lehetŊségei általában az eszköz nélküli tájékozódó betegvizsgálatra, betegmegfigyelésre, pozícionálásra és a mentŊk értesítésére korlátozódnak. Amennyiben gyógyszereinek a beadására a mentŊk megérkezéséig. <$ ismert kórkép súlyosbodása áll a hirtelen rosszullét hátterében, lehetŊség van a beteg

Ilyen hirtelen rosszullétek esetén a beteg nem hagyható magára, állapotát folyamatosan nyomon kell követni, az esetleges állapotromlás idŊben való felismerése érdekében. Hiszen $1 ilyen súlyos állapotokban a beteg egyik pillanatról a másikra elveszítheti az eszméletét, vagy akár beállhat a klinikai halál állapota, amikor az eszköz nélküli újraélesztés lesz az .$ elsŊsegélynyújtó legfontosabb feladata, a beteg életének megmentése érdekében. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat el a sérült/beteg 8 Végezze 1 A következŊ gyakorlati feladatot hárman oldják meg: egyikŊjük legyen a mentésirányító, egyikŊjük legyen a sérült, s egyikŊjük legyen a segítségnyújtó, majd cseréljenek szerepeket. reakcióképesség/eszmélet elsŊdleges vizsgálatát, majd vizsgálatát! végezze el Mutassa a be 0 társán légzésvizsgálatot érzékeléssel! Ezt követŊen lássa el az eszméletlen beteget és hívjon mentŊt! A

feladat gyakorlati végrehajtását követŊen írja le a mentŊhívás szabályait! 10 a a hármas )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK * <$ 2. feladat Eszméleténél lévŊ sérültnél/betegnél írja le a részletes betegvizsgálat kritériumait, $1

sorrendjét! .$ 8 1 MEGOLDÁS 0 1. feladat Segélykéréshez szükséges az esemény/baleseti mechanizmus tisztázása, helyszín felmérése és a sérült/beteg állapotfelmérése. Segélyhívás során meg kell adni: - A segélykérŊ nevét, telefonszámát, - Hol történt? - - - Mi történt? Hány sérült/beteg van? Milyen állapotban

vannak? Veszélyforrás jelenléte? MŤszaki mentés szükségessége? 11 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 2. feladat Amennyiben a sérült/beteg állapota megengedi (légzése, keringése stabil), részletes vizsgálatot végzünk, ahol a fŊ célunk, hogy pontos képet kapjunk a sérült/beteg állapotáról, ami elŊsegíti az adekvát döntéshozatalunkat, az elsŊsegélynyújtás teendŊi tekintetében. - - - - Sérüléseket keresünk megtekintéssel, megfigyeljük a bŊrének színét, tapintását, különbözŊ alakváltozások nyomait keressük. Tapintó vizsgálattal, a fej irányából a láb felé haladva megvizsgáljuk: a sérült/beteg fejét, nyakát, mellkasát, hasát, medencéjét alsó és felsŊ végtagjait, végezetül a gerincét. A fej (koponyatetŊ, tarkó tájék) mozgatás nélküli tapintó vizsgálatát kiegészítjük azzal, hogy vérzés, illetve

liquor csorgás jeleit keresve betekintünk a beteg szájába, füleibe, orrnyílásaiba. A mellkas tekintetében megfigyeljük a két mellkasfél formáját, légzés alatti kitérését, melyet kiegészítünk a mellkas stabilitási vizsgálatával: melyet a szegycsontra és a bordákra gyakorolt kétoldali enyhe nyomással végzünk. A has megtekintését követŊen megvizsgáljuk annak betapinthatóságát. A csípŊlapátra, valamint a szeméremcsontra gyakorolt enyhe nyomással vizsgáljuk a medence stabilitását. A felsŊ és alsó végtagok tapintó vizsgálatát kiegészítjük a végtagok funkcionális vizsgálatával, érzés-, és mozgáskiesés jelei után kutatva. A gerinc vizsgálata során áttapintjuk mozgatás nélkül a gerinc teljes szakaszát, deformitás, fájdalom jelei után kutatva, ami gerincsérülésre utalhat. 0 8 1 - sérült végtagról mielŊbb eltávolítjuk a karórát, ékszereket. 12 * - A ruházatát meglazítjuk, s a szükséges

mértékig, szakszerŤen levetkŊztetjük. A <$ - Eszméleténél lévŊ sérültünket/betegünket kikérdezzük. $1 - .$ - )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK ÖNELLENʼnRZʼn FELADATOK 1. feladat: A következŊ gyakorlati feladatot párban oldják meg: egyikŊjük legyen a beteg/sérült, addig a másik legyen a segítségnyújtó, majd cseréljenek szerepet! * Mutassák be a sürgŊsségi ellátásban, a hirtelen rosszullétek elsŊ ellátásaként alkalmazandó különbözŊ fektetési módokat. Valósítsák meg az alábbi pozicionálási lehetŊségeket: hanyatt fekvŊ helyzet megemelt alsó végtagokkal - félig ülŊ helyzet - hanyatt fekvŊ helyzet térdben behajlított alsó végtagokkal - hanyatt fekvŊ helyzet 15-30°-ban megemelt felsŊtesttel stabil oldalfektetés $1 - <$ - A fektetési módok helyes elsajátításához kérjék a demonstrációs

termi gyakorlatvezetŊ segítségét! Miután a különbözŊ fektetési módokat elsajátították a gyakorlatban is, sorolja fel írásban, ellátás során? .$ hogy az egyes fektetési módozatokat mely állapotokban szükséges alkalmazni a helyszíni 1 8 0

13 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 2. feladat: Írja le az eszméletlen betegnél alkalmazandó légzésvizsgálat menetét, fŊbb szabályait! *

<$ $1 3. feladat: .$ Párosítsa a következŊ légzéstípusokat a rá jellemzŊ kórképekkel! 1 a. Kussmaul légzés 8 b. Gasping légzés 1. kamralebegés (kamrafibrilláció) 2. agyvérzés 3. tüdŊasztma d.Cheyne-Stokes légzés 4. urémiás kóma 0 c. kilégzési nehézlégzés (dyspnoe)

14 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 4. feladat: Családi rendezvényen vesz részt, ahol az esti órákban a nŊvérének 4 éves kisfia rosszul lesz, hasi görcsrŊl, hányásról, hasmenésrŊl panaszkodik, és egyre elesettebbé válik. Az Ön kérdéseire azt a választ kapja nŊvérétŊl, hogy ide jövet fagylaltot vettek a közeli cukrászdában. Kisfiút megtekintve rögtön feltŤnik Önnek, hogy a bŊr turgora rossz, nyelve

"bevont" lepedékes, és rendkívül gyenge. Írja le, mit tenne ebben a helyzetben! * <$ $1 .$ 5. feladat Lakásfelújítás miatt otthonában szerelŊk dolgoznak. A szomszéd helyiségbŊl tompa puffanás hallatszik. Belépve látja, hogy az egyik szerelŊ a földön fekszik, mellette a földön szerszámok, a falból pedig kilóg egy

konnektor. Néhány pillanat múlva fel akar kelni a földrŊl, hallani sem akar arról, hogy mentŊt hívjanak hozzá. Megvizsgálva szapora 1 szívmŤködést tapasztal nála és a jobb tenyerén égett sebet talál. 8 ElsŊsegélynyújtóként mit tesz Ön? Írja le az ellátás fŊbb lépéseit! 0 15 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ

ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 6. feladat Tengerparti nyaralás során a család 10 év körüli kislánya egész nap a parton játszott. A szállásukra érve a kislány erŊs fejfájásról, szédülésrŊl, Hazaérkezése óta hŊemelkedése van, többször hányt is. hányingerrŊl panaszkodik. ElsŊsegélynyújtóként mit tesz Ön? Írja le az ellátás fŊbb lépéseit! * <$ $1

7. feladat .$ 1 Sorolja fel az elsŊsegélynyújtó helyszíni általános teendŊit mérgezés esetén! 8 0

16 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 8. feladat Sorolja fel azokat a tüneteket, amelyek jelentkezése esetén agyi vérellátási zavarra kell gondolni! * <$

$1 0 8 1 .$ 17 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK MEGOLDÁSOK 1. feladat - - fekvŊ helyzet 15-30°-ban megemelt felsŊtesttel: koponyaŤri nyomásfokozódással járó állapotokban (pl. napszúrás, koponyán belüli térfoglaló folyamatok esetén); * - hanyatt félig ülŊ helyzet: nehézlégzéssel járó állapotokban, mellkasi fájdalommal járó állapotokban; stabil oldalfektetés: eszméletlenség esetén; <$ - hanyatt fekvŊ helyzet megemelt alsó végtagokkal: ájulás esetén, ill. sokkos állapot kialakulásának megelŊzése érdekében (pl. fájdalom miatt); hanyatt fekvŊ

helyzet térdben behajlított alsó végtagokkal: hasi fájdalommal járó állapotokban. 2. feladat Légzésvizsgálat eszméletlen betegnél: $1 - - ha a sérült/beteg a reakció vizsgálatra sem reagál, akkor a hátára fektetését követŊen .$ ruházatának meglazítjuk - a sérült/beteg mellé térdelve a fejét hátra hajtva, állát elŊre szegezve végezzük a légzésvizsgálatot: arcunkat a sérült mellkasának irányába fordítjuk a szája felett, így a légáramlás ún. hármas érzékeléssel vizsgálható (látom a mellkas emelkedését, ugyanakkor 1 hallom, ill. érzem a légáramlást) A légzést legfeljebb 10 másodpercig vizsgáljuk! Normálisnak abban az esetben minŊsítjük a légzést, ha a 10 mp alatt legalább kétszer ritmikusan emelkedik-süllyed a mellkas, és 8 érzékelhetŊ levegŊáramlás kíséri. 0 3. feladat A -4 B-1 C-3 D-2 18 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ

ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 4.feladat Ételmérgezés gyanúja esetén, ha a panaszok enyhébbek, néhány napos koplalás után a beteg állapota rendezŊdik. Ebben a szituációban azonban súlyosak a panaszok, kiszáradás fenyegeti a gyermeket, így esetében mindenképpen kórházi ellátás szükséges. Fagylaltfogyasztást követŊen jelentkezŊ panaszok felvetik a szalmonella-fertŊzés gyanúját is! 5. feladat legfontosabb lépés áramütött sérült ellátásánál az áramtalanítás: * ElsŊ a fŊkapcsoló/biztosíték lekapcsolásával. Ha ez nem kivitelezhetŊ, úgy a sérült kiszabadítása válik szükségessé, amit nem vezetŊ, alkalmi eszközzel (fa seprŤnyél pl.), nem vezetŊ <$ talajon/cipŊben lehet megkísérelni. Magas feszültségŤ áram (1000 V felett) esetén mŤszaki mentésre van szükség: az áramszolgáltató azonnali értesítése szükséges. A sérült nyugalomba helyezését követŊen, vitális paraméterek

ellenŊrzése, és azok folyamatos észlelése. (Az áramütött sérült állapota bármikor rosszabbra fordulhat!) $1 Tenyerén levŊ égési sebre (ún. áramjegy) steril fedŊkötés felhelyezése MentŊk értesítése. (A sérült meggyŊzése az orvosi megfigyelés szükségességérŊl, mert állapotától függetlenül kórházba kell szállítani minden áramütött sérültet!) .$ 6. feladat A napszúrásos beteg nyugalomba helyezése: 30°-al megemelt felsŊtesttel, jól szellŊzŊ, lehetŊleg hŤvös szobában. 1 Gondoskodni kell bŊ folyadékbevitelrŊl, fejfájás csillapítóról (szükség esetén) és gyakori testhŊmérséklet ellenŊrzésrŊl. 8 Jó hatású a hideg vizes borogatás (nyakára, homlokára). 0 Amennyiben zavarttá, vagy eszméletlenné válna, azonnal mentŊt kell hívni! 7. feladat Biztonságos környezet kialakítása. A tájékozódó betegvizsgálat késlekedés nélküli, gyors elvégzése, szükséges

elsŊsegélynyújtási-teendŊk végrehajtása. Törekedni kell a mérgezés okának, a méreg szervezetbe jutásának (módja, ideje) és mennyiségének a kiderítésére, ha a beteg állapota megengedi. A méreg további szervezetbe jutásának megakadályozása, és a már szervezetbe jutott méreganyag mielŊbbi eltávolítása. 19 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK 8. feladat Hirtelen fellépŊ: - erŊs fejfájás (ütésszerŤ, tarkótáji) - beszédzavar - - - - mozgászavar látászavar "lefittyedt" száj inkontinencia zavartság/eszméletlenség hányás megjelenése esetén. 0 8 1 .$ $1 - nyelészavar * - féloldali gyengeség/végtag gyengeség/zsibbadás <$ - 20 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX FÁJDALOMMAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ÁLLAPOTOK, SOKK, BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr.

GŊbl Gábor (szerk): Oxiológia Medicina Könyvkiadó Rt, 2001 * Hornyák István: ElsŊsegélynyújtás. Semmelweis Egyetem Egészségügyi FŊiskolai Kar, 2004 Pápai Tibor: ElsŊsegélynyújtás. MŤszaki Kiadó, 2010 <$ Potter, P. A- Perry A G: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997 Vízvári László (szerk.): Klinikai ismeretek mentŊápolók számára Egészségügyi SzakképzŊ-, és TovábbképzŊ Intézet, 2005. TovábbképzŊ Intézet, 2009. $1 Vízvári László (szerk.): ElsŊ ellátás - elsŊsegélynyújtás Egészségügyi SzakképzŊ-, és Vízvári László (szerk.): ElsŊsegély - Alapfogalmak Továbbképzési füzetek 1 Egészségügyi SzakképzŊ-, és TovábbképzŊ Intézet, 2005. .$ Vízvári László (szerk.): ElsŊsegély - Sérülések Továbbképzési füzetek 2 Egészségügyi SzakképzŊ-, és TovábbképzŊ Intézet, 2005. Vízvári László (szerk.): ElsŊsegély - Rosszullétek Továbbképzési füzetek

3 Egészségügyi 1 SzakképzŊ-, és TovábbképzŊ Intézet, 2005. AJÁNLOTT IRODALOM 8 Pápai Tibor: ElsŊsegélynyújtás. MŤszaki Kiadó, 2010 Vízvári László (szerk.): ElsŊ ellátás - elsŊsegélynyújtás Egészségügyi SzakképzŊ-, és 0 TovábbképzŊ Intézet, 2009. 21 )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX A(z) 2327-06 modul 005-ös szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: 1 <$ * A szakképesítés megnevezése ÈSROy ÈOWDOiQRVDVV]LV]WHQV )RJiV]DWLDVV]LV]WHQV *yJV]HUWiULDVV]LV]WHQV (JpV]VpJĘUIHUWĘWOHQtWĘ (JpV]VpJJLNiUWHYĘLUWyV]DNPXQNiV )HUWĘWOHQtWĘVWHULOH]Ę .pSLGLDJQRV]WLNDLpVLQWHUYHQFLyVDVV]LV]WHQV 2UYRVGLDJQRV]WLNDLODERUDWyULXPLWHFKQROyJXV &LWROyJLDLV]DNDVV]LV]WHQV (OHNWURQPLNURV]NySRVV]DNDVV]LV]WHQV +LV]WRNpPLDLLPPXQKLV]WRNpPLDLV]DNDVV]LV]WHQV &VHFVHPĘpVJHUPHNiSROy 2UWRSpGLDLN|WV]HUpV]pVIĦ]ĘNpV]tWĘ 2UWRSpGLDLPĦV]HUpV]

2UYRVLODERUDWyULXPLWHFKQLNDLDVV]LV]WHQV (JpV]VpJJLODERUiQV %RQFPHVWHU 0ĦWĘWHFKQLNXV *LSV]PHVWHU 0ĦWĘVVHJpG 5HKDELOLWiFLyVWHYpNHQVpJWHUDSHXWD *yJIRJODONR]WDWy 5DGLRJUiIXV .$ $ A szakképesítés OKJ azonosító száma:                         A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 0 8 1 20 óra 0 8 1 .$ $ 1 <$ * )RUUiVKWWSZZZGRNVLKX A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.21 08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52 Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató