Jogi ismeretek | Munkajog » Munkajogi jegyzet

Adatlap

Év, oldalszám:2017, 11 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:149
Feltöltve:2017. január 21
Méret:606 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. Munkajogi szabályozás rendszere Munkajog: A jogilag szabályozott munkavégzések körül a más részére, szerződés alapján, ellenérték fejében, alárendeltségben végzett munkával foglalkozik. Felek egyenlőtlen helyzete: munkáltató > munkavállaló (erőfölény) Egyensúlyra törekvés: munkavállaló jogainak védelme - munkáltató versenyképességének erősítése Jogviszonyok típusai: - munkaviszonyok: - tipikus (határozatlan időre szól, teljes munkaidő) - atipikus - közszféra munkaviszonyai: - közalkalmazotti (pl. óvoda, iskola, kórház) - közszolgálati tisztviselői (pl. minisztérium, polgármesteri hivatal) - szolgálati (pl. bírák, ügyészek, rendőrök, katonák) - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok: - polgári (megbízási szerz., vállalkozási szerz) - speciális Munka Törvénykönyve: Átfogó munkajogi kódex, mely magában foglalja a munkaviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Mt. hatálya: tárgyi,

személyi, területi, időbeli Jogforrás: Azok a jogi normák, amelyek mindenkire nézve kötelező, általános, absztrakt magatartásszabályt tartalmaznak. Kollektív megállapodás fajtái: - kollektív szerződés - üzemi megállapodás - egyeztető bizottság kötelező határozata 2. Munkajogi alapelvek és általános szabályok Alapelvek: - együttműködési kötelezettség - tájékoztatási kötelezettség - méltányos mérlegelés követelménye - rendeltetésszerű joggyakorlás - munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme - személyhez fűződő jogok védelme - egyenlő bánásmód Jognyilatkozatok típusai: - megállapodás - egyoldalú jognyilatkozat - kötelezettségvállalás - munkáltatói szabályzat és munkahelyi gyakorlat Érvénytelenség: Érvénytelen a jognyilatkozat, amely nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására, mert nem felel meg a jog által megkövetelt érvényességi feltételeknek. Semmisség: Semmis az a

megállapodás, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik vagy annak megkerülésével jött létre. Semmisség feltétele az érvénytelenség Megtámadhatóság: Feltételes érvénytelenség, az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása. Megtámadhatóság esetei: - tévedés - megtévesztés - jogellenes fenyegetés vagy kényszer 3. Munkaviszony keletkezése A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létrejövő olyan kétoldalú jogügylet, amely a munkaviszony létrehozására és tartalmának megállapítására irányul. -> létrehozza a munkaviszonyt + meghatározza annak tartalmát Munkaviszony keletkezése: Munkaszerződéssel jön létre, a munkaviszony kezdete a munkavégzés megkezdése. Munkaviszony alakisága: A munkaszerződést írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Munkaviszony alanyai: a munkáltató & a

munkavállaló Munkáltató: Az a személy, aki a munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. (Pl gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, természetes személy) Munkavállaló: Az a természetes személy, aki a munkaszerződés alapján munkát végez. Kor szerinti csoportosítás: - fiatal munkavállaló: - 16 év alatt - munkaszerződéshez törvényes képviselő hozzájárulása kell - 15 év alatt - iskolai szünet alatt dolgozhat / tv. képviselő hozzájárulása kell - külföldi munkavállaló: - EGT-államok állammpolgárai - m.vállalási engedély nélkül vállalhat - harmadik államok polgárai - m.vállalási engedélyhez kötött Munkaviszony létesítését megelőző eljárások: - pályázat: a megfelelő munkavállaló kiválasztását szolgálja - tanulmányi szerződés: a munkaerőt előre biztosíthatja - munkavállalóval kapcsolatos adatok beszerzése és vizsgálatok elvégzése - munkaerőigény és

munkaviszony létesítésének bejelentése Munkaszerződés tartalmi elemeinek típusa: - kötelező (pl. alapbér, munkakör [nem mnukaköri leírás!], feladatok - természetes: (jogszabály alapján, a felek akaratától függetlenül a m.szerződés tartalmává válnak) - lehetséges tartalmi elemek (a felek akaratától függően jelennek meg a munkaszerződésben) Írásbeli tájékoztatás a munkaviszony létesítésekor: - célja, hogy a munkavállaló ismerje a munkaviszonyának alapvető feltételeit - munkába lépéstől számítoptt 15 napon belül, írásban - teljes bizonyító magánokiratnak számít 4. Munkaviszony módosulása és munkaszerződés módosítása, a jogutódlás Munkaviszony módosulása: A munkaviszony tartalma automatikusan változik (pl. jogalkotó felemeli a minimálbért). Munkaviszony módosítása: A munkaviszony tartalma a felek közös akaratából változik (pl. az alapbér felemelésével). Nem igénylik a munkaszerződés

módosítását a munkaviszony tartalmát ideiglenesen, átmenetileg érintő kisebb változások (pl. a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult, adott hónapban jutalmat kap, stb) Módosítás tárgya: munkakör, alapbér, munkavégzés helye, határozott idő, munkabér meghatározása, részmunkaidő, vezetővé válás, stb. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetei: - átírányítás: más munkakörben való foglalkoztatás elrendelése - kiküldetés: más munkahelyen való munkavégzésre utasítás - kirendelés: másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak ideiglenes lehet. Módosítás/nem módosításra példák: - Terhes munkavállaló: eredeti munkaszerződés szerint - Áttérés részmunkaidőre: munkaszerződést módosítani kell a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre - Munkakör felajánlás: munkaszerződést az új munkakörre kell

módosítani Munkajogi jogutódlás: Alanycsere a munkáltató személyében, amely során gazdasági egység jogügyleten alapuló átadása és átvétele valósul meg. Ilyen esetben az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyok az átadóról az átvevőre szállnak. 5. Munkaviszony megszűnése és megszüntetése Munkaviszony megszűnése: Valamely körülmény bekövetkezése esetén automatikusan, a felek megszüntető jognyilatkozata nélkül áll be. - munkavállaló halála - munkáltató jogutód nélküli megszűnése - határozott idő lejárta - munkáltató jogállásváltozása - törvényben meghatározott egyéb esetek Munkaviszony megszüntetése: Valamely vagy mindkét fél aktív cselekedetére, jognyilatkozatára van szükség. / Csak írásban! - közös megegyezéssel: több oldalú megállapodás, amelyből ki kell tűnnie a felek munkaviszony megszüntetésére irányuló kiofejezett, egyértelmű, félreérthetetlen szándékának -

felmondással: a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, mely a munkaviszonyt a jövőre nézve, felmondási idő közbeiktatásával szünteti meg - azonnali hatályú felmondással Felmondási rendszerek típusai: - kötetlen: nincs indoklási kötelezettség - kötött: a felondást indokolni kell - abszolút kötött: csak taxatíve meghatározott okok alapján lehet a m.viszonyt megszüntetni - relatív kötött: nincsenek taxatíve meghatározott felmondási okok, de a felmondást indokolni kell Munkáltató felmondása határozatlan idejű munkaviszonynál / hivatkozhat: - a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására (pl. kötelezettségszegés) - munkavállaló képességével összefüggő okra (pl. alkalmatlanság, szükséges képesség hiánya) - munkáltató működésével összefüggő okra (pl. átszervezés, munkakör megszűnése, létszámleépítés) Munkáltató felmondása határozott idejű munkaviszonynál (szűkebb körben

lehetséges): - felszámolási vagy csődeljárási tartama alatt - munkavállaló képességére alapított okból - a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok miatt lehetettlenné válik A munkavállaló bármikor, indokolás nélkül, írásban megszüntetheti a határozatlan idejű munkaviszonyát. Határozott idejű munkaviszonyát a mvállaló is csak az Mt-ben meghatározott indokkal szüntetheti meg felmondással. Munkavállaló felmondásának indoka csak olyan ok lehet - ami a munkaviszony fenttartását lehetetlenné tenné vagy a m.viszony mvállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna Felmondási védelem: - felmondási tilalom (a munkáltatói felmondás jogszerűen nem közölhető, mivel a jogszabály kizárja a munkaviszony felmondással való megszüntetését) -felmondási korlátozás (a munkáltatói felmondás közlésére nem jelent általános tilalmat, azt azonban jelentősen megnehezíti azzal, hogy a felmondás

közlését többletkritériumhoz, előzetes feltételhez köti vagy a felmondási idő kezdetét elhalasztja) Védett kor: A munkáltató a m.vállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár megelőző 5 éven belül a m.vállaló a mviszonnyal kapcsolatos magatartása miatt csak az azonnali hatályú felmondás indokával szüntetheti meg. Anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa: a gyermek 3 éves koráig a védett korra vonatkozó korlátozásokat kell alkalmazni Felmondási tilalmak: várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljóbál igénybe vett fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés, stb. Felmondási idő: A felmondás a munkaviszonyt egy későbbi időpontban, a felmondási idő közbeiktatásával szünteti meg. A ~ tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közötti időtartam. Minimum 30 nap Felmentési idő: A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a

felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. Végkielégítés: A munkaviszony megszűnéséért járó anyagi kompenzáció, mely a munkavállalót a munkaviszonyban töltött idő után, meghatározott megszűnési, illetve megszünetési módok esetén illeti meg. Nem jár végkielégítés: - a munkavállaló nyugdíjasnak minősül - a felmondás indoka a munkavállaló m.viszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képesség hiánya Azonnali hatályú felmondás fajtái: - indokoláshoz kötött azonnali hatályú - próbaidő alatti - határozott idejű m.viszony munkáltató általi azonnali hatályú megszüntetése 6. Felek jogai és kötelezettségei A munkaviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek jelentik, amelyek a munkáltatót és a munkavállalót a munkaviszonyban megilletik, illetve terhelik. Munkáltató főkötelezettségei: - foglalkoztatási kötelezettség - a munka díjazásának kötelezettsége Munkáltató

mellékkötelezettségei: - munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása - a munkavállaló indokolt költségeinek megtérítése - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása - az ésszerű alkalmazkodás követelménye a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása során Munkavállaló főkötelezettségei: - rendelkezésre állási kötelezettség - munkavégzési kötelezettség Munkavállaló mellékkötelezettségei: - személyes munkavégzés - az elvárható szakértelemmel és gondossággal történő munkavégzés - munkáltatói utasítások teljesítése - munkatársakkal való együttműködés - munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás Összeférhetetlenség: meghatározott esetekben a m.viszony fennállása kizárja a mvállaló részéről más jogviszonyok létesítését Mentesülés m.végzési kötelezettség alól: keresőképtelenség, kötelező orv vizsgálat, véradás / min.4óra,

szoptatási midő kedvezmény, hozzátartozó halála (2 nap), bíróság/hatósági felhívás időtartama, stb. Tanulmányi szerződés: a munkáltató és m.vállaló tanulmányi szerződést köthet annak érdekében, hogy a m.vállaló tanulmányokat folytasson és az ott megszerzett ismereteit a mvégzése során hasznosítassa. - írásba kell foglalni Fegyelmi felelősség: a m.vállaló vétkes kötelezettsége esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható 7. Munkaidői és pihenőidő (csak fogalmak~) Munkaidő: A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a m.végzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama Napi munkaidő: A felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő Ált. teljes napi munkaidő: napi 8 óra Hosszabb teljes napi munkaidő: Legfeljebb napi 12 óra a felek megállapodása alapján, ha a munkavállaló készenléti

jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató a tulajdonos hozzátartozója. Beosztás szerinti napi munkaidő: A munkanapra elrendelt rendes munkaidő. Általános munkarend: Ez alapján a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. Pihenőidők: A munkaidő-beosztás korlátai, amelyek a m.vállaló pihenését szolgálják a munkanapon belül (m.közi szünet), a munkanapok között (napi pihenőidő), héten belül (heti pihenőnap/pidő) Rendkívüli munkaidő: A munkaidő-beosztástól eltérő; a munkaidőkereten felüli; az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő; továbbá az ügyelet tartama. Ügyelet: A munkavállaló rendelkezésére állása a munkáltató által meghatározott helyen. Készenlét: A munkavállaló rendelkezése állása a saját maga által meghatározott helyen. Szabadság: A munkavállaló részére járó díjazott, hosszabb tartamú pihenőidő, amely

a munkavállaló egész évi munkavégzésből való kikapcsolódását, pihenését, regenerálódását szolgálja. Alap- és pótszabadságból tevődik össze. 8. A munka díjazása Munkabér: A m.szerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és mbért fizetni. Minden olyan díjazás, amely a mvállalónak a munkavégzés fejében jár Munkabér fajtái: - alapbér - prémium munkabér (a m.vállaló egy előre meghatározott feladat teljesítéséért kapja) - jutalom (a m.vállaló a munkája elismeréseként vagy az adott alkalomból [pl karácsony] kapja) - bérpótlék (különleges vagy rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén) - alapbért helyettesítő teljesítménybér Bérpólékok: - vasárnapi pótlék (50%) - munkaszüneti napra járó pótlék (100%) - műszakpótlék (18:00-06:00 / 30%) - éjszakai pótlék (22:00-06:00 / 15%) - rendkívüli m.időre járó pótlék (50% vagy szabadidő jár) - heti pihenőnapon

történő m.végzés (100%) - készenléti pótlék (20%) - ügyeleti pótlék (40%) Nem munkabér: béren kívüli juttatások (caeteria), kártérítés, költségtérítés, végkielégítés Díjazás munkavégzés hiányában - állásidőre járó bérezés (a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget) - a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a m.végzés alól - távolléti díj (szabadság tartamára & olyan esetekben, mikor a m.vállaló mentesül a mvégzési kötelezettsége alól) Munkabér védelme: - a munkabért főszabály szerint forintban kell megállapítani és kifizetni. Kivétel: külföldi munkavégzés. - a munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni - tárgyhót követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni & írásbeli tájékoztatást kell adni - lehet készpénz & m.vállaló által megjelölét bankszámlára utalás 9. Kártérítési felelősség (csak

fogalmak~) Kár: A vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, pénzben kifejezhető vagyoni hátrány. Elemei: tényleges kár, elmaradt haszon, indokolt költségek. Nem vagyoni kártérítés: Akkor illeti a munkavállalót, ha személyiségi jogai sérülnek, ennek következtében pedig őt tényleges hátrány, érdeksérelem éri, például életminősége hátrányosan megváltozik. A nem pénzbeli hátrányt annak megfelelő vagyoni előny nyújtásával kompenzálja Munkavállalói kárfelelősség: Általában vétkességi alapú. Gondatlanság esetén körlátozott mértékű, szánédkosság vagy súlyos gondatlanság esetén teljes. Objektív formái: megőrzési felelősség, leltárfelelősség. Megőrzési felelősség: A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján áétvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan

őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Leltárhiány: Az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a forgalmazási veszteséget meghaladó hiány. Munkavállalói biztosíték: A munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pnézt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. Csak írásos megállapodás alapján alkalmazható, összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Munkáltatói kárfelelősség: Objektív felelősség. Kivétel: a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett károk esetén. Teljes kártérítés Mentesülés az objektív felelősség alól: Ha a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül

eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, a kárt elhárítsa; vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Szakaszos elévülés: Ha az egészségkárosodással okozati összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes, elkülönülő kárigény keletkezik, akkor ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani. 10. Atipikus munkaviszonyok Atipikus munkaviszonyok: Olyan munkavégzési formák, amelyek munkaviszonynak minősülnek, de egy vagy több lényeges ismérvükben eltérnek a hagyományos munkaviszonytól, ezért a munkajogi szabályokat nem teljes egészében, vagy csak eltérésekkel kell alkalmazni rájuk. Önfoglalkoztatók: Nem munkaviszonyban, nem alárendeltségben, hanem más foglalkoztatásra irányuló

jogviszonyban dolgoznak (pl. vállalkozás, megbízás, személyes közreműködés társas vállalkozásban) Atipkkus m.viszonyban dolgozók: Munkaviszonyban állnak, de a teljes munkajogi szabályrendszert mégsem, vagy eltérésekkel kell rájuk alkalmazni. Különbségek a tipikus munkaviszonnyal: Atipikus munkaviszony Tipikus munkaviszony Határozatlan időre létesül foglalkoztatás <---> Határozott idejű m.viszony, egyszerűsített Teljes m.időre jön létre munkakörmegosztás <---> Részmunkaidő, behívásos munkavégzés, Munkavégzés a munkáltató székhelyén <---> Távmunka, bedolgozás A m.végzés a munkáltatónál történik <---> Munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezeti munkaviszony, munkaviszony több munkáltatóval Egyéb fogalmak: Határozatlan idejű munkaviszony: A munkaviszony a felek akaratából egy előre meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig létesül. Részmunkaidő: Olyan munkaviszony,

amelyben a munkaidő mértéke az általános teljes munkaidőnél (napi 8, heti 40 óra) rövidebb, és a felek nem tekintik teljes munkaidőnek. Munkaerő-kölcsönzés: Olyan háromoldalú munkaviszony, ahol a munkavállaló nem a vele munkaszerződést kötő kölcsönbeadónál, hanem a ténylegesen mindig egy harmadik félnél, a kölcsönvevőnél végez munkát, akivel a kölcsönbeadó a munkaerő ideiglenes átengedéséről visszterhes polgári jogi szerződést köt. Iskolaszövetkezeti munkaviszony: Az iskolaszöv. és a nappali tagozatos tagja között létrejött, határozott idejű m.viszony, amely alapján a mvállaló nem az iskolaszöv-nél, hanem annak megrendelőjénél köteles ténylegesen munkát végezni. Távmunkavégzés: A munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. Bedolgozói munkaviszony: Olyan önállóan

végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. Vezető állású munkavállaló: A munkavállaló első számú vezetője és ennek helyettese (ált. vezető), valamint a munkaszerződés alapján, a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört betöltő munkavállaló, akinek alapbére legalább a minimálbér hétszeresét eléri (minősített vezető).