Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Dr. Zombori Gyula - Hibák, csalások, hamisítások, mit tehet a könyvvizsgáló

? Dr. Zombori Gyula Hibák, csalások, hamisítások. Mit tehet a könyvvizsgáló? Magyar Könyvvizsgálói Kamara XVI. Országos Szakmai Konferencia Eger, 2008. szeptember 5 Bemutatkozás Dr. Zombori Gyula  Okleveles Csalás-Kivizsgáló (CFE - Certified Fraud Examiner) Kandidátus (Ph.D)  Mérlegképes Könyvelő  Okleveles Szociológus  Okleveles Közgazdász  Bevezetés – a csaláskivizsgálás, mint szakma  CFE Certified Fraud Examiner Okleveles Csalás-Kivizsgáló  ACFE  Forensic Accounting igazságügyi könyvszakértői tevékenység nemcsak bíróságnak, hanem peres feleknek is  Litigation Advisory (könyv)szakértői tevékenység peres ügyekben elsősorban a peres felek számára Association of Certified Fraud Examiners Okleveles Csalás-Kivizsgáló Egyesülete (http://www.acfecom/) Bevezetés - az előadás célja  a csalás és a könyvvizsgálat viszonya  mi köze a könyvvizsgálónak a csalásokhoz

 miért fontos a csalás a könyvvizsgálónak  mit tehet a könyvvizsgáló  mi a könyvvizsgáló felelőssége (és mi nem) Bevezetés - könyvvizsgálat~kockázatkezelés  kötelező biztosítás - kockázatkezelés társadalmi szinten  piac biztonságos működése - megbízható információk a beszámolók felhasználói számára  átláthatóság és szabályszerűség biztosítása  gazdálkodó beszámolója megbízható és valós képet adjon  a tulajdonos biztonsága az ügyvezetés esetleges visszaéléseivel szemben Bevezetés - elvárás-beli szakadék  könyvvizsgálat: bizonyosságot nyújtó szolgáltatás (assurance sevices)  a felhasználó olvasata: a beszámoló megbízható és valós képet ad = nem csalás, nem ámítás  a könyvvizsgáló értelmezése: nem abszolút bizonyosság a tevékenység természetéből fakadó korlátozottság (inherent limitation)  elvárás-beli szakadék

(expectation gap) könyvvizsgálat lehetőségei és felhasználó elvárásai Bevezetés - elvárás-beli szakadék áthidalása  a könyvvizsgáló alapvető érdeke  folyamatos és egyértelmű kommunikáció  lobbizás (pl. Kamara által)  részvétel szervezetekben (pl. Közfelügyelet útján) Bevezetés - Enron előtt  könyvvizsgálók sikerrel védték ki az elvárásokat  csalás vizsgálata nem volt kötelező  csalás esetén nem viseltek felelősséget Bevezetés - Enron és Arthur Andersen  csalás ügyfél által  csalás könyvvizsgáló által  nemcsak passzív segédlet könyvvizsgáló által nem veszi észre a csalást szándékosan, gondatlanságból, véletlenül  hanem aktív segédlet könyvvizsgáló által tanácsadóként - jogellenes konstrukció kidolgozása könyvvizsgálóként - jogszerűnek minősítése Bevezetés - Enron után  a könyvvizsgálókkal szembeni elvárások

szigorodása  a csalás kérdését már nem lehetett megkerülni  jogszabályok Sarbanes-Oxley Act of 2002 2006/43/EK irányelv 2007. évi LXXV törvény  standardok ISA 240 nemzetközi standard 240. témaszámú magyar standard  közfelügyeletek Könyvvizsgáló-Felügyeleti Szervek Eu. Csoportja Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság Csalás fogalma - Jogi Szótár (Bíró Endre, Dialóg Kiadó, 2006) A csalás  jogtalan  haszonszerzés végett  másnak a tévedésbe ejtése, tartása  és ezzel kár okozása értéktől és az elkövetés módjától függően  szabálysértés  vétség  bűntett Csalás fogalma - mindenkinek mást jelent  állampolgár - akinek szomszédságában csalás történt  tulajdonos - akinek cégénél csalás történt  munkavállaló - akinek munkahelyén csalás történt  politikus - akinek feladata a csalás megelőzése  rendőr - akinek feladata a

csalás felderítése  felügyelő - akinek feladata a csalás felderítése  csaláskivizsgáló - akinek feladata a csalás kivizsgálása  könyvvizsgáló - akinek . Csalás fogalma - a könyvvizsgáló számára a könyvvizsgálat célja  az éves beszámoló . a vállalkozó helyzetéről megbízható és valós képet ad (vagy nem)  szakvéleményt formálni a beszámolóról  (auditors opinion)  könyvvizsgálói záradék  záradék megadása vagy elutasítása  záradék - hitelesítő, korlátozott, elutasító Csalás fogalma - a könyvvizsgáló számára történt vagy sem - lényeges hibás állítás  megbízható és valós a kép, vagy sem hol - lényeges hibás állítás helye  összeg, adat, tény, becslés, közzététel hogyan - lényeges hibás állítás módja  esemény figyelmen kívül hagyása  meg nem történt esemény beállítása  hibás értelmezés, értékelés, besorolás

 hibás feldolgozás  hibás megjelenítés, bemutatás, közzététel Csalás fogalma - a könyvvizsgáló számára 240. témaszámú standard A könyvvizsgálónak a csalás mérlegelésére vonatkozó felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál csalás fogalma (Standard 6. pontja)  szándékosan elkövetett cselekedet  méltánytalan vagy illegális előny szerzése céljából  alkalmazott megtévesztés (méltányos és méltánytalan előny fogalma ?) Csalás fogalma - a könyvvizsgáló számára 240. témaszámú standard A könyvvizsgálónak a csalás mérlegelésére vonatkozó felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál jogilag nem minősíteni (Standard 6. pontja) "a könyvvizsgáló jogilag nem minősíti azt, hogy ténylegesen csalás történt-e" (jogilag nem, de méltányosság szempontjából minősíti !?) Csalás fogalma - a könyvvizsgáló számára 240. témaszámú standard

A könyvvizsgálónak a csalás mérlegelésére vonatkozó felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál lényeges hibás állítás oka  véletlen hiba  szándékos csalás kockázat nagyobb, ha a hibás állítás oka csalás felderítés nehezebb, mivel a csalást fedezni igyekeznek ismétlődés esélye is nagyobb Csalás fogalma - összefoglalva ACFE 240. standard csalás BTK 318. § XVIII. fejezet vagyon elleni bűn. csalási szándékú pénzügyi beszámolás csalási szándékú pénzügyi beszámolás 289. § (számvitel rendjének megsértése) XVII. fejezet gazdasági bűn. eszközök elsikkasztása eszközök elsikkasztása 317. § XVIII. fejezet vagyon elleni bűn. korrupció, megvesztegetés 256. § (befolyással üzérkedés) XV. fejezet államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közélet tisztasága elleni bűn. SZTV 157. § XV. fejezet tulajdon elleni sz. 157. § XV. fejezet tulajdon elleni sz. Csalás - fajtái a

szándékos hibás állítások két típusa releváns a könyvvizsgálat szempontjából (Standard 7. pontja):  a csalási szándékú pénzügyi beszámolásból eredő és  az eszközök elsikkasztásából származó hibás állítások. Csalás - és az emberi tényező emberek emberek emberek emberek emberek termelnek és szolgáltatnak vezetik a cégeket vállalnak munkát értékesítenek vásárolnak emberek alkotják a (jog)szabályokat emberek alkalmazzák a (jog)szabályokat emberek engedélyeznek, felügyelnek emberek könyvelnek emberek vizsgálják a könyveket emberek döntenek és cselekszenek (szervezetek nevében is) emberek kezelik a szervezetek kockázatait emberek a legveszélyesebb kockázati tényezők emberek hibáz(hat)nak - véletlenül emberek csal(hat)nak – szándékosan Csalás - és az emberi tényező  az emberi tényező szerepe óriási  tudatában lenni  ismerni az emberek működését mit miért (nem) tesznek

Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat miért nem veszi észre? – mert mást keres  könyvvizsgálat alapja: vezetés nyilatkozatai (540. standard)  minden rendben  minden a vezetés felelőssége  könyvvizsgáló szolgáltatása: bizonyosság (a beszámoló megbízható és valós képet ad)   amit a könyvvizsgáló keres: amit a csaláskivizsgáló keres: az állítás (ugye) igaz az állítás (lehet) hamis Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat miért nem veszi észre? – mert nincs csalás-hipotézis  hipotézis nélkül: a jelek lényegtelen és összefüggéstelen mozaik darabok  hipotézissel: a jelek (esetleges) fontossága és összefüggése vigyázat: szelektív figyelem !!!  a hipotézis alapján mindent "bizonyítéknak" lát(hat)unk  elhanyagol(hat)juk a hipotézisbe nem illő tényeket Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat miért nem veszi észre? – mert más szemüvegen át néz    

 szinte ugyanazt nézik nagyon hasonló módszereket alkalmaznak különböző a céljuk különböző a szemléletük mást látnak Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat hogyan vehetné észre? - más szemüvegen át nézni  másképp is rendszerezni/értelmezni a tényeket  a csalás kockázata szempontjából csalás kockázata - csalás háromszöge (Donald Cressey) 1. ösztönzés/nyomás nem/alig teljesíthető elvárások 2. lehetőség alkalom a csalás elkövetésére 3. hozzáállás/racionalizálás csalás jelentéktelenítése ha bizonyos feltételek fennállnak  akkor a csalás kockázata nagyobb (lehet)  abból nem szükségszerűen következik a csalás ténye Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat csalás háromszöge     1. ösztönzés/nyomás nem/alig teljesíthető elvárások követelmények, elvárások a tulajdonosok részéről gazdálkodó működési feltételeit fenyegető tényezők vezetés érdekeltsége -

eredmény-trend fenntartása irányítással megbízott személyek saját pénzügyi helyzetét fenyegeti a gazdálkodó pénzügyi teljesítménye (tulajdoni hányad, prémium, részvényopció) Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat csalás háromszöge      2. lehetőségek alkalom a csalás elkövetésére lehetőség csalási szándékú pénzügyi beszámolásra (kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók, képesség feltételek diktálására, nehéz átláthatóság, adóparadicsomok lehetőségeinek kihasználása) vezetésben egy személy/csoport dominál, nincs ellensúly belső ellenőrzés - hiányos, felügyelete nem hatékony szervezeti struktúra – átláthatatlan, instabil fluktuáció – kulcsemberek gyakori cserélődése Csaláskivizsgálás és könyvvizsgálat csalás háromszöge       3. hozzáállás/racionalizálás csalás jelentéktelenítése nem is olyan nagy ügy több kompenzációt érdemelnék, mint

amennyit kapok mások/máshol is ezt csinálják etikai standard - nincs, nem hatékony etikai standard - nem megfelelő kommunikáció személyes és üzleti ügyletek összemosása Teendők - csalás észlelésekor (Standard 93-103 pontjai) konfliktus helyzet      ügyfélinformációk bizalmas kezelése mikor jelezni - gyanú, bizonyíték kinek jelezni - megbízó mely szintje a megfelelő kinek jelezni még - megbízón kívül jogszabályi előírások Teendők - csalás észlelésekor (Standard 93-103 pontjai)  jogi szakértő igénybe vétele  adat, információ csak megkeresésre adható ki kivétel: a Standard 102A3 pontban foglaltak  bizonyos pénz és tőkepiaci tevékenységek  pénzmosás megelőzése  Szabálysértés esetén nyilvánosságra hozatali kötelezettség nincs előírva Bűncselekmény esetén feljelentési kötelezettség: államellenes bűncselekmény  Teendők - csalás észlelésekor  1978. évi IV

törvény a Büntető Törvénykönyvről http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=97800004TV  1995. évi LXV törvény az államtitokról és a szolgálati titokról http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=99500065TV  2007. évi CXXXVI törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0700136TV  2001. évi CXX törvény a tőkepiacról http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0100120TV  1996. évi CXII törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=99600112TV  2007. évi CXXXV törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0700135TV Befejezés - mit tehet a könyvvizsgáló?  elvárható gondossággal eljárni - dokumentálás !!!  másik szemüveget (is) használni  emberi tényezőt figyelembe

venni  elvárás-beli szakadékot csökkenteni  kommunikáció  érdekérvényesítés  érdekérvényesítés  Kamara  Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság  jogalkotás befolyásolása (jogszabály véleményezése)  jogalkalmazás befolyásolása (szakértői tevékenység) Befejezés - a könyvvizsgálói felelősség ISA 240 - Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard (Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség, IFAC) A könyvvizsgálónak a csalás és a hiba mérlegelésére vonatkozófelelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál     „responsibility” felelősségvállalás, felelősség-érzet kifejezést használja „liability” jogi felelősség, kötelezettség fogalmát kerüli ISA 240 a magyar 240. témaszámú standard alapja a magyar Standardban található "felelősség" kifejezés mindig a "responsibility" értelmében olvasandó Köszönöm a figyelmet ! Dr. Zombori Gyula

gyula.zombori@gmailcom