Szociológia | Tanulmányok, esszék » Bardi Anikó - Külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalása

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Nyíregyháza, Rákóczi u. 69 4400 Összehasonlító gazdaságtan Külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalása Bardi Anikó 2. évfolyam Gazdálkodási szak Levelező tagozat C csoport 2003. 1113 Tartalomjegyzék I. Migráció Magyarországon.3oldal II. Külföldiek magyarországi munkavállalása.4oldal 1. Munkavállalásra vonatkozó legfontosabb szabályok4oldal 2. Munkavállalás számokban Mi a helyzet a munkavállalás terén?.11oldal 2.1 1999-ben kiadott munkavállalási segélyekről11oldal 2.2 A jelenlegi helyzet15oldal 2.3 Illegális munkavállalás, szabálytalanságok16oldal 2.4 Belpolitika A státusztörvény és a magyar munkaerőpiac.18oldal 2.5 A hazai foglalkoztatáspolitika és az Európai Unió19oldal III. Ideiglenesség és a munkahely elvesztésétől való félelem.22oldal Melléklet.23oldal Felhasznált irodalom.24oldal 2 I. Migráció Magyarországon

Valamilyen módon regisztrált ( bejelentett, tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel rendelkező, menekültként nyilvántartott ) külföldiek minősülnek migránsoknak. A legális és a nem legális vándorlás között összefüggés van, de nehezebb a nem legális migránsok számbavétele. Az informális kapcsolatok hálója olyan összekötő kapocs a legális vándorlás és a nem legális vándorlók között ,ami valamilyen sztochasztikus összefüggést sejtet. Erre utal, hogy a legálisan Magyarországon tartózkodók és a munkaügyi ellenőrzés során leleplezett engedély nélküli foglalkoztatottak területi megoszlása meglepő hasonlóságot mutat. Az 1. ábrán a tartósan Magyarországon tartózkodó külföldiek, valamint a munkavállalási engedéllyel rendelkező, illetve az engedély nélküli foglalkoztatottak származási országok szerinti aránya is hasonlatos. Engedély nélküliek (fő) megyénként Budapest Komárom- Esztergom Vas Somogy

Heves Jász-Nagykun-Szolnok Békés Pest Veszprém Zala Tolna Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Bács-Kiskun 1.ábra: Leleplezett engedély nélkül foglalkoztatottak megyénként Forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 2000. 3 II. Külfödiek magyarországi munkavállalása 1. Munkavállalásra vonatkozó legfontosabb szabályok 1 Külföldi Magyarország területén csak engedély alapján foglalkoztatható. A Magyarországon egyidejűleg, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a

foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát. Ezt a létszámadatot a gazdasági miniszter a tárgyév február 1-jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé. • Először is találni kell egy munkaadót, aki akár át is vállalhatja a további ügyintézést. Munkát lehet találni kapcsolaton , munkaközvetítők révén, álláshirdető lapokban (Hirdetés, Grátisz, Új Expressz, stb.), vagy akár az interneten is (www.allasokhu, wwwhirdetescom, wwwallasponthu, http://wwwmultijobhu, www.jobbankhu stb) • Ha megvan a munkaadó, akkor el kell menni a Fővárosi Munkaügyi Központ Engedélyezési Osztályára (VIII. Budapest, Kisfaludy u 11 Tel: 303-0722) Ha a munkavállalás nem Budapesten történik, akkor a területileg illetékes munkaügyi központhoz kell fordulni. Itt kérni kell egy ún R6-os űrlapot, ez lesz a kérelem , amelyet a munkáltató fog kitölteni. 4

A munkavállalást a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ engedélyezi. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző legalább 30 napon belül, de 60 napnál nem régebben a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan munka­erő­igényt nyújtott be. Fő szabályként annak a munkaügyi központnak a kirendeltségénél, melynek területén a külföldit foglalkoztatni akarja. E szabály alól kivétel: • ha a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye illetve kirendeltség területén történik, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ illetve kirendeltség az illetékes, • ha a foglalkoztató több telephelyén akarja a külföldit foglalkoztatni, és a telephelyek több megyében vagy kirendeltségen vannak, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége az illetékes. 150 100 50 2001. év

1999. év 2.ábra: 1000 lakosra eső külföldiek aránya 1996-2001 (%) Forrás: Demográfiai Évkönyv, különböző évek, KSH, Budapest 1 http://www.hidasihu/menu 27htm 5 Összesen Békés Csongrád Bács- Szabolcs- Jász- Hajdú- Nógrád Heves Borsod- Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr- Veszprém Komárom- Pest Fejér Budapest 0 1997. év 1996.év Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell : • a külföldi szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát (amennyiben ezt idegen nyelven állították ki, annak hiteles magyar fordítását). Érdemes elkészíttetni közjegyző előtt az iskolai oklevél (diploma) hiteles másolatát. A hitelesítési záradék jobb, ha magyar nyelven van, mert akkor nem kell még lefordíttatni ezt is. A budapesti közjegyzők másolatokat a következő díjért hitelesítenek: 1 oldal 620 Ft., 2 oldal 1140 Ft és az ügyintézés pár perc Ha valaki segédmunkásként kíván

elhelyezkedni, akkor értelemszerűen nem szükséges szakképzettséget igazoló okirat. A hiteles másolatot le kell fordíttatni magyar nyelvre , majd a fordítást hitelesíttetni kell az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodánál (OFFI). • a külföldi egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolás, (amennyiben nem magyar nyelvű, annak hiteles fordítását). Tanácsos otthonról hozni 1 hónapnál nem régebbi TBC-szűrés röntgenképet, és vizeletvizsgálatot (segédmunkásoknak ennyi kell; festőknél még kell: vérkép, májfunkció is), mert akkor ezekért itt nem kell fizetni. Ezen felül az itt végzett vizsgálatokért 10800 Ft-ot kell fizetni Az itteni vizsgálatokat az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatásegészségügyi Intézet végzi. • ha az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, az annak igazolására szolgáló dokumentumokat, • sporttevékenységet végző hivatásos sportolók

esetén a szakszövetség nyilatkozatát arról, hogy a sportágban a hivatásos sportoló foglalkoztatására lehetőség van. • a Magyar- vagy hozzátartozói igazolvány azon oldalainak egyszerű fénymásolatát, melyek a külföldi személy adatait, továbbá az adott naptári évben történt kedvezményes munkavállalásra vonatkozó adatokat tartalmazzák, • a munkaadó cég iratait (cégbejegyzési igazolás, aláírási címpéldány, stb.) Ha a szakképzettséggel vagy a végzettséggel kapcsolatban bármilyen kétség merül fel, a munkaügyi központ megkeresi a bizonyítvány honosítására hatáskörrel rendelkező szervet igazolásért arról, hogy a bizonyítvány honosításához szükséges feltételek valóban fennállnak-e. 6 A kérelmet a jövendő munkáltató nyújtja be. A kérelmet a munkaügyi központ elutasítja, amennyiben • az adott munkakörben az illetékes miniszter által kiadott rendelet alapján külföldi nem foglalkoztatható,

illetve a kérelem az engedélyezhető foglalkoztatási kvótát meg­haladja, • a foglalkoztatás a kérelem benyújtásától számított 120 napon túl kezdődik meg, • a magyar munkaerő közvetítése a fog­lal­koztató érdekkörében keletkező okból meghiúsul (pl. indokolatlanul el­zárkózik a magyar munkaerő foglalkoz­tatásától, vagy a munkerőigényben a munka ellátásához nem szükséges alkalma­zási feltételt jelöl meg), • a foglalkoztatás nem a kérelmezőnél történik, • a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkaerejének tartós átengedése, • a külföldi lakóhelye szerinti ország illetékes ható­sága a magyar állampolgárok munka­vál­la­lásának engedélyezését más országok állam­pol­gáraihoz képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti. A kérelmet a munkaügyi központ mérlegelés alapján elutasíthatja például az

alábbi esetekben : • az országos átlagnál alacsonyabb a kérelemben megjelölt személyi alapbér, • a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőzően 1 éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, • a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt megbírságolták, • a külföldi által ellátott tevékenységre vonat­kozóan a munkaügyi központ által támogatott képzés van folyamatban, • a foglalkoztatónál a foglalkoztatási fel­tételek nem biztosítottak, • a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, • a gazdasági kamara álláspontja szerint az adott szakmában külföldiek foglalkoztatása nem indokolt. 7 Az engedélyeknek három típusa van: egyéni, csoportos keretengedély, valamint csoportos keretengedélyen alapuló egyéni

engedély. Egyéni engedély. Az egyéni munkavállalási engedélyben a munkaügyi központ meghatározza, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve milyen munkakör keretében, s milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély egy évre adható ki, de meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályai érvényesek. Egyéni engedélyt kell kiadni: • ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre érvényes munkaerőigény bejelentéssel rendelkezett, • a munkaerőigény benyújtása óta nem közvetítettek ki részére olyan magyar munkaerőt, aki a feltüntetett alkalmazási feltételeknek megfelelt volna, • a külföldi a megjelölt alkalmazási feltételeknek maradéktalanul megfelel. A kertengedély a magánjogi szerződés időtartamára adható. A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a

Foglalkoztatási Hivatalnak az érintett minisztériumok bevonásával kialakított véleményét. Amennyiben külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés keretében több külföldi magyarországi foglalkoztatása szükséges, a foglalkoztató a munkaügyi központnál a szerződés megkötését megelőzően vagy azt követően csoportos keretengedély iránti kérelmet nyújthat be. A keretengedélyben a munkaügyi központ meg­határozza, hogy a kérelemben meg­jelölt tevékenységre hány külföldi foglalkoztatható. A keretengedélyben megjelölt számú és tartalmú egyéni engedélyt a munkaügyi központ köteles kiadni. A kérelmet 30 napon belül bírálják el. 8 Vízum, tartózkodási engedély A magyarországi munkavállalás további feltétele a munkavállalás céljából kiadott vízum ill. tartózkodási engedély A munkavállalási vízumot a külföldi lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleten adják ki a

munkavállalási engedély alapján. A vízum kiadásától számított 90 napon belül kérni kell az illetékes rendőrkapitányságon a tartózkodási engedély megadását. A tartózkodási engedély egy évre szól, de meghosszabbítható. A tartózkodási engedély kiadásának feltételei: • vízum, • érvényes útlevél, • magyarországi megélhetést biztosító vagyon vagy jövedelem, • magyarországi lakhatási lehetőség. Jövedelemszerzési vízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása, valamint munkavállalási engedélyhez nem kötött és Magyarországon tartózkodni. 9 munkavégzés céljából kíván beutazni, Mentesség Meghatározott esetekben nem szükséges munkavállalási engedély, így például: • amennyiben nemzetközi szerződés ezt írja elő, • külföldi állam diplomáciai képviseletéhez vagy

egyéb szervéhez a küldő állam által delegált tag részére, • nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél delegált külföldinek a munkavégzéséhez, • építőtábor keretei között történő munkavégzéshez, • Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez, • külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, valamint felügyelő bizottsági tagjának munkavégzéséhez, • magyarországi szakiskolával, intézménnyel, felsőoktatási középiskolával, intézménnyel alapfokú nappali művészetoktatási tagozatos hallgatói jogviszonyban álló külföldi munkavégzéséhez, • külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai

gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat alapján történő munkavégzéshez, • külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók és képviseletvezetőjeként történő munkavégzéséhez, • a menekült és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi munkavégzéséhez. A foglalkoztatás akkor kezdhető, ha a foglalkoztatást engedélyező megyei (fővárosi) munkaügyi központok az igazolvány "Munkavállalási kedvezmények" című részében a foglalkoztatást engedélyező munkaügyi központra, a foglalkoztatási engedély számokra, a foglalkoztató cégszerű megnevezésére, adószámára vonatkozó rovatokat kitöltöttte. Az igazolványt a foglalkoztatás megszűnését követő 5 napon belül a foglalkoztatást engedélyező munkaügyi központnak be kell mutatni, ahol bejegyzésre kerül a munkavállalás napjainak, valamint az adott naptári évben

igénybe vett összes munkavállalási napoknak a száma. 10 2. Munkavállalás számokban Mi a helyzet a munkavállalás terén? 2.1 1999-ben kiadott munkavállalási engedélyekről 1999 második félévében a munkaügyi központok 16.004 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárságú munkavállalók részére. 1999 december 31-én 28469 külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel. Az évente kiadott egyéni engedélyek és meghosszabbítások száma csakúgy, mint a félévek zárónapján érvényes engedélyek száma 1997-tôl kezdve emelkedik. A kiadott engedélyek és meghosszabbítások száma együttesen 1999-ben 34.138 db volt, csaknem 8000-rel magasabb, mint 1998-ban, az 1999. december 31-én érvényben lévô engedélyek száma (28.469 db) pedig mintegy 5000-rel haladta meg az 1998 év végi adatot A külföldiek munkavállalása továbbra is közel 70%-ban a fôvárosban és Pest megyében

koncentrálódik, ezen belül egyre nagyobb szerephez jut az agglomeráció: az utóbbi 3 évben Pest megye részesedése erôteljesen növekedett, míg a Budapesten munkát vállaló külföldiek száma mérsékeltebben emelkedett. A megyék közül csak Komárom-Esztergom és Csongrád megyében haladja meg az ezret a kiadott engedélyek száma, illetve az év végén érvényben lévô engedélyek száma. Az állampolgárságonkénti megoszlást tekintve a teljes külföldi munkavállalói létszám csaknem felét kitevô román állampolgárok, valamint a szovjet utódállamokból érkezett, többségükben ukrán állampolgárságú munkavállalók száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A 15 EU tagországból származó munkavállalók száma 1999 december 31-én 2.674 fô volt, az összes érvényes engedély 9,4%-a Összehasonlításképpen ugyanez az adat 1996-ban 1.294 fô, (9,4%), 1997-ben 2162 fô (10,6%), 1998-ban pedig 2514 fô (11,2%) volt. 11 Az 1999. december

31-én érvényben lévô engedélyek alapján a fizikai ill szellemi munkakört betöltô munkavállalók aránya 76%, ill. 24% volt Az elôzô évekkel összehasonlítva jelentôsen emelkedett a fizikai foglalkozásúak aránya, ezen belül azonban csökkent a szakképzettek részaránya (60%), csakúgy, mint a szellemi foglalkozásúak körében a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya (56%). Az 1999. december 31-én érvényben lévô engedélyek alapján a feldolgozóiparban, a kereskedelem és vendéglátás területén, az építôiparban, valamint a sport, kulturális és egyéb szolgáltatások területén található a legtöbb külföldi munkavállaló, számuk mind a négy területen meghaladja az 5.000 fôt A mezôgazdaságban dolgozó külföldi munkavállalók száma 2.033, az oktatásban tevékenykedôk száma pedig 1363 fô A többi nemzetgazdasági ágban a létszám nem éri el az 1.000 fôt 12 Létszám (fô) A munkavállalók állampolgársága

Fizikai foglalkozásúak (fô) Szellemi foglalkozásúak (fô) Mindösszesen ebbôl: összesen: ebbôl: összesen szakmunkás felsôfokú végzettségű (fô) román 6829 818 12279 1853 14132 lengyel 394 81 429 115 544 kínai 584 107 1166 231 1397 volt jugoszláv 638 199 836 402 1238 volt szovjet 2071 590 3309 719 4028 cseh 19 5 22 12 34 szlovák 479 110 812 160 972 vietnami 231 64 311 124 435 egyéb 1818 1797 2559 3130 5689 13063 3771 Összesen 1999. II fé 21723 6746 28469 Megoszlás (%) A munkavállalók állampolgársága Fizikai foglalkozásúak (%) Szellemi foglalkozásúak (%) Mindösszesen ebbôl: összesen: ebbôl: összesen szakmunkás felsôfokú végzettségű (%) román 55,6 44,1 86,9 13,1 100,0 lengyel 91,8 70,4 78,9 21,1 100,0 kínai 50,1 46,3 83,5 16,5 100,0 volt jugoszláv 76,3 49,5 67,5 32,5 100,0 volt szovjet 62,6 82,1 82,1 17,9 100,0 cseh 86,4 41,7 64,7 35,3 100,0 szlovák 59,0 68,8 83,5 16,5 100,0 vietnami 74,3 51,6 71,5 28,5 100,0 egyéb 71,0 57,4 45,0 55,0

100,0 60,1 55,9 Összesen 1999. II fé 76,3 23,7 100,0 Megoszlás (%) 1999. I félévben 1998. II félévben 1998. I félévben 1997. II félévben 1997. I félévben 1996. II félévben 1996. I félévben 66,1 65,7 65,0 63,9 72,7 69,0 67,1 64,3 71,5 74,2 74,4 73,0 41,4 77,3 33,9 34,3 35,0 36,1 27,3 31,0 32,9 59,5 60,2 64,0 62,9 60,4 70,3 61,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1. táblázat: KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MUNKAVÁLLALÁSA – 1999 Az 1999. december 31-én érvényben lévô engedélyek alapján a fizikai és szellemi foglalkozású munkavállalók száma és aránya, ezen belül a szakmunkások, illetve a felsôfokú végzettségűek száma és aránya Forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest,1999. 13 Megyék, fôváros Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

Összesen 1999. II félévében kiadott hosszabbítások elsôdleges engedély és száma hosszabbítás összesen (fô) (fô) megoszlása (%) 0 8211 43,7 104 256 1,4 62 240 1,3 77 277 1,5 142 309 1,6 207 741 3,9 165 511 2,7 150 738 3,9 66 274 1,5 119 544 2,9 59 212 1,1 78 1393 7,4 25 99 0,5 1131 3452 18,4 20 209 1,1 71 310 1,7 42 154 0,8 89 231 1,2 109 327 1,7 59 291 1,5 2775 18779 100,0 elsôdleges engedélyek száma (fô) 8211 152 178 200 167 534 346 588 208 425 153 1315 74 2321 189 239 112 142 218 232 16004 2. táblázat: KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MUNKAVÁLLALÁSA – 1999 Az 1999. II félévében kiadott egyéni munkavállalási engedélyek és engedélyezett meghosszabbítások száma, valamint az 1999. december 31-én érvényben lévô engedélyek száma és megoszlása megyénként Forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest,1999. 14 2.2 A jelenlegi helyzet A munkavállalási engedélyek szerint napjainkban kb. 20 ezer külföldi dolgozik Magyarországon (

1999-ben 28.469 ) A Magyarországon élő külföldiek száma pedig 140 ezer körüli. A Magyarországon dolgozó külföldiek csaknem fele ( 11462 fő ) Romániából érkezett, míg több mint egy negyedük (5364v fő ) az EU-ból-és a tengerentúli országokból. A legálisan Magyarországon dolgozó külföldiek száma jóval nagyobb a munkavállalási engedélyeknél, az OECD SOPEMI Report szerint 1998-ban számuk 90-92 ezer fő volt. Széles körűek és számosak azok a tevékenységek vagy beosztások, amelyek gyakorlásához nincs szükség munkavállalási engedélyre ( vállalkozók, önállóak, külföldi részesedésű vállalatok vezető tisztségviselői, többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok felügyelőbizottsági tagjai, magasan képzett szakemberek, művészek, tudósok stb., továbbá nem kell munkavállalási engedély a menekülteknek, a bevándoroltaknak sem). A félévek zárónapján érvényben lévô engedélyek száma (fô) A munkavállalók

állampolgársága 1998. jún. 30 fô 1998. dec. 31 1999. jún. 30 % fô % fô 1999. dec. 31 % fô 2002. dec. 31 % fô % Román 6296 44,9 9478 46,5 10137 47,4 10610 47,2 14132 49,6 Lengyel 865 6,2 1051 5,2 990 4,6 989 4,4 544 1,9 Kínai 367 2,6 684 3,4 850 4,0 1053 4,7 1397 4,9 volt jugoszláv 758 5,4 982 4,8 999 4,7 964 4,3 1238 4,3 2582 18,4 3119 15,3 2851 13,3 2833 12,6 4028 14,1 11 0,1 26 0,1 25 0,1 21 0,1 34 0,1 Szlovák 591 4,2 425 2,1 472 2,2 469 2,1 972 3,4 Vietnami 90 0,6 224 1,1 327 1,5 311 1,4 435 1,5 EU 1294 9,2 2162 10,6 2332 10,9 2514 11,2 2674 9,4 Egyéb 1176 8,4 2231 10,9 2418 11,3 2702 12,0 3015 10,6 20382 100,0 21401 100,0 22466 100,0 28469 100,0 volt szovjet Cseh Összesen 14030 100,0 3. tálázat: KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MUNKAVÁLLALÁSA A félévek zárónapján (június 30-án és december 31-én) érvényben lévô

munkavállalási engedélyek száma és megoszlása állampolgárságonként, 1998–2000. Forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 1998-2002 15 2.3 Illegális munkavállalás, szabálytalanságok Nyolcvan százalékkal emelkedett a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett bírságok összege. A munkaviszony bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége megszegését csaknem 12 ezer esetben állapították meg, és munkavédelmi bírságot is többet szabtak ki, mint tavaly. A külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett munkaügyi bírságok összege egy év alatt 80 százalékkal emelkedett, s hasonló mértékben nőtt a szabálytalanul foglalkoztatottak száma is - derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2003. első féléves összesítéséből Csaknem 1,3 ezer külföldi miatt 380 millió forint büntetést kellett befizetniük az illegálisan foglalkoztató cégeknek. Az OMMF az

első félévben 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét ellenőrizte, az intézkedések és szankciók száma meghaladta a 101 ezret, az ezeken kiszabott munkavédelmi, munkaügyi, szabálysértési, valamint külföldi szabálytalan foglalkoztatása miatti - bírság pedig 1,58 milliárd forintot tett ki. Ebből a legnagyobb tétel, csaknem 892 millió forint a munkaügyi bírság, ami 36 százalékos növekedést jelent 2002 első félévéhez képest. Év Hazatérők Bevándorlók Együtt 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Összes 2041 2235 1993 2264 3252 4310 4412 20507 21450 20972 15664 9505 7121 8945 7935 91592 23491 23207 17657 11769 10373 13255 12347 112099 4.táblázat: Magyarországot érintő vándorlás 1995-2001 Forrás: KSH adatok alapján, 1995-2001, Budapest 16 Minden területen több a szabálytalanság Munkaügyi szabálytalanságot 11 ezer gazdálkodónál, 195 ezer munkavállalót érintve találtak. A legtöbb intézkedés a munkaidőre,

a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre és a szabadságra vonatkozó szabályok megsértése miatt történt. Gyakori volt még a munkabér összegére és védelmére vonatkozó szabályok megsértése is. A munkaviszony bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége megszegését csaknem 12 ezer esetben állapították meg. A munkavédelmi bírság összege 248 millió forintot tett ki az első félévben, ez 34 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Ezt elsősorban a munkaeszközök veszélyessége, valamint a munkahelyek, üzemek állapota, a létesítéssel kapcsolatos biztonsági előírások megsértése miatt szabták ki. A leggyakoribb hiba évek óta, hogy nem megfelelő a tetőn, az állványokon, az épülő falon dolgozók vagy a bontási munkálatokat végző munkások biztonsága. Az OMMF a munkabiztonsági és munkaügyi szabálytalanságok miatt összesen csaknem hatezer dolgozót tiltott el és 11 ezer gép használatát függesztette

fel. A fellebbezések száma nyolc százalékkal nőtt, míg a peres ügyeké kétharmadára, 438-ra csökkent az előző félévhez képest. 17 2.4 Belpolitika A státustörvény és a magyar munkaerõpiac „A gyõri Philips 700-800, az esztergomi Suzuki 300 szlovák állampolgárt alkalmaz”2 Budapest. A státustörvény várhatóan nem okoz jelentõs változást a magyarországi munkaerõpiacon, vélik a szakértõk. Egyes régiókban – például Gyõr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megyében – megnõhet a határon túli foglalkoztatottak száma. Néhány nagyvállalat – a gyõri Philips, az esztergomi Suzuki – eddig is foglalkoztatott külföldieket, a törvény elfogadása után pedig számuk tovább nõhet. Esztergomban a Mária Valéria híd megépítése is lökést adhat ennek a folyamatnak, például több munkahely közelebb kerül a túlparthoz, azaz Párkányból gyorsabban elérhetõ lehet, mint Esztergom külvárosaiból. Évente 30-40 ezer

határon túli magyar vállalhat engedély nélkül 3 hónapra munkát Magyarországon, állította többször is Matolcsy György gazdasági miniszter, amikor a státustörvény munkaerõ-piaci hatásának becslésére kérték. Ez a szám semmiképpen sem tekinthetõ számottevõnek, negyedévente tízezer embert minden további nélkül fel tud szívni a magyar gazdaság, sõt ennyi emberre feltétlenül szükség is van, nyilatkozták a NAPI Gazdaságnak munkaügyi szakértõk. Magyarországon tavaly év végén 26 ezer külföldi dolgozott engedéllyel. Nagyobb részük Budapesten, a fõvárost követik Gyõr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megye munltinacionális cégei. A munkavállalói engedélylyel rendelkezõk többsége, 18-20 ezer fõ határon túli magyar, a legtöbben Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek. Ennél természetesen jóval több külföldi dolgozik Magyarországon. A gyõri Philips 700-800 szlovák állampolgárt

alkalmaz. A cég jelenleg is az általa kért kvótán "belül van", vagyis nem használta ki a külföldi munkavállalók foglalkoztatására szabott lehetõségeket. Az elektronikai cég tanulmányozni fogja a státustörvényt, és attól teszi függõvé további lépéseit. A Philipsnél nem az olcsóbb munkaerõ miatt alkalmaznak külföldieket, hanem azért, mert Nyugat-Magyarországon munkaerõhiány lépett fel. 2 www.hhrforg/ujszo/2001/142/belpolitikahtm 18 A Magyar Suzuki Rt. jelenlegi 2150 dolgozójából mintegy 300 külföldi, akik Szlovákiából járnak betanított munkásként Esztergomba, nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Tihanyi Tamás sajtófõnök. A társaságnál újabban visszatérõen tapasztalható munkaerõhiány miatt a jövõben is szükség lesz külföldiek alkalmazására. Tihanyi szerint elképzelhetõ, hogy a Mária Valéria híd felépítésével könnyebbé és olcsóbbá válik a határon túliak ki- és beutazása, s ezzel is

lehetõvé válik, hogy igény szerint újabb külföldieket alkalmazzon a Suzuki, amely a mai helyzet alapján továbbra is számol velük. 2.5 A hazai foglalkoztatáspolitika és az EURÓPAI UNIÓ Az európai uniós csatlakozás egyik legérzékenyebb kérdése a hazai foglalkoztatáspolitika várható alakulása. A hazai munkaerőpiac fő jellemzői: a munkanélküliség csökkent, de a foglalkoztatottság stagnált, s ennek következtében nőtt a felnőtt népességben a gazdaágilag inaktívak – azaz a nem foglalkoztatottak és munkát sem keresők – száma és aránya. Jórészt a világgazdaság növekedési ütemének megtorpanása, s számos hazai intézkedés következtében a magyar gazdaságban az utóbbi évek legnagyobb elbocsátási hulláma következett be, miközben ez a kedvezőtlen tendencia egyes területek élénk munkaerőkeresletével párosult. A stagnáló foglalkoztatás, és a munkát nem kereső inaktívak magas aránya miatt Magyarországon a

legalacsonyabb a népességből rendelkezésre álló munkaerő állománya az EU 15 tagországa és a tíz csatlakozó között. A foglalkoztatottak között valamivel több a férfi, mint a nő. A legtöbben a szolgáltatásban (kb. 60 %) dolgoznak, az iparban foglalkoztatottak száma némileg nőtt, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig csökkent. A keresők harmadát a költségvetési, kétharmadát a versenyszféra foglalkozatja. 19 A foglalkoztatottak több mint 86 %-a alkalmazásban áll. A keresők mintegy 70 %-a az öt főnél nagyobb szervezetben dolgozik. A keresők 60 %-a fizikai és 40 %-a szellemi munkát végez. A gazdaság több területén – évek óta – változatlanul jól érzékelhető az eltérés a munkaerőigények és a munkaerő-kínálat között. A létező hiányok pótlására Magyarország- évenként kissé növekvő nagyságrendben – külföldi munkavállalókat fogad, zömmel a határon túl élő magyarokat (ápolónő,

mezőgazdasági idénymunkás, stb.) Magyar munkavállalók körülbelül azonos létszámban dolgoznak – engedéllyel – külföldön, főként Ausztriában és Németországban. Mind a hazai (regisztrált), mint pedig a nemzetközi (ILO szerinti) fogalmak alapján mért munkanélküliség csaknem azonos mértékben kb. 30 ezer fővel csökkent és 5,7-5,9 % körül alakult. Az új munkanélküliek csaknem harmada pályakezdő A hazai munkavállalási korú népesség – csaknem 2 millió fő – önként, vagy kényszerűségből nincs jelen a munkaerőpiacon; mert 15 éves kora után is tanul; a gyermekgondozás valamelyik támogatott formáját veszi igénybe; az általános korhatárnál korábban ment nyugdíjba. Mintegy 400 ezren vannak, akik jelenleg eltartottak, de szeretnének rendszeres, fizetett munkát végezni. A fő cél: a foglalkoztatás növelése. Az Európai Unió a foglalkoztatáspolitika területén – hasonlóan a szociális párbeszédhez –

jogharmonizációs feladatot nem fogalmazott meg. 2001-ben elkészült és aláírásra került a magyar foglalkoztatáspolitika legfontosabb rövid távú programja. Hazánk vállalta, hogy 2010-re eléri a 15-64 éves népességben az Európai Unióban célul tűzött 70 %-os foglalkoztatottsági szintet. Ehhez arra van szükség, hogy a jelenlegi 3,84 millióhoz képest mintegy millióval több, azaz 4,8 millió foglalkoztatott legyen. Ez évente 100-110 ezer új munkahelyet kíván. A cél elérhető, de csak akkor, ha a foglalkoztatáspolitika nem hagyatkozik a gazdaság spontán folyamataira. A feltételek megteremtése – amely a szociális ellátó rendszerek reformjától - a nem hagyományos munkavégzések meghonosításáig (például távmunka), s ennek megfelelően a munkát terhelő adók mérsékléséig az újraszabályozások sokaságát kívánja meg. 20 Munkaerőpiaci lehetőségek, veszélyek, mítoszok A csatlakozási tárgyalások során az EU-s

tagországok egy része - félve a tizektől kiindulható “népvándorlástól” - átmeneti időszakot harcolt ki a munkaerő szabad áramlásának korlátozására. Ez az átmeneti időszak két év, illetve a munkaerőpiaci helyzettől és a tagállamtól függően további három vagy három plusz két év. Sokszor elhangzik, hogy olcsó munkaerő fogja elárasztani hazánkat. A román vendégmunkások a most érvényes évi 80 ezer fős kvótát sem töltik ki soha. Nem jelent veszélyt a nyugat-európaiak hazai munkavállalása sem. Megnövekszik a határvédelemre vonatkozó nyomás azokból az országokból, ahol nagy nehézségek vannak a munkavállalás terén (Ukrajna, Fehéroroszország, stb.) A globalizáció a munkaadók EU-szintű lobby pozíciójának erősödése, a foglalkoztatási formák, termelési technikák és technológiák modernizálódása hatással van a szociális partnerek együttműködésére, a munkahelyek számának alakulására:

megszűnésére, bővülésére. Az Európai Uniónak ezért kiemelt prioritása a foglalkoztatottság alakulása, a munkanélküliség csökkentése. A “Szociális Európa” megteremtésére is igazak Goethe nemes gondolatai: “Az ember legfőbb érdeme éppen az, hogy felülkerekedik a külső körülményeken és minél kisebb befolyást enged azoknak.” 21 III. Ideiglenesség és a munkahely elvesztésétől való félelem Magyarországon munkát vállaló külföldiek egyre nagyobb százaléka kíván bevándorolni, eltérően a korábbi évektől, amikor a munkavállalás kevésbé társult tartós letelepedési szándékkal. A munkaerő feketepiacán a magyar és a nem magyar állampolgár mind gyakrabban kerül érdek-összeesküvésbe. Nyugat- Európához hasonlóan Magyarországon is jelentős hazai fekete- munkaerőt szorított ki a „ versenyképesebb” külföldi feketemunkaerő. Az idegenellenességnek két központi eleme van: - a bűnbakképzés, vagyis az a

meggyőződés, hogy az idegenek okolhatók az ország gazdasági és társadalmi problémáiért, - és a gazdasági, politikai és kultúrális elszigetelődésre törekvés, vagyis a nyíl társadalom eszméjének tagadása. Attitűdkijelentés Évek Egyetért Is-is Nem ért egyet Öszzesen A bevándorlók miatt növekszik a bűnözés. A bevándorlók elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek. 1999 2002 73 73 16 19 11 8 100 100 1999 2002 63 52 20 26 17 22 100 100 A bevándorlók nyitottá teszik Magyarországot az új eszmék és kultúrák iránt. 1999 2002 9 8 28 23 63 69 100 100 A bevándorlók hasznára válnak a magyar gazdaságnak. 1999 2002 21 18 26 21 53 61 100 100 5.táblázat: A bevándorlókkal kapcsolatos vélemények százalékos megoszlása Forrás: Csepeli-Örkény és Tárki OMNIBUSZ 2002.július 22 Melléklet A munkavállaók 01-05 állampolgársága Mezôgazdaság, erdôgazdaság, halászat román 1896

lengyel 0 kínai 1 volt jugoszláv 44 volt szovjet 55 cseh 0 szlovák 9 vietnami 0 egyéb 28 Összesen (fô) 2033 10-14 Bányászat 15-37 Feldolgozóipar 722 116 0 2 100 0 0 0 2 942 2750 158 10 162 728 4 437 3 1360 5612 3,3 19,7 40-41 Vill. energia, gáz-, hôvizellátás 38 9 0 10 13 13 133 0 82 298 %-os megoszlás 7,1 A munkavállaók állampolgársága román lengyel kínai volt jugoszláv volt szovjet cseh szlovák vietnami egyéb Összesen (fô) %-os megoszlás 1999. II félév 45 Építôipar 3300 63 6 163 1668 0 47 4 92 5343 18,8 1,0 50-55 60-64 65-74 Kereske- Szállítás, posta, Pénzügyek delem, távközlés vendéglátás 1955 43 106 90 0 4 1231 0 2 346 26 35 424 11 34 5 0 0 98 7 15 358 2 3 864 502 771 5371 591 970 18,9 2,1 3,4 80 Oktatás 333 5 2 90 230 0 92 6 605 1363 4,8 6. táblázat: Külföldi állampolgárok munkavállalása ágak szerinti besorolás alapján, a nemzetgazdasági ág kódszáma és megnevezése szerint Forrás: Demográfiai évkönyv,

KSH, 1999., Budapest 23 Felhasznált irodalom Dr. Lukács Éva- Dr Király Miklós: Migráció és Európai Unió Szociális és Családügyi Minisztérium Budapest, 2001 Tóth Pál Péter: Haza csak egy van? Püski Könyvesház, Budapest, 1999 Demográfiai évkönyv, KSH adatok, Budapest, 1995-2002 24