Matematika | Középiskola » Farkas István - Függvények határértéke és folytonossága

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!

Farkas István - Függvények határértéke és folytonossága

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!


 2014 · 12 oldal  (569 KB)    magyar    49    2017. szeptember 23.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Függvények határértéke és folytonossága 7. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Függvények határértéke – p. 1/1 Függvény határértéke az x0 helyen Definíció. Legyen D ⊂ R, f : D R adott függvény és x0 a D halmaz torlódási pontja. Azt mondjuk, hogy az f függvény határértéke az x0 -ban A, ha minden xn ∈ D (xn = x0 ), lim xn = x0 sorozat n∞ esetén az (f (xn )) sorozat konvergens és lim f (xn ) = A. Jele: n∞ lim f (x) = A, xx0 és ezt úgy olvassuk, hogy „limesz x tart x0 esetén f (x) egyenlő A-val”. Megjegyzés.Véges x0 helyen a határérték nemcsak véges lehet, hanem ±∞ is. Függvények határértéke – p. 2/1 A jobb- és bal oldali határérték Definíció. Legyen D ⊂ R, f : D R, x0 ∈ R torlódási pontja az ]x0 , +∞[ ∩ D-nek. Az f függvénynek x0 -ban létezik a jobb oldali határértéke, ha az f függvény [x0 , +∞[ ∩ D-re való leszűkítésének létezik a

határértéke. Jele: lim xx0 +0 f (x) = y0 . Definíció. Legyen D ⊂ R, f : D R, x0 ∈ R torlódási pontja az ]−∞, x0 [ ∩ D-nek. Az f függvénynek x0 -ban létezik a bal oldali határértéke, ha az f függvény ]−∞, x0 ] ∩ D-re való leszűkítésének létezik a határértéke. Jele: lim xx0 −0 f (x) = y0 . Tétel. Az f függvénynek pontosan akkor létezik a határértéke az x0 -ban, ha itt létezik a bal- ill. jobb oldali határértéke, és ezek egyenlőek Ez a közös határérték lesz az f függvény x0 -beli határértéke. Függvények határértéke – p. 3/1 A jobb- és bal oldali határérték szemléltetése ∞ ← f (xn ) f (x5 ) Y −1 −1 ← xn = −1 + 1 n 1 n f (xn ) 0 2 2. − 12 3 3. − 23 4 f (x1 ) 4. − 34 5 x1 5. . . − 45 6 ↓ ↓ −1 ∞ f (x3 ) f (x2 ) x2 xn = −1 + 1. f (x4 ) x5 x4x3 n X Függvények határértéke – p. 4/1 A jobb- és bal oldali határérték

kiszámítása Jobb oldali határérték: áttérünk az xn = −1 + 1 n sorozatra. 1 1 1 + 1 = lim 1 + 1 = lim + 1 = lim n∞ −1 + 1 + 1 n∞ x1+0 x + 1 n n = lim n + 1 = ∞. n∞ Bal oldali határérték: áttérünk az xn = −1 − 1 n sorozatra. 1 1 1 + 1 = lim +1= + 1 = lim 1 1 n∞ −1 − n∞ − x1−0 x + 1 n +1 n lim = lim −n + 1 = −∞. n∞ A jobb- és a bal oldali határérték nem egyenlő, így a függvénynek az x0 = −1 helyen nincs határértéke. Függvények határértéke – p. 5/1 Határérték a végtelenben Definíció. Legyen D ⊂ R felülről nem korlátos halmaz, f : D R adott függvény, továbbá xn ∈ D olyan sorozat, amelyre lim xn = ∞. Ha az n∞ (f (xn )) sorozat minden ilyen tulajdonságú (xn ) sorozat esetén konvergens és lim f (xn ) = A (A ∈ R), akkor azt mondjuk, hogy az f függvénynek n∞ létezik a határértéke a végtelenben és ez A-val egyenlő. Jele: lim f (x) = A. x∞ Definíció. Legyen D ⊂

R alulról nem korlátos halmaz, f : D R adott függvény, továbbá xn ∈ D olyan sorozat, amelyre lim xn = −∞. Ha az n∞ (f (xn )) sorozat minden ilyen tulajdonságú (xn ) sorozat esetén konvergens és lim f (xn ) = A (A ∈ R), akkor azt mondjuk, hogy az f függvénynek n∞ létezik a határértéke a mínusz végtelenben és ez A-val egyenlő. Jele: lim f (x) = A. x−∞ Függvények határértéke – p. 6/1 A végtelenben vett határérték kiszámítása 1 1 + (x + 1) + 1 = lim = x∞ x + 1 x∞ x+1 x+2 = = lim x∞ x + 1 x · (1 + x2 ) 1+ = lim = lim x∞ x · (1 + 1 ) x∞ 1 + x lim 2 x 1 x 1 1 + (x + 1) lim + 1 = lim = x−∞ x + 1 x−∞ x+1 x+2 = = lim x−∞ x + 1 x · (1 + x2 ) 1+ = lim = lim 1 x−∞ x · (1 + ) x−∞ 1 + x = 1. 2 x 1 x = 1. Függvények határértéke – p. 7/1 Függvény ábrázolása a határérték ismeretében Összefoglalva: • A jobb oldali határérték a szakadási helyen: ∞. • A bal oldali határérték

a szakadási helyen: −∞. • A határérték a ∞-ben és a −∞-ben: 1. Ennek alapján a függvény képe: 4 2 0 y -6 -4 -2 0 2 4 x -2 -4 Függvények határértéke – p. 8/1 Egy gyakorlati alkalmazás Egy üzem termelési volumenének alakulásában általában három jellegzetes szakasz figyelhető meg. A termelés megindulása utáni szakaszban a termelés még lassan emelkedik. Később a növekedés gyorsabb. A harmadik szakaszban a termelés mennyiségi növekedése rendszerint újra lassul (pl. a kereslet lanyhulása, vagy a piac telítettsége miatt). Itt a termelés egyre inkább egy állandó mennyiség felé tart A termelésnek ezt a mennyiségi alakulását az idő függvényében az a , a > 0, f (t) = 1 + b · e−λ·t λ > 0. ún. logisztikus függvény írja le, ahol t jelenti az eltelt időt, f (t) pedig a termelés mennyiségét. A harmadik szakaszbeli állandó termelési mennyiséget a függvény végtelenben vett határértéke

adja meg. Függvények határértéke – p. 9/1 Egy gyakorlati alkalmazás 35 30 A konkrét logisztikus függvény: 25 20 f (t) = 15 195 . −0.5278·t 5 + 56 · e 10 5 0 2 4 6 8 10 12 14 evek Az állandó termelt mennyiség: 195 195 lim f (t) = lim = = 39. −0.5278·t t∞ t∞ 5 + 56 · e 5 A harmadik szakaszban a termelt mennyiség 39 ezer termék. Függvények határértéke – p. 10/1 Függvény folytonossága Definíció. Legyen D ⊂ R, f : D R adott függvény és x0 ∈ D Az f függvény folytonos az x0 -ban, ha f -nek létezik a határértéke x0 -ban és az megegyezik a függvény helyettesítési értékével, azaz lim f (x) = f (x0 ). xx0 Ha az f függvény a D halmaz minden pontjában folytonos, akkor azt mondjuk, hogy az f folytonos az értelmezési tartományán, vagy röviden: f folytonos függvény. Megjegyzés. Ha az f függvény az értelmezési tartományának valamely pontjában nem folytonos, akkor a függvénynek ott szakadási

helye van. Függvények határértéke – p. 11/1 Szakadási helyek típusai Y Az f függvénynek x0 -ban elsőfajú szakadása van, ha x0 -ban létezik a jobb-, illetve bal oldali véges határértéke. x0 X Y Ha még az is teljesül, hogy a jobb-, illetve bal oldali véges határérték megegyezik, akkor ez a szakadás megszüntethető. x0 X Y A függvény szakadási helye másodfajú, ha nem elsőfajú. x0 X Függvények határértéke – p. 12/1