Földrajz | Társadalomföldrajz » Görögország

„Az ember vagy maga teremti meg saját világát, vagy valaki máséban kénytelen élni.” Görögország 2002 2002. július 1 – július 14 Az első oldalon szereplő idézet Guy Dauncey: Összeomlás után c. könyvéből való Tartalomjegyzék ÚTVONAL . 4 GÖRÖGORSZÁG . 4 TERMÉSZETI VISZONYOK . 4 NÉPESSÉG . 4 GAZDASÁG . 4 TÖRTÉNELEM . 5 Az ókori Görögország . 5 Görög középkor. 5 Hellenizmus . 6 A bizánci Görögország . 6 A mai Görögország . 7 ÓKORI MŰVÉSZET . 8 ZENE . 9 METEORA . 9 OLIMPOSZ . 10 THESSZALONIKI . 10 TÖRTÉNELEM . 10 MŰVÉSZET . 10 ÉTKEZÉS, ÉTELEK, ITALOK . 10 Előételek . 11 Húsos előételek . 11 Piták . 11 Tengerparti tavernák tengeri előételei . 11 Fő ételek . 12 Saláták. 12 Halak (pszari) . 12 Édességek, sütemények . 12 2 Gyümölcsök . 13 Borok (kraszi) . 13 Fehér, asztali borok . 13 Vörös borok. 13 Aperitifek . 13 Üdítő italok . 13 Kávé – kafesz . 13 FELHASZNÁLT IRODALOM . 14 KISLEXIKON .

15 3 Útvonal Székesfehérvár Tompa Belgrád Nis Szófia Thesszaloniki Paralia Paralia Makedónia legdélibb üdülőközpontja, Thesszalonikitől délre, kb. 70 km-re, Katerini szomszédságában, az antik istenek mitikus lakóhelye, az Olimposz hegy lábánál. Nagyon kedvelt üdülőhely. Lassan mélyülő tengerpartja a gyermekes családok és az úszni tudók számára egyaránt ideális Görögország Hellász állam D-Európában; 132 000 km2; 9 800 000 l. Fővárosa Athén TERMÉSZETI VISZONYOK Az ország a Balkán-félsziget D-i részén terül el. Domborzata összetett harmadkori földmozgások (gyűrődések, törések) következtében erősen darabolt A Pindosz és az Olimposz (2911 m) súlyos hegyláncai foglalják el az ország É-i és középső részét, köztük tágas medencék nyílnak (Trákia, Macedónia, Tesszália, Boiótia, Attika), D-en a Peloponnészosz-félsziget törésekkel szabdalt hegységek sorozata borítja, a síkságok igen kis

kiterjedésűek. Szigetcsoportok ölelik körül: Jón-szigetek, Szporádok, Kikládok és Kréta. Az ország D-i részére, vmint a partvidékekre mediterrán éghajlat jellemző; ezeket a területeket többnyire tölgyfaerdők fedik. Az É-i hegységekben a tél kemény; a lejtőkön gesztenyeerdők húzódnak NÉPESSÉG Növekedése lassú ütemű. A vidéki élet nehéz körülményei a parasztságot a városokba kényszeríttették, így nagyfokú az urbanizáció A kevés városi munkahely miatt a lakosság kivándorlásra kényszerül: legtöbben Németországba települnek át GAZDASÁG Bár kevés a rendelkezésre álló megművelhető földterület (kb. az ország területének 1/5-e), a mezőgazdaság foglalkoztatja a keresőképes lakosság felét. A hagyományos mediterrán jellegű növénytermesztés (búza, szőlő, olajbogyó) igen jelentős. Az É-on elterülő sík talaj feljavítása, az öntözés lehetővé tette új ágazatok kifejlődését is; így gyapot-,

dohány-, rizs-, kukorica és cukorrépa-termesztés folyik. A zöldség- és gyümölcstermesztés (főleg déligyümölcs) egyre 4 erőteljesebb, csakúgy, mint a szarvasmarha-tenyésztés> ám a hegyvidékre jellemző juh- és kecsketenyésztés, a falvak elnéptelenedésének következtében, fokozatosan veszít jelentőségéből. Az ipar elsősorban különböző ásványi nyersanyagok: a vas, az ólom, a barnaszén, és elsősorban a bauxit kitermelésén alapul. A vízi erőművek, az importált kőolajat finomító üzemek biztosítják a feldolgozóipar számára szükséges energiát. E gyárakat sok esetben külföldi tőke telepítette. A legtöbb üzemet a két nagy peremvidéken, Athén és Thesszaloniki környékén találjuk. Az iparosodás szintje nem kielégítő Görögország nyersanyagainak nagy részét feldolgozatlanul exportálja, gépekből és fogyasztási javakból behozatalra szorul. A deficites kereskedelmet ellensúlyozza az a tény, hogy a táj

szépsége, a művészi örökség gazdagsága, és az enyhe éghajlat évente több mint 5 millió turistát vonz az országba. TÖRTÉNELEM Az ókori Görögország Az első emberi települések az i.e VII évezredben jelentek meg Görögországban: ekkortól kezdve az ország számos népvándorlást élt át. A II évezred elején indeurópai népcsoport betörése indult meg: őket tekintik az első helléneknek v akhájoknak I e 1600 k, a mükénéi kultúra virágkora idején hirtelen változás állt be a dór bevándorlás következtében. Görög középkor Sötét korszak (i.e II évezred vége-ie VIII sz) köszöntött be, a görög középkornak nevezett időszak. A szaporodó városokban oligarchikus uralom váltotta fel a monarchikus rendszert, a nagy földbirtokosok erős kézzel gyakorolták hatalmukat. A városok szüntelen versengése miatt kitörő háborúk súlyosbították a társadalmi igazságtalanságok szülte gondokat. Ennek következtében nagyfokú

vándorlás indult meg Kis-Ázsia felé: e csoportok kapcsolatba kerültek a keleti civilizációkkal, új kultúra született; fejlődésére a főniciaiaktól átvett betűírás is kedvezően hatott. A dór betörés következményei egészen az ieVI sz elejéig hatottak: a gyarmatosítás révén a görög birodalom a Földközi-tenger egész partvidékére kiterjedt, Spanyolországtól a Fekete-tengerig. Új uralmi forma alakult, a türannisz, amely átmenet az oligarchia és a Görögország igazi arculatát később megadó demokrácia között. Csökkent a társadalmi egyenlőtlenség, csak a városok partikularizmusa maradt fenn: ekkor tört fel Spárta és Athén. Az európai Görögország szabadságát a perzsa birodalom fenyegette: a legválságosabb pillanatokban számos város szövetségre lépett egymással. Bár a méd (perzsa) háborúk (490-479) a görögök vitathatatlan győzelmével fejeződtek be, arra is rámutattak, hogy a görögök képtelenek tartós

békében egyesülni: az a két város, amely a legtöbbet tett a hadi sikerért, Athén és Spárta, ekkortól hatalmi viszálykodásba kezdett. Athén, amely parancsnoksága alá vonta a perzsák ellen harcoló városokat, türannoszi hatalmat gyakorolt fölöttük, és szövetségeseit kemény kézzel kormányozott alattvalóivá változtatta; a megkövetelt adók, vmint Periklész géniusza olyan tekintélyt adtak, amely tiszteletet keltett a görög világban, de még a barbár népek között is. A többi görög város azonban fellázadt. Élükre Spárta állt, kezdetét vette a p eleponészoszi háború (431-404), amely az athéni birodalom bukását jelentette. A városok közötti általános 5 ellentétek lehetőséget teremtettek II. Philipposz makedón király számára a beavatkozásra: Demoszthenész minden erőfeszítése ellenére Görögország Phlipposz uralma alá került (khairóneai csata, 338). Alexandrosz (Nagy Sándor) uralma vetett véget a görög

demokráciának A nagy hódító halála napján (323) új korszak kezdődött: a hellenizmus Hellenizmus Görögország ekkor az egyiptomi Lagida-dinasztia és a makedóniai Antigonidák között dúló harc tétje, miközben az ázsiai Szeleukida-birodalom a kis-ázsiai görög városokra is kiterjesztette fennhatóságát, és a Ny-i Görögország Róma befolyási övezetébe került. Amikor i sz 146-ban Róma meghódította Görögországot, a függetlenség elvesztése már régen befejezett tény; a római provinciává lett Görögország csak kulturális jellegű birodalom maradt: filozófusai, művészei és nyelvészei, a görög szellemmel egyetemben, Róma számára a gondolkodás és az élet művészetét adták: „A meghódított Görögország meghódította legyőzőit.” (Horatius) A bizánci Görögország A Keletrómai Birodalom biztosította a hellenizmustúlélését: egyre inkább elveszítette római jellegét, Hérakleiosz (VII. sz) alatt pedig

határozottan göröggé vált A bizánci hellenizmus átvette a kereszténységet. A VI-VII. sz-ban szláv törzsek, a szklívének árasztották el Görögországot D-en fokozatosan asszimilálódtak, ám É-on megőrizték sajátosságaikat. A VIII-IX. sz fordulóján behódoltak Bizáncnak A X. sz-ban a bolgárok birodalmat hoztak létre a Balkánon, és innen többször betörtek Görögország területére 1018-ban II Baszileiosz véget vetett hatalmuknak Az oszmán birodalmon belül a görög lakosság nemzetiséget alkotott, vezetője a konstantinápolyi pátriárka volt, aki mindazon kiváltságokat megőrizhette, amelyek a Bizánci Birodalomban megillették. Görögország és a balkáni államok közösen Ruméliát alkották. A megszerzett görög földeket a törökök katonai hűbérbirtokként (timár) osztották szét a hódítók között. Az ottomán közigazgatáson kívül helyi, független szervezetek is kialakultak (paraszti-községi önkormányzatok keresztény

milíciái) Az oszmán birodalom kereskedelmének java részét lebonyolító görögök tevékeny polgárságot hoztak létre: a X VIII. sz-ra erős flotta fölött rendelkeztek, köreikben megjelent a n emzeti szabadságharc eszméje. Ezt a harcot Oroszország (Kücsük Kainardzsai –i egyezmény, 1774) és a Nyugat is támogatta, de az észak-amerikai és a francia forradalom, a napóleoni hadjáratok és a török hanyatlás is kedvezően befolyásolta. Végül 1821-ben Alexandrosz Ypszilanti görög herceg támadást indított a törökök ellen. Vereséget szenvedett, ám 1822 januárjában az Epidauroszban összeült görög nemzetgyűlés kikiálltotta a függetlenséget. A törökök heves ellenállása miatt a b rit-francia-orosz szövetségesek a görögök oldalán beavatkoztak a küzdelmekbe (Navarino, 1827). – a drinápolyi béke (1829 szeptember 14) értelmében Görögország török fennhatóság alá tartozó állam lett Ám a szövetségesek ennél többet

garantáltak: kezességet vállaltak Görögország függetlenségéért. 6 A mai Görögország 1830. február 3-án a n agyhatalmak de facto elismerték Görögország függetlenségét, majd 1832. május 7-én de jure is Miután az ideiglenes elnököt, Capo d’Istriát meggyilkolták (1831), a koronát Otto von Wittelbach bajor hercegnek ajánlották fel: Görögországba érkezése (1833. február 6) után I Ottó minden tisztséget honfitársaira ruházott A görög hazafiak nyomására Ottó meglehetősen liberális alkotmányt engedélyezett, a parlamentáris rendszert azonban nem vezette be (1844). Miután nem akart alkotmányos uralkodóként tevékenykedni, 1862-ben megbuktatták Utódja Vilmos György dán herceg (I György), aki kénytelen volt demokratikusabb alkotmányt elfogadni (1864, 1875); az orosz-török háború segítségével Görögország megkapta Thesszáliát (1881). A krétai kérdés foglalkoztatta közvéleményt és a kormányt is> a görög

vereség ellenére, Kréta – főleg a Nagy krétai, a görög irredenta vezető Eleutheriosz Venizelosz sugallatára – az autonómiától (1898) a Görögországhoz csatolás útján haladt. Venizelosz egyébként 1910-től a rendszer valódi ura lett; miután az országban demokratikus reformokat hajtott végre, Görögországot belesodorta az első, majd második Balkán-háborúba (1912-1913); megszerezte Maccedónia legnagyobb részét, Thesszalonikit, Halkidikít, D-Epiroszt, Krétát és több szigetet az Égei-tengeren. Venizelosz hatalma az 1913-ban apját, I Györgyöt követő I Konsztantin alatt is töretlen maradt. A németbarát és az I. világháború kezdetén a görög semlegességet hirdető új király lemondásra kényszerítette Vanizeloszt (1915), aki csakúgy, mint a republikánusok, az Antant pártján állt. Ellenlépésként Venizelosz kormányt alakított Thesszalonikiban (1916), lehetővé tette a szövetséges hatalmak görögországi partraszállást,

elérte, hogy Konsztantin trónjára annak fia, I. Alexandrosz üljön (1917): az új király hadat üzent a központi hatalmaknak Miután a győztes oldalon állt (1918), a békeszerződések (neuilly és sévres-i béke, 1920) révén, jelentős területeket szerzett Bulgária (Nyugat-Trákia) és főleg Törökország (Szmirna, Kelet-Trákia, Imbrosz) megcsonkításával. I Alexandrosz halála után apja, I Konsztantin lépett a trónra (1920): röviddel ezután Venizelosz vereséget szenvedett a választásokon és távozott a kormány éléről. Konsztantin és miniszterelnöke, Dimitriosz Gunarisz (1867-1922) támadást indított Törökország ellen Antóliában Az elszenvedett vereségért Gunariszt ill I Konsztantint tették felelőssé. Az anarchia az országot katonai államcsínyek színterévé változtatta. Venizelosz visszatérése (1928-1935) demokratikus rendszer bevezetésére teremtett lehetőséget. A gazdaságikonjuktúra és az egyre sokasodó pártok

megakadályozták, hogy Görögország helyzetét ismét megszilárdítsa, és megvalósítsa nagy tervét: a hellén törökséget. Venizeloszt végleg félreállították, II György visszatért az országba visszatért Görögországba (1935), engedélyezte Joannisz Metaxasz diktatúrájának létrehozását: Metaxasz 1936-tól 1941-ig az ország korlátlan ura lett. A II. világháború kitörésekor igyekezett Görögország semlegességét biztosítani, ám az olasz (1940), majd német invázió (1941) hatására a görög ellenállás feléledt. A háború befejezése után a balos v. kommunista beállítottságú ellenállók többsége nem ismerte el a szövetségesek által felállított rezsimet. A szélsőjobboldal fehérterrorja kedvezett az anarchiának, amely 1946ban II. György király visszatéréséhez, ugyanakkor egy véres polgárháborúhoz (1946-1950) vezetett. Ezután a politikai bizonytalanság, majd stabilitás görög módra következett (1950-1963);

jellemzője a poli7 tikai konzervativizmus, szimbóluma Konsztantinosz Karamanlisz személye; a Nemzeti Radikális Unió (ERE) vezére, 1955-1963 miniszterelnökként élvezte a szövetségesek bizalmát legfőképpen az USA-ét, amely főleg gazdasági és katonai téren erőteljesen beavatkozott Görögországban. K. Karamanlisz 1963-ban lemondott helyét a Demokratikus Liberális Párt vezetője, G Papandreu foglalta el: szociális beállítottságú demokrácia bevezetését tervezte Az 1964-ben elhunyt I. Pált fia, II Konsztantin követte A királynak a miniszterelnökkel szemben tanúsított ellenséges magatartása és a ciprusi válság súlyosbodása G. Papandreu lemondásához vezetett (1965) Amikor a király ismét kezébe kívánta venni a hatalmat, kudarcot vallott és külföldre menekült (1967 december) A Gregoriosz Papandreu által vezetett ezredesek rendszere egyre inkább diktatórikus jelleget öltött. 1973-ban Papadopulosz eltörölte a monarchiát és

kikiáltotta a községet Amikor a ciprusi válság elmérgesedett (1974 július) az ügyben tehetetlen ezredesek visszahívták a száműzetésben élő K Karamanliszt, aki népszavazást tartott: az immáron Új Demokráciának elnevezett pártja elsöprő győzelmet aratott, egy másik népszavazás pedig megerősítette a köztársaság létrejöttét 1975-ben új alkotmányt fogadtak el Az Athénben, 1979-ben aláírt szerződés értelmében Görögország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez. A közös piaci belépés 1981 január 1-jétől vált ténylegessé 1980-ban Karamanliszt a köztársaság elnökévé választották, utóda a kormány élén G. Rallisz Az 1981es törvényhozói választásokon a szocialisták arattak győzelmet, Andreasz Papandreu lett a miniszterelnök. ÓKORI MŰVÉSZET A mükénéi művészetet és a protogeometrikus korszakot követő görög művészetet (i.e XIVIII sz) geometrikusnak nevezzük, a kerámiatárgyak geometrikus

motívumairól E geometrikus ornamentika jellemzi a terrakotta és a bronz kisplasztikákat is, amelyek erősen stilizáltak, ugyanakkor élettel és erővel teltek (Olimpiai bronztárgyak az ie VIII-VII sz-ból) Építészeti emlékként csak a kezdetleges épületalapok (templomok, házak) maradtak fenn. A keleti hatások naturalisztikus ihletet adtak a kerámiadíszítőknek; a témák csodálatos gazdagodása figyelhető meg: erről tanúskodnak a mediterrán tájon fellelhető korinthoszi művek, amelyeket később az attikaiak váltottak fel. A keleti hatás a szobrászatban is uralkodó lett. A daidaloszi szobrászat (nevét egy inkább csak mondabeli szobrászról, Daidaloszról kapta) újdonsága az álló istennő-figura frontális ábrázolása. A még mindig merev domborművek monumentálisak lesznek A (főként vallásos) építészet is fejlődik, követ és fát együtt alkalmaz Az első nagy templomokat az i.e VII sz-ban építették 660-650-ben, a számoszi második

Hekatompedon oszlopsorát már kőből emelték. Az egymáshoz szabályosan illeszkedő emelt falak megnyitották az architechtonikus kort, megjelentek a nagy klasszikus oszloprendek, a terrakotta díszítőelemek. Az archaikus kori dór szobrászokat az emberi test (főleg a férfitest) valós arányainak keresése vezérelte; az első, testhez simuló karral ábrázolt, álló, ruhátlan ifjak izomzata alig rajzolódott ki. Lassanként egyre pontosabbak lettek a formák, a márvány élettel telítődött, a szigorú frontalítást elhagyták. A jón iskola felfedezte a bájt, a női ruha finom ráncait Athén e két VI sz-i irányzat találkozási pontja, az arányok harmonikusak, az arckifejezés mosolygó, v duzzogó, természetes 8 A nagyépítészet hangsúlyozza a díszítő motívumokat: jellegzetes a Parthenón homlokzata. A kerámiadíszítés állatalakos frizét elbeszélő jelenetek váltották föl (fekete alakok piros alapon); Athén a magas színvonalú

fazekasművészet központja lett, olyan művészek működtek itt, mint Ergotimosz, Kleitiasz, Amaszisz, Exakiasz. A klasszicizmus előfutárai a rövidülés tudományát tökéletesen elsajátítva, könnyed testtartásokat választottak, a ruhák redőzete finoman kidolgozott. A dór archaikus kor megkoronázása az éjinai Aphaia-templom és az olimpiai Zeusz-templom; e szentélyek vezetik be a klasszikus kori építészet nagy fordulóját. A méd háborúk által feldúlt Athén Periklész kezdeményezésére, Pheideiász irányításával épült újjá Valóságos városrendezési terv alapján épült föl az alsóváros és vele az Agora vmint az Akropolisz, két építész, Kallikrész és Iktinosz keze nyomán A hagyományos hatoszlopos homlokzat helyett a nyolc oszlop méltóságteljessé teszi a Parthenónt, amely a klasszikus kor egyik legnagyobb alkotása. Az építészetet nem vetik alá sem az építőanyag, sem a vallás diktálta kényszereknek, inkább a

klasszikus korra jellemző légies sokszínűség jelenti a vizuális élményt. Az Athéne Niké-templom és az Erekhteión kultusztemplom (421-405) jól mutatja a ión stílus ragyogását és szabadságát; a homlokzat asszimetriája ellenére őrzik az építészeti egységet. Az ellentétes erők közötti összhang már az olimpiai faragott díszítésnél szembeötlő. A díszítő szobrászat terén a harmóniára és az egyensúlyra törekvés csúcspontja Pheidiász személyiségének nyomát viselő Parthenón frize, a szobrászatban pedig Polükleitosz munkássága: művei a geometria szigorú szabályairól, ugyanakkor a természet igen aprólékos megfigyeléséről tesznek tanúbizonyságot. Az eszményítést a szobrászat emberivé válása követte az V. sz végén A kifejezésre való törekvés, a hullámvonal, a b áj és az érzékiség képviselik a IV. sz-ra jellemző új mondanivalót A vázafestészet a régi görögök leírásaiból ismert nagyfestészeti

alkotásokat tükrözi Az építészet terén az utolsó századok a korinthoszi oszloprend diadalát hozták: a szobrászatot és a díszítő domborműveket továbbra is a tragikum megsejtése és a kifejezés dinamikája jellemzi. A mozaikkompozíciók előszeretettel használnak növényi és állati motívumokat. A régmúlt hagyományait idegen hatásokkal gazdagítva a hellenisztikus Görögország pompakedvelő művészetet hozott létre: stílusa sokkal inkább a különböző iskolák kölcsönhatásaiból ered, semmint egy meghatározott város szellemi hegemóniájából; ezáltal magában hordozza a pompeji római művészet kezdeményeit is. ZENE A görög nép életében minden polgári, katonai v. vallási mozzanat a tánchoz és a zenéhez kötődik Az ókori görög zene csak egyszerű és pontos megoldásokat ismer Szűkített hangközű dallamból áll: ez mind az énekhangra, mind a hangszerre /lyra (lant, kithara, aulosz, (nyelvsíp)/ jellemző, hiszen a

legtöbbször együtt szólaltak meg.) Meteora Meteora, jelentése levegőben lebegő, kolostorvidék Thesszáliában, a Piniosz folyó völgye felett. A teremtő csodálatos alkotása a Meteora már a XI sz-ban, Kelet leghatalmasabb szerzetesi közösségének számított, de egyházi feljegyzések szerint Nilosz atya, az azóta elpusztult Dupiani-kolostor elöljárója szerint a törökök elől menekült szerzetesekkel és a már itt élő remetékkel együtt 1367-ben alapította az első szerzetesi közösségeket. A jelenlegi épületek – amelyek a b izánci építészeti és festészeti hagyományokat örökítik meg – a XIV-XVII. sz között épültek. A sziklaoszlopokra épült kolostorokba a közelmúltig csörlős szerkezettel fel9 húzható hálóban v. kötéllétrán lehetett bejutni A sziklák keletkezésének története különös A geológusok szerint a földtörténeti harmadkorban, mintegy 60 millió évvel ezelőtt, Thesszália mai területét tengervíz

borította. A gigászi földmozgások megszülték Piniosz magas csúcsait, a tenger pedig lassan levonult a thesszáliai síkságról, otthagyva örök emlékként a furcsa alakú oszlopokká szabdalt több száz méter magas hordalékkúpokat, azaz a Meteora különös, rejtelmes világát. 21 kol ostorból, ma csak 6 l átogatható (Nagy Meteora kolostor, Varlaam, Ajia Triada, Ajiosz Nikoláosz tu Anapfsza, Russzánu kolostorok), a többi 15 romba dőlt és lakatlan. Olimposz Hegység Görögországban, Macedónia és Thesszália körzet határán; 2911 m. a görög mitológiában az istenek lakhelye Thesszaloniki Szaloniki, kikötőváros Görögország É-i részén, Macedónia körzetben, a Szaloniki-öbölben; 406 000 l . A Galikósz folyó torkolatának közelében fekszik; Görögország második legnagyobb városa Ipara (kőolaj-finomítás petrolkémia, gumiabroncsgyártás, fémipar) részben a kikötői áruforgalomhoz kapcsolódik. TÖRTÉNELEM A várost i. e

316-ban Kasszandrosz alapította, feleségéről nevezte el A római és a bizánci korban élte fénykorát. A latin Thesszaloniki királyság fővárosa lett; a XV sz-ban török kézre került, ettől kezdve a II világháború végéig Szalonikinek nevezték Az 1913-ban ismét görög fennhatóság alá került város 1916 é s 1918 között a keleti szövetséges hadsereg hadmúűveleteinek támaszpontja volt. MŰVÉSZET Hellenisztikus erődítmény, bizánci és oszmán városfalak romjai. A városvédő erődökön két XV. sz-i torony emelkedik> a Fehér torony (Lefkosz Pirgosz) és a Láncos torony (Dzsingirli Kulé). Galerius diadalíve és mauzóleuma (IV sz): az utóbbi ma a Szent György rotunda, amelyet szép, V. sz-i arany alapú mozaikok díszítenek A számos bizánci templom közül kiemelkedik a Szent bölcsesség temploma (Hagia Szofia, VIII. sz, IX-X sz-i mozaikok), vmint a Hagiosz Dimitrosz-bazilika, amely több átalakítás ellenére freskókat és érdekes

mozaikokat őriz. Gazdag régészeti múzeum Étkezés, ételek, italok Az igazi görög konyha az ún. tavernákban található A tavernázás nemcsak étkezés a görögök számára, hanem társadalmi és családi esemény Családok, ismerősök, szerelmesek találkoznak itt, hogy együtt töltsék a délutánt v még inkább a hűvösebb nyári estéket a csillagos égbolt alatt. Mert nincs igazi taverna kert, lugas v terasz nélkül A vendégek otthonosan viselkednek: a felnőttek vitatkoznak, hangoskodnak, tréfálkoznak, a gyerekek pedig ha megunták az üldögélést, az asztalok között szaladgálnak Este, sötétedés után, előkerül egy pár gitáros, buzukis legény, akik a divatos görög dalokat vagy régi mélabús slágereket adnak elő hangszerkísérettel. 10 Előételek o o o o Teramoszalata – halikrából készítik Avgotaracho - halikrából készítik Ringli – capribogyóval ízesítik, sós olajos Dzandziki – finoman reszelt uborka, joghurt,

fokhagyma, kapor, krémszerű pástétom Húsos előételek o Dolmadesz – szőlőlevélbe tekert rizses darált marha-, v. sertéshús, hidegen v melegen is felszolgálják, hús nélkül is készül o Muszaka – nehéz étel, darált hús, padlizsán, szeletekre vágott burgonya mártással leöntve, tepsiben rétegenként átsütik, leöntik besamelhez hasonló mártással és jól átsütik o Keftedes – roston sült hagymás, fűszeres vagdalt marha-, v. sertéshúsgombóc o Szudzukakin – paradicsommártásban felszolgált húsgombóc, kisázsiai eredetű étel o Kolokithakia jemiszta – fűszerezett darált hússal töltött apró tököcske – hidegen v. melegen Piták A piták az előételek önálló családját alkotják, forró olajban kisütött réteslapok o Szpanakopita – spenóttal töltött o Tiropita – sós juhtúróval töltött o Kottopita – darált tyúkhússal töltött Tengerparti tavernák tengeri előételei o o o o o Oktapodi – hideg

ecetes, olajos mártásban feltálalt főtt polip Kalamaraki – olajban kisütött friss ropogós tintahal Garidesz – főtt rák Asztakosz – languszta roston sütve, v. főzve hidegen tartárral Sztridia – kagyló Népszerű és kis tányérokban kerül az asztalra a paprikás, olajos savanyú mártással leöntött óriás bab: faszolia és a lencse: fakesz. Nélkülözhetetlen előétel az olívabogyó is. Ősi görög étel már az ókorban is népszerű táplálék volt. Az ecetben erjesztett savanykás és kesernyés ízű olívabogyót sokféle változatban és méretben fogyasztják Az enyhén erjesztett bogyó húsa kemény, színe pedig zöld Ettől az „olívazöld” színtől barna és fekete minden árnyalatáig tucatnyi olívaféle kapható. A legérettebb már egészen méreg fekete és ráncos, húsa pedig szivacsos Kapni apró bogyót, de óriási, kisebb diónyi méretű olívát is. Görögországban mindent olajjal főznek, sütnek, és még a salátát is

olajos ecettel öntik le. A legdrágább olajfajta az olívaolaj, aranysárga színű, kellemes illatú és nagyon könnyen emészthető. A legfontosabb ízesítő a citrom Citromszelet jár a leveshez ugyanúgy, mint a sült halhoz és a húsokhoz, gyakran a salátákat is citrommal ízesítik ecet helyett. A citromlét húsra, a húslevesbe cseppentve, pikáns, érdekes íze lesz. A legismertebb görög leves az avgolemono, amely tojással kevert citrommal erősen savanyított tyúkhúsleves. 11 Fő ételek A fő ételeket húsfélék és különféle módon elkészített halak alkotják főtt zöldség és főtt, illetve sült burgonya körítéssel. A görögök legjobban a birkahúst, pontosabban a bárányhúst kedvelik. A magyarok közül sokan idegenkednek a birkahústól átható szaga miatt A bárányt rendszerint nyárson sütik meg, és feldarabolva tálalják. A húsa omlós, zamatos, nem zsíros A szopós bárány (arni galaktosz) csemegeszámba megy sütőben v.

nyárson sütve fogyasztják o Paidakia – faszénparázson ropogósra sütött, vékonyra szelt és fűszeres birka- v. még inkább báránykaraj o Kokoretszi – birkabelsőséggel és –hússal töltött birkabél nyárson v. sütőben sütve A legkedveltebb és egyben a legegzotikusabb görög specialitások egyike o Amelita – birkaagyvelő-, -vese és további belsőségek A marhahúst (moszchari) sokféleképpen készítik el o Sztifado – a „leggörögösebb” étel, apró hagymafejekkel és más fűszerekkel ízesített, párolt marha- v. borjúhús A legnépszerűbb ételek egyike o Bon filé – bifsztek, a legjobb omlós marhahúsból készítik, igen drága Sertéshús o Bridzola – a leggyakrabban szerepel az étlapon, erősen fűszerezett, roston sült száraz sertéskaraj o Gurunopulo – közkedvelt, ropogós malacpecsenye A sült húsokra reganit, illatos fűszerfüveket szórnak. A körítésért általában külön kell fizetni Szuvlaki is a legnépszerűbb

görög ételek közé tartozik. Nyárson sült borjú-, marha- v sertéshús, amelyet rendkívül ízletessé fűszereznek Talán a rablóhúshoz hasonlítható leginkább Saláták o Choriatiki szalada – falusi saláta, a salátalevél mellé bőségesen vágnak bele paradicsomot, vöröshagymát és uborkát is. Mindezt megtoldják olívabogyval és fetával (puha, omlós sós juhsajtdarabokkal) És az egészet alaposan nyakon öntik olajos ecettel Halak (pszari) o Barbunya – vörös márna, olajban v. roston sütve o Glossza – nyelvhal, lapos, tányérnyi nagyságú halfajta, ízes, omlós, fehér a húsa, kevés a szálkája o Szinagrida – a leggyakoribb halétel Édességek, sütemények Túlságosan édesek, émelyítőek. o Baklava – dióval, mézzel töltött rétestészta o Galaktoburiko – vaniliás krémmel töltött, méztől és cukortól ragadó, fényesen csillogó sütemény Sajtok (tiri): 12 o o o o Feta – puha, omlós, sózott juhsajt Kaszeri

– csípősebb juhsajt Kefalotiri – száraz, sós Manuri – tejszínes túróra emlékeztet A tejtermékek királynője Görögországban a joghurt. Gyümölcsök o o o o o o o o Portokali – narancs Karpuszi – görögdinnye Pepponi – sárgadinnye Sztafili – szőlő Szika – füge Mila –alma Jermadesz – őszibarack Achladi – körte Borok (kraszi) A fehér borok rendszerint könnyűek, zamatosak és kissé édeskések, míg a vörös borok többsége nehéz, sűrű, édes nedű. A rózsaszínű ún kokinelli, könnyű, száraz asztali bor Sajátos görög szokás a borokat fenyőgyantával ízesíteni (retszina). A gyanta kesernyés ízét, különös illatát sokáig érezni a nyelven, ez az ősi, egyesek szerint antik ízesítés állítólag onnan származik, hogy valamikor a fenyőfa hordókban tartották a bort és az idővel kioldotta a fenyőből a gyantát. Mások szerint viszont a gyantát a bor tartósítására használták Fehér, asztali borok o

Pallini o Szanta Elena o Kava Kambasz Vörös borok o Mavrodafni o Szamoszi bor Aperitifek o Uzo - ánizspálinka o Metaxa – konyak Üdítő italok o Portokolada – narancslé o Szoda – szóda o Nero – víz Sör – bira Kávé – kafesz Kis csésze török kávé. Három alaptípus van: 13 o Vari gliko – erős és édes o Metrio – közepesen erős és közepesen édes o Vraszto – világos, gyenge Felhasznált irodalom Magyar Laorusse Encikolopédia – Akadémiai Kiadó, Budapest Görögország – Panoráma, 1977 Készítette: Király Ferenc 14 Kislexikon agora fn /gör/ 1. Tört Az ókori görög városokban az a tér , ahol a középületek állottak; a város politikai, egyházi, gazdasági életének központja, egyszersmind a népgyűlés helye (Homérosznál) 2 Népgyűlés akhájok Tört A legősibb görög törzs tagjai, bár nem egyértelmű, hogy egyetlen törzsről, v. több törzset összefoglaló gyűjtőnévről van-e szó. Homérosz

többnyire az egész görögséget nevezi így. Az É felől érkező hódítók első hullámával foglalták el Görögország D-i területeit az i. e XX sz táján Az égei-tengeri civilizációval való kapcsolatuk, a XV sz közepén meghódított Kréta hatása eredményezte a ragyogó mükénéi kultúrát A bátor akháj hajósok kereskedelmi és kalóztevékenységet folytattak Kis-Ázsia, Főnicia, Szíria sőt Egyiptom partvidékén is. Politikai és kereskedelmi rivalizálás vezette őket Trója lerombolására i e 1200 k, de az i e. XII sz végén át kellett adni helyüket a hódító dór törzseknek akropolisz fn /gör/ Az ókori görög városok legmagasabban fekvő, fellegvár gyanánt szolgáló része (nagy kezdőbetűvel az athéni Akropoliszt jelenti). Az ókori Görögországnak csaknem valamennyi városában állt fellegvár: a legrégibb időkben egyszerű erődített lakóépület volt, mint pl. az athéni, amely az i e V sz táján az istenek és a

halhatatlanok birodalma lett, mígnem monumentális márványdíszletté vált, mint a pergamoni hellenisztikus korszakban Az athéni Akropoliszt már a II. évezred kezdetén lakták, s a mükénéi korszaktól kezdve Athénének szentelték Csak a méd háborúk háborúk okozta dúlások után építették fel többek között – Periklész kezdeményezésére, Pheidasz és számos munkatársa irányításával – az Erektheiont, a ión stílus remekét, az Athéne Niké templomát, a Propülaiát és a Parthenont. Ez utóbbi egy oszlopos templomépület (ún peripterosz), amelynek az arányait különös gonddal alakította ki a zseniális Pheideasz, vmint Kallikhratesz és Ikhtinosz (a szokásos hat helyett nyolc oszlop tagolja homlokzatát); a dór elrendezés harmóniájának és mértéktartásának lényegét tükrözi. A XVIII. sz-ban súlyosan károsodott, a törökök lőszerraktárrá alakították, és 1687-ben a velenceiek felrobbantották Szobordíszeinek nagy

részét lord Elgin Londonba vitette a XIX szban, majd a British Museumnak adományozta Alexandrosz – Nagy Sándor architechtonika fn /gör-lat/ Ép 1. Építészettan 2 Vmely épület művészi felépítése, művészi arányai. attika fn /fr-gör/ Ép Az antik épület koszorúpárkánya feletti alacsony fal, a tetőt részben v. teljesen elfedő felfalazás. Bizánc görög település, amelyet megariaiak alapítottak az i. e VII sz-ban a Boszporusz partján A görög kereskedelmi hálózat egyik fontos lácszeme volt Később a bizánci birodalom fővárosa lett Konstantinápoly néven, majd a török birodalomé Isztambul néven. Bizánci Birodalom görögkeleti keresztény állam, a Római Birodalom örököse (330-1453). Történetét hat korszakra szokás osztani. 1. 2. 3. 4. A constantinusi örökség (330-518) Justiniuanus százada (518-610) A birodalom megújítása (610-767) A macedón dinasztia és a birodalom fénykora (867-1081) 15 5. Bizánc és a keresztesek

(1081-1261) 6. A Bizánci Birodalom utóélete de facto /lat/ Jog Valójában, ténylegesen de jure /lat/ Jog Jog szerint, jogilag demokrácia fn /lat-gör/ 1. Pol Az a p olitikai rendszer, államforma, amelyben a h atalmat a nép által megválasztott képviselők meghatározott ideig, vagyis a következő választásig gyakorolják. 2 Demokratizmus – a demokrácia elve, annak megvalósyítása Antik demokrácia: az államot a szabadok széles körű részvételével irányító ókori államforma. Népi demokrácia: a II. világháború után létrejött ún szocialista államok államformája, mely az egypártrendszeren, a tervutasításos gazdaságon alapult. Parlamenti demokrácia: olyan demokratikus államforma, amelyben a p arlament hatalma kiegyensúlyozza a végreható hatalomét Prezidenciális demokrácia: olyan demokratikus államforma (pl. USA), ahol a választott elnök erős hatalmi centrumot képez Demoszthenész athéni szónok és államférfi (Athén, i. e

384-Kaluria, i e 322) Kitartó tanulással sikerült legyőznie testi fogyatékosságát, a dadogást, és kiváló szónokká, a későbbi szónokok példaképévé lett despota fn /lat-gör/ 1. Tört Kényúr, zsarnok 2 biz Aki szeret zsarnokoskodni 3 Tört Fejedelmi rangú személyek címe a bizánci császárságban 4 Tört A szerb fejedelem címe 5 Tört Saját területén nagyfokú önállóságot élvező balkáni uralkodó a bizánci birodalomban. dór /lat-gör/ I. mn 1 Tört A peloponészoszi félszigeten élt ókori görög (törzs), vele kapcsolatos 2 A dóroknál szokásos, általuk létrehozott 3 Zene Dór hangsor: a) vezetőhang nélküli moll jellegű hétfokú hangsor; b) (a középkorban) az első egyházi hangnem. 4 Műv Dór oszlop: lábazat nélküli, barázdált, felfelé keskenyedő törzsű oszlop II fn Nyelvt Az ógörög nyelv négy fő nyelvjárásainak egyike. eposz fn /nk: lat-gör/ Irodt 1. Egy nép sorsára kiható eseményt egy rendkívüli

tulajdonságokkal felruházott főhős köré szőve elmondó nagy terjedelmű elbeszélő költemény Komikus eposz: vígeposz. 2 Ilyen féle regény Az önfeláldozás eposza friz 1. Ép Műv A gerendapárkány és a koszorúpárkány között körben futó, mértani, v alakos díszítésű domborműves sáv; képszék. géniusz fn /lat/ 1. Rendkívüli tehetség, lángész, zseni 2 Szellemi alkotóképesség, alkotó erő 3. Védőszellem, őrangyal, mentő 4 Vmely esemény megtestesítője görög I. mn/szláv<lat<gör/ 1 Zömében Görögországban élő, indeurópai nyelvű néphez tartozó, vele kapcsolatos 2 Ógörög, e nyelvvel és művelődéssel kapcsolatos 3 Vall (kifejezésekben) a bizánci birodalomban kialakult Görögkereszt: egyenlő szárú kereszt 4 Vall biz Görög katolikus, ill. görögkeleti Görög pap II fn 1 E néphez tartozó ember 2 E nép Az indeurópai nyelvcsalád hellén ágához tartozik. Története több mint 3500 évre tekint viszsza Az első

írásos dokumentumok egy, a közelmúltban feltárt ábécés könyv jellegű leleten (a piloszi B jelzetű szótagírásos táblákon) az i.e XV sz-ból valók Az ógörög nyelvnek számos 16 nyelvjárása létezett, ezek négy csoportba oszthatók, az Égei-tenger térségébe érkező indeurópai hódítók egymásutáni hullámai szerint: 1. 2. 3. 4. az akháj (Műkéné és Knossos, Arkadia, Ciprus) az eol (Tesszália, Boiótia, Kis-Ázsia) a ión (Attika, Euboia, Külkádok) és a dór (Lakónia, Kréta, Ródosz, Thera, Achaia, Etolia, Epírosz, Szicilia) A dór és a ión jutott sajátos irodalmi szerephez, az előbbi kizárólag a tragédiák kórusainak nyelve volt, az utóbbi pedig az eposzé. Athén jelentősége, az attikai nyelvjárással, a nyelvi egységesüléshez vezetett., amelyet a IV sz-ban a koiné (a közös nyelv) szentesített Ebből a nyelvből származik a keresztény és a bizánci görögön keresztül a modern görög nyelv. A mai Görögországban

a nyelvi helyzetet a két nyelvállapotnak, a demotikus, azaz beszélt nyelvnek, vmint az irodalom nyelvének versengése teszi bonyolulttá. A hivatalos nyelv (állami és egyházi) olyan tudós nyelv, amely valójában az ősi koinén alapul A görög nyelvet kivételesen gazdag szókincs jellemzi, ami a történelmi örökségen és a nagyszámú (újabban főleg a franciából átvett) jövevényszón kívül a s zóösszetétel és a s zóképzés szerteágazó alkalmazásainak köszönhető. 3 Isk Az ógörög nyelv és irofalom mint tantárgy 4 nép rég Görösg (származású) kereskedő görög katolikusok Vall A görögkeleti egyházakból kivált, a katolikus egyházzal egyesült keleti egyházi közösségek. Legjelentősebb a bresztlitovszki unió (1595), amikor az ukránok és kárpátukránok egy része, majd 1698-1700-as unió, melynek során a románok egy része csatlakozott a katolikus egyházhoz. Magyarországon 1646-ban egyesültek Ungvárott, első

püspökségüket Munkácson (1711) XIV. Kelemen pápa állította fel Egyházmegyéjük, a hajdúdorogi egyházmegye 1912-ben létesült, székhelye Nyíregyháza lett. A római katolikusoktól csak ősi hagyományaikban és bizánci liturgiájukban különböznek görögkeleti Vall I. mn Kelet-Európában kialakult és elterjedt, a p ápa fennhatóságát el nem ismerő keresztény (vallás, egyház), ill. vele kapcsolatos II fn Ilyen vallású személy A görögkeletiek görögkeleti egyházak, ortodox v. pravoszláv egyházak Vall Azon keresztény közösségek összefoglaló neve, melyek a N yugatrómai Császárság és a Római Apostoli Szék hatásköre alól kivonták magukat. A keleti és nyugati kereszténység közötti szakadás az V sz-ban a nesztorianizmussal és amonofizitizmussal kezdődött, ezek az eretnek tanok – az epheszoszi (431) és a klakedoni (451) zsinat kiátkozása ellenére – követőkre találtak egyes, konstantinápolyi császári hatalomnak és a

bizánci kultúrának kevésbé behódoló keresztény közösségekben. Ekkor a keresztény Kelet még híven követte a négy egyetemes zsinaton (niceai, I konstantinápolyi, epheszoszi, khalkedoni) meghatározott ortodox tanokat A keresztény Nyugattól való keleti egyházszakadás, amelyet a doktrinális kérdésekben messze túlmutató konfliktusok okoztak, két lépésben zajlott: a IX. sz-ban Phótiosz pátriárka, majd 1054-ben Kerullariosz pátriárka idejében. A görögkeleti kereszténységen belüli egységet nem fenyegette eretnekség v. szakadás Az eretnekség, v annak gyanúja gyakran csak elméleti síkon merült fel A görögkeleti egyházak aszerint, hogy elfogadják v. elvetik a khalkedoni hitvallást, két fő csoportot alkotnak: a khalkedoni egyházakba tartoznak az ortodox v. pravoszláv egyházak, a görög katolikus egyházak és a Maronita egyház, a nem khalkedoni –nesztoriánus és monofizita – egyházak közé kopt, az abesszin, a szír jakobita és

az örmény egyház. 17 Számos keresztény közösség (rutének melchiták stb.), közös nevükön unitusok v görög katolikusok csatlakoztak a római hitvalláshoz, miközben megőrizték saját bizánci liturgiájukat és ősi hagyományaikat. A magyar görögkeleti egyházközösségek a moszkvai pátriárka fennhatósága alá tartoznak A görögkeleti egyházak nem ismerik el a pápai primátust, nincs egységes egyházi főhatóságuk, az egyházi tanítás őrzője náluk nem a hierarchia, hanem a hívő nép. Dogmatikai és liturgiai kérdésekben is különböznek a katolikus egyháztól. A görögkeleti vallás liturgiáját Basziliosz alapozta meg, Khrüszosztomosz dolgozta át és vezette be Konstantinápolyban Hellász /gör/ Ókori történeti megnevezés, amely a legrégibb időkben egy városnak és vidéknek a neve Tesszáliában, majd a szárazföldi görög államok neve, Peleponnészosz kivételével. Utóbb jelentése kiterjedt, s az egész görög

világot, a kis-ázsiai partvidéket is beleértve, magába foglalta hellén /gör/ fn és mn Ókori görög személy. Hérakleitosz görög filozófus (Epheszosz, i. e 540 k-?, i e 475 k) Tömör formulákat kedvelő, sokak számára nehezen érthető stílusáról már az ókorban a Homályos melléknevet kapta ión, jón /lat-gör/ Tört I. mn Az ókorban zömmel Közép-Görögországban élt görög törzshöz tartozó, vele kapcsolataos. II fn 1 E néphez tartozó személy(ek) A ión(ok) Fölthető, hogy az i. e II évezredben a görög területeket (É-Peloponnészosz, Attika) elözönlő népáramlat első hullámait a iónok alkották. Egy részük a dórok nyomására átkelt az Égei-tengeren és annak szigetein, vmint Kis-Ázsia Ny-i partvidékein (Iónia) telepedett le Iónia kultúrája nagymértékben megőrizte a Kelet hatását, és a görög civilizáció egyik központja volt Az ión városállamoknak (Epheszosz, Milétosz stb) jelentős szerepe volt K-Ny-i

kereskedelemben és a Fekete-tenger partvidékének gyarmatosításában. Iónia fénykorát az i e VII-Vi sz-ban élte Az i. e VI sz-ban makedón, az i e II sz végétől római uralom alá került 2 E nép nyelve kisplasztika fn Műv 1. A szobrászatnak az életnagyságúnál lényegesen kisebb, intim hatású alkotásokat létrehozó – az ókortól napjainking kedvelt – ága. 2 Ilyen képzőművészeti alkotás korinthoszi /Korinthosz görög városról/ mn Korinthoszból származó, vele kapcsolatos. Műv Korinthoszi oszlop: rovátkolt törzsű, akantuszlevelekkel díszített oszlop, amelyre leginkábba két sor akantuszlevéllel díszített kosarat formázó oszlopfők, s a gazdagon díszített párkányzatok jellemzőek. Macedón, makedón I. mn 1 Népr Tömegében Jugoszláviában, részben Bulgáriában és Görögországban élő délszláv nyelvű nép Macedónia, Makedónia hegyvidékes táj, melyet többek között a Vardar völgye szel át; a terület Bulgária (az

ország D-Ny-i része), Görögország (az ország É-i részét Meakedóniának nevezik; 34 177 km 2; 1 913 000 l; székhelye Thesszaloniki), vmint a független Macedónia (25 713 km2; 1 705 000 l; székhelye Skopje) között oszlik meg. mitikus /gör/ mn 1. Tud Mitosszal (a természet jelenségeinek megszemélyesített formában való magyarázata, természetfölötti lényekről, hősökről, az ősidők eseményeiről szóló monda, hitrege) kapcsolatos. 2 Irod Mesés, legendás monarchia /lat-gör/ Pol 1. Az uralkodó (öröklődő) személyi hatalmán alapuló államforma 18 Abszolút monarchia: olyan államforma, melyben az uralkodó hatalmát semmilyen más hatalom nem ellenőrzi. Az „ancien régime” monarchia: I. Ferenctől a nagy francia forradalomig életben levő politikai rendszer Franciaországban, amelyet az abszolút monarchia fogalmával azonosítanak Alkotmányos monarchia: olyan államforma, melyben az uralkodó hatáskörét alkotmány korlátozza.

Parlamentáris monarchia: az alkotmányos monarchiának az a fajtája, melyben a kormány a parlamentnek (képviselőháznak) felelős. monarchikus mn Pol Monarchia jellegű, reá jellemző. oligarchia /gör/ fn 1. Tört Az ókori Görögországban a nagybirtokosoknak v politikai csoportoknak a demokráciát korlátozó uralma Olimposz hegység Görögországban, Macedónia és Thesszália körzet határán; 2911. a görög mitológiában az istenek lakhelye (Olümposz). Ornamentika /lat/ fn Műv 1. Díszítmény, ékítmény 2 Díszítési mód, díszítőművészet partikuláris mn Az egyetemessel ellentétben: részleges, szűk körű, helyi. Partikuláris érdek, szempont. Periklész athéni szónok, államférfi (?, i. e 495 k-Athén, 429) Elsősorban mint szónok és népvezér irányította Athén belpolitikai életét. régens /lat/ fn Az uralkodó helyett ideiglenesen kormányzó személy. republikánus mn és fn Pol Köztársaságpárti. Rotunda fn Ép Kerek alaprajzú

épület(rész). Rumélia 1352-től a Török Birodalom európai területeinek a neve, helytartóság Edirne, később Szófia közigazgatási központtal. 1850-ben Trákia és Macedónia tartományokra értették 1885-ben K-Rumélia (Plovdiv központtal) Bulgária része lett. stilizált mn Műv Díszítői célzattal egyszerűsítve ábrázolt terrakotta I. fn Műv 1 Edények, dísztárgyak díszítésére használt, vörösesbarnára égetett mázolatlan agyag Sötét színárnyalatot mangán-oxid v vas-oxid hozzáadásával kaphat A terrakotta nyersanyagából vizes pépet készítenek, ezt gipszformába öntik és 800-900 ’C fokon kiégetik. 2 Ebből készült tárgy, az agyagművesség legrégibb terméke Thesszaloniki Királyság a 4. ke resztes hadjárat után, 1204-ben alapította I Bonifác Monferrat őrgrófja. Területéhez tartozott Macedónia, Thesszália É-i része és Görögország egy darabja (Athén, Thébai). Bonifác halála (1207) után széthullott, a régens,

Uberto di Biandrate és a trónörökös, Démétriosz párthívei közötti harcok miatt. 1209-ben Henrik, Konstantinápoly latin császára segítségével Démétrioszt megkoronázták, de nem tudott szembeszállni az epiruszi despota, Theodórosz Angelosz Dukasz Komnéosz támadásaival, aki hatalmába kerítette 19 Thesszalonikit (1224). A királyság megmaradt részei (Athén, Bodonitza) Akhaia fejedelmeinek uralma alá kerültek tragédia /gör/ fn 1. Szính Szomorújáték, a dráma egyik műfaja, a tragikum esztétikai kategóriájának színpadi megtestesülése Hősei kiemelkedő egyéniségek, akik környezetükkel v saját lelkiismeretükkel súlyos konfliktusba kerülve elbuknak, de jellemük kiválósága folytán bukásuk is felemelő érzést (katarzist) vált ki a nézőben. 2 Gyászos, megrendítő esemény türannosz, tirannus fn 1. Zsarnok 2 Az ókori görögöknél: egyeduralkodó Zeusz Mit A görög Pantheon fő istene. Eredetileg a fény istene, később az

Olümposz királya, a világ ura, aki legyőzi a rosszat, és az igazságot, a bölcsességet, vmint a rend uralmát pártfogolja a földön. Bár a görög mítoszok felruházzák minden emberi gyengeséggel is, olyan istenségként állítják elénk, aki jóakarattal és méltányossággal ítéli meg az emberek helyzetét A rómaiaknál Jupiter. 20