Biológia | Tanulmányok, esszék » Az élővilág és a környezet védelme

Az élővilág és a környezet védelme • • • • • • • • • • Az élővilág több évmilliárdos evolúciója során állandóan alkalmazkodott az egyre változó földi körülményekhez Az ember megjelenése és tevékenysége hosszú időn keresztül csak fokozatosan és szűk területen változtatta meg ezt a folyamatot Az utóbbi évszázadban az iparosodás gyors fejlődése és az emberiség lélekszámának növekedése ugrásszerűen kiszélesítette az ember ilyen jellegű tevékenységét Mindez azt eredményezte, hogy az élővilág nem volt képes ehhez elég gyorsan és károsodás nélkül alkalmazkodni A biocönózisok természetes rendszerként értelmezhetők Az evolúció során alakultak ki olyan önszabályozó rendszerek, amelyekre a környezettel való állandó kapcsolattartás, anyag- és energiakicserélés a jellemző Ma már kevés valójában önszabályozó, természetes biocönózist találunk A mind nagyobb számú emberiség egyre

több területen avatkozik be a természet folyamataiba A bioszféra dinamikus egyensúlyi állapotának fenntartása az emberiséget is ellátó biológiai produkció biztosítása miatt létfontosságú Ez egyrészt a természetes és kultúrcönózisok megfelelő arányának fenntartását jelenti, másrészt pedig a társulások természetes közegeinek, a levegőnek, a talajnak és a víznek a tudatos és tervszerű védelmét 1. A levegő szennyezése • Az emberi tevékenység következtében a levegő természetes összetevőinek arányai megváltoztak, és megjelentek a levegőben olyan gázok, amelyek az élő szervezeteket károsítják • Az egész Földet érintő globális probléma, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal ( szén, kőolaj, földgáz ) tüzelve a levegőben folyamatosan nő a szén-dioxid mennyisége • Az „üvegházhatás” fokozódásának következménye a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése • Kb. 1,5-3˙C átlagos

hőmérséklet-emelkedés a t engerszint 25-140 cm-es emelkedéséhez vezethet • A becslés felső értéke esetén az északi és déli póluson megolvadó jégtömeg tengerszintemelő hatása miatt az ár elönthet alacsonyan fekvő tengerparti városokat, mezőgazdasági területeket is • Sok ország gazdasági szerkezete súlyos károkat szenvedne • Lelassulnának a nagy földi légmozgások is, amelyek a csapadék eloszlását befolyásolják • Kezdetben csak helyi problémaként, ma már az egész Föld globális gondjaként jelentkezik az ipari termelés során levegőbe kerülő, valamint a fűtés során kibocsátott egyéb gázok, a n itrogén-oxidok, valamint a k én-dioxid szennyező hatása • A kén-dioxid a l evelek gázcserenyílásain keresztül bejutva elroncsolja a klorofillmolekulákat, meggátolva ezzel a fotoszintézisben való részvételüket • Vízben oldva kénessav vagy kénsav formájában kerül a talajra és a növényzetre • Különösen

érzékenyek a levegő kén-dioxid tartalmára a zuzmók és a fenyők • • • A levegő ipari szennyezőanyagai közül a fluor, a klór és származékaik, az aromás származékok, a közlekedés szennyezőanyagai közül a szén-monoxid és az ólomszármazékok jelentik a legnagyobb veszélyt A nukleáris energia békés célokra történő felhasználása egy újabb légszennyező forrást teremtett Nemcsak a reaktorbalesetek potenciális veszélye, a radioaktív hulladékok mind a mai napig még teljes biztonsággal meg nem oldott elhelyezése fenyegető veszély a bioszféra számára 2. A vizek szennyezése • A vizek szennyeződése elsősorban olyan következményekkel jár, hogy megszűnik vagy lelassul a bennük zajló élettevékenység • Vizeink legnagyobb szennyezőforrása is a környező területekről beszivárgó kemikáliák és a kommunális szennyezés • A vizek élővilága számára a legnagyobb veszélyt a nitrogén- és foszforvegyületek vagy

a bomló szerves anyagokat tartalmazó szennyvíz jelentik • A víz ugyanis ilyenkor tápanyagban hirtelen feldúsul • Ez kedvez a vizek – legtöbbször a plankton – termelőinek, és igen gyorsan elszaporodnak • A gyors szaporodás nagy tömegű hulladékanyag keletkezésével jár, mert a fogyasztók mennyiségének növekedése nem tudja követni a termelők demográfiai robbanását • A nagy tömegű hulladékanyag a víz fenekére kerül, ahol a lebontó szervezetek sem képesek a megnövekedett szervesanyag-mennyiséget feldolgozni • Ez egyrészt az iszap mennyiségét növeli, másrészt a lassú víz alatti rothadás elvonja a víz oldott oxigéntartalmát, és az élővilág pusztulását eredményezi • Ez az eutrofizálódás • Természetesen a vizek élővilágát nagyon komolyan veszélyezteti minden közvetlenül vagy közvetve belekerülő mérgező anyag is ( fenol, mosószerek, permetezőszerek ) • A vízbe kerülő mérgező anyagok beépülnek a

táplálékláncba, és gyakran csak a lánc második, harmadik tagjában felhalmozódva fejtik ki mérgező hatásukat • A tengervizek partközeli, legnagyobb biológiai produktivitást mutató területei vannak leginkább kitéve a szennyezéseknek • Részben közvetlenül, részben a szennyezett folyóvizek által közvetve érhetik nemkívánatos hatások • Ma a tengereket fenyegető egyik legnagyobb környezetszennyező veszély az olajszennyezés, amely a víz felszínén vékony filmet képezve elzárja a vizet a levegő oxigénjétől 3. A talaj szennyezése • A termőtalajt a talajszennyeződés és a talajpusztulás egyaránt veszélyezteti • A talaj szennyeződését a különböző, élőlényeket veszélyeztető anyagok talajba jutása eredményezi • A mérgek, ipari melléktermékek, nehézfémsók stb. a talajba jutva elpusztítják a talaj mikroflóráját, a baktériumokat és a mikroszkopikus gombákat • Ez a talaj anyagforgalmának zavarához vezet •

A talaj faunájának pusztulása, a fogyasztói, és a lebontói szint mérgeződése a talajélet teljes megszűnésével jár • Mivel a termőtalaj élőlényekkel van benépesítve, regenerálódása hosszú folyamat • • • • • • • • • • • • • • • • • • • A talaj védelme a természetes anyagforgalom fenntartása miatt elengedhetetlen A termőtalaj lepusztulása a talajerózió Ez a termőréteg lemosódását vagy a szél által történő elhordását jelenti Különösen olyan területeken válhat veszélyessé, ahol az ember a t ermészetes növénytakarót megbolygatta Egy erdőirtás után a meredek hegyoldalon a csapadékvíz a termőtalajt néhány hét alatt lehordhatja A beerdősülés ugyanakkor csak évszázadok alatt megvalósuló folyamat Ilyen veszély fenyeget a trópusi esőerdők irtásával is Az irtást követően a talajban lévő kevés tápanyagot az állandó csapadék a mélyebb talajrétegekbe mossa A termőtalaj

felső rétege tápanyagokban szegény, mezőgazdasági művelésre gyakorlatilag alkalmatlan A trópusi esőerdők helyén létesített mezőgazdasági kultúrák néhány év alatt terméketlenné válnak Amíg ezek a talajok természetes körülmények között dinamikus egyensúlyi állapotba vannak élővilágukkal és környezetükkel, a helyükön létesített teaültetvények talajpusztulása hektáronként évi 200 tonna, szántóföldi mezőgazdasági kultúrák esetén eléri az 1000 tonnás talajvesztést Az élővilág védelme ma már csak nemzetközi összefogással valósítható meg A Föld felszínének mintegy 4%-a a fajok és a biocönózisok védelmét szolgáló nemzeti parkok és természetvédelmi területek Sajnos ez a hivatalos ENSZ-statisztika valószínűleg téved, a nemzeti parkok egy része – főleg a fejlődő országokban – csak papíron létezik De még a 4% is rendkívül kevés Az evolúció során kialakult biológiai sokféleség kiterjedt

készleteit éppen akkor fenyegeti a t eljes felszámolódás veszélye, amikor a t udomány kezdi megtanulni, hogyan aknázza ki a genetikai változatosság előnyeit génsebészeti eszközökkel Az élőhelyek megváltozása és a fajok kipusztulása a biomok egy jelentős hányadában reális veszély Minden természetes és kultúrcönózis produktivitása az egész élővilág, és így az emberiség létének az alapja Azok a tevékenységek, amelyek csökkentik a biocönózisok produktivitását,csökkentik a természeti táj eltartóképességét mind az ember, mind pedig az egész élővilág számára