Szociológia | Tanulmányok, esszék » Csurilla Nikoletta - A migráció hatása az USA XXI. századi gazdaságára

A migráció hatása az USA XXI. századi gazdaságára Vizsgadolgozat összehasonlító gazdaságtanból Készítette: Csurilla Nikoletta Nyíregyházi Főiskola II. évfolyam, levelező tagozat A csoport 2003. Csurilla Nikoletta -2- Migráció hatása az USA gazdaságára Bevezetés „Micsoda boldogság lehet azt látni, hogy az emberek szabadon, aggályok nélkül járhatnakkelhetnek mindenfele: országhatárokon, formalitásokon és egyéb különbözőségeken túl mégiscsak megértik egymást, mintha e föld valóban az lenne, ami voltaképpen: egy mindannyiunk számára emelt város.” (Eméric de Lacroix, 1623) Az emberek vándorlása szinte egyidős az emberiség fejlődéstörténetével. Kezdetben az ismeretlen meghódításának a v ágya, vagy nagy földrajzi katasztrófák indították útnak az embereket. A későbbi évszázadokban politikai, vallási okok következtében kényszerültek egyes személyek elhagyni az otthonukat, országukat. Voltak olyanok

is, akik a jobb megélhetés miatt próbáltak szerencsét külföldön. Dolgozatom első részében a migráció tipologizálását és kialakulásának vizsgálatát tűztem ki célul, tanulmányomnak ez a f ejezete elméleti háttérül szolgál a címben megfogalmazódó fő téma: a migráció hatása az USA XXI. századi gazdaságára kifejtéséhez A második fejezetben már konkrétan az amerikai egyesült államokbeli népességmozgást szeretném megvizsgálni, a dolgozatomnak ez a része tartalmaz történeti áttekintést is, az Amerikai Egyesült Államok migrációját a XIX. századtól kezdve követtem nyomon röviden, hiszen a múltbeli adatok és gazdasági-társadalmi folyamatok vizsgálata is szükséges véleményem szerint a témám megfelelő kifejtéséhez. A harmadik fejezet a téma központi magját képezi. A munkaerőt én a tradicionális közgazdaságtan felfogásának megfelelően a termelési tényezők közé sorolom, ennek megfelelően a munkán az

ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összességét ide értjük, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy ez utóbbi – tehát a munka kifejtésének folyamata – miért következik be a munkavégző születési helyétől eltérő országban – vagy ha esetleg nem eltérő országban, de a születési régiótól eltérő helyen –, tömören összefoglalva: milyen személyes okok vezérlik a munkaerőt, hogy elhagyja szülőföldjét, melyek az egyéni motivációk mögött megbújó társadalmi, politikai és közgazdasági érvek? Valamint, hogy milyen hatással van az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára ez a folyamat? Csurilla Nikoletta -3- Migráció hatása az USA gazdaságára A migráció – függetlenül a személyes vagy gazdaságelméleti motivációktól – olyan jelenség, amely meghatározza egy adott, konkrét ország gazdasági teljesítményét és társadalmi

berendezkedését, hatását nagyon nehéz mérni, sőt talán nem is lehet mérni, inkább csak becsülni. A konklúzió című fejezetben összefoglalom azokat az információkat, melyeket a dolgozatomban elemeztem, és megpróbálok következtetéseket, saját véleményt mondani a témával kapcsolatban. A migráció általános fogalma, elméleti háttér A migráció fogalma és típusai Migrációnak nevezzük azt a f olyamatot, amely során egyes személyek vagy csoportok úgy váltanak lakókörnyezetet, illetve társadalmat, hogy ez a v áltás ideig-lenesből tartóssá, huzamossá válik. Az ember tevékenységének fejlődéstörténete szoros összefüggésben van a vándorlással, hiszen az emberek különböző csoportjai szállásterületük határain belül és kívül folyamatos mozgásban vannak. A vándorlás mértéke természetesen nemcsak a népesség kor-, nem-, foglalkozás-, vallás- és iskolai végzettség szerinti tagozódását befolyásolja, hanem nagy

hatással van a társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai életre is. A vándorlás tehát egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet a gazdasági, társadalmi folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok történései egyszerre határoznak meg. A népességmozgás tipikus esete a munkaerő-migráció, de különböző katasztrófák, agresszív, háborús események is jelentős tömegek menekülését idézik, idézhetik elő. Ennek kapcsán a migráció motivációs tényezőit két nagy fogalom köré csoportosíthatjuk: ezek a vonzó és taszító faktorok. (Push- és pull-faktorok 1)[Ravenstein, 1889] A vándorlás tehát a taszító tényezők irányából a vonzó tényezők irányába történik, legyen az egy országon belül vagy más országokban. 1 A push és pull ( taszító és vonzó ) erőkről szóló elemzés Ravenstein, múlt századi brit statisztikus nevéhez kötődik. Szerinte nincs különbség a belső és a nemzetközi migráció között

A taszító és vonzó erők egymásra hatásában a gazdasági motiváció fontosságát hangsúlyozza. A leendő migrálót a fogadó ország felé taszítják az ott-honi gazdasági feltételek, és oda vonzza az ígéretesebb környezet csábítása. Csurilla Nikoletta -4- Migráció hatása az USA gazdaságára A migráció típusainak vizsgálata meglehetősen összetett feladat. Számos meg-közelítési mód létezik a t ársadalomtudományban. Cseresnyés Ferenc négy szempont szerint vizsgálta a migrációt.  Térbeli szempontból megkülönböztet belső (intern) és nemzetközi (extern) vándorlást. Az országon belüli migráció általában vidékről városba irányul. A nemzetközi vándorlásnál elkülöníthetjük a kontinentális és interkontinentális kategóriát.  Időtartam szempontjából beszélhetünk korlátozott (vagy időszakos) és tartós (vagy folyamatos) vándorlásról. Időszakos lehet a szezonális munkára érkezők migrálása is

Németország mellett Angliában is jelentős a szezonmunkára érkezők száma. Angliai tartózkodásom alatt én is számos lengyel, magyar, ukrán és szlovák fiatallal és időssel találkoztam, akik szintén idénymunkára érkeztek. A tartós (vagy folyamatos) vándorlás körébe sorolható a ki, illetve bevándorlás és a letelepülés.  A migráció kiváltó okaira vonatkozóan megkülönböztethetünk önkéntes vándorlást és kényszervándorlást. Az előbbi csoportba sorolható a munkaerő-vándorlás, az utóbbiba pedig elsősorban az eltérő háttéri üldözések és a negatív diszkrimináció tartoznak.  Terjedelem szempontjából beszélhetünk egyes vagy egyéni vándorlásról, valamint csoportos vagy kollektív migrációról. Az utóbbi esetben társadalmi méretű migráció esetén tömegvándorlásról is beszélhetünk. A választóvonal azonban nagyon képlékeny. [Cseresnyés, 1999] A migráció azonban számos tipológiai változatban létezik.

Kiss Judit szerint öt szempont szerint érdemes megközelíteni a migrációt.  Ki a m igráció alanya? Lehetnek egyes személyek, családok, háztartások, egyes közösségek tagjai, teljes közösségek, népcsoportok, etnikai csoportok stb.  Hová irányul a migráció? Ebből a szempontból beszélhetünk ország-határokon belüli és nemzetközi migrációról. Az előbbi jellemzője a munkaerő-mozgás, az utóbbit pedig az országhatáron áthaladó népességmozgás jellemzi.  Mikor következik be és meddig tart a migráció? Itt különbséget lehet tenni a szezonális és a szezontól független migráció között. Csurilla Nikoletta -5- Migráció hatása az USA gazdaságára  A migráció módja: hogyan érik el a kivándorlók a célországot?  A migráció oka: miért döntött a kivándorló lakhelyének, hazájának elhagyása mellett? [Kiss, 1993.] A nemzetközi migrációs mozgások résztvevői Az elmúlt évtizedekben az egyre növekvő

demográfiai és munkaerő-piaci egyensúlyhiány, az egyes országok és régiók egyenlőtlen gazdasági fejlődése, az hogy számos ország politikai és gazdasági rendszerében lényeges változások mentek végbe, a migrációs nyomás erősödéséhez vezetett. A migráció kérdése a politikai és a gazdasági színtér állandó témája lett Az 1990-es évek során az ENSZ számos konferencián, határozatban foglalkozott a nemzetközi vándorlás témakörével, a vándorlás és a gazdasági fejlődés kölcsönhatásaival. Az ENSZ 1997-ben elkészített egy jelentést, amelyben a nemzetközi migrációs mozgások résztvevőit a következő csoportokba sorolja, a belépés jogcíme alapján. [Migration and Development: The Concise Report, United Nations, 1997.]  Oktatás, képzés céljából érkezők (ezen belül külföldi diákok, továbbá szakmai továbbképzésre érkezők, gyakornokok).  Munkavégzés céljából érkezettek (ezen belül külföldi

munkavállalók vagy nemzetközi szervezetek alkalmazottai).  Családalapítás, családegyesítés céljából érkezők.  A szabad lakóhelyválasztás alapján költözők.  Humanitárius okokból befogadottak (ezen belül menekültek, menedékért folyamodók, ideiglenes védelemben részesülők és más humanitárius okokból befogadottak). Csurilla Nikoletta -6- Migráció hatása az USA gazdaságára  Letelepedési céllal érkezettek (ezen belül vállalkozók, nyugdíjasok is érkezhetnek így).  Azok a külföldiek, akik nyugdíjhelyzete a tartózkodás alatt rendezett. A migrációt előidéző tényezők A vándorlás részvevőinek helyváltoztatását számos ok motiválhatja. Az okok –belső és külső migráció esetében egyaránt─ a kedvezőtlen viszonyok előli meneküléstől az életforma javításán át, az egyéni vágyak, elképzelések megvalósításáig igen széles skálán helyezkednek el. A posztmodern migrációt leginkább

az a tény idézi elő, hogy az emberek gyökértelenné válnak, csökken vagy megszűnik az adott régió eltartó képessége. Ez a gyökértelenné válás különböző, egymást kölcsönösen erősítő folyamatoknak az összegződése. Cseresnyés szerint ezek közül ötnek van jelentősége. 1. Szétesnek azok a multikulturális és többnemzetiségű birodalmak, amelyek a XVI század óta a nemzetközi rendszer központi elemét alkották. Területeiken számtalan új nemzetállam alakult ki. Itt az Oszmán Birodalomról, a Habsburg Monarchiáról, később pedig a Szovjetunió széteséséről kell említést tenni. 2. A tudományos-technikai forradalom bázisán alakult – a XVI századtól kezdődőenmodern világgazdasági rendszer és a belőle kifejlődő ipari termelési mód Egyes államok a p erifériára kerültek és teljesen elszegényedtek. Emberek milliói próbáltak jobb megélhetést, életkörülményt keresni valahol más-hol. A migráció ezen elemeit

„szegénység”- menekülteknek nevezzük. 3. Az új világgazdasági rendszer következtében a környezet jelentős mértékben pusztult A folyamat előidézésében a természeti környezet kirablásának, a fejlett államok növekvő életszínvonalának, a magas fegyverkezési kiadásoknak, a környezetet tönkretevő káros anyagok túlzott kibocsátásának van szerepe. E tényezők felhalmozódása gyakran jóvátehetetlen károkat okozhat. A környezet túlterhelése több millió ember életterének a v eszélyeztetéséhez vezethet. Ez a jelenség főleg a Csurilla Nikoletta -7- Migráció hatása az USA gazdaságára kilencvenes évek elejétől jellemző, és napjainkra a „környezeti”-menekült kategória már százmilliókra terjed ki. 4. A migrációt előidéző negyedik folyamat a higiéniás és egészségügyi feltételek javulása és ennek következtében a Föld robbanásszerű növekedése. 5. Az ötödik folyamat a hagyományos világnézetek,

értékminták és életstílusok eróziójának a következménye. Helyükbe új emancipációs és fogyasztásorientált életstílusok és életminták léptek, melyek a nyugati ipari államokban fejlődtek ki, és amelyek a modern kommunikációs eszközök révén terjedtek el széles körben. [Cseresnyés, 1999.] Cseresnyés modellje mellett elméleti elképzelések egész sora foglalkozik azzal, hogy milyen okokra vezethető vissza a nemzetközi migráció. Bár a magyarázatot végső soron mindegyik hasonló dolgokban véli felfedezni, alapvetően különböző fogalmakat, feltételezéseket és vonatkozási rendszereket használnak. A Population and Development Review-ben megjelent cikk többféle elmélet felől vizsgálja a migráció okait. A neoklasszikus közgazdaságtan a b érek és a f oglalkoztatás országok közötti különbségére, valamint a migráció költségére összpontosít. A mozgást általában a jövedelem maximalizálására vonatkozó egyéni

döntésekre vezeti vissza. Ezzel szemben a migráció „új közgazdaságtana” nemcsak a munkaerőpiac, hanem más piacok hatását is figyelembe veszi. Ez az elmélet olyan háztartási döntésnek veszi a m igrációt, melynek célja a családi jövedelemi kockázatok minimalizálása, vagy a család termelő tevékenységére nehezedő tőketerhektől való megszabadulás. A duális munkaerő-piaci elmélet és a világrendszerek elmélete általában mellőzi az ilyen mikroszintű döntési folyamatokat, inkább a magasabb szintű erők működésére koncentrál. A duális gondolkodásmód a bevándorlást a modern ipari gazdaságok strukturális szükségleteiből vezeti le. A világrendszerek elmélete pedig a gazdasági globalizáció és a nemzetközi határokon átlépő piac természetes következményének tartja a migrációt. [Population and Development Review, 1993.] Csurilla Nikoletta -8- Migráció hatása az USA gazdaságára Migráció és mobilitás az

Amerikai Egyesült Államokban Migráció történeti szempontból az Egyesült Államokban 2 Az amerikai forradalmat követően két eltérő típusú migrációs hullám figyelhető meg az Egyesült Államokban. Az első hullám New York és Pennsylvania régiójára csoportosult, majd kicsit később az észak-nyugati területek is közkedveltekké váltak. Több száz New England-i család költözött Pennsylvania északnyugati részeire a forradalom után, ahogy New York északi és nyugat-közép részére is. A második típusú migrációs hullám valójában több, véletlenszerű hullámból, a szerző szerint ún.”migrációs láz”-ból állt, ezek a következők: az 1790-es évek közepén a “ Genesee láz”, 1816 után az “Ohio láz”, az 1840-es években az “Oregon láz” és a K aliforniai aranyláz időszaka. Ezekben az időkben szintén a New York környéki terültek voltak népszerűek a családok költözését tekintve.  Genesee vidéki láz: az

1790-es években, sok New England-i család települt át New York vidékére, melyet Genesee körzetként is említenek.  Ohio láz: Sok New England-i család Ohió-t választotta célterületként költözködése alkalmával. Ugyancsak sok család érkezett, főleg Ohió környéki területek kezdeti benépesülésekor német területekről vagy észak-Írországból. Bernard Bailyn in Voyagers to the West című írásában megjegyzi, hogy 1717 és 1760 között kb. 100,000 -150,000 ír vándorolt be erre a területre. Az 1770-es évekre a korábban érkezett német és ír családok zöme nyugat Pennsylvaniába, Kentucky-ba, és Tennessee vidékére húzódott. Az Erie Canal (Erie Csatorna), melyet 1825-ben nyitottak meg, a legközkedveltebb “átjáró lett New England és a nyugat között.  Oregon láz: Az 1830-as években kezdődött ez a migrációs hullám, és mintegy egy évtizedig tartott, a Kaliforniai és Oregoni területeket érintette. 1866-ra több, mint

350.000 férfi, nő és gyermek vándorolt a távoli nyugatra a jobb jövő reményében Egy tényezőt tekintve ez a migráció más volt, mint a korábbiak, ez a tényező pedig a 2 Tanulmányom ezen fejezete egy internetes cikk alapján készült : New England's Migration Fever: The Expansion of America – Ralph J. Crandall, PhD Dr Crandall Forrás : www ancestrycom Csurilla Nikoletta -9- Migráció hatása az USA gazdaságára „távolság” volt. A családok hosszabb útra vállalkoztak ezidőtájt, mint korábban bármikor. Körülbelül 2400 m érföldre költöztek átlagosan az „Oregon lázban” érintett emberek.  Kaliforniai aranyláz: Végezetül az USA-t érintő nagyobb XIX. századbeli migrációs hullámként kell megemlítenünk a Kaliforniai aranylázat. Nemcsak amerikai más területeiről, hanem Európából is ezrek vágtak neki megkeresni El Dorádó kincsét, az arany csábításának sok ember és család áldozatul esett. Az arany vonzása

sok emberben a hirtelen megvalósuló álmokat jelentette, és arany helyett csupán csak szegénység, társadalmi lecsúszás jutott nekik. A korábban elmondottak alapján az Amerikai Egyesült Államok migrációja a X VIII. század késő évtizedeiben és a XIX. század elején két nagy csoportra bontható: 1. Az első csoport, ami progresszív gazdasági ágban történt, azaz a gazdasági fellendüléshez köthető, a családok lépésről-lépésre vándoroltak, Connecticutból N ew Hampshire-be, onnan Vermontba, majd tovább New Yorkba, vagy Pennsylvaniaba, aztán Ohioba, vagy esetleg Kaliforniába és Oregonba. 2. A második hullám a korábban már részletesen kifejtett Genesee, Ohio, Oregon, és Kaliforniai aranyláz esete, mely hirtelen söpört végig, emberek tízezreit megmozgatva sokszor igen rövid idő alatt. A „lázak” idején a vándorlásnak általában gazdasági okai voltak – szegénység, munkanélküliség –, és kellett hozzá egy nagy adag

vállalkozási kedv, „felfedező hajlam” is, és a jobb élet utáni vágy. Migráció, mint az amerikai történelem lényeges eleme Alapjában véve nincs semmi új abban, hogy az Amerikai Egyesült Államokon belül és az Amerikai Egyesült Államokon felé nagy embercsoportok mozgása figyelhető meg. Az emberek tömeges méretű elvándorlása nemcsak a XX-XXI. század jelensége, a t örténelem során már Csurilla Nikoletta - 10 - Migráció hatása az USA gazdaságára számtalanszor elő-fordult. Gondoljunk csak a gyarmatokért vívott háborúkra, vagy még korábban a rabszolga-kereskedelemre! Mindezek tömeges méretű népvándorlást idéztek elő. Az új gyarmatokra érkező telepesek elüldözték a bennszülötteket, de a kényszermunka elől az ott maradottak is sokszor maguktól menekültek el. Ezek a népességmozgások mély hatást gyakoroltak sok ország társadalmi és kulturális arculatára. Az Egyesült Államokban élő etnikai kisebbségek

túlnyomó része még mindig a gyarmatosítás idején és utána bevándoroltakból tevődik össze. Az elmúlt évtizedekben a népesség főleg természetes szaporodással és a származási országból érkezett újabb családtagokkal növekedett. A XIX. század végére az Amerikai Egyesült Államok uralkodó gazdasági formája a piacgazdaság lett, s a gaz dasági ingadozás világszerte érzékelhető volt. Ennek legkézenfekvőbb példája az 1930-as években végigsöprő „nagy gazdasági világválság”. Ennek következtében a XX. század első felében egyre nagyobb szakadék tátongott a technikailag fejlett országok és a világ többi része között. A Harmadik Világ országaiban ugrásszerűen megnőtt a népesség száma, a gazdasági fejlődés viszont nem tudott ezzel lépést tartani. Ez a helyzet nagy éhínségek ki-alakulásához vezetett A XX. század a nagy kivándorlások éve lett Európában Több millió ember emigrált gazdasági és politikai

okok miatt a tengerentúlra, főleg Amerikába és Kanadába. A XX. század második felében a m igrációs eseményekre a következő tényezők voltak nagy hatással:  A II. világháború utáni elüldözések és hazatérések, a n émetek által elhurcolt hadifoglyok és kényszermunkások hazatelepítése.  A gyarmati rendszer felszámolása. A gyarmatok felszabadulása után hatalmas menekülthullám indult meg az anyaországok felé. Ezt példázza az orosz nemzetiségűek elvándorlása Közép-Ázsiából és a Baltikumból Oroszországba.  Posztkolonális migráció. Az egykori dél-és délkelet ázsiai, afrikai országokból származó lakosság kezd Angliába, Franciaországba, a Benelux-államokba és Olaszországba vándorolni. Az elvándorlás oka lehet a romló életfeltétel vagy politikai, etnikai konfliktus. Fellendítette a migrációt az is, hogy az anyaország kezdetben előnyben részesítette a volt gyarmatokról érkezőket. Csurilla Nikoletta

- 11 - Migráció hatása az USA gazdaságára  Munkaerő-migráció. A határok megnyitása kelet és nyugat között váratlanul megnövekvő migrációhoz vezetett.  Brain-drain elvándorlás. A szakmailag magasan képzett szakemberek elvándorlása a kevésbé fejlett országokból. Ide sorolható a menedzserek, diplomaták, tudósok, művészek helyváltoztatása.  Etnikai és politikai menekültek. Kezdetben a keleti országokból és a Harmadik Világ államaiból érkeztek, majd az 1980-90-es években Jugoszlávia széthullása és a koszovói háborút követően ismét megnőtt ezen menekültek száma. A XXI században ez a tényező meglehetősen nagy szerepet kapott, amit az emberi jogi egyezmények próbálnak megoldani, és támogatni a menekültek jogi helyzetét. Ez a probléma Európát, és a többi földrészt is igen komolyan érinti, a két világháború borzalmival nem zárult le az etnikai és politikai menekültek kálváriája. Következtetések

Az emberek vándorlása, migrációja egy történelmileg kialakult folyamat. A történelem minden időszakában megfigyelhető egyfajta migráció, ahol vagy a kivándorlás vagy a bevándorlás volt a dominánsabb jelenség. A II. világháborús pusztítások, majd az azt követő helyreállítások és a gazdaság fellendülése egyre több munkaerő bevonását igényelte. Így a világháború végétől már a bevándorlás túlsúlyáról beszélhetünk. Az 1970-es években a megtorpanó gazdasági fejlődés, a gazdasági struktúraváltás, az állampolgárok és a migránsok közötti feszültségek a bevándorlás csökkenéséhez vezettek, majd az 1990-es évek elejétől újra növekedni kezdett a migrációs hullám Európában. „Az elmúlt harminc évben világszerte erőteljesebb lett a nemzetközi migráció. A hagyományos emigránsbefogadó országokban, így Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban nőtt a bevándorlás nagyságrendje, és

döntő változás következett be az összetételben is: a történelmileg meghatározó forrást jelentő Európából eltolódott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felé. Ezzel egyidejűleg bevándorlókat befogadó társadalmakká váltak azok az európai országok, melyek évszázadokon Csurilla Nikoletta - 12 - Migráció hatása az USA gazdaságára keresztül kibocsátó országok voltak. 1945 ut án Nyugat-Európa jóformán valamennyi állama jelentős számú külföldi munkavállaló számára jelentett vonzóerőt. Ez a hatás az első időkben főleg a Dél-Európa felől érkező migrációban öltött testet, az 1960-as évek végén már többnyire Afrika, Ázsia, a k aribi-térség és a Közel-Kelet fejlődő országaiból érkeztek a migránsok. Miközben a világ legtöbb fejlett országa sokszínű, többnemzetiségű társadalommá vált, és azok is határozottan elindultak ebbe az irányba, amelyeket korábban nem érintettek a m ozgások, még mindig

gyengék azok az elméleti alapok, amelyek segítségével megérthetnénk a migrációt mozgató erőket” 3─olvasható a Population and Development Review-ben. Német etnikai csoportok az USA-ban A XX. és immár a XXI században is a német nemzetiségűek nagy arányban élnek az Egyesült Államokban, ezért úgy gondoltam, hogy a német etnikai csoportok migrációjának és emigrációjának rövid vizsgálatára mindenképpen szükség van tanulmányom megírásakor. A német nemzetiségűek három nagy hullámban érkeztek az Amerikai Egyesült Államokba:  1683-1820 – Ebben az időszakban a német nemzetiségűek a harmincéves háború okozta politikai, vallási és gazdasági problémák miatt menekültek az USA-ba. Legtöbbjük protestáns volt.  1820-1871 – Gazdasági nehézségek, főleg a munkanélküliség volt az ebben az időszakban a német nemzetiségűek kivándorlásának okai közt. Az emigránsok nagy része Elzász-Lotharingiából, Badenből,

Hessenből, Rheinlandból, és Württembergből érkezett.  1871-1914 –A német nemzetiségük harmadik nagy hullámának időszaka, főleg a német-orosz határon élők közül kerültek ki a bevándorlók. 3 Population and Development Review ( l993) 431.o Csurilla Nikoletta - 13 - Migráció hatása az USA gazdaságára Forrás: http://www.rollintlcom/roll/gr1900ushtm Az túloldali táblázat egy 1990-ben és 2000-ben készített kérdőíves felmérés adatait tartalmazza. Az Egyesült Államokban írásban kérdeztek meg állampolgárokat, miszerint milyen nemzetiségűnek vallja magát. 2000-ben a megkérdezett emberek mintegy 7%-a egyszerűen „amerikai” nemzetiségűnek vallotta magát. Érdekes, hogy mind 1990-ben és 2000-ben a leggyakoribb válasz a „német” volt. Csurilla Nikoletta - 14 - Migráció hatása az USA gazdaságára Főbb etnikai csoportok megoszlása az USA-ban 1990 és 2000 2000 - népesség: 273.6 Millió 1990 – népesség:

248.7 Millió német 17% 46.5 millió német 23% 58 millió spanyol, latin* 13% 34.3 millió ír 16% 39 millió afro-amerikai 12% 33.9 millió angol 13% 33 millió ír 12% 33.1 millió afro-amerikai 10% 24 millió angol 10% 28.3 millió olasz 6% 15 millió amerikai 7% 19.6 millió amerikai 5% 12 millió olasz 6% 15.9 millió mexikói 5% 12 millió ázsiai 4% 11.7 millió francia 4% 10 millió francia 4% 9.8 millió lengyel 4% 9 millió lengyel 3% 9.0 millió amerikai indián 4% 9 millió skót 2% 5.4 millió holland 3% 6 millió skót-ír 2% 5.2 millió skót-ír 2% 6 millió holland 2% 5.2 millió skót 2% 5 millió norvég 2% 4.5 millió svéd 2% 5 millió svéd 2% 4.3 millió norvég 2% 4 millió amerikai indián 2% 4.1 millió *Mexikói (21.5 millió), Puerto Ricói (35 millió), Kubai (1.2 millió) egyéb (81 millió) Forrás: http://www.rollintlcom/roll/gr1900ushtm Csurilla Nikoletta

- 15 - Migráció hatása az USA gazdaságára A XXI. századbeli migráció és gazdasági-társadalmi hatása az USA-ban Az illegális bevándorlók Az illegális bevándorlókat 3 nagy kategóriába sorolhatjuk: 1. Azok a menedékért folyamodók, akik az állam engedélye nélkül tartózkodnak az Egyesült Államokban Az elmúlt 10 év tapasztalata azt mutatja, hogy a kérelmezők 10 %-a kap menedéket, 17 % kivételes tartózkodási engedéllyel maradhat az országban, 12 %-ot kitoloncolnak. A többi 60 % pedig nyomtalanul eltűnik az országban, ami az elhúzódó döntéshozatalnak is köszönhető. Számuk eléri az évi 50-60 ezret 2. Az országban engedély nélkül tartózkodók Az Amerikai Egyesült Államokba évente több millió legális látogató érkezik. (nyaralók, tanulók stb.) 2000-ben 2,5 millió látogató érkezett Angliába a Harmadik Világ országaiból, ezek közül 140.000 volt a diák Kelet-Európa országaiból pedig 1,1 millió ember érkezett, a

diákok száma ebből megközelítette a 70 ezret. Az országba érkezők közül azonban többen illegálisan tovább maradtak a megengedettnél és illegális munkát próbáltak keresni. 3. Észrevétlen bevándorlók Jelentős az embercsempészek által illegálisan bejuttatott egyedek száma is az Egyesült Államokban. Sajnos az embercsempészet igen régóta ismert jelenség, az emberkereskedelem egy sajátos újkori fajtája. A törvénytelen migráció egyik legelterjedtebb szervezettsége, a benne rejlő anyagi lehetőségek miatt pedig a legnehezebben visszaszorítható fajtája. A migránsok általában úgy érkeznek az adott országba, hogy nincsenek tisztában a felelősségükkel, jogaikkal, kötelezettségükkel, illetve ezekről csak a csempészek által szolgáltatott információkból rendelkeznek. Csurilla Nikoletta - 16 - Migráció hatása az USA gazdaságára A migrációval kapcsolatos jogalkotás rövid áttekintése A nemzeti jogalkotás

jelentősége Ha eddig azt állítottuk, hogy USA a „népek olvasztótégelye”, és hogy az Egyesült Államokat kialakulásától kezdve jellemezte a migráció, és az emigráció, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek a jellemzők a XXI. században is megmaradnak, sőt, dominánsak maradnak Az Amerikai Egyesült Államokat a demográfiai, etnikai, politikai és vallási sokszínűség jellemzi, ez a tendencia meghatározza az egész ország fejlődését. A migrációval és emigrációval kapcsolatos törvényhozás korán megjelent az USÁ-ban, 1924-ben a N ational Origins Act (Nemzetiségi eredet törvény) majd pedig az 1952-ben alkotott Immigration and Nationality Act of 1952 (emigrációs és nemzetiségi törvény) próbált gátat szabni a túlzott migrációnak és emigrációnak. Az utóbbi törvény 1965-ös módosítása jelenti napjainkban is az ezzel a t árgykörrel kapcsolatos jogi szabályozás alapját. Nagyban módosította az addigi felfogást és rendszert, mivel

eltörölte az ún. n emzetiségi kvóta rendszert A bevándorlók engedélyezett számát is jelentősen megnövelte, valamint ezentúl a közeli hozzátartozók (gyermek, szülő, testvér) nem számítanak bele a meghatározott bevándorlási keretszámba. 1980-ban ismételten módosították a már említett jogszabályt, mely az európai és ENSZ szabályokkal összhangba hozta immár az amerikai szabályozást is. A nemzetközi jogalkotás: a Genfi Menekültügyi Konvenció Az Egyesült Nemzetek 1951-es Genfi Egyezménye, az annak érvényességét globalizáló NewYork-i jegyzőkönyv, valamint a főbiztosság Végrehajtó Bizottságának záró döntései rendelkeznek a m enekültek jogállásáról. Az 1951 j úlius 28-án kihirdetett Genfi Konvenció jelentősége:  Sikerült egy általános érvényű menekült-fogalmat megalkotni.  A jogalkotók összefoglalták a menekültek jogait arra törekedve, hogy a státuszhoz jutók legyenek a befogadó országban a

legkedvezőbb helyzetben lévő külföldiek, s szinte azonos helyzetbe kerüljenek a befogadó ország állampolgáraival. Csurilla Nikoletta - 17 - Migráció hatása az USA gazdaságára  A Konvenció közvetlen kapcsolatot hozott létre a menekültek védelmének jogi eszköze és egy nemzetközi szervezet feladatai között, melynek következtében megerősödött a Menekültügyi Főbiztosság önállósága abban, hogy ellenőrizze a Genfi Egyezmény alkalmazását az egyes országok részéről. A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény az 1967 évi jegyzőkönyvvel kiegészítve a következő meghatározást fogadta el: „Menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai nézetei miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem

kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.” A migráció hatása az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára A II. világháború után felgyorsult az ún„agy-kiáramlásnak”(brain-drain) E kkor Európa tudományos és szellemi beruházásait a mérnökök és tudósok kivándorlása miatt időről időre elvesztette, ezeknek a tudósoknak a nagy része az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Érdekes adat, miszerint 1959-re a végzett mérnökök és tudósok 7,4 %-a hagyta el az Egyesült Királyságot. Az „agy-kiáramlás” problémájának vizsgálatára 1966-ban létrehozták a Jones Bizottságot, a jelentést pedig a Fehér Könyvben publikálták. A tanulmány szerint 1961-66 között megduplázódott a mérnökök és diplomás szakemberek száma. 1966-ban minden 100 diplomás mérnök közül 42 e lhagyta az országot. Ezek a szakemberek a 25-35 éves korosztályba tartoztak, s fizikai és szellemi erejük csúcsán voltak. A fokozatos

emigráció hatására megnőtt a mérnökök és tudósok iránti kereslet. Az 1970-es évek elejére már 12000 főre becsülhető ez a hiány. A nettó veszteség az újonnan kibocsátott mérnökökben 1965-ben 11 %, 1966-ban 29 %, 1967-ben pedig már 34 % volt. Emelkedett az emigráló természettudományi szakos hallgatók száma is (1968-ra 1155 fő). Csurilla Nikoletta - 18 - Migráció hatása az USA gazdaságára Az „agy-kiáramlás” veszteségei pénzben is kifejezhetők 4, hisz a v eszteségek összege a műszaki és természettudományi diplomát szerzett szakemberek emigrálása miatt 90 millió fontra tehető az 1960-as években az Egyesült Királyságban. [Palánkai (1971)] A XXI. században véleményem szerint folytatódik az a t endencia, ami eddig is jellemezte az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát a br ain-drain folyamat szempontjából. A XX században, mint ahogy azt már említettem, sok európai tudós, kutató, mérnök emigrált az Amerikai

Egyesült Államokba a jobb jövő reményében. Az Amerikai Egyesült Államok braindrain ország marad nagy valószínűség szerint a XXI században is, míg az nem igazán valószínű, hogy az Amerikai Egyesült Államokból nagy brain-drain folyamat kezdődne meg Európa országai felé. Márpedig, ha több képzettebb munkavállaló dolgozik, valószínű, további gazdasági fejlődésnek lehetünk majd tanúi az Egyesült Államok gazdaságát illetően. Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű, nem csupán az Amerikai Egyesült Államok nagy vonzóerővel rendelkező munkaerőpiacát kell figyelembe vennünk a téma vizsgálatakor, az Európai Unió egységes piacával, sőt az ún. keleti bővítéssel is számolnunk kell A munkaerőpiacon tapasztalható mozgások élénkülése várható a csatlakozásra váró országok – így Magyarország esetében is – piacán, melyet egyrészt a gyorsuló tőkemozgások, valamint a megnyíló, most még külföldinek és európai

uniósnak számító munkaerőpiacok okoznak majd. Én úgy gondolom, hogy a most csatlakozó országok munkavállalói nem annyira az Amerikai Egyesült Államokban fognak munkavállalással próbálkozni, hanem az egyre bővülő Európai Unió munkaerőpiacán. Munkaerő mobilitás és migrációs hajlam összefüggése A kutatások kiemelt figyelmet szenteltek a munkaerő mobilitásának és a migrációs hajlamnak. Egy felmérés szerint az egységes árupiaccal és munkaerőpiaccal rendelkező Európai Unióban mindössze az emberek 1,5 százaléka él más tagállamban, mint ahol született. Mi több, az unió országain belüli migráció is meglehetősen alacsony A regionális 4 A szellemi veszteséget azonban részben kárpótolta az a tény, hogy Anglia is jelentős Brain drain ország lett. 1961-66 között Nagy-Britannia 12.700 mérnökhöz és technikushoz jutott, főleg a nemzetközösség államaiból A gyarmati kötődés öröksége ma is lehetővé teszi, hogy a

volt anyaország jelentős szellemi erőforráshoz jusson, s más irányba saját veszteségeit elviselhetővé tegye. Csurilla Nikoletta - 19 - Migráció hatása az USA gazdaságára migrációnak a r egionális bérek arányához mért rugalmassága például 25-ször magasabb az Egyesült Államokban, mint Nagy-Britanniában, de Olaszországhoz képest még nagyobb. Az is bebizonyosodott, hogy a regionális migráció erősödése további lökést ad az agglomerációnak, az alacsony migrációs hajlam viszont késlelteti, illetve lassítja a folyamatot. Az európaiak alacsony migrációs hajlamának fontos szerepe lehet abban, hogy a nem agrárszférában foglalkoztatottak miért koncentráltabbak az EU-ban, mint az USA-ban, dacára annak, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyobbak Európában, mint az USA-ban.” 5 Vojnits Tamás megállapításából véleményem szerint az következik, hogy a nagyobb piaccal rendelkező fejlett centrumok vonzzák a termelési

tényezőket. A munkaerő, mint egyik fő termelési tényező, ezek alapján szintén a nagyobb piaccal rendelkező fejlett centrumok felé mozdul el. Ennek következtében bizonyos területi egyenlőtlenségek az integráció előre haladtával tovább nőhetnek, és a periféria leszakadását eredményezhetik. A tranzakciós költségek változása, a termelési tényezők (mindenekelőtt a munkaerő) árában és mobilitásában, vagy a fogyasztói preferenciákban végbemenő változások egyaránt befolyásolhatják a makrogazdaság állapotát. Gazdasági növekedés az USA-ban 2003. évi októberi adatok 6 alapján az amerikai kereskedelmi minisztérium pozitívan nyilatkozott a nemzeti össztermék (GDP) alakulásáról. A gazdaság 7,2 százalékkal bővült, megkétszerezve a m ásodik negyedév 3,3 százalékos ütemét. A közgazdászok általában hat százalék körüli növekedést vártak, amit tehát a gazdasági fejlődés túlszárnyalt. Ilyen kiugróan sebes

ütemet azonban 1984 első negyede óta nem mértek. Az amerikai gazdaság az 1991-től 2001-ig tartó hosszú fellendülése alatt évente átlagosan 3,6 százalékkal bővült. Kedvező jel, hogy bővült az export, miközben az import értéke nem változott. A cégek több pénzt fordítottak beruházásra, s javultak a profitok is. 5 Vojnits Tamás: Euró: lehetőségek és kockázatok. Forrás: http://wwwc3hu/scripta/beszelo/99/03/07vojnhtm Tanulmányomnak ezt a részét Blahó Miklós: Gyorsan növekedik az USA gazdasága című cikke alapján készítettem el. Forrás: http://wwwnepszabadsaghu/Defaultasp?DocCollID=140813&DocID=123045#123045 6 Csurilla Nikoletta - 20 - Migráció hatása az USA gazdaságára „A gazdasági közvélekedés szerint az amerikai gazdaság fellendülése fél–egy éven belül átterjed Európára is. Az Európai Központi Bank is a jövő évre teszi a nekilódulás kezdetét. Az Európai Bizottság a h éten úgy becsülte, hogy az

uniós gazdaságok 0,4 százalékkal bővülnek az idén, s 1,8 százalékkal jövőre, ami jóval alatta maradhat az USA teljesítményének. Az euróövezet legnagyobb gondja jelenleg az, hogy a nagy gazdaságok költségvetési hiánya túllépi a GDP három százalékát, s így a stabilitási paktumban engedélyezett szintet. Ezzel szemben az Egyesült Államokban – a nagy adócsökkentések hatására – a büdzsé hiánya az idén és 2004-ben is jóval három százalék felett lesz. Az EU-ban a l assú növekedés és a d emográfiai változások elkerülhetetlenné teszik a nyugdíj- és egyéb jóléti rendszerek reformját, ami viszont az erős szakszervezetek ellenállásába ütközik. A várható társadalmi és politikai feszültségek pedig nem könnyítik meg a kormányok dolgát, s megnehezítik az amerikai fellendülés iramának átvételét is.” Szegénység, jólét és munka az Amerikai Egyesült Államokban 7 A szegény amerikaiak száma 2002-ben 34,6

millió főre, azaz az amerikai lakosság 12,1%-ra nőtt. A négerek 24,1%-ka számít szegény amerikainak 1996-ban az amerikai állam visszaszorította a jóléti kiadások összegét, és ez azzal járt többek között, hogy a támogatottak létszáma 12,2 millió főről 5 millió főre csökkent. A legnagyobb amerikai támogatási program a Temporary Assistance for Needy Families, mely a rászoruló családok anyagi támogatását tűzte ki célul. Az ebből a programból részesülő támogatottak általában nem pénzbeni támogatást kapnak, hanem más támogatási módokban – étkezési, ruházati támogatás – részesülnek. A US Census 39 millióra becsülte a latin lakosság számát az amerikai népesség körében 2003. júniusában. 2001-ben a 2,3 millió mexikói nemzetiségű amerikai 34%-a lett amerikai állampolgár, a külföldi születésű amerikaiak száma elérte a 34 milliót 2002-ben, így megháromszorozódott a számuk 1972-höz képest. Az amerikai

Fordítók Szövetsége (American Translators Association) jelezte, hogy tagjainak száma az utóbbi évtizedben megháromszorozódott, és jelenleg 9000-en vannak. Kalifornia 7 Tanulmányomnak ez a fejezete egy internetes cikk alapján készült. Forrása: http://migration.ucdavisedu/mn/morephp?id=2948 0 2 0 Csurilla Nikoletta - 21 - Migráció hatása az USA gazdaságára mintegy 55 m illió dollárt költ évente a bírósági fordítókra, tolmácsokra. A vádlottaknak alkotmányos joguk van tolmácshoz, nem csupán a védőügyvédhez. A munkanélküliség napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban is problémát okoz. Kalifornia foglalkoztatottjainak létszáma 14,7 millióról 14,3 millióra csökkent. Idén szeptemberben a munkanélküliségi ráta 6,1%-os volt, ami az európai átlag munkanélküliségi rátát közelíti meg. Az amerikai gazdaságnak átlagosan mintegy 150.000 munkahelyet kellene havonta teremtenie ahhoz, hogy fenntartsák a munkanélküliségi

ráta említett szintjét, és természetesen még többet, ha a rátát csökkenteni szeretnék. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a Amerikai Egyesült Államok GDP-jének 9%-a a feketegazdaságból termelődik ki. Csurilla Nikoletta - 22 - Migráció hatása az USA gazdaságára Összegzés, konklúzió Valóban igaz az a megállapítás, miszerint az Amerikai Egyesült Államok népek olvasztótengelye. Az általam megtalált források tanúsága szerint a XIX századtól napjainkig erőteljes volt a migráció, mind az amerikai népesség, mind pedig pl. az Európából betelepülők esetét szemlélve. Európában is számolni kell a migrációs folyamatokkal. Példának okáért A nglia népessége növekszik, a n épességszám emelkedése részben a természetes szaporodás, részben pedig a bevándorlás növekedésének a következménye. A jelenlegi gazdasági növekedésekből és a munkahelyteremtő programok sikeréből kiindulva a foglalkoztatás

folyamatosan nő, a munkanélküliség pedig igen alacsony szinten van. A migráció a jelenben és a múltban is fontos elemét alkotta Anglia gazdaságának. A növekvő migrációs hullám pedig számos megoldásra váró helyzetet idézett elő: lakásproblémákat, az őslakosok és a migránsok közötti konfliktusokat, integrációs kérdéseket. Csurilla Nikoletta - 23 - Migráció hatása az USA gazdaságára Irodalomjegyzék, felhasznált források jegyzéke 1. All About Immigration: An Immigration Study Guide "Immigrant Visas-Permanent Visas." http://wwwimmigrationstudycom 2. De Jong, Gordon F and Tran, Quynh-Giang 2001 "Warm Welcome, Cool Welcome: Mapping Receptivity Toward Immigrants in the US." Population Today (November/December). Population Reference Bureau http://wwwprborg 3. Fix, Michael and Jeffrey Passel 2001 "US Immigration at the Beginning of the 21st Century" Testimony before the Subcommittee on Immigration and Claims

Hearing on "The US Population and Immigration" Committee on t he Judiciary US House of Representatives. http://wwwurbanorg 4. Guzman, Betsy. 2001. "The Hispanic Population." Census 2000 Brief. http://www.censusgov/prod/2001pubs/c2kbr01-3pdf 5. Immigration and Naturalization Service "Who Gets In: Four Main Immigration Laws" http://www.insgov 6. Immigration and Naturalization Service "Eligibility Information: Who May Apply to Change to a New Non-immigrant Status?" http://www.insgov 7. Kramer, Roger 2001 "Developments in International Migration to the United States: 2001." SOPEMI report (30 November) Paris: OECD 8. Lapham, Susan J September 1993 " We the American Foreign Born" Washington, DC: US Department of Commerce, US Census Bureau. 9. Lollock, Lisa 2001 " The Foreign-Born Population in the United States: Population Characteristics." Current Population Reports (January) Washington, DC: US Department of

Commerce, US Census Bureau. 10. National Immigration Forum 2001 "Fast Facts on T oday's Newcomers" http://www.immigrationforumorg 11. OECD 2001 Trends in International Migration SOPEMI report Paris: OECD 12. Papademetriou, Demetrios 2001 " An Immigration and National Security Grand Bargain with Mexico" (30 November). http://wwwmigrationpolicyorg Csurilla Nikoletta - 24 - Migráció hatása az USA gazdaságára 13. Papademetriou, Demetrios and Deborah Meyers 2001 C aught in the Middle: Border Communities in an Era of Globalization. Washington, DC: Carnegie Endowment for International Peace. 14. Passel, Jeffrey 2002 "New Estimates of the Undocumented Population in the United States." Migration Information Source May 2002 http://www.migrationinformationorg/draft/thesource/USfocus/displaycfm?id=19 15. Population Reference Bureau 1999 "Main Region of Origin in US Shifts to Latin America." 16. http://wwwrollintlcom/roll/gr1900ushtm 17. Kiss

Judit: Nemzetközi migráció: Tények, tendenciák és távlatok 18. Migration and Development: The Concise Report United States 1997 19. Ravenstein, EG: The Laws of Migration, Journal of the Royal Statistical Society, London 1889. 20. wwwmigrationwatchukorg