Művészet | Kézművesség » Sacher Eleonóra - A női kézimunka az iskolában

A nagrméltóságú vallás- és közokt. minisztérium engedélyezte. 884-05-107/1931. sz a A NŐI KÉZIMUNKA AZ ISI(OLÁBAN LEÁNYISKOLAI NÖVENDÉKEK IRTA SAC HER ELEONÓRA Á.TDOLGOZTA És KIBŐVITETTE KOVÁCSY JOLÁN BUDAPBST SZÉXESFÖVÁROS POLGÁRI A NŐI KÉZIMUNKA TANITÁSÁNAK • LEÁNYISKOLÁIBAN SZAKFELllGYELŐJE BUDAPEST A SZENT ISTVÁN-TÁRSULAT - 1931 1 KIAbÁSA SZÁMÁRA A NŐI KÉZIMUNKA AZ ISI(OLÁBAN LEÁNYISKOLAI NÖVENDÉKEK IRTA SACHER ELEONÓRA ÁTDOLGOZTA .ÉS KIBŐVITETTE KOVÁCSY BUDAPEST A NŐi SZÉKESFÖVÁROS KÉzH1UNKA JOLÁN POLGÁRI TANITÁSÁNAK LEÁNYISK.OLÁIBAN SZAKFELÜGYELÖJE BUDAPEST A SZENT ISTVÁN-TÁHSULAT 1931 KIADÁSA SZÁMÁHA 3 1. OSZTÁLY Horgolás, STEPHANEUM NYOMDA Budapest, VlJI., Szentkírátyí-utca ÉS KÖNYVKIADÓ 28. - R. T Nyomdaigazgató : Kohl Ferenc. A horgolás nemcsak könnyű és kellemes munka, hanem rendkívül hasznos is, mivel horgolással sokféle tárgyat lehet

készíteni ,s nem kíván nagyobb figyelmet, sőt még társaságban is foglalkozhatunk vele. A horgoláshoz sodrottszálú gyapju-, pamut- vagy selyemfonalat használunk. Ha vastag a szál, amellyel horgolunk, fa- vagy csonthorgolótűt használhatunk. Ha azonban a ~zál vékony, ű,gy acélhorgolótűt kell használnunk. A jó horgolótű elősegíti a szép, egyenletes horgolást. Ezért rendkívül fontos, hogy a horgolótűt jól válasszuk. Lehet horgolnunk tarsolyt, kosár- vagy tálcakendőt, különböző minőségű és szélességű csipkét, és betétet, amelyeket, bármire alkalmazhatunk, kendőt különféle alakban, kesztyűt, lélekmelegítőt stb . A. művészi horgolást ezidőszerint hazánkban fölötte megbecsülik Értéke különösen az utóbbi időkben emelkedett A szép horgolás egyedüli titka az egyenletes munka. Egyenletesen pedig csak az horgolhat, aki azt úgyszólván gyermekkora óta állandóan gyakorolja . .A horgolás tanításánál már csak

azért is fordítsunk nagy gondot a tanulók munkájára, mert tanítványaink közül többen kenyerüket is biztosítj ák maguknak ezzel. Az acélhorgolótűt feltétlenül tokkal ellátva szereszék be a tanítványok, mert ha e nélkül hozzák, a sok kisebb-nagyobb baleset napirenden van. Ezért szigorúan tiltsuk meg, hogy a tanulók toknélküli horgolótűvel jöjjenek- az iskolába. Mielőtt a horgolást, megkezdenők, kívánatos, hogy előbb próbahorgolástvégeztessünk a tanítványokkal. Elégséges, ha ehhez a próbahorgoláshoz a tanuló csak maradékpamutot hoz az iskolába. Miután ez a próbahorgolás már kielégitő eredményt mutat, megkezdhetjük a munkát. A tanítónő először a táblára raj zolj a a mintát, csak azután, a kellő magyarázat és előmondás után dolgozhatik az egész osztály egyszerre. A folytonos figyelemmel kísérést el ne mulasszuk . A tanítónó tetszés szerint különféle mintát választ a horgo, lásból 1* I 4 5 B I.

C L ••.---------- A , •• d 1. Ábra a horgolt meIIénykéhez 3. A horgolt meIIényke körülszegése MelLényke horgolása -. A mellénykét, ha elég anyagunk van, készíthetjük két sor gombbal, - ha az anyaggal takarékoskodnunk kell, egy sor gombbal. ságát elérj ük. A következő sor hosszabbított páIcikákból áll. Ennek. készítéséhez vágjunk ki kétszeresen összehajtott raj zpapirosból 1 yz cm széles csíkct.; melyet pálcikákkal az ábra (I) szerint áthorgolunk. A sor végén apapíroscsíkot kihúzzuk. Az így alakult sorra egy sor kis pálcikát horgolunk. Ilymódon horgolunk a csípőbőség szélességében (A) 9- hónalj magasságáig (1.), innen már csak középen, a hátrész szélességében (B) horgolunk tovább, míg a nyak magasságát elértük. Azután foly tat juk a hónalj magasságában abban hagyott előrészt (C, C), ügyelve" arra, hogy a nyakkivágásnál minden sorban egy pálcát fogyasszu~k. A vállrészt kis

pálcikákkal összehorgoljuk 2. Horgolt mellényke Az egy sor gombos mellényke horgolasát alul kezdjük láncszemekkel. Annyi láncszemet horgolunk, hogya csípőbőség nagy- 4. sz ábra a horgolt meIlénykéhez 6 7 A körülszegés két sorból áll, Az első sort jobb, ha a mellényke szinétól elütő színű fonallal horgoljuk. Készítése a következő: az első sorban minden 5-ik pálcába 7 pálcát, illetőleg 1 kis pálcikát, a sarkokra pedig (d, dl 9 pálcikát horgolunk. A következő sorban minden 7pálcás csoport közepére, tehát a 4-ik pálcáha , · " A gombokat körbe horgoljuk. Négy levegőszemmel kezdjük, melyeket szeros szemmel összehorgolunk. Az így nyert körbe 8-9 kis pálcikát horgolunk. A következő sorokban szaporítunk s tetszésszerinti nagyságú körlapocskákat készítünk. Egy-egy gombhoz két-két körlapocskát elütő színnel kis pálcikasorral összehorgolunk. Az így készített gombot nem kell sem fával, sem

vattával kitömni A kitömés mellőzése amellénykék tisztításánál igen előnyös. A két sor gombos mellényt ugyanígy készítjük, azzal a különbséggel, hogy szélességénél a csípőbőséghez annyit adunk hozzá, amennyit elől egymásra akarunk hajtani. Ebben az esetben vigyázzunk, hogy a nyakkivágásnál minden sorban 2 pálcát fogyasszunk . Horgolt terítő. 5. Horgolt kosárkendő horgoljuk a kis pálcikát, az előző sor kis pálcikájába 5 pálcikát. A sarkoknál a 9-es pálcacsoport 4-ik pálcájaba 3 kis pálcikát, a 6-ik pálcába ismét 2 kis pálcikát horgolunk. Ezzel a mellényke alapformáját be is fejeztük. Ezek után il gombok részére levegő szemekkel 4 hurkot készítünk és a gombokat, melyeket szintén magunk készíthetünk, felvarrjuk. Anyag: 150-es horgolócérna, hozzávaló horgolótű. (Ilyen vékony cérnából készült terítőt csak akkor horgolhatunk, ha meggyőződtünk előző munkájuk alapján az osztály

ügyességéről. Ellenkező esetben vastagabb cérnából könnyebb feladatot választunk.) Előzőleg a tanulók próbaként egy csillagot horgolnak, de ezt nem foglaljuk be a terítőbe. A csillagokat következőképpen készítjük: Tíz légszemet összekapcsolunk sebbe 32 rendespálcikát horgolunk. (Ez az első sor) A sor elején mindig 31égszemet húzunk, ami egy rendes pálcikának felel meg. 2 sor: 4 légszem, 1 szemet kihagyni, a következő szembe 2 rendes pálcika, 3 légszem, ygyan- , abba a szembe 2 rendes pálcika, 1 légszem, 1 szemet kihagyni, a következő szembe 1 rendes pálcika, 1 légszem, 1 szemet kihagyni, a következő szembe 2 rendes pálcika s így tovább, míg ez nyolcszor ismétlődik. A sor végén az el-ső négy légszemet a harmadik szemmal Összefoglalni. 3 sor : 5 legszem a két kettős pálcika közötti lyukba,2 pálcika, 3 légszem, 2 pálcika, 2 légszem és az egyes pálcikára 1 rendes pálcikát horgolni, ezt ismételni addig, míg a kör

öszszeér és .akkor a harmadik légszembe beleölteni Egy csillag a síma soron kívül 10 sorból áll. Minden következő sorban egy légszemmel szaporodik, de a két-két pálcika közötti légszem mindig 3 marad. Ha a második csillagot horgoljuk, az utolsó sorral összefoglaljuk olymódon, amint az a raj zban látható. A csillagok közötti négyszögű hézagot egy-egy kis csillaggal foglaljuk össze. A kis csillagot a következő módon horgoljuk : Tíz légszemet összekapcsolunk sebbe 8 9 24 rendes pálcikát horgolunk. 1 sor: 5 légszem,1 szemet kihagyni és egy rövid pálcikávalleölteni. Ilyen hurok 12 legyen a sor végéig. 2. sor: ugyanúgy, mint az első, de mindig az 5 légszem közepébe 7. Pamutcseri~ és termése Teveszőr Angórakecske szöre Zsírban nyírt gyapjú Mosott gyapju, Amerikai pamut. Kötés nagyított mintája Bojt készítési módja. Kötés. Mosdókeszty Ű. . A kötésről általában Az összes női kézimunkák között

legrégibb a kötés, mely a mai napig is számtalan alkalmazást talál 6. Horgolt terítő .ölteni Minden harmadik lyuk után 7 1égszem, egyes pálcikáj ához foglalva, minden légszembe pálcikával visszatérni a kis csillaghoz. A terítő szélét val körülhorgoljuk, ami olyan benyomást tesz, volna hurkolva. a nagy csillag egy-egy rövid rendes pálcikámintha körül 8. Mosdókesztyű Sacher-Kovácsy : A női kézimunka módszertana. (Leányisk.) 2 11 Köthetünk csipkét, betétet, amit bármire alkalmazhatunk; mosdókesztyűt, kendőt, téli sapkát, lélekmelegítőt stb. A kötéshez kevésbbé sodrott szálat használunk. A szál minőségéhez választ juk meg a tűk vastagságát. A kötés módjának bemutatása: Szálfeltekerés az ujjra, felrakás a tűre, lekötés, az első sor kezdése. A láncszem 9. Sapka lekötésének bemutatása. Fonalak bemutatása Cérna, pamut, gyapot, gyapjú, selyem Eszközök felmutatása A szál vastagságának

megfelelő tűk. Sapka. 1. Előkészítés szemléltetéssel kapcsolatban A kötéshez szükséges fonál bemutatása A fonál készítéséhez szükséges növényi és állati nyers anyagok rövid ismertetése. A pamutcserjének és termésének, az állati szőröknek bemutatása. A pamut és gyapot közötti különbség (Kapcsolat a természetrajzzal és földrajzzal) Költ- ( ségvetés készítése: 1 sapkához szükséges 8 dkg alapszínű és 1 és fél dkg elütő színű pamut, a dkg 20 fillér, 9 és fél dkg a 1·90 pengő. A szükséges kötőtűk, 5 drh fl 2.f = "10 fillér, összesen 2 pengő. (Számtani kapcsolat) II Célkitűzés Kij elentése annak, hogy a sapkakötést fogjuk tanulni. A kész sapka bemutatása, hangulatkeltés, hasznának kiemelése, gyakorlati. haszna az életben, esetleg kenyérkereseti szempont10. Keresztöltés (Terv) ból. Ill. Kidolgozás. Kezdés előtt a kötés nagyított mintájának bemutatása, utalva a már , tanult kezdő ,

síma és fordított szemek kötésére. Színősszeállítások gyakorlása (Színérzékfejlesztés.) Fehér sapkát csak az kössön, aki a munka tisztaságára tud vigyázni,. kön~yen piszkolódik, gyakran kell mosni Tisztaságra szoktatáS, nevelési szempont.) Kezdőszemek fejbőség szerint; fogyasztás, leszemelés) bojtkészítés. IV Kapcsolás: a természetrajz-, földrajz- és számtannal. V Szemléltető eszközök: 1 Kötéshez szükséges fonál; 2. pamutcserj e és termésének képe, amerikai pamut; állati szőrök (mint a fonál készítéséhez szükséges nyersanyagok). 4 Kész sapka 5.· Kötés mintája - f Keresztöltés. . , A keresztöltés egyike a legelterjedtebb népművészeti öltésnek. :A durvább fonalból készült házi szőttes vászon nagyon alkalmas hozzá, így a legkülönbözőbb vidékeken a népművészet már régi idők óta előszeretettel használta, .illetve megteremtette NagyMagyarország majdnem minden részében szebbnél-szebb

művészi nópmunkák készültek ezzel az öltéssel. A gyárilag előállított lyuka2* csos anyagon annyira könnyű dolgozni, hogy már 8--10 éves gyermekek könnyen készít! hetik. A rajzórán egyszerű sarok megoldással tervezett kis tálcakendőt a munkaórán 8-as számú színes mosó hím-: zőfonallal, tompavégű merkelőtűvel kivarrják. A száröltésről általában. A legegyszerűbb díszítőöltések egyike az úgynevezett száröltés. 11. Terítörészlet keresztöltésseI Nevét onnan kapta,· hogy a növényi díszítésű hímzéseken a növény indái és szárai többnyire ezzel az öltéssol vannak kivarrva. Szép vékony vonalat ad, nem rontja el a legfinomabb hajIású raj zot sem, ha finom himzőfonallal készítjük. Viszont vékony anyagon vastagabb szállal kivarrva nagyon jó hatású díszítőöltés. A száröltés úgy készül, hogya tűvel mindig visszaöltünk az előző öltés végződésébe. Szép egyenletes csak akkor lesz, ha a

szál a tűnek mindig ugyanazon oldalán marad. Az alátöltés áttetsző anyagon tetszetős díszítés; a száröltésseI körülvarrott négyzetet a fonákj án vízszintes és függőleges irányban - vigyázva, hogy össze ne húzódj ék - úgynevezett nyolcas öltéasel alátöltjük. A száröltés mindegyikébe kell egy-egy nyolcasöltést akasztanunk, hogy szép sűrű legyen. Végül, hogyatálcakendő csinosabb legyen, nyolc sorból összeállított egyszerű lyuk- és pálcahorgolásból csipkével díszítjük. 12. 13. Száröltés. Terítő száröltésseI. 14 15 A láncöltésdJ[ általában. Vonalas díszít.éseknél, melyeknél a száröltés nem ad elég széles vonalat, az úgynevezett láncöltést alkalmazhatjuk. Neve is mutatja, hogy az ismétlődő öltés ek -lánc módjára - egymásba akasztódnak. A láncöltés nél a tűvel magunk felé öltünk, vigyázva, hogy túlságosan meg ne húzzuk a fonalat, a láncszem szép kerek ;: 14. Terítő

száröltéssol 1.6 Kosárterítö láncöltéssel. maradjon. Néphímzéseink legnagyobb részén megtaláljuk ezt az öltést sokféle változatban. A Icivarrott terítőt, hogy csinosabb legyen, három sorból álló csipkével körülhorgoljuk. II. OSZTÁLY Varrás. 15. Láncöltés A fehérneművarráshoz orsócérnát használunk, számát a vászon vagy siffon minőségéhez választ juk, úgyszintén a tűk finomságát is. Minél vékonyabb a tű, annál szebben lehet varrni. Fehérnemű- 16 17 nénk, megelőzőleg kiszabjuk az összevarrni való részeket s azokat előbb összeférceljük. A varrás öltésekből áll Többféle öltést ismerünk Vannak öltések, amelyeket az egyes részek összevarrásához használnak, vannak továbbá olyanok, amelyek díszítésül szolgálnak , .••••• ·.u . 17. Előöltés 20. Visszaöltés vagy hátraöltés 23. Gomblyukvarrás 18. Tűzőöltés 21. Szegőöltés 24. Áthajtott vagy lehajtott

varrás 19. Csavaröltés 22. Lyukas szegés varráshoz félhosszú tű kell, felsőruhavarráshoz jobb hosszú tüt vennj. Kétféle cllóra van szükség Először is egy nagyobbra (a szabáshoz), melynek egyik pengéje hegyes, a másik tompa. A tompa vége a szabásnállefelé tartandó. A másik olló kisebb legyen, melynek mindkét vége hegyes A szálat jobb, ha ollóval vágjuk el, mintha szakít juk. Mielőtt a tulajdonképpeni varrashoz hozzákezde 25. Francia varrás 1 26. Francia varrás II 18 19 ; 27. Fésütartó az egyes ruhadaraboknál. Négyféle olyan öltést ismerünk, amelyet az összevarráshoz használunk, Ú. m az előöltést, a visszaöltést, a siegőöltést és a csavaröltést. 1 Az előöltés Az előöltés a legegyszerűhb, amennyiben 2-3 szálat veszünk fel a tűre, ugyanannyitkihagyunk és így ismételjük tovább Ha a szövet nem nagyon sűrű, akkor lehet több egymást követő öltést a tűre venni, mielőtt a tűt kihúznók. Ezt

az öltést egyszerű varráshoz, könnyű szövetek összeillesztéséhez, továbbá hajtott szegélyek és ráncok húzásához használjuk. 2Viszszaöltés vagy hátraöltés Hat vászonszálat veszünk fel a tűre, három szálat visszafelé számítva les~úrunk és így ismételjük tovább. Ezt az ölté st ugyanarra használjuk, mint a tűzőöltést, különö28. Kötény sen, ha gyorsabban> akarunk haladni a varrással. 3 Tűzőőltés A tűt mindip ugyanazon öltésbe öltjük vissza, amelyből az előbbi öltésnél kiszúrtunk és ugyanannyi szállal haladunk tovább, amennyivel visszaöltöttünk. Ezt az ölté st lehet olyan beszegéshez használni, amelyet a szövet színére akarunk szegni.: Lehet ilyen öltéssel hajtásokat is ÖSszevarrni Olyan részek összevarrásához is alkalmazhatjuk, amelyeket erőssé, tartóssá akarunk varrni. Legkönnyebb ezt az öltést szálhúzás után varrni. 4. Szegőöltes Szegéshez használjuk ezt is, minta tűzőöltést,

csakhogy ennél a fonákján vanavarrásszíne.A tűt közvetlenül behajtás mellett szúrjuk le és azt rézsút tartjuk, hogy a behajtás felett két szállal kiszúrhassuk. A következő öltéseket 2-3 szállal ugyanúgy varrjuk tovább. 5 Csavaröltés Két szövött szél összevarrásahoz használjuk. Az öltés jobbíróI balra a szövött szél első szálába. öltendő, mindkét szöveten áto 29. Kötény A következő öltések mindig 2-3 szál távolságba teendők, hogy a varrás sűrű legyen. 6. A francia vagy kettős varrás Az olyan- szöveteket, amelyek könnyen foszlanak, ezzel a varrással varrjuk .össze Először a szín oldalán visszaöltésseI keskenyen összevarrjuk, azután visszahajtjuk, majd hátra- vagy tűzőöltéssel varrjuk össze a fonákján. Fehérnemű és főleg ruha varrásánál használjuk. 7 Áthajtottvagy le- a ZO~--~~------~----------~---- ~ajto~~. v~rrás Az egyenes vagy rézsut szabott részt pontosan összeIl~eszt~~k es egy

centlméternyire a szélétőlleférceljük s ezután kézzel, visszaöltéesel varrj uk vagy gépeljük össze. Ha az első varrást elvégez- szegés. Ezen elnevezés alatt olyan szegést értünk, mely a szövetszálak kihúzása folytán keletkezik Leginkább díszítésül alkalmazzuk Amilyen széles szegést akarunk varrni, olyan távolságra húzunk szálat. A szövet minőségétől függ, hogy hány szálat húzunk ki a lyukas szegés levarrásához; lehet három száltól feljebb, tetszés szerint. Ha sok szálat húztunk ki a lyukacsos szegésnek, akkor a szegéssel szemben is kell a szöveten ugyanolyan öltéasel szálakat rögzítő sort varrnunk. Közvetlen a kihúzott szál mellett leférceljük a szegést és azután varrjuk A szálat a szövet fonákján elvarrjuk és azután jobbról balra a kihúzott sorból három vagy négy szálat átöltünk és a beöltéssel szemben a szegés legszélén öltünk ki. Ha több a kihúzott szál, akkor mindkét oldalán így

varrjuk. 9 Gomblyuk fehérneműekre A szövetet levágjuk a gomb, nagyságának megfelelően, lehetőleg szálmentén Először a bevágást varrjuk körül apró előöltésseI, aztán az egyik végétől a másik végéig kétszer öltünk áto Ezután kezdjük a gomblyuk yarrását, ami balról jobbra történik, háromnégy szálnyira a szélétől, sűrűn egymás mellett. Ha végigvarrtuk az első oldalt, a sarkában egy párszor keresztbe átöltünk, amit ismét gomblyuköltésseI töltünk ki. Ezt zárkáriak nevezzük. Ugyanígy készül a másik oldal is s ennek a sarkán ismét zárkát varrunk, majd a szálat a szövet fonákján elvarrjuk. 10 Gomblyuk felsőruhára Ugyanúgy készül, mint azt a fehérneműre vonatkozólag leírtuk, azzal a különbséggel, hogy csak a második saroknál varrunk zárkát, az első saroknál tovább folytat juk a gomblyuköltést félkörben, egész a második oldalig. 11 Gombfelvarrás Ha valamire gombot akarunk felvarrni, előbb a gomb

helyén, melyet előre kij elölünk, csomó nélkül megerősítjük a szálat és a gombot ráöltjük csillagalakban nyolc öltéasel. Ezután a tűt a gomb és a szövet között beöltjük, négyszer körülcsavarjuk, átöltjük a fonák oldalára, ahol aztán jól elvarrjuk. 12 Szalag felvarrása fehérnemüekre A szövet fonákján varrjuk szegőöltésseI, mely után a színén tűzőöltéssel átvarrjuk. A szalag végét keskeny szegéssel szegjük le. 30. Foltozás -tük, a belső hajtás felét-levágjuk és a szélesebb szövetrészt úgy mi t 1 1 1" In a szege yne , egyen oszélesen lehajt juk és szegőöltésseI levarrjuk. A ,~unka a~att a balkéz harmadik ujja az összevarrást alulról széjjelkarcolja, hogy a leszegés után lapos legyen. 8 Lyukas Fehérhímzés. 1. Hurkolás A hurkolast kézben dolgozhat juk. Minden ív• hurkolás előbb keskeny és fokozatosan szélesebb öltésekkel, az előrajzolt minta szerint készítendő. Az ívek tökéletes

behúzása 22 . varöltéssel egyenlően és surun körülhímezzük s a fonákj án el, varrjuk. 3 A ponthímzés Kétféleképpen hímezhetjük : laposan és magasan. Ezt is körülvrarjuk előöltéasel és azután vízszintes öltéssel hímezzük ; ha magasan akarjuk hímezni, úgy előbb csillagalakban töltjük ki és azután hímezzük. 4 Egyszerű levél Ez ugyanúgy hímzendő, mint a pont, de a szára felé keskenyedjék. 31. Terv fehérhímzéshez 32. Fehérhímzés öltések nagy fontoss~ggal bír a hímzésre nézve. A behúzáshoz többnyire v~st~gabb szalat használunk. Mivel minden öltésnél egy hurkot csinálunk, ezért nyerte- ez a munka a hurkolás elnevezését. Az ívek rajzait apró előöltésseI varrjuk. Ha szélesebb az ív, a két rajz közötti részt lehet kisebb-nagy obb öltésekkel .kitölteni, ami a sarok felé keskenyedjék. A hurkolást egy pár előöltésseI kezdjük, csomót sohasem teszünk. A munka balról jobbfelé halad. 2 A

lyukhímzés Rajz szerint apró előöltéssei körülvarrjuk,azután a kör közepén tűre vesszük a szövetet és oIlóval kicsípjük a tűre fo. gott részecskét, ezt a kört csont lyukszúróval kitágítjuk annyira, amennyire azt 33. Motívumgyüjtés lyukacsos hímzéshez a rajz jelzi. Ezután csa- , 3~. Terítő fehérhímzésseI 5. Levél, középrn érrel. Szintén úgy hímzendő, mint az egyszerű levél, csak onnan, ahol az ér kezdődik, a szirom egyes részeit külön hímezzük. 6 Az árn yékolt lyuk Kétféleképen lehet hímezni, huroköltéasel és csavaröltésseI. 7 A betűhímzés Fehérneműek megjegyzésére használjuk. A betűhímzést a Ill osztályban tanítjuk és minthogy nem áll e célra kellő idő rendelkezésünkre, azért csak a legkönnyebb betűk hímzését válasszuk: az írott betűket. Ezeken legkönnyebben gyakorolhatók a lapos vagy a magas hímzés és a száröltés. 24 25 , Ill. OSZTÁLY. I II.!::: 1.• It::; ICJ 1.9-

,-:t:. I I ő ll>, I~ I I I I I I Szabásrajz készítése. Hozatunk egy nagy ív csomagolópapirost, vonalzót, centimétert és ceruzát. Mielőtt a tulajdonképpeni rajzra térnénk át, magyarázzuk meg és tanítsuk meg a mértékvételt. Az ing mértékvétele a következő: Felső bőség, alsó bőség, az ~ ing hossza, vállpánt hossza. Ha mértéket vettünk, megkezdhetjük a rajzot. E szabásrajzok készítéséhez szükséges, hogy kényelmes, erre a célra való asztalokon rajzolhassanak a tanulók, tehát célszerű lenne mindenütt, hogy ha a Ill. és IV osztályok számára külön kézimunkaterern áll rendelkezésre, mert nemcsak a rajzot, hanem a szabást és varrást sem képesek a tanulók az osztályok padjain elvégezni. . A tanítónő a táblán előrajzolja egész- vagy félnagyságban és hangos, könnyen érthető magyarázattal kíséri lassan, hogy mindenki elvégezhesse az alatt az idő alatt, míg végzi. A tanulók asztalaikon egynegyedrész

nagyságban rajzolják a szabást; jól figyeljünk, hogy necsak utánozzák az előrajz minden vonalát. hanem azt meg is értsék Azért aj ánlatos, ha időnként, rajzolás közben egyet-egyet felhívunk, hogy röviden elmondja, amit addig már raj zoltak. Amint azt látjuk, hogy magyarázatunkat megértették, egypárszor lerajzolják még a mintát, hogy teljesen begyakorolják magukat. . Vállpántos ing szabásrajza. Anyag: 1 m batiszt, siffon vagy színes nansouc. Mérték: Felsőbőség egynegyed része, 22 cm, hossza 62 cm, alsóbőség egynegyed része 32 cm, vállpánt yz hossza 16 cm. A szabásrajz aránya: 1 : 5 Rajzoljunk egy olyan téglalapot, melynek hossza az ing hossza (hónalj magasságtól számítva), a mellékelt rajzon 62 cm, szélessége a felsőbőség egynegyed része, bőven mérve 22 cm, hozzáadva 10 cm; ez pótlás az alsó bőséghez. Ez a pótlás mindig arányosan alkalmazkodik a többi mérethez. Az anyag ·félszélességét is jelzi a rajz; a

vállpánt teljes méretben, hogy a szabásnál való el- II) I Fehérnemű szabása és varrása. I I CJ I " I I . ",,100- ! 4 tesae ~--felsőbőség o;: 22 cm. I 1 1 I .I :5 so ~ o ~ , Q 0 />o ~ I ~I •. .e1 0-1 ~ :::::1 ",,1 ~I ~I 1 I 1 I I I I I I 1 1 I 1 I I ~ ~ 1 -- I!C:L, { .- éE-/ö-cm.-> "::---"anyag potlás ae alsó bőség tie» 1/2 seelessege 35 cm.·--~ 35. Vállpántos Sacher-Kovácsy: A női kézimunka ing szabásrajza. módszertana. (Leányísk.) 3 26 27 r----·--- . I I ,t.", gal/ér fief$~"" //::»: ." 11 I , I // /."/ I I I I :~ II ~ .••••• ,(5e I , I~ ld :::::: :J iJ 1<-- felsőbőség -t. I -c::. r--7cm.-> I I I I I~ I~ ~ •• E;I <.c: , 2 cm. o( .I>lOO •. f § t<) .~ .{; helyezése a maradék anyagon világosabb legyen. Alul az mg oldalainál 2 cm-t mérünk felfelé az oldalak

kerekítésére. 10 cm. -: K~ . ;.::? § 100. , I ~fiasítás •. ,. :" ,lOV 1:S I resee ---.,>t,------II 23 cm. I •••• I I I I I I I I I I I I I :::r, ~ Q •.• ~ ~ , I l;a V It::> Fe!sőbőség 1/4 resee () t<) II ~ CJ ti -c::. , CJ ~ -t ::::: CJ ol> I I I I I I I "fl I 10 berTágfsl lj tiajtásokra -e-scms l cm. ~ ) g> I~ I~ ~ I~ , .• I I I I I I I I , I I t l ~-----------------anyag I/i szelesseee 40 cm. I ~-- alsó bóség. 1/4 tesze ~7 , --~ , ~ ----~ enz. - 36. 1 Japán hálóing szabásrajza Anyag szetesseeener fele 70 cm. 37. Ingszoknya szabásrajza ~ Japán hálóing szabása. Mellénydísszel és gallérral Anyag 2·50 vagy 2·40 cm batisztsiffon vagy színes nansouc. Arány: 1 : 5 3* 29 28 A szabásrajz mértéke: a felső bőség egynegyed része 23 cm, hossza 120 cm, alsó bőség egynegyed része 37 cm, ujjbőség fele 23 cm, mellénydísz

mélysége 18 cm, mellénydísz szélességének fele 7 cm, gallér egész hossza 36 cm, gallér szélessége 6 cm, gallér hasításának hossza 10cm. A téglalap hosszát a hálóing válltói bokáig megállapított hossza adja, szélességét az anyag szélessége, mely amellékelt .(-----an~ag "l ~ 1/2 .s~élessége 35 r----------------------~~~5~-~;r5~~~~~ , « ~ 5~m. fiajtasO •• , ~:~~r=~""~~~;"~;;;;~f(~~1tl~ ~ u <::1 :CN~ 1""",, :, <.t:::: d -. o ~ o ~ , :, *~ + 8 ~------~--------~--------~~--~<.t:::: egynegyed része 22 cm. Hossza 56 cm Csípőméret hossza 24 cm V állhossz fele 16 cm. A befoglaló téglalap hossza az ingnadrág hossza 56 cm, szélessége az anyag szélessége, melyből 5-6 centiméteres részt leszámíthatunk a szabásnál, ha az anyagból szabjuk ki a vállpántokat és nem szalagpántokat .alkalmazunk (a rajzon bevonalazott rész). ti ::::: A szabásraj zon íeltün.CJ .CJ tetett

részeken alkal ----IIIIIIIii;;;;::::-----I,.~ mazzuk a megfelelő méI • t:l I~ o reteket; a csípőhosszI tll.C:: 10() ~ nál a bevágásba is heI~ lyezzünk szépen egyen~iiiiiiiiiiiiiiiiiiiil----", 1etesen elrendezett hajo I.C:: tásokat. A vállpántot csak az értelmesség célj ából raj zolj uk végleCsipőbőség 1/, resze 3 cm. ges helyére, a szabás- ~ ~ minta kivágásánál le- ~ ~ o vágjuk. Méret aránya: ::::: 1:8 l.g 1: 5. o 1-Női nadrág szabás<.t:::: la ~ ,~ -!::: <::1 <.t:::: :g I r---------------------~--------~~~ , I ~-<--- ~ Jv al.só bőség 32 cm - - -.--~~ 38. Női nadrág szabásrajza rajznal 80 cm, tehát a fele 40 cm. Méreteinknél nem szükséges az alsó bőséghez az anyag félszélessége, elegendő a felső bőséghez 14 centimétert hozzáadni. Amellényrész szabása a kis nyakkivágásig tart; a pontozott vonal csak jelzi, hogy az egyenes gallér a hozzávarrás után a mell ény felsőrészévei együtt

kihajtot képez. Alul 2 centimétert felmérünk az oldalak kerekítésére. Ingszoknya szabásrajza. Anyag: 1 m 15 cm színes nansouc, vagy batisztsiffon. A mellékelt rajz mértéke: Felsőbőség 88 cm, rajza. Anyag 1 m ba1 t tisztsiffon vagy színes nansouc. A .mellékelt szabásrajz mértéke: Derékbőség fele 34 cm. Csípőbőség negyede 22 cm. Hossza 42 cm Alsó --.;-~ bőség 32 cm. A be6 cm foglaló téglalapot a 39. Nyári kis nadrág szabásrajza nadrág oldalméretének (Az ingszoknya kiegészítő része.) hossza adja, hozzáadva a hátrész hosszabbításához szükséges 8 centimétert, mellékelt rajzon tehát 50 cm. Szélessége az anyag félszélessége 35 cm A lábszárhossz mérete a többi mérethez alkalmazkodik, körülbelül 9-10-12 cm. A derékbőséget a bevarrások és hátsó hajtások levonásával kell megkapnunk, rajzunkon a nadrág felrészénél 2 drb 2 cm-es bevarrással és hátul négy 5 cm-es hajtással értük el. A hajtások hátul középen

szembefordulnak és levarrva nincsenek. 31 30 A derékvonalat keskeny ferde pánttal körülszegjük, ezt jobbról rágépelve fonákjára borít juk és újból levarrjuk. A szabásrajz aránya: 1: 5. Nyári kis nadrág szabásrajza. A szabásrajz aránya 1: 5 Mértéke: Csípőbőség egynegyed része 2~ cm, hozzáadva 3 cm. Oldalhossz28 cm. Alsó bőség fele az oldalhossznál mérve 25 cm, hozzáadva 6 cm. Hátrészhosszabbítás 8 cm. Anyag 55 cm. Ugyanabból az anyagból, melyből az ingszoknya készült . Rajzolunk egy olyan téglalapot, melynek szélessége a csípőbőség egynegyed része, hozzáadva ez esetben 3 cm-t (4-szer 3 az egésznél). Minden méretnél annyi cm-t kell a bőséghez hozzáadni a csípőmérethez, amennyi szükséges, hogy az alsóbőség mérete az oldalhosszig rézsútosan meghúzva, kiadj a az alsóbőség felét. A téglalap hossza az oldalhossz mérete, hozzáadva 8 centimétert a hátrész meghosszabbításához és 12-14 centimétert a

lépéshez. Ezen a helyen, mint a rajzon a félives bevonalazott rész mutatja, mindkét részen dupla anyagot alkalmazunk Az előrészt fent nagyon keveset lekerekítjük, felül keskeny ferde pánttal visszaszegjüle s ide a bőségnél hosszabb keskeny batisztszalagot húzunk, vagy gombolható gumipánttal látjuk el. Alul ferde lévén az anyag, tűaj ourral szegjük. Felsőmagyarországi " himzések. Csallóköz, Pozsony vm. Felsőmagyarországi hímzés Népünkben ősi időtől kezdve megvan a hajlandóság arra, hogy lakását, szükségleti tárgyait díszítse; e vágyát leginkább öltözetének gazdag kézimunkájában juttatja kifejezésre. A magyar díszítő módnak legszebb, legértékesebb anyagát e népi es hímzéseken találjuk meg. A magyar föld díszítő elemei alapjában véve közösek, úgy a déli, mintaz alföldi vagy felvidéki lakosságnál. A kivitel módja változtat azonban a formákon. A finomabb kivitelű hímzés kecsesebb rajzot -is

kíván. Finomrajzú formák jellemzik a Csallóközben, valamint -Felsó-Magyarországon otthonos hímzéseket is. Jellegzetesen keskeny levélformái fogasoItak, csipkeszerűen fürészeltek Rózsái, tulipánjai, szív- és palmettaformái csodálatosan ötletesek és változatosak. Sűrű, lyukacsos hímzésű szegélyükkel csipkeszerüségre törekednek. Fehér, fehér-piros (Csallóköz), még gyakrabban sárgák ezek a hímzések (Felső-Magyarország). éhol ezüst- és aranyszállal 40. Minták gyüjtése a recemunkákhoz. 33 82 ••••~ •••••• ~~ •••III&InM1." -"U ••••• f~ ".•••,,~"" •.•~••••,~~ "•••""MÚ "~"""" ••••,~ ••••• C!. I-A••••• WlWtfi"" ••• """ ••."""" •••••ft~ ~.UM •• ---:" ••••• - •••••.• •.

""";,"" ••,•••• .• . l, I , w • ••••• . 1.: :. •• ~ ( ~ ,~. .•••••••••••••••••••••••• . " .• f 46. Recevarrás és lyukacsos varrás 43. Rece horgolt csipkével 41. Különbözö lyukacsos öltések. i!91·~S .• ~3.Jisu;$ Qj ••••.• ., ••••••••••••••••••• 1t". "",,,,,"1/11 /111/11I1 lU 11I11I1111I•• " ••• ,,, tn ,,,.,, •••• ,.,, •••• ,, •••••••••••• ,••••••••• ••• "1 1•••••••••••••••••••••• 1•••••••••••••••••••••••••• """"""""",,,,,,,,,, " ,,,,,,,,,,,,. •. .

,••".,•••••••",t••,••""",••"••,••""••••" "."~I •.,,, .,,·u~· ••••I••••••• 42. Lyukacsos varrás pikóval 47. Rece horgolt széllel 44. Rece lyukacsos szegéssel 45. Lyukacsos hímzés csipkével - ~"""~~b""tl 48. Fehérhímzés horgolt csipkével itll ••••• .••• II., ••• • 34 35 1 . l J) , ;"~l ~ 52. Ingszoknya !ig. Ingszoknya 50. Felső hímzésminta 51. Alsó hímzésminta 53. Terítőrészlet felsőmagyarországi hímzéssei. 36 37 56. Csík pozsonyi hímzésseI dolgoznak, ami állítólag még Mária Terézia pompázó korából való hagyomány, úgyszintén a hímzésnek tüllre való alkalmazása, mely csipkeszerű hatást kelt. Ilyen csipkeszerű hímzéseket leginkább a «fiketőkön» és a «keszkenyőkön» találunk, míg a fehér siffonon készült hímzés

eket szélesen és gazdagon alkalmazzák a női és férfi ingujjakon, nyakkendővégeken, nyakon, szoknya vagy kötény alján. o 5~. Japán hálóing 57. Motívumgyüjtés pozsonyi hímzéshez 55. Pozsonyi hímzésnél használt öltések 39 38 IV. OSZTÁLY Ingzubbony szabásrajza. Szabásrajz : Először általános, kisebbített rajzot készítünk, ügyelve a pontos kivitelre, a rajz tetszetős elhelyezésére, vonalak, pontok sorrendjére. A rajz elkészülte és begyakorlása után következik a saját méretükre és eredeti nagyságban készült szabásrajz. A mértékvételt bemutat juk egy növendéken A többiek .v 60. Gallér 59. Kézel6 a tanárnővel együtt (egyik a másiknak mérve.: segítve) egyszerre dolgoznak. A rajz elkészülte után selyempapírra átmásolják a szabást és kivágják Ezt a szövetre tűzve szabjuk utána úgy, hogy varrásokra, szegőkre, felhajtásra 2-5 stb. cm-t ráhagyunk Ha díszítés, hímzés van, úgy azt a

szabásnak megfelelően, a gallér, kézelő stb. természetes nagyságában terveztetjük MÉRTÉKVÉTEL I I I I :~ ~~~ ~~I- ~~ , ~c~~~:H , , I . I I I 1~ ~L- -,~~,~~~~~~LN~ ~~tiIF I I I I I I I , I I " I I C~ ~~~ , ~]~ :D ~~ I I I I [j I I T I I I I I I L I I I I I lll. 58. Ingzub,bony szabásrajza. Ji. : R~ ~~L~~ mellbőség 96 cm derékbőség 6t. « mellszélesség . 35 « mellbőség 50 « eleje hossza : t.o « mellmagasság . 35 « egész eleje hossza 5t. « oldal hossza 20 « hát hossza. 38 « hátszélesség . 3t. « nyakbőség. . 36 « csípőmagasság . 16 « csípőbőség 10t. « felsőkarbőség 36 « könyökbőség . 33 « csuklóbőség . 20 « felsőkar hossza . 22 « egész kar hossza. t.5 « MAGYARÁZAT. -;B~ ",,8 ,e J f----+----T~~.~--/-"""K ~I.~/ R j)1+-----+-----+--=-~- IE P U f~~--+----+---- 4G Ingzubbony. AB=Yzmb+ 3 = AC=BD=h h = AE=BF=Yz h h= AG=BH=Yz AE = B

1= H J = ny b = A K =C L = NYb 1. D 1 = 1/16 mb1/16 d b = M N = yz h .sz + 51 cm 38 « 19 « 95 « 6 « 7 « 2 17 « 1/6 o 1/6 = HL--3~~~----~~-------=W M 61. Ingzubbony N ujja. 40 N O= l/S mb +1= RS=SN KT=eeh-BI= TU = l/a L T KV=TU VW=AK= VX=mm-BI= ZZS= O P - ~. PP= B II. = . Ö·, ·N; : : : : : : : : : : : . ~·F·P;~:::::::::: y2 + II. Ill II. IV ~ cs b 3 = 1 65 23 55 « « « « « « « « Gallér. AB = AC = AE = CF= 23 .::::::::::::::::: 41 13 cm . . 48 . . . 7 . 29 4 ·8 25 15 « « « « Kézelő. A B = esk b =. AC=BD= 20 cm 8 hoz. Ha már ezeket mind eléggé betanítottuk, elkezdhetjük a varrást és az egyenes varrásra való tanítást. Ezért jó, ha először egy egyszerű kötényt varrnak és ha ezt már rendesen elkészítették; lehet pl. a ruha alj át gépen varrni « Ujja. A B = 2/3 f k b = . E C = l/a f k b 2 =. AD = l/a f k b 2 = . DF = E G = f k h = D H = Ej = e k h + + AJ=CK=Y2AD=

AL=HM=Y2AB= NO= PQ=ER= ST = P U = 1/3 PE QV= OW=OI+3= 24 14 14 22 117 . 7 . 12 : 2 2 1·5 A rajz átvitele a kézimunkára. + 2· ~: « « « « « . 05 17 « « A gépvarrás. A. polgári iskolai tanterv szerint, ahol a körülmények megengedik és kívánják, a tanulók a gépvarrásban is gyakorlandók E célból a polgári iskola IV. osztályának tanításanyaga keretében röviden ismertetjük a varrógép alkatrészeit és annak rendeltetését, valamint a gépen való varrást. Mint már említettük, a polgári leányiskola mindazt felöleli tanításanyagában, amit egy nőnek szerényebb igényű háztartási szükségleteinek fedezéséhez tudnia kell, ezért tehát helyes, hogy a gépen való varrást is felveszszük a tanítás anyagába, amint azt a t~nterv meg is kívánja. A gépen való varrást csak úgy taníthatjuk, ~a az osztály rendelkezésére áll legalább 3-4 gép Elsosorban tanítsuk meg a gép kezelését, mint kell a gépet szétszedni és

ismét összerakni, hogy kell a tűt helyesen betenni stb. Hogy kell a gépet olajozni, milyen időközben és milyen olajat használjunk ahhoz. . Tanítsuk meg, hogy kell a gépet egyenletesen hajtani és figyelmeztessük a tanítványokat a helyes kéztartásra is, a szálbefűzésre és orsózásra; hogy kell a szálat bővíteni és megszorítani és az öltések nagyságát szabályozni. . A fehérneműeket mindig kisebb öltéssol varrjuk, mint a felsőruhát. Az alsó szál mindig vékonyabb legyen, mint a felső Mondjuk meg, milye,n számú cérnákat használjunk az egyes anyagok- r Ha a meglévő rajzot másolópapírra átrajzoltuk, azt többszörös posztódarabra tesszük és sűrűn átszurkáljuk finom tűvel, melyet egész függélyesen tartunk. Ha a rajz már át van szúrva, a szövetre íérceljük, vagy pontosan megtűzzük, mégpedig úgy, hogyapapírnak az a része, amelyen átszúrtuk, a szövet felé legyen fordítva. A papírt és szövetet egymásra

illesszük úgy, hogy az átdörzsölésnél ne mozogj on, me t különben a rajz kétszeresen fog látszani a szöveten, Az átdörzsöléshez veszünk egy darab posztócsíkot, amit feszesen összecsavarunk és összekötünk, a vágott szélrészt márt juk be a porba. Van kék és fehér, e célra használható festékpor. A dörzsölés által a por a kis lyukakon át hull a szövetre és a rajzot pontosan visszaadja. Az átszúrt papírt a rajz teljes átdörzsölése után vesszük le a szövetről, ha pedig javításra volna szükség, pontosan visszatűzzük a rajzat. Amint a papírt a szövetről eltávolítjuk, lefújjuk a fölösleges festékport azokról a részekről, ahol több ment át, mint amennyi . szükséges volna Azután denaturált szesszel rögzítjük a rajzot Ennek meg kell száradnia, mielőtt a munkához fognánk. Bármely hímzendő nagyobb kézimunkát legszebben úgy készíthetünk el, ha azt keretbe feszítjük és az átdörzsölést azután tesszük

meg. Kaloiaszeqi írásos uarrottas. 1 t l > Akalotaszegi írásos varrottas a magyar nép kézimunkái között igen becses helyet foglal el. Trianon égbekiáltó igaztalanságának ez egyik legbeszédesebb bizonyítéka Kalotaszeg művészete A jelenleg oláh uralom alatt sínylődö Kolozs megyének Bánffyhunyad és Kolozsvár között elterülő részét nevezik Kalotaszegnek, kb. 32 színmagyar falut aSebes-Körös és a Kalotapatak völgyében Csodálatosan művészi érzékű, hagyományaihoz ragaszkodó, ős magyar nép ivadéka lakik itt a szomszédos vidékektél nehezen Sacher-Kovácsy : A női kézimunka módsz.ertana (Leányísk) 4 42 43 6ft. Irások 1 : 5 méretben. emek megjelölésével. Magyarország térképe a néphímzések terü 1eteí 62. . Ez elszigeteltségük következtéh k által elszigetelten. . ,: . d .kségjárható egye ., lé el foglalkozik, mm en szu ben a lakosság, mely Iöldmíve skod . A férfi ácsol fúr, farag, letéről .

kénytelen maga gondos o m ,< •••. ••••• l ( . 1 ~. . varrottashoz. 63. Motívumgyüjtés írasos • 65. Irás 1 : 5 méretben 4* 45 66. Kalotaszegi parasztasszony eredeti írása , 68: Párnahuzat írásos varrottassal. készíti a bútort, használati tárgyait. Az asszony fon, sző, varr, gondoskodik a család ruhaneműjérólv-S mily sok szeretet, ragyogó életöröm és a szépért való öntudatlan rajongás nyilvánul meg minden munkájukban! Nagy.müvészettel készül a faragott kis kapu, 67. Párna terve " 69. Szélesebb sinyórvarrás 70. Keskenyebb sinyórvarrás 46 a virágos festett bútor, a cifra sulykoló, az ékes kapatisztító. Sok szeretettel faragj a, festi a férfi házatáj a legapróbb holmij át is. De az asszonynép munkája sem marad a férfié mögött. 6 termeli és munkálja meg a kendert. Megfonja, megszövi, készíti akalotaszegi híres fodorvásznat, mely nevét felületének zsugorodottsága, finom

göröngyössége, vagyis fodrossága miatt kapta. Ez a vászon az anyaga a sokféle kendőnek, asztalterítőnek, lepedőnek, párnahejnak, melyek gyönyörű varrott díszítéseikkel oly gazdaggá s minden gazdagsága és díszessége mellett is oly választékosan elökelővé varázsolj ák- a kalotaszegi egyszerű földmivesnép otthonát. Varrotta saikat többféle módon készítik Közülük talán a 1egősibb és legnemesebb az írás után varrott. Irásosnak nevezik, mert a varrás 71. Párnahuzat szélének kidolgozása. mintáj át koromlébe mártott lúdtollal minden előzetes gondolkodás, próbálgatás vagy beosztás nélkül írják a vászonra. A főként növényi elemekből álló díszítmények ősrégi mint áit , melyeket anyáiktól és nagyanyáiktól tanultak, kívülről tudják és fejből rajzolják gyorsan és biztosan, olykor saját ízlésük szerint is változtatva rajta. Hasonlóan gazdag díszítményeket Európa egy népénél sem

találhátunk Az írást azután érdekes zsinórszerű láncöltéssel varrj ák ki, melyet sinyórvarrásnak neveznek. Ez öltés nek két fajtája ismeretes: egy keskenyebb és egy szélesebb. Igen - gyakran megtaláljuk ugyanazon a varráson mind a kétféle láncöltést. Nagyobb formák kitöltésénél előfordul a hurok nélküli laposhímzés is. Ha valamely darab a vászon szélességéből nem kerül ki, akkor a vásznat fogazatos varrással toldják össze; ezzel a varrással a toldást kiemelik és hangsúlyozzák. E hangsúlyozott toldások különösen szépen érvényesülnek ll. viseletüknél, ahol egyszersmind díszítésül is szolgálnak. Az írásos varrottasok 73. Motívumgyüjtés torockói varrotrégebben kizárólag vörös, fekete tashoz. vagy sötétkék színekhenkészültek. Újabban fehéreket is készítenek, de ezeknek mintái már , korántsem oly gazdagok, mint a régieké. Torockói írás után való varrottas. 72. Keskeny sinyórral készült

varrottas. Nagy-Magyarország büszkesége: Erdély népének bámulatos tehetsége, művészi érzéke, kézügyessége szolgáltatta nagyrészt népművészetünk legértékesebb anyagát. Az erdélyi asszony fejlett szépérzéke, . találékonysága, számtalan szebbnél-szebb kézimunkafajtát alkot; ezek nemesítő hatást gyakorolnak a női kézimunka- 49 48 divatra, megtanítanak bennünket csodálni és szeretni mindazt, amit magyar kéz alkotott. Egyik ilyen értékes, örökké szép fajtája a magyar néphí mzésnek a torockói írás után való varrottas. Torockó Torda-Aranyos vármegye egyik járása, székhelye Torockó község, mint Erdély többi részén. Lakóházaik régente fából készültek, mióta kétszer tűzvész pusztította el, kőházakat építenek. Lakásuk 75. Motívumgyüjtés belseje bámulatba ejti a népművészetet értékelő. szemlélőt Minden darab művészi; a bútor, cserépedények, szőttesek, varrottasok egyaránt. Ez

utóbbiak sok hasonlatosságot mutatnak a kalota- 74. Motívumgyüjtés torockói varrottashoz. mintegy 1500 lakossal, főleg bányászok. Fájdalom ma egész Erdélylyel együtt Románia magáénak nevezi; híres, sz ép varrottasait a külföld előtt román népművészetnek igyekszik feltüntetni. Torockó lakossága a história szerint, mintegy 400 évvel ezelőtt nemetajkú volt, ennek ma már nyomát sem találjuk, annyira ízig-vérig magyarok lettek már őseik is. Festői népviséletük még változatosabb, • :: :, .;! ::: 76. Rajz átvitele az anyagra 50 51 szegivel. Ezeket is két főcsoportba oszthatjuk Egyik csoport a szálán varrott, másik az írás után való varrottas. A szálán varrott a ke- vászonra. Legnagyobb részt közismert öltések ötletes, változatos alkalmazását ismerjük fel rajta. Lapos öltés vízszintesen, ferdén, függőlegesen öltve. Száröltéssal körülvéve vagy a nélkül Göböltés, 78. Párnahuzat torockói

hímzéssel 77. Torockói varrottas öltései resztöltésre emlékeztet, alkalmazkodik a vászon szövéséhez. Az írás után valót tollal, illetve koromba mártott lúdtollal elérajzolt minta szerint különböző öltéssei varrják ki ,a sajátkezűleg szőtt csipkeöltés ; vastag piros vagy kék pamutfonallal varrjak ki. Liliomos, makkos, kígyós a leggyakrabban előforduló díszítő elemekhez tartoznak. Áz egyes öltések kitalálójamaga ad nevet különleges öltéseinek Pl farkasfog, macskanyom stb 53 52 Kaloiászegi szálán vp.rrott Kalotaszeg a Körös völgyében festői szép vidéken fekszik, kb. 32 faluból áll, melynek központja: Bánffyhunyad. Lakossága egy; kis színtiszta magyar sziget a környező oláh tengerben, mely ; 80. Kalotaszegi szálán varrottas öltése el akarja nyelni ezt a kis szigetet, de nem bír vele. Népművészete kiforrott ízlésról és őskultúráról tanuskodik, mely minden munkaján meglátszik. Népe

megjelenésében előkelő nemes Ruházata az összes magyar népviseletek között legszínesebb, legművészibb. Háromféle varrottas van: 1. Az írás után varrott 2 A szálán 79. Párna kalotaszegi szálán varrottassal 81. Motivumgyüjtés tüllkivarráshoz 55 54 varrott. 3 A vagdalásos Anyaga a híres fodorvászon, ~ely~t maguk vetnek, fonnak és szőnek. Szín ei : fehér, fekete, piros es 82 . Öltésgyakorlat a tüllkivarrá.shoz kék. Varrottasaikat, ingváll, párnacsup, díszítésére használják. rúdravaló és lepedőszél, 83. Tüllterítő részlete. 57 Tüllterítő tervezése régi magyar motioumokkal. • Az erős szálú, finom hatású, könnyű, csipkeszerű tüll jól mosható s ezért a lakás díszítésére vagy ruhadíszül nagyon alkalmas. Magyarország némely vidékén (Erdély, Felvidék, Dunántúl) a népviseletnek nagyon szép kiegészítő része a tüllkivarrás. Technikája vidékenként különbözö, Készítik

ráhorgolással, láncöltés- .1 t 85. Motívumgyüjtés buzsáki hímzéshez st. Tüllkivarrás. szerűen, csipkeöltésseI, ollózással stp. A gyermek ízlés ére egyszerű finom fehérségénél, dekoratív hatású rajzánál fogva különösen nemesítőleg hat. · . r O , -i. . Buzsáki hímzés. A somogymegyei Buzsákról származik ez a szép színes, tömör hímzés. A női ingek, a párnahuzatole vannak vele díszítve Nyers vászonra gy apj ú- vagy pamutfonállal vannak hímezve. Motívumaik igen stilizáltak, kevés változattal. Legsűrűbben szerepel . ~ . • .~ 86. Buzsáki hímzés öltésének ismertetése (87-88 ábra színes melléklet.) a rózsa s le kemotívum. Színezésük: piros és kék, mely eg!enl~ arányban sz!epel, itt-ott kev~s zöld és sár~á~al ~e~ítve. Oltesek laposöltés, egyszerű és dupla láncöltés és tuzott oltes. 5 . saener-xovacsr : A női kézimunka módszertana. (Leán-yisk.) 59 58 Sárközi

főkötőhímzés. I A magyar nép asszonyának csodálatosan fejlett szépérzéke meglépő módon nyilvánul meg a sárközi főkötőhímzéseken, melyek bámulatos finomságukkal, díszítményeik gazdagságával, öltéseik változatosságával valóságos gyöngy-szemei népmüvéssetünknekA Sárköz Tolna m:egye délkeleti részén, a Duna és a Sárvíz között I ( J ! I • 89. Sárközi hímzés főbb díszítő elemei terül eL Lakosságának ősi, tiszta magyarságát a Duna és a Sárvíz nehezen járható, mocsaras és ingoványos vidékei óvták meg a szomszédos németajkú telepesek keveredésétől. A férfiak íőfoglalkozása régebben a halászat és állattenyésztés volt, szépségükről híres asszonyaik pedig fontak, szőttek, hímeztek. A lakossá újabban a Duna és a Sárvíz szabályozása kovetkeztében kitűnő szántóföldekhez jutott Ezeknek megművelése mindjobban elvonja az asszonyt ősi foglalatoskodásától s hímzéseivel manapság

már csak főkötőit díszíti. A sárközi női viselet káprázatosan színes, de mindamellett harmonikus "Tartózkodó és előkelő hatású kiegészítőj e ennek a fekete fátyoIra fehérrel hímzett főkötő. Kétféle formája 90. Motívumgyüjtés sárközi hímzéshez. 5* 60 61 93. Táska sárközi himzéssel 91. A sárközi hímzésnél használt öltések. • ismeretes, a régebbi, téglalapalakú szabott főkötő, mely az egész fejet befödte s az újabb parittyaalakú, mely csak a homlok feletti részt takarja. A hímzés megkezdése előtt keretre feszítik a lenge anyagot. A minta nagyobb formáit higított agyagba mártott cirokszállal papirosra rajzolják, A rajzot az áttetsző fátyol alá téve, arra átmásolják. Azután vékony fehér fonallal híme zik A nagyobb formákat a rajz szerint, a kisebbeket fejböl. Öltés eik változatosságával különösen régebbi hímzéseiket tették elevenné Főkötőiken egész sorát találhat juk a

lánco, hurok-, kereszt- és laposöltések különhöző változatainak. Elvétve színes főkötőket is készítenek, ezek azonban a fehérhímzésűeknek harmóniáj ával és választékos hatás ával nem vetekedhetnek. A díszítő elemek nevei: 1. Színes rózsa 2 Kerek rózsa bütyökkel. 3 és 4 Metéléses rózsák 5 Kacskaringós 6 Tulipános pávaszemes rózsa. 7 Mákfej 8 Kerek O betűk 9 Bütyök 10 Makk kötú. 11 Tulipános 12 Gránátalmás 13 Inazás 14 Kiskutyás 15. Rózsalevél és bimbó 16 Csigás 17 Tulipános Mezőkövesdi 92. Sárközi hímzés kidolgozása hímzés. A mezőkövesdi népviselet egyike a legszebb, legszínesebb népviseleteknek. A férfi ruhákon a bő ingujj s úgy a férfi- mint a női viseletnél a kötény van gazdagon hímzéssel díszítve. Fehér vagy fekete alapra gyapjú-, pamut- vagy selyemfonállal (szűcs- • 62 63 selyem) vannak hímezve. Az utóbbit sajnos már nem csinálják, helyette műselymet használnak, ami

bizony nem szép s igen hamar tönkremegy. Az öltések : laposöltés, nyolcas öltés és száröltés. Vannak egyszínű pirosak, ezek régebbiek, az újabbak igen színesek. Motívumaik virágmotívumok, melyek színben és formában igen változatosak. A csomózás vagy bogozás. A csomozas va y népiesen bogozás eredetét az első szovoszékeknél kell keresnünk. A szövött anyag befejezésénél mint rojtot alkalmazták. Akkoriban még csak egyszerű bogba kötötték a szálakat, csak később keletkeztek a különböző fogású csomók és minták. Az ókor népei közül az asszírok, Európa népei kőzül a spanyol és olasz nép karolta fel e munkát. Hazánk különböző vidékén is ismerték és most is űzik a rojtozást meg bogozást. A nép- 94. Mezőkövesdi motívumok, i 95. Mezőkövesdi hímzésnél használt öltés ek (96 ábra színes melléklet) 97. Hurok, láncszemes és lapos csomók -Hullámos bogak 98. Hullámos bogak Egyszerű fonatos

Rózsacsomó Levélfonat • 65 6 99. Minták a tarsolyokhoz 101. Sorkezdések és minták az alapismeretek elsajátítására viseletek díszítésére használják. Az iskolai tanítás az alapismeretek elsaj átításán kívül, gyakorlati tárgyak készítésére képesítik a tanulót. Cifraszűr. A szűr a magyar nép legősibb viselete, kizárólag férfiak hordják. Hazánk különböző vidékein viselik, úgymint az Alföldön, Dunántúlon, Heves, Borsod és Gömör megyékben. Sajnos, már többet nem készítik. Vastag posztóból, úgynevezett szűrposztóból készültek, hímzéssel gazdagon díszítve. A hímzéshez harasztot (ber- 100. Kézitáska csomózással 102. Szűrhimzésnél használt öltések 66 67 a népies változatban az alapanyag, fonalak és színek is változtak. A ~hasonlóság azonban sok helyen" feltűnő, leülönösen a színes székely hímzéseknél. " A renaissance korban - bár az olasz műveltség átvételét

nemzeti érzésű Iőuraink idegenkedéssel fogadták - a lakás és öltözködés fényűzését szívesen átvették. A bútorok - sz ékek is többnyire nehéz tölgyfából készültek, -ezekre gazdagon hímezett 103. Motívumgyüjtés szűrhímzéshez. linert) használtak. Öltéseik : nagyon gazdagok és változatosak, az ismertebbek a laposöltés, száröltés; egyes formák hangsúlyozásánál láncöltést is alkalmaztak. Színezés : a pirosnak különböző változata, barna, kék, viola, sárga, világos és sötétzöld. Vannak egy színnel, pl. kékkel vagy feketével hímzettek is Motívumaik : rózsa, szegfű, tulipán, bimbók és levelek. Úrihímzés. A magyar úrihímzés a hímzőművészet egyik leggazdagabb és legváltozatosabb fajtája. Keletkezése sok száz esztendöre vezethető vissza és mindenkor erősen befolyásolta a vidékenkénti népies hímzéseket. A középkor hímzése inkább az anyag szövését követő számlált szálon alkalmazott

díszöltéseket kedvelte és ilyen módon díszített területeket alkot. Mátyás király idej ében úgy a lakás, minta ruházatban olaszos befolyás érvényesül; ebben az időben a fényűző főúri udvartartások berendelték a jobbágyleányokat munkára, ezekkel hímeztették a főúri használatra szánt szebbnél-szebb díszes kézimunkákat. Természetes, hogy ily módon a falvakba is eljutottak ugyanazok a motívumok és öltések, de 104. Szűrhírnzéssel készült kabátka (105-107. ábra színes meltéklet.) vánkosok kerültek. Úgy a férfi, mint a női ruházat roskadozott a súlyos aranyhímzésektől, aranysodrony-, gyöngy-, kalárissal díszítve. Igy természetesen a hímzéstechnika óriási fejlődést mutatott, A sokszor renaissanceos elgondolású, de mindig magyaros díszítést laposhímzéssel, zsinóröltéssei varrták ki; a motivumok kitöltését a régebbi számolt szálon készült hímző öltés ek alapj án változatos, szebbnél-szebb

öltésekkel készítették. Az alapanyag többnyire tiszta hernyóselyemből készült, de használtak lehelletfinomságú nyerss.zínű házivásznat is. A fonál azonban mindig selyem, a színezés nagyon változatos, de sohasem tarka és kiválóan finom színérzékről tanuskodik. Az öltések sokfélesége vidékenként 68 változik; másokat találunk a felvidéki, másokat a erdélyi úrihímzéseken ; motívumban, színezésben szintén eltérnek egymástol. Ágylepedő, párnák, ágy takarók, mind gazdagon vannak díszítve hímzéssel. A protestantizmus elterjedésével gyönyörű példányai készülnek az Ürasztal-terítők-, keresztelőkendők-, fejkötőknek. Jellemző az úrihímzés kivitelére a nagy művészi érzékre valló tökéletes vonalvezetés. A gazdag és színes hímzett munkáknak gyakran mintegy kiegészítő része az aranycsipkedíszítés. A régi magyar úrihímzés öltéseinek változatossága és gazdagsága miatt hímzéstanulmányi

célra nagyon alkalmas. A polgári iskolában legfeljebb a IV osztályban taníthatjuk Itt is a leegyszerűsített formában, aranyat csak kevés helyen, könnyebb öltésekben alkalmazva Polgári iskolai növendékeink átlagának otthona valószínűleg nem áll azon a szinten, hogy túlzott luxussal kivitelezett munkákat készíttessünk velük, de ügyesebb növendékekkel, vagy egy átlagosan ügyes osztállyal készíttethetünk úrihímzést éppen a változatos öltések elsajátítása érdekében és későbbi kereseti, vagy a munkának eladási lehetőségére számítva. Az iskola:i úrihímzés készülhet gyári nyersselyem anyagon, mulinéval kivarrva, vagy az újabban kipróbáltan színtartó, változatos színárnyalatokban forgalomba , , hozott műselyem filoflosz-selyemmel, sodrott mosó-aranyfonállal. A motívumokat kitöltő öltések nem számolt szálon, de mértani pontossággal, előrajzolás után készülhetnek. r- iUUfl . . : ,,;11 ••••

UU" "1!i"It R4Rd!!!"!!!; . HO:1!i ••• , ", &:!!!:!:!!!W!!!!!$h , t. ML -ft "je" . •• , •••••••• "". , •••••• ••-••••••••• 87. Párna 4< - ,. buzsáki! hímzésseI. " 88. Eredeti buzsáki hímzés. • - " ••••••••• •••• 96. Párna mezökövesdi hímzéssel TARTALOM. 1. osztály Horgolás Mellényke horgolása Horgolt teritő Oldal 4 7 1. osztály Kötés Mosdókesztyü . A kötésről általában . Sapka . Keresztöltés . A száröltésról általában . A láncöltésról általában 106. Párna úrihímzésseI II. osztály Varrás, 1. Az előöltés .2 Vissza· vagy hátraöltés 3. Tüzőöltés 4. Szegőöltés 5. Csavaröltés 6. 1) francia vagy kettős varrás 7. Athaj tott vagy lehaj tott varrás 8. Lyukas szegés 9. Gomblyuk fehérnemüekre 10. Gomblyuk felsőruhára " 11.

Gombfelvarrás 12. Szalag felvarrása fehérnemüekre 9 9 10 11 12 15 18 18 19 19 1.9 19 19 20 21 21 21. 21 Fehérhímzés. 1. Hurkolás 2 Lyukhimzés 3 Ponthímzés l• Egyszerű levél 5 Levél • középen érrel. 6 Az árnyékolt lyuk ? A betű hímzés . 21 Ill. osztály Fehérnemű szabása és varrása Szabásraj zkészítés " 24 Felsőmagyarországi 30 hímzések IV. osztály Ingzubbony szabásrajza Gépvarrás A rajz átvitele a kézimunkára Kalotaszegi írásos varrottas Torockói írás után való varrottas. Kalotaszegi szálán varrott . Tüllkivarrás Buzsáki hímzés . Sárközi jőkötőhímzés Mezőkövesdi hímzés A csomózás vagy bogosás Cijraszűr Urihímzés. 107: Rojtos kendő színes hímzéssel. 41 H 4? 52 56 56 58 61 63 65 66 70 71 KÉP Oldal E K. I. osztály Oldal 4 1. Ábra a horgolt mellénykéhez 2. Horgolt mellényke 3. A horgolt mellényke körülszegése 1•• Ábra a horgolt mellénykéhez . 5. Horgolt

kosárkendő 6. Horgolt terítő 7. Pamutcserj e és termése 8. Mosdókesztyü 9. Sapka 10. Keresztöltés (Terv) 11. Terítőrészlet keresztöltésseI 12. Száröltés 13. Terítő száröltéssei . 14. Teritő száröltésseI 15. Láncöltés 16. Kosárterítő láncöltésseI 5 5 6 8 9 9 -58. Ingzubbony szabásrajza 59-60. Kezelő, gallér . 61. Ingzubbony ujja 11 12 13 13 14 14 15 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 16 17 1.7 17 17 18 18 19 20 22 ·22 22 23 73. 74. 75. 76. 77, 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. osztály. Vállpántos ing szabásrajza Japán hálóing szabásrajza . Ingszoknya szabásrajza . Női nadrág szabásraj za Nyári kis nadrág szabásrajza Minták gyüjtése a recemunkákhoz . Különböző lyukacsos öltések . Lyukacsos varrás pikóval. Rece horgolt csipkével . lot. Rece lyukacsos szegessel 45. Lyukacsos hímzés csipkével 46. Rece- és lyukacsos varrás . 47. Rece horgolt széllel 48. Fehérhímzés horgolt

csipkével 49: Ingszoknya 50. Felső himzésminta 51. Alsó hímzésminta . 52. Ingszoknya 53. Terítőrészlet felsőmagyarországi ntmzéssel o" 25 26 27 o •• 0.0 0.0 pozsonyi hímzéshez . . . 0.0 ••.••• 36 36 37 37 IV. osztály 10 II. osztály Előöltés. Vissza- v hátraöltés Tüzőöltés Szegőöltés Csavaröltés Lyukas szegés 23. Gomblyukvarrás , , 24. Áthaj tott vagy lehaj tott varrás 25. Francia varrás l 26. Francia varras Il 27. Fésütartó 28. Kötény 29. Kötény 30. Foltozás 31. Terv fehérhímzéshez 32. Fehérhímzés öltések 33. Motívumgyüjtés lyukacsos hímzéshez 34. Terítő fehérhímzésseI 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 57. Motívumgyüjtés 5 17-22. m. St. Japán hálóing " 55. Pozsonyi hímzésnél használt öltések 56. Csik pozsonyi hímzéssel . , 28 29 31 32 32 32 32 32 33 33 33 3t. 3t. 3t. 35 35 89. 90. 91. 92. 93. %. 95. ~6. 97. 98, 99. 100. 101. 102. 103. 104.

105. 106. 107. . Magyarorsz~e- ~ér,k~pe a néphímzések területei~el~ "megielöiésé~~i Motivumgyüjtés Irasos varrottáshoz . Irások 1 : 5 méretben . Irás 1 : 5 méretben . " Kalotaszegi parasztasszony eredeti írása . , . Párna terve . Párnahuzat irásos varrottassal Szélesebb sinyórvarrás . Keskenyebb sinyórvarrás. . Párnahuzat szélének kidolgozása Keskeny sinyórral készült varrottas Motívumgyüjtés torockói varrottashoz . Motívumgyüjtés torockói varrottáshoz . , Motívumgyüj tés . " Rajz átvitele az anyagra . Torockói varrottas öltései . , Párnahuzat torockói himzéssel . Párna kalotaszegi szálán varrottassal Kalotaszegi szálán varrottas öltése ~otívumgyüjtés tüllkivarráshoz. . Oltésgyakorlat a tüllkivarráshoz . Tüllterítő részlete. ." . Tüllterítő tervezése régi magyar motívumokkal. . . Motívumgyüjtés buzsáki hímzéshez . Buzsáki hímzés öltéseinek ismertetése

. Párna buzsáki himzéssel. (Színes lap) Eredeti buzsáki hímzés. (Színes lap) Sárközi himzés főbb díszítő elemei . Motívumgyüjtés sárközi hímzéshez A sárközi hímzésnél használt öltések Sárközi hímzés kidolgozása Táska sárközi himzéssel Mezőkövesdi motívumok. . Mezőkövesdi hímzésnél használt öltések . Párna mezőkövesdi hímzésseI. (Színes lap) Hurok, láncszemes és lapos, Hullámos bog . Hullámos bog. Egyszerü fonatos Rózsacsomó Levélfonat . Minták a tarsolyokhoz. . Kézitáska csomózással . Sorkezdések és minták az alapismeretek elsajátítására. . Szürhímzésnél használt öltések Motívumgyüj tés szürhímzéshez . Szürhímzéssel készült kabátka . Terítő úrihímzéssel. (Színes lap) Pá~na úrihimzéssel. (Színes lap) Rejtos kendő színes hímzéssel. (Színes lap) 38 39 39 t.2 42 43, 43 44 44 1,5 1.5 45 46 46 47 1,8 49 49 50 51 52 53 53 54. 55 56 57 57 58 59 60 60 61 62 62 63 63 64 64

65 65 66 67