Vallás | Iszlám » Az iszlám vallás

Az iszlám vallás Az egyistenhitet valló világvallások közül a legfiatalabb az iszlám vallás. Je- lentése: „ Isten iránti odaadás, megnyugvás akaratában ” . Alapítója Mohamed, aki önmagát Isten prófétájának vallotta. A vallás hívőit moszlimoknak, mohamedá- noknak nevezik (A mohamedán az iszlám vallás híveinek nyugati elnevezése. Az érintettek ezt az elnevezést elutasítják, mert szerintük az iszlám nézeteket Moha- med nem maga alkotta, hanem csak megújította, helyesebb tehát a „ muszlim” , vagy a „ moszlim” megnevezés.) Mohamed élete legendákkal és csodás történetekkel teli. 570-ben született Mekkában Családja szűkös anyagi körülmények között élt, ezért már gyermek-korában dolgoznia kellett. Tevehajcsár volt egy gazdag kereskedőcsaládnál, gaz- dája halála után elvette feleségül annak a nála 15 évvel idősebb özvegyét. Így gaz- dag emberré vált Felkeltette érdeklődését a Tóra (a zsidók szent

könyve), és a Szentírás. 40 é vesen egy barlangba vonult, hogy meditációval és böjttel nevelje magát. A barlangban látomása volt: Gábriel angyal felszólította, hogy memorizálja az általa selyemkendőn megmutatott Koránt (Mohamed egyébként analfabéta volt csoda). A barlangból kilépve felesége is megerősítette, hogy kinyilatkoztatás- ban részesült, prófétává lett. Prófétasága első 12 évében csak családja hitt neki, ő azonban továbbra is küzdött a pogányság szellemisége ellen. Felesége halála után működését Mediná- ba helyezte át Kru 622-ben. Ez a dátum a mohamedán időszámítás kezdete(Ezt hívják Hedzsránakmenekülés, mivel Mohamed elmenekült Mekkából, mert senki sem hitt neki). Medinai tartózkodása idején a k aravánok megsarcolásával (illetéktelen vám szedésével) még jobban meggazdagodott. 627-ben a Dzsihád, az iszlám szent há- ború során visszafoglalta (meghódította) Mekkát (az ebben a háborúban

elesette-ket a túlvilágon jutalom várta). Látványos sikere a t öbbi arab törzset is az iszlám hit felvételére késztette Mohamed nemcsak vallásalapító, hanem törvényhozó, bíró, hadvezér és az adók kivetője is volt. Tekintélye erősödött, mert a világi hívságok közül csak a nők, az ételek és az illatszerek élvezetét tartotta fenn magának. 632-ben távozott a hetedik mennyország legfelsőbb helyére (Ez magyarul annyit jelent, hogy meghalt, de a mohamedánok így mondják). Az iszlám a zsidó és a keresztény vallás tökéletesítésének vallja magát. Monoteista vallás (egyistenhitű, azt követeli, hogy az ember feltétel nélkül fogad-ja el a világ abszolút ura, Allah akaratát). A hittételek és a vallási kötelezettségek igen szigorúak 5 pillérük: 1. hitvallás: „ Nincs más Isten Allahon kívül és Mohamed az ő prófétája” Korán 2. imádkozás: naponta ötször, az elhangzó felszólításra (müezzin) leborulva,

rituális tisztaságban (mosakodás), Mekka felé fordulva. 3. alamizsna–osztás: ez már szinte előírásos adóvá fejlődött 4. böjtölés: Ramadán hónapban 30 napig, napkeltétől napnyugtáig 5. zarándoklat Mekkába: az életben minimum egyszer(A Kába kövét kell felkeresni és megcsókolni. Ez Mekka nagymeterén található, az iszlám legszentebb kulkocka alakra faragott csetjének tikus helye. /Kába köve: fekete meteorit./ Az iszlám szent könyve a Korán, Mohamed kinyilatkoztatásainak gyűjtemé-nye. Hosszúság szerint 114 szúrára (fejezetre) oszlik. A muzulmánok 90 % -a szunnita, 10 % - siíta (a siíták Ali prófétától származtatják magukat). Az iszlám híveinek összlétszáma 700 millió és 1 milliárd közé esik. Épületek: – dzsámi  – minaret  (iszlám istentisztelet céljára szolgáló fedett épületek) – mecset  – türbe (sír) Az iszlám ma a K özel–Keleten, Észak–Afrikában, Pakisztánban, Irakban,

Iránban, Indonéziában és a FÁK egyes közép–ázsiai köztársaságaiban uralkodó vallás