Művészet | Művészettörténet » Bergendi Rita - A Középkor művészete

Alapadatok

Év, oldalszám:2011, 78 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:67

Feltöltve:2018. március 03.

Méret:3 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 molnarannamari70 2018. április 24.
  Nagyon jó anyagok, hatalmas segítség a tanításban! KöszönömOK

Tartalmi kivonat

A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az ókor végével, a Nyugat-Római Birodalom bukásával egy új szakaszba érkezett a történelem, de vele a művészet és a kultúra is átalakult, formálódott, fejlődött. Felhasználva az ókori "találmányokat", jellegzetes elemeket, megoldásokat a művészeti ágak is új korszakba léptek. Megőrizve a múlt vívmányait igen sok újítást is sikerült hozniuk Több és másféle tartalommal rendelkezik a művészet a középkori időkben. A vallás maradválik a legjelentősebb művészetirányítóvá, annak a jegyében születik szinte az összes alkotás Jellemzően az építészet kapott hangsúlyt és a többi művészeti ág ennek lett alárendeltje, kiegészítője. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM MI IS AZ A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET? A középkori művészet alatt Európa i. sz 476-tól kb 1500-ig terjedő időszakának művészetét értjük. Az Európán kívüli területeknek (India, Kína,

Japán, Amerika) is megvolt a maga középkora, de ezeket az Európa-centrikus szakirodalom külön tárgyalja. A középkori művészet gyűjtőfogalma alá tartozik: - a népvándorláskor, - a Karoling-kor művészete, - a romanikus előtti időszak művészete (preromanikus) - a romanika - a gótika stílusáramlatai, - a reneszánsz művészet kezdete. A korban virágzó Bizánci Birodalom és az iszlám vallás által meghódított területek szintén sokszor kívül esnek a középkori művészet tárgyalásán, de igen sok hatással voltak az európai művészetre, ezért mindenképpen kell szót ejteni róluk. A középkori művészet sokkal szervesebb egység, az ókori művészetnek is szerves folytatása. Csak a leletek, emlékek alapos vizsgálata után lehet tagolni, így kiderül: a romanika és a gótika egyes területeken gyakran kortársak. Ahogy kortársak lehetnek az Európával szoros kapcsolatban lévő területek (Bizánc, az ekkor mórok uralma

alatt lévő Ibériai-félsziget). Az ókori kultúra azonban nem veszett el, tovább élt. A középkor kezdetén a katolikus egyház a megtérő népeknek a hittel és a szentségekkel együtt átadta az ókor megmentett és megkeresztelt kultúráját is. A germánok, frankok, szlávok saját kultúrájuk kialakításakor magukba szívták a katolikus műveltség - és vele az ókori műveltség apró darabajit - formáit, témáit, ábrázolási típusait, és saját földrajzi adottságaik közepette, saját hagyományaikba beépítve építették, festették, faragták a középkor alkotásait. ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET A Római birodalom utolsó századait a külső barbár támadások jellemezték, a belső hatalmi vetélkedések mellett. A politikai és gazdasági válság egyre mélyült, és a birodalom a szétesés határára sodródott. Ezekben a vészterhes időkben jelent meg az új vallás, melynek eszmevilága ellentétes az ókori görög és római, földi

örömöket hirdető vallásával. Ez az új vallás egy szebb élet reményét adta, és méltó büntetést ígért a bűnösöknek. A keresztény kifejezés a latin christianus szóból ered, és Krisztus-követőt jelent. Eleinte a vallás követőit üldözték, mert nem hajtottak fejet a császárszobrok előtt. Az üldöztetések alatt nem lehetett nyilvános istentiszteleteket tartani, és így a hívők titkos helyeken gyűltek össze, melyek legtöbbször a föld alatt helyezkedtek el. Ezek a katakombák egyszerű felépítésűek voltak, sok kilométernyi távolságban helyezkedtek el folyosók, melyek teremmé szélesedtek. Ide temetkeztek és ide gyűltek össze imádkozni A keresztény vallást Constantinus császár ideje alatt először szabadon lehetett gyakorolni, majd a Római Birodalom államvallása lett 313-ban. Igyekezett újra egyesíteni a birodalmat, új székhelye pedig Konstantinápoly lett. Halála után azonban a belső harcok miatt a birodalom két

részre szakadt. A Kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény, a Kelet-Római Birodalom területén bizánci néven ismeretes. A VI. századtól kezdve alakultak az első szerzetesrendek, amelyek a hitterjesztésen túl az új kultúrát is meghonosították. Az Egyház részben továbbfejlesztette az antik római hagyatékot (Római Egyház), részben az ideológiájával ellenkező római irodalom, tudomány és művészet tudatos pusztítására törekedett. Így merültek feledésbe a Reneszánsz korig az antik görög és római kultúra remekei. A Római Egyház átvette a megtérített népek kultúrájának egyes elemeit is, de ezeket átformálta. • Az ókeresztény építészet Nem alakulhatott ki keresztény építészet az korai időkben. Az első gyűléseket magánházakban tartották a legnagyobb titokban. A katakombák voltak azok a föld alatti, több emelet mély lépcsőkkel tagolt folyosóhálózatok,

temetkezési helyekkel, ahová temetkezhettek a családok, mivel törvényben foglaltak szerint, csak a városfalon kívül és saját földterületen lehetett temetkezni. Miután Constantinus ideje alatt engedélyezett vallássá vált, megindultak a nagyobb építkezések. A korábbi korokhoz képest, itt a templom nem csupán a kegyszobor őrzési helyeként szolgált. Itt az istentisztelet a hívők előtt zajlik, akik cselekvő részesei ennek Vagyis az új templomoknak nagy tömegeket kellett befogadniuk, tágas és fedett térrel rendelkezniük. A temetők felett kialakított imaházakon és temetőkápolnákon kívül, a római kereskedőcsarnok épülettípusát, a bazilikát használják templomépületnek. A bazilika felépítése az ókori görög és római építészet hagyományos építészeti elemeinek felhasználásával történt, melynek elemei: fal, pillér, oszlop, gerenda, ív, félkupola, kereszt-, dongaboltozat. Az ókeresztény bazilika három fő részre

tagolható: - Átrium: nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög keresztelőkúttal a közepén. Innen lehetett a hosszházba jutni alaprajzú tér, néha - Hosszház: hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett. A főhajót oszlopsorok választották el a mellékhajóktól, és félköríves ablakok világítják meg. A tetőszerkezet fából készült Sokszor fedték el a padlást fakazettás mennyezettel. Gyakran bővítették az épületet kereszthajóval - Szentély (apszis): hosszház végében kialakított félkör alakú fülke, itt állt az oltárasztal és a négy oszlopon nyugvó díszmennyezet (ciboriumoltár). 1. ábra A keresztény bazilika alaprajza (1 átriumos előudvar 2 keresztelő kút 3 külső előcsarnok 4. belső előcsarnok 5 főhajó 6 mellékhajók 7 diadalív 8 keresztház 9 apszis, presbyterium, 10. cathedra 11 korlát, templomfal, 12 olvasóállvány 13 oltár, felette a ciborium (baldachinos

oltársátor), 14. oldalkarzat (emporium) a nőknek) Az első templomok még torony nélkül készültek, a VI. századtól négyszög vagy kör alaprajzú harangtornyokat (campanile) építettek a templomok mellé. A külső homlokzatot a IV századtól kezdve szerény kiképzésű lizénák (falpillérek) tagolták. A bazilika belső kiképzése gazdagabb volt, mint a külső megjelenése. Az 549-ben felszentelt Sant Apollinare in Classe Ravenna egyik legszebb bazilikája. 2. ábra Sant Apollinare in Classe A bazilikán kívül jellegzetes épületek a centrális elrendezésű keresztelőkápolnák, illetve a díszes síremlékként szolgáló mauzóleumok. A korai keresztény építészet formaalakítása és részletkiképzése művészi színvonal tekintetében elmarad a római építészet mögött. A tömör felületeket gazdag mozaikdíszítéssel ellensúlyozzák. • Az ókeresztény szobrászat Alárendelt szerepet játszik, előtérbe kerültek a kisplasztikák,

domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Jellegzetessé vált az úgynevezett temetkezési szobrászat. A szarkofágokba való temetkezéssel római hagyományokat követtek, ahogy azoknak a megformálásában is. Többnyire kertábrázolás, szőlőmotívumok kerültek rá díszítésként, majd imádkozó nőalakok, vagy a Biblia egyes jelenetei. A túlzsúfoltság jellemző ezekre a szarkofágokra A III. századtól két fő ábrázolási típus terjedt el: - a paradicsom szarkofág: Felületét a Jó Pásztor alakja osztja ketté függőleges irányban, tőle jobbra és balra Ó- és Újszövetségi jelenetek (Ádám és Éva története, Noé a bárkában, Jónás története, Dániel az oroszlánok barlangjában) láthatók. - a dogmatikus szarkofág: Ó- és Újszövetségi jeleneteket ábrázolnak Gyakori a győzhetetlen kereszt ábrázolása. (Ez eredetileg a római légionáriusok győzelmi jele volt.) Az önálló szobor igen ritka volt, a

bálványimádási tilalom miatt nem igen jellemző a szobrászatra. 3. ábra Jó pásztor - szobor • Az ókeresztény festészet Két főbb időszakra bonthatjuk: katakombafestészet és mozaikfestészet. A katakombafestészetnél a temetkezési helyek díszítése a pogány világból ered. (Pl: etruszk városok tarquinia sírfestményei.) A díszítőelemek, motívumok a római hagyományokat követték: növényi ornamentika, madár, virágcsokor jelent meg az ábrázolásokon, de kialakultak jellegzetes keresztény jelképek is, mint a hal, a bárány, szőlőtőke. Megjelentek a jó pásztor-ábrázolások, imádkozó alakok. A mozaikfestészet a templomépítészettel párhuzamosabban alakult ki. A templomok padlózatát és falait vallásos témájú, díszes, többnyire arany hátterű mozaikokkal díszítették, ahol az arany a mennyországot jelképezte, a ragyogó díszítés az egyház hatalmát testesítette meg. Kedvelt témák voltak a trónon ülő Krisztus, Szűz

Mária, a keresztre feszítés, szentek és apostolok cselekedetei. Római hagyományra utal, hogy az alakokat római viseletben, plasztikusan ábrázolták. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Milyen részekre osztható az ókeresztény templom?

Milyen épületeket emelhettek még a templom köré? Mi jellemezte a szobrászatot? Milyen típusú szobrászatot különböztethetünk meg?

Mi a festészet két ága? Mi jellemzi ezeket? Megoldás Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Constantinus császár, 313-ban. Székhelye Konstantinápolyban volt Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? katakombák: föld alatti temetkezési és istentiszteleti hely a keresztényüldözések korában Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Bazilika, a római kereskedőcsarnok épülettípusát alkalmazták Milyen részekre osztható az ókeresztény templom? A

bazilika három fő részre tagolható: Átrium (nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög alaprajzú tér), Hosszház (hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett), Szentély (apszis; hosszház végében kialakított félkör alakú fülke) Milyen épületeket emelhettek még a templom köré? Harangtornyok, keresztelőkápolnák, mauzóleumok épületeit Mi jellemezte a szobrászatot? Alárendelt szerepű, előtérbe kerültek a kisplasztikák, domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Az önálló szobor igen ritka volt Milyen szarkofágokat különböztethetünk meg az ábrázolás alapján? a paradicsom szarkofág és a dogmatikus szarkofág Mi a festészet két ága a korszakban? Mi a különbség köztük? A katakombafestészet (a temetkezési helyek díszítése) és a mozaikfestészet (templomok padlózatát és falait díszítették). BIZÁNCI MŰVÉSZET A korai középkorban Európa

leggazdagabb és a legszervezettebb állama Bizánc volt. Hatalmának fénykora Justinianus császár (527-565) uralma idején volt. Bizánc, a hajdani Római Birodalom keleti részén konzerválta a császárságot és fejlesztette mindazt, amit az antik Rómától örökölt, sőt tovább is fejlesztette. Az V században a Balkán-félszigetet, Kis-Ázsiát, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot is magában foglalta. Fokozatosan kialakult a bizánci hűbéri társadalom is. Justinianus császár halála után azonban a birodalom meggyengült és lassan felbomlott; a művészet virágzott tovább. Olyan művészeti alkotások születtek Justinianus idején, melyek hatással voltak a nyugati világra. Nagyszabású építkezések folytán gyönyörű paloták, templomok, vízvezetékek, lóversenypályák születtek, mely Rómát idézte. A keleti kereszténységnek az úgynevezett görögkeleti vagy ortodox egyháznak a császár volt a feje (pápa császárok). Mivel zsarnok

módjára viselkedtek, a nép gyakran fellázadt ellenük A VIII. században vallási-politikai viták és háborúskodások folytak a képrombolók és a képtisztelők között. Ezek a kép (ikon = képmás) lényegének felfogásbeli különbségét tükrözik. A makedón dinasztia alatt újabb virágzás jellemzi Bizáncot. Ezután ismét hanyatlásnak indult Háborúk, feudális anarchia, a keresztesek átvonulása következett. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, s ezzel megszűnt a bizánci állam. • A bizánci építészet A kor alapvető építészeti feladata a templom és kolostorépítészet volt. Sajnos a török hódoltság alatt a bizánci császárság korának palotái, magánházai és mérnöki létesítményei csaknem nyomtalanul eltűntek, jóformán csak a leírásokból ismerjük őket. Amíg nyugaton a hosszanti bazilikás építési forma terjedt el, addig Bizáncban más típusú templomokat építettek. A bizánci épületek jellegzetes

tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, vagyis csak egy oltár volt az épületben, de később már több apszis is helyett kapott a templomban. Az építőanyagok különböző kőfajták, és a korai időszakban fa volt. Térlefedő szerkezet gyanánt donga- és keresztboltozatot, cikkelyes kupolákat, főleg csegelyes kupolát használtak. A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. A kupola tehát csak négy ponton van alátámasztva A kupola: "lebegő" szerkezete révén a föld felett uralkodó mennyboltot szimbolizálta. A kilencosztású teret úgy alakították ki, hogy a négyzet alaprajzon háromszor hármas felosztású és kiképzésű teret középen kupola-, a saroktereken keresztboltozattal, a keresztszárakon dongaboltozattal fedték át. A

főkupola alatti dombszerű testet tambúrnak hívják. A díszítés különböző lehetett: kosárfejezetek, árkádok, akantusz, palmette (pálmadísz), meander (ismétlődő szögletes motívum) A legjellemzőbb bizánci stílusú épület a Hagia Sophia (532 - 560) a mai Isztambulban. Alaprajza egyenlő szárú görög kereszt alakú; a hosszházas és a centrális térkompozíció egyesítéséből jött létre. A hatalmas belső teret fedtek le a csegelyes főkupola segítségével (A római Pantheontól annyiban tér el, hogy csak négy helyen támasztották alá) Az épületet sokszor átépítették, illetve restaurálták; a mai formáját 1453-ban nyerte el, amikor török mecsetté alakították át, és kívül minaretekkel egészítették ki. A kupola felső részét díszítő iszlám felirat a XIX. századi Musztafa lzzet Efendi kalligráfus alkotása A külső egyszerűség azonban csak a gazdag belső tér burka, amelyben a hatalmas 31 méter átmérőjű kupola,

melyhez több félkupolás térbővület is csatlakozik, valóságos mennyboltként lebegni látszik a negyven ablakból beáramló fényben. 4. ábra Hagia Sophia A bizánci építészet hatott nyugat felé is, főként Itália északi városaira. Az 526-547 között épült ravennai San Vitale-templom centrális elrendezésű épület, kupolával és szentélykörüljáróval. Az alaprajzát képező négyszög átmérője 34 méter A kupola nyolc kétszintes, oszlopos exedrára támaszkodik, a Hagia Sophiához hasonlóan. A Iustinianus kori ravennai mozaikművészet remekei kimagasló helyet foglalnak el az egész korai bizánci festészetben. A San Vitale-templomot díszítik a lenyűgöző, színekben gazdag, és festészetileg páratlan erővel sugárzó mozaikok a látogatót egy más dimenzióba kalauzolják, ahol érezhetően jelen van a krisztusi hatalom. 5. ábra San Vitale-templom alaprajza 6. ábra San Vitale-templom • A bizánci szobrászat A szobrászat

építészeti jellegű, leginkább épületekhez kapcsolódó díszítő szobrászatról beszélhetünk. Szobrok csak az oszlopfőkön, ereklyetartókon és kőkoporsók díszítőszobrászatában kaptak helyet; ezek domborművei, faragásai, elefántcsont plasztikái jelentik a kor emlékeit. (pl a Hagia Sophia-székesegyház oszlopfői) • A bizánci festészet A mozaikművészet és az ikonfestészet képviselte a bizánci festészetet. A mozaikművészet a római hagyományokat követte, a 6. századtól keleti hatásra az ábrázolás sematikussá vált, és kizárólag vallási téma érvényesült. A vallásos témájú művészetben a klasszikus szépségeszmény és az új, keresztény embertípus ötvöződik. (pl: Szaloniki: Hagia Georgikos - templom kapumozaikja). Erőteljes kontúr határolja az alakokat, a mozgás megszűnik, a fejek egy magasságban vannak, és mereven előre tekintenek. Minden ünnepélyes, szertartásos érzetet kelt A legkiemelkedőbb alkotás

Theodora császárnét ábrázolja kíséretével. A mozaik a ravennai San Vitale-templomban látható. A királynő feje körül arany glória jelenik meg, mely jelzi uralkodói s egyházi nagyságát. A kíséretben udvarhölgyek és papok sorakoznak szorosan egymás mellett. Mozgásuk visszafogott, díszes ruházatuk függőleges redői a hangsúlyosak Arcvonásaik szinte egyformák, a háttér elnagyolt, vázlatos és ez fokozza a szertartásos merevséget. 7. ábra Theodora császárnő és kísérete A bizánci táblaképek, ikonok festészete a sematikus mozaikművészettel egy időben alakult ki. A fatáblára festett, arany- vagy fémlemez háttérrel, olykor drágakövekkel díszített szentképek, kegyképek szigorú szabályok szerint készültek. Erőteljes kontúrozás és tiszta színek jellemzik őket. A háttér rendszerint arany, mely a mennyországot szimbolizálta Az ábrázolásmód nagy hatással volt az európai festészetére, különösen a szláv népek

művészetére. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? Mi jellemzi? Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Mi az a csegelyes kupolaszerkezet?

Mivel díszítették a templomok belső falát? Megoldások: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Justinianus császár (527-565) uralma idején. Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? A bizánci épületek jellegzetes tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, de később már több apszis is helyett kapott a templomban Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Hagia Sophia (532 - 560) a mai

Isztambulban és az 526-547 között épült ravennai San Vitale-templom Mi az a csegelyes kupolaszerkezet? A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. Mivel díszítették a templomok belső falát? mozaikok, táblaképek, ikonok. KOPT MŰVÉSZET (IV-VIII. SZÁZAD) Egyiptomban a khalkédoni zsinat (451) után az őslakos keresztények - a koptok - a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Ennek az etnikai és politikai ellentétnek a sajátos gyümölcse a kopt hellenisztikus gyökerű falfestészet. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert Alexandria vonzáskörében ez helyes megállapítás, ám másutt, a távolabbi, egyszerűbb települések jóval elzártabb közösségeiben a helyi hagyományok érvényesültek elsősorban. Amit a vegyes lakosú, és görög alapítású településeken találunk, az nagyrészt

egyezik a korábban tárgyalt jellemzők nagy részével. Amit érdemes hozzátenni, az a színvilág visszafogottsága és a statikusabb beállítások sugallta rendreutasító megfogalmazás. A korai időszak freskóit többnyire csak leírásokból következtethetjük ki. De az kijelenthető, hogy hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. Jellegzetessége az egyházi és teológiai különállás, valamint népi elemek előtérbe helyezése; a keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők alkotásaikon. Domborművek és textíliák készültek túlnyomó részben. A múmiatemetkezés megszűnésével párhuzamosan halottaikat saját ruházatukban temették el. A száraz klíma következtében aránylag épen megmaradtak, ezért találhatók antik-középkori textíliák Egyiptomban. Ábrázolásmódjukra jellemző a szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek,

élénk színek, a fény-árnyék kiemelése. A kopt nyelvű Bibliákat kézi festésű illusztrációkkal látták el. A IX-XII században készített freskók kifejező erejűek (expresszívek), a szemek kidolgozása magas fokú (életszerű tekintetek). 8. ábra Krisztus és Szent Menász (VI század) TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Kik a koptok? Milyen hatás figyelhető meg freskóikon, művészetükön? Milyen emlékek kerültek elő leginkább?

Mi jellemző ábrázolásmódjukra? Megoldások Kik a koptok? Egyiptomban élő őslakos keresztények, akik a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Milyen hatás figyelhető meg freskóikon? Csak leírásokból következtethetjük ki. De hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. A keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők. Milyen emlékek kerültek elő leginkább? Domborművek és textíliák Mi jellemző ábrázolásmódjukra? A szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek, élénk színek, a fény-árnyék kiemelése. A NÉPVÁNDORLÁS

KORA A Római Birodalom északi határán élők nem voltak biztonságban, sokszor harcban álltak a szomszédos népekkel. Az I századtól a germán népek érkeztek hullámokban a birodalom felé. Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Az egy időre letelepedett népek a hunok nyomása alá került hamarosan. Akik a leigázás elől el tudtak menekülni, csak a Római Birodalom felé tehették meg, ezzel megindítva a nagy népvándorlási folyamatot. A hun vezér, Attila halála után a népek újra vándorolni kezdtek. A gepidák és vandálok helyére longobárdok érkeztek a Kárpát-medencébe, majd innen Észak-Itáliába. Őket az avarok követték, akik az V-VIII. században éltek a mai Magyarország területén • A

legjelentősebb népek 1, Szkíták (i.e I évezred eleje – ie III század) A Kínai Nagy Faltól a Duna vonaláig terjedt művészetük, melynek alapja a totemhit: őseiket állatalakban személyesítették meg. Világszemléletük szerint az ember, a tárgyal is állatokká változhatnak. Jellemző a természethű állatábrázolás, a növényi ornamentika A fennmaradt emlékeik: textilterítők, fémfegyverek, díszes bronztükrök. Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. 9. ábra Szkíta aranyszarvas 2, Kelták (i.e V század- isz I század) Dél-Németország területéről a Brit szigetekre és az Ibériai-félszigetre rajzottak ki az i.e I évezred elején. Magyarországon az ie IV században jelentek meg, de csak később telepedtek meg tartósan. Az itáliai és görög hatás a fémműves-munkákon jellemző A leletek a fejedelmi sírokból valók, általában állat- és

emberalakos füllel készített edények. Jellemzőek az állatfejes karperecek. Mondaviláguk igen termékenyen hatott a középkori és a későbbi művészetekre (irodalomra). 3, Germán törzsek (I-V. század) Észak-Európából déli irányban folyamatosan érkeztek germán törzsek. Művészetükre jellemző a domborított, stilizált állatok a fegyvereiken, díszedényeken és az ékszereken egyaránt. Az állatmotívumok közül leggyakoribb a madár motívum 4, Hunok (IV-VIII. század) A hunok a központi szállásukat az V. századtól kezdve a Tisza vidékére helyezték A Hun Birodalom rövid életű volt és Attila halála után a germánok vették át az uralmat a nomád birodalom felett. Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Vallási emlékeik: áldozati üstök, melyeket a sámánok használtak 10. ábra hun fibulák 5, Avarok (IV-VIII. század) Az avarok keletről érkező lovas

pásztornép, Pannóniában telepedtek le. Az Avar Birodalom életének és függetlenségének a VIII. század végén Nagy Károly vetett véget Fejlett ötvösművességgel rendelkeztek, díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. 6, Magyarok A Duna-medencében az utolsó nagy bevándorlás 896-ban a honfoglaló magyarok megjelenése volt. Őseink fémművessége igen magas színvonalú volt. A női és férfi viselet az avarokéhoz hasonló, fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki. Magas színvonalú volt a 10-15 centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek. A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl: Attila kardja Motívumaiban azonos az öntött

lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok, melyet mindig párosával viseltek. 11. ábra Karosi tarsolylemez 12. ábra Galgóci tarsolylemez 13. ábra Rakamazi hajfonatkorong TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz? Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok

művészetére kihatással volt? Miben laktak a hunok? Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Mi jellemezte a magyar fémművességét?

Megoldások: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz? Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok művészetére kihatással volt? A kelták Miben laktak a hunok? Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Az avarok díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat

idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. Mi jellemezte a magyar fémművességét? Fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki. Magas színvonalú volt a 10-15 centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl: Attila kardja Motívumaiban azonos az öntött lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok is. A KAROLING MŰVÉSZET (VIII-IX. SZÁZAD) A népvándorlás során a keleti gótok rövid uralma után a frankok teremtettek új birodalmat a mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, Svájc területein. A karoling művészet előkészítője volt a román művészetnek, s ezért ezt preromán (románt megelőző) néven

tartjuk számon. A karoling kultúrát karoling reneszánsznak is szokták nevezni: mint az antik kultúra újjászületését. • A karoling építészet Robosztus, óriási kövekből építkeztek, kelta, germán és antik formavilág keveredik. A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony Különböző épületszerkezeteket használtak: sík födém, dongaboltozat, kupolák, pillérek, oszlopok, bizánci építésmódhoz hasonlóan épített kapuzatok. • A karoling szobrászat A Bronzöntés virágzott. Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást készítettek A kódexeket gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákkal borították be. • A karoling festészet A VIII. század elején Írországban, Kells és Durrow kolostoraiban új

kódex-illusztrációs festészet született, mely szakított a hagyományokkal, de szíriai hatás és ősi kelta díszítőművesség is érvényesült. Jellemzői: bonyolult, fonatos, kanyargós, egymásba fonódó ornamentika, vonalas rajzi részletek, képek és indás ábrázolások keverednek. 14. ábra A Godescalco evangeliárium TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Hol telepedtek le a frankok? Mi jellemezte a karoling templomokat?

Milyen szobrokat készítettek? Megoldások: Hol telepedtek le a frankok? A mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, és Svájc területein. Mi jellemezte a karoling templomokat? A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony Milyen szobrászati alkotásokat készítettek? Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást

készítettek. Gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákat is. AZ ISZLÁM VILÁGA A muszlim vallású országok művészetét, a muszlim kultúra megnyilvánulását nevezzük iszlám művészetnek. Fő sajátossága a vallás, a rendíthetetlen hit, a vallási tanok tiszteletben tartása. Ahogy az iszlám vallás elterjedt, úgy érintkezett a szomszédos területek, meghódított területek művészetével. A kereszténységgel Jeruzsálemben, illetve Bizáncban, a hellenisztikus ókori művészettel és kultúrával Szíria területén. Ennek a keveredésnek az eredménye a sajátos művészi stílusvilág, melyben a világ színgazdagsága, témák és anyagok fantáziadús felhasználása nyilvánul meg. Az iszlám művészetben megfigyelhető némi képellenesség. A hagyományok tiltották az élőlények ábrázolását, és ezért a díszítőművészet indult fejlődésnek. Szigorúan tiltották például Allah emberi

alakban való ábrázolását, de az arab művészek alkotásaikba belefoglalhatták nevének betűit. Az iszlám építészet legremekebb alkotásai a mecsetek és az egyéb vallási építmények. Az iszlám vallás elengedhetetlen tartozéka egy tiszta hely, ahol imádkozni lehet, s ebből fejlődött ki később a mecset. Ennek alapvető szerkezete az egész iszlám világban azonos Mindegyikben megtalálható az a fülke (mihráb), amely Mekka irányát mutatja (ez lehet fából, márványból, mozaikból, kőből, csempéből), és a pénteki prédikációhoz szükséges kis szószék (minbar). A minaret szintén a mecset része, amelynek formája területenként változó, de mindig magasan az ég felé emelkedik. A Korán tartójaként szolgáló faragott faállványok (kurszí), olykor gyönyörűen kidolgozottak, ahogy a művészi lámpások, az ezernyi fajta imaszőnyeg. Ha bármilyen egyéb díszítést alkalmaztak a mecsetben, az a Korán szavaiból állt, amelyet

szemgyönyörködtető kalligráfiával írtak vagy véstek a falakra, ill. a kupolára Eleinte a mecsetekhez kapcsolva, később tőlük függetlenül is számos iskola, mauzóleum, kollégium épült. 15. ábra Cordobai Nagymecset belseje Andalúziában 756-1031 között uralkodott az Omayyad-dinasztia, ők építtették a korszakban a cordobai nagymecsetet, mely mai állapotában sokszori átalakítás eredménye. Alaprajza egyhangú, egy nagy négyzet alakú terület. Eredetileg 11 hajó futott a déli fala felé, ahol az imafülke elhelyezkedik. A térben oszlopok erdeje található A díszítés jellegzetes: a fehérvörös ívek sűrűsége váltakozása adja TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Melyek az iszlám művészet alapvető jellemzői?

Mi a szerepe a mecsetnek? Milyen részei vannak? Melyik a legjellegzetesebb iszlám művészeti emlék Európában? Miért különleges? Megoldások: Melyek az iszlám művészet alapvető jellemzői? Fő sajátossága a vallás, a rendíthetetlen hit, a vallási tanok tiszteletben tartása,

megfigyelhető némi képellenesség, tilos az élőlények ábrázolása. Érintkezett a kereszténységgel és a hellenisztikus ókori művészetekkel is és a keveredésnek az eredménye a sajátos művészi stílusvilág. Mi a szerepe a mecsetnek? Milyen részei vannak? Az iszlám építészet legremekebb alkotásai, ahol imádkozni lehet. Alapvető szerkezete: fából, márványból, mozaikból, kőből, csempéből készült fülke (mihráb), amely Mekka irányát mutatja; a prédikációhoz szükséges kis szószék (minbar); a Korán tartójaként szolgáló faragott faállványok (kurszí). A mecsetek mellé kiegészítésként minareteket építettek Melyik a legjellegzetesebb iszlám művészeti emlék Európában? Miért különleges? Az Omayyad-dinasztia építtette Andalúziában a cordobai nagymecsetet, Alaprajza egy négyzet alakú terület. A déli fal felé, ahol az imafülke található, 11 hajó futott, és így a csarnok belsejében oszlopok és

átívelő elemek sokasága található, melyet a vörös-fehér festés még mozgalmasabbá tett. ROMÁN KOR (X-XII. SZÁZAD) A X. század körül lassan megszilárdult az egyház és a feudális állam, és azok kapcsolata A vallás jegyében hirdették meg az első keresztes háborút is. A X században – A Frank Birodalom felosztását követően - létrejött Német-Római Birodalom azonban vitába keveredett az egyházzal, ahol az itáliai városállamokra támaszkodó pápaság került ki győztesen, és egy jó ideig befolyása alatt tartotta Nyugat-Európa politikai életét. Az kultúra terjesztői azonban a remeteségből kiformálódott a szerzetesi intézmény volt. Az első szerzetesrend, a bencés rend után több szerzetesrend is alakult. Ez pedig fellendítette a templom és kolostor-építészetet. Magyarország ekkor csatlakozik Nyugat-Európához, megtörténik az államalapítás, a kereszténység felvétele, és a feudális rend megszilárdítása. Szent

István utódai kapták feladatul, hogy az országot megerősítsék. A pápa és a bizánci császár viszályát Szent László és Könyves Kálmán kihasználta Magyarország belső állapotának megszilárdítására, jóllehet a magyar királyi udvart mindkét félhez erős szálak kötötték. A bizánci kapcsolatok III Béla idejében sorvadtak el a XII. században A legnagyobb csapást az 1241-42-es tatárjárás hozta, mely után az országot teljesen újjá kellett építeni, mely feladatot IV. Béla király vállalta magára. A román kori művészeti stílus nevét a benne rejlő római hagyományok miatt kapta. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki. A korszakban a skolasztika foglalkozott iskolaszerűen a tudományokkal Nagy Károly korától a reneszánsz időkig. Az oktatás tárgya az egyházi, udvari iskolákban, egyetemeken a „hét szabad művészet” volt. Felépítése: - trívium = nyelvtan + dialektika + logika -

quadrivium = számtan + geometria + zene + csillagászat A skolasztika egyben módszert is jelentett. A kérdéseket az ellenük és mellettük szóló érvekkel vizsgálták meg és így jutottak el a megoldásig. Kezdetben az általános fogalmak vitája kötötte le a gondolkodókat (pl: Canterbury Anselm, 1033-1109); későbbi gondolkodók már a görög filozófusok műveit vizsgálták (Aquinói Tamás, 1225-1274), és az arisztotelészi tanokat összekapcsolták a keresztény filozófia elemeivel. • Építészet A legjellemzőbb az templomok, katedrálisok, dómok, plébániatemplomok, kolostorok, keresztelő- és temetőkápolnák építése ebben a korszakban. Ugyanakkor az egyházi épületek mellett fontos volt a világi építészet is: várakat, lakóépületeket, kereskedőházakat, raktárakat, őr- és tűztornyokat emeltek. A templom követte a már kialakult hosszanti elrendezésű bazilikák stílusát. Itt is az előcsarnokból lehetett bejutni a főhajóba,

melyet oszlopsorok választottak el a mellékhajóktól. A szentély a bejárattal szembeni félköríves kiképzésű részben volt, melyet a hajóktól szentélyrekesztő fal, vasrács választott el. Sok esetben altemplomot, kriptát is építettek a templomokhoz. A karzatot, a kórus helyét gondosan kialakították Megjelennek a tornyok az épületeken, melyek már nem különállóak, hanem részei az épületnek. A nehéz kőboltozat miatt vaskos falakat alkalmaztak, ez miatt viszont a templom épülete komorságot, súlyosságot sugallt. Itt is használták a boltíves kiképzéseket, a dongaboltozatot, oszlopok és pilléres elemeket. Az oszlopok azonban eltérnek az antik oszlopoktól, de megőrzi a hármas tagolását. Igen sokszor nem is egy oszlopról, hanem több oszlopból álló oszlopkötegekről beszélhetünk. Az oszlopok törzse sokszor vájatolt, csavart, gyűrűs, zömök, de felfelé vékonyodó. A lábazatot saroklevéldíszekkel ékesítették. Az oszlopok

fejét különböző módon díszítették, lehetett kocka, trapéz, bimbós, kosár, vagy figurális megoldású is. A román kori templomokba kevés fény jutott. A nyílások többnyire félköríves záródásúak, lehettek ikerablakok is. Már most megjelent a rózsaablak, mely sugárirányú és küllős oszlopokkal osztott megoldás. De ezek az ablakok lőrésszerűek, igen kicsik, és a nehéz, vastag épületfalon szinte elvesznek. A kapuk úgynevezett bélletes kapuk voltak. A bélletív a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel ékesítették. A homlokzatot függőleges falsávok, lizénák (a falsíkból kissé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli talppillér) lábazati, osztó- és zárópárkányok, ívsorok, vakárkádok, törpegalériák ékesítették. 16. ábra Bélletes kapu A pisai templomegyüttes ugyan még ókeresztény elrendezést mutat, de a külső díszítés román stílus

jegyeit mutatja. A harangtorony és keresztelőkápolna külön állnak Jellegzetes díszítőelem a félköríves árkádsorok, melyek fény-árnyék hatása mozgalmassá teszi a homlokzatot. Az épület díszítését fokozza a felhasznált márvány finom színessége 17. ábra Pisai templomegyüttes 18. ábra Pisai dóm • Szobrászat A szobrokat az épületek tartozékaiként az épületek hangsúlyosabb részein helyezték el: kapubélletek oszlopai között, nyílások feletti ívmezőkben, oszlopfőkön, szószéken, szentélykorláton. Egyszerűsített, elnagyolt formák jellemezték a szobrokat. Mindig ruhában ábrázolták az alakokat, de a ruha redői nem követték a test vonalát. Az alakok merevséget, aszketikusságot mutattak, de érzelmeket egyáltalán nem. Ezek a szobrok szimbolikus értelműek, az Ó- és Újszövetség alakjait, jeleneteit ábrázolják. 19. ábra A királyok imádása (Chauvigny) • Festészet Maga a festészet is szoros

kapcsolatban állt az építészettel, alárendelt szerepű. Ábrázolásmódja és témája szintén szimbolikus, hasonlóan az szobrászathoz, de a valóságos tér, a távlatok, a háttér, a fény-árnyék megjelenítése hiányzik. Az alkotások túlnyomórészt vallásos tárgyúak: falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák. Utóbbi kettőre a síkszerű, dekoratív festésmód a jellemző. Célja az írni-olvasni nem tudók számára a bibliai történeteket elmesélni. 20. ábra festett oltárhomlokzat (Barcelona) • A magyarországi román kori művészet A magyarországi román stílusú művészet kezdetei Szent István korához kötődnek. Az első román stílusú épületek templomok voltak, amelyek azonban elpusztultak. A legkorábbi építkezések idejéből való a tihanyi apátsági templom román stílusú altemploma 1050 körül, valamint a feldebrői altemplom. A 13 sz első felében épült a bélapátfalvi templom. A jáki templomot a

tatárjárás előtt kezdték építeni, de csak utána tudták befejezni 21. ábra A feldebrői altemplom 22. ábra Bélapátfalvi templom felülnézetből Az egyik legjelentősebb alkotás a jáki templom. A tömbszerű épület erőt és méltóságot sugároz A főhomlokzatot két torony díszíti. A torony falait vízszintes ívsoros párkányok osztják négy szintre, melyek felfelé keskenyednek. A hosszúkás, félköríves ikerablakok a tornyok súlyosságát oldják. A homlokzat nem teljesen szimmetrikus, mert a bal oldali tornyon rózsaablak látható. A főbejárat háromszögű oromfallal hangsúlyozott, befelé erősen mélyülő bélletes kapuzat található, melynek két oldalán geometrikus díszítésű, faragott oszlopok helyezkednek el. A kapu feletti félköríves fülkékben Krisztus és az apostolok szobrai láthatók 23. ábra A jáki templom 24. ábra A jáki templom bélletes kapuzata TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Melyik

században virágzott a román stílus? Miről kapta a nevét és hol terjedt el először? Mit tanultak a hét szabad művészet keretein belül? Miben különböztek a román kori templomok a korábbiaktól?

Mi jellemezte a román kori templomok ablakait? Mi a bélletes kapu? Említs néhány román kori magyar templomot! Hogyan helyezték el a szobrokat? Mi jellemezte a szobrászatot?

Mi volt a célja az alárendelt szerepű festészetnek? Megoldások: Melyik században virágzott a román stílus? X-XII. század Miről kapta a nevét és hol terjedt el először? A nevét a benne rejlő római hagyományok miatt kapta. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki. Mit tanultak a hét szabad művészet keretein belül? nyelvtan + dialektika + logika = trivium; számtan + geometria + zene + csillagászat = quadrivium Miben

különböztek a román kori templomok a korábbiaktól? A templom követte a már kialakult hosszanti elrendezésű bazilikák stílusát. Sok esetben altemplomot, kriptát is építettek a templomokhoz. A karzatot, a kórus helyét gondosan kialakították. Megjelennek a tornyok az épületeken, melyek már nem különállóak A nehéz kőboltozat miatt vaskos falakat alkalmaztak. Mi jellemezte a román kori templomok ablakait? A román kori templomokba kevés fény jutott. Az ablakok lőrésszerűek, igen kicsik A nyílások többnyire félköríves záródásúak, lehettek ikerablakok is, megjelent a rózsaablak. Mi a bélletes kapu? A bélletív a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel ékesítették. Említs néhány román kori magyar templomot! Például: feldebrői templom, bélapátfalvi templom, jáki templom Hogyan helyezték el a szobrokat? Mi jellemezte a szobrászatot? Az épület részeként

kezelt szobrokat ívmezőkben, oszlopfőkön, szószéken, szentélykorláton helyezték el. Egyszerűsített, elnagyolt formák jellemezték, ruhában ábrázolták az alakokat, amelyek mereven álltak. Mi volt a célja az alárendelt szerepű festészetnek? Célja az írni-olvasni nem tudók számára a bibliai történeteket elmesélni. GÓTIKA (XII-XV. SZÁZAD) Nyugat-Európa legjelentősebb állama a XII. században Franciaország lett IX Lajos szervezett országot, biztos kormányzatot tartott kezében, tevékenysége kiterjedt az akkori ismert egész világra. A központi hatalmat az Egyház is támogatta Itáliában a városok a keresztes hadjáratok során megerősödtek (Velence, Genova és Firenze). Kereskedőházak és bankházak épültek szerte Itáliában, a hajózás ugrásszerűen fejlődött. Ők tartották a kapcsolatot a Kelettel, ez volt a Levantei kereskedelem Északon a német városok kötöttek kapcsolatot, a Hanza-szövetség tagjai, Lübeck,

Hamburg és Bréma kereskedőhajói Londontól Novgorodig szállítottak nyersanyagokat, alapanyagokat. Az egyház helyzete azonban a XIV. században megváltozott, a pápaság hatalma hanyatlani látszódott. A vagyonos polgárság is egyre inkább elfordult a tekintélyét vesztett egyház csak túlvilági boldogságot hirdető szemléletétől. Megerősödtek az eretnek mozgalmak, emellett pedig új koldulórendek jöttek létre: ferencesek és a domonkosok. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi közösség, a Pálos rend is ekkor alakult. A városok és a polgárság kialakulása is erre az időszakra esik. A polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket. A francia és angol rendi gyűléseken már helyet kapott a polgárság, és a királyok központosító törekvéseit támogatták a feudális anarchiával szemben. A XV. században mind két területen kialakult a nemzetállam Mindenhol virágzott a lovagi kultúra. Központjai a királyi és főúri

udvarok voltak Hazánkban 1301-ben kihalt az Árpád-ház, az Anjouk kerültek a trónra, akik meghonosították nálunk a lovagi kultúrát. Központosított monarchia kialakítása Hunyadi János nyomdokain Mátyás királynak sikerült. A gótikus művészet a XII. század második felében alakult ki Franciaországban, és Németországban, Angliában is hamar elterjedt. A kora középkor merev gondolkodásmódját a polgári józanság, az élet megismerésének vágya kezdte felváltani. Reális szemlélet, életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet Egyfajta oldottság érezhető ebben a művészeti irányban, a sematikus merevség oldódik, de a formanyelv még kötött, ugyanakkor a szimbolikus ábrázolás bonyolultabb. Ez már érzéseket kifejező, valósághoz közelibb művészet. Az alakok lapos térben mozognak, a korabeli viseletük és környezetük ábrázolása fontos lett. Az első gótikus templom megépítése Suger apát nevéhez fűződik. •

Építészet A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. A különbség mégis számottevő: magas és karcsú tornyok tőrnek az ég felé. A kolostor- és templomépítészet még mindig jelentős marad, és természetesen emellett fontos a városok kiépülése, bővülése kereskedőházakkal, árucsarnokokkal, céhházakkal, kórházakkal, a város védelmét szolgáló rondellával, barbakánnal (kapuelővár). Jellemző a vázszerkezet. A boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására támpilléreket, támíveket alkalmaztak. 25. ábra támpillérek és támívek elhelyezkedése Nagy csarnoktemplomokat építettek, ami azt jelenti, hogy az eddig megszokottól eltérően a mellékhajókat egy magasságúra építették a főhajóval. Megjelentek a teremtemplomok, melyek nagy tömeg befogadására voltak képesek. A térlefedés boltozással történt, a szentély sokszög alakú kiképzést kapott. Az ablaktípusok sokféleségét jelzi, hogy megjelentek a

kőrácsos ablakok (mérműves), a küllőosztásos rózsaablakok elterjedtek, ahogy a kör- és csúcsíves ablaknyílások, függönyíves ablakok, később pedig megjelenik a halhólyag, a lángnyelv motívum. A bélletes kapuzat megmaradt, sokkal jobban díszítettek, megjelentek a gyámköves ajtók is. Jellegzetes ívformák a csúcsíves megoldások, a szamárhátív, az úgynevezett Tudor ív. A vízköpők hozzá tartoztak a gótikus templomokhoz, ezek a víz elvezetésére szolgáló állati vagy emberi szoboralakok. Gyönyörű kidolgozásúak voltak a háromszögletű díszoromzat az ajtók és az ablakok felett (vimperga). Díszítőelemként használták az árkádsorokat, gádorfalat A gótikus katedrálisok kiváló példája a párizsi Notre-Dame. Nyugati homlokzata függőleges osztású. Három dúsan faragott béleltes kapuzaton keresztül juthatunk a belső térbe A hármas kapuzat fölött szoborgaléria látható, mely ellensúlyozza a függőleges tagoltságot.

A középen elhelyezett kőrácsos rózsaablak és a csúcsíves ablakok a homlokzat ékességei. E fölött vakárkádok sora díszíti az épületet. 26. ábra Notre Dame 27. ábra Notre Dame oldalnézetből • Szobrászat Még mindig az épületszobrászaton van a fő hangsúly. Magas színvonalú az épületplasztika és a síremlékszobrászat is. Alapanyaga ezeknek fa illetve bronz Gyakran szabadon álló alakok, melyek oszlopként is funkcionáltak. A merevség fellazult, a testek S hajlata jellegzetessé vált. A szobrok érzelmeket fejeznek ki, kifinomulttá vált a mozgás ábrázolása, a ruha redői követik a test vonalát. A legjelentősebb alkotások a szárnyasoltárok faragványai, domborművek. 28. ábra reimsi katedrális szobrai Az architektonikus szobrászat mellett megjelent az önálló körplasztika, elsősorban Szűzanyaszobrok formájában. E szobrok nagy száma a kialakult Mária-kultuszról tanúskodik Ábrázolásuk követi az új

szobrászati elvet: erőteljes kontraposztban álló alakokat mintáztak meg. 29. ábra Az evreux-i madonna A gótika korának egyik jelentős szobrásza Nicola Pisano (1220-1284). A legszebb alkotása a pisai keresztelőkápolna számára készült szószék, melyet aprólékos kidolgozás, a részletek kiemelése jellemez. 30. ábra A pisai keresztelőkápolna szószéke • Festészet A festményeken erősen megnyújtott alakokat ábrázoltak. A merevség itt is oldódik, jelzésszerű ábrázolás a természeti környezetben. A lineáris gótika erősen hangsúlyozza a körvonalat. Az olasz mozaik- és freskóművészet virágzott a korzsakban. Nagy mesterei: Pietro Cavallini (1273-1340), Jacopo Torriti (1285-1295). Ők az előfutárai az olasz reneszánsznak Az emberi érzelmek, szellemi kapcsolatok mértékadó kifejezése, bensőséges ábrázolása, az ornamentális díszítés hangsúlyos szerepe jellemzi a festményeket. A falfestészet mellett megjelenik a

táblaképfestészet. Jeles képviselői a Van Eyck testvérek (pl: Genti oltár 1432), akik a burgundiai herceg udvarában dolgoztak. A Brüsszeli iskola vezető mestere Rogier Van Der Weyden (1399-1464), fő témája a táj és az ember kapcsolata, és már a reneszánsz quattrocento (XV. sz) előfutára Az 1400-as évek egységes művészi formanyelvét internacionális gótikának nevezzük. Jellemzői a lágy festőiség - főleg a drapériáknál -, finom vonalvezetés. Új képtípus a kultuszkép, melynek jellegzetes alakja a szentekkel körbevett Mária. A festészet többfelé ágazik a táblakép-festészet mellett. - Az üvegfestészet témája is főként bibliai. Jellemzője a síkszerű ábrázolás, a tüzes színek használata, a misztikus fényhatás. - A falképek száraz és nedves falra készültek. Előbbit szekkónak, az utóbbit freskónak - A kódexillusztrációk igen jellegzetes ebben a korban is. - A miniatúra-művészetnél az aranyszínezés

háttérbe szorul, és a valódi térábrázolás nevezzük. kerül előtérbe. A gótikus katedrális vázszerkezete miatt a falak tartószerepe csökkent, így lehetővé vált, hogy hatalmas ablakokat nyissanak az épületeken. A kevés falfelület miatt a díszítés hordozói az ablakok lettek. Különleges technika biztosította ezt: az üvegfestészet, mely az építészet kiegészítő műfaja lett. 31. ábra üvegfestett rózsaablak 32. ábra üvegfestett ablakok Virágkorát éli a miniatúrák készítése, melyek a kódexek lapjain is felbukkannak. A lapok díszítése a szövegmezőt teljesen körbefonta. Itt már a hétköznapi életből vett jelenetek is helyet kaptak. 33. ábra Kódex miniatúra 34. ábra Kódex miniatúra • A gótika Magyarországon Hazánkban az 1300-as évek környékén jelentkezett egyházi és világi építészetben egyaránt. Legkiválóbb alkotása a Nagyboldogasszony-, más néven Mátyás-templom Budán és a kassai dóm.

A Nagyboldogasszony-templomot a 13. században kezdték építeni, de többször bővítették, átépítették. A hármas tagolású, reprezentatív nyugati homlokzaton a jól hangsúlyozott középpont ellenére Mátyás ötszintes déli harangtornya uralkodik. Így az építészeti formák hatalmasan fokozódnak a fiatornyos, meredek sisak koronázta zömök Béla-toronytól a díszesebb középrészen át a déli toronyig. A második szint hatalmas, gótikus rózsaablakát a barokk korban befalazták, ahonnan XIX. század végi nagy átépítéskor Schulek Frigyes szabadította ki. A harmadik szintet áttört csúcsívsorral ékesített, háromszögű neogót oromzat zárja. Ezek alatt helyezkedik el a nyugati homlokzat fő ékessége, a csúcsíves, mély nyugati kapuzat. Négy pár oszlopkötegből álló bélletét szőlőleveles oszlopfejezetek díszítik Ezek közül északon a legbelső, délen belülről a második oszlopfő XIII. századi, a többi a XIX században

újrafaragott, hiteles másolat. A kapu fölötti csúcsíves mezőben Mária szobor áll 35. ábra Mátyás-templom A 12-13. századtól épültek váraink is: a budai, diósgyőri, tatai, kőszegi, zólyomi várat ekkor kezdik építeni. A visegrádi vár Salamon-tornya és a sárospataki vár lakótornya is az 1200-as végén épült. A gótikus szobrászat az új stílusú építészettel egy időben jelent meg. Az 1300-as évek második felében készült a legjelentősebb alkotás: Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György bronzszobra. A szobor mozgalmas: Szent György lován ülve viaskodik a sárkánnyal Nagy figyelmet szenteltek a részleteknek az alkotók: a lovas páncélja, lószerszámok díszítése, a környezet részei aprólékosan, pontosan kidolgozott. 36. ábra Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent György A magyar gótikus szobrászat legtöbb emléke szárnyasoltár. Lőcsi Pál fadomborműves, festett szárnyasoltára már túlmutat a

gótikán, reneszánsz határ érezhető rajta. Magas színvonalú volt a miniatúra-festészet, melynek bizonyítéka a Képes Krónika, mely 1370 körül keletkezett, és megörökíti a korabeli magyarság kultúráját, a történelmünkről alkotott elképzeléseket. 37. ábra Képes Krónika TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mikor alakult ki a gótikus stílus és hol terjedt el? Milyen alapvető különbség alakul ki a román stílussal szemben?

Mi jellemzi a gótikus templomokat? Említsünk példát a gótikus stílusú templomra! Miben különböznek a szobrok a román stílusú szobroktól?

Említsünk néhány festőt a korszakból! Milyen festészeti ágak voltak népszerűek a korszakban? Megoldások: Mikor alakult ki a gótikus stílus és hol terjedt el? A gótikus művészet a XII. század második felében alakult ki Franciaországban, és hamar elterjedt Németországban, Angliában is. Milyen alapvető különbség alakul ki a

román stílussal szemben? Reális szemlélet, életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet. Egyfajta oldottság érezhető ebben a művészeti irányban, a sematikus merevség oldódik, de a formanyelv még kötött, ugyanakkor a szimbolikus ábrázolás bonyolultabb. Mi jellemzi a gótikus templomokat? Magas és karcsú tornyok, Jellemző a vázszerkezet. A boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására támpilléreket, támíveket alkalmaztak. Csarnoktemplomokat építettek Megjelentek a kőrácsos ablakok (mérműves), a küllőosztásos rózsaablakok elterjedtek, körés csúcsíves ablaknyílások, függönyíves ablakok Említsünk példát a gótikus stílusú templomra! Párizsi Notre Dame, Reims-i katedrális, Amiens-i székesegyház, Kassai dóm, Mátyástemplom Miben különböznek a szobrok a román stílusú szobroktól? A merevség fellazult, a testek S hajlata jellegzetessé vált. A szobrok érzelmeket fejeznek ki, kifinomulttá vált a mozgás

ábrázolása, a ruha redői követik a test vonalát. Említsünk néhány festőt a korszakból! Pietro Cavallini, Jacopo Torriti, Van Eyck testvérek, Rogier Van Der Weyden. Milyen festészeti ágak voltak népszerűek a korszakban? táblaképfestészet, üvegfestészet, falképek (szekkó, freskó), kódexillusztrációk, ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Az ókeresztény bazilika alaprajzán jelölt számokat párosítsd a megfelelő kifejezéssel! korlát, templomfal diadalív (arcus triumphalis) oldalkarzat (emporium) olvasóállvány apszis, presbyterium belső előcsarnok keresztház. keresztelő kút cathedra, főhajó külső előcsarnok oltár, felette a ciborium (baldachinos oltársátor) átriumos előudvar mellékhajók 2. feladat Kit ábrázol a mozaik? Melyik templomban található? Jellemezd a képen látható alakokat!

3. feladat Mi a különbség a Pantheon és a Haghia Sophia kupolaszerkezete között? Pantheon Haghia Sophia

4. feladat Hasonlítsd össze a román stílusban és gótikus stílusban épült templomokat! Jáki templom Notre Dame



5. feladat Hasonlítsd össze a román stílusú és gótikus stílusú szobrokat! Mik a hasonlóságok és mik a különbségek? A királyok imádása (Chauvigny) A reimsi katedrális szobrai



6. feladat Írd a táblázat megfelelő helyére a felsorolt alkotások betűjeleit! Ókeresztény művészet Bizánci művészet Romanika Gótika Iszlám művészet Építészet Szobrászat Festészet a, San Vitale - templom b, reimsi katedrális c, cordobai nagymecset d, Hagia Sophia e, jáki templom f, Notre Dame g, Theodora császárné mozaikja h, evreux-i

madonna i, pisai dóm j, Sant Apollinare in Classe k, A feldebrői altemplom l, A királyok imádása szoborcsoport (Chauvigny) m, jó pásztor szobra n, pisai keresztelőkápolna szószéke ny, kassai dóm o, Képes Krónika díszesen festett lapja p, Sárkányölő Szent György bronzszobor q, a bélapátfalvi templom r, Mátyás-templom MEGOLDÁSOK 1. feladat Az ókeresztény bazilika alaprajzán jelölt számokat párosítsd a megfelelő kifejezéssel! korlát, templomfal 11 diadalív (arcus triumphalis) 7 oldalkarzat (emporium) 14 olvasóállvány 12 apszis, presbyterium 9 belső előcsarnok 4 keresztház. 8 keresztelő kút 2 cathedra, 10 főhajó 5 külső előcsarnok 3 oltár, felette a ciborium (baldachinos oltársátor) 13 átriumos előudvar 1 mellékhajók 6 2. feladat Kit ábrázol a mozaik? Melyik templomban található? Jellemezd a képen látható alakokat! A mozaik a ravennai San-Vitale-templomban látható. Theodora császárnét

ábrázolja kíséretével. A királynő feje körül arany glória jelenik meg, mely jelzi uralkodói s egyházi nagyságát. A kíséretben udvarhölgyek és papok sorakoznak szorosan egymás mellett Mozgásuk visszafogott, díszes ruházatuk függőleges redői a hangsúlyosak. Arcvonásaik szinte egyformák, a háttér elnagyolt, vázlatos és ez fokozza a szertartásos merevséget. 3. feladat Mi a különbség a Pantheon és a Haghia Sophia kupolaszerkezete között? Pantheon Haghia Sophia Térlefedő szerkezet gyanánt főleg csegelyes kupolát használtak a bizánci stílusú templomoknál. A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. Tulajdonképpen a csegelyes kupola négy helyen alátámasztott, szemben a korábbi római megoldással, ahol a kör alaprajzú falon ült a kupola, ahol mindenhonnan alátámasztott volt. 4. feladat Hasonlítsd össze a román stílusban és

gótikus stílusban épült templomokat! Jáki templom Notre Dame A román kori templom követte a már kialakult hosszanti elrendezésű bazilikák stílusát. Itt is az előcsarnokból lehetett bejutni a főhajóba, melyet oszlopsorok választottak el az alacsonyabb mellékhajóktól. A szentély a bejárattal szembeni félköríves kiképzésű részben volt. Sok esetben altemplomot, kriptát is építettek a templomokhoz A karzatot, a kórus helyét gondosan kialakították. Megjelennek a tornyok az épületeken, melyek már nem különállóak, hanem részei az épületnek. A román stílusú templomoknál a nehéz kőboltozat miatt vaskos falakat alkalmaztak, ez miatt viszont a templom épülete komorságot, súlyosságot sugallt. Itt is használták a boltíves kiképzéseket, a dongaboltozatot, oszlopok és pilléres elemeket. A kapuk úgynevezett bélletes kapuk voltak, melyet a gótikus stílusban is megtartottak. A román kori templomokba kevés fény jutott. A

nyílások többnyire félköríves záródásúak, lehettek ikerablakok is. Már most megjelent a rózsaablak, mely sugárirányú és küllős oszlopokkal osztott volt. De ezek az ablakok lőrésszerűek, igen kicsik, és a nehéz, vastag épületfalon szinte elvesznek. A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. A különbség mégis számottevő: magas és karcsú tornyok tőrnek az ég felé. Jellemző a vázszerkezet A boltozatok oldalnyomásának vékonyabbak ellensúlyozására lehettek. Nagy támpilléreket, támíveket csarnoktemplomokat építettek, alkalmaztak, a a mellékhajókat falak egy magasságúra építették a főhajóval. Megjelentek a teremtemplomok, melyek nagy tömeg befogadására alkalmas. Az ablaktípusok sokféleségét jelzi, hogy megjelentek a kőrácsos ablakok (mérműves), a küllőosztásos rózsaablakok elterjedtek, kör- és csúcsíves ablaknyílások, függönyíves ablakok. A vízköpők hozzá tartoztak a

gótikus templomokhoz, ezek a víz elvezetésére szolgáló állati vagy emberi szoboralakok. 5. feladat Hasonlítsd össze a román stílusú és gótikus stílusú szobrokat! Mik a hasonlóságok és mik a különbségek? A királyok imádása (Chauvigny) A reimsi katedrális szobrai A szobrokat az épületek tartozékaiként a romanika és a gótika időszakában is az épületek hangsúlyosabb részein helyezték el: kapubélletek oszlopai között, nyílások feletti ívmezőkben, oszlopfőkön, szószéken, szentélykorláton. Egyszerűsített, elnagyolt formák jellemezték a román stílusú szobrokat. Mindig ruhában ábrázolták az alakokat, de a ruha redői nem követték a test vonalát. Az alakok merevséget, aszketikusságot mutattak, de érzelmeket egyáltalán nem. A gótikus stílusú szobrok gyakran szabadon álló alakok, melyek oszlopként is funkcionáltak. A merevség fellazult, a testek S hajlata jellegzetessé vált. A szobrok érzelmeket

fejeznek ki, kifinomulttá vált a mozgás ábrázolása, a ruha redői pedig követték a test vonalát. 6. feladat Írd a táblázat megfelelő helyére a felsorolt alkotások betűjeleit! Építészet Szobrászat Festészet Ókeresztény művészet j, m, Bizánci művészet a, d, g, Romanika Gótika e, i, k, q, l, b, f, ny, r, h, n, p, o, Iszlám művészet c, d, a, San Vitale - templom b, reimsi katedrális c, cordobai nagymecset d, Hagia Sophia e, jáki templom f, Notre Dame g, Theodora császárné mozaikja h, evreux-i madonna i, pisai dóm j, Sant Apollinare in Classe k, A feldebrői altemplom l, A királyok imádása szoborcsoport (Chauvigny) m, jó pásztor szobra n, pisai keresztelőkápolna szószéke ny, kassai dóm o, Képes Krónika díszesen festett lapja p, Sárkányölő Szent György bronzszobor q, a bélapátfalvi templom r, Mátyás-templom IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Beke László: Műalkotások elemzése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

1998 Gombrich, Erich H: A művészet története. Horváth Lászlóné: A V-XVIII. század művészete Barangolás a művészettörténetben Pauz Kiadó, Celldömölk, é.n Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz: Tér-Forma-Szín. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bpudapest, kn 1970 AJÁNLOTT IRODALOM Angi J. et al: Európa a korai középkorban Debrecen, Debrecen University Press, 1997 Bóna I.: A középkor hajnala A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében (Hereditas) Bpudapest, Corvina, 1974 Dixon, Ph.: Britek, frankok, vikingek (A múlt születése) Budapest, Helikon, 1985 Rácz I.: A vikingek öröksége Budapest, Képzőművészeti Alap, 1983 Zarnecki, G.: Kolostorok, szerzetesek, barátok (Pantheon) Budapest, Corvina, 1986