Kereskedelem | Turizmus » Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-dunántúli turisztikai Régióban

Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban Készítette: Gyeregyalog.hu Egyesület Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter 2013. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék . 2 Bevezetés . 3 1. Az együttműködés szükségessége a turizmusban. 4 2. Az ökoturizmus számára kedvező nemzetközi trendek 5 2.1 Az alternatív turizmus térnyerése 5 2.2 Az ökoturizmus nemzetközi piaca 5 2.3 Trendek az ökoturizmusban 6 2.4 Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek 8 2.5 Az ökoturizmus turizmuspolitikai sajátosságai 9 2.6 Az ökoturizmus szociokulturális és gazdasági környezete 10 3.Vendégkör felmérés, versenytárs elemzés és az ökoturisták csoportosítása és utazási motivációjuk . 13 3.1 A turisták viszonyulása az ökoturizmushoz: a Dél-Dunántúlra kiterjedő empirikus vizsgálat eredményei . 13 3.2 Versenytárs elemzés, az ökoturisztikai klasztertagok kínálatának megjelenése a

keresőkben 15 3.3 Az Ökoturisták csoportosítása 16 Aktív turizmus . 19 3.4 A termékfejlesztés gyakorlata az ökoturizmusban 20 Hivatkozások . 22 Bibliográfia . 22 Internetes hivatkozások. 23 Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 2 Bevezetés A második világháború óta a turizmus különböző fajtáit igénybevevők száma tömegessé vált. Kialakult a tömegturizmus. Ennek oka a megnövekedett szabadidő, növekvő életszínvonal, a mobilizáció felgyorsulása (úthálózat fejlődés, autó használat általánossá válása, charter majd fapados repülőgépek megjelenése, stb.) Korábban az utazás csak kevesek kiváltsága volt, de az 50-60-as évektől máig tartó dinamikus fejlődési folyamat eredményekét a turizmus és a szabadidő ipar minden terméke után jelentősen megnőtt a kereslet. Az így kialakult tömegturizmusnak a fő jellemzői:  a látogatók nagyszámban érkeznek egy helyre  az

utazási csomagok standardizáltak  fő motiváció a mindennapokból való menekülés, vágyódás a nap, a tenger, a homok és a szex iránt. (Szakirodalom 4 S motivációnak is nevezi) Szerencsére a 70-es években megjelent a tömegturizmussal szemben egy új trend is a turizmusban, mely a 80-as években kiteljesedett és még napjainkban is erőteljesen fejlődik. A tömegturizmus (amit kemény turizmusnak is nevezett a szakirodalom) kínálatával szemben más alternatívát kerestek az utasok, ezért is hívjuk gyűjtőnéven alternatív turizmusnak, melynek főbb jellemzői, illetve kapcsolódó kifejezései: kis létszámú turizmus, lágy turizmus, szelíd turizmus, zöld turizmus, ökoturizmus, fenntartható turizmus. Ettől az időszaktól (tehát a 70-es évektől) a fenntarthatóság kérdésköre előtérbe került a turisztikai szakma irányítói, művelői és igénybevevői körében. A természeti és kulturális örökség iránti növekvő érdeklődés és

felelősségtudat a turisztikai szolgáltatókat is irányváltozásra készteti. Az ökoturizmus fejlesztése különleges kihívást, egyben hatalmas lehetőségeket jelent a természeti értékek kezelői és a turisztikai szolgáltatók számára. Magyarországon a Dél-dunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai az ökoturisztikai fejlesztéseknek. A régió ökoturizmusának meghatározó szereplői, turisztikai szolgáltatói az elmúlt években összehangolták tevékenységüket, létrehozták a Dél-dunántúli Ökoturisztikai Klasztert. Az együttműködő szereplők közös marketingtevékenységükkel és a termékfejlesztés ösztönzésével azt szeretnék elérni, hogy a Dél-Dunántúl legyen Magyarország első számú ökoturisztikai célterülete. (Gonda T 2013) Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 3 1. Az

együttműködés szükségessége a turizmusban „Az együttműködés és a hálózatosodás több mint trend, hiszen nem csak egy irányzatról van szó, amelyet egyre többen követnek, hanem egy olyan sikeres és innovatív, kreatív szervezeti formáról, amelyet a szükségszerűség, a fokozódó nemzetközi verseny hív életre.” (Gonda T 2013) A turisztikai piac szereplői is szembe találják magukat az új kihívásokkal. A desztinációk egyre erősödő versenye a hosszú távú gondolkodást követeli meg. A vendégek nem csak a település határáig jutnak el a nyaralásuk alatt, a régió erősségét együttesen kell használni a kínálat fejlesztéséhez és az attraktivitás növeléséhez. A desztinációk turizmusát vizsgálva napjainkban az a kérdés, hogy hogyan teremtenek egy új, innovatív és piacképes kínálatot, hogyan hoznak létre és tartanak fenn produktív szolgáltatói hálózatot, hogyan kapcsolják össze a kínálatot minőségi,

célcsoport-orientált termékké, és hogyan formálják a szolgáltatókat és szolgáltatásokat egy homogén, a piacon felismerhető versenyegységgé. A versenyképes egységek összefogása alulról jövő kezdeményezésként, önkéntes módon szerveződhet, mert a szereplőknek fel kell ismerniük az ebből fakadó személyes és gazdasági hasznot, valamint a piaci szükségszerűséget, miszerint a szinergiák kihasználása erősíti a versenyképességet (Gonda T., Spiegler P 2012) A pontszerűen működő, egymással konkuráló turisztikai vállalkozások, szolgáltatók sem a belföldi, sem a nemzetközi piacon nem lehetnek olyan eredményesek, mint az összehangolt turisztikai kínálattal rendelkező, egységesen megjelenő, közös marketing- és információs rendszereket használó szervezetek együttműködési hálózatai (Fodor 2009). Napjainkban a világgazdaság térképét sajátos központok, klaszterek uralják. A gazdasági csomópontokat

specializálódás jellemzi. Porter megfogalmazásában a regionális klaszter: „egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja” (Porter 2000, 16). A turisztikai klaszter a turizmusban érintett vállalatok (vállalkozói szféra) és intézmények (közösségi szféra) földrajzi koncentrációja. A klaszterben a turisztikai termék köré csoportosuló, egymással versengő, ugyanakkor egymással kooperáló vállalkozások vesznek részt. Az együttműködés megoldást jelent a jó versenypozíció kialakítására, intenzívebb, hatékonyabb innovációs és marketing tevékenységet generál. A klaszterben rejlő szinergiapotenciál révén a tagok egyszerre erősítik

egymást és növelik a régió versenyképességét (Gonda T. 2008) Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 4 2. Az ökoturizmus számára kedvező nemzetközi trendek 2.1 Az alternatív turizmus térnyerése A tömegturizmus térnyerését és kiteljesedését követően a 70-es években megjelent alternatív turizmus első termékei a zöld vagy ökoturizmus volt. A 80-as években még inkább megfigyelhetővé vált az a folyamat, hogy a tömegturizmus kisebb csoportos turizmussá alakul át. Új speciális formák jelentek meg az ökoturizmus mellett, pl. az aktív turizmus és a kaland turizmus A 80-as évek közepén ez a változás elérte a kulturális motivációjú turizmust is. Itt is felerősödött a kiscsoportos illetve egyéni utasok száma, előtérbe került az ismeretszerzés, kulturális élmények szerzése utáni utazási motiváció. A régi és az új turisták közötti változást az alábbi táblázatban

foglaljuk össze. (Aronson L- Sandell K 1999) Régi turisták Új turisták keresik a napfényt valami újat akarnak átélni követik a tömeget felelősek akarnak lenni valami iránt ma itt vannak, holnap máshol látni és szórakozni akarnak, de nem rombolás árán meg akarják mutatni, hogy voltak valahol csupán jól akarják érezni magukat szerezni akarnak valamit érzéseket keresnek meggondoltak megértőek kedvelik a látványosságokat kedvelik a sportot és a természetet elővigyázatosak kalandvágyók a szálloda éttermében étkeznek helyi ételeket esznek homogének nem homogének 2.2 Az ökoturizmus nemzetközi piaca Az ökoturizmus nemzetközi piaca évek óta az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai szegmensnek tekinthető. Ezt a folyamatot leginkább segítő világjelenség, hogy az utazók egyre inkább keresik az életüket, szemléletüket gazdagító élményeket, beleértve az egészséges környezet és a természet értékeit.

Ez összefügg a természet iránti megváltozott hozzáállással (a fajok és ökoszisztémák fennmaradásának jelentősége), a környezeti-nevelés közoktatásban való fejlődésével és a média környezet iránt növekvő figyelmével. Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 5 Az 1990-es évektől kezdődően az ökoturizmus 20-34%-os növekedést ér el évente, ami a 2004-es évre vetítve azt jelentette, hogy az ökoturizmus piaca háromszor gyorsabban növekedett, mint a teljes turizmus szektor. A turizmus alternatív ágaihoz hasonlóan (örökség- kulturális-, kalandturizmus vagy vidéki turizmus) az ökoturizmus fejlődésében jelentős növekedés várható a következő két évtizedben is. Az elemzők szerint növekedés várható az öko-szálláshelyek és zöldhotelek terén, folyamatos a növekedés a természethez kapcsolódó turizmusformák kapcsán és ennek fényében jósolható, hogy az ökoturizmus az

elsők között tud profitálni ezekből. Az ökoturizmus piaca nem tekinthető egységesnek. A termékek/élmények széles spektruma tartozhat ide, valamint számos fogyasztói tevékenység, motiváció és sajátosság jellemzi a piacot. Az egyik legfontosabb trend az idősebb generációk részvétele az ökoturizmus legfontosabb piacain: Észak-Amerikában, Észak-Európában és kisebb részben Japánban. Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé keresik az aktív, fárasztó, veszélyes tevékenységeket, inkább a kímélő, a természet megfigyelésével kapcsolatos programokat választják. A jelentős szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel rendelkező réteg kiváló piac az ökoturizmus számára. Az ökoturizmus értelmezésével összefüggő probléma, hogy az utazási irodák „öko” jelzővel illetik minden természetközeli szolgáltatásokat nyújtó vagy természetben zajló terméküket. 2.3 Trendek az ökoturizmusban A nemzetközi trendek azt

mutatják, hogy az ökoturizmus, a természeti értékek, és a természetben végezhető tevékenységek, valamint a természeti megismerése iránti vágy folyamatosan növekszik. Az ökoturizmus az 1990-es évek óta gyorsabb ütemben növekszik a világban, mint a tömegturizmus. A becslések szerint a világturizmusból az ökoturizmus részesedése 1–9% között mozog, Európában ugyanakkor a turisták közel 20%-a keres a természeti környezettel kapcsolatos turisztikai élményeket. Az ökoturizmus jelentőségét az is mutatja, hogy 2002-t az ökoturizmus nemzetközi évének nyilvánították, és szinte minden országban hangsúlyos a promóciója, így Magyarországon is, ahol 2007 a Zöld turizmus éve volt. Az utazók egyre jobban érdeklődnek az érintetlen természeti tájak, a tiszta és szép környezet iránt. A védett természeti értékeket bemutató, egyedi élményeket nyújtó turisztikai termékek az eredeti, hagyományőrző, tiszta, környezeti

ártalmaktól mentes térségekben növekvő érdeklődésre tarthatnak Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 6 számot. A teljes csend, nyugalom, a „tökéletes” kikapcsolódás iránti vágyakozás az érintetlen vidéki térségek felértékelődését hozhatja (Spiegler P. 2011) Európában egyre több a tudatos fogyasztó, aki ismeri a turizmus negatív hatásait, és tenni szeretne az ellen. Ők magas környezeti minőséget várnak el a desztinációban, a minősített szálláshelyeket részesítik előnyben, felfigyelnek a minősített termékekre a prospektusokban, és megtalálják a módját, hogy a zöld turisztikai kínálatról tájékozódjanak. A WTO felmérése szerint (WTO 2002) például három britből kettő fontosnak találja, hogy az utazási csomagok úgy legyenek összeállítva, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet. A németek fele magas környezeti minőséget vár el, harmaduk pedig

megfelelő közlekedési lehetőségek esetén szívesen utazik busszal vagy vonattal a desztinációba (ECOTRANS 2004). A magyarok körében a zöldturizmussal kapcsolatos általános attitűd, az adottságok megítélése jó, azonban a személyes attitűdök kevésbé pozitívak, a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény kevésbé jellemző. Egy felmérés szerint a magyarok 43%-a nem túrázik, nem lovagol, és nem látogat nemzeti parkba sem (Magyar Turizmus Zrt. 2007) A védett területek kezeléséért felelős szervezetek világszerte eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a rájuk bízott természeti, nemzeti örökségként elismert javakat nem lehet a társadalomtól teljes mértékben elszigetelni, sőt azoknak fontos funkciója az emberek kikapcsolódásának, rekreációs lehetőségeinek biztosítása. Magyarország a természeti értékekben gazdag országok közé sorolható, az ország területének mintegy 10%-a esik védelem alá, és 20%-át adják a

Natura 2000 területek. Magyarországon az ökoturizmus legfontosabb színterei a nemzeti parkok, amelyek látogatottsága folyamatosan növekszik, a 2005-ös 950 ezres látogatószám 2009-re 1 millió 300 ezerre nőtt (www.nemzetiparkgovhu) A nemzeti parkok kínálatában leginkább a fogadó- és látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények, barlangok, evezés, kerékpározás, illetve szervezett, szakvezetéses programok szerepelnek, amelyeket néhol a hagyományos ételek és italok kóstolója is kísér (Magyar Turizmus Zrt. 2010) A nemzeti parkok mellett fontos megemlíteni az állami erdőgazdaságok, valamint az elsősorban önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő arborétumok, gyűjteményes növénykertek, parkerdők szerepét. Egyre jelentősebbek Magyarországon a natúrparkok vagy másfajta ökoturisztikai civil szerveződések. A profitorientált szektor számára az ökoturizmus sokszor még nem jelent megfelelően nyereséges üzletágat, azonban a

körvonalak már kezdenek kirajzolódni (Spiegler P. 2011). Az ökoturisztikai vállalkozásokat sokszor családtagok működtetik, másodállásban, saját erőből Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 7 és forrásból. Megállapítható, hogy nehéz helyzetben vannak az ökoturizmusban érdekelt vállalkozások, számukra az összefogás és a szakmai érdekképviselet jelentős segítséget jelent. 2.4 Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek A magyarországi ökoturisztikai piac jelentősen eltér a nemzetközitől. Míg külföldi desztinációk esetében (Nyugat-Európa, USA, Ausztrália) a szakirodalom inkább nagy ökoturisztikai desztinációkról, valamint az azokra szakosodott utazásszervezők által szervezett öko-utakról szólnak, addig Magyarország esetében sokkal kisebb léptékről és elsősorban belföldi turistákra alapozott turizmusról van szó. Szervezetlen utazással, illetve

az utazók részéről a legtöbb esetben önálló szervezésről, továbbá még egyelőre nem komplex termékről van szó. Általában egynapos látogatók azok, akik a hazai ökoturisztikai bemutatóhelyeket, nemzeti parkokat felkeresik, a hazai bemutatóhelyek külföldiek által történő látogatása pedig meglehetősen alacsony. Jellemző az is, hogy az ökoturizmust más program keretében, kiegészítő kínálatként veszik igénybe. (pl valaki az Orfűi vízparti nyaralás keretében felkeresi a DDNP látogató helyeit.) A “Magyar Turizmus Zrt. Tájékoztatója a 2006 évi Zöldturizmus Kutatás Eredményeiről” című, 2007ben megjelent dokumentum alapján a magyar ökoturista (zöldturista) elsősorban belföldi turista, fiatal és középkorú, magasabb iskolai végzettséggel, átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik. Gyakoriak közöttük a négyfős, gyermeket nevelő családok, illetve gyermektelen férfiak, fő motivációjuk a kirándulás

lehetősége, a természeti környezet szépsége, tiszta levegő és csend. Kifejezetten a nemzeti parkok meglátogatása kedvéért mindössze az utazók 3%-a indul útnak és körülbelül 6% veszi figyelembe ezt a lehetőséget az utazás tervezésekor. Ugyanakkor egy nemzeti park meglátogatása igen elfogadott, ha van rá lehetőség a válaszadók 18% meglátogatja ezeket az úti célokat. A nemzeti parkok meglátogatása során ezek a turisták leginkább a természeti értékeket, a szép tájat, a jó levegőt és a csendes környezetet tartják kiemelkedően fontosnak. A legszorosabban kapcsolható tevékenység a természetjárás és túrázás. Sajnálatos eredmény, hogy a válaszadók 39,4%-a soha nem túrázik, csak 3%-uknak fő motiváció a nemzeti park látogatása. A MT Zrt. 4 csoportot különített el a természetjárás tekintetében:  közömbös, nem túrázik, nem is érdekli a tevékenység (11%)  szívesen túrázik, rendelkezik ismeretekkel, de nem

tekinti sportnak (31%), egészséges tevékenységnek tartja, de nem sportnak (24%) Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 8  lelkes túrázó, nem rendelkezik sok ismerettel, a hangsúly a közösségi élményen és a sporton van (34%) Jellemzően egyszerűbb és középkategóriás szállásra tartanak igényt, vagyis 1 és 2 csillagos szállodák, turista és ifjúsági szállók jöhetnek szóba. Erőteljes igény mutatkozik komplett szolgáltatáscsomagok iránt, szakvezetés, oktatás illetve túravezetés iránt. A magyarországi kínálat szempontjából elmondható, hogy védett területeink ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, azonban a látogatóbarát, kereslet ismeretében megtervezett, élményszolgáltatásokkal hatékonnyá tett termékek még nem elterjedtek, ezért szükséges a kiépítettség módozatai, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő

szolgáltatások fejlesztése, valamint az innovatív és aktív turisztikai kínálat kialakítása és marketinge. 2.5 Az ökoturizmus turizmuspolitikai sajátosságai A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a nemzeti szinten kiemelt turisztikai termékek közé sorolja a kulturális és természeti értékeken alapuló örökségturizmust. A NTS célkitűzései alapján az egykori Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából 2008-ban elkészült az országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. A stratégia készítői a turisztikai és környezetvédelmi szaktárcával, a nemzetipark-igazgatóságokkal, civil szervezetekkel és a szolgáltatókkal konzultálva alakították ki a következő 8 évre vonatkozó ökoturizmus-fejlesztési tervet. A stratégia elfogadását követően az ÖM TSzát és a KvVM TKSz kezdeményezésére jött létre az Ökoturizmus Munkacsoport, amelynek tagjai a két szaktárca képviselői közül kerültek

ki, és amely csoportnak célja a stratégia operatív megvalósítása. A munkacsoport az új kormány megalakulása után a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium tárcaközi egyeztetésével működött tovább. Napjainkban nem lehet tudni működéséről A stratégia konkrét eszközöket és feladatokat dolgozott ki a természetvédelem és a turizmus szempontjainak érvényesítésére. A stratégiában kiemelt kérdés az ökoturisztikai attrakciók és szolgáltatók látogatóbarát fejlesztése, komplex szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpontok létrehozása. A stratégia I. Prioritás 1-3, 6 intézkedése, II Prioritás 1-4 intézkedése, V Prioritás 2-4 intézkedése, VI. Prioritás 1-3 intézkedése alapján kiemelt szerepet kell kapnia a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelő, látogató- és családbarát bemutatóhelyek kialakításának, mind a már meglévő, mind a Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a

Dél-dunántúli turisztikai Régióban 9 tervezett látogatóközpontok, tematikus bemutatóhelyek, tanösvények és egyéb szolgáltatások vonatkozásában. A munkacsoport az első fázisban meghatározta azokat a feladatokat, amelyek kevésbé forrásigényesek. Ezek közé tartozott a látogató- és családbarát fejlesztések elkezdése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közvetve több részében is érinti az ökoturizmust. A dokumentum szerint a vidéki területek fejlesztésében a természeti értékek turizmusa az egyik eszköz, mind a gazdasági fejlődés, mind a környezet fejlesztése, az egészségtudatos oktatás-nevelés kapcsán. Mindezek kapcsán az ÚMFT támogatja az alacsony népességű, alacsony népsűrűségű rurális térségekben az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapozva a helyi, térségi adottságokra építő termékek és (turizmust kiszolgáló) szolgáltatások integrált fejlesztését. Ennek egyik legjobb

gyakorlati megvalósulása a Zöldút fejlesztés, melyben a Dél-dunántúli Régió (köszönhetően az ökoturisztikai klaszternek is) igen aktív. Az egy működő (Ormánsági Zöldút) mellett 4 további szerveződéséről tudunk, ezek szakmai koordinációját az ökoturisztikai klaszter végzi. A megvalósítás fázisában levő LEADER programok szinte mindegyike külön pályázati kategóriaként kezelte az ökoturisztikai fejlesztéseket. A vidékies térségek fejlesztése az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) valósulhat meg. A vidékies térségek megújulási lehetőségei a különböző adottságú területeken eltérőek, ezért szükséges a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a térségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén. Az ökoturizmus fejlesztésének

természethez kapcsolódó jogi környezete az 1996. évi LIII törvény a természet védelméről, és a 2009. évi XXXVII törvény (erdőtörvény) IX fejezete Az új erdőtörvény több vonatkozásban is szigorította az erdőben zajló turisztikai tevékenységeket, leginkább a lovas turizmust érintően. 2.6 Az ökoturizmus szociokulturális és gazdasági környezete Az ökoturizmus esetében a természeti környezet védelme, az értékek megőrzése merül fel elsődleges szempontként a turisztikai fejlesztéseknél. Az ökoturizmus piacát azonban nem csak a tudatos ökoturisták, hanem egyéb motivációval érkezők is jelentik, ezért az ökoturizmus attrakciói esetében nemcsak az úgynevezett ökoturistával kell foglalkozni, hanem az egyéb turistákkal is. A természetet látogatók motivációi nagyon változatosak, az aktív időtöltéstől kezdve a természet tanulmányozásán át az „éppen arra jártam, ezért benéztem”-mel bezárólag. Az

ökoturizmus egyes szolgáltatásai így Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 10 kifejezetten a nagyközönség számára készülnek, és a hazai bemutatóhelyek egy részének egyértelműen a tömegturistával kell szembenéznie. Az ökoturizmus egyik feladata, alapelve a környezeti szemlélet-formálás. Az igazi, tudatos ökoturistának már nincs szüksége nagymértékű szemléletformálásra, azonban a tömegturista, a természetet nem ismerő turista az, aki ennek a szemléletformáló munkának az alanya kell, hogy legyen. Nagy jelentősége van ezen belül a fiatal korban történő oktatásnak, nevelésnek Az is teljesen egyértelmű, hogy az ökoturizmus pozitív hatásai (munkahelyteremtés, jövedelem a helyi közösségnek, jövedelem a természetvédelemnek) is csak akkor jelentkeznek, ha az ökoturizmus a szolgáltatók részéről olyan mennyiségű turistát vonz, amely elfogadható a terhelhetőség

szempontjából, ugyanakkor a hely kihasználtsága, jövedelemtermelő-képessége is megfelelő. Az üres látogatóközpontok, a nem célirányosan vagy egyáltalán nem kommunikált bemutatóhelyek nem fognak pozitív hatást okozni, sem bevételt hozni az üzemeltetőnek, ugyanakkor a pénzügyi és emberi erőforrások felesleges pazarlását jelentik. Az ökoturizmus a környezettudatos szemlélet átadásának egyik eszköze, ösztönzi az aktív mozgással járó tevékenységeket, amelyeknek egészségmegőrző hatása jelentősen hozzájárul az életminőség javításához. A természetes környezet iránti általános megnövekedett igényből, és az efféle turizmusra fogékony réteg életszínvonal-növekedéséből fakadóan egyre több embernek nyújt megélhetést vagy kereset kiegészítést az ökoturizmus és annak kiegészítő szolgáltatásai. Sok helyen ez jelenti a térség gazdasági felemelkedésének kitörési lehetőségét, együttműködve a

mezőgazdasággal, a helyi termékek értékesítésével. Az ökoturizmus eddig még azért nem tudott előre törni, mert az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek az ökoturizmussal kapcsolatban (pl. az ökoturisták keveset költő „bakancsosok”) A hiányos kommunikációnak köszönhetően a hazai lakosság egyelőre keveset tud az ökoturizmusról, nem ismerik a lehetőségeket sem, pedig néhány újabb felfogásban létrehozott természetvédelmi bemutatóhely versenytársa lehetne a híres szórakoztató helyeknek, gyakran látogatott desztinációknak. Van tehát még lehetőség a marketingkommunikáció terén a természetvédelem és az ökoturisztikai szolgáltatók számára. A Dél Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter fő célkitűzése éppen ezért Az

ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 11 egy rendkívül dinamikus, hatékony és újszerű marketing munka megvalósításával a régi ökoturisztikai lehetőségeinek a széleskörű bemutatása, és a szolgáltatók piaci pozíciójának az erősítése. A fentiek alapján következik, hogy az ökoturizmus fejlesztésénél figyelembe kell venni a piaci igényeket, a legtöbb bemutatóhely esetében a fogyasztói társadalom posztmodern turistáinak szokásait. A fogyasztói igények és a természetvédelem összeegyeztethető, a tömegturisták megjelenése nem feltétlenül jelent azonnali környezetszennyezést és egyéb negatív hatásokat. Amennyiben a turistákat megfelelően „irányítják”, a látogatói menedzsment hatékonyan működik, akkor a turizmus szemléletformáló és egyéb pozitív szerepe valósulhat meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tele kell építeni a természeti környezetet élményelemekkel,

hanem hogy a már meglévő bemutatóhelyet is látogatóbaráttá lehet alakítani egy újfajta szemlélettel. Ráadásul a helyi lakosság számára fontos anyagi hasznok érezhető megjelenéséhez is szükség van jelentősebb számú turista érkezésére, és ezek fogyasztási hajlandóságuk felkeltésére. Az infrastrukturális fejlesztéseknek (parkoló, WC, pihenő, vendéglátóhely, ajándékbolt, szakvezetés, stb.) a fogyasztók igényeit, a látogatói megelégedettséget kell szolgálni, közvetve így járulnak hozzá az öko-szemlélet befogadásához. Ahol a természeti környezet nem engedi a „nem ökoturisták” jelenlétét, ott viszont tényleg csak kizárólag ökoturistáknak szánt fejlesztéseket kell végezni. Ez nem jelenti azt, hogy az ökoturistának nincsenek, vagy szerényebbek az igényei. Az ökoturisztikai szolgáltatások minőségének javítása sok esetben az attrakciót szolgáltató természeti környezet megőrzése érdekében is fontos,

hiszen a látogatók a számukra készült, kontrollálható infrastruktúrát veszik igénybe, és nem a környezet erőforrásait. Kiemelten kell kezelni a családbarát irányba történő fejlesztéseket, amelyet az országos ökoturizmus fejlesztési stratégia is a hangsúlyos tevékenységek közé sorol. Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 12 3.Vendégkör felmérés, versenytárselemzés és az ökoturisták csoportosítása és utazási motivációjuk 3.1 A turisták viszonyulása az ökoturizmushoz: a Dél-Dunántúlra kiterjedő empirikus vizsgálat eredményei Az ökoturisztikai klaszter által 2011-ben végzett régiós kiterjedésű empirikus vizsgálat során 294 kérdőív került kitöltésre az ökoturizmust igénybe vevők körében. Nem csak hagyományos papír alapú kérdőívezés került megvalósításra, hanem felkínálták az online kérdőív kitöltését is. A kérdések összeállításánál nagy

hangsúlyt helyeztek a turisták ökoturizmushoz kötődő attitűdjének vizsgálatára. Az eredményeket érdemes figyelembe venni a régió ökoturisztikai fejlesztése során annak ellenére, hogy a mintavétel túlnyomó részt az ökoturisztikai szolgáltatók vendégkörében készült, így a vizsgálat pozitívabb képet mutat egy reprezentatívan kiválasztott mintánál. A kérdőívet kitöltő turisták többsége fiatal (60% 35 év alatt) vagy középkorú (36% 35-60 év közötti), magas iskolai végzettséggel (67% felsőfokú végzettségű) rendelkezik. Ezek a demográfiai jegyek jellemzőek a hazai ökoturistákra 1. ábra: Az ökoturizmus szó szabad asszociációs mezője a turisták tudatában (szerk wwwwordlenet program segítségével) Szabad asszociáció keretében, nyitott kérdés formájában vizsgálta a kérdőív, hogy melyik az az öt szó, kifejezés, ami a turisták eszébe jut az ökoturizmus szó hallatán. Ahogy azt a 2 ábrán a szófelhő

mutatja, a legtöbben a természet, a zöld és az erdő szavak, valamint a természet- és környezetvédelem, környezettudatosság, fenntarthatóság kifejezéseket kapcsolták össze az ökoturizmus fogalmával, továbbá olyan turisztikai elemeket, mint kirándulás és túra, csend és nyugalom, vidék és falu. Ez azt jelzi, hogy a turisták számára az ökoturizmus elsősorban a természetet, a természet értékeinek védelmét és a természetben történő turisztikai tevékenységeket Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 13 jelenti. Az ökoturizmus szó a természettel és a zölddel fonódik össze a legszorosabban a turisták tudatában, háttérbe szorítva a kulturális értékek és társadalmi környezet megismerését. A Dél-Dunántúlra látogató turisták körében végzett felmérés szerint a turisták többségénél (78%) nagy szerepet játszik a turisztikai célterület kiválasztásánál a természeti

környezet, annak minősége, a táj sokszínűsége, zavartalansága. Az utazásnál figyelembe vett fő szempontok közé tartozik a környezettudatosság, a programkínálat és a kényelem, a komfortérzet (3. ábra) A természeti környezet minőségét tekintve a válaszadók erős megosztottsága látható a 3. ábrán: sokak számára ez a legfőbb elvárás, míg mások számára ez a legkevésbé fontos szempont. 2. ábra: A megkérdezett turisták utazással kapcsolatban elvárt szempontjainak fontossági sorrendje (1=legkevésbé fontos, 7=legfontosabb szempont) A megkérdezett dél-dunántúli turisták kedvelik az aktív turizmust, közel 50%-uk évente több alkalommal is részt vesz gyalogos és kerékpáros túrán. A megkérdezettek 90%-ának az utazását áthatja az ökológiai szemlélet kisebb vagy nagyobb mértékben, azonban kifejezetten ökoturisztikai jellegű utazáson mintegy 41%-uk még nem vesz részt. Azoknak, akik részt vettek már ökoturisztikai

jellegű utazáson, 35%-uk teljes mértékben elégedett volt a szolgáltatással, azonban jelentős részük, 65%-uk néhány ponton javítana a program és a szolgáltatás minőségén. A Dél-dunántúli régióba látogató turisták körében végzett felmérés rámutatott arra, hogy az ökoturizmus kapcsán elsősorban a természetre gondolnak az emberek, kevésbé a kulturális és Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 14 társadalmi értékekre. Ahogy azt a Magyar Turizmus Zrt 2007-es országos reprezentatív felmérése is megállapította, a hazai ökoturistákat leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja (MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007) A régiós szintű kutatás pozitívabb személyes attitűdöt mutatott az ökoturizmus és a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény tekintetében, mint az előbb említett országos felmérés, azonban ez az

attitűd még továbbra sem tekinthető meggyőzően pozitívnak. Az ökoturisztikai szolgáltatóknak igen differenciált turisztikai elvárásoknak kell megfelelniük, azokat összehangolniuk, mint például környezettudatosság, programok, komfort, megközelíthetőség stb. 3.2 Versenytárselemzés, az ökoturisztikai klasztertagok kínálatának megjelenése a keresőkben Ma már a turisták nagy része az Internet segítségével tájékozódik a szándékainak megfelelő turisztikai adottságokról, lehetőségekről, szolgáltatásokról, árakról. Ehhez a trendhez igazodva az ökoturizmus meghatározó szereplői jelen vannak a webes felületeken. A klaszter a dél-dunántúli ökoturizmus kínálatát oly módon vizsgálta, hogy 10 az ökoturizmussal kapcsolatos vagy azzal erőteljesen összefüggő kifejezést (kerékpáros turizmus, barlangászat, aktív turizmus, környezeti nevelés, tanösvény, lovas turizmus, védett növények, erdei iskola, nemzeti park, gyalogos

turizmus, ökoturizmus) és magát az ökoturizmus fogalmát kiválasztva találati listákat képzett a jelenleg legnépszerűbb „google” keresőprogram felhasználásával. Az elemzés egyrészt vizsgálta magyar nyelven mindegyik kifejezéssel kapcsolatban az első 100 találatot, majd a honlapokat egyenként megnyitva kereste a nyitóoldalon vagy a releváns aloldalon az ökoturizmussal kapcsolatosan megjelenő dél-dunántúli ökoturisztikai szereplőket. Ezzel célja volt arra rámutatni, hogy a dél-dunántúli piaci szereplők milyen mértékben, minőségben, árakkal, termékekkel képviseltetik magukat az országos versenyben az Interneten, a legnépszerűbb keresőprogramban. Másrészt a vizsgálat a keresőrendszerben az egyes kulcsszavakat a Dél-dunántúli régió fogalmával párosította, amellyel a régiós versenyhelyzetre mutatott rá. Mindkettő vizsgálati részben kiemelt figyelmet fordítottak a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter tagjainak

megjelenésére. Az Internetes elemzés alapján összességében kijelenthető, hogy a Déldunántúli régió ökoturisztikai kínálata – a jó természeti adottságok ellenére is – alulreprezentált, a vonatkozó találatok igen gyakran csak különböző gyűjtőoldalakon (linkcentereken, tudakozókon, közös országos bázisokon) keresztül jelennek meg. Véleményünk szerint ennek egyik igen komoly oka a szereplők megfelelő szintű marketingmunkájának hiánya (önálló honlapok készítése, gyűjtőoldalakon való sűrűbb megjelenés, turisztikai jellegű internetes médiumokban való gyakoribb Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 15 szereplés stb.) A Dél-Dunántúl egyedül a lovas turizmus, illetve az ifjúsági szállások és erdei iskolák tekintetében érte el az országos átlagot. A kulcsszavas vizsgálat alapján megállapítható, hogy a klasztertagok közül elsősorban az orfűi és gyűrűfűi

szereplők képviseltetik magukat erőteljesebben, illetve kiemelhetjük, hogy maga a klaszter igen jól szerepelt bizonyos kulcsszavak esetén, mint például ökoturizmus és környezeti nevelés. (A kutatási anyag teljes terjedelmében olvasható a gyeregyalog.hu honlapon a „Tanulmányok” menüpontban „Internetes felmérés a dél-dunántúli ökoturizmus kínálatáról” címszó alatt) 3.3 Az Ökoturisták csoportosítása Az aktuális turisztikai trendek tehát kedvezőek az ökoturizmus számára. Az új termékek megjelenésével a fogyasztási szokások is pozitívan változtak. Bár nyilván napjainkban is a tömegturizmusban realizálódik a turisztikai forgalom nagyobb része, de mégis igény van a szerteágazó individuális igények kielégítését biztosító alternatív turisztikai termékekre is. Ez pedig esélyt adhat arra, hogy olyan térségek is bekapcsolódjanak a turizmus gazdaságba, amelyek számára ez a tömegturizmus egyeduralma alatt nem volt

lehetséges. Ezt a folyamatot segíti a turisták attitűdjének változása, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:  Nem csak egy nagy nyaralásra koncentrálnak, hanem elterjed a rövid, tartalmas, érdekes, élményalapú programok iránt az igény.  Nőtt a tudatos turisták száma, akik felelősséget éreznek a meglátogatott terület kulturális, természeti értékei, ritkaságai és az ott élő emberek iránt.  A mai turisták a világról nagyobb ismeretekkel rendelkeznek, magasabb az általános műveltségük és nő bennük az igény az adott terület megismerése iránt.  Már nem csak pihenni, rokonokat látogatni utaznak, hanem nő az aktív időtöltés iránti igény.  Nem feltétlenül a különleges helyet keresi, hanem a különleges élményt. Az ökoturizmus iránt érdeklődő potenciális turisták esetében az is jellemző, hogy a környezet és természetvédelem valamint a fenntartható fejlődés kérdésköre iránt nyitott,

ezekre tekintettel van fogyasztói szokásai során. Az aktuális környezeti problémák összetettek, globálisak, bizonytalanok és gyakran etikai kérdéseket vetnek fel. Ez azt jelenti, hogy a problémák helyi szinten sok esetben megoldhatatlanok, ugyanakkor a mindennapi élet több tényezőjét is érintik. A környezet folyamatos specializálódásának fontos Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 16 elemeként sajátos területek jönnek létre, amelyeket pihenés céljából keresnek fel az emberek, és amelyek a jövőben fontos szerepet játszanak abban, hogy az emberek a természetre felfigyeljenek. A természet kihasználásában fontos tényező lehet a „környezettudatos oktatás” és az állandó lakóhelyen kívüli képzés. A nevelés ezen formái nagy jelentőséggel bírnak a fenntartható turizmus számára. Fontos pontok az emberek beállítottságának, szemléletének és életvitelének alakulásában,

amelyek a fenntartható turizmus kialakulásának elengedhetetlen tényezői. Ennek érdekében a környezethez kell alkalmazkodni. Az ökoturisták számára tehát az elsődleges motiváció a természeti értékek felkeresése, megismerése és ezen túlmenően a felkeresett terület kultúrájának a megismerése. Természetesen az ökoturizmusban résztvevő ökoturisták csak részben tekinthetők igazi ökoturistának. Általában olyan komplex terméket vesz igénybe, amiben az ökoturizmus kínálatán kívüli elemek is szerepelnek. A különböző motivációk alapján lehet a célcsoportokat szegmentálni A hazai ökoturisztikai stratégia 4 fogyasztói csoportot határoz meg: 1. Alkalmi zöld turista Ide tartozik a nagy többség (50-60%). Jellemzően 1-2 órás látogatást tesznek nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken. Fő motiváció az ismeretszerzés és szórakozás A csendet, tiszta levegőt, természeti értéket keresi. 2. Aktív zöld turista Az

ökoturisták 20-30%-a. Elsősorban a fiatalok tartoznak ide, akik a szabadidejüket természetben és aktívan szeretnék eltölteni. 3. Ökoturista Az összes látogató 10-15%-a. A fő cél a természeti és ökológiai értékek megismerése Felelősséget érez a természeti környezet megóvása iránt. 4. Elkötelezett ökoturista A látogatók 5-10%-a sorolható ebbe a csoportba. Számukra az ökoturizmus már inkább életforma, mint turisztikai termék. Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 17 Az ökoturizmus szereplőinek csoportosítása és motivációjuk Csoport 5-7 éves óvodások Motiváció Keresletük Játszás a kalandos természetben. Közeli, Természet szállásnélküli, megismerése környezet, egészséges biztonság, játszási élményeken és saját tapasztaláson lehetőség. keresztül. Kisiskolások Élmények a természetben, kaland, 50 km-en belül, 1 vagy 2 napos 6-12 év játszva

tanulás, felfedezni környezetet. a szállás osztálykirándulásra. 4-8 napos szállás táborhoz, biztonságos, egészséges környezet. Természeti értékek közelsége, egészséges, olcsó étkezés. Felső tagozatosok Természet 10-16 év felfedezése, szépségeinek 200 km-en belül, 1-5 napos szállás összefüggések osztálykiránduláshoz megismerése, élmények vagy erdei tudásvágy, iskolához. 4-8 napos szállás nyári szerzése, kaland, táborokhoz. mozgás. étkezés. Egészséges, Természeti olcsó értékek közelsége, turisztikai attrakciók és szolgáltatások közelsége. Csoport Alkalmi zöld turista Motiváció Keresletük Történelmi vagy védett természeti Különleges természeti táj, csend, terület megismerése, szórakozás. tiszta levegő. Figyelemfelkeltő rendezvények, élményszerűség vonzza. Középkategóriás szálláshelyek. Jól megközelíthető kiépített, jól tanösvényeket,

bemutatóhelyeket. Aktív zöldturista Természetben űzhető, szadabidős sporttevékenység érdeklődik. Különleges természeti táj, végzése. kültéri, Kalandtúra vagy kültéri sportok iránt tiszta levegő. Információgyűjtés a Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 18 meglátogatott terület Középkategóriás, értékeiről. falusi és magánszálláshelyek. Ökoturista Természeti, ökológiai megismerése, értékek Hosszabb időre megértése. területeket, Felelősséget érez a természeti megismerés környezet megóvása iránt. Elkötelezett ökoturista Az ökoturizmus Ismeretszerzés, is felkeres az alaposabb céljából. Időjárástól függetlenül utazik. életstílus. Rendszeresen részt vesz természet ökoturizmusban. Sátrazik, egyszerű, szeretete, fenntartható szemlélet. környezetbarát Természetvédelem. szálláshelyek. Természettudományi vagy

kultúrtörténeti értékek megismerése. Helyben előállított termékek. Környezetbarát módon közlekednek (kerékpár, gyalog, közösségi) Aktív turizmus Az aktív turizmus egyes tevékenységei szorosan köthetők az ökoturizmushoz. Az ökoturizmus stratégia is tárgyalja az „ökoaktív” turizmus, a kerékpáros, gyalogos, vízi turizmust, mint a környezetbarát helyváltoztatás egyik lehetőségét. 2010-ben elkészült az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia, amely megvalósítása jó infrastrukturális hátteret jelent egyes térségek ökoturisztikai fejlesztésének. A Tisza-tó ilyen szempontból is hitelesen használja a „Magyarország ökoturisztikai szigete” szlogent, mivel a területén szinte minden attrakció és szolgáltatás természetbarát közlekedéssel érhető el, kerékpárral vagy vízi úton. A Szigetközben kiépített kerékpáros úthálózat is hozzájárult a terület ökoturisztikai fejlesztéséhez. Ahol a

terület adottságai lehetővé teszik, ott ezeken a közlekedési eszközökkel végigjárható tanösvényt alakítottak ki (EgyekPusztakócsi kerékpáros tanösvény (HNP), Vízi Rence tanösvény (FHNP)). A közösségi közlekedés lehetőségeinek javítása hozzájárul a környezetbarát működési feltételekhez, amely az ökoturizmus egyik alapelve. A közösségi közlekedés turistabarát szemlélete egyrészt növeli az utazók számát, másrészt növelheti az öko-desztinációkra érkezők számát. Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 19 A közösségi közlekedés fajlagosan olcsóbb közlekedési módot jelent, ezért a gépkocsival nem rendelkező rétegnek is elérhető. A közlekedési vállalatok azonban nehéz helyzetben vannak, mert nekik a mindennapos helyváltoztatást végző helyi közösséget is ki kell szolgálniuk. Megoldást jelenthet bizonyos helyszíneken a nyári, szezonális, kifejezetten

turistáknak készült menetrend az autóbusz-közlekedés esetében. Egyes különleges, egyedi utazási módok (pl. a kisvasutak) az ökoturisztikai termék részei lehetnek az élmény vagy a közlekedés jellege miatt. Egyedi program a Gördülő tanösvény a Gyermekvasúton (Széchenyi-hegy – Hűvösvölgy), és a Libegő tanösvény (János-hegy). 3.4 A termékfejlesztés gyakorlata az ökoturizmusban Az ökoturizmusban részt vevők kis része tekinthető tudatosan cselekvő, a fenntartható turizmust maximálisan figyelembe vevő turistának, ezért ebben a turizmusformában résztvevők nagy része a tömegturizmusban résztvevők szokásait, negatív cselekedeteit is produkálják. Mindezek miatt a fejlesztéseknél figyelembe kell venni a modern fogyasztói társadalom igényeit is. Az infrastrukturális fejlesztéseknek (pl. látogatóhely, pihenőhely, szálláshely) a látogatók igényeit, megelégedettségét kell szolgálnia. Ott ahol ilyen jellegű és minőségű

fejlesztések nem megengedhetők, csak kifejezetten a tudatos turistáknak szánt projekteket kell végrehajtani. Az ökoturizmusban résztvevő turisták a családosok, így különösen oda kell figyelni a családbarát fejlesztésekre is. Az ökoturizmus fejlesztésének nemcsak a természet- és környezetvédelmi, valamint a piaci szempontokat kell figyelembe vennie, hanem az ökoturizmus többi alapelveit is, a helyiek bevonását, a helyi gazdaság támogatását, a környezeti nevelés, a bemutatás hatékony megvalósítását. Az ökoturisztikai szolgáltatás vagy termék csak akkor hiteles, ha mindezek megvalósulnak. Mindez megvalósulhat a helyi munkaerő bevonásával, a helyi mezőgazdasági és kézműves termékek promóciójával és értékesítésével, a helyi szálláshelyekkel való együttműködéssel. A bemutatóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az átadott ismeretek élményszerűek legyenek. Az ökoturizmus fontosságát és vidékfejlesztésben való

szerepét hangsúlyozva a regionális turizmusfejlesztési stratégiákban kiemelt turisztikai termékként szerepel az ökoturizmus és feltételrendszerének fejlesztése. Dél-dunántúli Régió: A régió fejlesztési stratégiájában meghatározott négy kiemelt fejlesztendő turisztikai termék közül az egyik az ökoturizmus. A Dráva kiemelkedő természeti értéket képvisel, csakúgy, mint az ország legkisebb kiterjedésű Duna-Dráva Nemzeti Parkja. Az ökoturisztikai kínálat egyik programcsomag eleme a gyalogos túrák, melyek feltételei adottak a régióban. A túraútvonalak Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 20 állapotát azonban javítani kell, csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is. A gyalogos túrák népszerűsítése (pl: internetes reklám, prospektusok stb.) is kiemelt feladat, mely minden regionális pályázatban szerepel. A Nemzeti Park területén már megvalósult ötlet a

Dráva Kapu Bemutatóközpont és a Mohácsi Történelmi Emlékhely fejlesztése, mely számos lehetőséget kínál minden korosztály számára a természeti és kultúrtörténeti értékekkel való megismerkedésre. A különleges attrakciók közé tartozik a Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum programkínálata is. A közeljövő fejlesztései közül kiemelést érdemel az Ős Dráva projekt és az ennek keretében megvalósuló ökoturisztikai látogató központ. Szintén a termék pozícióját erősíti a most formálódó régiós zöldút hálózat, melynek kialakításában, és a több szálon futó munka koordinálásában klaszterünk is aktív szereplő. Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 21 Hivatkozások Aronsson L.-Sandell K 1999: Hely, turizmus és fenntarthatóság Turismus Journal Stuttgart 3 Jg Heft 3, pp. 357-378 In: Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból BGF 2001, pp.53-61 ECOTRANS,

2004: Die VISIT Initiative. Umweltzeichen für Tourismus in Europa – Veränderung des Marktes in Richtung Nachhaltigkeit, Bonn. http://wwwecotransorg/visit/indexhtml Fodor Á. 2009: Ökoturisztikai klaszter kialakítása a Belső-Somogy ökológiai hálózat területén PhDértekezés, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs W. Freyer 1997: Tourismus-Marketing R Oldenbourg Verlag München/Wien Gonda T. 2008: A turisztikai klaszterek fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon In: (szerk) Sitányi L: II. Terület- és vidékfejlesztési konferencia, Kaposvári Egyetem, Kaposvár pp 13-18 Gonda T. – Spiegler P 2012: A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben Marketing & Menedzsment XLVI. évf 1szám Gonda T. 2013: Együttműködés az ökoturizmusban A Dél- Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter példája Kézirat Magyar Turizmus Zrt. (2007): A Magyar Turizmus Zrt tájékoztatója a 2006 évi zöldturizmus kutatás eredményeiről.

http://itthonhu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/turisztikai-termekek Porter, M. E 2000: Location, competition, and economic development: Local clusters in a global economy. Economic Development Quarterly 14, pp 15-34 Spiegler P. (2011): A turisztikai imázselemzés Turisztikai „tér-képek” a Dél-Dunántúlról PhD értekezés. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. 177p. http://foldrajz.ttkptehu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio spiegler nvpdf Bibliográfia Boniface – Cooper 2007: Worldwide Destinations – The Geography of Travel and Tourism, Elsevier Ltd. Oxford Duhay Gábor (szerk). 2005: Ökoturizmus védett természeti területeken, KVVM, Budapest, 2005, pp.10-34 Fennel, D. 2008: Ecotourism, Routledge London & New York, pp 1-106 Iványi Anna – Sallai R. Benedek: Ökoturizmus – A turizmusfejlesztés lehetőségei és kockázatai, a kockázatok megelőzésének módszertana esettanulmányok alapján, Nimfea Alapítvány, Túrkeve, 2006 Az

ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 22 Kelemen Z. (szerk) 2006: Ökoturizmus – Magosfa Alapítvány, Vác Kiss G. (szerk) 2007: Tanösvények tervezése – módszertani útmutató Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Kiss K. 2008: A zöldturizmus éve Beszámoló az MT Zrt 2007-es kampányévéről Sajtóanyag, 2008 március 20. Budapest Michalkó G. 2003: A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon - Turizmus Bulletin 2003. 4 szám, pp 13-21 Packer, J. 2008: Beyond learning: Exploring visitors’ perceptions of the value and benefits of museum experiences. In: Curator: The Museum Journal, Vol 51 No 1 p33 Pénzes E. 2008: Ökoturizmus menedzsment, tanulmányi segédlet a Pannon Egyetem turizmusvendéglátás szakos hallgatói számára, kézirat pp 16-57 Sulyok J. 2001: Ökoturizmus - Turizmus Bulletin, 2001 4 szám pp 17-20 Weawer, D. B 2001: The Encyclopedia fo Ecotourism – CABI Publishing, London

Urry, J. 1995: Consuming places, Routledge London & New York, pp12-66 Internetes hivatkozások A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója, 2005, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium http://www.termeszetvedelemhu/ user/downloads/okoturizmus/A%20term%E9szetv%E9del em%20%F6koturisztikai%20koncepci%F3ja%202005.pdf [2013 02 04] Ecoclub Philosophy http://www.ecoclubcom/about/philosophy [2010 08 25] Központi Statisztikai Hivatal 2010. internetes kiadvány http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur09pdf [2013 02 04] Magyar Turizmus Zrt. Marketing terv 2010 – Akcióterv http://itthonhu/szakmai-oldalak/strategiaidokumentumok/marketingterv-akcioterv [2010 08 29] Magyar Turizmus Zrt. Tájékoztatója a 2006 évi Zöldturizmus http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/turisztikaitermekek# Z%C3%B6ldturizmus [2010 08 25] Kutatás Eredményeiről Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 2008 http://www.termeszetvedelemhu/

user/downloads/okoturizmus/okoturizmus strategia Xpdf [2013. 02 04] Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 23 A regionális turizmusfejlesztési stratégiák 2007-2013: http://www.mthgovhu/mainphp?folderID=949 [2010 08 25] TIES Global Ecotourism Fact Sheet, 2006 (2010.08 http://wwwecotourismorg/atf/cf/%7b82a87c8d0b56-41498b0ac4aaced1cd38%7d/TIES%20GLOBAL%20ECOTOURISM%20FACT%20SHEETPDF [2010 08. 25] Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban 24