Egészségügy | Anatómia » Tóthné Hajdú Gabriella - Sejt-, és szövettan

Alapadatok

Év, oldalszám:2011, 23 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:78

Feltöltve:2018. március 20.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően két típusa van a sejteknek: - prokarióta: nincs körülhatárolt sejtmagja, - eukarióta: körülhatárolt sejtmaggal rendelkezik A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán- sejthártya - határolja el. A sejtek alapvetően két nagy részből épülnek föl: a sejtmagból, a mag körüli citoplazmából (felszínét a plazmamembrán borítja). 1. Az elkülönült sejtmag jelenléte definíciószerűen az eukarióta sejt egyik legjellegzetesebb tulajdonsága. Sejtmag felépítése: 1.1 Sejtmaghártya 1.2 Nukleoluszt (magvacskát) 1.3 1.4 Kromatin Riboszómák 2. A citoplazmában helyezkednek el, a sejt szervecskéket, más néven: organellumok 2.1 Endoplazmatikus hálózat 2.2 Mitokondrium 2.3 Golgi- készülék 2.4 Lizoszóma

2.5 Riboszómák 2.6 Peroxiszómák 2.7 valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt. 1. Sejtmag felépítése 1.1 Sejtmaghártya 1.2 Nukleoluszt (magvacskát) 1.3 1.4 Kromatin Riboszómák 1. ábra 1 A sejtmagnak két fő funkciója van: - irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat és a - sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni. A sejtmagot dupla rétegű sejtmaghártya veszi körül. A dupla rétegű sejthártyának van külső membránja, belső membránja és a két membrán közötti teret pedig perinukleáris térnek nevezzük. A magmembrán belülre néző oldalán számos filamentum látható, ezek hozzák létre a nukleáris laminát. A külső membrán, folyamatosan megy át a durva felszínű endoplazmatikus retikulumba (DER), és riboszómák kapcsolódnak hozzá. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise A sejtmagban elszórva találunk egy vagy néhány nukleoluszt (magvacskát), melyeket a

nukleoplazma nevű állomány vesz körül. A nukleoplazma folyékony, gélszerű állaggal rendelkezik (ilyen szempontból hasonlít a citoplazmára, melyben számos vegyület van oldott állapotban. Ide soroljuk a nukleotid trifoszfátokat (például ATP), enzimeket, fehérjéket 1 1. ábra forrása: http://huwikipediaorg/wiki/F%C3%A1jl:Diagram human cell nucleus husvg 20110710 A sejtmagban található kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A membránon keresztül lejátszódó anyagfelvételt és –leadást transzportfolyamatnak nevezzük. A transzportfolyamat történhet passzív transzporttal vagy aktív transzporttal: - A sejthártyán – felépítéséből adódóan – csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű molekulák képesek diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő folyamatot passzív

transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon például a víz, az oxigén és a szén-dioxid. - A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára. Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést igénylő transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik. 2. ábra Sejt felépítése 2 2. Sejt szervecskék .1 2.1 Endoplazmatikus hálózat 2.2 Mitokondrium 2.3

Golgi- készülék 2.4 Lizoszóma 2.5 Riboszómák Endoplazmatikus hálózat, retikulum (ER) Feladata a szteroidok és a membrán - lipidek bioszintézise. A citoplazmát behálózó csövek és zsákok hálózata, mely a sejtmagtól a sejthártyáig terjed. Zsákszerű kitüremkedésekből és széles lemezrendszerekből álló, összefüggő membránstruktúra. Formája és mérete nagyban függ a sejt funkciójától. Fontos szerepe van a sejt fehérjeszintézisében, a lipid anyagcserében, valamint részt vesz a sejt számára káros anyagok és anyagcseretermékek ártalmatlanításában. Idővel felfedezték, hogy az endoplazmatikus retikulumnak két eltérő felépítésű típusa van, a durva felszínű vagy szemcsés (DER) és a sima felszínű (SER). 2 2. kép forrása: http://commonswikimediaorg/wiki/File:Endomembrane system diagram husvg?uselang=hu 2011.0710 Ma már tudjuk, hogy az eltérő felépítés eltérő anyagcsere feladatokat is lát el. A két típus

nem különül el élesen egymástól, gyakran folyamatosan, minden határvonal nélkül mennek át egymásba. .2 Mitokondrium A mitokondriumok az eukarióta sejt citoplazmájának jelentős részét elfoglalják. Bizonyos sejtekben a mitokondriumok - általában az energiatermelést végző sejtekbenmozognak (mobilak).: izomsejt és spermium 3. ábra Mitokondrium 3 Más sejtekben viszont helyzetük rögzített. Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani Minél aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne .3 Golgi- készülék A Golgi-készülék az anyagok kiválasztásában, a membránba csomagolt proteidek eloszlatásában és csoportosításában játszik szerepet. A belső oldal a sejthártya felé néz és nagyobb hólyagok kapcsolódnak hozzá. Itt történik a fehérjék szerkezetének módosítása, és itt szintetizálódnak a foszfolipidek. .4 Lizoszóma Membránnal határolt, gömb alakú sejtalkotók.

Emésztőenzimeket tartalmaznak és savas kémhatásúak. Lebontják a sejtbe került anyagokat, és az elöregedett sejtalkotó részeket Fontos szerepük van a sejtátalakulásban. .5 Riboszóma 3 3.ábra forrása: http://huwikipediaorg/wiki/Mitokondrium 20110710 A riboszómákban történik a fehérjék szintézise, a riboszómák hozzák létre a fehérjéket genetikai utasítások alapján. A szabad riboszómák a sejt saját szükségletére termelik a fehérjéket, a kötött riboszómák pedig az elszállítandó és a membránfehérjéket állítják elő. 1. feladat Sorolja fel az organellumokat! 2. feladat Mi a szerepe a sejtmagnak?

3. feladat Mi a mitokondrium szerepe? 4. feladat Mit nevezünk passzív transzportnak? 5. feladat Mit nevezünk aktív transzportnak?

ll. Szövettan A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége. A szövetek alaptípusai: 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1 Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok 1.2 Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek 1.3 Pigmenthám 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1 Kötőszövetek 2.2 Támasztó szövetek 3. Izomszövet (tela muscularis) 3.1 Sima izomszövet 3.2 Harántcsíkolt izomszövet 3.3 Szívizomszövet 4. Idegszövet (tela nervosa) 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1 Fedőhámok A hámszövetek (bőr és nyálkahártya)

feladata a felszínek hézagmentes beborítása, zárása (elsődleges védelmi vonal) és oldott anyagok felszívása (resorptio) és kiválasztása (secretio). Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés A sejtek szorosan egymás mellett vannak, saját ereik nincsenek, így táplálása a hámszöveteket mindig kísérő kötőszövet felől történik diffúzióval. A hámszövetet osztályozhatjuk működés, eredet és a felépítő sejtek alakja alapján. 1. táblázat Hámszövetek csoportosítása 4 Feladat szerint lehet: Alak szerint lehet: Réteg szerint lehet: Eredet szerint lehet: - fedőhám - laphám - egyrétegű hám - ektodermális hám- - mirigyhám - köbhám - felszívó hám - hengerhám többrétegű hám - endodermális hám(bekebelezés ) - mezodermális hám - érzékhám - pigment hám 4. ábra Hámszövet formái: A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C - egyrétegű hengerhám, D – több magsoros,

csilós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű hengerhám, F - többrétegű laphám 5 1.2 Mirigyhámok A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani. a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet 4 5 1. táblázat 4. ábra forrása: http://ekiszehu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node38htm - merokrin-folyamatosan termelik a váladékot apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot holokrin- ezek a faggyúmirigyek - b. Mirigyhám alakja szerint lehet: csöves, bogyós, csöves-bogyós - Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal. - Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut. 1.3

Pigmenthám Egyrétegű hám, 5-6 szögletű, melanint tartalmaz, (szemgolyó falában, retinában) 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1 Kötőszövetek A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek fehérjerostokat (enyvadó kollagén-rostok, rugalmas rostok és rácsrostok ) tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. Összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szövetek A kötőszövetek feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket. Öt fő kötőszövet van: - laza rostos kötőszövet - tömött rostos kötőszövet (sajátos típusa az ín, rugalmas rostos kötőszövet) - porcszövet (üvegporc, a rostos porc és a rugalmas porc) - csontszövet - vér 2.2 Támasztó szövetek A támasztószövetekre jellemző az intracellularis állomány túlsúlya, ennek tulajdonságai határozzák meg a szövet tulajdonságát is. Három típust különböztetünk meg: - a

kordaszövet a gerinchúrt építi fel - a porcszövet szilárd, de rugalmas anyag - a csontszövet sejt közötti állománya az emberi test legkeményebb anyaga. 3. Izomszövet (tela muscularis) Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek. 3.1 Sima izomszövet: A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag hosszúkás. Működése akaratunktól független A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes. 3.2 Harántcsíkolt izomszövet: Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásért. Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom 3.3 Szívizom Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak, amelyek

összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait. Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes. 4. Idegszövet (tela nervosa) A különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozást együtt látja el. Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.) Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki. Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja Plazmájában sok endoplazmatikus membrán és riboszóma található. A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a

számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük A reflex az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor is a szervezetben bárhol fellépő szignál idegi úton a testben választ vált ki. Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, szükség van: - receptor szervre - felvevő készülék, effektor szervre - végrehajtó, reflexközpontra. . Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív. A reflexív részei: 1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is A receptorok működése fizikai, kémiai

változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani folyamattá képesek átalakítani. Az idegrendszer aktuális ingerelhetőségi állapotától függ az ingerelhetőség és az ingerületerősség kapcsolata. Fokozottan ingerelhető állapotban már gyengébb ingerekre is válaszolnak a receptorok, fordított esetben azonban erősebb ingerekre is érzéketlenek maradnak. 2. Afferens szár (érző neuron) - továbbítják az ingerületet az idegrendszeri központba (agy gerincvelő) 3. Reflexközpont - az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik át 4. Efferens szár (mozgató neuron) - a reflexközpontból a szervekhez továbbítja és hozza létre a megfelelő válaszreakciót. (Pl: izomösszehúzódás, érszűkület, illetve tágulás) 5. Effektor - a motoros impulzusokat a végrehajtó szervre átadó idegvégződés Az egyszerű reflexív egy afferens és egy efferens neuronból áll, ha közéjük több kapcsoló neuron iktatódik, úgy összetett

reflexívről beszélünk. 5. ábra Reflexív 6 A bőr felépítése, anatómiája A kozmetikus munkájának elengedhetettlen feltétele, a bőr rétegeinek ismerete, funkciónális működésének ismerete. A diagnosztizálás során megvizsgáljuk a vendég bőrét, felismerjük a bőrön található rendellenességeket, elemi elváltozásokat. A bőr alapos ismerete az alapja, a kozmetikus lelkiismeretes munkájának! 6 5. ábra forrása: http://drtaligaatwhu/30htm 20110610 A bőr három fő rétegből: • • • hámrétegből, irharétegből bőraljából áll. Hámréteg(epidermis) . A hámréteg 5 alrétegből áll. Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan illeszkednek egymáshoz. Az egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak az irhához. A hámréteg valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a hengerhámsejtekből állnak. A bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek, végül a

szarurétegben kötnek ki és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen szarupikkelyek formájában válnak le. A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú – cisztein – anyagot tartalmazó plazma, melyet tonofibrillumnak nevezzük. A bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó sejtek is találhatóak, ezek a melanociták. Stratum basale Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan illeszkednek egymáshoz. Az egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak az irhához. A hámréteg valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a hengerhámsejtekből állnak. A bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek, végül a szarurétegben kötnek ki és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen szarupikkelyek formájában válnak le. A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú – cisztein – anyagot tartalmazó plazma, melyet tonofibrillumnak nevezzük. A

bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó sejtek is találhatóak, ezek a melanociták. Stratum spinosum Többrétegű, de nem szorosan illeszkedő köbhámsejtek építik fel, amelyek a szemcsés réteg felé lassan átalakulnak laphámsejtekké. A tüskés rétegben a sejtek egy részében a sejthártya megvastagszik, ezek a dezmoszómák, amelyek a sejtek közötti anyagcsere folyamatok lebonyolításában és a sejtek összetartásával játszanak szerepet. A lazán elhelyezkedő több sejtsoros tüskésréteg sejtjeit, a pozitív töltésű Ca2+ ionok és a negatív töltésű RCOO− karboxilát ionok is stabilizálják. Itt taláhatóak még a Langerhans-sejtek is, amelyek fagocitáló (faló) funkciója fontos a bőr védelmi feladatának elvégzésében. Stratum granulosum Egy sejtsoros laphámsejtek építik fel, amelyekben a sejtmag már zsugorodott. A laphámsejtek citoplazmáiban felhalmozódó kéntartalmú fehérje- a keratohyalin -, amely a

tonofibrillumból származó, kéntartalmú fehérjék továbbalakulásából származik és szaru előanyaga. Stratum lucidum Egy- két sejtsoros laphámból áll. A sejtjei már nem tartalmaznak sejtmagot, nem tekinthetők valódi sejteknek. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz és a bennük egy kéntartalmú anyag az eleidin (szaru elő anyaga) található. Stratum corneum Több sejtsoros, elszarusodott laphám sejtekből áll. A sejtek a szemcsés réteg felé szorosabban, a felszín felé egyre lazábban helyezkednek el. Az alsóbb rétegeket egy szfingolipid, a ceramid tartja össze. A ceramid az elszarusodás során keletkezett, a sejtek lipid tartalmából. Az irha réteg Az irha sejtekből, rostokból és a kocsonyás alapállományból áll. Az irha tömegének 90 százalékát hajlékony, kollagén rostok teszik ki. A kollagén rugalmas kötőszövet, ami a bőrben és a csontokban is megtalálható Ezen kívül még elasztikus rostok és retikuláris rostok is

találhatóak az irhában. Az irhában különböző sejtek is előfordulnak. Közülük a fibrociták termelik a kollagént és a kocsonyás alapállományt. - A hisztociták (fagocitáló sejtek, falósejtek) – bekebelezik a sejttörmelékeket, - A masztociták (hízósejtek) külső hatásra szétesnek és belőlük a bőr számára, hasznos (értágító és gyulladáscsökkentő) anyagok (hisztamin, heparin, szerotonin) szabadulnak fel. - A fehérvérsejteket, amelyek a védőmechanizmusokban játszanak szerepet. A sejtek és a rostok a kocsonyás alapállományban helyezkednek el, amelynek alapanyaga egy poliszaharid, a hialuronsav. Nagy vízmegkötő képessége lévén a bőr hidratáltságáért felelős. Bőralja (subcutis), Az irhához mintegy szervesen kapcsolódik a bőralja, amely tartalék tápanyagul szolgáló zsírszövetet tartalmaz. A bőralatti zsírszövetben a sejtek a bennük lévő zsír miatt gömb alakúak és feszesek. A zsírsejteket a finom rács

rosthálózat zsírlebenyekké, és ezeket pedig a kollagén és az elasztikus rostrendszer, egy nagyobb egységű zsírlebenyekké fogja össze. A rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és egyénenként (pl. a tápláltsági állapottól) függően más és más A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában – dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez a narancsbőr (cellulit), amelyet matracjelenségnek is neveznek. 6. feladat Sorolja fel a szövetek fő-, és alrétegeit! 7. feladat Hányféleképpen tudja a hámszövetet csoportosítani!

8. feladat Mi a különbség az exokrin és az endokrin mirigyek között? 9. feladat Rajzolja le a reflexívet! 10. feladat Mi a neve az idegrendszer legkisebb működő egységének?

MEGOLDÁSOK 1. feladat A sejt szervecskéket, más néven: organellumoknak nevezzük. A citoplazmában helyezkednek el. - Endoplazmatikus hálózat - Mitokondrium - Golgi- készülék - Lizoszóma - Riboszómák - Peroxiszómák - valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt. 2. feladat A sejtmagnak két fő funkciója van: - irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat, - sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni. 3. feladat Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne 4. feladat - A sejthártyán – felépítéséből adódóan – csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű molekulák képesek

diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő folyamatot passzív transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon például a víz, az oxigén és a szén-dioxid. 5. feladat A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára. Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést igénylő transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik. 6. feladat 1.

Hámszövet (tela epithelialis) - Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok - Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek - Pigmenthám 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) - Kötőszövetek - Támasztó szövetek 3. Izomszövet (tela muscularis) - Sima izomszövet - Harántcsíkolt izomszövet - Szívizomszövet 4. Idegszövet (tela nervosa) 7. feladat 4 féleképpen. - Feladat szerint - Alak szerint - Réteg szerint - Eredet szerint 8. feladat - Exokrin mirigyek: Külső elválasztású mirigyek, az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal. Endokrin mirigyek: A belső elválasztású mirigyek kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut. 9. feladat 10. feladat Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az

idegsejt (neuron) IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Bodor Ferencné: Biológia- Műszaki Könyvkiadó- 1986 Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007 Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006 Elődi ál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) De Robertis E. D P– Nowinski W W – Saez A S: Sejtbiológia (Akadémiai Kiadó – Budapest 1970) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) http://www.nyfhu/others/html/allattan/segedanyag/szervezettan/jegyzet%20anyaga/koto%20t amaszto.htm 20110610 http://eki.szehu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node39htm 20110610 http://hu.wikipediaorg/wiki/Sejt 20110610 http://hu.ogdeocom/mik-azok-a-sejtszervecskekhtml#ixzz1RhIKgych 20110601 http://guruz.hu/~dezo/Transzport/Beadando/Parraghtm 20110601 ttp://hu.wikipediaorg/wiki/Endoplazmatikus retikulum 20110601 http://www.tankonyvtarhu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-96 20110601

http://hu.wikipediaorg/wiki/M%C3%A9reg 20110701 http://hu.wikipediaorg/wiki/Ribonukleinsav 20110701 http://hu.wikipediaorg/wiki/Feh%C3%A9rje 20110701 AJÁNLOTT IRODALOM Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007 Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006 Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)