Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Dobi Zoltán - Az Európai Unió Adózási Irányelvei

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Összehasonlító Gazdaságtan Az Európai Unió Adózási Irányelvei Nyíregyháza, 2003. november 01 Készítette: Dobi Zoltán 2003/2004. tanév I félév Gazdálkodási szak II. évfolyam levelező tagozat E. csoport Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Adózási alapismeretek 4. oldal II. 1 Az adó fogalma 4. oldal II. 2 Az adók jellemzői, alapelvek 4. oldal II. 3 Az adók csoportosítása 5. oldal III. Az adóztatás jogi alapjai 8. oldal III. 1 Az összes jogszabály 8. oldal III. 2 Az adószabályozás kötelező érvénye 9. oldal III. 3 Jogszolgáltatás 10. oldal IV. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 11. oldal V. Az adóharmonizáció alapjai 12. oldal Irodalomjegyzék 13. oldal 2 I. Bevezetés Feladatul kaptam az Európai Unió egyes tagállamaiban szokásos adózási feltételek, jogszabályok bemutatását. Több

szempontból is nehéz feladat ez, egyrészt a megfelelő szakirodalom hiánya, másrészt az uniós tagállamok jogrendszere összemosódik ill. a cél egy egységes jogrendszer létrehozása a könnyebb átláthatóság érdekében. Megpróbálom általánosságban bemutatni a jövőre vonatkozó elképzeléseket ill. a már működő közösségi normákat. Kiemelten csak a német adórendszerrel foglalkozom, mely történelmileg is hazánk legfontosabb gazdasági partnere. Másrészt az Európai Unió közösségi adórendszerének kialakításában meghatározó szerep jut földrajzi, gazdasági potenciáljának következtében. Nem beszélve arról, hogy a német precizitás következtében az egyik legkifinomultabb szerkezettel bír a német adórendszer és ennél fogva a felmerülő összes adózási problémára megoldást kínálhat. Különösen igaz ez az adóigazgatás szervezeti, működési rendszerére a központi, területi és helyi adóhatóságok

együttműködésére, a központ, tartomány és önkormányzat jövedelemelosztására, a jövedelemadó precízen záró, de esetenként tudatos kedvezményeket adó kidolgozottságára. Az Európai Unió adózási rendszerénél különös tekintettel meg kell említeni ill. részletesen ki kell térni az összehangolás vagy más néven a jogharmonizációs folyamatok paramétereire, nehézségeire. 3 II. Adózási alapismeretek II. 1 Az adó fogalma „Az adók pénzszolgáltatások, amelyek nem egy különleges szolgáltatás ellenszolgáltatását testesítik meg, és egy köztestület szabja ki bevételek elérése céljából, azoknál, akiknél egy tényállás helytáll, amihez a törvény a s zolgáltatás kötelezettségét csatolja; a bevételek elérése mellékes lehet. A vámok és lefölözések ennek a törvénynek az értelmében adók”. II. 2 Az adók jellemzői, alapelvek 1, Az adók pénzszolgáltatások, amelyeket egyszeri alkalommal vagy

folyamatosan lehet kivetni. 2, Az adók semmilyen igényt nem alapoznak meg egy köztestület különleges és meghatározott ellenszolgáltatására. 3, A pénzügyi jog hatásköri szabélyai alapján az adókat egy köztestületnek kell kivetni ( pl.: szövetség, közösség ) 4, Az adóknak azon bevételek elérését kell szolgálni, amelyekkel a közösség pénzszükségletét kell fedezni. 5, Az adókat kivetni kell. 6, Az adókat mindazokra ki kell vetni, akikre a tényállás helytáll, amelyhez a törvény a szolgáltatás kötelezettségét előírja. 7, Egyenlőség elve: ez azt jelenti, hogy azonos gazdasági tényállásákat azonos módon kell adóztatni ( horizontális igazságosság, egyenlőség ). 8, Az adóknak a gazdaság-politikai célok elérése érdekében lehetnek befolyásoló szerepei. 9, Az adókra vonatkozik a „ Non-Affektation” alapelve: ez azt jelenti, hogy tilos az egyes adók bizonyos állami kiadásokhoz való közvetlen hozzárendelése;

részben ez alól kivétel az ásványolajadó. 4 II. 3 Az adók csoportosítása A. Az adózás alapja szerint 1. Hozadéki adók - Jövedelemadó Behajtási forma szerinti megkülönböztetés 1. Kivetett jövedelemadók 2. Levonandó adók: béradó, tőkehozadék adója, egyházadó - Társulati adó - Ipari tőke-adó 2. Vagyon és forgalmi adók - Forgalmi- és behozatali forgalmi adók, vámok - Telekátruházási adó 3. Az eszközállomány adóztatása - Vagyonadó - Ipari tőke- adó - Telekadó - Örökösödési és ajándékozási adó 4. Fogyasztási adók -pl. ásványolajadó B. Az adót fizető alapján - közvetlen ( direkt ) adók : Az adót fizető és az adót viselő azonos ( pl. jövedelemadó , ahol az adót a jövedelemszerzőre vetik ki és neki kell megfizetnie is ). - közvetett ( indirekt ) adók : Az adót fizető és az adót viselő nem azonos, ( pl. forgalmi adó ) 5 C. Az adóeljárási jog és az adó beszedése

alapján - Tulajdoni adók - Személyi adók ( szubjektum adók ) - Jövedelmi adók ( jövedelemadó, társulati adó) - Vagyonadók - Tárgyi adók ( objektum adók ) - ipari tevékenység adói - telektulajdonlás adói - Forgalom adói ( forgalmi adó) - Fogyasztási adók - Vámok D. Kivetési mód alapján - Levonandó adók ( béradó, tőkehozadéki adó ) - Kivetett adók ( jövedelem-, forgalmi-, vagyonadó ) - Egyéb adók ( vámok ) E. Levonhatóság alapján - levonható adó ( a jövedelemadóval gazdaságilag összefüggő adó, pl. tárgyi adókebből származó jövedelem ) - le nem vonható adó F. Az adójogosultak alapján 1. Szövetségi adók -Társasági adó -Tőzsdeforgalmi adó - Biztosítási adó - Váltó adó - Vámok és fogyasztási adók ( söradó nélkül ) vámok dohányadó borpárlatadó 6 ásványolajadó egyéb fogyasztási adók - Egyéb szövetségi adók 2. Tartományi adók - Vagyonadó - Örökösödési adó - Telekátruházás

adó - Gépjárműadó - Fogadási és lottóadó - Söradó - Egyéb tartományi adók 3. Községi adók - Telekadó - Iparűzési adó - Telekátruházás adó - Egyéb községi adók 4. Közös adók - Munkabéradó - Jövedelemadó - Tőkehozadéki adó - Testületi adó - Forgalmi adó - Behozatali forgalmi adó 7 III. Az adóztatás jogi alapjai III. 1 Az összes jogszabály a 4 § alapján, kötelező az adóalanyokra, az adóhatóságokra és a bíróságok számára. -Az Alkotmány mint alaptörvény - Törvények - Az összes adónemre kötelező ( általános érvényű ) törvények ( pl. terhek rendezése, adóigazgatás) ; ( célja : egyedi adótörvények mentesítése, egységes kezelés és bánásmód ) - Több adófajtára kiterjedően kötelező érvényű törvények ( pl. Értékelési törvény ) - Egyedül álló adótörvények : Jövedelem, Testületi, Forgalmi adótörvény - Különleges törvények ( Átminősülési adótörvény, Berlint fejlesztő

törvény, Beruházáspótlék törvény ) - Törvényerejű rendeletek ( A végrehajtó hatalom törvényes meghatalmazás alapján adja ki) - Végrehajtási rendelkezések ( Egyedülálló törvényekhez kiadva, pl. Jövedelemadó végrehajtási rendelkezése, stb. ) - Önkormányzati rendelet ( pl. a k özségek által meghatározott kulcsok az anyagi javak adóztatásánál ) - Kettős adóztatásról szóló egyezmények ( nemzetközi szerződések a kettős adóztatás kizárásáról, mint különleges normák magasabb rendűek, mint más adótörvények és transzformáció által belföldi jogi minősítést kapnak) - Nemzetközi jog ( Nemzetek feletti szervezetek bocsátják ki, pl. Európai Közösség rendelete és irányelvei ) 8 III. 2 Az adószabályozás kötelező érvénye Előírás Nemzetközi igazgatás Pénzügyi Adóalany Igazgatóság Igen Pénzügyi Bíróság Igen Igen Igen Igen Törvények -Alkotmány -Általános adótörvények Igen -

Egyedi adótörvények Végrehajtási utasítás Közigazgatási utasítás Igen Igen Igen - irányelvek nem Igen Nem Igen Igen - nem Nem Nem - leirat - rendelkezés Joggyakorlat - egyedi eset - általános eset 9 III. 3. Jogszolgáltatás Kizárja a joghézagokat és általános adótörvényi fogalmakat magyaráz azáltal, hogy az egyedi esetre vonatkozó ítéleteket hoz. - Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletei kötelező minden alkotmányos szervre, adóalanyra, adóhatóságra, bíróságra, megfelelő körülmények esetén törvényerővel rendelkezik - Szövetségi Pénzügyi Törvényszék és a Pénzügyi Bíróságok ítéletei kötelezőek a konkrét esetben résztvevők számára, ítéletei a továbbiakban mint precedensek lesznek figyelembe véve. Amennyiben nemcsak az egyes esetekre korlátozódik a figyelme, felveszik az adóirányelvek közé. - Igazgatási előírások: felülrendelt közigazgatási hatóságok bocsátják ki, vagy

formálisan csak a közigazgatási hatóságok számára kötelezőek, azonban bíróság előtt a törvénykezés számára igen jelentősek. - Szövetségi kormány irányelvei egy törvény általános használatához pl. jövedelemadó irányelvek - Minisztériumok tájékoztatói és állásfoglalásai egyedi esetek tisztázására - Központi pénzügyi igazgatóságok rendelkezései Ezek voltak a n émet adórendszer fő jellemzői. A továbbiakban nézzük meg a kettős adóztatást kizáró egyezményeket valamint az Európai Unió adózási irányelveit. 10 IV. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények Ezek az egyezmények jóval előbb születtek a jelenlegi közös adórendszer bevezetésének gondolatánál. Nézzük konkrétan Németország ill. az akkori NSZK esetén A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1979. évi 27 törvényerejű rendelete, melyet 1977. július 18-án írt alá a két fél Az egyezmény 30 cikkből áll. A

beszedés módjára való tekintet nélkül, azokra az adókra terjed ki , amelyeket a jövedelem, a hozadék és a vagyon után a Szerződő Államok egyikében beszednek. Az egyezmény értelmében adóknak tekintendők 1, a Német Szövetségi Köztársaságban: 1. jövedelemadó 2. társulati adó 3. vagyonadó 4. föld és telekadó 5. ipari adó b, A Magyar Népköztársaságban: 6. jövedelemadó 7. nyereségadó 8. vállalati különadó 9. házadó 10. házérték adó 11. föld- és telekadó 12. községfejlesztési hozzájárulás 13. kereskedelmi társaságok osztalék és nyereség kifizetései utáni illeték Az Egyezmény érvényes minden olyan azonos vagy hasonló jellegű adóra is , amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adó mellett vagy azok helyett szednek be. 11 V. Az adóharmonizáció alapjai A római szerződés óta különböző bizottságok feladatkörébe tartozik az egységes adózási irányelvek kidolgozása. Váltakozó

szerencsével folyik a munka, hol előrébb hol hátrább mozdulva el az egységes koncepció végkimenetele tekintetében. A legújabb eredmények közé sorolható az 1993. január 1-jén hatályba lépett átmeneti áfarendszer, vagy az 1999 okt óber 22-én elfogadott tanácsi irányelv, amely a t ávközlési szolgáltatások forgalmi adóztatásának kérdését rendezi. A közösségi adójog elsődleges forrásai: - a Közösséget alapító Szerződések - a későbbi kiegészítések, módosítások - az új tagállamok csatlakozási okmányai A legnagyobb jelentősége a Római Szerződésnek van, de a másik kettő is tartalmaz szektorspecifikus adózási rendelkezéseket. A másodlagos jogforrások: - másodlagos joganyag - közösségi vívmányok A közösségi intézmények jogalkotói hatalmát a Római Szerződés 249. ( 189) Cikke hozta létre. A rendelet általános hatályú, minden elemét tekintve kötelező erejű, valamennyi tagállamban közvetlenül

hatályosul és közvetlenül alkalmazandó. 12 Irodalomjegyzék Dr. Mészáros Gyuláné: A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények és azok alkalmazása a gyakorlatban. Erdős Gabriella- Földes Gábor :Az Európai Közösség Adójoga F. Selchert- Herich György: Bevezetés a német adórendszerbe A nemzetközi adózás alapjai 13